173/2003. (X. 28.) Korm. rendelete a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról.

173/2003. (X. 28.) Korm. rendelete a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy a pihenés alkotmányos jogának érvényesítése érdekében meghatározza a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait, minősítési követelményeit és üzemeltetési feltételeit. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — kiterjed a) a 3. § szerinti közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező létesítményekre (a továbbiakban: szálláshely), b) a szálláshelyek tulajdonosaira, vagyonkezelőire, bérlőire, üzemeltetőire (a továbbiakban: szolgáltató), c) a szolgáltatást igényjogosultként és hozzátartozójaként, valamint bel- és külföldi turistaként igénybe vevőkre (a továbbiakban együtt: vendég). (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra, b) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosí tására, c) az állami vezetők üdültetését biztosító üdültetési in tézmények hasznosítására, a 14. § szerinti nyilvántartásba vétel és a 21. § (3) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség kivételével, d) a szálláshelyek különleges célú igénybevételére. (3) A diákotthonok és kollégiumok nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a létesítésükről rendelkező alapító okiratukban meghatározottak szerint, alaptevékenységen kívüli kiegészítő vagy vállalkozási melléktevékenységként nyújthatnak. (4) Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatás csak az e rendeletben foglaltak szerint nyújtható. (5) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati feladat- és hatásköröket a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) gyakorolja. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendelet alkalmazásában a) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és a szolgáltató által ekként minősített üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely, b) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül a szolgáltató által ekként minősített, ba) sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység, bb) szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közintézményi és egyházi intézményi szállás. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait (altípusait) az 1. számú melléklet, az e típusoknak (altípusoknak) minősülő további szálláshelyeket, valamint a szálláshelyek besorolását és minősítési követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az igénybevétel időtartama szerint a) egy éjszakás tartózkodást biztosító (a továbbiakban: alkalmi) szálláshelynek minősül 1. a bivakszállás, 2. a hegyi menedékházban kialakított szükségszál lás; b) 2—4 éjszakás (a továbbiakban: rövid idejű) tartóz kodást biztosító szálláshelynek minősül 1. a nomád táborhely, 2. a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matrac szállás, 3. a pihenőházból a vendégszállás; c) 5—28 éjszakás (a továbbiakban: átmeneti) tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 1. az üdülő, 2. a gyermek- és ifjúsági tábor, 3. a hegyi menedékházból a turistaház, 4. a pihenőházból a munkásszállás, 5. a diákotthon, kollégium. (3) Az üzemeltetés módja szerint a) állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynek minősül 1. a nomád táborhely, 2. a bivakszállás, 3. a hegyi menedékházból a kulcsosház, 4. a pihenőházból a vendégszállás; b) állandó felügyelettel üzemelő szálláshelynek minősülnek az a) pontba nem tartozó szálláshelyek. (4) E rendelet alkalmazásában nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyen nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül megvalósító szolgáltatási tevékenység, tekintet nélkül a szolgáltató jellegére. 4. § E rendelet alkalmazásában 1. állandó felügyelet: a szolgáltatónak, illetve megbízott jának a szálláshelyen való folyamatos jelenléte, ide nem értve a szolgáltatást segítő háttértevékenységek miatti rövid távolléteket; 2. belföldi: a személyazonosító igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár, bevándorolt, illetve menekült jogállású személy; 3. csoportos elhelyezésre alkalmas szálláshely (közösségi szálláshely): 5 főnél nagyobb befogadó képességű szálláshely; 4. csoportvezető: több vendég (formális vagy tényleges csoport) képviselője; 5. hozzátartozó: a Ptk. 685/B. §-ában meghatározott személyi kör; 6. idényjellegű (szezonális) üzemelés: a naptári év szolgáltató által meghatározott, legalább egy hónapos időszakára kiterjedő folyamatos működés; 7. igényjogosult: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szolgáltatóval közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló, illetve a szolgáltatótól nyugdíjazott személy; 8. összkapacitás: a férőhelyek és a hozzárendelt tárgyévi működési napok számának szorzatösszege; 9. kedvezményes üdültetés: az igényjogosultak és hozzátartozóik részére kedvezményes áron biztosított üdülési lehetőség, ideértve a hétközi, hétvégi pihenést és a jutalomüdültetést is; 10. külföldi: az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára, harmadik ország állampolgára, valamint a hontalan személy; 11. különleges célú igénybevétel: a szálláshely-szolgáltatás körén kívüli, a szálláshely üzemeltetésével és rekonstrukciójával összefüggő, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szolgálati és elhelyezési célú igénybevétel; 12. létesítmény: az egy ingatlanon álló építmények és szabadterek összessége; 13. rendkívüli helyzet: pl. szélsőséges időjárás-változás, hegyomlás, erdőtűz, sötétben vagy ködben való eltévedés, baleset, kihűlés veszélye, stb.; 14. sportlétesítmény: olyan létesítmény, amely sporttevékenység céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására, illetve a sporttevékenységhez kapcsolódó háttértevékenységek céljára szolgáló helyiséggel, továbbá szálláshely céljára szolgáló helyiséggel is rendelkezik, így különösen az edzőtábor, valamint egyes hegyi (síház, barlangász és hegymászó bázis, vadászház) és vízi (csónakház, vízi telep, vitorlástelep, búvárbázis, horgásztanya) létesítmények; 15. turista: szünidős, rekreációs, szabadidős vagy szakmai célból a szokásos környezetén kívülre távozó és a felkeresett helyen legalább egy éjszakát eltöltő személy; 16. üres férőhely: általánosan a kontingens-elosztáson alapuló tervszerű, szervezett üdültetés, továbbá az igényjogosultak és hozzátartozóik által nem szervezett üdültetés, pihenés keretében igénybe vett férőhelyeken kívül fennmaradó, nem tervezhető mennyiségű és eloszlású férőhely, mely a turisták rendelkezésére áll. A SZÁLLÁSHELY A létesítmény és a szálláshely kialakításának alapfeltételei 5. § (1) Az alkalmi szálláshely a) legyen alkalmas 24 órás emberi tartózkodásra, így 1. ne veszélyeztesse az egészséget [6. § (1) bekezdés], 2. biztosítsa az emberi mozgástér szükséges minimumát; b) elégítse ki az alapvető komfortszükségleteket, így 1. biztosítson — átlagos testméretű személy számá ra elegendő — fekvő felületet, 2. biztosítson a szálláshely környezetében ivóvizet, tisztálkodási lehetőséget és illemhelyet. (2) A rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshely legyen alkalmas néhány napos tartózkodásra és elégítse ki a hétvégi jellegű komfortszükségleteket. (3) Az átmeneti tartózkodást biztosító szálláshely legyen alkalmas egyhetes vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodásra és elégítse ki az üdülési jellegű komfortszükségleteket. A létesítmény és a szálláshely kialakítása 6. § (1) Az építmény egyes (rész)egységeit úgy kell kivitelezni, hogy azok a rendeltetésszerű használat tekintetében együttesen feleljenek meg az életbiztonság, így a) az állékonyság és a szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a használati biztonság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉKban) rögzített követelményeinek. (2) A szálláshely a 2. számú mellékletben foglalt minősítési követelmények szerint feleljen meg a) a higiénia és az egészségvédelem, b) a környezetvédelem, c) az energiatakarékosság és a hővédelem, d) a nedvesség elleni védelem, e) a vagyonvédelem feltételeinek. (3) Az egyes helyiségek méretei, kialakítása a 2. számú mellékletben foglalt minősítési követelmények szerint feleljen meg a) az átlagos belmagasság, b) a légtérfogat, c) a hasznos alapterület, d) a tisztálkodó helyiség és az illemhely feltételeinek. (4) A közúton megközelíthetetlen szálláshely mentesül a) a járműtároló- és parkolóhely-létesítés, b) az akadálymentesítés OTÉK-ban foglalt kötelezettsége alól. Névfeltüntetés 7. § (1) A szolgáltató köteles a szálláshelyet magyar nyelven, a) az egyediség, b) a szálláshely típusa (altípusa) szempontjainak figyelembevételével elnevezni. (2) A szálláshely elnevezése a) nem sértheti a jó ízlést, b) nem lehet megegyező vagy összetéveszthető a kör nyezetében található más hasznosítási célú (pl. kereskedelmi, illetve magán-) szálláshely elnevezésével. (3) Az átmeneti és rövid idejű szálláshely szolgáltatója köteles a) a bejáraton kívül jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, b) a szálláshelyen belül jól látható módon feltüntetni saját és a szálláshely nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát, a szálláshely típusát (altípusát), minősítését, valamint a szállásdíjra vonatkozó információkat. (4) Az állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshely szolgáltatója a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal együtt köteles feltüntetni az ingatlan adatai közül a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület), valamint helyrajzi számát. (5) A gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor szolgáltatója a (3) bekezdés szerinti adatokat a tábor recepciós épületében köteles feltüntetni. (6) A nomád táborhely szolgáltatója a (3) bekezdés a) pontja szerinti névfeltüntetésre köteles. Minősítés 8. § (1) A minősítés a vendég alapvető tájékoztatását szolgálja. (2) A szolgáltatás kezdetét megelőzően a szálláshelyet minősíteni kell. A minősítést — a szálláshely kialakítására, felszereltségére és szolgáltatásaira vonatkozó előírások alapján — a szolgáltató végzi (önminősítés). (3) Egy létesítményen belüli több szállástípus esetén a szolgáltató választása szerint a) a létesítményt szállástípusonként (altípusonként) önálló létesítményekre osztva külön-külön kell minősíteni, vagy b) a fő szállástípus szerint kell a szálláshelyet minősíteni, amennyiben a fő szállástípustól különböző szállástípusok (altípusok) összkapacitása nem éri el az éves összkapacitás 10%-át. (4) A szolgáltató — a tárgyévi összkapacitás 5%-át meg nem haladóan — a 4. § 16. pontjában meghatározott üres férőhelyet a 9. § (1) bekezdés alapján megállapított árhoz képest az általa évente előre meghatározott haszonkulcscsal növelt áron értékesítheti. A haszonkulcs mértéke nem haladhatja meg a 30%-ot. A szolgáltató fenti tevékenységét külön engedély nélkül végezheti. (5) A szolgáltató köteles a tárgyévet követően a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatók hatósági nyilvántartásából való törlését kezdeményezni, amennyiben a tárgyévben értékesített üres férőhelyek száma meghaladja a (4) bekezdés szerinti mértéket. Ármegállapítás 9. § (1) Az e rendelet szerinti szolgáltatás díját a szolgáltató nyereség- és vagyonszerzést kizáró módon, illetőleg mértékben köteles megállapítani, a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében. (2) Bivakszállás igénybevételéért ellenérték nem állapítható meg. A SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY A szolgáltatási szerződés 10. § (1) A szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződést — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, írásban kell megkötni. (2) Írásbeli szerződéskötésnek minősül különösen a) a vendég megrendelésének elfogadását tartalmazó visszaigazolás, b) a férőhely helyszíni értékesítése esetén a bejelentő lap vendég, illetve csoportvezető általi aláírása. (3) Bivakszállás igénybevételére — jellegéből következően — szolgáltatási szerződés nem köthető. (4) A szolgáltatási szerződésben a 9. és 11. §-okban foglaltakat érvényre kell juttatni. (5) A szálláshely-szolgáltatásra egyebekben a Ptk. bérletre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 11. § (1) A vendég jogait és kötelezettségeit a szolgáltatási szerződés és az annak kötelező mellékletét képező szabályozások (házirend, üzemeltetési utasítás) tartalmazzák. (2) A szolgáltató jogosult a) állandó felügyelet nélküli szálláshely esetén a szol gáltatáshoz való hozzáférés módját és a vendégre háruló többletkötelezettséget megállapítani, b) állandó felügyelettel üzemelő szálláshely esetén a szolgáltatás további igénybevételéből 1. a mások pihenését súlyosan megzavaró, 2. a külön jogszabályban megállapított, fertőző be tegségben szenvedő és fertőzőképes vendéget kizárni. (3) A szolgáltató köteles a) a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos szabá lyozásokat, így 1. a rendeltetésszerű működésre vonatkozó házi rendet, 2. a szállásdíjról szóló tájékoztatót, 3. állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshely ese tén az üzemeltetési utasítást a vendég számára hozzáférhetővé tenni; b) a szálláshely rendeltetésszerű használhatóságáról, c) a minősítésnek megfelelő előírások betartásáról, d) a berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásá ról, e) állandó felügyelettel üzemelő szálláshely esetén 1. a szálláshely és 2. a vendégek megőrzésre átadott értékei felelős őrzéséről, 3. a vendég nyugalmáról gondoskodni; f) a vendég szolgáltatásból való kizárásának — (2) be kezdés b) pontja szerinti — jogcímét jegyzőkönyvben rögzíteni. Házirend 12. § (1) A házirend a szálláshely rendeltetésszerű üzemelése időszakában a vendégre vonatkozó szabályok gyűjteménye. (2) A házirendnek tartalmaznia kell a) a be- és kijelentkezéskor történő átadás-átvételre, b) a létesítmény, valamint a berendezési és felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatára, c) a dohányzásra, d) a látogatók fogadására, e) a biztonsági előírások betartására, f) a szálláshelyen és közvetlen környezetében tilalma zott tevékenységekre, g) a kárfelelősségre, továbbá h) a menekülésre, i) a személy- és vagyonmentésre, j) a vendégekért felelős személy és a rendkívüli esemény elhárítására hivatott szerv rövid úton való értesítésére vonatkozó előírásokat. (3) A házirendet a szerződés mellékleteként vagy kifüggesztés útján kell a vendégek tudomására hozni. Üzemeltetési utasítás 13. § (1) Állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynél a távollévő szolgáltató miatt a vendégre háruló többletkötelezettségeket egységes dokumentumba (a továbbiakban: üzemeltetési utasítás) kell foglalni. (2) Az üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell a létesítmény a) közműveinek, b) gépészeti berendezéseinek, c) higiéniás egységeinek, d) eszközeinek üzembe helyezésére, biztonságos működtetésére és üzemen kívül helyezésére vonatkozó előírásokat. (3) Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a létesítmény üzemen kívül helyezése során elvégzendő a) hulladék — valamint ágynemű-szolgáltatás esetén használt ágynemű — elhelyezési, b) végtakarítási, c) zárási feladatokat. (4) A létesítmény kulcsát és üzemeltetési utasítását — az (5) bekezdésben foglaltak kivételével — egyidejűleg kell átadni, illetve átvenni. (5) A bivakszállás üzemeltetési utasítása általános és speciális részre tagozódik. Az üzemeltetési utasítás általános részét az 5. számú melléklet tartalmazza. A speciális rész tartalmazza az alkalmazott fűtőberendezés használatára vonatkozó sajátos előírásokat, valamint a legközelebbi ivóvízvételi hely megjelölését. Az üzemeltetési utasítás speciális részét a szálláshelyen belül, tartós kiviteli formában kell közzétenni. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK A szolgáltató nyilvántartásba vétele 14. § (1) A jegyző a szolgáltatót — kérelmére — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a 3. számú mellékletben meghatározott közhitelű hatósági nyilvántartásba veszi. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szolgáltató nevét, címét, statisztikai számjelét, a szálláshely megnevezését, címét, típusát (altípusát), a szolgáltató által bejelentett minősítését, a hasznosított férőhelyek (hálóhelyiségek és fekvőhelyek) számát. (3) A tulajdonostól (vagyonkezelőtől, bérlőtől) eltérő üzemeltető esetén az üzemeltetőt kell szolgáltatónak tekinteni. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást (a továbbiakban: üzemeltetési engedély) ad ki a szolgáltatónak. Ebben fel kell tüntetni a szolgáltató nevét, címét, nyilvántartásba vételi számát, valamint a szálláshely címét, típusát (altípusát) és minősítését. (5) A jegyző — a 24. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével — a (6)—(7) bekezdésekben foglalt feltételek teljesülése esetén államigazgatási határozattal köteles kiadni az 1. számú mellékletben meghatározott szállástípusra (altípusra) vonatkozó, 4. számú melléklet szerinti üzemeltetési engedélyt. (6) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a szolgáltatónak csatolnia kell a) a szolgáltató tevékenység végzésére jogosító okiratot (így különösen: alapító okirat, cégkivonat), b) a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot (így különösen: adásvételi, illetve bérleti szerződés), továbbá a szálláshely szerint illetékes c) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes intézete, d) tűzvédelmi szakhatóság, e) építésügyi hatóság, f) országos jelentőségű védett természeti terület eseté ben az illetékes nemzeti park igazgatóság előzetes (szak)hatósági hozzájárulását. (7) Egy szálláshely egyidejűleg nem rendelkezhet a) nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel és kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel vagy magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítására jogosító igazolással is; b) a (3) bekezdés szerinti esetben két különböző — a tulajdonos, illetőleg az üzemeltető nevére kiállított — működési engedéllyel. (8) Nem kell hatósági nyilvántartásba venni a nomád táborhely és — e jogcímen — a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás szolgáltatóját. A vendégek nyilvántartása 15. § (1) Az átmeneti és rövid idejű szálláshely szolgáltatója — ide nem értve a nomád táborhely szolgáltatóját — a szálláshely-szolgáltatással összefüggő (így különösen adóés idegenrendészeti) törvényi kötelezettségei körében köteles elkülönítetten vezetni a) a külföldi vendégek adatairól a külföldi egyéni bejelentőlap szerinti nyilvántartást (a továbbiakban: vendégkönyv), b) a belföldi vendégek adatairól a belföldi egyéni, illetve csoportos bejelentőlap szerinti nyilvántartást (a továbbiakban: egyszerűsített vendégkönyv). (2) A bejelentőlapot kitöltésével egyidejűleg sorszámmal kell ellátni és a továbbiakban szoros számadású iratként kell kezelni. (3) A vendégkönyv, egyszerűsített vendégkönyv manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethető. A vendégkönyvben fel kell tüntetni a megnyitás időpontját. (4) A bejelentőlapot és a vendégkönyvet, egyszerűsített vendégkönyvet a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell kezelni, abba a jelen rendeletben foglaltakon túl más adatot bejegyezni nem lehet. (5) A vendégkönyvbe, egyszerűsített vendégkönyvbe — törvényi felhatalmazás alapján — betekinthetnek és abból a jogosultságuknak megfelelő körben adatokat igényelhetnek: a) az állami és önkormányzati adóhatóságok, b) a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságok, c) a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsá gi szervek. Külföldi vendégnyilvántartás 16. § (1) A külföldi egyéni bejelentőlapnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerinti adatokat, b) a szálláshely nevét és a szoba számát, c) az igénybe vett kedvezmény jellegét, d) a kiállítás időpontját és a vendég aláírását, e) a fizetésre és a bejelentőlap kezelésére vonatkozó feljegyzést. (2) A szolgáltató a külföldi egyéni bejelentőlapok adattartalmát annak kézhezvételét követően — de legkésőbb három munkanapon belül — köteles a vendégkönyvbe átvezetni. (3) A szolgáltató a külföldi egyéni bejelentőlapot a szállás igénybevételétől számított három munkanapon belül köteles a területi idegenrendészeti hatósághoz eljuttatni. (4) A vendégkönyvnek a területi idegenrendészeti hatóság részére történő végleges leadásáról a szolgáltató évente, a tárgyévet követő év március 31-éig köteles gondoskodni. (5) A területi idegenrendészeti hatóság a külföldi egyéni bejelentőlap és a vendégkönyv adatait a tárgyév utolsó napjától számított öt évig kezeli, ezt követően az iratokat megsemmisíti. (6) A (4) és (5) bekezdésekben rögzített határnapok közötti időszakban 15. § (5) bekezdése szerinti iratbetekintést és adatszolgáltatást a területi idegenrendészeti hatóság biztosítja. Belföldi vendégnyilvántartás 17. § (1) A belföldi egyéni bejelentőlapnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a vendég vezeték- és utónevét, születési idejét, lakcímét és személyazonosító igazolvány számát, b) a szálláshely nevét, címét és a szoba számát, c) a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontját, d) az igénybe vett kedvezmény jellegét, e) a kiállítás időpontját és a vendég aláírását, f) a fizetésre és a bejelentőlap kezelésére vonatkozó feljegyzést. (2) A belföldi csoportos bejelentőlapnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a csoportvezető vezeték- és utónevét, lakcímét, személyazonosító igazolvány számát, telefonszámát és aláírását, b) a csoport megnevezését, létszámát, levelezési címét és telefonszámát, c) a csoport tagjainak nevét és születési idejét, d) a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontját, e) az igénybe vett kedvezmény jellegét, f) a fizetésre és a csoportos bejelentőlap kezelésére vonatkozó feljegyzést. A belföldi csoportos bejelentőlapot az egyszerűsített vendégkönyvhöz kell csatolni. (3) Egyszerűsített vendégkönyvnek minősül a kitöltött belföldi egyéni és csoportos bejelentőlapok oldhatatlan kötéssel összeszerelt tömbje is, ha azt a szolgáltató fedlappal és azon a megnyitás időpontjára vonatkozó feljegyzéssel látta el. Az ekként összeszerelt egyszerűsített vendégkönyvet évente le kell zárni. (4) A szolgáltatónak a bejelentőlapokat — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a tárgyévet követő év március 31-éig, az egyszerűsített vendégkönyvet a lezárástól számított öt évig meg kell őriznie, ezt követően az iratokat meg kell megsemmisítenie. Vásárlók könyve 18. § (1) A vendég — szolgáltatással kapcsolatos — írásbeli észrevételeinek, panaszának közlésére a vendégkönyv, egy szerűsített vendégkönyv vezetésére kötelezett szolgáltató köteles vásárlók könyvét rendszeresíteni. (2) A vásárlók könyvét a használatbavétel előtt a jegyző hitelesíti. A vásárlók könyvében — annak használatbavétele előtt — fel kell tüntetni a megnyitás időpontját. (3) A vásárlók könyvébe bárki betekinthet, abból az arra feljogosított hatóság a külön jogszabályban meghatározott módon és körben adatokat igényelhet. (4) A szolgáltatónak a vásárlók könyvét — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — az utolsó bejegyzéstől számított két évig meg kell őrizni. Hatósági ellenőrzés 19. § (1) A szolgáltató — állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshely esetén előzetes írásbeli értesítés alapján, megfelelő időpont tűzése esetén — köteles a jegyző és az illetékes (szak)hatóságok (a továbbiakban együtt: ellenőrzésre jogosult) részére a szálláshelyre való belépést és az ellenőrzés lebonyolítását biztosítani. (2) A szolgáltató jogosult az ellenőrzésen jelen lenni. (3) Ha az ellenőrzésre jogosult megállapítja, hogy a szolgáltatás nem felel meg az e rendeletben előírt feltételeknek, a létesítmény, illetőleg berendezési és felszerelési tárgyai állapota, minősége, tisztasága jogszabályba ütközik, a szolgáltatót írásban a kifogásolt állapot megszüntetésére hívja fel. (4) A szolgáltató köteles a felhívás kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül a kifogásolt állapotot megszüntetni, vagy ha az nem lehetséges, a szálláshelyet átminősíteni, és erről az ellenőrzésre jogosultat, valamint a jegyzőt írásban értesíteni. (5) Ha a szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül a kifogásolt állapotot nem szüntette meg, illetőleg a szálláshely átminősítéséről nem gondoskodott, a jegyző — a 20. §-ban foglaltak kivételével, a szolgáltató egyidejű tájékoztatásával — a szálláshelyet átminősíti. Törlés 20. § (1) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a szálláshelyszolgáltatót, ha a) e rendelet rendelkezéseinek a hatóság felszólítása ellenére ismételten nem tesz eleget, b) a szálláshely típusa (altípusa) szerinti minősítési követelmények minimumának tartósan vagy ismétlődően nem képes megfelelni és más szálláshelytípusba (-altípusba) való átminősítésére sem nyílik mód, illetve azt a szolgáltató nem fogadja el, c) a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatók hatósági nyilvántartásából való törlését kereskedelmi-, illetve magánszálláshely-szolgáltatóként történő hatósági nyilvántartásba vétele céljából kérelmezi, d) a hatósági nyilvántartásból való törlését egyéb okból kérelmezi. (2) Az a szolgáltató, amelyet a nyilvántartásból az (1) bekezdés a)—b) pontja alapján töröltek, újabb nyilvántartásba vételét a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem kérheti. (3) Az a szolgáltató, amelyet a nyilvántartásból az (1) bekezdés c)—d) pontja alapján töröltek, újabb nyilvántartásba vételét a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem kérheti. Adatszolgáltatás 21. § (1) A vendégkönyv, egyszerűsített vendégkönyv vezetésére kötelezett szolgáltató az abban szereplő adatok alapján köteles évente, a tárgyévet követően az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) ,,Jelentés a nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi, szabadidős szálláshelyekről’’ című kérdőívén, az abban meghatározottak szerint adatokat szolgáltatni. (2) A szolgáltató az adatszolgáltatással egyidejűleg köteles a kérdőív egy példányát a jegyző számára megküldeni. (3) Az állami vezetők üdültetését biztosító üdültetési intézmény a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével köteles az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásnak eleget tenni, egyidejűleg mentesül a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség alól. Az Európai Közösség felé történő adattovábbítás 22. § Az európai közösségi célú turizmus-statisztikai adatgyűjtés területén a Tanácsnak az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtéséről szóló 95/57/EK irányelvében meghatározott adattovábbítást a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladatkörében a Központi Statisztikai Hivatal végzi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 23. § (1) Ez a rendelet — a (2)—(3) bekezdésekben foglalt kivétellel — a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 16. § (3) bekezdése, valamint 22. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésekor egyéb jogcímen már üzemelő, ténylegesen nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást nyújtó létesítményeket 2004. február 28-ig kell a rendelet rendelkezéseinek megfelelően minősíteni, valamint a 14. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni. Átmeneti rendelkezés 24. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hegyi menedékházak (turista- és kulcsosházak), valamint a sportlétesítmények szálláshely-részegységei az ,,egyéb sportlétesítmények épülete’’ építményfajtából az ,,egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek’’ építményfajtába sorolandók át. (2) A jegyző — a 14. § szerinti eljárásában — a jelen szakasz (1) bekezdése szerinti létesítményeket érdemi vizsgálat nélkül, a (3) bekezdésben foglaltak teljesüléséig ideiglenes jelleggel veszi nyilvántartásba. (3) A jegyző az (1) bekezdés szerinti, építés nélküli rendeltetésváltozással összefüggő hatósági eljárást 2004. szeptember 1-jét követően új eljárás keretében kezdeményezi. (4) A hegyi menedékházak, valamint a sportlétesítmények szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegységei végleges nyilvántartásba vételére a (3) bekezdés szerinti eljárást követően kerül sor. Felhatalmazás 25. § (1) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, hogy együttes rendeletben határozza meg egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit. (2) Felhatalmazást kap a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, hogy a belügyminiszterrel, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszterrel és a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttes rendeletben határozza meg egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos építésügyi, táj- és természetvédelmi feltételeket. (3) Felhatalmazást kap a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a hegyi menedékházak, valamint a sportlétesítmények szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegységei rendeltetésváltozásával összefüggő méltányossági hozzájárulás eljárási szabályait. Módosuló rendelkezések 26. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet 121. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltaktól kormányrendelet eltérést engedélyezhet.’’ b) az OTÉK 1. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek megvalósítására vonatkozó szabályokat — az üdülő és a munkásszállás kivételével — külön jogszabály állapítja meg.’’ Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés 27. § E rendelet — a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelettel, a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelettel, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló kormányrendelettel együtt — a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács idegenforgalomra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtéséről szóló 95/57/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter