59/2010. (HK 5.) HM IÜ–HM KPÜ e g y ü t t e s intézkedése az ingatlanok nyilvántartási rendjéről.

59/2010. (HK 5.) HM IÜ–HM KPÜ e g y ü t t e s intézkedése az ingatlanok nyilvántartási rendjéről. A honvédelmi miniszter 11/2010. (I. 27.) HM utasítása (a továbbiakban: Utasítás) 29. § szakaszában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben – (a továbbiakban: Vtv.), valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben – (a továbbiakban: Vhr.), továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződésben (a továbbiakban: Vksz.) foglaltakra, a HM vagyonkezelésében lévő, illetve a HM által bérelt földterületekről és az azokon lévő épületekről, építményekről felfektetett Ingatlan-nyilvántartás vezetésének szabályairól a következők szerint intézkedünk: I. fejezet Az intézkedés hatálya 1. Az intézkedés tárgyi hatálya kiterjed a HM vagyonkezelésében lévő, illetve a HM által bérelt földterületekre, épületekre, építményekre, lakásokra, a lakóépületekben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a HM alapítású gazdasági társaságok részére használatba adott HM vagyonkezelésű ingatlanokra. Az intézkedés tárgyi hatálya nem terjed ki a HM javára bejegyzett jelzálogjoggal terhelt nem HM vagyonkezelésű ingatlanokra. 2. Az intézkedés személyi hatálya kiterjed az ingatlanokat használó költségvetési gazdálkodást folytató honvédségi szervezetekre, azok helyi lakásgazdálkodási szerveire, az ingatlan állomány üzemeltetését, bővítését, hasznosítását, fenntartását lebonyolító HM szervezetekre, ezek elöljáró szervezeteire. II. fejezet Általános rendelkezések 3. Az intézkedés tárgyi hatálya alá eső ingatlanok vagyonkezelője a HM. A Vksz. előírásai szerint a Vagyonkezelő köteles a honvédelmi célú ingatlanokról a Vtv. és a Vhr. szerinti elkülönített vagyonnyilvántartást vezetni. A Vksz. által meghatározott és az Utasítás 23. §-ában előírt központi ingatlan-nyilvántartást a HM Infrastrukturális Ügynökség (a továbbiakban HM IÜ) vezeti, és felel annak naprakészségéért. 4. A központi ingatlan-nyilvántartáson mindennemű változás átvezetése csak a jelen együttes intézkedésben meghatározott hiteles változási okmányok alapján végezhető. A változás átvezetését dokumentálni kell, a változási okmányt az ügyviteli előírások szerint kell nyilvántartani és tárolni. 5. Az Ingatlan-nyilvántartás célja, hogy a) az együttes intézkedés hatálya alá eső földterületek nagyságáról, helyrajzi számáról és értékéről, b) az együttes intézkedés hatálya alá eső épületek, épít mények koráról, értékéről, természetes és rendeltetési egységének megnevezéséről és mennyiségéről, kapacitás adatairól pontos, megbízható és ellenőrizhető információt nyújtson. c) Az ingatlanállományban bekövetkezett változások követhetők legyenek. d) Szolgáltasson adatokat a műszaki és gazdasági tervek és beszámolók készítéséhez. e) Szolgáltasson adatokat a Vhr. 14. § (4) bekezdésében, illetve az Utasítás 23. § szakaszában előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez. f) Biztosítson megfelelő alapot a nyilvántartási rendszer további fejlesztéséhez. 6. Az intézkedés hatálya alá eső ingatlanok nyilvántartása a HM IÜ Közgazdasági és Vagyonnyilvántartási Osztálya (a továbbiakban: KVO) által működtetett két párhuzamos nyilvántartást jelent: a) Egyrészről az ingatlanokkal kapcsolatos a KVO által vezetett szakmai ingatlan-nyilvántartást (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartás), mely az ingatlanok megfelelően részletezett azonosítási-, naturális adatai, mérték-, kapacitás-, bruttóérték adatainak nyilvántartása. b) Másrészről az ingatlanokkal kapcsolatos számviteli nyilvántartást, meghatározott részletezettségű bruttóérték, halmozott értékcsökkenés és mennyiségi adatokkal, mely nyilvántartás vezetése a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (a továbbiakban: HM KPÜ) szakmai felügyelete alatt működtetett „ESZKÖZ” program rendszerrel történik. c) Az a) és b) pontban meghatározott nyilvántartás közötti-, illetőleg egyéb más az ingatlanokat érintő szakmai nyilvántartások közötti kapcsolatot a rendszeresített ingatlanazonosító kódszámok teremtik meg. Földterületeknél: objektum azonosító: „OBJAZ”, épületek és építmények vonatkozásában: épület-építmény azonosító: „EPAZ”. Az egyes nyilvántartásokban az azonosítók használata kötelező. A lakásgazdálkodási szervekkel történő kapcsolat érdekében, az egyes lakások pontos beazonosí tására szolgáló lakás azonosítót: „LAKSAZ” kell használni az ingatlan-nyilvántartásban. d) Az azonosítók felépítését az együttes intézkedés 1. számú melléklete, létrehozásuk feltételeit az f)–g) pontok tartalmazzák. e) Az ingatlan-nyilvántartás és a számviteli nyilvántartás közötti kapcsolatot – az összevethető adattartalmak egyeztethetősége érdekében – ugyancsak a c) pontban jelzett ingatlanazonosító kódszámok teremtik meg. Ebből következően mindkét nyilvántartás legkisebb alapegysége – minimálisan – az alkalmazott azonosító számkódok szerint kell alakuljon. Az azonosítók használata kötelező. A számviteli nyilvántartásban az egyedi azonosításra szolgáló mezőkben kell alkalmazni, az ingatlan-nyilvántartásban pedig az arra rendszeresített helyeken kell rögzíteni! A számviteli nyilvántartásban a lakás azonosítót nem kell alkalmazni. f) A földterület és az épület-építmény azonosító kódszámokat, illetve sorszámokat kizárólag a KVO hozhatja létre. g) A lakás azonosítóban megjelenő lakás-sorszámra a HM IÜ Lakhatás Támogató Osztály tesz javaslatot a nyilvántartás számára. A lakóépületekben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek (szárító, szeméttároló, pince, kerékpártároló, gépkocsitároló stb.) nincs külön kód száma, azt az esetet kivéve mikor a helyiség önálló nyilvántartási egységet képez. Egyebekben a helyiségeket épületkapacitásként kell nyilvántartani, illetve ha önálló épület, akkor önálló épületként kell nyilvántartásba venni. h) A létrehozott azonosító kódszámok alkalmazása minden, az ingatlannal kapcsolatos dokumentumban a HM-en, illetőleg a Magyar Honvédségen (továbbiakban: MH) belül kötelező. A HM, MH-n kívülre létrehozott dokumentumokban a kódszámok alkalmazása ajánlott. 7. Valamennyi HM vagyonkezelésű ingatlant – függetlenül az ingatlanokat egyébként használó katonai szervezet, illetve HM alapítású gazdasági társaság, elhelyezkedésétől, felügyeleti szervének kilététől – központi vagyonban kell tartani, ami azt jelenti, hogy azokat a HM IÜ vagyonmérlegében- a számviteli nyilvántartásában a központi vagyonban kell szerepeltetni. Ennek megfelelően ingatlannak értékelt tárgyi eszközt, illetve ezek felújítási ráfordításait csak itt szabad állományba venni (aktiválni). A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a bérbe vevőnek (használónak) a mérlegében az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett (használatra átvett) ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. A HM IÜ központi vagyonában történő szerepeltetés érdekében a HM alapítású gazdasági társaságok részére használatra átadott ingatlanokon végzett beruházásokról és felújításokról a használó gazdasági társaságok évente kötelesek elszámolni és ezt a használatba adási szerződésben is rögzíteni kell. Az elszámolás elkészítésével egyidejűleg a válto zásoknak megfelelő ingatlan változási bizonylatokat is az együttes intézkedés 37., illetve 38. i) pontja szerint el kell készíteni. Az elszámolás és a változási bizonylatok alapján a gazdasági társaság az elszámolt beruházást, felújítást a könyveiből kivezeti és a HM IÜ az elszámolt beruházást, felújítást a központi vagyonban aktiválja, állományba veszi. 8. A számviteli nyilvántartással kapcsolatos előírásokat a Sztv., a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasítás1 (a továbbiakban: Gazdálkodási utasítás), illetve a 95/65/2001 HM KPSZH számon kiadott HM egységes számviteli politikája, és egyéb érvényben levő jogszabályok, hatályos intézkedések határozzák meg, de a nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell az ingatlant azonosító kódszámokat (földterület, épület-építmény), az ingatlan bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenést a HM vagyonkezelésű ingatlanok vonatkozásában. A nem HM vagyonkezelésű, de a HM valamely vagyoni értékű jogával megterhelt ingatlan esetében az ingatlanhoz Kapcsolódó vagyonértékű jog értékét és elszámolt értékcsökkenését is itt kell vezetni, de az immateriális javak között. 9. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, továbbá a Vhr. 13–14. §, valamint az érvényben levő jogszabályok, intézkedések határozzák meg, de minimálisan tartalmaznia kell az ingatlant azonosító kódszámokat (földterület, épület-építmény), az ingatlan megnevezését, az ingatlan bruttó értékét, az ingatlan helyének beazonosítására szolgáló adatokat, az ingatlan földhivataloknál alkalmazott helyrajzi számait, az épületekhez tartozó földhivatali helyrajzi számokat, a művelési ágakat, terhelések, korlátozások, védettség, az ingatlanra vonatkozó mérték- és kapacitásadatokat, az ingatlant használó, üzemeltető, nyilvántartó katonai szervezeteket, az ingatlan kezelőjét, tulajdoni hányadot. Más gazdálkodó szervezet részére térítés ellenében, vagy anélkül használatra átadott, bérbeadott, de továbbra is HM vagyonkezelésben maradt ingatlanok esetében a bérbeadás-, használatba adás tényét, haszonélvezőjét, időtartamát kell a fenti adatokon túlmenően nyilvántartani. 10. A számviteli nyilvántartásban nem szerepeltethetők a HM által bérelt ingatlanok. Ezeket a szakmai ingatlan-nyilvántartásban elkülöníthetően kell nyilvántartani. 11. Az ingatlan-nyilvántartásban nem tarthatóak nyilván a rendeltetésszerűen még használatba nem vett, még üzembe nem helyezett ingatlanok, és a nyilvántartott ingatlanokon végzett bővítések, beruházások, átalakítások, élettartam növelő felújítási munkák – még nem aktivált – bekerülési értéke. 1 Jelenleg a 102/2007. (HK 18.) HM utasítás, melynek azonban a módosítása folyamatban van. a) A rendeltetésszerűen még használatba nem vett, még üzembe nem helyezett ingatlanokat és a nyilvántartott ingatlanokon végzett bővítések – még nem aktivált – bekerülési értékét a számviteli nyilvántartásban a beruházások között kell kimutatni. b) A nyilvántartott ingatlanokon végzett átalakítások, élettartam növelő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét a számviteli nyilvántartásban a felújítások között kell kimutatni. 12. A számviteli nyilvántartásban az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó mindazon vagyoni értékű jogokat (bérlőkijelölési jog, lakásbérlő kiválasztási jog, víz- csatorna használati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázvezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás stb.), melyeknél a jogosult a HM, a jogot a HM javára jegyezték be. 13. A 12. pontban jelzett vagyoni értékű jogokat – a HM bérlőkijelölési jogú, a HM bérlő kiválasztási jogú lakások kivételével – a (szakmai) ingatlan-nyilvántartásban nem kell nyilvántartani. A HM bérlőkijelölési jogú és bérlő-kiválasztási jogú lakásokat a (szakmai) ingatlan-nyilvántartásban – a bérelt ingatlanokhoz hasonlóan – elkülöníthetően kell nyilvántartani. 14. Azok a vagyoni értékű jogok, amelyek esetében a HM a kötelezett fél, azaz a bejegyzett vagyoni értékű jog a HM vagyonkezelésében lévő ingatlant terheli, a számviteli nyilvántartásban nem szerepeltethetők, az ezekkel kapcsolatos információkat a (szakmai) ingatlan-nyilvántartásnak kell tartalmaznia. 15. A számviteli és az ingatlan-nyilvántartásban egyaránt az épületek-, építmények értékében kell szerepeltetni azok alkotórészét (alkatrészét) is, az épületek tartozékait képező épületfelszereléseket, berendezéseket, függetlenül attól, hogy beépítésük az épület létesítésével egy időben, vagy attól eltérő időben történt. a) Az ingatlan-nyilvántartásban csak az épület, építmény értékében kell megjeleníteni a tartozékokat, azonban a számviteli nyilvántartásban tételesen kell kimutatni azokat. b) A tartozékok között azokat a tárgyi eszközöket kell számba venni, amelyeket az intézkedés 12. számú mellékletének g) pontja tartalmaz. III. fejezet Az ingatlanokat érintő tények és fogalommeghatározások 16. Vagyonkezelés: A Vtv. 27. § (2) szerint a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni. 17. Vagyonkezelő: az a szervezet mely a vagyonkezelési jogokkal rendelkezik. 18. Szakkezelés: az ingatlanon lévő különféle anyagi javakkal összefüggő szakmai, gazdasági tevékenység. 19. Szakkezelő: a hatályos jogszabályok és egyéb normatív jellegű szabályok által biztosított jogokat gyakorolhat az ingatlanon levő anyagi javakkal kapcsolatban. 20. Üzemeltetés: a szervezetek működéséhez szükséges létesítmények rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása. Ennek érdekében az épületek, építmények, épületgépészeti berendezések és felszerelések üzembiztos működtetése, folyamatos tervszerű megelőző karbantartása, folyamatos fenntartása és a váratlan meghibásodások gyors és szakszerű elhárítása. 21. Üzemeltető: az a szervezet, amely az objektumok üzemeltetéséhez szükséges személyi, pénzügyi, anyagi és technikai feltételekkel rendelkezik, és ezek felhasználásával az üzemeltetést szervezi és végrehajtja. 22. Használat: az ingatlanoknak, létesítményeknek olyan irányú felhasználása, amely megegyezik azzal a céllal, amelynek érdekében az ingatlant létrehozták, illetve biztosították. 23. Használó: az a szervezet (MH katonai szervezet, HM szervezet és nem katonai szervezet: bérlő, üzemeltető) aki részére az átadott ingatlan, létesítmény utalva van, és azt használja. Jogosult a kiutalt ingatlan rendeltetésszerű használatára és a kötelezettségek teljesítésére, ellátja a bázisüzemeltetői feladatokat. 24. Részhasználó: az a szervezet (MH katonai szervezet, HM szervezet és nem katonai szervezet: bérlő, üzemeltető) aki az ingatlant, létesítményt korlátozásokkal rendeltetésszerűen használja, azonban az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, a bázisüzemeltetői feladatok ellátása nem tartozik a hatáskörébe. 25. Ingatlan utalás: az ingatlan használójának kijelölése HM-n, illetve MH-n belüli szervezet részére, a Gazdálkodási utasításban megjelölt2 hatás- és jogkörrel felruházott szervezeti vezető által kiadott határozat (intézkedés) formájában. Az utalás az ingatlan birtokba adásával, illetőleg birtokba vételével egyidejűleg lép hatályba, illetve szűnik meg. 2 Jelenleg a 102/2007. (HK 18.) HM utasítás 37. § (5) bekezdésében. 26. Épület, építmény funkcióváltása: az adott létesítmény használatának jellege, rendeltetése változik. 27. Épület, építmény bontása: az adott létesítmény (vagy egy részének) tervszerű bontása. 28. Épületben, építményben bekövetkezett elemi kár, baleset: az adott létesítmény (vagy egy részének) váratlan megsemmisülése, értékvesztése baleset vagy természeti jelenség folytán. 29. Ingatlanfelújítás: a HM vagyonkezelésű ingatlanon végrehajtott, a Sztv. 3. § (4) bekezdés szerinti tevékenység. 30. Beruházás: a HM vagyonkezelésű ingatlanon végrehajtott, a Sztv. 3. § (4) bekezdés szerinti tevékenység. 31. Birtokba adás: Átadás esetén az utalási intézkedés-, eladás, vagyonkezelői jog átadás, illetve vagyonkezelői jog átruházási megállapodás esetén az adásvételi szerződés, megállapodás rögzíti az időpontját és a feltételeit. Ettől kezdve használja az új használó az ingatlant, illetve viseli az új tulajdonos (vagyonkezelő) annak terheit és szedi hasznait. 32. Birtokba vétel: Átvétel esetén az utalási intézkedés, vásárlás vagyonkezelői jog átvétel esetén az adásvételi szerződés, megállapodás rögzíti az időpontját és a feltételeit. Ettől kezdve használja az új használó az ingatlant, illetve viseli az új tulajdonos (vagyonkezelő) annak terheit és szedi hasznait. 33. Ingatlanjogi (tulajdonjogi) átvezetés: Eladás-vásárlás esetén az adásvételi szerződés alapján az illetékes Földhivatal – határozattal – az ingatlan-nyilvántartásban módosítja az ingatlannal (tulajdonnal) kapcsolatos jogokat a változásnak megfelelően. Az ingatlan számviteli és ingatlan-nyilvántartásból történő kivezetése csak az ingatlanjogi (tulajdonjogi) átvezetés megtörténte után, a határozat jogerőre emelkedését követően hajtható végre. Ingatlanvásárlás, illetve -szerzés esetén a birtokba vételt követően kell az ingatlant állományba venni. 34. Ingatlan végleges hasznosítás: A HM vagyonkezelésű ingatlan – a Vtv.-ben meghatározottaknak megfelelő – elidegenítése, vagy térítésmentes átadása, melynek eredményeként az ingatlan kikerül a HM vagyonkezeléséből, ideértve a HM bérlőkijelölési és a HM bérlőkiválasztási jogú lakások vonatkozásában a rendelkezési jogról történő ingyenes, illetve visszterhes végleges jellegű lemondás, megváltás esetét is. 35. Ingatlan átmeneti hasznosítás: A HM vagyonkezelésű ingatlan használati jogának – a Vtv.-ben meghatá rozottaknak megfelelő módon történő – időleges átengedése, bérbeadása más gazdasági szervezet, vagy magánszemély részére térítéssel. 36. Ingatlanvásárlás: Valamely ingatlan tulajdonjogának megszerzése térítéssel, vagy térítés nélkül a Magyar Állam számára, kincstári vagyonba vonása, és – a Vtv.-ben meghatározottaknak megfelelő módon történő – egyidejű HM vagyonkezelésbe vétele. 37. Változási okmány: Az együttes intézkedés hatálya alá eső ingatlanokkal kapcsolatos különféle folyamatokat az egyes nyilvántartások számára követhetővé tevő bizonylatok összessége. Ezek különösen: a) Földterület állományba vételi bizonylat (2. számú melléklet) b) Földterület állománycsökkenési bizonylat (3. számú melléklet) c) Épület-, építmény állományba vételi bizonylat (4. számú melléklet) d) Épület-, építmény állománycsökkenési bizonylat (5. számú melléklet) e) Épület-, építmény kapacitásváltozási bizonylat (6. számú melléklet) f) Lakás, helyiség állománybavételi adatlap (7. számú melléklet) g) Lakás, helyiség állománycsökkenési adatlap (8. számú melléklet) h) Földterület használó váltás adatlap (9. számú melléklet) i) Épületek, építmények használó váltás adatlap (10. számú melléklet) j) Változási vázlatrajz (földterület-, épület- és építményváltozásnál, ha területi elhelyezkedést is érint a változás). A földhivatali vázrajzoknak megfelelő minőségben, az érintett épületek körvonalrajzával együtt. k) Az egyes változási okmányok előírt formáját, a kitöltéssel kapcsolatos kódokat, és kitöltésre vonatkozó útmutatót az intézkedés 1–14. számú mellékletei tartalmazzák. 38. A 16–36. pontokban meghatározott ingatlanokkal kapcsolatos tényekben érintett szervezetek és a változások során végzendő tevékenységük: a) KVO – vezeti az ingatlan-nyilvántartást a folyamatok során az érintett szervezetek által készítendő változási okmányok feldolgozásával. Vezeti a számviteli nyilvántartást a folyamatok során az érintett szervezetek által készítendő általa ellenőrzött változási okmányok feldolgozásával. b) Használók – MH katonai szervezet, HM szervezet, bázisüzemeltető és nem katonai szervezet: bérlő – az ingatlan állományban bekövetkezett minden olyan változásról amely kívül esik a tervezhető változások körén (elemi kár, vagy egyéb károkozás) az esetre előírt jelentési kötelezettség teljesítésén túl a HM IÜ-t is tájékoztatnia kell. Minden év június 15.-ig évente legalább egy alkalommal a bekövetkezett változásokról az 56. pont szerint kézhez vett ingatlan-nyilvántartási adatokat össze kell vetnie a valósággal, és az eltérésekről – a megfelelő változási nyomtatványok felhasználásával, vagy nemleges jelentéssel – tájékoztatnia kell a HM IÜ-t. A 15. pontban és a), b) alpontjaiban foglalt épület tartozékok mennyiségében történő változásokról, a Használó a fenti időpontig ugyancsak évente legalább egy alkalommal szolgáltasson adatokat elektronikus (Excel) formátumban a HM IÜ részére. A táblázatban fel kell tüntetni a tartozék állományt, a HETK számát, a megnevezését, az épület azonosító számát (EPAZ), amelybe a tartozék beépítésre került és a beépített mennyiségét. c) A középirányító szervek: HM IÜ Központi, illetve Területi Üzemeltetés Felügyeleti Osztály (a továbbiakban: KÜFO, illetve TÜFO) – a szakmai alárendeltségükben működő használó szervezetek eseti jelentési kötelezettség teljesítését felügyelik, segítik. Ellenőrzik a használók ingatlan-nyilvántartási adat egyeztetésének és az eltérések jelentésének végrehajtását. Feladatuk az együttes intézkedés tárgyi hatálya alá eső ingatlanokkal kapcsolatos tevékenység végrehajtásának helyszíni irányítása, segítése, adminisztrációja, a birtokba adással, birtokba vétellel kapcsolatos feladatok. Ha a KÜFO, illetve TÜFO a HM IÜ Lebonyolítási Osztály (a továbbiakban: LBO) megbízása alapján végzi a HM vagyonkezelésű ingatlanokon a kisebb létesítési, felújítási feladatok műszaki ellenőrzését, akkor a KÜFO, illetve TÜFO készíti a változási bizonylatokat és az LBO útján küldi meg az érintettek részére. d) HM IÜ Elhelyezési és Ingatlanhasznosítási Osztály (a továbbiakban: EIHO) – Szervezi az ingatlanok birtokba adását, birtokba vételét, részt vesz az ingatlanok hasznosítási folyamatában, eljár az érintett szervezetek felé az ingatlanok vagyonkezelésbe vétele és a vagyonkezelésből történő kikerülés érdekében. Vagyonkezelésbe vétel után az EIHO az ingatlanra vonatkozóan (földterület, épület, építmény) a Gazdálkodási utasításban foglaltak3 alapján a használók részére az utalási intézkedést elkészíti. Kiállítja a feladata nyomán keletkező ingatlan állományváltozásokról a változási okmányokat. e) HM IÜ Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály (a továbbiakban: BLO), HM IÜ Lakhatás Támogató Osztály (a továbbiakban: LTO) a feladatuk nyomán keletkező ingatlan állományváltozásokról a változási okmányokat elkészítik. f) HM IÜ Lebonyolítási Osztály (LBO) – a HM IÜ által a HM vagyonkezelésű ingatlanokon végzett beruházási, ingatlanlétesítési, -felújítási és -bontási feladatok végrehajtását irányítja, lebonyolítja, adminisztrálja. Kiállítja a feladata nyomán keletkező ingatlan állományváltozásokról a változási okmányokat. 3 Jelenleg a 102/2007. (HK 18.) HM utasítás 37. § (5) bekezdése. g) HM IÜ Kezelésfelügyeleti Osztály (a továbbiakban: KFO) – a HM vagyonkezelésű ingatlanokon végzett üzemeltetési feladatok végrehajtását irányítja, adminisztrálja. Továbbá a központi beruházásban újonnan épült, illetőleg ingatlanlétesítés keretében megvalósult lakásokat, irodákat, épületeket, építményeket, valamint a HM által vásárolt új és használt lakásokat az üzemeltetési körbe bevonja. Kiállítja a feladata nyomán keletkező ingatlan állományváltozásokról a változási okmányokat. h) HM IÜ Környezetvédelmi Osztály (a továbbiakban: KÖVO) – a HM vagyonkezelésű ingatlanokon végzett környezetvédelmi célú ingatlanlétesítési- és felújítási feladatok végrehajtását irányítja, bonyolítja, adminisztrálja. Kiállítja a feladata nyomán keletkező ingatlan állományváltozásokról a változási okmányokat. i) A HM részvénytársaságok, illetve egyéb HM alapítású gazdálkodó szervezetek, valamint a HM más feljogosított szervei (pl. HM FLÜ – NSIP beruházások) által a HM vagyonkezelésű ingatlanokon végzett beruházási, ingatlanlétesítési- és felújítási munkák tekintetében a feladat végrehajtását irányító, lebonyolító, szervezet adminisztrálja és állítja ki a tevékenysége nyomán keletkező ingatlan állományváltozásokról a változási okmányokat. IV. fejezet A változási folyamatok bizonylati rendje 39. Az ingatlanok nyilvántartásának alapját a 37. pontban felsorolt és a 45. pontban meghatározott helyen és időben kiállított bizonylatok képezik. A bizonylatokat kiállító és feldolgozó szervek feladatkörüknek megfelelően felelősek az ingatlan-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos résztevékenységek végrehajtásáért. 40. A különféle gazdasági események hatásaként az ingatlanállományban bekövetkezett változások és az ingatlan-nyilvántartás egyes adataiban bekövetkezett változások átvezetéséhez változásjelentési rendszert kell működtetni. 41. Az ingatlanállományban bekövetkezett az együttes intézkedésben meghatározott nyilvántartási adatok megváltozása esetén a változásról az adott változásnak megfelelő változási bizonylatot (bizonylatokat) kell kiállítani a változás fordulónapját követő 60 napon belül: felújítás esetén a használatba vétel-, beruházás, ingatlanlétesítés esetén az üzembehelyezés, vásárlás, szerzés esetén a birtokba vétel, használóváltás esetén az utalási intézkedés-, eladás, elidegenítés esetén a földhivatali határozat kézhezvételének-, bontás, baleset, elemi kár esetén az eseményről szóló jegyzőkönyv elkészítésének napjától számítva. 42. A változásokról, földterület-, épület- és építményváltozásnál, a kiállított bizonylaton felül minden olyan esetben változási vázlatrajzot kell készíteni, ahol az adott változás területi elhelyezkedést is érint. A vázrajzon fel kell tüntetni az érintett terület körvonalait, azonosító számát, a helyrajzi számokat és határoló vonalaikat, a változásban érintett épület, építmény körvonalát (nyomvonalát) és azonosító számait. A változási vázlatrajzon fel kell tüntetni a változás előtti és a változás utáni állapotot. A változási vázlatrajzot méretarányosan – a változás áttekintésére még használható legkisebb méretben – kell elkészíteni. (A változási vázrajz kiinduló alapjául szolgáló átnézeti rajzot szükség szerint az illetékes földhivataloktól lehet beszerezni az érintett helyrajzi számok megadásával.) 43. Az épületek-, építmények változásaival rendszerint az adott létesítmény kapacitásváltozása is együtt jár. Ezért az épületek-, építmények változási okmányainak kiállításakor a kiállítónak vizsgálni kell, hogy szükséges-e, vagy sem kapacitás változási bizonylat készítése is egyúttal. 44. Abban az esetben amikor csak az ingatlant, épületeket, építményeket használó szervezet változik meg (használó váltás), de az ingatlanállomány vagyoni helyzetében nem történik változás sem jogi, sem érték tekintetében, abban az esetben elegendő (választható) az „Ingatlan-, épülethasználó-változás adatlap” kiállítása és az érintett szervek részére történő megküldése. 45. A változási okmányokat a változást (I.) elindító (megrendelő, meghirdető), azt (II.) végigvivő (lebonyolító), illetőleg azt (III.) lezáró (üzembe helyező, átvevő, átadó) – a változásban érintett szervezetek közül – a felsorolásból az első olyan (az intézkedés személyi hatálya alá tartozó) szervezetnél kell elkészíteni, amely jogosult ilyen változási okmányt kiállítani. Amennyiben a változási okmányt a kiállításra kötelezett szervezet nem készítette el, a mulasztó elöljárójától kell kérni az intézkedést. 46. A 16–36. pontokban foglalt egyes ingatlan változási folyamatok esetén a változási bizonylatokat kiállító szervezetek: a) Vagyonkezelő váltásnál, használó váltásnál, hasznosításnál, átmeneti hasznosításnál, illetve a tulajdoni lap-, vagy földhivatali határozat alapján (pl.: terület kiigazítás) bekövetkezett változások: EIHO. b) Beruházásnál, vásárlásnál: a beruházó, vásárló. c) Funkcióváltásnál, bontásnál, felújításkor: LBO, KÜFO, TÜFO vagy esetenként a használó attól függően, hogy a változást ki indította, ki bonyolítja, illetve ki a lezáró. d) Elemi kár, baleset vagy egyéb károkozás: a használó. 47. A változási okmányokat négy példányban (ha a használó a bizonylatkészítő is egyben akkor csak három példányban) kell elkészíteni. Az 1–3. sz. példányokat a KVO-nak kell megküldeni. A KVO a csatolt dokumentumokat és kitöltött adatok helyességét a rendelkezésére álló adatokkal összevetve ellenőrzi. Az ellenőrzést követően az ingatlan-nyilvántartáson átvezeti a változást és a 2. sz. példányt elhelyezi az archívumban. Az 1. sz. példány alapján a KVO számviteli nyilvántartásban is megtörténik az átvezetés és a számviteli dokumentációhoz az 1. sz. példány kerül csatolásra. Ha nem a használó volt a változási bizonylat készítője, akkor a KVO a 3. sz. példányt a használó szervezetnek küldi meg tájékoztatásul. Az irattári példány a kiállítónál marad. 48. A változás érintettjei a 38. pontban foglaltak szerint kiegészülhetnek további szervezetekkel, ennek megfelelően kell megnövelni az elkészítendő változási okmányok példányszámát, de minden szervezet részére megküldésre kerülő változási okmányt a KVO útján kell továbbítani, az ügyviteli záradékban megjelölve az egyes példányok címzettjeit. 49. Az ingatlanokon bekövetkezett értékváltozásokat hitelt érdemlően kell dokumentálni, ezért a változási okmányokhoz csatolni kell azokat az eredeti dokumentumokat, melyek a változást dokumentálják (használatba vételi, üzembehelyezési, átadás-átvételi, birtokba adási jegyzőkönyveket, földhivatali határozatokat stb.) 50. A változásokat a változási okmányok alapján kell az ingatlan-nyilvántartáson, és ezt követően a számviteli nyilvántartáson átvezetni, továbbá a változásban érintett szervezeteket a változás adatairól tájékoztatni. 51. Az intézkedésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha az ingatlanok állományában bekövetkezett változást nem a HM-, MH-szervezetek gazdasági tevékenysége idézte elő. 52. Az ingatlan-nyilvántartásban – a HM IÜ-nél – kell nyilvántartani az intézkedés hatálya alá tartozó valamennyi ingatlant. 53. A számviteli nyilvántartásban – a HM IÜ-nél – központi tagozatban kell nyilvántartani az intézkedés hatálya alá tartozó valamennyi ingatlant. A KVO a gazdasági események bekövetkezését követően a megküldött állományváltozási bizonylatok és egyéb okmányok alapján gondoskodik a főkönyvi könyvelésen történő átvezetésről. Az értékcsökkenés kiszámítása és nyilvántartása a KVO feladata. 54. Az ingatlan-nyilvántartás és a számviteli nyilvántartás adatait negyedévente egyszer egyeztetni kell, minden negyedév lezárását követő hónap 15.-ig. 55. A KVO – HM szintű – központi számítógépes ingatlan-nyilvántartása a HM vagyonkezelésében lévő, vagy bérbe vett, továbbá HM vagyoni értékű joggal terhelt más ingatlanok (az intézkedés tárgyi hatálya alá eső ingatlanok) összesített nyilvántartására szolgál. A nyilvántartás az egyes épületek, építmények természetes mértékegység és rendeltetési egység megnevezésének és mennyiségének adatain túlmenően adatokat szolgáltat ezek bruttó értékéről, valamint az alapvető elhelyezési kapacitásadatokról. 56. A KVO – HM szintű – központi számítógépes ingatlan-nyilvántartásból minden év március 31.-ig a használó katonai szervezet kérésére az „Egyedi nyilvántartás a földterület nagyságáról és értékéről”, valamint az „Egyedi nyilvántartás az épület, építmény értékéről és kapacitásadatairól” című ingatlan-nyilvántartási adatállomány kivonatot a használó katonai szervezet részére elektronikus úton megküldi. V. fejezet Záró rendelkezések 57. Ez az együttes intézkedés a közzététele napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a „az ingatlanok analitikus nyilvántartási rendjéről szóló 62/2004. (HK 16.) HM Ingatlankezelési Hivatal Főigazgatói és HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Főigazgatói együttes intézkedés” hatályát veszti. Csák Gábor mk. vezérőrnagy s. k., HM Infrastrukturális Ügynökség