93/2012. (V. 10.) Korm. rendelete az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről.

93/2012. (V. 10.) Korm. rendelete az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről. A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a 31. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak (a továbbiakban együtt: út), b) az út műtárgyai és tartozékai [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: közlekedési építmények] építésére, forgalomba helyezésére és megszüntetésére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. földút: az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzett, eredeti termett talajú, vagy földmunkával, szabályos keresztszelvénnyel, vízelvezetéssel kialakított, pályaszerkezet nélküli út, amelynek járhatósága a talajtól függő anyaggal – zúzottkő, kavics, pernye, kohósalak, feldolgozott és minősített építési és bontási hulladék – javítható, és amely szilárd burkolatú úthoz csatlakozás vagy vasúti átjáró előtt legfeljebb ötven méter hosszban rendelkezik szilárd burkolattal; 2. építtető: az építési engedélyt kérő természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az út építéséhez – forgalomba helyezéséhez – vagy megszüntetéséhez a szükséges munkák elvégzésének feltételeit biztosítja; 3. határhíd: az államhatáron átnyúló híd; 4. híd szabad nyílása: az út tengelyében mért nyílás mérete, többnyílású híd esetében a nyílások méreteinek összege; 5. kezelői lehatárolási terv: megépített közlekedési építmények útkezelőinek illetékességét a területi határok pontos kijelölésével meghatározó terv; 6. műszaki előírás: a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó szakmai szabály; 7. út építése: a műszaki előírások szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel út kialakítása, átépítése, felújítása vagy korszerűsítése; 8. út megszüntetése: az út elbontása és területének a táj jellegéhez igazodó rendezése; 9. sárrázó: földút szilárd burkolatú úthoz csatlakozó, legfeljebb ötven méter hosszúságú szilárd burkolattal kiépített szakasza, amelyhez ingatlan megközelítését biztosító útcsatlakozás vagy egyéb út nem csatlakozik. 3. Az építés engedélyezése 3. § Az építéshez, a forgalomba helyezéshez és a megszüntetéshez – a 4. §-ban foglalt kivételekkel – a közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) engedélye szükséges. 4. § (1) Ha a munkálatok során közműátépítés nem szükséges és a beavatkozás az út közúthálózatba sorolását nem változtatja meg, nincs szükség a hatóság engedélyére a meglévő út területén végzett következő munkák esetében: a) kül- és belterületen: aa) a szilárd burkolatú út, híd és egyéb műtárgy javítása, ab) a híd és egyéb műtárgy korrózió elleni védelme, szigetelésének, dilatációs szerkezetének, korlátjának vagy pályaburkolatának – a teherbírást és geometriát nem befolyásoló – cseréje, ac) a közúti jelzés, berendezés tartószerkezetének, magasságkorlátozó kapunak az elhelyezése, ad) az út műtárgyai közül az áteresz építése, ae) az úttartozékok közül a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb építmények, berendezések – kivéve a pihenőhely – építése, továbbá a hóvédő erdősáv, fasor, cserjesáv telepítése; b) külterületen: ba) a meglévő szilárdburkolatú út pályaszerkezetének erősítése, felújítása, bb) az út burkolatának további forgalmi sáv – beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is – létesítésével nem járó szélesítése, bc) a meglévő csomópontnak további forgalmi sáv – beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is – létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása, kivéve a körforgalmú csomóponttá történő átépítést, bd) legfeljebb ötven méter hosszúságú sárrázó létesítése; c) belterületen: ca) a meglévő út burkolatának további forgalmi sáv – beleértve a különleges forgalmi sávot is – létesítésével nem járó szélesítése, pályaszerkezetének erősítése, felújítása, cb) a meglévő csomópontnak további forgalmi sáv – beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is – létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása; kivéve a körforgalmú csomóponttá történő átépítést. (2) A közlekedési hatósági engedély mellőzése a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb engedélyek beszerzésének szükségességét nem érinti, és nem mentesít a munkavégzés szabályszerűségéért való felelősség alól. 4. Egyéb közreműködők 5. § (1) Az építési, forgalomba helyezési és megszüntetési eljárásban érintett víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszerek, valamint az érintett nyomvonalas hírközlési építmények és vasútvonal üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közműszolgáltatók) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt. A közműszolgáltatók nyilatkozatukban közlik a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő közmű rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételeket. (2) Az építtetőnek az érintett út területe összes tulajdonosának nyilatkozatát is be kell szereznie, ha a közforgalom elől el nem zárt magánút építésének, építési engedélytől való eltérésnek, a forgalom részére való átadásának, megszüntetésének engedélyezése iránti kérelmet nem a tulajdonos, több tulajdonos esetében nem az összes tulajdonos terjesztette elő. (3) Az útkezelő hozzájáruló nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban. Az útépítési, vízépítési és műtárgyépítési, valamint forgalomtechnikai engedélyezési tervre vonatkozó útkezelői hozzájáruló nyilatkozat – ha az építtető nem azonos a tulajdonossal és az útkezelővel – az országos közutak vagyonkezelésére kijelölt szervezettel egyetértésben adható ki, amennyiben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdése szerinti építtető jár el. (4) Ha az érintett közműszolgáltató vagy az útkezelő az építtető értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető köteles igazolni az (1)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozat iránti kérelemnek az átvételét. 5. Az utakra vonatkozó hatósági engedélyek fajtái 6. § A hatósági engedélyek fajtái: a) az elvi építési engedély, b) az építési engedély, c) a forgalomba helyezési engedély, d) a fennmaradási engedély, e) a megszüntetési engedély, f) a műtárgy kiviteli terv jóváhagyása, g) az építési engedélytől való eltérési engedély. 6. Az engedély iránti kérelem 7. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. (2) A kérelemnek – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott, az egyes engedély iránti kérelmek mellékletét képező tervdokumentációk felsorolását. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) az egyes közlekedési hatósági engedély iránti kérelmek esetében előírt mellékleteket, b) az igazgatási szolgáltatási díj – beleértve a szakhatósági díjakat is – befizetését igazoló bizonylatot. (4) Az építtető a tervezett építési munkákról a hatósági engedélyezési eljárás megindításáig köteles tájékoztatni az út építése által érintett közösségi közlekedési szolgáltatókat. 7. Az elvi építési engedélyezési eljárás 8. § (1) Az építtető az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a gyorsforgalmi út, a települést elkerülő út, a határhidak, továbbá a legalább ötszáz méter hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött út esetében a) útügyi műszaki, b) ásványvagyon és földtani, c) kulturális örökségvédelmi, valamint d) településrendezési követelmények bármelyikének előzetes tisztázása céljából a hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) az 1. melléklet 1. pontjának, továbbá az általános érvényű szakmai követelményeknek, műszaki szabályozásnak megfelelő – építészeti-műszaki tervező szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által kidolgozott – elvi engedélyezési tervdokumentációt három példányban, a szakági terveket egy-egy példányban, vagy a szakhatósági állásfoglalást igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, az adott ügyben érintett szakhatóság számára szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban; b) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek; c) az építtető és a leendő vagyonkezelő vagy tulajdonos aláírásával ellátott közös nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része lesz-e; d) új országos közút esetében az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó nyilatkozatot; e) kormányrendeletben meghatározott esetekben az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditjának vizsgálati jelentését és az építtető arra vonatkozó nyilatkozatát. (3) A hatóság a tervező tervezési jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből közvetlenül vagy belföldi jogsegély keretében ellenőrzi. 9. § (1) Az elvi építési engedélyről szóló határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) a határozattal érintett közlekedési építmény megnevezését, a benyújtott terv azonosító adatait és a határozat tárgyának rövid leírását, b) az engedély időbeli hatályát. (2) Az elvi építési engedélyt közölni kell az építtetővel, az út leendő kezelőjével, országos közút esetében az útkategóriába sorolásra, azonosításra, valamint az arra szolgáló számjel és betűjel megállapítására vagy megváltoztatására vonatkozó jogszabály által megjelölt szervvel, továbbá a tervezővel. (3) Az elvi építési engedély időbeli hatálya alatt más építtetőnek az engedélyben meghatározott területen elvi építési engedély vagy építési engedély nem adható ki. 8. Az építési engedélyezési eljárás 10. § (1) Az építési engedélyt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni. (2) Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokra, műtárgyakra külön-külön is lehet engedélyt kérni, azonban a közlekedési építmény egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell. 11. § (1) Az építtetőnek az építési engedély iránti kérelméhez mellékelnie kell: a) a megvalósítani kívánt építmény műszaki tartalmától függően az 1. melléklet 2–6. pontjának, továbbá az általános érvényű szakmai követelményeknek, műszaki szabályozásnak megfelelő – építészeti-műszaki tervező szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által kidolgozott – útépítési, vízépítési és műtárgyépítési, valamint forgalomtechnikai engedélyezési tervet három példányban; a szakági terveket egy-egy példányban, a szakhatósági állásfoglalást igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, az adott ügyben érintett szakhatóság számára szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban, b) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek, c) a környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében a környezetvédelmi engedélyt, d) az érintett közműszolgáltatók és közösségi közlekedési szolgáltatók, útkezelők, vagyonkezelők, az ismert ügyfelek, a közforgalom elől el nem zárt magánút esetében a tulajdonos (tulajdonosok) név- és címjegyzékét nyomtatott és elektronikus formában, e) az 5. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, vagy ezek hiányában a hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelem átvételének igazolását, f) az építtető és a leendő vagyonkezelő (tulajdonos) aláírásával ellátott közös nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút lesz-e, g) az elvi építési engedély számát, keltét (amennyiben azzal rendelkezik), h) új országos közút esetében az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó külön jogszabály szerinti nyilatkozatot, i) kormányrendeletben meghatározott esetekben az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditjának vizsgálati jelentését és az építtető arra vonatkozó nyilatkozatát, valamint j) a közösségi közlekedési szolgáltatók részére küldött tájékoztatás átvételének igazolását. (2) Az államhatáron átnyúló, az államhatárt metsző vagy érintő utakkal, illetve a határhidakkal kapcsolatos engedély iránti kérelem esetében mellékelni kell az építtető erre utaló nyilatkozatát. (3) A hatóság a tervező tervezési jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből közvetlenül vagy belföldi jogsegély keretében ellenőrzi. 12. § (1) Helyszíni szemlét kell tartani abban az esetben, ha az útépítés nem kizárólag közterületen, vagy – közforgalom elől el nem zárt magánút esetében – nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen történik. (2) A helyszíni szemléről a hatóságnak az építtetőt, a tervezőt, az útkezelőket (tulajdonosokat), az érintett ingatlan-tulajdonosokat, a szakhatóságokat és a közműveket a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal írásban értesítenie kell. Az értesítés a terület igénybevétellel nem érintett ingatlan-tulajdonosokkal hirdetmény útján is közölhető. (3) Az értesítettek távolmaradása – az építtető kivételével – a helyszíni szemle megtartását nem akadályozza, erre az értesítésben utalni kell. Az értesítetteket figyelmeztetni kell, hogy észrevételeiket a helyszíni szemle előtt a hatóságnál írásban vagy a szemle alkalmával szóban előadhatják. (4) A hatóság hatósági egyeztetést akkor tart, ha a tényállás a helyszín megtekintése nélkül tisztázható, de az építtető, a tervező, az egyéb ügyfelek, illetve a szakhatóságok számára közvetlen nyilatkozattételi, valamint egyeztetési lehetőség biztosítása indokolt. 13. § (1) Az építési engedélynek – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) az engedélyezett közlekedési építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési terv azonosító adatait és az építési munka rövid leírását, b) az engedélyezett közlekedési építmény kezelőjének, tulajdonosának megnevezését, illetve azt a szervezetet, amely várhatóan az út kezelője lesz, c) az építés feltételeit, a közműszolgáltatók esetleges kikötéseit, az útkezelő nyilatkozatát, valamint kerékpárút vagy kerékpárforgalmi létesítményt is tartalmazó építmény esetében a kerékpáros közlekedési létesítmények nyilvántartásába történő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot, d) az engedély időbeli hatályát, e) az építtető kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját a hatóságnak jelentse be, f) a műtárgy kiviteli terv jóváhagyására történő utalást. (2) Az építési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól. 14. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásban hozott döntést kézbesítés útján kell közölni az építtetővel, a tervezővel, a közműszolgáltatókkal, valamint az útkezelővel (tulajdonossal), a terület igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosával, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használójával, a közösségi közlekedési szolgáltatóval és a közreműködő szakhatósággal. (2) A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott hatásterületen élő és az (1) bekezdésben nem említett ügyféllel az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés hirdetmény útján közölhető. (3) Ha az építési engedély végrehajtható, a hatóság az engedélyezési terv záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi. A záradéknak tartalmaznia kell az építési engedély számát. (4) Az építés csak végrehajtható, hatályos építési engedély, valamint záradékkal ellátott engedélyezési terv birtokában kezdhető meg. 15. § (1) A jogerős építési engedély három évig hatályos. Nem szűnik meg az építési engedély időbeli hatálya, ha az építést három éven belül megkezdték és az építési tevékenységet folyamatosan végzik. (2) A hatóság az építési engedély időbeli hatályát három évnél rövidebb – de legalább egyévi – időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, továbbá a szakhatóságok előírásai indokolják. (3) Az építési engedély időbeli hatályát a hatóság – az időbeli hatály lejárta előtt – az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában hatályos jogszabályok vagy körülmények nem változtak meg, vagy a változás az időbeli hatály meghosszabbítását érdemben nem befolyásolja. 9. A műtárgy kiviteli tervdokumentáció jóváhagyási eljárás 16. § (1) Alagút, valamint négy méter szabad nyílást meghaladó híd építése csak jóváhagyott kiviteli terv alapján kezdhető meg. Harminc méter szabad nyílást meghaladó híd építése esetén a műszakilag elkülöníthető munkafázisok kiviteli tervei külön-külön is jóváhagyhatók. (2) A jóváhagyás iránti kérelmet az építtető nyújtja be. (3) A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell az 1. melléklet 7. és 8. pontjában előírt tartalmú tervdokumentációt, továbbá, ha az építtető nem azonos az út- és hídkezelővel, úgy a kiviteli tervre vonatkozó út- és hídkezelői hozzájárulást is. (4) A jóváhagyási eljárásban a hatóság azt vizsgálja, hogy a kiviteli tervdokumentáció az engedélyezési tervdokumentációnak megfelel-e. 10. Az építési engedélytől való eltérés engedélyezési eljárás 17. § (1) A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezésére az építés engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett tervrészleteket és a 11. § (1) bekezdése szerinti mellékleteket, valamint az eltérés indokolását. (2) Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait érinti, az eljáró hatóságnak az eltéréssel érintett szakhatóság vagy szakhatóságok állásfoglalását be kell szereznie. 11. A forgalomba helyezési eljárás 18. § (1) E rendelet szerint engedélyköteles, elkészült közlekedési építmény a hatóság engedélyével helyezhető forgalomba. A kérelemnek a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell: a) a közlekedési építmény megnevezését, b) az építési engedély számát és keltét, c) a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének időpontját, d) a forgalomba helyezés tervezett időpontját, e) a 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, aktualizált név- és címjegyzéket. (2) Az államhatáron átnyúló, az államhatárt metsző vagy érintő utakkal, illetve a határhidakkal kapcsolatos engedély iránti kérelem esetében mellékelni kell az építtető nyilatkozatát arról, hogy a tervezett építmény az érintett szomszédos államokkal kötött nemzetközi szerződésekben, illetve az azt kihirdető jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelel. (3) Forgalom alatti építés esetében a kérelmet a műszaki átadás-átvételt követő legkésőbb 60 napon belül kell benyújtani a hatósághoz. A kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a közlekedési építmények közforgalomban való további használata engedély nélküli használatnak minősül. (4) A hatóság a forgalomba helyezési engedély megadása előtt, a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését követően vagy azzal egy időben helyszíni szemlét tart. (5) Az eljárás során a szakhatóságoknak arról kell nyilatkozniuk, hogy az építmény az állásfoglalásuknak megfelelően valósult-e meg és hozzájárulnak-e a forgalomba helyezéshez. (6) Az építtető a forgalomba helyezés engedélyezése érdekében legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a hatóságnak: a) az elkészült közlekedési építmény tényleges állapotát feltüntető megvalósulási terv egy példányát, a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az építmény a jóváhagyott tervnek megfelelően épült meg, b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy az építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg, c) a műszaki átadás-átvételéről készült lezárt jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, d) amennyiben a hatóság az építési engedélyben előírta, az útkezelő által jóváhagyott kezelési és karbantartási kézikönyvet, e) az építési engedélyezési eljárásban részt vett, az 5. §-ban megjelölt közműszolgáltatók, útkezelők, a vagyonkezelő nyilatkozatát, f) több útkezelő esetében az összes érintett útkezelő által jóváhagyott, kezelői lehatárolási tervet, valamint g) amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, a hatóság erre irányuló felhívására az útterülettel érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról kiállított, egy hónapnál nem régebbi, papíralapú hiteles másolatot. (7) A forgalomba helyezés engedélyezése előtt az elkészült építményt a forgalom részére – a forgalom alatti építés kivételével – megnyitni nem szabad. 19. § A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. 20. § A forgalomba helyezés engedélyezéséről szóló határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) az engedélyezett építmény megnevezését, azonosításához szükséges adatokat, az építési engedély számát és keltét, b) a közlekedési építmény vagyonkezelőjének, tulajdonosának és annak a szervezetnek a megnevezését, amely az út kezelője lesz, c) az érintett közműszolgáltatók, valamint az út- és hídkezelők nyilatkozatait, d) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére, valamint e) az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a forgalomba helyezési engedély hatályát veszti; ebben az esetben a hatóság a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el. 21. § Az engedély szerint több megvalósulási szakaszban megvalósuló építmény esetében a forgalomba helyezési engedély az út meghatározott szakaszára és műtárgyára külön-külön is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható. 12. Az ideiglenes forgalomba helyezés 22. § (1) Amennyiben forgalomszervezési érdekek indokolják, az építtető kérelmére a hatóság az építményt vagy annak egy részét meghatározott időtartamra az építési munka teljes befejezése előtt ideiglenesen forgalomba helyezheti, ha az építmény vagy annak egy része a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és forgalombiztonsági követelményeknek megfelel. (2) A hatóság az ideiglenes forgalomba helyezés időtartamát a forgalmi igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határozza meg. (3) A hatóság az építtető kérelmére a rész műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres befejezését követően megtartott helyszíni szemle során is engedélyezheti a közlekedési építmény vagy egy részének meghatározott időtartamra történő ideiglenes forgalomba helyezését, ha annak kezelését, üzemeltetését az építtető vagy a közút leendő kezelője nyilatkozatban vállalja. (4) Amennyiben a forgalomba helyezési eljárás során a hatóság úgy ítéli meg, hogy a végleges forgalomba helyezés feltételei nem állnak fenn, a szükséges intézkedések megtételére való kötelezés mellett a közlekedési építmény vagy az építmény egy részének meghatározott időtartamra – legfeljebb három évre – történő ideiglenes forgalomba helyezését engedélyezheti, az (1) bekezdés szerint, ha annak kezelését, üzemeltetését az építtető vagy a közút leendő kezelője nyilatkozatban vállalja. (5) Az ideiglenes forgalomba helyezési engedély – hatályának lejárta előtt legkésőbb 60 nappal előterjesztett kérelemre – alkalmanként egy-egy évvel meghosszabbítható, ha az ideiglenesen forgalomba helyezett közlekedési építmény a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és a forgalombiztonsági követelmények teljesülnek. (6) Ha az építtető az ideiglenes forgalomba helyezési engedély hatályán belül nem kezdeményezi annak meghosszabbítását, vagy a közlekedési építmények végleges forgalomba helyezését, az ideiglenes forgalomba helyezési engedély hatályát veszti, a közlekedési építmények közforgalomban való további használata engedély nélküli használatnak minősül. 13. Engedély nélküli használatbavétel 23. § (1) Ha az engedélyhez kötött közlekedési építményt a hatóság engedélye nélkül a közforgalom számára megnyitották, a hatóság az építtetőt a forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi. (2) Ha az utat a közforgalom számára engedély nélkül megnyitották, a hatóság az erről történt tudomásszerzéstől számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény tényleges használatbavételétől számított két éven belül intézkedhet a forgalomba helyezés iránt. (3) Ha az engedély nélkül használatba vett úton a közlekedés forgalombiztonsági szempontból veszélyes, a hatóság az utat az építtető költségére és felelősségére lezárattatja. 14. Fennmaradási engedélyezési eljárás 24. § (1) Ha az engedélyhez kötött építési munkát a) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, b) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték, de az építés még nem fejeződött be, fennmaradási engedélyt kell az építtetőnek a hatóságtól a közlekedési építményre kérnie. (2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített vagy kivitelezés alatt álló közlekedési építmény átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e vagy sem. Amennyiben e feltételeknek a megépített, vagy kivitelezés alatt álló közlekedési építmény csak átalakítással, vagy egyéb módon felelne meg, úgy a hatóság – megfelelő határidő kitűzésével – kötelezi az építtetőt azok végrehajtására. (3) Amennyiben az építtető nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének, a hatóság az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezi. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési és a forgalomba helyezési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna. (5) A fennmaradási engedély abban az esetben adható meg, ha az építtető a (4) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelemhez csatolta és az engedély nélkül épített közlekedési építmény – átalakítással vagy anélkül is – megfelel a műszaki, a forgalombiztonsági és a környezetvédelmi követelményeknek. (6) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó forgalomba helyezési engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély megadásával egy időben a hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is, azzal, hogy a közlekedési építmény építési munkáinak teljes befejezése után forgalomba helyezési eljárást kell lefolytatni. (7) A fennmaradási engedély megadása során e rendeletnek az építési és forgalomba helyezési engedély megadására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 25. § Ha az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon épült közlekedési építmény fennmaradása nem engedélyezhető, vagy a kérelmező az előírt átalakítást a megadott határidőre nem végzi el, a hatóság az eredeti állapot helyreállítását rendelheti el az építtető költségére. 26. § A hatóság az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított két éven belül, legkésőbb azonban a tényleges használatbavételtől számított tíz éven belül intézkedhet a közlekedési építmény fennmaradása iránt. 15. A megszüntetési eljárás 27. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó közlekedési építmény megszüntetése iránti kérelmet a megszüntetés tervezett időpontja előtt legkésőbb 60 nappal kell a közlekedési hatósághoz benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: a) a bontási tervet három példányban; a szakhatósági állásfoglalást igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, az adott ügyben érintett szakhatóság számára szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban, b) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek, c) az útkezelő és a vagyonkezelő nyilatkozatát a bontási tervhez való hozzájárulásról, d) az érintett közműszolgáltatók és közösségi közlekedési szolgáltatók, vagyonkezelők, az ismert ügyfelek, a közforgalom elől el nem zárt magánút esetében a tulajdonos (tulajdonosok) név- és címjegyzékét nyomtatott és elektronikus formában. (2) A megszüntetési eljárásban tartott helyszíni szemlére a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az építmény megszüntetéséről szóló határozat – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmazza: a) a közlekedési építmény pontos megnevezését, helyét, a bontási terv azonosító adatait és a bontási munka rövid leírását, b) a közlekedési építmény kezelőjének, tulajdonosának megnevezését, c) a bontás feltételeit, a közműszolgáltatók esetleges kikötéseit, d) az engedély időbeli hatályát, e) a megszüntetett út területének ingatlan-nyilvántartási rendezési és a terület más célú hasznosítási kötelezettségére irányuló felhívást, f) az építtető kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját a hatóságnak jelentse be. (4) A megszüntetési engedély a bontással összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól. (5) Az út megszüntetési eljárásban hozott döntés közlésére a 14. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az út megszüntetéséről szóló határozat időbeli hatályára a 15. §-ban foglaltak az irányadóak. 16. A műszaki előírások alkalmazása 28. § A műszaki előírásokban foglaltakat az építtető, a tervező és a hatóság a műszaki fejlődés eredményeinek, valamint a közlekedésbiztonsági szempontok érvényre juttatása érdekében az e rendeletben foglalt eljárások során figyelembe veszi. 17. Engedélyek átruházása, jogutódlás 29. § Az elvi építési engedélyt, az építési engedélyt, valamint az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt időbeli hatályának tartama alatt az építtető átruházhatja, továbbá jogutódja is jogosult felhasználni, azonban köteles az átruházást vagy a jogutódlást – annak igazolása mellett – a hatóságnak írásban bejelenteni. 18. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. 31. § Hatályát veszti az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök