36/2018. (VI. 27.) ORFK utasítása az illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására.

36/2018. (VI. 27.) ORFK utasítása az illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos tevékenységének egységes szabályozására kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Az utasítás hatálya kiterjed az  Országos Rendőr-főkapitányságra, a  Készenléti Rendőrségre, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, a  rendőrkapitányságokra és a  határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: rendőri szervek). 2. Az utasítás alkalmazásában az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértések közé tartozik a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott aa) embercsempészés (Btk. 353. §), ab) jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), ac) az úti okmány, továbbá az országba beutazásra, az országon átutazásra vagy az országból kiutazásra jogosító más okirat tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), ad) határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), ae) határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), af ) az aa)–ae) alpontban felsorolt bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett más bűncselekmények, így különösen a személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), az okirattal visszaélés (Btk. 346. §), a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés (Btk. 355.  §), valamint a  harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása (Btk. 356. §); b) a szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (a továbbiakban: Szabs. tv.) meghatározott ba) tiltott határátlépés, illetve annak kísérlete (Szabs. tv. 204. §), bb) a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 208. §), valamint bc) a kötelező tartózkodás szabályainak megszegése (Szabs. tv. 168/A. §). 2. Értelmező rendelkezések 3. Az utasítás alkalmazásában: a) elsődleges illegális migráció: olyan, hatóságok által felfedett jogellenes cselekmény, amely az illegális migrációs folyamatban (kiindulási ország–tranzitország–célország) Magyarország területén első alkalommal realizálódik, és a schengeni külső határszakasz engedély nélkül vagy meg nem engedett módon történő átlépésével valósul meg; b) gyorstelepítésű drótakadály: acéloszlop alapokon különböző formák szerint egymáshoz rendezett pengés drót felhasználásával telepített fizikai akadály; c) határbiztonsági infrastruktúra: az  államhatár mentén telepített fizikai határvédelmi elemek (gyorstelepítésű drótakadály, ideiglenes biztonsági határzár, magasfigyelő, manőverút, tranzitzóna), valamint annak megerősítését és támogatását biztosító technikai rendszerek (komplex határvédelmi rendszer, szabotázs elleni intelligens jelző rendszer, határrendészeti távfelügyeleti irányító központ, stabil hőkamera rendszer, mobil hőkamerás gépjármű) alkalmazásának egysége; d) határbiztonsági zóna: az  ideiglenes biztonsági határzár első és második védelmi szakasza által határolt, közforgalom elől kapukkal elzárt olyan műveleti terület, amely egyben a  határőrizeti rendszer első vonalát jelenti, és ahova csak külön engedély alapján lehet belépni; e) határrendészeti rendőri szervek: a  határrendészeti kirendeltség és a  horvát viszonylatban határszakasszal rendelkező rendőrkapitányság; f ) határrendészeti távfelügyeleti irányító központ: a  szabotázs elleni intelligens jelzőrendszer és a  komplex határvédelmi rendszer által generált riasztások kezelését, archiválását biztosító, valamint azok alapján a határőrizeti feladatot ellátó erők irányítását támogató központ; g) ideiglenes biztonsági határzár: az  államhatár honi terület felőli oldalán acéloszlop, drótfonat, pengés drót felhasználásával készített, beton acélhálóval megerősített, egy vagy két sorban telepített fizikai akadály; h) illegális migrációs szűrőháló: az  ország teljes területét lefedő rendszer, amely a  rendőri szervek, valamint az illegális migráció visszaszorításában érintett társszervek kockázatelemzés alapján történő, térben és időben összehangolt határellenőrzési és mélységi ellenőrzési tevékenységén alapul; i) komplex határvédelmi rendszer: az ideiglenes biztonsági határzár első védelmi vonalán telepített – hőkamerával, lézerkamerával, reflektorral, hangszóróval és passzív optikai kábellel rendelkező – megfigyelő, tájékoztató és riasztó rendszer; j) magasfigyelő: a  határterületen, illetve a  határbiztonsági zónában telepített olyan műtárgy, amely elősegíti a  honi, valamint a  szomszédos ország területén történő személy- és járműmozgások határőrizeti célú megfigyelését; k) manőverút: az  ideiglenes biztonsági határzár honi terület felőli oldalán húzódó 3,5 méter széles, zúzottkő burkolatú, padkával és vízelvezető árokkal is rendelkező közforgalom elől elzárt magánút, amely a határőrizeti feladatot végrehajtó erők és eszközök manőverező képességét biztosítja; l) másodlagos illegális migráció: olyan hatóságok által felfedett jogellenes cselekmény, amely a  schengeni térségen belüli jogszerűtlen mozgással, Magyarország schengeni belső határszakaszának engedély nélkül vagy meg nem engedett módon történő átlépésével, annak kísérletével, illetőleg a jogszerűtlen tartózkodással valósul meg; m) szabotázs elleni intelligens jelzőrendszer: fizikai akadályt kiegészítő biztonságtechnikai jelzőrendszer; n) tranzitzóna: az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvényben meghatározott zóna. II. FEJEZET AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGSÉRTÉSEK KEZELÉSÉT CÉLZÓ ÁLTALÁNOS RENDŐRI FELADATOK 3. Bűnügyi feladatok 4. Az illegális migráció területén végzett felderítő tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az  biztosítsa a határbiztonság fenntartásához szükséges hírigényeket. Ennek érdekében folyamatos információgyűjtést, felderítő tevékenységet kell folytatni, a  megszerzett információkkal támogatni kell a  határellenőrzésért és a  mélységi ellenőrzésért felelős szerveket. 5. A rendőri szervek az  illegális migrációval és az  ahhoz kapcsolódó jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés biztosítása érdekében, feladat- és hatáskörüknek megfelelően folyamatosan gyűjtik, elemzik és értékelik a migrációs szempontból számba vehető államok helyzetéről szóló információkat, így különösen: a) azon adatokat, melyek társadalmi, politikai feszültséget gerjeszthetnek, vallási összeütközésekhez vezethetnek, nemzetiségek közötti leszámolásokat indukálhatnak, vagy súlyos gazdasági válságokra utalnak; b) a szomszédos vagy harmadik, főként tranzitországok idegenrendészeti tevékenységében, menekült politikájában, közbiztonsági helyzetében bekövetkező változásokat, tendenciákat és azok várható hatásait; c) a hazánkon át Nyugat-Európába húzódó migrációs csatornák tekintetében az adott rendőri szerv illetékességi területén működő embercsempész szervezetekre vonatkozó információkat, ezen belül ca) a csempész szervezetek szervezeti struktúrájára, személyi összetételére, cb) az alkalmazott elkövetési módszerekre, cc) tevékenységük földrajzi kiterjedésére, cd) az alkalmazott technikai eszközeikre, ce) az embercsempészéssel összefüggő más bűncselekmények elkövetésére vonatkozó információkat; d) a Magyarországon működő, magyar állampolgárokból és/vagy külföldi elkövetőkből álló embercsempész csoportok, szervezetek, okmányhamisító műhelyek működésére utaló információkat; e) a külföldiek jogszerűtlen magyarországi beutazását, Magyarországon való tartózkodását elősegítő szervezetek – így különösen utazási irodák, szállítmányozási vállalatok, szállásadó helyek, alapítványok – tevékenységére utaló információkat; f ) az államhatárhoz, valamint annak jogellenes átlépéséhez kötődő bűncselekményekre – így különösen kábítószer, fegyverek és robbanó anyagok, jövedéki termékek, védett természeti értékek csempészetére, erőszakos, terrorjellegű cselekményekre – vonatkozó adatokat; g) az államhatár őrzését, az  államhatár jogellenes átlépésének megakadályozását, az  államhatáron áthaladó személy- és járműforgalom, a  szállítmányok ellenőrzését, továbbá az  államhatár rendjének fenntartását befolyásoló információkat; h) a külföldiek beutazására, magyarországi tartózkodására és a  bevándorlásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendőri feladatok ellátását befolyásoló adatokat; i) az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető cselekmények kezeléséhez szükséges információkat. 6. A rendőri szervek bűnügyi vezetői intézkednek a) a schengeni külső határterületen a határátkelőhelyek közötti határszakaszokon történő tiltott határátlépések felfedésére; b) az embercsempész tevékenység felfedésére; c) a „pihentetésre” használt helyek, épületek felkutatására; d) a határrendészeti járőrszolgálatról feltűnően érdeklődő egyének kiszűrésére, igazoltatására; e) a határterületen gyanút keltő gépjárművek ellenőrzésére, valamint a  gépjárművezetők igazoltatására, a tartózkodása céljának megállapítására. 7. A rendőri szervek bűnügyi szolgálati ágai az  aktuális bűnügyi operatív helyzetnek megfelelően az  illetékességi területükön lévő szálláshelyek (hotelek, panziók, magánszállások), valamint a migránsok megbújására alkalmas más objektumok, terepszakaszok ellenőrzése érdekében rendszeresen visszatérő, nyílt és leplezett ellenőrzéseket hajtanak végre. Az ellenőrzések tervezésébe, illetve konkrét végrehajtásába be kell vonni az adott illetékességi területen lévő, a határbiztonságért, a mélységi ellenőrzés megszervezéséért felelős más szolgálati ágak és együttműködő szervek vezetőit is. 8. Az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt elrendelt nyílt és egyéb eljárások során meg kell állapítani az  elkövetők személyét, az  elkövetői kör jellemzőit, az  elkövetést lehetővé tevő körülményeket, az  alkalmazott elkövetési módszereket, aktuális csempészési útvonalakat. Az elkövetői kör jellemzőiről, az elkövetést lehetővé tevő körülményekről, elkövetési módszerekről a megelőzés érdekében, az eljáró nyomozó hatóságok kötelesek tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező és illetékes szervet. 9. A bűnüldöző munka során – a lehetőségek függvényében és az operatív érdekeket szem előtt tartva – intézkedni kell az  illegális migráció és a  köré szerveződött bűnözés veszélyeinek bemutatását célzó felvilágosító programok megszervezésére és lebonyolítására, valamint a  lakossággal való együttműködés keretében az  információigény megfogalmazására, a szükséges információs csatornák kiépítésére. 10. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) és a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi szervezeti elemei az  illegális migráció és a  köré szerveződött bűnözői körök hatékony felfedésére, bomlasztása, az  általuk elkövetett bűncselekmények megszakítása érdekében bűnügyi hírszerzési pozíciókat kötelesek kiépíteni és működtetni. 11. A KR NNI igazgatója a) felelős az  illegális migrációhoz kötődő, bűnszervezetek elleni fellépés országos koordinációjáért, melyet a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály vezetője útján gyakorol; b) gondoskodik a  nemzetközi szintű szakmai koordináció, a  nemzetközi együttműködő partnerekkel történő folyamatos információcsere megvalósításáról, kiemelten az  embercsempész bűnözői csoportok által alkalmazott elkövetési módszerek, eszközök, útvonalak, valamint a hatáskörébe tartozó konkrét nyomozások tekintetében; c) rendszeres tájékoztatást nyújt a  nemzetközi kapcsolatokban beszerzett információkról és tapasztalatokról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi és rendészeti szervezeti elemeinek vezetői részére. 12. A KR NNI az illegális migrációval összefüggő bűnüldöző munka koordinációjának ellátása során gondoskodik a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok által elrendelt titkos információgyűjtések és büntetőeljárások kapcsán a párhuzamos feldolgozások kiküszöböléséről, valamint a több megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság illetékességi területét érintően elrendelt büntetőeljárások összehangolásáról. 13. A KR NNI és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok az általuk folytatott eljárásokban folyamatosan vizsgálják a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló miniszteri rendeletben az embercsempészés tekintetében irányadó rendelkezéseket. A több megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság illetékességi területét érintő, nemzetközi bűnügyi együttműködést igénylő és a  bűnszervezetben való elkövetés tényállási elemeit tartalmazó esetekben az  eljáró szerv – a  Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló miniszteri rendelet alapján – a KR részére – az érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részéről végrehajtott előzetes egyeztetést követően – áttétel útján megküldi az adott eljárást. 14. A KR NNI részére meghatározott koordinációs feladatok maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében a  KR  NNI igazgatója az  előző pontban meghatározott feladatok ellátása érdekében a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi szerveitől információk és adatok rendelkezésre bocsátását, erők átcsoportosítását, halaszthatatlan intézkedések megtételét kérheti. 15. A KR NNI és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi szervezeti elemei kölcsönös megkeresések alapján nyújtanak hatékony támogatást a  területükről kiinduló embercsempészések megakadályozása, megszakítása és felfedése, valamint a gyors reagáló képesség kialakítása és fenntartása érdekében. 16. A nyomozó hatóságok vezetői intézkednek az érintett állományuk vonatkozásában az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértésekkel kapcsolatosan kiadott módszertani útmutatók dokumentált módon történő oktatására. 4. Rendészeti feladatok 17. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság határozza meg az  illetékességi területén áthaladó legszűkebb keresztmetszetet jelentő azon közlekedési csomópontokat, amelyeken a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, illetve az  irányítása alá tartozó helyi szerv az  illegális migrációs szűrőháló működtetése céljából álló és mozgó ellenőrzéseket hajt végre, illetve ellenőrző átengedő pontokat telepít. 18. Az autópálya szakasszal rendelkező megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság határozza meg a  kivezetéses és a kitereléses ellenőrzési technológia alkalmazásának pontos helyszíneit, illetve szakaszait, kiemelt figyelmet fordítva a közlekedésbiztonsági szempontok érvényesítésére. 19. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok a  párhuzamosságok és az  átfedések elkerülése céljából rendszeresen összehangolják a helyi szerveik és egymás között az illegális migrációs főirányokban végzett ellenőrzéseiket. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok között – az  átvezető hidak, kompok és az  illegális migrációs főirányokat érintő közlekedési útvonalak ellenőrzése érdekében – időszakonként egymás között megosztva kerülnek az ellenőrzések végrehajtásra. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok között az arányos és kiegyenlített feladatmegosztást úgy kell meghatározni, hogy az  ne eredményezzen sablonos és kiszámítható ellenőrzési rendszert, ezért rendszeres időszakonként – az  elemző-értékelő munkából levont következtetések alapján – módosítani kell az  összehangolt ellenőrzési időpontokat. 20. A schengeni külső határos megyei rendőr-főkapitányságok határrendészeti szolgálati ágai az illetékességi területükön felfedett embercsempészéssel összefüggésbe hozható jogsértések és a bűnügyi információk alapján folyamatosan vizsgálják az  illegális migrációs fenyegetettségük aktuális szintjét, az  illegális migrációs főirányokat és a  valószínű mozgási időket, amelyek változásáról soron kívül tájékoztatják a Tevékenység-irányítási Központon (a továbbiakban: TIK) keresztül a  szomszédos, illetve az  államhatárral nem rendelkező és a  schengeni belső határos rendőr-főkapitányságokat. A tájékoztatás e-mail formájában, szükség esetén EDR rádión vagy telefonon történik. 21. Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növelésére, illetve összehangolására kiadott 8/2010. (II. 19.) IRM-SZMM-PM-KHEM együttes utasításban meghatározott együttműködő szervekkel az  illegális migrációs szűrőháló támogatása, az  illegális migráció és a hozzá kapcsolódó más jogellenes cselekmények felfedése érdekében folytatott ellenőrzések gyakoriságát az  illegális migrációval összefüggő jelenségekre vonatkozó információk elemzése és értékelése alapján kell meghatározni. 22. Az együttműködő szervekkel végzett ellenőrzési tevékenységet az Integrált Vezetési Központ (a továbbiakban: IVK) ügyrendjében és munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően, valamint az  IVK Vezetői Tanács vezetőjének utasítása alapján kell végrehajtani. 23. A rendőri szervek közrendvédelmi és határrendészeti szolgálati ágai az  aktuális bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági helyzetnek megfelelően intézkednek az  illetékességi területükön lévő szálláshelyek (hotelek, panziók), valamint az illegális migránsok megbújásra alkalmas objektumok visszatérő ellenőrzésére. Az ellenőrzések tervezésébe és végrehajtásába lehetőség szerint be kell vonni a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Illegális Migráció Elleni Osztály (a továbbiakban: KR NNI IMEO), valamint az illetékes rendőri szervek munkatársait. 24. A rendőri szervek az  illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértések közül a  2.  pont aa)–ae) és b)  alpontjában meghatározott jogellenes cselekmények felfedése esetén a rendőri intézkedéseket és az ahhoz kapcsolódó iratokat a  Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer határrendészeti moduljában rögzítik. III. FEJEZET A HATÁRTERÜLETEN JELENTKEZŐ SPECIÁLIS RENDŐRI FELADATOK 25. A határátkelőhelyen befelé irányuló közokirat-hamisítás felfedése esetén – amennyiben visszairányításra kerül sor – a  visszairányított személyről, gépjárműről haladéktalanul tájékoztatni kell a  szolgálatban lévő állományt és a szomszédos határrendészeti rendőri szervet. 26. A határellenőrzési feladatok megszervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a  tiltott határátlépést elkövető személyek a lehető legközelebb kerüljenek feltartóztatásra, elfogásra a tiltott határátlépés helyszínétől. 27. A határellenőrzési feladatok megyei csatlakozás térségében történő végrehajtásáról a szomszédos határrendészeti rendőri szervek kölcsönösen egyeztetnek, és megszervezik a csatlakozás térségének határőrizetét. 28. A határrendészeti rendőri szervek és a határterületen illetékességgel rendelkező rendőrkapitányságok kölcsönösen tájékoztatják egymást a határterületen végrehajtott járőrszolgálatról. IV. FEJEZET AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓS SZŰRŐHÁLÓ MŰKÖDTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SPECIÁLIS RENDŐRI FELADATOK 29. A rendőri szervek az  Európai Unióba irányuló illegális migráció visszaszorítását, az  illegális migrációs szűrőháló működtetését, valamint az országban illegálisan tartózkodó személyek felfedését a schengeni külső határterületen végzett határellenőrzési feladatokon túlmenően az  összehangolt mélységi ellenőrzések keretében, valamint az együttműködő társszervek bevonásával végzett IVK működtetésével kötelesek végrehajtani. 30. A mélységi ellenőrzési feladatokat a határbiztonsági rendszer első lépcsőjében végrehajtott többvonalas ellenőrzéssel összhangban, azt támogatva, a totális ellenőrzés mellőzésével, differenciált és szelektív módon, az általános rendészeti tevékenységek keretében a rendelkezésre álló erők és eszközök leggazdaságosabb felhasználásával kell végrehajtani. 31. A mélységi ellenőrzési célú feladatot álló ellenőrzés formájában az  adott felállítási ponton maximum két órás időtartamban kell végrehajtani. A  mélységi ellenőrzések szúrópróbaszerű végrehajtása során az  ellenőrzési helyszíneket, illetve a  meghatározott körzeteken belüli járőrözési útvonalakat, felállítási helyeket váratlan időközönként úgy kell változtatni, hogy az embercsempészek számára kiszámíthatatlan legyen. 32. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed a) a külföldiek beutazásához szükséges okmányok eredetiségének, érvényességének vizsgálatára; b) a tartózkodás jogszerűségének megállapítására; c) a személy- és a  tehergépjárművekben, az  autóbuszokon a  személyek és áruk elrejtésére alkalmas helyek felfedésére; d) a körözött személyek és járművek kiszűrésére; e) a kiemelt közúti áthaladási csomópontok ellenőrzésére; f ) a harmadik országbeli állampolgárok pihentetésére alkalmas helyek vizsgálatára; g) az embercsempészet kapcsán látókörbe került személyek ellenőrzésére; h) a vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek, tömegközlekedési eszközök ellenőrzésére. 33. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértések elleni fellépés érdekében a  közterületeken, a  közutakon és a  vasútvonalakon végrehajtott ellenőrzések során az  ellenőrzés alá vont személyek, illetve gépjárművek körét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani. 34. A közúti ellenőrzések során kiemelten kell ellenőrizni az  államhatár irányából a  főváros felé, valamint az  ország mélységéből a schengeni belső határok felé közlekedő gépjárműveket, különösen a bérelt és/vagy egyterű, lesötétített gépjárműveket, valamint ha a gépjárművezető és a gépjármű honossága eltér. 35. Személytaxi-szolgáltatás igénybe vevőjeként igazoltatott illegális migránsok esetén vizsgálni kell a taxi vezetőjének szerepét. A taxis elkövetési módszer észlelése esetén az alapintézkedést kezdeményező rendőri szerv haladéktalanul megteszi a  szükséges intézkedéseket az  útvonalkövetés végrehajtására, az  embercsempészés gyanújának megerősítése, illetve kizárása érdekében. 36. A közúti ellenőrzések során az „útlevél utaztatás” jelenségének felfedése érdekében a  gépjárművek ellenőrzése, illetve a  ruházat és a csomag átvizsgálások során kiemelt figyelmet kell fordítani a más nevére szóló jogellenesen birtokban tartott úti okmányok felfedésére. 37. Az a rendőri szerv, melynek illetékességi területén légi határátkelőhely van, intézkedik a schengeni belső légi járatokon utazók vonatkozásában, valamint a határterületén kívül eső illetékességi területeken a mélységi ellenőrzési feladatok végrehajtására. 38. A mélységi ellenőrzéseket a  jogsértő cselekményt elkövető személyek tiltott határátlépésének valószínű idejét figyelembe véve, egymásra épülően kell megtervezni és végrehajtani. 39. A rendőri intézkedés során törekedni kell az elsődleges illegális migrációs jogellenes cselekményt elkövető személyek vonatkozásában a  tiltott határátlépés helyének beazonosítására. A  tiltott határátlépés vélelmezett helyszínéről az érintett schengeni külső határos megyei rendőr-főkapitányságot soron kívül tájékoztatni kell. 40. A másodlagos illegális migrációs jogellenes cselekményt elkövető személyek esetében az  elkövetési magatartás, valamint a  rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján a  nemzetközi szerződéseknek és a  jogszabályoknak megfelelő intézkedést, illetőleg eljárást kell alkalmazni. A rendőri intézkedés során alkalmazni kell a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal megkötött együttműködési megállapodást. V. FEJEZET AZ ÉRTESÍTÉSI RENDSZERREL ÉS AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SPECIÁLIS RENDŐRI FELADATOK 41. A rendőri szerv az  illetékességi területén észlelt vagy vélelmezett embercsempész tevékenység esetén a  helyzet tisztázását követően azonnal intézkedik a TIK-en keresztül az érintett rendőri szervek értesítésére. 42. A bűnügyi információra történő reagálás esetén a kijelölt bűnügyi kapcsolattartó az illegális migrációval összefüggő jogellenes cselekményekkel kapcsolatos információkról az illetékes TIK-ket közvetlenül tájékoztatja. 43. A rendőri állomány saját észlelése esetén a) az azonnali intézkedést igénylő esetekben – így különösen, ha a  gépjármű ellenőrzéskor nem áll meg – haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket és jelentést tesz a TIK részére, amely az elkövetők elfogása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, szükség esetén tájékoztatja a szomszédos megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok TIK-jeit; b) amennyiben olyan esemény észlelése történik, amelyhez nem köthető elkövető (így különösen az ideiglenes biztonsági határzár átlépése), és az  azonnalos intézkedések nem vezettek eredményre, jelentést tesz a TIK részére, amely meghatározza az  intézkedésbe bevonható közterületi állománya részére a  végrehajtandó feladatokat; c) amennyiben a határterületen és a mélységi területen az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértés észlelését követően az elkövetők felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a TIK a rendelkezésre álló adatok megküldésével haladéktalanul intézkedik a szomszédos megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok TIK-jeinek értesítésére és az ORFK Főügyelet felé a jelentés megtételére. 44. Az állampolgári észlelés, bejelentés esetén, amennyiben a  határterületen és a  mélységi területen az  illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértés észlelése során a  szállító gépjárműre vonatkozó információ áll rendelkezésre, akkor – az esemény és a konkrét helyszín figyelembevételével – az észlelés helye szerint illetékes TIK szükség szerint értesíti a valószínű mozgási irányban lévő érintett összes TIK-et, és jelentést tesz az ORFK Főügyelet részére. 45. A rendőri szerv az  illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértés felfedése során kiértesítendő bűnügyi és rendészeti koordinátort jelöl ki, aki az  egyes események tekintetében szakterülete vonatkozásában a  szükséges szakmai egyeztetéseket végrehajtja. A  koordinátorok által egyeztetett és közösen kialakított szakmai véleményekről, álláspontokról és a javasolt intézkedésekről a rendőri szerv tájékoztatja a TIK-et. VI. FEJEZET A MÉLYSÉGI ELLENŐRZÉSI FELADATOKAT ELÁTTÓ SZERVEZETI ELEMEK SZABÁLYAI 46. Az illegális migrációval összefüggő jogellenes cselekmények megelőzésére, megszakítására és az  elkövetők feltartóztatására, elfogására a  megyei rendőr-főkapitányságon a  mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alegység szervezetén belül mélységi ellenőrzési szervezeti elemet lehet működtetni. 47. A mélységi ellenőrzési szervezeti elemek alapfeladata az  illegális migrációs szűrőháló működtetéséből, valamint az  IVK működtetéséből és a  schengeni belső határon a  határellenőrzés ideiglenes visszaállításából adódó rendőri feladatok végrehajtása. VII. FEJEZET A HATÁRBIZTONSÁGI RENDSZER MŰKÖDÉSE 48. A határellenőrzési (határőrizet és határforgalom-ellenőrzés), valamint a  mélységi ellenőrzési feladatok ellátását magában foglaló határbiztonsági rendszer működését és hatékonyságát a  határbiztonsággal összefüggésben feladatot végző rendőri szervek vezetői a szükséges szervezési intézkedésekkel kötelesek biztosítani. 49. A határbiztonsági rendszert két lépcsős és többvonalas rendszerben kell kialakítani és működtetni. 50. A határrendészeti rendszer első lépcsőjét a  schengeni külső határok mentén elhelyezkedő és tevékenykedő, a  határellenőrzési feladatok végrehajtásáért felelős határrendészeti rendőri szerveknek kell működtetni, amelynek keretében biztosítani kell az  illetékességi területükön az  első lépcsős feladatok végrehajtását. Az  első lépcső működtetését egymásra épülő többvonalas ellenőrzési tevékenységgel kell végrehajtani mind a határátkelőhelyeken végzett határforgalom-ellenőrzési, mind pedig a határterületen végzett határőrizeti feladatok tekintetében. 51. A személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzését a  határforgalom-ellenőrzés első vonalában, az  ellenőrzés alá vont személyek, valamint a  birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak célirányos alapos ellenőrzését a határforgalom-ellenőrzés második vonalában az elkülönített helyen történő ellenőrzések során kell végrehajtani. 52. A határőrizet első vonalában közvetlenül az államhatár közelében végzett tevékenységgel kell biztosítani az államhatár őrizetét. A  határőrizet első vonalában végrehajtott tevékenység a  határbiztonsági infrastruktúra viszonylatonként eltérő – tartalmát tekintve nem teljes körű – elemeire épül, amely során a  járőrök – gyalogosan, járművel vagy szolgálati állatokkal, illetve figyelést elősegítő nappali és éjszakai optikai eszközökkel megerősítve – az államhatár közvetlen közelében látnak el figyelő, rejtett figyelő, mozgó és okmányellenőrző feladatokat a jogsértő cselekmények megelőzése, felfedése és megszakítása, továbbá az  államhatár rendjének fenntartása érdekében. Az  első vonal mentén kell a rendelkezésre álló mozgást érzékelő, gátló és előjelző eszközöket telepíteni. 53. A határőrizet második és harmadik vonalában szolgálatot teljesítő járőrök tevékenységét – az államhatár vonalától távolabb eső – az illetékességi terület belső részére kell összpontosítani, amely során az álló és mozgó ellenőrzések kombinált alkalmazásával az államhatár irányából felvezető és egyéb forgalmas útvonalak, közlekedési csomópontok, parkolók, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő-állomások környékén kell biztosítani a  határrendészeti feladatok maradéktalan végrehajtását. A  figyelési és okmányellenőrző feladatok végrehajtásával kell biztosítani a  jogsértő cselekmények megelőzését, felfedését és megszakítását. A  második és harmadik vonal működtetésébe, eredményességének biztosításába be kell vonni más rendőri szerv állományát is. 54. A határbiztonsági rendszer második lépcsőjét a rendőri szerveknek – a schengeni külső határon lévő határterületen kívül végzett – mélységi ellenőrzési tevékenységükkel kell működtetni. A  második lépcső működtetését járőr szolgálati forma alkalmazásával mélységi ellenőrzés formájában alapfeladatként a  mélységi ellenőrzési szervezeti elemeknek – amennyiben létrehoztak ilyen szervezeti elemet – kell végrehajtani, ezen felül be kell vonni más rendőri szerv állományát is. 55. A határrendészeti rendszer második lépcsőjében végzett mélységi ellenőrzéseket a végrehajtó szerveknek össze kell hangolniuk, azoknak a  határbiztonsági rendszer első lépcsőjében végzett ellenőrzésekre kell épülniük. A  rendőri szervek a  határellenőrzés és a  mélységi ellenőrzés teljes körű összehangolásával, továbbá a  reagálási képesség biztosításával és fenntartásával kötelesek működtetni a komplex határbiztonsági rendszert. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 56. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba. 57. A rendőri szervek vezetői intézkednek az érintett állománynak az utasításban foglaltak dokumentált módon történő oktatására, első alkalommal a hatálybalépést követő egy hónapon belül, majd ezt követően évente egy alkalommal. 58. Hatályát veszti az  illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására kiadott 21/2008. (OT 11.) ORFK utasítás. Dr. Balogh János r. vezérőrnagy s. k., országos rendőrfőkapitány