8/2018. (VI. 27.) LÜ utasítása a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről.

8/2018. (VI. 27.) LÜ utasítása a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános szabályok 1. § Az  ügyész a  jogszabályokban biztosított eszközökkel és módon közreműködik abban, hogy a  bíróság eljárása és határozata megfeleljen a büntető anyagi és eljárási jog szabályainak. 2. § (1) Az ügyészi feladatokat a) a Kúria előtti eljárásban a Legfőbb Ügyészség, b) az ítélőtáblák előtti eljárásban a fellebbviteli főügyészségek, c) a törvényszékek előtti eljárásban a főügyészségek, valamint az ügyészség által nyomozott ügyek tekintetében az ügyészségi nyomozásért felelős járási szintű ügyészségek, d) a járásbíróságok előtti eljárásban a járási és járási szintű ügyészségek ügyészei látják el. (2) Az  ügyész a  legfőbb ügyész utasítása alapján az  ország egész területén, a  főügyész rendelkezése szerint pedig a főügyészség illetékességi területén működő bármelyik bíróság előtt eljárhat. 3. § (1) A bírósági eljárásban részt vevő ügyész az ügyben kialakított korábbi állásponttól – ideértve a főügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség utasítására vagy jóváhagyásával benyújtott, továbbá közlekedési ügyben a kijelölt ügyészség által benyújtott vádiratot is – akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel a tényállást, a szükséges bizonyítás körét, a jogi minősítést, valamint az  indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló kérdések. Eljárásáról közvetlen felettesének jelentést kell tennie. Az ügyésznek – amennyiben lehetséges – az eltérést szükségessé tevő kérdésről előzetesen egyeztetnie kell közvetlen felettesével. (2) Közlekedési ügyben a vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése előtt, valamint – amennyiben arra lehetőség van – a  tárgyalás során egyaránt a  vádiratot kiadmányozó ügyésszel a  szolgálati utat betartva folytatott egyeztetést követően kerülhet sor. A  vádképviseletet ellátó ügyész – előzetes engedély hiányában – a  vádtól való eltérésről jelentést tesz a vádiratot kiadmányozó ügyésznek. Ugyanez irányadó azokban az ügyekben is, amelyekben az eljáró bíróság kijelölése miatt, továbbá az  ügyek bíróság által elrendelt egyesítése vagy elkülönítése következtében a vádképviseletet nem a vádiratot kiadmányozó ügyész látja el. (3) Ha az  ügyész lényeges vagy visszatérő nyomozás felügyeleti, irányítási hibát vagy mulasztást észlel, ezt jelenti közvetlen felettesének. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a  magánjogi vagy a  közigazgatási jogi szakterület intézkedését igénylő körülményt tapasztal. A  jelentést és az  intézkedést, illetve az  intézkedés mellőzését a  házi iratban fel kell tüntetni. (4) Az ügyész jegyzéken (2032. – 2035. ny. sz.) rögzíti a bizonyítással kapcsolatos megjegyzéseit, a tárgyaláson (nyilvános ülésen, ülésen) előterjesztett indítványait, valamint a bíróság ezzel kapcsolatos döntéseit. (5) Az ügyész a tárgyalásról vagy a jelenlétében tartott nyilvános ülésről készített jegyzőkönyv tartalmát áttekinti abból a szempontból, hogy a lényeges eljárási cselekmények, a bizonyítás menete, különösen a törvényi figyelmeztetések és egyes vallomásrészletek, valamint a saját és az eljárás további résztvevőinek nyilatkozatai megfelelően kerültek-e rögzítésre. Amennyiben hiányosságot tapasztal, úgy haladéktalanul indítványozza a  jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését. (6) Ha az  ügyész álláspontja szerint a  rendelkezésre álló adatok vagy körülmények valamely kényszerintézkedés törvényben előírt feltételeit megalapozzák, indítványozza annak elrendelését vagy fenntartását. Amennyiben a bíróság a kényszerintézkedés elrendelésére vagy fenntartására irányuló indítványnak nem ad helyt, fellebbezést kell bejelenteni. (7) Az  ügyész a  bírósági eljárásban is vizsgálja a  bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő, a  büntetőeljárás  során megállapított okokat, körülményeket, és szükség esetén indítványozza, hogy a  bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-ában meghatározott intézkedést tegyen. II. Fejezet Részletes szabályok 1. A tárgyalás előkészítése 4. § (1) Amennyiben a  vádképviseleti tevékenységet nem a  vádiratot szerkesztő ügyész látja el, a  vezető ügyésznek haladéktalanul intézkednie kell a  vádat képviselő ügyész kijelöléséről. Ennek során törekedni kell arra, hogy az előkészítő ülésen eljáró ügyész vegyen részt a tárgyaláson is. (2) A vádképviseletet ellátó ügyész kijelöléséről úgy kell gondoskodni, hogy számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az ügyiratok megismerésére, az ügy bizonyítási anyagának teljes körű áttekintésére. 5. § Abban az esetben, ha a bíróság a Be. 499. § (3) bekezdés b) pontja szerint jár el, az ügyész köteles feljegyzést készíteni arról, hogy a védő az ügyiratokat a Be. 352. §-a szerint mely hatóság mulasztására figyelemmel nem ismerhette meg. 6. § (1) A vád lényegének ismertetése során az ügyész előadja a vádlott azonosítására alkalmas adatai közül – amennyiben ismert – a  nevét, a  tényállásnak a  bizonyítási eljárás kereteit kijelölő elemeit, valamint a  „vádolom” fordulatot követően a vád tárgyává tett cselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősítését. Az előkészítő ülésen ezt követően kerül sor a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök megjelölésére és – amennyiben indokolt – a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára irányuló indítvány ismertetésére. (2) Amennyiben a terhelt neve nem ismert, úgy a vádlott azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokra kell utalni. 7. § (1) Ha a vádiratban erre nem került sor, az ügyész az előkészítő ülésen a Be. 502. § (1) bekezdése alapján minden olyan esetben köteles indítványt tenni a  büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára, ha úgy ítéli meg, hogy indítványa előmozdítja a büntetőeljárás előkészítő ülésen történő befejezését. (2) Az  indítványozott joghátrány mértékét, illetve tartamát úgy kell meghatározni, hogy az  megfeleljen a  törvényes büntetés kiszabási elveknek, és alkalmas legyen a büntetési célok elérésére. 8. § Az ügyész a bíróságnak a Be. 503. § (2) bekezdése alapján meghozott, elkülönítéséről rendelkező végzésével szemben minden olyan esetben köteles fellebbezést bejelenteni, amikor az  elkülönítés – a  felmerült körülményekre tekintettel – az eljárás hatékony befejezését nem szolgálja. 9. § Az ügyész a Be. 508. §-a alapján teendő észrevételében minden olyan esetben indítványozza a tárgyalás nyomban történő megtartását, ha az ehhez szükséges feltételek fennállnak. 2. Az elsőfokú bíróság előtti eljárás 10. § A  vádemelést követően hozott ügyészi határozatokkal, intézkedésekkel és azok elmulasztásával szemben – így a kizárást megtagadó határozat ellen – nincs helye panasznak. Az ennek ellenére bejelentett jogorvoslati kérelmet a  felettes ügyészség érdemi indokolás nélkül köteles elutasítani. Egyúttal meg kell vizsgálni, hogy a  sérelmezett határozat, intézkedés törvényességének – az ügyészségéről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 20. § (1) és (2) bekezdése alapján – hivatalból történő felülvizsgálata indokolt-e. 11. § (1) Ha a  bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, és emiatt az  ügyet más bírósághoz teszi át, az ügyészségen maradt iratanyagot a továbbiakban eljáró ügyészséghez kell megküldeni. (2) Amennyiben a továbbiakban eljáró ügyész a hatáskör hiánya miatti áttétellel egyetért, köteles módosítani a vádat, egyébként azt változtatás nélkül kell fenntartania. E  nyilatkozatait legkésőbb az  előkészítő ülésen kell közölnie az eljáró bírósággal. (3) Az  (1)  bekezdés irányadó akkor is, ha az  iratok megküldését az  ügyek bíróság által elrendelt egyesítése vagy elkülönítése, illetve más bíróság kijelölése indokolja. (4) Az  eljáró bíróság kijelöléséről rendelkező bíróság mellett működő ügyész az  érintett ügyészségeket tájékoztatni köteles a kijelölésről, és az emiatt szükséges feladatokról. A vád képviseletének ellátására a korábban eljárt bíróság mellett működő ügyész is kijelölhető, ha ezt az ügy terjedelme vagy más ok indokolja. 12. § Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni. 13. § A vád lényegének a Be. 517. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ismertetése során a 6. § (1) bekezdésében írtak irányadók. 14. § (1) Az ügyésznek a bizonyítási eljárás során különös gondot kell fordítania arra, hogy milyen további bizonyítási eszközök támaszthatják alá a  vádat, ezért azok beszerzésére, megvizsgálására – figyelemmel a  Be. 520.  §-ában írtakra is – haladéktalanul indítványt kell tennie. (2) Amennyiben a bíróság – a Be. 520. § (6) bekezdése alapján – ügyészi bizonyítási indítvány indokolatlan késedelemmel történő előterjesztéséről ad tájékoztatást, a vezető ügyész a  jelzést köteles megvizsgálni, és amennyiben indokolt, intézkednie kell a  hasonló esetek megelőzése érdekében. A  vezető ügyész a  jelzésről, megállapításairól és intézkedéseiről készített feljegyzést a büntetőügy házi iratai között helyezi el. (3) Az ügyésznek még a vádbeszéd előtt módosítania kell a vádat, ha a bizonyítási eljárás eredményeként indokoltnak tartja annak megváltoztatását vagy kiterjesztését. (4) Ha az ügyész úgy látja, hogy a terhelt más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt vádat emelt, haladéktalanul ki kell terjesztenie a vádat. (5) Ha a  vádirati tényállást a  jogi minősítéstől függetlenül jelentős mértékben módosítani szükséges, azt – lehetőleg a vádbeszéd előtt – írásban kell a bíróság elé tárni. (6) Az  ügyész csak akkor indítványozza a  tárgyalás elnapolását a  vádirat kiegészítése esetén, ha a  bizonyítási eljárás következményeként a  vádirati tényállás olyan mérvű megváltoztatása indokolt, amely annak jogi minősítését is lényegesen befolyásolhatja. 15. § (1) A  vádbeszéd tartalmát az  ügy sajátosságai szabják meg. Szerkezete, terjedelme, hangvétele az  elbírálandó cselekmény jellegétől, súlyától, a felmerült jogkérdésektől és az elkövető személyiségétől függ. (2) A vádbeszédben az ügyész elemzi a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékeli a bizonyítékokat, tárgyilagosan foglalkozik a  vádlott védekezését támogató és cáfoló adatokkal. Elő kell terjesztenie indokolt indítványt  minden olyan kérdésben, amelyről a  bíróságnak döntenie kell; különös alapossággal kell kifejtenie a bűncselekmény jogi minősítésére, a büntetésekre és mellékbüntetésekre, az intézkedésekre, a polgári jogi igényre, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó álláspontját. (3) A  perbeszéd – Be. 541.  § (4)  bekezdése szerinti – írásban történő benyújtására csak kivételesen kerülhet sor, amennyiben a bizonyítás összetett anyagának aprólékos ismertetése, elemzése és értékelése az élőszóban előadott perbeszéd esetében nehezen lenne követhető. 16. § (1) Ha az  ügyész a  bűncselekmény helyett csupán szabálysértést lát megállapíthatónak, a  vádlott felmentése mellett a szabálysértés érdemi elbírálására kell indítványt tennie. (2) Abban az esetben, ha a vád tárgyává tett cselekmény a lefolytatott bizonyításra figyelemmel vagy jogszabályváltozás miatt már nem bűncselekmény, és szabálysértést sem valósít meg – amennyiben igazgatási eljárás lefolytatásának van helye – az ügyész a vádlott felmentése mellett indítványozza az  iratoknak az  illetékes hatóság részére történő megküldését. 17. § (1) A  vádbeszédben előterjesztett végindítványt akkor kell írásba foglalni, ha az  ügyész a  terhelt felmentését indítványozta, a vádat módosította (Be. 538. §), eltért a vádiratban előadott tényállástól, és ezt a bírósággal még nem közölte, továbbá ha az általa – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 59. §-ában írtakra figyelemmel – érvényesített polgári jogi igényre, illetve a  szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó indítványát megváltoztatta. (2) Amennyiben az  elektronikus kapcsolattartás szabályait nem kell alkalmazni, a  végindítványt papír alapon három példányban kell elkészíteni, amiből két példányt a bírósághoz kell továbbítani, a harmadik a házi iratok között marad. 3. Fellebbezések 18. § (1) Ha az  ügyész a  kihirdetett vagy kézbesítéssel közölt határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja, fellebbezést kell bejelentenie. Ezt vagy a  határozat tudomásul vételéről szóló nyilatkozatát, illetve a nyilatkozattételre három munkanapi határidő fenntartását írásban is elő kell terjesztenie, és azt elektronikusan vagy – amennyiben az  elektronikus kapcsolattartás szabályait nem kell alkalmazni – papír alapon köteles megküldeni a bíróságnak. (2) A bejelentett fellebbezést rendszerint a kihirdetett ügydöntő határozat alapján, késedelem nélkül írásba kell foglalni, és meg kell indokolni. Különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben, továbbá, ha a  fellebbezés a  határozat megalapozottságát is vitatja, a fellebbezés indokolását a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell a  másodfokú ügyészséghez továbbítani. A  fellebbezés szabatos, szakszerű megfogalmazása mellőzhetetlen követelmény. (3) Amennyiben az  ügyész annak ellenére nem kíván jogorvoslatot bejelenteni, hogy a  bíróság határozata az indítványától a tényállást, a vádlott bűnösségét vagy az alkalmazott joghátrányt illetően jelentősen eltér, ennek okát rövid feljegyzésben köteles rögzíteni. 19. § Büntető végzés esetén a 18. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A határozat tudomásul vétele helyett arról kell nyilatkozni, hogy az ügyész tárgyalás tartását nem kéri. 20. § A jogorvoslati nyilatkozatot, a fellebbezés indokolását a végindítvánnyal egy iratba lehet foglalni. A végindítványt és a jogorvoslati nyilatkozatot azonban a joghatást kiváltó szóbeli előterjesztéssel megegyező keltezéssel kell ellátni. 21. § (1) A  fellebbezésben – indokolásától függetlenül – mindig pontosan meg kell jelölni annak irányát, különösen, ha az  a  vádlott terhére szól. Félre nem érthető módon kell kifejteni, hogy az  ügyész a  határozat mely rendelkezését, milyen okból támadja, és fellebbezése mire irányul. Az ügyésznek minden esetben körültekintően kell mérlegelnie, van-e helye korlátozott felülbírálatot eredményező fellebbezés bejelentésének. (2) Korlátozott felülbírálatot eredményező fellebbezés bejelentése esetén a  jogorvoslati kérelemben utalni kell a Be. 583. § (3) bekezdésének megfelelő alpontjára is. Felmentés, részbeni felmentés, illetve az eljárás megszüntetésének támadása esetén azt is közölni kell, hogy az  ügyész e  rendelkezéseket melyik vádlott mely bűncselekményének esetében sérelmezi. (3) A  megalapozatlanság miatt bejelentett fellebbezés indokolásában ki kell fejteni, hogy mely tények tekintetében a megalapozatlanság melyik esete állapítható meg, és ez milyen módon küszöbölhető ki. 22. § Az elsőfokú ügyészség vezetője az ügyész fellebbezését az iratoknak a másodfokú bírósághoz való felterjesztése előtt visszavonhatja. Amennyiben a fellebbező ügyész a határozat írásba foglalását követően arra az álláspontra jut, hogy a fellebbezés visszavonása indokolt, ezt haladéktalanul jeleznie kell a vezető ügyésznek. A visszavonást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot közölni kell az elsőfokú bírósággal. Amennyiben időközben az  iratok felterjesztésére már sor került, a visszavonásra irányuló kezdeményezést a másodfokú bíróság mellett működő ügyészséghez kell eljuttatni. 23. § Az  elsőfokú eljárásban részt vett ügyész az  ügy házi iratait külön utasítás nélkül is felterjesztheti a  másodfokú ügyészséghez, ha azt szükségesnek tartja. A felterjesztés kötelező, ha az ügyész a felettes ügyész utasítása alapján járt el, és az elsőfokú bíróság ettől eltérő döntést hozott. 4. A másodfokú bíróság előtti eljárás 24. § (1) A másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek meg kell vizsgálnia az elsőfokú bíróság határozatát abban a körben, amelyben felülbírálatát a  Be. 590.  §-a lehetővé teszi. Minden olyan megállapításáról feljegyzést köteles készíteni, amelyeket az elsőfokú ügydöntő határozat, valamint a másodfokú bíróságnak megküldött indítványa nem tartalmaz, de a kiadmányozásra jogosult, illetve a másodfokú tárgyaláson vagy nyilvános ülésen részt vevő ügyész megfelelő tájékoztatására alkalmas; azt is jeleznie kell, ha ilyen megállapítást nem tett. (2) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész dönt az elsőfokú ügyész által bejelentett fellebbezés fenntartásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról. Az  elsőfokú ügyészség vezetőjét írásban kell értesítenie a  fellebbezés módosításáról, visszavonásáról. Amennyiben az  iratok vizsgálata során a vádképviseleti tevékenység hiányosságait észleli, illetve kiemelkedően színvonalas ellátását tapasztalja, úgy az  elsőfokú ügyészség vezetőjét erről is köteles értesíteni. (3) Ha a  felterjesztett iratok hiányos volta miatt érdemi álláspontot kialakítani nem lehet, az  iratokat a  hiány pótlása iránti intézkedés végett a másodfokú bíróság tanácsának elnökéhez kell továbbítani, közölve, hogy érdemi indítvány előterjesztésére csak az eredmény ismeretében kerülhet sor. (4) Amikor a  másodfokú bíróság mellett működő ügyész a  bűnügy iratait érdemi elbírálás végett a  másodfokú bírósághoz megküldi, átiratban közli indítványait és az elsőfokú bíróság határozatáról kialakított álláspontját. 25. § (1) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész érdemi indítványában köteles nyilatkozni arról is, hogy a másodfokú bírósági eljárás melyik formáját tartja indokoltnak, továbbá, hogy a nyilvános ülésen részt kíván-e venni. (2) Ha az  ügyész a  fellebbezés elbírálását a  Be. 598.  § (2)  bekezdése szerinti tanácsülésen is lehetségesnek tartja, ezt közölnie kell átiratában a másodfokú bírósággal. (3) A másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek részt kell vennie a nyilvános ülésen, ha a) a fenntartott ügyészi fellebbezés a vádlott felmentését vagy vele szemben az eljárás megszüntetését támadja; b) a  bűnügy jelentősége, illetve ténybeli vagy jogi bonyolultsága miatt úgy ítéli meg, hogy észrevételeit, indítványait és a felülbírálatra vonatkozó teljes álláspontját szóban is a másodfokú bíróság elé kell tárnia; vagy c) álláspontja szerint az  alkalmazandó joghátrányról csak a  bűnösségi körülmények tisztázását követően tud indítványt tenni. 26. § A  másodfokú tárgyaláson, illetve a  nyilvános ülésen részt vevő ügyész a  védelmi álláspontot is figyelembe véve köteles nyilatkozni perbeszédében a felülbírálat körébe tartozó valamennyi kérdésben. 27. § Az ügyésznek egybe kell vetnie a másodfokú tárgyaláson képviselt álláspontját a másodfokú bíróság határozatával. A lényeges eltérést jelentenie kell közvetlen felettesének. 5. A harmadfokú bíróság előtti eljárás 28. § (1) A  harmadfokú bíróság előtti eljárásban a  másodfokú bíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a  (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. (2) A másodfokon eljáró ügyésznek a fellebbezésében pontosan meg kell jelölnie, hogy a bíróság határozatát mely okból tartja törvénysértőnek [Be. 615. § (3) a) és b) pont]. A fellebbezés indokolásában ki kell térni a megtámadott ügydöntő határozat minden általa vitathatónak tartott és a harmadfokú eljárásban orvosolható rendelkezésére is (Be. 618. §). (3) A  harmadfokú bíróság mellett működő ügyész érdemi indítványában köteles nyilatkozni a  másodfokú határozat valamennyi, a harmadfokú felülbírálat körébe tartozó rendelkezésének törvényességéről. 6. Perújítás 29. § (1) Más jogosulttól származó perújítási indítvány esetén a  főügyészség, illetve a  fellebbviteli főügyészség ügyésze haladéktalanul intézkedni köteles a bírósági iratok beszerzése iránt, amennyiben észrevételeinek megtételéhez azok szükségesek. A  törvényszéknek, illetve az  ítélőtáblának megküldött nyilatkozatában ki kell fejtenie a  perújítási indítvánnyal kapcsolatos álláspontját. (2) Ha az  ügyész az  alapügy bírósági iratait a  Be. 642.  § (3)  bekezdésében megszabott határidőn belül nem tudja beszerezni, az  indítványt az ügyészségi iratok alapján tett nyilatkozatával küldi meg a bíróságnak. Ebben jelezheti, hogy érdemi álláspontja utólag, a Be. 643. § (3) bekezdése alapján beszerzett iratok ismeretében módosulhat. (3) A más jogosulttól származó perújítási indítvány bírósághoz történő továbbítása során az ügyész ellenőrizni köteles, hogy az tartalmazza-e a szükséges kellékeket, így a Be. 639. § (5) bekezdésében írtakat. (4) Amennyiben a nem jogosulttól származó beadványban az ügyésztől perújítási indítvány benyújtását kérik, vizsgálni kell a közölt adatok tárgyszerűségét, különösen, ha azok a terhelt terhére szóló perújítási okra utalnak. (5) Az ügyésznek értesítenie kell döntéséről a perújítási indítvány benyújtása iránti kérelem előterjesztőjét. 30. § Az ügyész által benyújtott perújítási indítványban meg kell jelölni annak irányát, indokolásának pedig tartalmaznia kell a perújítás törvényes feltételeit, illetve a perújítás alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat. 31. § Az ügyésznek akkor kell elrendelnie perújítási nyomozást, ha az indítvány, illetve a rendelkezésére álló adatok alapján úgy látja, hogy az  új bizonyítékok ezt szükségessé teszik. A  perújítási nyomozás elrendeléséről feljegyzést kell készíteni, annak teljesítésére határidőt kell szabnia. A perújítási indítvány előterjesztőjét a nyomozás elrendeléséről, valamint annak eredményéről értesíteni kell. 32. § A  perújítási eljárás során az  ügyész nem rendelkezhet a  jogerős határozatban elbírált vádról. Amennyiben az  új bizonyíték alapján a vád tárgyává tett tények kiegészítése látszik indokoltnak az ügyész ezt perújítási indítványában, más jogosult indítványa alapján elrendelt perújítási eljárás során pedig a  megismételt eljárásban előterjesztett indítványában terjeszti a bíróság elé. 7. Felülvizsgálati indítvány 33. § (1) Amennyiben a  másodfokú tárgyaláson vagy nyilvános ülésen részt vevő ügyész a  jogerős ügydöntő határozat kihirdetésekor a  terhelt terhére szóló felülvizsgálati okot észlel, a  házi iratot a  Be. 452.  § (1)  bekezdésében előírt leghosszabb határidő tartamára nyilvántartásba helyezi. Ha a  nyilvántartás lejártáig a  határozatot a  bíróság nem kézbesíti, a felülvizsgálati indítványt az ügydöntő határozat szóbeli indokolásában elhangzott okok megjelölésével be kell nyújtani azzal, hogy az  indokok részletes kifejtésére a kézbesített határozat ismeretében pótlólag kerül sor. Ha  az  ügyész jogi álláspontja a  határozat kézbesítését követően megváltozik, kezdeményezni kell az  indítvány visszavonását. (2) A  Be. 649.  § (3)  bekezdésében meghatározott esetekben a  megyei, illetve fővárosi főügyész haladéktalanul megállapítja, hogy az  illetékességi területén első fokon eljárt bíróságok jogerősen befejezett ügyei közül melyek tartoznak az  Alkotmánybíróság határozatán alapuló felülvizsgálati eljárás hatálya alá. Ezt követően az  iratokat beszerzi,  és azokat az  Alkotmánybíróság határozatának közzétételétől számított hatvan napon belül a  Legfőbb Ügyészséghez felterjeszti. (3) A felülvizsgálati indítványnak tartalmaznia kell a felülvizsgálati ok megjelölését, a bíróság által megállapított tényállás lényegét, a  sérelmezett határozat jogerőre emelkedésének, illetve közlésének időpontját. A  tényállás lényegét a  felülvizsgálat okától, az  indítvány tartalmától függő részletességgel kell előadni, az  esetenként mellőzhető is. Az indítványban részletesen ki kell fejteni, hogy az ügyész a megtámadott határozatot miért tartja törvénysértőnek, és meg kell jelölni az orvoslás lehetséges módját is. Indítványt kell tenni a hozandó határozatra, indokolt esetben a  megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztésére, illetve félbeszakítására. Az  indítványhoz csatolni kell a rendelkezésre álló bírósági vagy más hatósági iratokat. 34. § (1) Felülvizsgálati indítvány benyújtása a jogerős határozatot hozó bíróság mellett az ügyben eljárni jogosult ügyészség feladata. Amennyiben az  ügyben az  elsőfokú ügydöntő határozat a  járásbíróságon jogerőre emelkedett, úgy a  felülvizsgálati indítványt az  ügyben másodfokon eljárni illetékes főügyészség készíti el. A  Legfőbb Ügyészség bármely ügyben jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására. Ha a felülvizsgálati okot nem az annak benyújtására jogosult, hanem az ügyben első- vagy – harmadfokon jogerőre emelkedett határozat esetében – a másodfokon eljárt ügyészség észleli, az arra illetékes ügyészségnél kezdeményezni kell a felülvizsgálati indítvány benyújtását. Az első fokon eljárt ügyészség előterjesztéséhez mellékelni kell a bírósági iratokat is. (2) Amennyiben a  felülvizsgálati eljárás lefolytatására okot adó körülményt nem az  előterjesztés megtételére, illetve az indítvány benyújtására illetékes ügyészség észleli, azt közvetlen felettesének haladéktalanul jelenti. (3) A  felülvizsgálati indítvány benyújtásáról az  elsőfokú ügyészséget, illetve a  Legfőbb Ügyészséget tájékoztatni kell. Ha a  felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség nyújtja be, erről a másodfokon eljárni illetékes főügyészséget, illetve fellebbviteli főügyészséget értesíti. (4) Az  ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt csak a  Legfőbb Ügyészség módosíthatja, illetve vonhatja vissza. 35. § (1) Ha az ügyésztől felülvizsgálati indítvány benyújtását kérik, azt az illetékes megyei, illetve fővárosi vagy fellebbviteli főügyészséghez kell áttenni. (2) A kérelmezőt az ügyben tett intézkedésről tájékoztatni kell. Ennek során fel kell világosítani arról is, hogy saját jogon benyújthat-e felülvizsgálati indítványt, és ha igen, azt hol teheti meg. 8. Jogorvoslat a törvényesség érdekében 36. § (1) A  jogorvoslati indítvány benyújtására irányuló kérelmet a  főügyészség, illetve a  fellebbviteli főügyészség útján a Legfőbb Ügyészséghez fel kell terjeszteni. A felterjesztéshez a beszerzett bírósági iratokat mellékelni kell. (2) Amennyiben a  főügyészség, illetve a  fellebbviteli főügyészség jogorvoslati indítvánnyal támadható törvénysértést hivatalból észlel, vagy arról a főügyészség a járási, illetve járási szintű ügyészség jelentése alapján szerez tudomást, jogorvoslati indítvány benyújtásának megfontolása végett előterjesztést tesz, amelyhez csatolja a bírósági iratokat. Az  előterjesztésben ki kell fejtenie, hogy a  bíróság határozatát miért tartja törvénysértőnek, és milyen határozat indítványozását tarja célszerűnek. (3) A kérelem, illetve az előterjesztés elbírálásáról, valamint a jogorvoslati indítvány eredményéről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget, illetve a fellebbviteli főügyészséget. 9. Jogegységi eljárás 37. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok esetén a főügyészség, valamint a fellebbviteli főügyészség előterjesztést tesz jogegységi indítvány megfontolása céljából, amelyhez bírósági határozatokat és – ha szükséges – bírósági iratokat is csatolja. Az előterjesztést részletesen indokolni kell. (2) A  kezdeményezés elbírálásáról, valamint a  jogegységi indítvány eredményéről a  Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget, valamint a fellebbviteli főügyészséget. III. Fejezet Külön eljárások 10. A katonai büntetőeljárás 38. § A legfőbb ügyész rendelkezése alapján a katonai ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre illetékessége egyébként nem terjed ki. 39. § A  vádbeszédben foglalkozni kell a  katona vádlott cselekményének a  katonai rendre és fegyelemre gyakorolt hatásával is. 40. § (1) A katonai büntetőeljárásban a  járási és járási szintű ügyészség, valamint a  főügyészség alatt a Központi Nyomozó Főügyészséget kell érteni. (2) A  büntetőbíróság előtti eljárásban való katonai ügyészi részvétel és közreműködés – a  43.  § (3)  bekezdésében meghatározottak szerinti – ellenőrzését a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya végzi. (3) A  katonai büntetőeljárásban első, illetve másodfokon jogerőre emelkedett bírósági határozatok törvényességét – a 43. § (4) bekezdésére figyelemmel – a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya kíséri figyelemmel. 11. Eljárás egyezség esetén 41. § (1) Az  ügyésznek a  Be. 732.  § (6)  bekezdése szerinti felszólalásában ki kell térnie az  egyezség jóváhagyásának a Be. 733. §-ában írt valamennyi feltételének meglétére. (2) Amennyiben a bíróság az egyezség jóváhagyását a Be. 734. §-a alapján megtagadta, úgy az eljárást az 506–508. §-ának megfelelően folytatja. Ennek eredményeként tartott tárgyaláson – a Be. 524. § (1) bekezdése alapján – sor kerülhet a  vádlott bűnösségének beismerésére és e  nyilatkozat elfogadására. Az  ügyész számára azonban az  502.  § (1) bekezdése szerinti, a büntetés határozott mértékére, illetve tartamára is kiterjedő indítványozási jog nem nyílik meg. 12. A magánvádas eljárás 42. § (1) Az ügyész a magánvádas eljárásban is rendszeresen gyakorolja törvényes jogait, indokolt esetben a magánvádlótól átveheti a vád képviseletét. A vádképviselet átvételével az eljárás nem válik közvádassá, így a vád elejtésére az ügyész nem jogosult. (2) Az ügyész nem veheti át a vád képviseletét, ha a sértett időközben úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, vagy ha arra a meggyőződésre jut, hogy a cselekmény nem bizonyítható, nem bűncselekmény, azt nem a vádlott követte el, vagy büntethetőségi akadály áll fenn. (3) Az ügyész a vád képviseletétől elállhat, ha annak indokai megszűntek. A vád képviseletétől el kell állni, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, vagy ha arra a meggyőződésre jut, hogy a cselekmény nem bizonyítható, nem bűncselekmény, azt nem a vádlott követte el, vagy büntethetőségi akadály áll fenn. (4) Ha a terheltet közvádas ügyben próbára bocsátották, és magánvádra újabb büntetőeljárás indul ellene, úgy a terhelt személyes meghallgatását követően – amennyiben erre korábban nem került sor – az ügyésznek a vád képviseletét át kell vennie. IV. Fejezet A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység irányítása és ellenőrzése 43. § (1) A  büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység átfogó irányítása és ellenőrzése a  külön utasításban meghatározott eszközökkel és módszerekkel valósul meg, egyedi ügyekben pedig a  felettes ügyész észrevételei és állásfoglalásai útján érvényesül. (2) A Legfőbb Ügyészség rendszeres tájékoztatást ad a Kúria elvi tartalmú határozatairól. (3) A büntetőbíróság előtti eljárásban való ügyészi részvétel és közreműködés ellenőrzése során a Legfőbb Ügyészség, illetve a  főügyészség rendszeresen értékeli a  vádemelések törvényességét és megalapozottságát, elemzi a  felmentések, az  eljárásmegszüntetések okait, a  személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi gyakorlatot. (4) Az első, illetve a másodfokon jogerőre emelkedett bírósági határozatok törvényességét a  felettes ügyészség kíséri figyelemmel. (5) Az  ügyész intézkedését, állásfoglalását vagy azok elmulasztását sérelmező beadványokról a  felettes ügyész dönt. A  bejelentőt tájékoztathatja arról is, hogy új tényt vagy adatot nem tartalmazó további beadványával érdemben nem foglalkozik. V. Fejezet Záró rendelkezések 44. § Ez az utasítás 2018. július 1. napján lép hatályba. 45. § Hatályát veszti a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész