1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozata a Kormány ügyrendjéről.

1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozata a Kormány ügyrendjéről. I. A KORMÁNY MŰKÖDÉSE 1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja. 2. A Kormány rendszeresen – általában hetenként – tart ülést. 3. A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkatervét. 4. A munkaterv és a Kormány törvényalkotási programja egymással összehangolt tervezetét a közigazgatási és igazság ügyi miniszter az elfogadott kormányprogram alapján – a miniszterek, a kormánybiztosok, a kormánybizottságok a kormányhivatalok, valamint az autonóm államigazgatási szervek vezetőinek javaslatai figyelembevételével – készíti el. A munkatervről és a törvényalkotási program javaslatáról – a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján – a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző hónap utolsó ülésén határoz. 5. A munkatervbe felvett feladatokra vonatkozó előterjesztés (jelentés) benyújtásának legfeljebb a következő hónapra történő elhalasztását a közigazgatási és igazságügyi miniszter tudomásul veszi. Ennél hosszabb tartamú halasztáshoz, vagy a feladatnak a munkatervből való törléséhez a miniszterelnök hozzájárulása szükséges. A halasztás vagy a törlés iránti kérelmet a miniszternek vagy a közigazgatási államtitkárnak, illetve a kormánybiztosnak kell benyújtania a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. 6. A munkatervben nem szereplő előterjesztés vagy jelentés jelen ügyrend előírásainak megtartásával bármikor benyújtható. II. A KORMÁNY DÖNTÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az előterjesztés tartalmi feltételei 7. A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése. 8. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való döntést követő második szakasz a részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére és meghozatalára irányul. 9. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek. Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadhatóak legyenek. 10. a) Az előterjesztésben – a szakmai részletkérdések mellőzésével – röviden be kell mutatni a megalapozott döntés hez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társa dalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva –, illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmaz hatóság feltételeit, valamint a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot is. b) Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés az Európai Unió jogából eredő tagállami kötelezettségeket érint, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabály-tervezetekre vonatkozó előterjesztésekhez pedig részletes táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat). Ha a jogszabálytervezetet az európai közösségi jog szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak, a megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot csatolni kell. c) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot. d) Az előterjesztésnek indokolt esetben tartalmaznia kell a végrehajtási jogszabály tervezetét is. 11. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben – az eltérő vélemények ismerte tésével – döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni. 12. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai testületekkel az előterjesztéssel kapcsolatban folytatott egyeztetések összefoglalóját. 13. Ha a Kormány a jogi szabályozás indokoltságának vizsgálatára szakértői bizottságot hozott létre, annak jelentését az előterjesztéshez csatolni kell. 14. Törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet esetében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesz tőnek az országgyűlési tárgyalási módra (sürgős, kivételes, kivételes és sürgős eljárás) vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait. 15. A nem jogszabály alkotására irányuló előterjesztésben meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját. Az előterjesztésnek pontosan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is. 16. Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés, illetve az előterjesztés egyes részeinek minősített adattá nyilvánítására, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok, illetve a tervezet módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseinek a hatálybalépésüket követő hatályon kívül helyezésére is. 17. Az előterjesztéshez tömör vezetői összefoglalót kell csatolni, amely az előterjesztés jelentőségéhez és jellegéhez igazodva tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét. 18. A közigazgatási és igazságügyi miniszter kötelezendően alkalmazandó előterjesztés-mintát bocsát ki, illetve meghatározza az elektronikus ügyintézés alkalmazási rendszerét. 19. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen, vagy vele egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. Az előterjesztés véleményezése 20. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét – ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik – egyez tetés céljából határidő megjelölésével meg kell küldeni a minisztereknek, a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetőjének, akik a tervezetre észrevételt tehetnek. 21. A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével, illetőleg a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot és az autonóm állam igazgatási szerveket érintő tervezetet az érintett szerv elnökével is egyeztetni kell. 22. Ha az előterjesztés a helyi vagy kisebbségi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra a meghatározó országos önkormányzati érdek-képviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárost, illetőleg a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert, illetőleg a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét is be kell vonni. 23. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásaira kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell az ügyben érdekelt országos önkormányzati, társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint országos köztestületekkel. 24. Minden előterjesztés és miniszteri rendelet tervezetét a 20–23. pontban írt egyeztetést megelőzően legalább 5 munkanapos véleményezési határidő biztosításával meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárának. A kísérőlevélben tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, társadalmi és egyéb szervezetekkel fogja egyeztetni a tervezetet. Az előterjesztés, illetve rendelet tervezetének a 20–23. pontban írt egyeztetésre bocsáthatóságáról a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár véleménye alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. 25. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére a 20–23. pont szerint tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni. 26. Az észrevételezési jogot a) a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár, b) a kormánybiztos vagy c) a kormányhivatal vezetője, illetőleg – akadályoztatása esetén – erre kijelölt helyettese gyakorolja. 27. A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni. 28. A 20–23. és a 27. pont szerinti véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tíz munkanap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés jelentősége vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tíz munka napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő harminc munkanap. 29. A Kormány által meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók (soronkívüliség). Az előterjesztést ebben az esetben a miniszter, vagy a miniszter felhatalmazása alapján közvetlenül az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kormány biztos vagy a kormányhivatal vezetője bocsátja véleményezésre. 30. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyetértés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a név és a nyilatkozattétel dátumának megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére kell utalni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértő ként kell feltüntetni. A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, illetve arról gondoskodik és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára. 31. Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is. Az előterjesztés benyújtása 32. A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be a Kormány tagja, a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, feladatkörében a kormánybiztos, továbbá a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt. 33. Az előterjesztéseket legalább három munkanappal a közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja előtt, a Közigaz gatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által meghatározott példányszámban – egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva –, valamint elektronikusan meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. Az előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését e szabályok megfelelő alkalmazásával, legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon kell benyújtani. 34. A 33. pontban írt határidőn belül a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések. 35. A közigazgatási és igazságügyi miniszter megvizsgálja, hogy a közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatba foglalt követelményeknek. Az e határozat előírásainak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére. 36. Az előterjesztőnek – ha a döntés kommunikációjára sor kerül – legkésőbb a Kormány ülését megelőző napon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt. A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos előterjesztés 37. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztések tartalmi feltételeire, véleményezésére és benyújtására – e határozat előírásainak megfelelő alkalmazásával – külön rendelkezések az irányadók. A módosító javaslatokkal és a képviselői önálló indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása 38. a) A nem a Kormány által benyújtott, tárgysorozatba vett törvényjavaslatokkal és országgyűlési határozati javasla tokkal, valamint a törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról – ha a módosító javaslatok a szabályozás lényeges tartalmát érintik – a miniszterelnök eltérő döntése hiányában a feladatkörrel rendelkező miniszter a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttesen a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésére előterjesztést nyújt be, amelyet a Kormány a következő ülésén megtárgyal. b) Az Országgyűlés bizottságának ülésein a feladatkörrel rendelkező miniszter – a Kormány a) pont szerinti döntéséig – a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel való egyeztetés alapján képviseli a Kormány álláspontját. c) A törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a közigazgatási és igazságügyi miniszter tájékoztatja. d) A zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot a feladatkörrel rendelkező miniszter – a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel való egyeztetés alapján – képviseli. A jelentés 39. A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása. 40. A 32. pontban felsoroltak, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról a befejezést követő egy héten belül a Kormányhoz jelentést nyújtanak be. 41. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján a Kormánynak havonta jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról. 42. A külügyminiszter hetenkénti rendszerességgel írásbeli jelentést készít az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról, amelyet a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyal. 43. A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni, ha a jelentés tartalma alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára eltérően nem rendelkezik. A közigazgatási államtitkári értekezlet 44. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik. 45. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási állam titkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban – előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan – jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről és újabb egyeztetést írhat elő. 46. A közigazgatási államtitkári értekezletet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A közigazgatási államtitkári értekezlet rendszeresen – általában hetenként – tart ülést. 47. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon állapítja meg. 48. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjére csak előzetesen egyeztetett, az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabály alkalmazása alól a Közigaz gatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet. 49. A közigazgatási államtitkári értekezlet résztvevői a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító, továbbá a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárai. A közigazgatási államtitkári értekezleten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős állam titkára, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és a kormányszóvivő állandó meghívottként vesz részt. A közigazgatási államtitkári értekezletre a feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium más helyettes államtitkárát, a kormánybiztost, a kormányhivatal vezetőjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét meg kell hívni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat. 50. A közigazgatási államtitkári értekezleten a 49. pontban felsoroltak kötelesek személyesen részt venni. Akadályoz tatásuk esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárokat, valamint a meghívottakat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítésükre jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti. 51. A közigazgatási államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz. 52. A közigazgatási államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az általa tárgyalt előterjesztést (jelentést) a Kormány ülése előtt – feladatkörében – a kormánybizottság is vitassa meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges. 53. Az előterjesztőt a közigazgatási államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be. 54. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a közigazgatási államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő. 55. A közigazgatási államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést követő munkanapon gondoskodik. 56. Az előterjesztőnek a Kormány ülését megelőzően további személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie a közigazgatási államtitkári értekezletet követően esetlegesen még fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását, amely eljárásáról tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási állam titkárát, aki dönthet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjének az egyeztetésben való részvételéről. III. A KORMÁNY ÜLÉSE 57. Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére akkor vehető fel, ha a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök kivételt tehet. A Kormányt az előterjesztés lényegéről az előterjesztő, a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatja. 58. Az ülés napirendjének javaslatát – a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásainak figyelembevételével – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter hagyja jóvá és a közigazgatási államtitkár küldi ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével – a munkaterv alapján benyújtott, illetve a jogalkotásra irányuló előterjesztések kivételével – a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium útján. 59. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt. 60. A Kormány ülésére állandó meghívottak: a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációs feladatokért felelős államtitkára c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára d) a miniszterelnök szóvivője (miniszterelnöki biztos) e) a kormányszóvivő. 61. A feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell hívni. 62. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a közigazgatási és igazságügyi miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal. 63. Kormány tagjai a Kormány ülésén személyesen kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést. 64. A Kormány ülésén a minisztert – akadályoztatása esetén – az erre kijelölt államtitkár helyettesíti, ha pedig ő is akadályoztatva van, az ülésen a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal vesz részt. Az állandó meghívottat a Kormány ülésén a Miniszterelnökség, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. 65. Amennyiben az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettese hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán. 66. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. 67. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. 68. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. 69. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból és bejelentésekből áll. 70. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása az 58. pont szerint jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli eszmecsere keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz. 71. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány – ülésen kívül – úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek megszervezéséről és dokumentálásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik. IV. A KORMÁNY DÖNTÉSEI 72. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el. 73. A Kormány döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik és azt a közigazgatási és igazságügyi miniszter felterjesztésében a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a miniszterelnököt a Kormány adott ülésének vezetésében helyettesítő miniszter) írja alá. 74. Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket a 73. pont szerinti eljárást megelőzően a közigazgatási és igazságügyi miniszter által kijelölt állami vezető koordinálja. 75. A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök – a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján – küldi meg az Országgyűlés elnökének. Ennek érdekében a benyújtásra megfelelő formában előkészített javaslatot legkésőbb a kormányülést követő tíz munkanapon belül, az országgyűlési tárgyaláshoz szükséges példányszámban – további három példányt mellékelve –, valamint elektronikusan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára részére kell eljuttatni. 76. A Kormány a közigazgatási államtitkári értekezlet javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha a) a közigazgatási államtitkári értekezleten vitás kérdés nem maradt fenn, vagy b) az előterjesztés a Kormány által korábban már jóváhagyott nemzetközi szerződés kihirdetésére irányul. 77. A miniszterelnök a Kormány ülései között – kivételesen indokolt esetben – feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormányhatározatot adhat ki. Az így hozott rendeletekről és határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtja be a Kormányhoz. 78. A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 munkanapon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetőleg az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg. 79. a) A Kormány határozatait a Magyar Közlöny Határozatok Tárában kell közzétenni. b) A Kormány döntése alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg – a minősített adatot tartalmazó, – a kizárólag a Kormány tagjai, a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek vezetői számára feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó határozatokat. 80. A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni. Erről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szükséges esetén emlékeztetőt ad ki és azt a 86. pontban felsoroltaknak megküldi. 81. A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára gondoskodik. 82. A kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg és tájékoztatja a sajtó képviselőit. V. A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÓ ÉS HANGFELVÉTEL 83. A Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül. Az összefoglaló elkészítéséről – az ülést követő három munkanapon belül – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik. 84. Az összefoglalót a közigazgatási és igazságügyi miniszter írja alá. 85. Az aláírt összefoglaló mellékleteként – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állam titkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon kívül – meg kell őrizni a következő iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát: a) az Országgyűlés elé terjesztett javaslatokat és az ezekre vonatkozó átiratokat, b) a 74. pont szerinti eljárás során keletkezett iratokat, c) a Kormány két ülése között kiadott rendeleteket és határozatokat, d) a Kormány tagjainak megküldött jelentéseket, e) a Kormány döntéseihez kapcsolódó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által meghatározott iratokat. 86. Az összefoglaló egy-egy példányát a Kormány tagjai, a Kormány üléseinek állandó meghívottai, valamint az államtitká rok kapják meg. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti. 87. A hangfelvétel a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban rendelkezésre áll. A Kormány tagjainak (a kormányülés állandó meghívottainak) megbízottja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának engedélyével a felvételt meghallgathatja. Ha folyamatban lévő munkához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható. VI. A KORMÁNY DÖNTÉSEI VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 88. A közigazgatási és igazságügyi miniszter havonta előterjesztést készít a Kormány számára a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A végrehajtásért felelős írásban számot ad a határidő elmulasztásának okairól. A Kormány határozataiban előírt feladatok teljesítési határidejének módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazó előterjesztést a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtja be a Kormányhoz. 89. A miniszterelnök, illetve a közigazgatási és igazságügyi miniszter felhívhatja a minisztert, a kormánybiztost és a kormányhivatal vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra. VII. A KORMÁNY EGYES FELADATAINAK ELLÁTÁSA 90. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárás rendről, valamint az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programo zásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről külön kormányhatározat rendelkezik. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 91. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök