2012. CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről.

2012. CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről. Az Országgyűlés – elsősorban annak érdekében, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása; – annak érdekében, hogy a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon; – annak érdekében, hogy a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hívatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani; – továbbá annak érdekében, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen; a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak az Országgyűlés a dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tételéről és az annak gyakorlásával kapcsolatos feladatokról, az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzéséről, és az e tevékenységekből származó bevételek közcélra fordításáról a következő törvényt alkotja: A törvényt az Országgyűlés a 2012. szeptember 11-i ülésnapján fogadta el. A törvényt az Országgyűlés a 2012. szeptember 11-i ülésnapján fogadta el. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. cím Általános rendelkezések 1. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólag e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható. (2) A dohánytermék-kiskereskedelem folytatásakor mindenkor arra kell törekedni, hogy dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjék, illetve dohánytermék a fiatalkorúak számára ne legyen hozzáférhető. (3) E törvény hatálya nem terjed ki dohánytermékek nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén történő kiskereskedelmi értékesítésére. 2. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: „Ktv.”), és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti. (2) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, úgy a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. 2. cím Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 1. dohánytermék(ek): cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék; 2. dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, dohánylevél-töltő; 3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem): üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére; ide nem értve egyrészt a dohánytermék-nagykereskedők egymás közötti jogügyleteit, másrészt a dohánytermék-nagykereskedő, illetve a dohánytermék-kiskereskedő közötti szerződéses jogviszonyokat; 4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti; 5. elkülönített hely: az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítésekor, sem azt megelőzően, illetve azt követően ne legyen látható; 6. fiatalkorú: minden természetes személy, aki a 18. életévét nem töltötte be; 7. fogyasztó: minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját, vagy más nevében jár el, illetve más természetes, vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet képvisel; 8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, illetve dohányterméket kiegészítő termék, vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve; 9. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; 10. dohánytermék-nagykereskedő(k): a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék adóraktár engedélyese (gyártója), a dohánytermék importálója, a bejegyzett kereskedő és a dohánytermék jövedéki engedélyes kereskedője. II. FEJEZET A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ÁLLAMI FELADATOK 1. cím A miniszter jogai és feladatai 4. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai irányítását, melynek során mindenkor – e törvény alapvető céljának – a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie. (2) A dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére a miniszter 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít. 5. § Az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult. 2. cím A nyilvános pályázat 6. § (1) Az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot ír ki. (2) A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a a) kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy, b) kétezer főt meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy jogosult végezhesse. (3) A fentiektől eltérően, ha egy város – e törvény kihirdetésének napján – kerülettel is rendelkezik, úgy a (2) bekezdés alkalmazásakor településen a város kerületét kell érteni. (4) Minden egyes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére külön nyilvános pályázatot kell kiírni. 7. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi koncesszió nyilvános pályázatára a Ktv.-ben előírt szabályokat az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetve a pályázat szerinti településen illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal honlapján is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a) megváltozott munkaképességű, b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelőzően legalább 3 hónapja egybefüggően álláskereső, vagy c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik. (4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a koncesszió átengedésének időtartama húsz év legyen. (5) A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott településen belül – e törvény és az egyéb jogszabályok által lehetővé tett módon – bárhol gyakorolható. (6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket, b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók, c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét, d) a pályázat kiírója által szükségesnek ítélt minden további követelményt, szempontot és információt. (7) A pályázatok eredményhirdetése a benyújtási határidőt követő 30 napon belül történik. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. 8. § (1) A miniszter, illetve a miniszter által megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül. (2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, valamint az ellentételezésről a koncessziós szerződésben rendelkezni kell. A koncessziós díj éves összege mindenkor legfeljebb az e törvényben foglalt éves állami feladatok ellátásához szükséges mértékig, arányosan határozható meg. (3) Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Azoknál az egy közigazgatási egységet képező településeknél, ahol egynél több dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság több mint kétharmadát. (4) A koncessziós szerződést aláírónak – a Ktv. rendelkezéseitől eltérően – dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot egyéni vállalkozóként, vagy olyan gazdasági társaság útján kell gyakorolnia, amelyben legalább egy természetes személy tagja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. 9. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőző 6 hónappal a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó új pályázatot ki kell írni. (2) Ha a koncessziós szerződés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szűnt meg, abban az esetben az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követő 45 napon belül ki kell írni. 10. § (1) Ha a) a nyilvános pályázat eredménytelen, vagy b) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása az adott településen megszűnt, illetve még nem folyik, a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a részvénytársaság útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig. (2) A pályázat eredménytelensége esetén legkésőbb az eredménytelenség kihirdetését követő 6 hónapon belül új pályázatot kell kiírni és annak eredményéről a határidőn belül határozni is kell. III. FEJEZET A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FOLYTATÁSA 1. cím A dohánytermékek értékesítési helye 11. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, dohánytermék-kiskereskedelem kizárólag dohányboltban folytatható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható, a) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az állam az e törvény 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben maga gyakorolja, vagy b) az olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén az állam mozgóbolt útján is gyakorolhatja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései irányadók. 12. § (1) A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni: a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat; b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik (a továbbiakban: „kör alakú jelzés”); c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok. (2) A dohánybolt külső felületén semmilyen olyan kép, látvány nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányzásra utal. (3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni. (4) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény mozgóbolt útján is lehetővé teszi, úgy az (1) és (2) bekezdésben előírtak értelemszerűen alkalmazandók. 2. cím A dohánytermék-kiskereskedelemre való jogosultság 13. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkező a) egyéni vállalkozó, vagy b) olyan gazdasági társaság folytathat, amelynek legalább egy természetes személy tagja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. (2) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a dohánytermékek jövedéki ügyében hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság (a továbbiakban: vámhatóság) engedélye szükséges. (3) A vámhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és így a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, továbbá – a 10. §-ban foglaltak kivételével – az e törvény II. fejezetében írt nyilvános koncessziós pályázaton őt a kiíró nyertesnek nyilvánította. (4) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet 18 éven aluli személy nem folytathat. (5) Nem adható meg az engedély, ha a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben az illetékes adóhatóság vagy vámhatóság jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírságot, vagy 200 ezer – magánszemély esetén 100 ezer – forintot meghaladó mértékű mulasztási bírságot szabott ki, b) a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú, állami adóhatóság által behajtandó köztartozása vagy állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozása van, illetve a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül ilyen köztartozása vagy adótartozása volt, c) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg. (6) Az engedély kizárólag az abban meghatározott jogosultra és időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és az engedélyben meghatározott dohányboltra vagy üzletre (elkülönített helyre) vonatkozik. Az engedély – ha a törvény másként nem rendelkezik – másra át nem ruházható. Ha az engedély jogosultja a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót (megbízottat) alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló (megbízott) az engedélyben foglaltaknak megfelelően jár el. (7) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról a vámhatóságot tizenöt napon belül köteles értesíteni. (8) E § rendelkezéseit a részvénytársaságra nem kell alkalmazni. 14. § A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és új koncessziós pályázatot kell kiírni: a) a koncessziós szerződés megszűnésével; b) ha e törvény másként nem rendelkezik, az egyéni vállalkozó halálát követő 30 nap elteltével; c) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével; d) ha a koncessziós szerződés aláírása a pályázat nyertesének felróható okból a pályázat eredményhirdetését követő legkésőbb 90 napon belül nem történik meg; e) ha a koncesszió jogosultja nem kezdi meg tevékenységét a koncessziós szerződés aláírásától számított hat hónapon belül; f) az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével. 3. cím A dohánytermékek értékesítési módja 15. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni. (2) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-nagykereskedőtől, illetve bármely más személytől a dohánytermék részére történő értékesítése során, vagy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével összefüggésben közvetve, vagy közvetlenül ajándékot, árengedményt, kedvezményt, vagy egyéb más juttatást nem fogadhat el, ide nem értve a szokásos kereskedelmi árrés biztosítását a dohánytermék-kiskereskedő részére. (3) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-nagykereskedővel kizárólagos értékesítési szerződést dohánytermék-nagykereskedő termékeinek forgalmazására nem köthet és olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek értékesítését – a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan – lényeges mértékben előnyben részesíti. (4) A dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohánytermék-kiskereskedők számára általános szerződési feltételeket biztosítani a dohánytermékek beszerzésére (megvásárlására), mely szerződéses feltételeket mindenkor hatályos állapotukban a vámhatóságnál egy példányban letétbe kell helyezni. Az általános szerződési feltételek változását megelőző legalább 30 nappal a vámhatóságot írásban, az új egységes szerkezetű általános szerződési feltételek megküldésével értesíteni kell. Az általános szerződési feltételeknek az ügyletkötéshez szükséges minden lényeges kérdésről rendelkezniük kell. (5) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után legalább egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan, a csomagolás előlapjával megjeleníteni. (6) A (5) bekezdés dohánybolton kívüli dohánytermék-kiskereskedelem esetében nem alkalmazható. Dohánybolton kívüli forgalmazás esetén a dohánytermék-kiskereskedő az általa forgalmazott dohányterméket a fogyasztók számára látható módon az üzletben nem jelenítheti meg. 4. cím A fiatalkorúak különös védelme 16. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson. (2) Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. (3) Amennyiben a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére dohánytermék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. (4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem. (5) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti. (6) A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki. IV. FEJEZET A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FELÜGYELETE ÉS ELLENŐRZÉSE 17. § (1) A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete. (2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 16. § a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés. (3) A fogyasztóvédelmi hatóság a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályok megsértése miatt hozott jogerős határozatát megküldi a vámhatóságnak. 18. § (1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló jogszabályok az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. (2) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelemi ügyben hozott határozatai ellen – a bírságot kiszabó határozat kivételével – fellebbezésnek nincs helye. A dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. (3) A vámhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon belül a vámhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. 19. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról, a kérelemnek a vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legkorábban az engedély lejárata előtt 100 nappal nyújtható be. (2) A vámhatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. 20. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezéséért, a vámhatóság által végzett, illetve egyes, jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni. 21. § (1) A vámhatóság vezetője és helyettesei, közeli hozzátartozói valamint dohánytermék-kiskereskedelem tárgyában felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem végezhetnek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt személy a hatóságnál fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő két évig dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, mely tilalom alól a miniszter – különös méltánylást érdemlő esetben – felmentést adhat. 22. § (1) A vámhatóság az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató személyt a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerinti esetekben az ott írt mértékű bírság megfizetésére kötelezi. (2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel szemben 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy jelen törvény rendelkezéseit megsérti, b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti, c) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel. (3) Ha valaki az e törvényben foglaltak ellenére dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság, vagy engedély nélkül folytat dohányáru üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja. (4) A bírság együttesen, illetve a 23. § rendelkezései szerint hozott intézkedés mellett is kiszabható. 23. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye; b) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három különböző alkalommal a dohánytermék kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat megsértette, mely jogsértés tényéről a vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság határozatot hozott; c) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg; d) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság felhívása ellenére sem közli a tevékenységével összefüggő adatokat; e) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül nem kezdi meg, továbbá ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti; f) dohánytermék-kiskereskedő az e törvény 15. §-ában meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket megszegi. (2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve, vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót a vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja. V. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 24. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Az 1–2. §, a 11–12. §, a 14–17. §, a 22–23. § és a 25. § 2013. július 1-jén lép hatályba. (3) A 3–10. §, a 13. §, a 18–21. § rendelkezéseit első alkalommal az e törvény hatálybalépését követően kiírt pályázati eljárások, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység vámhatóság által történő engedélyezési eljárásai során kell alkalmazni azzal, hogy 2013. július 1-jét megelőzően dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység az e törvényben meghatározott feltételek hiányában is folytatható. (4) Az e törvény alapján kiadott engedélyek érvényességének legkorábbi kezdőnapja 2013. július 1. lehet. (5) A (3) bekezdés 2013. július 1-jén hatályát veszti. (6) Az e törvényben foglaltaktól eltérően a miniszter köteles a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó pályázatokat első alkalommal legkésőbb 2012. november 15. napjáig kiírni úgy, hogy a pályázatok benyújtására a kiírás megjelenését követő 60 napos határidő álljon rendelkezésre, továbbá a benyújtási határidő elteltét követő 60 napos határidőn belül a pályázatok eredményeit ki kell hirdetni. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 12. § (1) bekezdése az alábbi l) ponttal egészül ki: [12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:] „l) dohánytermékek kiskereskedelme.” (2) A Vagyontv. 12. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki: „(11a) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.” (3) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 19. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt tilalmat a) a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra, b) arra a sajtótermékre, amelyet nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: az Európai Gazdasági Térség államai) területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség államainak területén való forgalmazásra állítottak elő.” (4) Hatályát veszti a Grtv. 19. § (5) és (6) bekezdése. (5) Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 2. § (3) bekezdés a) pontja és 6. § (6) bekezdése. (6) Az Nvt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelemre irányuló tevékenység nem végezhető közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben. (2) Dohánytermék árumintaként nem forgalmazható. (3) Dohánytermék árusítása automatából nem megengedett. (4) E § alkalmazásában dohánytermékek-kiskereskedelem alatt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.” (7) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-ában az „a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kivételével” szövegrész helyébe az „a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység, valamint a külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység kivételével” szöveg lép. 26. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a vámhatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg. VII. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 27. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Bejelentés az Európai Unió részére 28. § A törvény tervezetének a) a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke, b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 29. § E törvény 2. § (1) bekezdése, 25. § (1)–(2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke