43/2017. (VIII. 17.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek belső kontrollrendszerének kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.

43/2017. (VIII. 17.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek belső kontrollrendszerének kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 61. §-ában és 69. §-ában, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben, valamint az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben előírtak végrehajtására a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ezen utasítás hatálya a  Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a  honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre, valamint a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki. (2) Ezen utasítás alkalmazásában: a) belső kontrollrendszer: a  HM fejezeti szintű és a  honvédelmi szervezetek intézményi tevékenységének teljes vertikumát lefedő komplex vezetési, irányítási és ellenőrzési rendszer, amely elősegíti a fejezeti és szervezeti célok elérése érdekében a  honvédelmi miniszter, valamint az  adott honvédelmi szervezet vezetője (a  továbbiakban együtt: vezető) rendelkezésére álló erőforrások szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, a  szervezeti integritás növelését valamint a  szabályozókban és a  vezető által megfogalmazott és elvárt értékek érvényesülését, b) ellenőrzési nyomvonal: a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 6. § (3) bekezdése szerinti dokumentum, melyben a honvédelmi szervezet tevékenységére jellemző összes folyamatot fel kell tüntetni, c) folyamatmenedzsment: célja a működési folyamatok hatékony tervezése, szervezése, irányítása, az értékelési eredmények alapján azok fejlesztése. A  folyamatmenedzsment magában foglalja a  honvédelmi szervezet működési folyamatainak felmérését, az  ismétlődő tevékenységek azonos módon történő kezelését, a  folyamatok logikai struktúrájának ábrázolását, a  folyamatokhoz kapcsolódó célok és felelősségi körök meghatározását, a  folyamatgazdák kijelölését, a  folyamatokhoz rendelt kimeneti követelmények, elvárt eredmények és dokumentumok, a  végrehajtási határidők meghatározását, valamint a  végrehajtással kapcsolatos beszámolást, d) folyamattérkép: a honvédelmi szervezet fő- és részfolyamatainak rendszere, e) Harcászati Értékelő Programok: a NATO által alkalmazott Combat Readiness Evaluation, Tactical Evaluation és Special Operation Forces Evaluation elnevezésű értékelő programok, f ) információs és kommunikációs rendszer: biztosítja a honvédelmi szervezet vezetési szintjeinek, valamint a külső és belső felhasználóknak a szervezet működésével kapcsolatos – meghatározott szintű és tartalmú – adatok kezelését és tárolását, információk előállítását és továbbítását, továbbá a  rendszer magában foglalja a  technológiai hátteret, eljárásokat, az  integritást sértő események bejelentésére vonatkozó eljárásokat és technológiákat, a  bejelentő védelmi rendszert, a  vezetői beszámoláshoz kapcsolódó információkat és okmányokat, mindezekkel kapcsolatos szabályozókat és az információáramlással kapcsolatos tevékenységeket, eljárásokat, g) integrált kockázatkezelési rendszer: magában foglalja a  honvédelmi szervezet által azonosított folyamatok működési és integritási kockázatainak felmérését, a kockázatok értékelését, a kockázatkezelési intézkedési terv összeállítását és az abban meghatározott intézkedések végrehajtását, h) integritás: a honvédelmi szervezet szabályszerű, a szervezet vezetője valamint a szolgálati és szakmai elöljáró honvédelmi szervezetek által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése, i) integritásfejlesztés: a  honvédelmi szervezet által folyamatosan végzett tevékenység, mely magában foglalja a  honvédelmi szervezet működési folyamatainak, azok átláthatóságának, hatékonyságának fejlesztését, a  működésből eredő integritás kockázatok csökkentését és a  szervezeti kultúra preventív szemléletű fejlesztését, j) integritásirányítási rendszer: a honvédelmi szervezet irányításának funkcionális alrendszere, amely a honvédelmi szervezet integritás alapú működésének megteremtésével biztosítja a szervezeti kultúra egységét az értékek, elvek, célkitűzések és szabályok meghatározásával, a  működési folyamatok átláthatóvá tételével, nyomon követési és visszacsatolási rendszer kiépítésével, a szervezeti integritás fejlesztését célzó módszerek és eszközök bevezetésével, k) kontrollkörnyezet: az operatív belső kontrollrendszer (a továbbiakban: OBKR) része, mely tartalmazza mindazon tevékenységeket, elveket, eljárásokat, melyeket a honvédelmi szervezet a szervezeti célok elérése érdekében alkalmaz, ide értve többek között a  szervezeti célok meghatározását, a  belső szabályzatok kidolgozását és a felelősségi és hatáskörök kijelölését, l) kontrolltevékenységek: a honvédelmi szervezet szabályszerű, integritás elvű működéséhez szükséges, általában szabályozókban megfogalmazott ellenőrzési tevékenység, amelybe beletartoznak a  honvédelmi szervezet folyamataiba épített megfelelőségi, szabályszerűségi, teljességi kontrollok, m) középirányító honvédelmi szervezetek: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (3) bekezdés b)  pontja, és a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP), az MH Logisztikai Központ és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, n) monitoring: a  működési folyamatokhoz rendelt célok és végrehajtási mutatók alapján kialakított nyomon követési rendszer, amelyből a honvédelmi szervezet vezetője képet kap a feladatok végrehajtási állapotáról, a bekövetkezett kockázatokról, mely magában foglalja a vezetői és szakellenőrzéseket is. (3) A  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és az  MH Egészségügyi Központ az  operatív belső kontrolljai rendszerét – figyelemmel a szaktevékenységére vonatkozó jogszabályi és egyéb normatív szabályozói előírásokra – jelen utasítás alapján önállóan alakítja ki, működteti és fejleszti. (4) A miniszter által alapított külképviseleti honvédelmi szervezetek, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat szolgálati ágai számára meghatározott, az  OBKR-t érintő sajátos előírásokat a  HM Operatív Belső Kontrollrendszer Kézikönyv kiadásáról szóló HM közigazgatási államtitkári szakutasítás mellékleteként kiadásra kerülő HM Operatív Belső Kontrollrendszer Kézikönyv (a továbbiakban: Kézikönyv) 6. pontja tartalmazza. (5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti független államháztartási belső ellenőri tevékenység fejezeti szabályait külön HM utasítás állapítja meg. (6) A  miniszter törvényességi felügyeleti jogköre gyakorlását elősegítő törvényességi felügyeleti ellenőrzés szabályait külön HM utasítás állapítja meg. 2. A belső kontrollrendszer célja, felépítése és működése 2. § A belső kontrollrendszer kiépítése során a szervezeti célok elérése és értékek érvényesülése érdekében a honvédelmi szervezet vezetője köteles: a) olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben egyértelműek és átláthatók a  folyamatok, a  honvédelmi szervezet működésének rendje, a  szervezeti struktúra, egyértelműen elhatároltak a  felelősségi körök, és a honvédelmi szervezet működése illeszkedik a szervezet céljaihoz, b) olyan eljárásokat kialakítani, amelyekkel hozzájárul a honvédelmi szervezet integritásának megteremtéséhez, csökkenti a visszaélések számát, c) olyan belső kontrollrendszert kialakítani, amelyben biztosított az  egyes rendszerelemek összehangoltsága és  a  rendszerből kinyerhető információk támogatják a  vezetőt a  honvédelmi szervezet működésének irányításában, vezetésében. 3. § (1) Az OBKR-rel összefüggő fejezeti szintű, a szabályalkotási feladatokon keresztül megvalósuló irányítási és koordinációs tevékenységet a  HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály (a továbbiakban: HM GTSZF), alárendeltjeik vonatkozásában a koordinációs és tanácsadási tevékenységet a középirányító honvédelmi szervezetek végzik. (2) A  miniszter a  számára jogszabályban meghatározott – hatósági jogkörben végrehajtandó – ellenőrzést az  arra jogszabályban felhatalmazott honvédelmi szervezet által, a  vonatkozó jogszabályban szereplő eljárásrend szerint hajtja végre. 4. § (1) A HM fejezet belső kontrollrendszere tartalmazza: a) a  fejezeti és a  középirányító honvédelmi szervezetek által kialakított és működtetett elöljárói ellenőrzések (a továbbiakban: elöljárói ellenőrzések) keretében más honvédelmi szervezeteknél végrehajtott ellenőrzéseket, b) a honvédelmi szervezetek saját intézményi működési körére kialakított operatív belső kontrolljait, valamint c) az operatív belső kontroll (a továbbiakban: OBK) tevékenységtől függetlenül működő – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a hatálya alá tartozó – államháztartási belső ellenőrzést. (2) A HM mint intézmény esetében kockázat alapú döntés-előkészítési és -támogatási rendszer működik, mely az OBKR részein kívül magában foglalja a HM fejezet egészére kiterjedő tanácsadási jogkörrel rendelkező integritás tanácsadó vezetésével működő integritásirányítási és -menedzsment rendszert is. (3) A  honvédelmi szervezet vezetője az  OBKR-t a  vonatkozó jogszabályok, valamint a  Kézikönyv szerint alakítja ki, működteti és fejleszti. 3. Elöljárói ellenőrzések 5. § Az  elöljárói ellenőrzések magukban foglalják a  szolgálati elöljárói, hivatali felettesi, valamint a  szakmai elöljárói, szakmai felettesi hatáskörben végzett és a  szakirányítási jogkörrel rendelkező vezetők által a  szakirányítási körük tekintetében elrendelt ellenőrzéseket, továbbá a Harcászati Értékelő Programokat. 6. § (1) Szolgálati elöljárói ellenőrzéseket a) minden honvédelmi szervezet vezetője az OBKR részeként a saját szervezete, b) a középirányító honvédelmi szervezetek vezetői az alárendelt katonai szervezetek és c) a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) vagy az általa kijelölt személy a katonai szervezetek vonatkozásában végez. (2) A szakmai elöljárói ellenőrzések a) tevékenységi köreinek és az  ellenőrzést végrehajtó honvédelmi szervezet ellenőrzésért felelős vezetőinek felsorolását a Kézikönyv 8. függeléke tartalmazza, b) végrehajtását az a) pont szerinti vezetők rendelik el, melyet személyesen vagy kijelölt bizottság útján végeznek. (3) Az elöljárói ellenőrzést végrehajtó honvédelmi szervezet a jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatában szereplő, a szakterületéhez tartozó területekre vonatkozó ellenőrzési feladatait az ellenőrzött honvédelmi szervezet működési körülményeire tekintettel végzi. 7. § (1) Az elöljárói ellenőrzések típusai: a) átfogó ellenőrzés: az  adott honvédelmi szervezet vagy valamely szakterület egy vagy több vezetési szintet érintő tevékenysége egészére terjed ki, és az adott időszakra meghatározott követelmények teljesülését, illetve az alaprendeltetésnek való megfelelés érdekében végzett összes tevékenységet vizsgálja, b) témavizsgálat: egyes alapvető rendelkezések érvényesülésének, a kialakult helyzetnek, állapotnak egy időben több honvédelmi szervezetnél történő vizsgálatára, elemzésére, elsősorban a jelentősebb feladatok gyakorlati végrehajtásában jelentkező tendenciák megismerésére, a kedvezőtlen jelenségek okainak feltárására terjed ki, c) célellenőrzés: az előírások betartására, egy-egy feladat vagy részterület gyakorlati végrehajtásának felmérésére, vagy konkrét eset körülményeinek vizsgálatára irányul, d) utóellenőrzés: a  korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása érdekében hozott intézkedések végrehajtásának vizsgálatára irányul. (2) Az elöljárói ellenőrzés az elrendelő rendelkezése szerint – annak céljától és tartalmától függően – lehet tervezett vagy soron kívüli, valamint bejelentett vagy váratlan. Az előzetes bejelentést akkor nem kell megtenni, ha az meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes lefolytatását, vagy jelentősen befolyásolná annak eredményét. (3) Az elöljárói ellenőrzéseket az egyes szakterületek ellenőrzésére vonatkozó belső rendelkezésekben meghatározott gyakorisággal kell végrehajtani, figyelembe véve, hogy egy honvédelmi szervezetnél egy időben, azonos témában több szintű ellenőrzés nem tervezhető. Az ellenőrzések tervezésénél figyelembevételre kerül, ha az adott szervezet tekintetében a tárgyévben fejezetszintű ellenőrzést hajtanak végre. (4) A  6.  § (2)  bekezdése szerinti elöljárói ellenőrzések végzéséért felelős honvédelmi szervezetek az  éves és havi munkatervek összeállításával és a tervezett feladatok megvalósulásának nyomon követésével összefüggő feladatokról szóló 2/2014. (I. 21.) HM utasításban meghatározott eljárásrend szerint az ellenőrzéssel érintett honvédelmi szervezet megnevezését, az  ellenőrzés tervezett időpontját és típusát megadva, a  Munkatervező Modul használatával szolgáltatnak adatot a  HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: HM TKF) részére. A  HM TKF gondoskodik – a soron kívüli, valamint váratlan ellenőrzések kivételével – az elöljárói ellenőrzéseknek a HM tárgyévi intézményi munkatervében történő megjelenítéséről. (5) Az elöljárói ellenőrzések előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének rendjét, az ellenőrzési program mintáját, valamint az  ellenőrzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket és felelősségi köröket a  Kézikönyv 3.3.  pontja tartalmazza. (6) A  szakmai elöljárók, felettesek szakterületük tekintetében, a  szolgálati elöljárók, hivatali felettesek pedig az alárendeltjeik részére – az egységes követelmények, gyakorlatok és eljárások kialakítása érdekében a Kézikönyvben meghatározott elvek alapján – belső rendelkezésben vagy szakmai iránymutatással az  intézmény, valamint az alárendeltek szintjén alkalmazandó eljárásrendet, kontrollokat határoznak meg. (7) Az ellenőrzött honvédelmi szervezet vezetője felelős az elöljárói ellenőrzésekhez kapcsolódó, az ellenőrzött szervezet szintjén jelentkező feladatok koordinációjáért és az  ellenőrzés során tett javaslatokra hozott intézkedések nyilvántartásáért a Kézikönyvben előírt formában és tartalommal. (8) Az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett honvédelmi szervezet vezetője az ellenőrző szervezet által meghatározott módon a Bkr. 46. § (1) bekezdése szerinti határidővel számol be a honvédelmi szervezetnél végrehajtott ellenőrzések alapján javasolt intézkedéseket és azok határidejét tartalmazó intézkedési tervben (a továbbiakban: intézkedési terv) meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról. (9) Az intézkedési tervben szereplő határidő az ellenőrzött szervezet kérésére egy alkalommal, a határidő lejárta előtt az ellenőrző szervezet írásos hozzájárulásával módosítható. (10) A  szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket érintően a  középirányító, valamint a  HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet az  őt érintő és az  általa végrehajtott ellenőrzések tapasztalatait tartalmazó összefoglaló jelentés egy példányát a HVKF részére felterjeszti. Az ellenőrzési tapasztalatok összefoglalására, a feltárt hibák újbóli felmerülésének elkerülése és a jó gyakorlatok megosztása érdekében HVKF vezetői értekezlet keretében kerül sor. 8. § (1) A Harcászati Értékelő Programok a szövetségesi kötelezettségekből adódó feladatokra való felkészültség felmérésének, értékelésének és minősítésének eszközei. (2) A  Harcászati Értékelő Programok követelményrendszere a  Szövetséges Műveleti Parancsnokság Erők Szabványai dokumentumaira épül, megvalósítása NATO és a nemzeti Harcászati Értékelő Programok keretében történik. (3) A Harcászati Értékelő Programok végrehajtásáért a HVKF a felelős. (4) A Harcászati Értékelő Programokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását a HVKF intézkedésben szabályozza. (5) A  Harcászati Értékelő Programok alapján végrehajtásra kerülő NATO és nemzeti ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeket az  érintett honvédelmi szervezetek részére külön célelőirányzatként, a  Gyakorlatok és Kiképzési Rendezvények Programja keretén belül a nemzetközi gyakorlatokon és kiképzéseken, megfelelő címrendkódokon és elkülönített projektkódon kell tervezni a haderőnemi szintű szervezetek felügyelete és koordinációja mellett. 9. § (1) A Harcászati Értékelő Programokkal kapcsolatos feladatokat a HVKF bedolgozása alapján a 7. § (4) bekezdése szerinti eljárásrend alkalmazásával a HM éves intézményi munkaterve tartalmazza. (2) A HM ÖHP a végrehajtott NATO vagy nemzeti Harcászati Értékelő Programok tapasztalatairól összefoglaló jelentést készít. (3) Az adott NATO vagy nemzeti Harcászati Értékelő Programok értékeléséről készült hivatalos jelentés alapján a feltárt hiányosságok felszámolására a honvédelmi szervezeteknek részletes intézkedési tervet kell készíteniük. (4) A  NATO kötelezettségvállalásban szereplő erők intézkedési tervben rögzített hiányosságainak felszámolására az érintett honvédelmi szervezetek vezetői intézkednek. 4. Az intézményi szintű, operatív belső kontrollok rendszere 10. § (1) A  honvédelmi szervezet vezetője kialakítja a  Bkr. 3.  §-ában meghatározott alappillérek operatív folyamatainak követelményeit intézményi szinten leíró okmányrendszert a Kézikönyv okmánymintáinak alapján. (2) A HM mint intézmény operatív belső kontrolljai kialakításának, működtetésének és fejlesztésének részletes szabályait a HM közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: HM KÁT) szakutasításban határozza meg. 11. § (1) A  10.  § (1)  bekezdésében meghatározott okmányrendszer alapjaként a  honvédelmi szervezet vezetője elkészíti az  OBKR szabályzatot, amely a  honvédelmi szervezet sajátosságait figyelembe véve, a  honvédelmi szervezetre vonatkozóan részletesen meghatározza az OBKR kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos alapvető követelményeket, felelősségi és jogköröket, valamint a végrehajtási szinteket. (2) A kontrollkörnyezet és az integrált kockázatkezelési rendszer folyamatalapú kidolgozásának menetét az 1. melléklet, a kialakított, már működő OBKR működésének és fejlesztésének folyamatát a 2. melléklet tartalmazza. (3) A  honvédelmi szervezeteknél OBK felelőst kell kijelölni, aki ellátja az  OBKR-hez kapcsolódó okmányrendszer kidolgozásának és az OBKR működésének irányítását. Az OBK felelősökre és tevékenységükre vonatkozó előírásokat a Kézikönyv 1.6. pontja tartalmazza. (4) Az  OBK felelős szakmai felkészítés céljából legalább egy alkalommal részt vesz a  költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet 10. §-a szerinti továbbképzésen. 12. § (1) A  honvédelmi szervezeteket érintő korrupciós kockázatokra vagy eseményekre irányuló közvetlen bejelentések, valamint a központi bejelentő-védelmi rendszerbe érkezett bejelentések (a továbbiakban együtt: központi bejelentés) alapján történő hivatalos megkeresések fogadására, feldolgozására és belső kivizsgálására a Kézikönyv 1.8.2. alpontja előírásai az alkalmazandók. (2) A honvédelmi szervezeteknél integritás felelős – a HM esetében integritás tanácsadó – kerül kijelölésre. Gazdasági szervezeti egységgel nem rendelkező, alárendelt katonai szervezetnél az  integritás felelős feladatait az  elöljáró középirányító honvédelmi szervezet integritás felelőse is elláthatja. Ebben az  esetben az  alárendelt katonai szervezetnél külön integritás felelős kijelölése nem szükséges. Az 1. § (4) bekezdése szerinti honvédelmi szervezetek esetében az  integritás felelősi feladatokat a  HM integritás tanácsadója látja el. Az  integritás felelősökre és tevékenységükre vonatkozó előírásokat a Kézikönyv 1.8.3. alpontja tartalmazza. (3) Az integritás felelőshöz érkező központi bejelentés megtétele nem minősül a szolgálati út megkerülésének. (4) A  HM integritás tanácsadót a  HM KÁT megbízólevéllel jelöli ki az  integritásfejlesztési feladatokat ellátó HM szerv állományából. A HM integritás tanácsadó e feladatkörében nem helyettesíthető. (5) Az  integritás tanácsadó feladata az  integritásfejlesztéshez kapcsolódó munkafolyamatok és munkacsoportok koordinálása, a folyamatmenedzsment kiépítésének koordinálása és integritási tanácsadás. (6) A HM KÁT a HM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslatára a HM Igazgatási és Jogi Képviseleti Főosztály állományából egy fő jogi végzettségű személyt jelöl ki a Honvédelmi Minisztériumhoz mint intézményhez érkező – az  integritással, korrupcióval összefüggő, büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indítását megalapozó  – központi bejelentések kezelésére és kivizsgálására. A  kijelölt személy e  feladatkörében nem helyettesíthető. (7) A  kormányzati és nemzetközi szervezetek által kezdeményezett, ezen utasítás hatálya alá tartozó szervezetek működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatokkal összefüggő feladatok végrehajtása érdekében –  külön HM utasítás szerint – a  HM-ben az  integritás tanácsadó vezetésével Integritásfejlesztési Munkacsoport, valamint a tevékenység fejezeti összehangolása érdekében Integritásfejlesztési Szakmai Munkacsoport működik. 13. § (1) Az  OBKR felelősségi szintjeit oly módon kell meghatározni, hogy a  rendszer működtetése és fejlesztése során a honvédelmi szervezet teljes struktúrája és működési rendje lefedésre, az azokkal összefüggő okmányok kialakításra kerüljenek. (2) Az  OBK felelős és az  integritás felelős tevékenységét a  honvédelmi szervezeteknél egy személy is elláthatja. E feladatokat és a kijelölést az érintett munkaköri leírásában szerepeltetni kell. (3) Ha egy honvédelmi szervezetnél OBK felelős és integritás felelős is kijelölésre kerül, az  OBKR szabályzatban és az érintettek munkaköri leírásában ki kell térni a kettejük közötti munkamegosztásra is. (4) A  (2)  bekezdés alapján kijelölt személyek részére felkészítő és rendszeres továbbképzések kerülnek megtartásra a HM és a középirányító szervezetek szintjén. (5) A honvédelmi szervezetek a 10. § (1) bekezdése szerinti okmányaikat a pénzügyi és számviteli, az  infrastrukturális, valamint a  logisztikai utaltsági rendnek megfelelően az  ellátást biztosító illetékes honvédelmi szervezetek bedolgozásait figyelembe véve dolgozzák ki. (6) Az OBKR, valamint a kapcsolódó okmányok felülvizsgálatát, szükség szerinti aktualizálását, pontosítását a honvédelmi szervezet feladatainak, illetve a honvédelmi szervezet utaltsági rendjének változásával összefüggésben esetenként, de évente legalább egy alkalommal el kell végezni. 14. § (1) Az  ellátást biztosító honvédelmi szervezetek vezetői a  kapcsolódó tevékenységek, kötelező egyeztetések meghatározása, a kockázatok felmérése, értékelése és kezelése terén jelentkező feladatok, a kapcsolódási pontok, a hatáskörök egyértelmű, összehangolt szerepeltetése érdekében biztosítják az utalt honvédelmi szervezetek részére a 13. § (5) bekezdése szerinti szakmai együttműködést. (2) A szervezeti elkülönülés okán jelentkező, az ellátói jogosultságból, kötelezettségből fakadó folyamatok szabályszerű végrehajtásáért az  ellátó honvédelmi szervezet vezetője, az  ellátó honvédelmi szervezet bedolgozása alapján az  ellátással összefüggő folyamatoknak az  ellátott honvédelmi szervezet operatív belső kontrolljai rendszerébe történő beépítéséért az ellátott honvédelmi szervezet vezetője a felelős. (3) A tevékenységek mélységét, részletességét az ellátott honvédelmi szervezet kapcsolódó szakfeladataival összhangban kell meghatározni. 15. § (1) Az  MH ÖHP válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő, területileg elkülönült szervezeti egységei (a továbbiakban: ideiglenes katonai szervezetek) OBKR-e részét képezi az MH ÖHP – mint a megalakításukra kijelölt honvédelmi szervezet – OBKR-ének, melynek kialakításáért az MH ÖHP parancsnoka a felelős az ideiglenes katonai szervezet adatszolgáltatása alapján. (2) Az ideiglenes katonai szervezetek pénzügyi, ellátási és gazdálkodási feladataik támogatására kijelölt együttműködő honvédelmi szervezetek a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint szolgáltatnak adatot az ideiglenes katonai szervezetek megalakítására kijelölt honvédelmi szervezet részére. 16. § (1) A  honvédelmi szervezet vezetője a  belső kontrollrendszer kialakítását, működését és minőségét a  Kézikönyv 11.  függeléke szerinti kérdéslista alapján értékeli, arról a  Bkr. 1.  melléklete szerint nyilatkozik, és a  nyilatkozatot a zárszámadáshoz kapcsolódó intézményi adatszolgáltatás önálló mellékleteként megküldi a HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH) részére. A HM VGH a nyilatkozatokat másolatban a HM GTSZF részére a tárgyévet követő év április 10-ig megküldi. (2) A Bkr. 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a nyilatkozattételi kötelezettséghez kapcsolódó értékelési kötelezettséget a Bkr. 1. melléklete szerinti tartalommal és formában kell teljesíteni. (3) A HM GTSZF az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok másolatait, valamint a HM intézményi szintű, HM KÁT által aláírt eredeti nyilatkozatát és a nyilatkozatok alapján összeállított összefoglaló jelentést a kísérőlevéllel együtt a tárgyévet követő év április 20-ig felterjeszti a miniszter részére a nyilatkozatoknak az államháztartásért felelős miniszter részére a Bkr. 11. § (2) bekezdése szerinti határidőben történő megküldés érdekében. (4) A  HM VGH által pénzügyileg ellátott honvédelmi szervezet vezetőjének a  Bkr. 1.  mellékletében meghatározott nyilatkozata alátámasztásaként az  ellátó honvédelmi szervezet részéről a  zárszámadáshoz kapcsolódó intézményi adatszolgáltatás aláírására jogosult pénzügyi gazdasági vezető, valamint az ellátó honvédelmi szervezet logisztikai vezetője nyilatkozik a  honvédelmi szervezet vezetője részére, az  adott honvédelmi szervezetre vonatkozóan a 3. melléklet szerinti formában és tartalommal. 17. § (1) Külső ellenőrzést a Bkr. 13. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek hajtanak végre. A HM fejezet ellenőrzési szervezetei közül a honvédelmi szervezeteknél a HM Belső Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: HM BEF), valamint az MH ÖHP szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek tekintetében, átruházott hatáskörben az MH ÖHP Belső Ellenőrzési Osztálya (a továbbiakban: MH ÖHP BELLO) végzi a külső ellenőrzéseket. (2) A Bkr. 13. §-a és 14. §-a alapján az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett honvédelmi szervezet vezetője felelős a Bkr. 45. §-ában meghatározott tartalom szerinti intézkedési terv elkészítéséért, és a külső ellenőrzést végzők részére a külön jogszabályban vagy annak hiányában az ellenőrző szervezet által meghatározott módon és határidőre számol be az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról. 18. § (1) Az ellenőrzött honvédelmi szervezet vezetője felelős a külső ellenőrzésekhez kapcsolódó, az ellenőrzött szervezet szintjén jelentkező feladatok koordinációjáért és a  javaslatokra hozott intézkedések nyilvántartásáért a  Kézikönyv 9. függelékében előírt formában és tartalommal. (2) A  honvédelmi szervezetek vezetői a  külső ellenőrzések alapján tett intézkedések helyzetéről az  (1)  bekezdésben meghatározott nyilvántartás alapján készített beszámolót a tárgyévet követő év január 31-ig megküldik a HM BEF részére. Az MH ÖHP szolgálati alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek vezetői a szervezetüknél lefolytatott ellenőrzések során tett intézkedésekre vonatkozó jelentést az  MH ÖHP BELLO osztályvezetője, MH ÖHP belső ellenőrzési vezető útján terjesztik elő az MH ÖHP parancsnoka részére. (3) A (2) bekezdésben foglalt beszámoló tartalmazza a tárgyévben határidős intézkedések rövid leírását, a végre nem hajtott intézkedések esetén az elmaradásuk okát, továbbá önálló mellékletként az (1) bekezdésben meghatározott, a  beszámoló alapját képező nyilvántartást, számba véve és szerepeltetve az  esetlegesen áthúzódó és a  tárgyévet követő határidőhöz kötött feladatokat is. A beszámolóban összefoglalóan értékelni kell az ellenőrzést követően tett intézkedések hatását a honvédelmi szervezet működésére. (4) A  belső ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartását a  Bkr. 47.  §-ában meghatározottak alapján a Kézikönyv 10. függeléke szerinti formában és tartalommal kell felfektetni és vezetni. 5. Záró rendelkezések 19. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 20. § (1) A HM mint intézmény esetében az OBKR-t a Kézikönyvben meghatározottak figyelembevételével az OBKR szabályzat kidolgozása és a folyamatok felmérése, folyamattérkép kialakítása tekintetében 2017. szeptember 30-ig, a folyamatokra alapuló ellenőrzési nyomvonal illesztése tekintetében 2018. január 30-ig, az új szempontú, integrált kockázatértékelés végrehajtása tekintetében 2018. szeptember 30-ig kell aktualizálni. (2) A  honvédelmi szervezetek az  operatív belső kontrolljaik rendszerét a  Kézikönyvben meghatározottak figyelembevételével az  OBKR szabályzat kidolgozása és a  folyamatok felmérése, folyamattérkép kialakítása tekintetében 2018. szeptember 30-ig, a  folyamatokra alapuló ellenőrzési nyomvonal illesztése tekintetében 2019. január 30-ig, az új szempontú, integrált kockázatértékelés végrehajtása tekintetében 2019. szeptember 30-ig aktualizálják. (3) A  honvédelmi szervezetek OBKR dokumentumaikat az  (1)–(2)  bekezdésekben foglalt határidők betartásával ezen utasítás hatálybalépésekor hatályos dokumentumaik éves felülvizsgálatával tartják naprakészen. (4) A  HM GTSZF ezen utasítás hatálybalépését követő 30. napig kidolgozza az  1.  § (1)  bekezdésében meghatározott szervezetek operatív belső kontrolljára vonatkozó kézikönyvet. (5) Az  integritásfejlesztésért felelős HM szerv ezen utasítás hatálybalépését követő 60. napig kidolgozza a  12.  § (6)  bekezdése szerinti, a  honvédelmi szervezeteket érintő integritási kockázatokra vagy eseményekre irányuló központi bejelentések fogadásáról, feldolgozásáról és kivizsgálásáról, valamint az integritásmenedzsment feladatairól szóló HM utasítást. 21. § Hatályát veszti a) a honvédelmi szervezetek operatív belső kontrollrendszerének kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről szóló 12/2013. (II. 22.) HM utasítás és b) a korrupció-megelőzési programhoz kapcsolódó feladatok ágazati végrehajtásáról szóló 73/2013. (XI. 29.) HM utasítás. Dr. Simicskó István s. k., honvédelmi miniszter