30/2010. (XII. 23.) NFM rendelete a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról.

30/2010. (XII. 23.) NFM rendelete a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában, valamint a 18. § tekintetében a légi-, a vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott a) vasúti közlekedési tevékenységet ellátó, b) vasúti közlekedési szolgáltatást nyújtó, c) vasúti közlekedéssel összefüggő vagy a vasúti alrendszerekre vonatkozó tevékenységet végző személyekre és szervezetekre terjed ki. (2) E rendelet hatálya a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hálózatát képező következő elemekre terjed ki: a) személyszállítási célú vonalak, b) vegyes forgalmú vasútvonalak (személyszállítás és árufuvarozás), c) kizárólag árufuvarozás céljára tervezett vagy korszerűsített vonalak, d) személyszállítási csomópontok, e) árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat, f) az a)–e) pontokban meghatározott elemeket összekötő vonalak. (3) A (2) bekezdésben meghatározott hálózat magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, valamint a távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki berendezéseket, létesítményeket, amelyek biztosítják a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, továbbá a hatékony forgalomirányítást. (4) E rendelet hatálya a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hálózatán közlekedő, következő járművekre terjed ki: a) motorvonatok, motorkocsik, b) vontató járművek, c) személykocsik, d) teherkocsik, ideértve a közúti járművek szállítására tervezett járműveket, e) a vasúti pályahálózat építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, amennyiben azok a vasúti közlekedésben részt vevő vonatként közlekednek. (5) E rendelet hatálya kiterjed a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer hálózatát képező következő elemekre: a) a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva, b) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva, c) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani; e kategória magában foglalja azon nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalakat is, amelyeken hagyományos sebességgel nagysebességű járművek közlekednek, d) forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszerek, valamint a vasútvonalakon történő szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítmények, amelyek biztosítják a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, és a hatékony forgalomirányítást. (6) A rendelet hatálya kiterjed a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer olyan járműveire, amelyeket a következő működésre terveztek: a) legalább 250 km/h sebességgel a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalakon, ahol megfelelő körülmények között a 300 km/h-t meghaladó sebesség is elérhető, vagy b) a 200 km/h vagy azt meghaladó sebességgel az (5) bekezdés szerinti vonalakon, ha ezeknek a vonalaknak a teljesítményszintjével összeegyeztethetők, c) a 200 km/h alatti legnagyobb sebességgel történő működésre tervezett járművek, amelyek a nagysebességű vasúti rendszer egészén vagy egy részén közlekednek, ha ezen hálózat teljesítményszintjeivel összeegyeztethetők, és eleget tesznek az ezen a hálózaton történő biztonságos üzemeltetési követelményeknek. (7) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) metrókra, villamosokra és más helyi vasúti rendszerekre; b) a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatokra, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságokra; c) magántulajdonban álló vasúti pályahálózatra és az ilyen pályahálózaton használt járművekre, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját fuvarozási műveleteire; d) szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt pályahálózatra és járművekre. (8) Az egyes alrendszerekre jellemző, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre, a kapcsolódási pontokra és az eljárásokra, valamint a vasutak kölcsönös átjárhatósági képességének megvalósításához szükséges általános összeegyeztethetőségi feltételekre e rendeletet kell alkalmazni. (9) Az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő, vagy folyamatban lévő teljesítés alá tartozó projektekre az e rendelet nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) E rendeletet a (2)–(6) bekezdésben felsorolt rendszerelemek és járművek, a vasúti rendszer részeinek tervezésére, kivitelezésére, hitelesítésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet képesítésére, egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkozó feltételekre is alkalmazni kell. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapvető követelmények: a 2. mellékletben meghatározott azon feltételek, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük; 2. alapvető paraméter: az átjárhatósági műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME) meghatározott, az átjárhatóság szempontjából nélkülözhetetlen szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési követelmény; 3. alrendszer: a vasúti rendszer – 1. mellékletben meghatározott – strukturális vagy funkcionális működési egysége; 4. bejelentett szervezet: a rendszerelemek megfelelőségi, vagy használatra való alkalmassági értékeléséért, valamint az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékeléséért felelős szervezet; 5. egyedi eset: a vasúti rendszer bármely olyan része, amely földrajzi vagy domborzati okból, illetve a városi környezettel vagy a meglévő vasúti rendszerrel való összeegyeztethetőséget korlátozó okok miatt, az ÁME-ban akár ideiglenesen, akár véglegesen különleges rendelkezéseket igényel; ide tartozhat különösen a vasúti rendszer egyéb részétől eltérő nyomtávú, űrszelvényű, illetve vágánytengely-távolságú vasúti rendszer, valamint az EGT-államon kívüli harmadik országból származó, vagy azon országba szánt vasúti jármű; 6. előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan előrehaladott tervezési vagy kivitelezési szakban lévő projekt, mely műszaki előírásainak módosítása jogi, szerződéses, gazdasági, pénzügyi, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból indokolatlanul megnövelné a projekt meghiúsulásának kockázatát; az akadályoztatást minden esetben megfelelően indokolni kell; 7. európai előírás: nemzeti szabványként bevezetett, harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás vagy európai műszaki engedély; 8. felújítás: az alrendszer általános teljesítményét nem érintő, az alrendszer vagy annak egy részének cseréjére irányuló munkálat; 9. harmonizált szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 1. számú melléklet 8. pontjában felsorolt szervezetek valamelyike által elfogadott európai szabvány; 10. karbantartás keretében történő pótlás: rendszerelemek azonos funkciójú és teljesítményű rendszerelemekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül; 11. korszerűsítés: az alrendszer általános teljesítményét javító, az alrendszeren vagy annak egy részén végrehajtott átalakítás; 12. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a pályahálózatokon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását; ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani; 13. kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek: a vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amely – közvetlenül vagy közvetve – meghatározza a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát; 14. meglévő vasúti rendszer: a használatban lévő vasúti rendszer vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló rendszer, illetve az azon közlekedő járművek; 15. megrendelő: valamely alrendszer tervezését, építését, korszerűsítését, vagy felújítását megrendelő személy; a megrendelő lehet vasúti társaság, pályahálózat-működtető, üzembentartó, vagy egy adott projekt működtetésének koncessziótulajdonosa; 16. transzeurópai vasúti rendszer: az 1. §-ban meghatározott elemekből álló hagyományos és nagysebességű vasúti pálya, a pálya tartozékai és üzemi létesítményei, valamint az ezek használatára tervezett vasúti járművek összessége; 17. üzembe helyezés: valamely alrendszer vagy jármű tervezett üzemállapotba történő helyezéséhez szükséges művelet, beleértve a vasúti építmények használatbavételét. II. FEJEZET A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERE 3. Alapvető követelmények és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások 3. § (1) A vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is, meg kell felelniük a 2. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek. (2) Az alrendszerre egy vagy – szükség esetén – több ÁME vonatkozik. Egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat. (3) Az alrendszernek meg kell felelnie az üzembe helyezésekor, korszerűsítésekor vagy felújítása idején hatályban lévő ÁME-knek, és ennek a követelménynek az alrendszer teljes használat időtartama alatt eleget kell tennie. 4. § (1) Egyedi eset hiányában, az ÁME-tól – beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is – abban az esetben lehet eltérni, ha a) az ÁME közzétételének időpontjában az új alrendszer építése, vagy a meglévő alrendszer felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott állapotban van, vagy a vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött; b) olyan meglévő alrendszer korszerűsítésére vagy felújítására kerül sor, amelynek az űrszelvénye, a nyomtávja, a vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem összeegyeztethető a vonatkozó ÁME előírásaival; c) a meglévő alrendszer tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése során az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdaságosságát, vagy akadályozná a vasúti rendszer többi részével történő együttműködést; d) balesetet, katasztrófát, rendkívüli eseményt, vagy súlyos káreseményt követően, a vasúti rendszer gyors helyreállításának feltételei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME részleges vagy teljes körű alkalmazását; e) az ÁME-t az EGT-államokon kívüli, az EGT fő vasúti hálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó járművek esetében kell alkalmazni. (2) Az ÁME-től való eltérés engedélyezését – az eltérés és az eltérés okainak megjelölésével – az engedélyt kérő a vasúti közlekedési hatóságnál (a továbbiakban: hatóság) kérelmezi. Az eltérés iránti kérelemről a hatóság értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). Az értesítéshez csatolni kell a 7. melléklet alapján összeállított dokumentációt, amely ismerteti azt az ÁME-t vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, továbbá meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek. (3) A Bizottság döntése alapján a hatóság dönt az ÁME-tól történő eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről. 4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala 5. § (1) A rendszerelemet akkor lehet forgalomba hozni, ha az lehetővé teszi a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, ugyanakkor megfelel az alapvető követelményeknek és üzembe helyezése, karbantartása a szándékolt felhasználási területnek megfelelő. (2) A rendszerelemet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak tervezett felhasználási területén lehet alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti követelmények – amennyiben az arra vonatkozó követelményeknek a rendszerelem megfelel – nem akadályozhatják a rendszerelem más – nem vasúti – alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát. (4) A kölcsönös átjárhatóságot biztosító alapvető követelményeknek megfelelő rendszerelemnek a vasúti rendszerben történő felhasználás céljából történő forgalomba hozatalát a hatóság nem tilthatja meg, nem korlátozhatja, vagy nem akadályozhatja, így különösen nem írhat elő olyan ellenőrzést, amely a 3. mellékletben rögzített elemeket magában foglaló, a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK- hitelesítési eljárás során már elvégeztek. 5. Megfelelőség és használatra alkalmasság 6. § (1) Valamennyi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a vonatkozó ÁME-ben meghatározott megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékelő eljárás hatálya alá tartozik, és ahhoz a megfelelő tanúsítványt kell mellékelni. (2) Az alapvető követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni azt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, amely rendelkezik az EK megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal, amely bizonyítja, hogy a rendszerelem teljesíti a vonatkozó ÁME-kben megállapított feltételeket vagy az ilyen feltételeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat. (3) A vonatkozó ÁME hatálybalépésekor már használatban lévő alrendszer alkatrészei az (1) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül az adott alrendszerben felszerelhetők. 6. EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás 7. § (1) A rendszerelem megfelelőségét vagy alkalmazhatóságát igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltétele, hogy a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője alkalmazza a vonatkozó ÁME-ban előírt rendelkezéseket. (2) Amennyiben a vonatkozó ÁME úgy rendelkezik, a rendszerelem megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítására vonatkozó tanúsítási eljárást az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó a kérelmet benyújtotta. (3) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre egyéb uniós irányelvek alapján megalkotott jogszabályok rendelkezései is vonatkoznak, az EK-megfelelési vagy -használhatósági nyilatkozat az egyéb jogszabályoknak való megfelelést is tartalmazza. (4) Amennyiben sem a gyártó sem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett képviselője nem teljesítette az (1) és (2) bekezdésből eredő kötelezettségeit, úgy azok teljesítése a rendszerelemet forgalmazóra hárulnak. E rendelet szempontjából ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak mindazokra, akik a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemet vagy azok különböző származású részeit összeszerelik, továbbá kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet gyártanak saját használatra. 7. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem meg nem felelése az alapvető követelményeknek 8. § (1) Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy az a) e rendeletnek megfelelően közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, b) az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem megfelelően állították ki, megkeresi a rendszerelem gyártóját vagy a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett képviselőjét, hogy a rendszerelem megfelelőségét biztosítsa, vagy c) az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott rendszerelem esetében a megfelelőség hiánya tartósan fennáll, így a rendeltetésszerű használat során nem felel meg az alapvető követelményeknek, a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására eljárást indít, és haladéktalanul tájékoztatja a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján a Bizottságot. (2) A miniszter egyetértése esetén a hatóság értesíti a Bizottságot megállapításairól, a döntés indokairól és a megtett intézkedésekről. Az (1) bekezdés szerinti megállapításról szóló tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy a rendszerelem a) az alapvető követelmények be nem tartása, b) az európai előírások nem megfelelő alkalmazása, c) az európai előírások elégtelen volta miatt nem felel meg az alapvető követelményeknek. (3) Amennyiben az értesítés alapján a Bizottság megállapítja az (1) bekezdés szerinti intézkedés indokoltságát, azt továbbra is fenn kell tartani. (4) Amennyiben a Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem indokolt, az intézkedést a hatóság haladéktalanul megszünteti. (5) Amennyiben az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem felel meg a rendszerelemre vonatkozó előírásoknak, a hatóság javaslatot tesz a kijelölőnek az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállító szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására. Az intézkedés megtétele előtt a hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az EGT-államokat. III. FEJEZET ALRENDSZEREK 8. Üzembe helyezési eljárás 9. § (1) A vasúti rendszer alrendszere vagy annak része csak abban az esetben helyezhető üzembe, és csak akkor működtethető, ha annak tervezése, kivitelezése, beszerelése és karbantartása biztosítja, hogy az alrendszer és annak bármely része megfeleljen a vonatkozó alapvető követelményeknek a transzeurópai vasúti rendszerbe történő beillesztés során. Az üzembe helyezés engedélyezési alapja a 11. § szerinti EK-hitelesítési eljárás alapján kiadott EK-hitelesítési nyilatkozat. (2) A hatóság a vonatkozó ÁME-kban megállapított eljárások alkalmazásával az alrendszerek üzembe helyezésekor és azt követően időközönként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a vonatkozó alapvető követelményeknek. 10. § (1) Az alapvető követelményeknek megfelelő, a vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszer létrehozása, üzembe helyezése és üzemeltetése nem tiltható meg, nem korlátozható és nem akadályozható meg. Nem írható elő olyan ellenőrzés, amelyet már elvégeztek a) az EK-hitelesítési eljárás részeként, amely eljárás elemeit az 5. melléklet tartalmazza, b) egy másik tagállamban, azonos működési feltételek melletti azonos követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából. (2) A vasúti rendszer azon strukturális alrendszere tekinthető kölcsönösen átjárhatónak és a rá vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyik rendelkezik EK-hitelesítési nyilatkozattal. (3) A vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának EK-hitelesítési eljárását az erre kijelölt, bejelentett szervezet az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kra történő hivatkozással végzi el. (4) Az ÁME-kkal le nem fedett, az ÁME-któl eltérést engedélyező, vagy az ÁME-kban nem található, jogszabályban kihirdetett műszaki előírás alkalmazásáról a hatóság jegyzéket állít össze. A műszaki szabályok jegyzékéről, annak változásáról a hatóság értesíti a Bizottságot. A jegyzékben szereplő műszaki előírásokra vonatkozó hitelesítési eljárásokat az e rendelet szerint kijelölt bejelentett szervezetek folytatják le. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságát nem érintő, kizárólag helyi jellegű szabályok és korlátozások jegyzékét nem kell megküldeni a Bizottságnak. Az ilyen jellegű szabályokat és korlátozásokat a vonatkozó vasúti pályahálózat infrastruktúra-nyilvántartásában kell rögzíteni. (6) A hatóság a (4) bekezdés szerinti jegyzéket a hatóság hivatalos honlapján közzéteszi, valamint kérésre – térítés ellenében a jegyzékben szereplő műszaki előírást vagy előírásokat – rendelkezésre bocsátja. (7) Az ÁME-nak nem megfelelő járművek üzembe helyezésével kapcsolatosan ellenőrizendő paraméterek és nemzeti szabályok osztályozását a 6. melléklet tartalmazza. 9. Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására vonatkozó eljárás 11. § (1) Az alrendszer megfelelőségének tanúsítására az alrendszer létrehozása vagy beszerzése érdekében az alrendszer tervezője, gyártója, kivitelezője vagy a beszerzést végző szervezet, továbbá hivatalos képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező) megbízza az általa kiválasztott, EK-hitelesítési eljárás lefolytatására kijelölt bejelentett szervezetet a 4. melléklet szerinti EK-hitelesítési eljárás elvégzésével. (2) A bejelentett szervezet tevékenysége a tervezési szakasznál kezdődik és a teljes építési vagy gyártási időszakot magában foglalva az alrendszer üzembe helyezése előtti átvételig tart. Tevékenysége kiterjed továbbá az alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjaira, amelybe az alrendszert integrálják, a vonatkozó ÁME-ban és a műszaki szabályok jegyzékében rendelkezésre álló adatok figyelembevételével, a 15. §-ban megjelölt vasúti pályahálózat nyilvántartás és a nemzeti vasúti járműnyilvántartás alapján. (3) A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő, a 4. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentációban szerepelnie kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumnak, továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló valamennyi dokumentumnak. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell továbbá a használati feltételekre és korlátozásokra, valamint az időszakos ellenőrzésre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó belső utasításokat. (4) A bejelentett szervezet az ellenőrzés egyes szakaszaira, vagy az alrendszer bizonyos részeire időközi ellenőrzésekre vonatkozó tanúsítványt adhat ki. Az időközi ellenőrzésekre vonatkozó tanúsítvány kiadására a 4. mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni. (5) Amennyiben a vonatkozó ÁME-k megengedik, a bejelentett szervezet alrendszerek egész sorára vagy részeire is kiadhat megfelelőségi tanúsítványt. 10. A meglévő alrendszerek üzembe helyezése felújítás vagy korszerűsítés után 12. § (1) Meglévő alrendszer felújítása vagy korszerűsítése esetén a megrendelő vagy kivitelező köteles megküldeni a beruházást ismertetődokumentációt a hatóságnak, amely az alkalmazandó ÁME-ban feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével, a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján határozza meg, hogy az alrendszert érintő felújítás vagy korszerűsítés szükségessé teszi-e új engedély kiadását az alrendszer üzembe helyezéséhez. (2) Új engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkák hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a hatóság határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben kell a projektre alkalmazni. (3) Ha új engedélyre van szükség, és a kivitelezés során az ÁME-k maradéktalan alkalmazása nem valósul meg, a hatóság tájékoztatja a Bizottságot annak indokáról, az ÁME helyett alkalmazott műszaki jellemzőkről, valamint az e műszaki jellemzők alkalmazása kapcsán lefolytatásra kerülő hitelesítési eljárással megbízott bejelentett szervezetről. 11. Bejelentett szervezetek 13. § (1) A rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságának értékelési, illetve az alrendszerek hitelesítési eljárásának elvégzéséért felelős szervezetek kijelölésére a közlekedésért és az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásait kell – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek megfelelő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet kijelöléséről és annak hatásköréről a miniszter értesíti a Bizottságot, valamint a Bizottságtól elő zetesen beszerzett azonosítási számról és a szervezet hatásköréről az EGT-államokat. (3) Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett bejelentett szervezetek jegyzékében bejegyzett, az EGT valamely tagállamában működő bármely szervezet hitelesítését a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására, és az alrendszerek hitelesítési eljárására el kell fogadni. (4) Amennyiben a kijelölés feltételeit nem teljesítő szervezettől a miniszter a jóváhagyást visszavonja, erről a Bizottságot és az EGT-államokat haladéktalanul tájékoztatja. (5) Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy az EGT más államában működő bejelentett szervezete nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. Amennyiben a hatóságtól kapott tájékoztatás alapján indokolt, a miniszter haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól. 14. § (1) A bejelentett szervezet, annak vezetője és az ellenőrzések elvégzéséért felelős természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: személyzet) nem vehetnek részt közvetve vagy közvetlenül a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek tervezésében, gyártásában, kivitelezésében, értékesítésében, karbantartásában vagy használatában. Ez nem terjed ki arra az esetre, ha a gyártó és a bejelentett szervezet egymással műszaki információkat oszt meg. (2) Az ellenőrzésekért felelős szervezet és személyzete az ellenőrzéseket az elvárható legmagasabb szakmai színvonalon köteles elvégezni, és döntésüket, vagy ellenőrzésük eredményét befolyásolás mentesen kell meghozniuk. (3) A bejelentett szervezet vagy személyzete nem lehet az a szerv vagy személy, amely a) az üzembe helyezési engedély, b) műszaki engedély, c) vasúti műszaki hatósági engedély kiadásáért, valamint a balesetek vizsgálatáért felelős. (4) A (3) bekezdés szerinti szervezetnek biztosítania kell az ellenőrzések végrehajtásával összefüggő műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő végrehajtására alkalmas eszközöket és személyzetet, valamint hozzáféréssel kell rendelkeznie a rendkívüli ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez. (5) Az ellenőrzésért felelős személyzetnek rendelkeznie kell: a) megfelelő műszaki és szakmai képzettséggel, b) megfelelő ismerettel az általa végzett ellenőrzésekre vonatkozó követelményekről, valamint elegendő gyakorlattal ezen ellenőrzések terén, c) jogosultsággal az olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések kidolgozására, amelyek az elvégzett vizsgálatok hivatalos dokumentációját képezik. (6) A bejelentett szervezetnek biztosítani kell az ellenőrzésekért felelős személyzet függetlenségét. A személyzet anyagi, vagy más javadalmazása nem függhet sem a végrehajtott ellenőrzések számától, sem azok eredményétől. (7) A bejelentett szervezetnek a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. (8) A bejelentett szervezet személyzetét a szakmai titoktartás kötelezettsége terheli mindazon ismeretek tekintetében, amelyeknek birtokába kerülnek az e rendeletben foglaltak szerinti feladataik teljesítése során. (9) Az (1)–(8) bekezdésekben foglaltak be nem tartása esetén a bejelentett szervezet kijelölését a miniszter visszavonja, és erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. 12. A vasúti pályahálózat nyilvántartása 15. § A hatóság által az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti pályahálózatról, valamint az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről az e rendelet szerinti nyilvántartásban – figyelemmel a vonatkozó ÁME-k rendelkezéseit – fel kell tüntetni a vasúti pályahálózat, a vasúti pálya, továbbá az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit, vagy azok viszonyát az ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. A nyilvántartáshoz a hatóság mindenki számára hozzáférést biztosít, és erről tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. IV. FEJEZET Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 17. § (1) Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a) a vasúti rendszer Közösségen belüli átjárhatóságáról szóló 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1–2. cikkeinek, 4–5. cikkeinek, 8–18. cikkeinek, 20. cikkének, 27–28. cikkeinek, 35. cikkének, 38. cikkének és az I-IX. mellékletnek, b) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének módosításáról szóló 2009. október 16-i 2009/131/EK bizottsági irányelvnek, c) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i 2009/965/EK bizottsági határozatnak, valamint d) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanács határozatnak való megfelelést szolgálja. 18. § A hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló 17/2010. (III. 12.) KHEM rendelet, a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló 18/2010. (III. 12.) KHEM rendelet, a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 19/2010. (III. 12.) KHEM rendelet, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló 20/2010. (III. 12.) KHEM rendelet a 8. melléklet szerint módosul. 19. § (1) Hatályát veszti a) a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet, b) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet. (2) A 18. §, a 19. § és a 8. melléklet az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter