289/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) Alapokmányának kihirdetéséről.

289/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) Alapokmányának kihirdetéséről. 1. § A Kormány e  rendelettel felhatalmazást ad a  Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) Alapokmánya (a továbbiakban: Alapokmány) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány az Alapokmányt e rendelettel kihirdeti. 3. § Az Alapokmány hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) Alapokmánya Ezen Alapokmány Szerződő felei, azzal az óhajjal, hogy a fenntartható fejlődés érdekében előmozdítsák a megújuló energiaforrások széles körű alkalmazását és térnyerését, abbéli meggyőződésüktől vezérelve, hogy a  megújuló energiaforrások hatalmas lehetőséget jelentenek az energiabiztonság és az ingadozó energiaárak problémájának kezelésére és fokozatos enyhítésére, meggyőződve arról, hogy a  megújuló energiaforrások kiemelkedő szerepet játszhatnak a  légkörben található üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának csökkentésében és így hozzájárulhatnak az  éghajlati rendszer stabilizálásához, továbbá lehetővé tehetik, hogy az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé való átalakulás fenntartható, biztonságos módon és zökkenőmentesen menjen végbe, azzal az óhajjal, hogy fokozzák azt a pozitív hatást, amelyet a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák gyakorolhatnak a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére, azon kiemelkedő lehetőség által ösztönözve, hogy a megújuló energiaforrások révén különösen a fejlődő országok decentralizált hozzáférést, az  elszigetelt, illetve távoli térségek vagy szigetek pedig egyáltalában hozzáférést nyerhetnek az energiához, aggályosnak tartva azon negatív hatásokat, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagok használata és a hagyományos biomassza rossz hatásfokú felhasználása gyakorol az egészségre, meggyőződve arról, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb energiahatékonysággal kombinálva egyre nagyobb mértékben képesek fedezni a  globális energiaszükséglet terén az  elkövetkező évtizedekben várható és meredek ütemben növekvő igényt, megerősítve azon óhajukat, hogy létrehozzanak egy olyan, a  megújuló energiaforrásokkal foglalkozó nemzetközi szervezetet, amelynek feladata, hogy megkönnyítse az  együttműködést tagjai között és mindeközben szoros együttműködésben dolgozzon az olyan, már létező szervezetekkel, amelyek elősegítik a megújuló energiaforrások használatát, megállapodtak a következőkben: I. cikk Az ügynökség létrehozása A. Ezen Alapokmány szerződő felei létrehozzák a  Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökséget (a  továbbiakban: az Ügynökség) az alábbi feltételek mellett: B. Az  Ügynökség a  tagok közötti egyenlőség elvén alapul és tevékenységei végrehajtása során tiszteletben tartja a tagok szuverenitását és hatásköreit. II. cikk Célok Az Ügynökség elősegíti a megújuló energiaforrások valamennyi formájának széleskörű alkalmazását és térnyerését, figyelemmel az alábbiakra: a.) az  energiahatékonysági és megújuló energiapolitikai intézkedések összehangolt alkalmazásából eredő nemzeti és hazai prioritások és előnyök; valamint b.) a  megújuló energiaforrások szerepe a  természeti környezet megőrzésében a  természetes erőforrásokra gyakorolt nyomás, az  erdőirtás és különösen a  trópusi erdőkitermelés, az  elsivatagosodás és a  biológiai sokféleség pusztulásának mérséklése által; az  éghajlat védelmében; a  szegénység elleni küzdelmet és a fenntartható fejlődést is számba véve a gazdasági növekedésben és a társadalmi kohézióban; az energiához való hozzáférés és az  energiaellátás biztonságának javításában; valamint a  regionális fejlődésben és a nemzedékeken átívelő felelősségtudat kialakításában. III. cikk Fogalommeghatározások Ezen Alapokmány alkalmazásában „megújuló energiaforrás” minden megújuló forrásból, fenntartható módon előállított energiaforrás, így többek között: 1. a bioenergia; 2. a geotermikus energia; 3. a vízenergia; 4. az óceánenergia, amely magában foglalja többek között az árapály-energiát, a hullámenergiát és az óceánból nyert hőenergiát; 5. a napenergia; valamint 6. a szélenergia. IV. cikk Tevékenységek A. A  megújuló energiák szakterületének kiválósági központjaként és e  terület előmozdítójaként és katalizátoraként működő Ügynökség, amelynek célja, hogy tapasztalataival segítséget nyújtson a  gyakorlati alkalmazások és szakpolitikák terén, továbbá, hogy támogatást nyújtson a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos összes témával kapcsolatosan, illetve hogy segítsen az országoknak részesülni az ismeretszerzés révén elért előrelépés előnyeiből, a tudásmegosztásból és a technológiák átadásából, az alábbi tevékenységeket látja el: 1. Az Ügynökség elsődleges feladata, hogy tagjai hasznára válva: a.) elemezze, felülvizsgálja és – a  tagok szakpolitikáival szemben támasztott kötelezettségek terhe nélkül – rendszerezze a  megújuló energiaforrások terén jelenleg használatos gyakorlatokat, beleértve a politikai eszközöket, ösztönzőket, beruházási mechanizmusokat, a bevált módszereket, az  elérhető technológiákat, az  integrált rendszereket és berendezéseket, illetve a  sikerhez vagy kudarchoz vezető tényezőket; b.) a megújuló energiaforrások terén és más releváns területeken párbeszédet alakítson ki kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel és hálózatokkal, továbbá biztosítsa a velük való interakciót; c.) a  tagok kérésére és egyedi szükségleteiket figyelembe véve szakpolitikai tanácsadást és segítségnyújtást biztosítson, továbbá, hogy ösztönözze a  megújuló energiaforrásokról folytatott nemzetközi párbeszédet, illetve e terület keretfeltételeinek kialakítását; d.) javítson a  témába vágó ismeretek és technológia átadásán és ösztönözze a  tagállamokbeli helyi kapacitás- és kompetenciabázis kiépítését, beleértve a szükséges kapcsolódási pontok kialakítását; e.) segítsen tagjainak a  kapacitás kiépítésében, többek között oktatási és szakképzési tevékenységek nyújtásával; f.) a  tagok kérésére tanácsadást biztosítson a  megújuló energiaforrások finanszírozása terén és támogatást nyújtson az ehhez kapcsolódó mechanizmusok alkalmazásában; g.) ösztönözze és bátorítsa a kutatást, beleértve a társadalmi-gazdasági témában végzett kutatásokat, és támogassa a  kutatási hálózatokat, közös kutatásokat, illetve a  technológiák kifejlesztését és meghonosítását; illetve h.) a  témához kapcsolódó fórumokon való aktív részvétel következtében szilárd alapokon nyugvó tájékoztatást nyújtson a  megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi műszaki szabványok kialakításával és meghonosításával kapcsolatosan. 2. Az Ügynökség feladata ezen kívül, hogy tájékoztatást nyújtson a megújuló energiában rejlő lehetőségekről és előnyökről, és fokozottan tudatosítsa azokat a lakosságban. B. Tevékenységei végrehajtása során, az Ügynökség: 1. az  Egyesült Nemzetek Szervezetének a  béke és a  nemzetközi együttműködés előmozdítására vonatkozó céljaival és alapelveivel, továbbá a  fenntartható fejlődés előmozdítására vonatkozó politikai irányelveivel összhangban jár el; 2. forrásai elosztásakor ügyel arra, hogy biztosítsa azok hatékony felhasználását azzal a  céllal, hogy minden célkitűzést megfelelően figyelembe vegyen, és hogy úgy végezze tevékenységeit, hogy tagjai számára és a  világ minden területén a  lehető legnagyobb hasznot hozza, gondolva mindeközben a  fejlődő országok, a távoli és elszigetelt térségek és a szigetek speciális szükségleteire; 3. a  meglévő intézetekkel és intézményekkel szorosan együttműködik, továbbá kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására törekszik velük annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a  munkafeladatok felesleges megkettőzése, és hogy építhessen a megújuló energiaforrások használatának előmozdítását célul kitűző kormányok, egyéb szervezetek és ügynökségek erőforrásaira és folyamatban lévő tevékenységeire, továbbá, hogy azokat hatékonyan tudja felhasználni. C. Az Ügynökség: 1. tevékenységeiről éves jelentést nyújt be a tagoknak; 2. a szakpolitikai tanácsadást követően arról tájékoztatja a tagokat; illetve 3. tájékoztatja a tagokat az ezen a területen tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel folytatott konzultációról és együttműködésről, illetve azok munkájáról. V. cikk Munkaprogram és projektek A. Az  Ügynökség tevékenységét a Titkárság által készített, a Tanács által megvizsgált és a  Közgyűlés által elfogadott éves munkaprogram alapján végzi. B. Az  Ügynökség a  munkaprogramban foglaltakon kívül és a  tagokkal történő konzultációt követően, illetve egyet nem értés esetén a  Közgyűlés belegyezésével, az  Ügynökség nem pénzügyi forrásainak rendelkezésre állásától függően végrehajthat olyan projekteket, amelyeket a tagok kezdeményeznek és finanszíroznak. VI. cikk Tagság A. Az  Ügynökségnek tagja lehet minden olyan állam, amely tagja az  Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy minden olyan regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezet, amelynek szándékában áll és amely képes az  ebben az  Alapokmányban megállapított célokkal és tevékenységekkel összhangban cselekedni. Egy regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezet akkor lehet tagja az Ügynökségnek, ha az olyan szuverén államokból áll, amelyek legalább egyike tagja az Ügynökségnek, és amelyre tagállamai az Ügynökség hatáskörébe eső legalább egy ügy tekintetében átruházták hatáskörüket. B. Az ilyen államok és regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetek: 1. az  Alapokmány aláírását és az  Alapokmány megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezését követően az Ügynökség alapító tagjává válnak; 2. a  részes állammá válásra vonatkozó szándékról való értesítésük elfogadását követően a  csatlakozási okirat letétbe helyezésével az  Ügynökség egyéb tagjává válnak. A  tagság akkor tekinthető elfogadottnak, amennyiben a tagok a kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül nem élnek kifogással. Egyet nem értés esetén a Közgyűlés dönt a kérelemről a IX. cikk H. bekezdés 1. pontjával összhangban. C. A  regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetek esetében a  szervezet és tagállamai kötelesek megállapodni az ezen Alapokmány szerinti kötelezettségek teljesítését illető egyedi felelősségükről. A szervezet és tagállamai nem gyakorolhatják egyidejűleg az ezen Alapokmány szerinti jogaikat, beleértve a szavazati jogot. A fent hivatkozott szervezetek a  megerősítésről szóló vagy csatlakozási okirataikban nyilatkoznak arról, hogy meddig terjed a  hatáskörük az  Alapokmányban szabályozott ügyek tekintetében. E  szervezetek a  letéteményes kormányt a  hatáskörük mértékében bekövetkező bárminemű jelentős változásról is tájékoztatják. A  hatáskörükbe tartózó ügyekről történő szavazás esetén a  regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetek annyi szavazatot adhatnak le, mint ahány szavazat összesen adható azon tagállamaiknak, amelyek szintén tagjai az Ügynökségnek. VII. cikk Megfigyelők A. Megfigyelői státuszt a Közgyűlés ítélhet oda: 1. olyan kormányközi és nem kormányzati szervezeteknek, amelyek a  megújuló energiaforrások területén tevékenykednek; 2. olyan aláíróknak, amelyek nem erősítették meg az Alapokmányt; illetve 3. olyan kérelmezőknek, amelyek részes állammá válásra vonatkozó szándékról való értesítését a  VI.  cikk B. bekezdés 2. pontjával összhangban jóváhagyták. B. A  megfigyelők részt vehetnek a  Közgyűlés és kisegítő szervei nyilvános ülésein, de szavazati joggal nem rendelkeznek. VIII. cikk Szervek A. Az Ügynökség fő szerveiként ezennel létrejön: 1. a Közgyűlés; 2. a Tanács; valamint 3. a Titkárság. B. A  Közgyűlés, továbbá a  Közgyűlés beleegyezésével a  Tanács amennyiben ezen Alapokmánnyal összefüggő feladataik ellátáshoz szükségesnek véli, létrehozhat kisegítő szerveket. IX. cikk A Közgyűlés A. 1. Az Ügynökség legfőbb szerve a Közgyűlés. 2. A Közgyűlés ezen Alapokmány alkalmazási körébe tartozó, illetve ezen Alapokmánnyal létrehozott bármely szerv hatáskörével és feladataival kapcsolatos bármely témát megvitathat. 3. A Közgyűlés bármely ilyen ügy kapcsán: a.) határozatot hozhat, illetve ajánlásokat tehet bármely ilyen szervnek; illetve b.) kérésükre ajánlásokat tehet az Ügynökség tagjai számára. 4. A  Közgyűlés jogában áll továbbá, hogy megvizsgálásra ügyeket javasoljon a  Tanácsnak, és hogy felkérje a Tanácsot és a Titkárságot arra, hogy jelentést tegyenek bármely, az Ügynökség működésével kapcsolatos ügyben. B. A Közgyűlést az Ügynökség tagjai alkotják. A Közgyűlés rendes üléseit évente egyszer tartja, hacsak erről másként nem határoz. C. A  Közgyűlésben minden tagnak egy képviselője vesz részt. A  képviselőket kísérhetik póttagok és Tanácsadók. A küldöttség részvételének költségét az adott tag fedezi. D. A  Közgyűlés ülései az  Ügynökség székhelyén kerülnek megrendezésre, hacsak erről a  Közgyűlés másként nem határoz. E. A  Közgyűlés minden egyes rendes ülés kezdetén elnököt, illetve szükség szerint egyéb tisztviselőket választ, figyelembe véve a  méltányos földrajzi képviselet elvét. Az  elnök és a  tisztviselők a  következő évi rendes ülésszakig maradnak hivatalban, amikor is új elnököt és tisztviselőket választanak. A Közgyűlés az Alapokmánnyal összhangban elfogadja eljárási szabályzatát. F. A  VI.  cikk C. bekezdésében megfogalmazott feltételektől függően az  Ügynökség minden tagja egy szavazattal rendelkezik a Közgyűlésben. A Közgyűlés eljárási kérdésekben a jelen levő és szavazó tagok szavazatainak egyszerű többségével hoz határozatot. A  lényegi kérdésekre vonatkozó határozatokat a  jelen levő tagok konszenzussal hozzák meg. Amennyiben nem jön létre konszenzus, de legfeljebb két tagnak van ellenvetése, a  konszenzus elértnek tekintendő, hacsak az  Alapokmány erről másképp nem rendelkezik. Amennyiben kétség merül fel annak kapcsán, hogy egy kérdés lényegi vagy sem, a felmerülő kérdés lényeginek tekintendő, hacsak a Közgyűlés a jelen levő tagok konszenzusával másképp nem határoz, mely konszenzus akkor is elértnek tekintendő, ha legfeljebb két tag emelt kifogást. A Közgyűlés határozatképes, amennyiben tagjainak többsége jelen van. G. A Közgyűlés jelen levő tagjainak konszenzusával: 1. választja meg a Tanács tagjait; 2. fogadja el rendes ülésein a  Tanács által előterjesztett Ügynökségi költségvetést és munkaprogramot, és jogában áll határozni az Ügynökség költségvetésének és munkaprogramjának módosításairól; 3. határoz az  Ügynökség pénzügyi politikájának, pénzügyi szabályainak és egyéb pénzügyi kérdéseinek felülvizsgálatáról, továbbá választja meg a könyvvizsgálót; 4. hagyja jóvá ezen Alapokmány módosításait; 5. határoz a kisegítő szervek létrehozásáról és hagyja jóvá hatásköreiket; illetve 6. a XVII. cikk A. bekezdésével összhangban határoz a szavazás engedélyezéséről. H. A  Közgyűlés a  jelen levő tagok konszenzusával dönt a  következőkről (mely konszenzus elértnek tekintendő, ha legfeljebb csak két tag emelt kifogást): 1. szükség szerint határoz a részes állammá válásra vonatkozó szándékról való értesítésekről; 2. jóváhagyja a Közgyűlés és a Tanács eljárási szabályait, amelyeket ez utóbbi terjeszt elő; 3. elfogadja az éves jelentést és más jelentéseket; 4. jóváhagyja az ezen Alapokmány alkalmazási körébe tartozó bármely kérdés, ügy vagy téma kapcsán kötött megállapodásokat; illetve 5. a tagok véleménykülönbsége esetén határoz az egyéb projektekről az V. cikk B. bekezdésével összhangban. I. A Közgyűlés a jelen levő tagok konszenzusával, vagy amennyiben nem jön létre konszenzus, a jelen levő és szavazó tagok szavazatának kétharmados többségével jelöli ki az  Ügynökség székhelyét és a  Titkárság főigazgatóját (a továbbiakban: főigazgató). J. A  Közgyűlés első ülésén adott esetben megvizsgál és jóváhagy minden, az  előkészítő bizottság által elkészített határozatot, megállapodás-tervezetet, rendelkezést és iránymutatást a  IX.  cikk F–I. bekezdésében az  adott ügy kapcsán előírt szavazási eljárással összhangban. X. cikk A Tanács A. A Tanács az Ügynökség tagjainak legalább 11 és legfeljebb 21 képviselőjéből áll, a képviselőket a Közgyűlés választja meg. A képviselők 11 és 21 közötti tényleges száma az Ügynökség tagszámának felfelé kerekített egyharmada, ahol az  Ügynökségi tagok száma a  mindenkori Tanács tagjainak megválasztásakor számlált tagszám. A  Tanács tagjai a  Közgyűlés eljárási szabályaiban lefektetetteknek megfelelően rotációs alapon kerülnek kiválasztásra, figyelembe véve a fejlődő és a fejlett országok részvételének hatékonyságát, a földrajzi megoszlás méltányosságát és a Tanács munkájának hatékonyságát. A Tanács tagjait kétéves időtartamra választják. B. A Tanács félévente ülésezik az Ügynökség székhelyén, hacsak erről a Tanács másként nem határoz. C. A Tanács minden egyes ülés kezdetén elnököt, illetve szükség szerint egyéb tisztviselőket választ tagjai közül, akik megbízatása a következő ülésig tart. A Tanácsnak jogában áll eljárási szabályait kidolgozni. Az eljárási szabályokat a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. D. A  Tanács minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. A  Tanács eljárási kérdésekben tagjai szavazatainak egyszerű többségével hoz határozatot. Lényegi kérdésekben a  tagok szavazatainak kétharmados többsége szükséges. Amennyiben kétség merül fel annak kapcsán, hogy egy kérdés lényegi vagy sem, a  felmerülő kérdés lényeginek tekintendő, hacsak a Tanács tagjai kétharmados többséggel másképp nem határoznak. E. A  Tanács felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik a  Közgyűlésnek. A  Tanács köteles ellátni ezen Alapokmány keretében rábízott jogköröket és feladatokat, továbbá a  Közgyűlés által ráruházott feladatokat. Ezen feladatok és jogkörök ellátása során a Tanács a  Közgyűlés határozataival összhangban és ajánlásainak kellő figyelembevételével cselekszik, és biztosítja azok szabályszerű és folyamatos végrehajtását. F. A Tanács: 1. elősegíti a tagjai közötti konzultációt és együttműködést; 2. megvizsgálja és a Közgyűlés elé terjeszti az Ügynökség munkaprogramjának és költségvetésének tervezetét; 3. jóváhagyja a Közgyűlés üléseivel kapcsolatos előkészületeket, beleértve a napirendtervezet előkészítését; 4. megvizsgálja és a  Közgyűlés elé terjeszti az  Ügynökség tevékenységiről szóló éves jelentéstervezetet és egyéb, a Titkárság által ezen Alapokmány XI. cikk E. bekezdés 3. pontjával összhangban készített jelentéseket; 5. elkészít bármely más, a Közgyűlés által kért jelentést; 6. a  Közgyűlés előzetes jóváhagyásával megállapodásokat vagy egyezségeket köt az  Ügynökség nevében államokkal, nemzetközi szervezetekkel és nemzetközi ügynökségekkel; 7. konkretizálja a Közgyűlés által elfogadott munkaprogramot oly módon, hogy azt a Titkárság – az elfogadott költségvetési kereteken belül – végre tudja hajtani; 8. jogában áll a Közgyűléshez fordulni és vizsgálatra ügyeket javasolni; illetve 9. amennyiben szükséges, kisegítő szerveket hoz létre a VIII.  cikk B. bekezdésével összhangban és dönt azok hatásköréről és megbízatásának időtartamáról. XI. cikk A Titkárság A. A Titkárság segíti a Közgyűlést, a Tanácsot és azok kisegítő szerveit feladataik végrehajtásában. Ellátja továbbá ezen Alapokmány keretében rábízott, továbbá a Közgyűlés és a Tanács által ráruházott feladatokat. B. A Titkárság élén a szervezet fő igazgatási tisztviselője, a főigazgató áll és szükség szerint további személyi állomány tartozik hozzá. A főigazgatót a Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés nevezi ki négyéves időszakra, mely időszak egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható. C. A  főigazgató a Közgyűlésnek és a Tanácsnak tartozik felelősséggel, többek között a személyi állomány kinevezése és a  Titkárság megszervezése és működése tekintetében. A  személyi állomány alkalmazásának, valamint a  szolgálati feltételek meghatározásának legfőbb szempontja a  hatékonyság, alkalmasság és az  integritás legmagasabb szintjének biztosítása. Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy a személyi állomány tagjait elsősorban a tagállamokból, továbbá földrajzilag minél szélesebb körből válasszák ki, különös figyelemmel a fejlődő országok megfelelő képviseletére és a  nemek egyensúlyának biztosítására. A  költségvetés elkészítése folyamán a  személyi állomány kiválasztására javasolt eljárás alapját az  az elv képezi, hogy a  Titkárság felelősségi köreinek megfelelő ellátásához szükséges minimális szint biztosítva legyen. D. A főigazgató vagy az általa kijelölt képviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés és a Tanács minden ülésén. E. A Titkárság: 1. elkészíti és a Tanács elé terjeszti az Ügynökség munkaprogramjának és költségvetésének tervezetét; 2. végrehajtja az Ügynökség munkaprogramját és határozatait; 3. elkészíti és a Tanács elé terjeszti az Ügynökség tevékenységeire vonatkozó éves jelentéstervezetet és bármely más, a Közgyűlés és a Tanács által kért jelentést; 4. segítséget nyújt adminisztrációs és technikai kérdésekben a  Közgyűlésnek, a  Tanácsnak és azok kisegítő szerveinek; 5. elősegíti a kommunikációt az Ügynökség és tagjai között; illetve 6. az  Ügynökség tagjai részére nyújtott szakpolitikai tanácsadást követően közzéteszi annak következtetéseit a  IV.  cikk C. bekezdés 2.  pontjával összhangban, továbbá a  Közgyűlés és a  Tanács minden egyes ülése alkalmával jelentést nyújt be szakpolitikai tanácsadásairól. A Tanács elé terjesztett jelentés beszámol továbbá az éves munkaprogram végrehajtása terén nyújtani tervezett szakpolitikai tanácsadásról is. F. Kötelezettségeik teljesítése során a  főigazgató és a  személyi állomány többi tagja nem kérhet, és nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól vagy bármely egyéb, az  Ügynökségen kívüli forrástól. Tartózkodnak továbbá minden olyan tevékenységtől, amely rossz fényt vethet nemzetközi tisztviselői helyzetükre, melynek megfelelően csak a  Közgyűlés és a  Tanács felé tartoznak felelősséggel. A  tagok kötelesek tiszteletben tartani a  főigazgató és az egyéb tagok kötelezettségeinek kizárólagosan nemzetközi jellegét, és feladataik ellátásával összefüggésben nem törekedhetnek befolyásolásukra. XII. cikk Költségvetés A. Az Ügynökség költségvetésének finanszírozási forrása: 1. az Egyesült Nemzetek hozzájárulási skálája alapján az Ügynökség által meghatározott, a tagok által fizetendő kötelező hozzájárulás; 2. az önkéntes hozzájárulások; illetve 3. egyéb lehetséges források a Közgyűlés által az ezen Alapokmány IX. cikk G. bekezdésében meghatározottak szerint konszenzussal elfogadandó pénzügyi szabályokkal összhangban. A  pénzügyi szabályok és a  költségvetés biztosítja az  Ügynökség szilárd pénzügyi alapjait és teszi lehetővé az  Ügynökség munkaprogramjában meghatározott tevékenységek hatékony végrehajtását. A kötelező hozzájárulások a fő tevékenységeket és az adminisztratív költségeket fogják fedezni. B. Az  Ügynökség költségvetés-tervezetét a  Titkárság készíti el, majd a  Tanács elé terjeszti vizsgálatra. A  Tanács ezt követően jóváhagyásra vonatkozó ajánlással továbbküldi a  Közgyűlésnek vagy visszaküldi a  Titkárságnak felülvizsgálatra és újbóli előterjesztésre. C. A  Közgyűlés külső könyvvizsgálót nevez ki négyéves időtartamra; a  könyvvizsgáló újraválasztható. Az  első könyvvizsgáló két évig marad hivatalban. A  könyvvizsgáló megvizsgálja az  Ügynökség pénzügyi beszámolóit és amennyiben szükségesnek tartja, észrevételeket és javaslatokat fogalmaz meg az  igazgatás és a  belső pénzügyi ellenőrzés hatékonyságát érintően. XIII. cikk Jogi személyiség, kiváltságok és mentességek A. Az  Ügynökség nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik. Az  Ügynökség a  tagországok területén, azok nemzeti jogszabályaitól függően olyan mértékű nemzeti jogképességgel rendelkezik, amely feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges. B. A kiváltságokról és mentességekről a tagok külön megállapodásban rendelkeznek. XIV. cikk Más szervezetekkel fenntartott kapcsolatok A Tanácsnak a Közgyűlés jóváhagyásával jogában áll az Ügynökség nevében olyan egyezményeket kötni, amelyek megfelelő kapcsolatok kiépítésére irányulnak az  Egyesült Nemzetek Szervezetével és egyéb olyan szervezetekkel, amelyek munkája kapcsolódik az  Ügynökséghez. Ezen Alapokmány rendelkezései nem érintik a  tagok más létező nemzetközi szerződésből származó jogait és kötelezettségeit. XV. cikk Módosítások, kilépés és felülvizsgálat A. Bármely tag javaslatot tehet ezen Alapokmány módosítására. A  főigazgató a  javasolt módosításokról hiteles másolatokat készít és azokról minden tagot tájékoztat legalább kilencven nappal azelőtt, hogy a Közgyűlés azokat megvizsgálná. B. A módosítások minden tag számára hatályba lépnek: 1. amint a  Közgyűlés azokat a  Tanács által minden egyes javasolt módosítás kapcsán benyújtott észrevétel vizsgálatát követően jóváhagyja; és 2. amint minden tag azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el saját alkotmányos előírásaival összhangban. Minden tag a  megfelelő okiratnak a  XX.  cikk A. bekezdésében említett letéteményesnél való letétbe helyezésével juttatja kifejezésre azon beleegyezését, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a módosításokat. C. Ezen Alapokmánynak a  XIX.  cikk D. bekezdésével összhangban történő hatálybalépése napjától számított ötödik évet követően a tagok bármikor kiléphetnek az Ügynökségből a XX. cikk A. bekezdésében említett letéteményesnek átadott írásbeli értesítéssel, amelyről a letéteményes azonnal értesíti a Tanácsot és a tagokat. D. A kilépés annak az évnek a végén lép hatályba, amikor a kilépési szándékot jelezték. Egy tagnak az Ügynökségből történő kilépése nem érinti sem az  V.  cikk B. bekezdésében lefektetett szerződéses kötelezettségeit, sem az  arra az évre vonatkozó pénzügyi kötelezettségeit, melyben kilép a szervezetből. XVI. cikk Vitarendezés A. A  tagok minden, az  ennek az  Alapokmánynak az  értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitát az  Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 2.  cikk (3)  bekezdésével összhangban, békés eszközökkel rendeznek, és ennek céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 33. cikk (1) bekezdésében foglalt eszközökkel való rendezésre törekednek. B. A  Tanács bármely általa szükségesnek tartott eszközzel hozzájárulhat a  vitarendezéshez, beleértve a  jószolgálati missziót, a  tagok vitára való összehívását, hogy megkezdjék az  általuk választott vitarendezési eljárást, továbbá határidő kitűzését bármely elfogadott eljárás végrehajtására. XVII. cikk A jogok ideiglenes felfüggesztése A. Az  a  tag, amely elmaradásban van az  Ügynökségnek fizetendő pénzügyi hozzájárulással, nem szavazhat, amennyiben az  elmaradás mértéke eléri vagy meghaladja az  előző két évre számított hozzájárulások összegét. Mindazonáltal a Közgyűlés engedélyezheti a tag számára a szavazást, amennyiben meggyőződik arról, hogy a nem fizetés a tag által nem befolyásolható körülmények következménye. B. A  jelen levő és szavazó tagok szavazatának kétharmados többségével és a  Tanács ajánlására dönthet úgy a  Közgyűlés, hogy felfüggeszti annak a  tagnak a  kiváltságait és tagsági jogát, amely folyamatosan megsérti ezen Alapokmány, vagy ezen Alapokmány értelmében kötött bármely megállapodás rendelkezéseit. XVIII. cikk Az Ügynökség székhelye Az Ügynökség székhelyét a Közgyűlés jelöli ki első ülésén. XIX. cikk Aláírás, megerősítés, hatálybalépés és csatlakozás A. Az  alapítókonferencia során ezen Alapokmány aláírására lehetősége van minden olyan államnak, amely tagja az  Egyesült Nemzetek Szervezetének, továbbá minden, a  VI.  cikk A. bekezdésében meghatározott regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetnek. Az  aláírásra mindaddig lehetőség van, amíg ezen Alapokmány hatályba nem lép. B. Azon államok és a  VI.  cikk A. bekezdésében meghatározott regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetek, amelyek nem írták alá az  Alapokmányt, azt követően csatlakozhatnak ezen Alapokmányhoz, hogy a Közgyűlés a VI. cikk B. bekezdés 2. pontjával összhangban jóváhagyta csatlakozási kérelmüket. C. A  tagok azáltal ismerik el magukra nézve kötelezőnek ezen Alapokmányt, hogy az  annak megerősítéséről szóló okiratot vagy a csatlakozási okiratot letétbe helyezik a letéteményesnél. Ezen Alapokmány megerősítését vagy ezen Alapokmányhoz történő csatlakozást a tagok saját alkotmányos eljárásaikkal összhangban hajtják végre. D. Ezen Alapokmány a  megerősítéséről szóló huszonötödik okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. E. Azon államok és regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyek ezen Alapokmány hatálybalépését követően letétbe helyeztek a  megerősítésről szóló vagy csatlakozási okiratot, ezen Alapokmány az adott okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. F. Az Alapokmány egyetlen rendelkezésével szemben sem tehető fenntartás. XX. cikk Letétbe helyezés, bejegyzés, hiteles szöveg A. Ezen Alapokmány, illetve a  megerősítéséről szóló okiratok és a  csatlakozási okirat letéteményese a  Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya. B. Ezen Alapokmányt a letéteményes kormány jegyezteti be az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint. C. Ezen Alapokmányt, mely angol nyelven készült, a letéteményes kormány irattárában helyezik letétbe. D. A  letéteményes kormány ezen Alapokmány hitelesített másolatait eljuttatja azon államok kormányaihoz és regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezetekhez, amelyek aláírták az  Alapokmányt, vagy amelyek részes állammá válásra vonatkozó szándékról való értesítését a  VI.  cikk B. bekezdés 2.  pontjával összhangban jóváhagyták. E. A  letéteményes kormány haladéktalanul értesíti ezen Alapokmány aláíróit bármely megerősítő okirat letétbe helyezésének, illetve az Alapokmány hatálybalépésének dátumáról. F. A  letéteményes kormány haladéktalanul értesíti ezen Alapokmány aláíróit és az  Ügynökség tagjait, amennyiben valamely állam vagy regionális kormányközi gazdasági integrációs szervezet az Ügynökség tagjává válik. G. A  letéteményes kormány az  új részes állammá válásra vonatkozó szándékról való értesítéseket haladéktalanul megküldi véleményezésre az Ügynökség tagjainak a VI. cikk B. bekezdés 2. pontjával összhangban. FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezen Alapokmányt. KELT Bonnban, 2009. január 26-án, egy eredeti példányban, angol nyelven. A Konferencia Nyilatkozata az Alapokmány hiteles változatait illetően „A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség Alapító Konferenciájára meghívott Államok képviselői, akik Bonnban, 2009. január 26-án gyűltek össze, a következő Nyilatkozatot fogadták el, amely az Alapokmány szerves részét képezi: A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség Alapokmányát, amelyet 2009. január 26-án írtak alá Bonnban, beleértve jelen Nyilatkozatot, az  egyes Aláíró Államok kérésére az  angol mellett az  Egyesült Nemzetek Szervezetének többi hivatalos nyelvén, valamint a letéteményes állam hivatalos nyelvén is hitelesíteni fogják.(1)(2)”” 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Alapokmány XIX. cikk E. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Alapokmány, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök