2003. XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról.

2003. XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérésének lehetőségét, a mezőgazdasági termelékenység növelését, az agrárpiac stabilizációját, a fogyasztók élelmiszerekkel történő folyamatos ellátását biztonságosan és megfelelő áron biztosítsa, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás agrárpiaci szabályozásának feltételeit megteremtse, a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya kiterjed: a) a törvény mellékletében meghatározott termék csoportokra, amelynek részletes felsorolását a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 22. § a) pontja szerinti külön jogszabály határozza meg (a továbbiakban: termékek), b) az ezen termékeket termelő, feldolgozó, kül- és belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre, egyéni vállalkozóra és családi gazdálkodóra. II. Fejezet Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. agrárpiaci rendtartás: a termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer; 2. termékpálya: a piaci szereplők meghatározott termék alapanyag-előállításától a végtermék értékesítéséig terjedő kapcsolatrendszere; A törvényt az Országgyűlés a 2003. március 10-i ülésnapján fogadta el. 3. termékpálya-szabályozás (közös piaci szervezet): az adott termékpálya szabályozására meghirdetett jogszabályi rendelkezések; 4. piaci operatív információs rendszer: az egyes termékpályákhoz kapcsolódó, az agrárpiaci rendtartás működtetéséhez szükséges, illetve működtetés során az egyes piacszabályozási eszközök alkalmazása kapcsán képződő adatok naprakész nyilvántartási rendszere; 5. piaci árinformációs rendszer: az egyes termékpályaszabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött, az agrárpiaci rendtartás működtetéséhez szükséges piaci árak nyilvántartási rendszere; 6. gazdasági év: a termékpálya-szabályozásokban az agrárpiaci rendtartás eszközeinek, az egyes termékpályák termelési és piaci sajátosságaihoz illeszkedően meghatározott, alkalmazási időszaka; 7. kvótaév: a 8. pont szerinti kvótamennyiség érvényességére vonatkozóan, az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott időszak; 8. kvóta: az a szabályozási rendszerbe vont termék- vagy árumennyiség, illetőleg termőterület, amely a piaci zavar megelőzése érdekében külön jogszabályban kerül meghatározásra, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető; 9. alapár: egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott olyan ár, amelyhez az agrárpiaci rendtartás egyes eszközeinek alkalmazása köthető; 10. irányár: egyes termékpálya-szabályozásokban az adott termékre előre meghatározott olyan ár, amely a piaci viszonyok függvényében a várható áringadozások centrumát jelöli, amelyhez az agrárpiaci rendtartás egyes eszközeinek alkalmazása köthető; 11. minimumár: az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott, a felvásárló által a termelő részére fizetendő minimális átvételi ár; 12. intervenciós felvásárlási ár: egyes termékpályaszabályozásokban meghatározott olyan — a termelők vonatkozásában részükre méltányos jövedelmet biztosító, előre meghirdetett — ár, amelyet ha a piaci ár elér és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek, az állami felvásárlás megindul; 13. intervenciós felvásárlás: az egyes termékpályaszabályozásokban előre meghatározott módon történő állami felvásárlás; 14. kiegyenlítő befizetés: a külön jogszabályban meghatározott árat jelentősen meghaladó exportár esetén átmeneti időre elrendelt, a folyamatos belföldi termékellátást szolgáló befizetési kötelezettség; 15. export-visszatérítés: nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségvállalások és az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás figyelembevételével, a törvény hatálya alá tartozó termékek külpiacra jutásának elősegítése érdekében, a magasabb belföldi és az alacsonyabb világpiaci árak közötti különbség kompenzálására, az exportőrök részére nyújtott, pályázatos rendszerű támogatás; 16. export-bizonylatolási rendszer: a törvény hatálya alá tartozó, külön jogszabályban meghatározott termékek kivitele során regisztrációs céllal előírható okmány kibocsátása, illetve az export-visszatérítésben részesülő termékek esetében a támogatás megszerzésének feltételét képező exportbizonylat kiadása, valamint azok kezelése; 17. nemzetközi kötelezettségvállalás alapján vámkedvezményes import: adott érték vagy mennyiségi kereteken belül kedvezményes vámtétellel importálható bizonyos mezőgazdasági árukra és élelmiszerekre jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kihirdetett kontingens; 18. krízislepárlási támogatás: a bor termékpálya gazdasági évét követően a felhalmozódott borkészletek levezetésére legalább 92 v/v%-os alkoholtartalmú párlat készítésére adható támogatás; 19. szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlási támogatás: a bor termékpálya gazdasági évét követően a felhalmozódott borkészletek levezetésére legalább 52 v/v%-os alkoholtartalmú párlat készítésére és tárolására adható támogatás; 20. magántárolási támogatás: az egyes termékpályaszabályozásokban meghatározott módon, a tárolási költségek csökkentését célzó támogatási forma; 21. terméktanács: a törvény hatálya alá tartozó azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által 2002. december 31-ig elismert, nem nyereségérdekelt szervezete. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában — külön miniszteri elismerés nélkül —, terméktanácsnak kell tekinteni; 22. forgalmazó: aki a törvény hatálya alá tartozó terméket fogyasztói forgalomba hoz; 23. fogyasztói forgalom: a törvény hatálya alá tartozó termékeknek közvetlenül a fogyasztó, mint végső felhasználó részére történő forgalmazása; 24. viszonteladó: aki a törvény hatálya alá tartozó terméknek nem a fogyasztói forgalomban történő kereskedelmi értékesítését folytatja; 25. feldolgozó: aki a törvény hatálya alá tartozó terméket, a termék eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel fogyasztásra kész állapotba hoz. III. Fejezet Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere 3. § (1) Az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával kapcsolatos tevékenységet a miniszter, a működtetésével kapcsolatos tevékenységet az Agrárintervenciós Központ (a továbbiakban: AIK), valamint a termékpálya bizottságok látják el, e törvény rendelkezései alapján. (2) Az AIK intervenciós tevékenységével kapcsolatosan jogosult közraktárjegy felvásárlására és értékesítésére. 4. § (1) A Termékpálya Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, mely véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az adott termékpályán az 1. § a) pontja szerinti termékek termelését, bel- és külkereskedelmi forgalmát, illetve az alkalmazandó piacvédelmi intézkedéseket érintő agrárszabályozási kérdésekben. (2) A Bizottságok létrehozásáról és működésének részletes szabályairól a miniszter jogszabályban rendelkezik. (3) A Bizottság feladatai: a) a törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott, a miniszter felügyelete alatt működő piaci információs rendszer által biztosított információk alapján a piaci helyzet értékelése; b) termelési statisztikák elemzése, termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés; c) javaslattétel jogszabály alkotására és módosítására; d) a termékpálya-szabályozás hatásainak értékelése; e) az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési feladataiból, illetve a tagsági viszonyból eredő döntéselőkészítő operatív egyeztetés. (4) A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai: a) a miniszter által kijelölt két személy, a gazdasági és közlekedési miniszter, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter által kijelölt egy-egy személy, b) a Magyar Agrárkamara, a mezőgazdasági termelők két legnagyobb országos érdekképviselete, az adott termékpályára vonatkozó, az élelmiszer-, ital- és dohányipari vállalkozások legnagyobb termelési értéket képviselő országos gazdasági érdekképviselete, valamint az illetékes terméktanács vagy — azon termékpálya esetében, ahol nincs terméktanács — szakmai szövetség egy-egy képviselője. (5) Szavazategyenlőség vagy vitás kérdés esetén a Bizottság elnöke dönt. A Bizottság döntését ellenző álláspontot írásban rögzíteni kell. (6) A Bizottság elnöke a miniszter által kijelölt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő bizottsági tag. (7) A Bizottság ülésére az AIK és az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (a továbbiakban: AKII) képviselőit tanácskozási joggal meg kell hívni. (8) A Bizottság elnökének vagy valamely tagjának meghívására, annak ülésein tanácskozási joggal más érdekelt is részt vehet szakértőként. (9) A Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. (10) E törvény alapján a következő Bizottságokat kell létrehozni: a) Gabona Termékpálya Bizottság (gabonafélék, rizs, keményítő, olajos- és fehérjenövények); b) Hús Termékpálya Bizottság (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi); c) Zöldség, Gyümölcs és Dísznövény Termékpálya Bizottság; d) Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság; e) Cukor és Izoglükóz Termékpálya Bizottság; f) Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság; g) Dohány Termékpálya Bizottság. (11) A Bizottságok munkájának koordinálására, illetve a Bizottságok működtetése szakértői hátterének biztosítására a miniszter külön titkárságot állít fel. 5. § (1) A miniszter e törvény alapján Ideiglenes Termékpálya Bizottságok létrehozását rendelheti el. (2) Az Ideiglenes Termékpálya Bizottságokra e törvényben a Bizottságokra előírt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. IV. Fejezet Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere 6. § (1) A törvény alkalmazása során a piacszabályozásban az alábbi piacszabályozási eszközök vehetők igénybe: 1. intervenciós felvásárlási ár; 2. irányár; 3. alapár; 4. minimumár; 5. intervenciós felvásárlás; 6. magántárolási támogatás; 7. állami készletezés, állami készlet értékesítése, feldolgoztatás, bértároltatás; 8. közraktári támogatás; 9. krízislepárlási intézkedés; 10. szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlási támogatás; 11. szőlőmust és sűrített szőlőmust felhasználásá nak támogatása; 12. export-visszatérítés; 13. kiegyenlítő befizetés előírása; 14. export bizonylatolása; 15. nemzetközi kötelezettségvállalás alapján vám kedvezményes import; 16. kvóta meghatározása; 17. termelési önkorlátozás; 18. közvetlen termelői (terület-, állatlétszám- és kvó ta-alapú, illetve minőséghez kötött) támogatás; 19. a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szer vezet támogatása; 20. a dohány ágazatban működő termelői csoportok támogatása; 21. termelő kapacitások csökkentéséhez nyújtott támogatás; 22. belföldi szociális célú élelmiszer segélyezéshez nyújtott támogatás; 23. egyes termékek állati takarmányozási célú, illetve élelmiszeripari felhasználására adott támogatás; 24. a piacra jutást elősegítő agrár-környezetvédelmi költségek és a biogazdálkodás támogatása; 25. közösségi agrármarketing támogatása; 26. élelmiszerbiztonság, minőségbiztosítás támogatása; 27. termelés- és kereskedelem-finanszírozási eszkö zök (kamattámogatás, exporthitel-támogatás és exporthitel-biztosítás támogatása); 28. minőségi támogatás; 29. egyes termékek minőségvizsgálati támogatása; 30. informatikai támogatás; 31. állam által kezdeményezett export lebonyolítása; 32. államilag támogatott forgalomba hozatal; 33. a termék megsemmisítése; 34. import kezdeményezése, taktikai célú import vásárlás lebonyolítása és e termékek szükség szerinti kedvezményekkel történő forgalomba hozatala; 35. egyéb, a miniszter által külön jogszabályban meghatározott eszközök. (2) Pályázat kiírása esetén annak elbírálása pályázati díj előzetes megfizetéséhez köthető. A pályázati díj mértékét a pályázati kiírásban kell meghatározni. A befizetett pályázati díjat a pályázó részére vissza kell fizetni, amennyiben az a pályázati kiírásban meghatározott időpontig a pályázati feltételeknek eleget tesz, ellenkező esetben a pályázó a befizetett pályázati díjat elveszti. (3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a támogatott az (1) bekezdés szerinti eszközök alkalmazási céljával azonos, más jogszabályban meghatározott állami támogatást nem vesz igénybe. 7. § (1) Az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazása során az alábbi pénzügyi források használhatók fel: a) a költségvetési törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének Piacra jutási támogatás kiadási előirányzata, b) a költségvetési törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének Piacra jutási támogatás megtérülése bevételi számla, c) az e törvényben szabályozott eszközrendszer működtetéséből származó bevételek, ideértve a pályázati díj vissza nem fizetett részét. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti bevételeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat kiegészítésére, valamint az agrárpiaci rendtartás működési feltételeinek biztosításával összefüggő kiadásokra — rendeletben szabályozott módon — lehet felhasználni. 8. § (1) A gazdálkodás kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a törvény hatálya alá tartozó termékekre irányár, intervenciós felvásárlási ár, alapár és minimumár hirdethető. (2) Az irányár, az intervenciós felvásárlási ár, az alapár és a minimumár mértékéről, valamint a piacszabályozási eszközök alkalmazásának feltételeiről termékpálya-szabályozás keretében a miniszter külön jogszabályban rendelkezik, melyet az adott termékpálya gazdasági évének kezdete előtt legalább 90 nappal meg kell hirdetni. 9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó termékek termelési sajátosságaihoz igazodó, kvótával történő mennyiségi szabályozásra kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdése szerinti — az adott kvótaévre, termőterületre, mennyiségre, minőségre vonatkozó — kvóta a termékpálya-szabályozás keretében kerül meghatározásra. Ez esetben a szabályozás feltételeiről, módjáról és — amennyiben ahhoz állami támogatás kapcsolódik — az ellentételezés mértékéről, valamint a szabályozásban foglaltak megsértésének jogkövetkezményeiről is rendelkezni kell. (3) A termelés mennyiségi szabályozása határozatlan időre is megállapítható. 10. § (1) Az export-visszatérítési rendszernek — figyelemmel az állam nemzetközi szerződéséből adódó kötelezettségeire is — elő kell segítenie a belföldi kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését, továbbá az agrárexportot. (2) Az erdészeti termékek kivételével az e törvény hatálya alá tartozó termékek exportjához kapcsolódó exportvisszatérítés mértékét és igénybevételének rendjét a miniszter — a külügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletben állapítja meg. 11. § Egyes termékeknél az állam nemzetközi kötelezettsége teljesítésének megvalósítása érdekében exportbizonylatolási rendszer működtethető. 12. § (1) Amennyiben a belföldi piac alapvetően fontos termékekből való folyamatos ellátása, a bekövetkezett áruhiány vagy annak megelőzése ezt különösen indokolttá teszi, a piaci egyensúly helyreállításának elősegítése érdekében a termék exportálását a miniszter rendeletben meghatározott módon kiegyenlítő befizetés előzetes teljesítésétől teheti függővé. Kiegyenlítő befizetés csak meghatározott időtartamra és csak akkor írható elő, ha a termék határparitáson számított átlagos exportára a külön jogszabályban meghatározott árat jelentősen meghaladja. Kiegyenlítő befizetés elrendelése esetén — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a meghirdetés érvényességi ideje alatt exportált termék után export-visszatérítés nem vehető igénybe. A kiegyenlítő befizetésre kötelezettet, annak mértékét, az alkalmazás időtartamát, valamint a be fizetés egyéb feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A kiegyenlítő befizetés révén képződő bevétel a 7. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi forrásnak minősül. 13. § (1) A miniszter az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazásával összefüggő egyes feladatok végrehajtására a terméktanáccsal szerződést köthet. A megkötött szerződések nyilvánosak és ahhoz — meghatározott feltételekkel — a terméktanácshoz nem tartozó termékpálya szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a szerződésben határozzák meg. (2) Ha a termékpályán nincs terméktanács, a miniszter az illetékes szakmai szövetséggel is köthet megállapodást. Ha az adott termékpályán több szakmai szövetség is működik, a miniszter az általuk kijelölt szövetséggel köt megállapodást. 14. § (1) A terméktanács — az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében — a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A terméktanács tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között. (2) Adott terméktanács esetén — az elérni kívánt célok megjelölésével a miniszter és a pénzügyminiszter együttes egyedi döntése alapján — az (1) bekezdésben meghatározott befizetés elszámolható mértéke elérheti az árbevétel 7 százalékát is. (3) A terméktanács a tagjai által, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt köteles elkülönítetten kezelni. (4) A terméktanács a tagjai által, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt csak az e törvényben meghatározott célokra történő, az állam nemzetközi kötelezettségeivel összhangban álló kifizetésekre használhatja fel. 15. § (1) A miniszter külön rendeletben meghatározhatja, hogy piaci beavatkozás rendszerében a törvény alapján alkalmazható egyes intézkedések megtételére csak akkor kerülhet sor, ha a terméktanács a saját befizetéseiből képzett forrásból a piaci egyensúly helyreállítása érdekében előzetesen már támogatást nyújtott. (2) A miniszter és a terméktanács ugyanarra a célra nyújtott támogatás közös viselésében is megállapodhat. 16. § (1) Ha a miniszter és a terméktanács között létrejött szerződés rendelkezéseit a terméktanács, valamelyik tagja, vagy a szerződéshez csatlakozott gazdálkodó a szerződésben vállalt szabályozás ráeső részét nem tartja be, az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló pénzügyi forrá sok igénybevételéből kizárható. A kizárás feltételeit a felek a szerződésben határozzák meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, melyet a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal vissza kell fizetni. 17. § Ha a terméktanácsként elismert szervezet nem felel meg az elismeréskor megkövetelt és teljesített feltételeknek, továbbá az elismerés fenntartásához szükséges intézkedéseket az erre irányuló miniszteri felhívásban biztosított megfelelő határidőn belül nem teszi meg, az elismerés hatályát veszti. 18. § (1) Az agrárpiaci rendtartás hatékony működése érdekében a miniszter a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt, de különálló piacszabályozási információs rendszert működtet. (2) A piacszabályozási információs rendszer működéséről, az adatszolgáltatás tartalmáról, gyakoriságáról, az adatok felhasználásáról, az adatszolgáltatásra kötelezettek köréről, továbbá az adatszolgáltatás módjáról külön jogszabály rendelkezik. (3) A piacszabályozási információs rendszer keretében piaci árinformációs rendszer és piaci operatív információs rendszer működik. (4) A miniszter a törvény működtetésével kapcsolatosan — amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik — külön jogszabályban kiegészítő adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. 19. § (1) A piaci operatív információs rendszert az AIK működteti. (2) A piaci árinformációs rendszert az AKII működteti. MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK V. Fejezet Egyes termékpályák szabályozása 20. § (1) A miniszter a 21—27. §-ban szabályozott termékpályák működtetéséről termékpályás szabályozás keretében rendelkezik. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti termékpályás szabályozás keretében az egyes termékpályák termelési és piaci sajátosságaihoz igazodó gazdasági évet határoz meg. 21. § A gabona termékpályán a termékpálya-szabályozásnak tartalmaznia kell a terület alapú közvetlen termelői támogatás és az export-visszatérítés, a búza és kukorica esetében az intervenciós ár és az intervenciós felvásárlási rendszer piacszabályozási eszközöket. A termékpálya egészére vonatkozóan piaci árinformációs rendszert kell működtetni. 22. § A tej és tejtermék termékpályán a termékpályaszabályozásnak tartalmaznia kell az intervenciós ár, az intervenciós felvásárlási rendszer, az irányár, a kvóta és az állati takarmányozási célra, illetve élelmiszeripari felhasználásra adott támogatás piacszabályozási eszközöket. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. 23. § (1) A hús termékpályán a vágósertés vonatkozásában a termékpálya-szabályozásnak tartalmaznia kell az intervenciós ár, az intervenciós felvásárlási rendszer, az alapár piacszabályozási eszközöket és az export-visszatérítést. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. (2) A hús termékpályán a marhahús vonatkozásában a termékpálya-szabályozásnak tartalmaznia kell az intervenciós ár, az intervenciós felvásárlási rendszer, az exportvisszatérítés, az állatalapú közvetlen termelői támogatás piacszabályozási eszközöket. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. (3) A hús termékpályán a baromfi vonatkozásában a termékpálya-szabályozásnak tartalmaznia kell az exportvisszatérítés eszközét. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. 24. § A zöldség-gyümölcs-dísznövény termékpályán a termékpálya-szabályozásnak tartalmaznia kell a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek támogatását. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. 25. § (1) A szőlő és bor termékpályán a termékpályaszabályozásnak tartalmaznia kell a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlási támogatása és az export-visszatérítés eszközeit. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. (2) A hegyközségek tagjai és a hegyközségek területi szervei a 2. § 21. pontjában meghatározott terméktanács tagjának minősülnek. 26. § A cukor termékpályán a termékpálya-szabályozás keretében cukorra és izoglükózra kvótát, továbbá cukorra intervenciós árat, cukorrépára pedig minimumárat kell meghirdetni. 27. § A dohány termékpályán a termékpálya-szabályozásnak tartalmaznia kell a kvótához és minőséghez kötött közvetlen termelői támogatást és a dohány termelői csoportok támogatását. A termékpályán piaci árinformációs rendszert kell működtetni. 28. § A miniszter az agrárpiac stabilizációja és a versenyképesség javítása érdekében — átmeneti jelleggel — a zöldség-gyümölcs, a vágóbaromfi-, a vágósertés-, a vágómarha- és a tej ágazatok esetében a 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi forrás terhére minőségi támogatást külön jogszabályban hirdet meg. HARMADIK RÉSZ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29. § (1) A termelő, a feldolgozó, a viszonteladó és a forgalmazó, egymás között megkötött, a törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék — a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 1997. évi CIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) , c), f) és g) pontjaiban meghatározott termékek kivételével — átruházására irányuló szerződéseiben (a továbbiakban: szerződés) a felek által meghatározott fizetési határidő az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg. A számlát az áru átadásától számított 20 napon belül a vevő rendelkezésére kell bocsátani. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni. (3) A szerződésben a felek kötelesek a fizetésre kötelezett terhére az (1) bekezdésben meghatározott határidő be nem tartása esetére azonnali beszedési megbízást kikötni. (4) A törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott számlázott átadási ára. (5) A (4) bekezdésben meghatározott szabály alól kivételt képez, ha a kereskedő vállalkozásának felszámolása vagy profilváltás miatt kerül sor az árukészlet kiárusítására, továbbá a valamilyen oknál fogva nem teljes értékű termék értékesítésére. Profilváltás esetén a kiárusítás tényére és kezdő időpontjára vonatkozóan a forgalmazónak bejelentési kötelezettsége van a minisztérium felé. A profilváltás keretében történő kiárusítás ideje a 15 naptári napot nem haladhatja meg. (6) Az akit a (4) bekezdésben előírt feltételek fennállása hátrányosan érint, a termék lakossági célú kereskedelmi értékesítésétől számított 60 napon belül a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) írásban fordulhat. A Hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján hozott határozattal kötelezheti a feldolgozót, a viszonteladót, illetve a forgalmazót a szerződésben meghatározott számlázott átadási ár alatt értékesített termék teljes mennyiségére vonatkozóan a termék, szerződésben meghatározott, számlázott átadási ára és a termék lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára közötti különbözet két szeresének a 7. § (1) bekezdés c) pontjában megnevezett számlára történő befizetésére. VI. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 30. § A miniszter köteles a törvény hatálybalépését követő második év végéig a törvény módosítását kezdeményezni a felállított Ideiglenes Termékpálya Bizottságok 4. § (10) bekezdésében történő szabályozás érdekében. 31. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény, valamint az azt módosító 2000. évi XC. törvény, a 1999. évi LXXXVII. törvény, az 1997. évi CXXII. törvény és az 1995. évi IC. törvény, illetve az 1993. évi VI. törvény 10. § (3) bekezdése szerinti, a miniszter, valamint a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter együttes döntése alapján a terméktanácsok részére kiadott egyedi felmentések, b) a terméktanácsok miniszteri elismerési rendjéről szóló 11/1993. (III. 24.) FM rendelet. 32. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a) a törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott piac szabályozási eszközök — a 12. és a 15. pont kivételével — alkalmazását, b) a pályázati díj kezelését, c) a piaci információs rendszert, d) a termékpályák működését érintő részletes szabályokat rendeletben, illetve pályázati felhívásban állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben a 6. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti intézkedést rendeletben, illetve pályázati felhívásban szabályozza. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a törvény hatálya alá tartozó termékek körét, valamint a Termékpálya Bizottságok általános működési rendjét. (4) A törvény hatálya alá tartozó termék külkereskedelmi forgalmát, piacvédelmét (így különösen a vámtarifák megállapítását, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján vámkedvezményes import, vámpótlékok alkalmazását) érintő intézkedéseiket az illetékes miniszterek a miniszterrel egyetértésben teszik meg. (5) Ha a törvény alapján megvalósuló szabályozás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy a korlátozás révén meg valósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. 33. § A vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 155. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vámhatóság a vámeljárás során birtokába kerülő) ,,b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható — valamint a természetes személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak minősülő — adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervnek, közigazgatási és hatósági eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenőrzési céllal a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közigazgatási és Engedélyezési Hivatalának, a Külügyminisztériumnak és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, a kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésével összefüggő feladatok ellátásához a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek, a fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggő feladatok ellátásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az Agrárintervenciós Központnak, környezetvédelmi ellenőrzési célra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a szerzői jogi törvényben a művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző szervezetnek, a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása céljából a körzetközponti jegyzőnek, piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek;’’ 34. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: (A törvény hatálya nem terjed ki:) ,,d) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. tör vény alapján megállapított árakra.’’ (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének II. pontjában szabályozott legalacsonyabb ár hatályát veszti. 35. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,c) értékpapírt — kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő felvásárlást és értékesítést — nem vásárolhatnak,’’ 36. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályainak figyelembevételével került megalkotásra. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke