281/2009. (XII. 11.) Korm. rendelete a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez

281/2009. (XII. 11.) Korm. rendelete a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsolódó, a biológiai és táji sokféleség megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsolódó, a biológiai és táji sokféleség megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jegyzőkönyv (a továb biak ban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti. 3. § A Jegyzőkönyv hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: Jegyzőkönyv a Biológiai és Táji Sokféleség Megőrzéséről és Fenntartható Használatáról a 2003. május 22-én Kijevben, a Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről készült Keretegyezményhez kapcsolódóan E Jegyzőkönyv Részes Felei ÖSSZHANGBAN a feladataikkal, amelyek a Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről szóló Keretegyezményből adódnak, a továb biak ban „Kárpátok Egyezmény” (Kijev, 2003), miszerint átfogó politikát folytatnak és együttműködnek a Kárpátok védelmében és fenntartható fejlesztésében; TUDATÁBAN annak, hogy az elmúlt évtizedek során kezdődött és fokozódó egyes emberi tevékenységek jelentős változásokhoz vezettek a Kárpátok biológiai és táji sokféleségében, amelyek számos különböző növény és állatfaj természetes élőhelyei; TÖREKEDVÉN arra, hogy csökkentsék a Kárpátok biológiai és táji sokféleségét fenyegető veszélyeket és támogassák a természeti erőforrások fenntartható használatát; ÖSSZHANGBAN a Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 4. cikke értelmében fennálló kötelezettségeikkel; MEGJEGYEZVÉN, hogy a Jegyzőkönyv valamennyi Részes Fele szintén Részes Fele a biológiai sokféleségről (Rio de Janeiro, 1992); az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern, 1979); a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (Washington, 1973), a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, 1971) és a világ kulturális és természeti örökségének védelméről (Paris, 1972) szóló egyezményeknek; HANGSÚLYOZVA más kapcsolódó egyezményeket és megállapodásokat, különösen a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezményt (Bonn, 1979), az európai táj egyezményt (Firenze, 2000), az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt (Espoo, 1991) valamint az egyezményt a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (Arhus, 1998); FIGYELEMBEVÉVE az Európai Közösségnek a természetvédelemről és a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló jogszabályi keretét; ELISMERVE az Európa Tanács törekvéseit és eredményeit, melyek célja az ökoszisztémák, az élőhelyek, a tájak, a fajok, illetve azok genetikai sokféleségének megőrzése Európában; TÖREKEDVE a már meglévő jogi eszközök eredményesebb végrehajtásának biztosítására, valamint ÉPÍTVE más nemzetközi programokra; AZON MEGGYŐZŐDÉSÜKBŐL, hogy a Kárpátok természeti erőforrásainak védelmére, fenntartására és fenntartható kezelésére irányuló erőfeszítések véghezvitelére egymagában egyetlen ország sem képes, hanem ehhez regionális együttműködésre van szükség; TUDATÁBAN ANNAK, hogy az ökológiai rendszerek túlnyúlnak a nemzeti határokon és az országhatáron átnyúló együttműködés hozzáadott értéket képvisel az ökológiai egységesség meg valósításában; valamint ELHATÁROZVÁN, hogy együttműködnek a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzésében, helyreállításában és fenntartható használatában; Megállapodtak az alábbiakban: ° I. FEJEZET CÉLOK, FÖLDRAJZI HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK 1. cikkely Általános célok és elvek 1. A Biológiai és Táji Sokféleség Megőrzéséről és Fenntartható Használatáról szóló Jegyzőkönyv (a továb biak ban: „a Jegyzőkönyv”) célja a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének a megőrzése, helyreállítása és fenntartható használata a jelenlegi és a jövőbeli generációk hasznára. 2. A fenti célok elérése érdekében a Részes Felek harmonizálják és összehangolják a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése, fenntartása és fenntartható használata terén végzett erőfeszítéseiket és együttműködésüket, biztosítják azok folytonosságát és összekapcsolódását; a degradált élőhelyek helyreállítását; a Kárpátokra jellemző növény- és állatfajok védelmét és fenntartható használatát, különösen a veszélyeztetett fajok, az őshonos fajok és a nagyragadozók védelmét. 3. Ezért a Részes Felek együttműködnek, különösen: (a) a megfelelő kezelési tervek kidolgozásában, összehangolásában és végrehajtásában, melyek célja közös normák meg valósítása az élőhelyek és fajok védelmében és fenntartható használatában; (b) a Kárpátokban honos ökológiai rendszereket, élőhelyeket és fajokat veszélyeztető özönfajok betelepülésének megakadályozásában, illetve azok irtásában vagy visszaszorításában; (c) a Kárpátokban honos ökológiaia rendszereket, élőhelyeket és fajokat veszélyeztető genetikailag módosított szervezetek kijuttatásának megakadályozásában, és azok felügyeletében; (d) a kompatibilis biológiai sokféleség indikátorok és monitoring rendszerek kifejlesztésében és/vagy támogatásában; (e) az összehangolt regionális faj és élőhely nyilvántartás kidolgozásában és/vagy támogatásában; (f) az összehangolt tudományos kutatóprogramok és projektek kidolgozásában és/vagy támogatásában; (g) az ökológiai hálózatok létrehozásában a Kárpátokban és a biológiai és táji sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának az előmozdításában a védett területeken kívül eső területeken; (h) a biológiai és táji sokféleség megőrzése és fenntartható használata céljainak integrálásában más ágazati politikákba. 2. cikkely Földrajzi hatály 1. A Jegyzőkönyv a Kárpátok térségére vonatkozik (a továb biak ban: „a Kárpátok”), amelyet a Részes Felek Konferenciája határoz meg. 2. Az egyes Részes Felek a Jegyzőkönyv alkalmazását országuk területének más részeire is kiterjeszthetik úgy, hogy erről nyilatkozatot tesznek a Letéteményesnek. 3. cikkely Meghatározások E Jegyzőkönyv céljaira: (a) A „biológiai sokféleség” jelenti az élő szervezetek változatosságát, amelybe beleértendő a fajokon belüli, és a fajok és az ökológiai rendszerek közötti változatosság; (b) A „határ menti terület” jelenti az adott Részes Fél joghatósága alatt álló területet egy másik Részes Fél államhatárának közelében, ahol az államhatár egyik oldalán folytatott tevékenységek, a konkrét tevékenységek természetétől függően, valószínűleg közvetlen vagy közvetett, káros vagy pozitív hatással lesznek a környezetre az államhatár másik oldalán; (c) A „Kárpátok Védett Területeinek Hálózata” a Kárpátok védett területei közti együttműködés tematikus hálózatát jelenti; (d) A „megőrzés” olyan intézkedéssorozatokat jelent, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fenntartsák a vadon élő növény és állatfajok természetes élőhelyeinek és populációinak kedvező állapotát; (e) A „Részes Felek Konferenciája” a Kárpátok Egyezmény Részes Feleinek a Konferenciáját jelenti; (f) A „degradált élőhely” jelenti azt az élőhelyet, amelyben az ökológiai funkciók minősége és értéke lecsökkent az olyan különféle behatások következtében, mint amilyen, például a szennyezés, az erőforrások fenntarthatatlan használata, az özönfajok stb.; (g) Az „ökológiai hálózat” jelenti azon területeknek a rendszerét, amelyek ökológiailag és fizikailag összekapcsolódnak, magterületekből, folyosókból és pufferzónákból állnak; (h) A „veszélyeztetett fajok” a kihalás veszélyének kitett fajokat jelentik teljes állományukra, vagy állományuk jelentős részére nézve; (i) Az „endemikus fajok” jelentik egy megadott helyen vagy régióban honos, és arra egyedien jellemző fajokat; (j) Az „özönfajok” jelentik azokat a nem őshonos fajokat, amelyeket szándékosan vagy véletlenül természetes élőhelyükön kívül vezetnek be, ahol azok olyan módon telepszenek meg, szaporodnak és terjednek el, hogy kárt okoznak a fogadó környezetben; (k) A „táj” – ahogyan azt az ember felfogja – azt a területet jelenti, amelynek jellegzetességét a természeti tényezők és/vagy az emberi tevékenység hatása és kölcsönhatása eredményezi; (l) A „táji sokféleség” jelenti a tájak közti változatosságot; (m) A „természetes előfordulású fajok” jelentik egy adott terület vagy ökológiai rendszer őshonos fajait; (n) A „természetes élőhely” jelenti azt a földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzőkkel megkülönböztetett szárazföldi vagy vízi területet, ahol élő szervezet vagy populáció természetesen előfordul; (o) A „megfigyelő” jelenti a Kárpátok Egyezmény 14. cikkely 5. bekezdésében meghatározott megfigyelőt; (p) A „Részes Felek” e Jegyzőkönyv Részes Felei; (q) A „védett terület” olyan földrajzilag meghatározott terület, amelyet úgy kezelnek, hogy meg valósítsák a konkrét természetmegőrzési célokat; (r) A „helyreállítás” egy ökológiai rendszer vagy élőhely eredeti struktúrájához, természetes fajösszetételéhez és természetes funkcióihoz való visszatérést jelenti; (s) A „természetközeli élőhely” olyan élőhelyet jelent, melyet emberi tevékenységgel módosítottak, vagy azzal tartanak fenn, de továbbra is tartalmaz a területen természetesen előforduló fajokat; (t) A „fenntartható használat” a biológiai sokféleség összetevőinek olyan módon és ütemben történő hasznosítását jelenti, hogy az nem eredményezi a biológiai sokféleség hosszú távú hanyatlását, és ez által fenntartja azt a képességét, hogy teljesíteni tudja a jelenlegi és jövőbeli generációk igényeit és elvárásait; (u) Az „országhatáron átnyúló védett terület” jelent olyan kettő vagy több védett területből álló területet, amely kettő vagy több Részes Fél területén, az államhatár közelében található, s melyek mindegyike az adott Részes Fél joghatósága alatt marad. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK 4. cikkely A Kárpátok biológiai és táji sokféleségének a megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát célzó szakpolitikák Minden Részes Fél szakpolitikákat és stratégiákat dolgoz ki és hajt végre országa területén a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzése, helyreállítása és fenntartható használata céljából, miközben figye lembe veszi a más Részes Felek által kidolgozott és végrehajtott szakpolitikákat és stratégiákat. 5. cikkely A Kárpátok biológiai és táji sokfélesége megőrzése és fenntartható használata céljainak beépítése az ágazati politikákba 1. A Részes Felek figye lembe veszik e Jegyzőkönyv célkitűzéseit más szakpolitikákban, különösen a területi tervezés és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a víz és vízgyűjtő gazdálkodás, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, közlekedés és infrastruktúra, turizmus, ipar és energia politikában. 2. A Részes Felek együttműködnek a biológiai és táji sokféleség megőrzése és fenntartható használata céljainak más regionális vagy átfogó ágazati politikákba és stratégiákba történő beépítésében, mely politikák és stratégiák hatással lehetnek a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzésére és fenntartható használatára. 6. cikkely A regionális és helyi hatóságok, valamint más érdekelt felek részvétele 1. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak, a meglévő intézményi keretükön belül, az intézmények és az érintett regionális és helyi hatóságok összehangolásának és együttműködésének megkönnyítésére a megosztott felelősség ösztönzése, különösen szinergiák kidolgozása és előmozdítása céljából a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára irányuló politikák végrehajtása során, valamint az abból származó intézkedések előmozdítására. 2. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a regionális, helyi hatóságokat és más érdekelt feleket bevonják a fenti politikák és intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába. 7. cikkely Nemzetközi együttműködés 1. A Részes Felek ösztönzik az aktív együttműködést az ille té kes intézmények és szervezetek között nemzetközi szinten a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzéséhez, helyreállításához és fenntartható használatához kapcsolódóan. 2. A Részes Felek elősegítik a Kárpátok regionális és helyi hatóságai közötti együttműködést nemzetközi szinten és a közös problémákra a legmegfelelőbb szinten keresnek megoldásokat. III. FEJEZET KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK 8. cikkely Természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése, fenntartása, helyreállítása és fenntartható használata 1. A Részes Felek Konferenciája elfogadja a Kárpátokban honos, veszélyeztetett természetes és természetközeli élőhelyek listáját (Kárpátokban található élőhelyek Vörös Listája). 2. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak országuk területén azzal a céllal, hogy biztosítsák a Kárpátokban található természetes élőhelyek hosszútávú megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát, külön hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett élőhelyekre a 8. cikkely 1. bekezdésében meghatározottak szerint. 3. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak országuk területén azzal a céllal, hogy fenntartsák vagy helyreállítsák, és fenntarthatóan használják a Kárpátok természetközeli élőhelyeit, külön hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett természetközeli élőhelyekre a 8. cikkely 1. bekezdésében meghatározottak szerint. 9. cikkely A Kárpátokban található természetes és természetközeli élőhelyek és ökológiai hálózat folytonossága és összekapcsolódása 1. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak országuk területén azzal a céllal, hogy javítsák és biztosítsák a Kárpátok természetes és természetközeli élőhelyeinek a folytonosságát és összekapcsolódását, lehetővé téve ez által a vadon élő fajok populációinak, különösen a nagy ragadozóknak az elterjedését és vándorlását és e populációk közötti genetikai cserét. 2. Az egyes Részes Felek fenntartják, kezelik, és amennyiben szükséges, bővítik az országuk területén található védett területeket a Kárpátokban, és ösztönzik új védett területek kijelölését és kezelését a Kárpátokban. 3. A Részes Felek együttműködnek a Kárpátok ökológiai hálózatának létrehozásában, amely védett területekből, illetve más, a Kárpátok biológiai és táji sokfélesége és az összefüggő hálózat szempontjából jelentős területekből áll. 10. cikkely Degradált élőhelyek helyreállítása Az egyes Részes Felek intézkedéseket tesznek országuk területén a degradált kárpáti élőhelyek helyreállítására. 11. cikkely A Kárpátok növény- és állatfajainak a megőrzése és fenntartható hasznosítása Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak országuk területén a Kárpátokban honos növény és állatfajok hosszútávú megőrzésének és fenntartható hasznosításának a biztosítására. 12. cikkely A Kárpátokban található veszélyeztetett fajok, köztük az őshonos fajok és nagytestű ragadozók megőrzése 1. A Részes Felek Konferenciája, nemzetközileg elismert alapelvek és kritériumok alapján, elfogadja a Kárpátokban honos veszélyeztetett növény- és állatfajok listáját (kárpáti fajok vörös listája). 2. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak országuk területén a veszélyeztetett fajok, köztük a Kárpátokban honos növény és állatfajok, különösen nagyragadozók hosszútávú megőrzésének vagy fenntartható hasznosításának és helyreállításának a céljából, mely utóbbiak kezelési terveket igényelhetnek. 3. A Részes Felek együttműködnek az őshonos állat- és növényfajok visszatelepítésére irányuló tevékenységekben. 13. cikkely Az ökoszisztémákat, élőhelyeket és fajokat veszélyeztető özönfajok és/vagy genetikailag módosított szervezetek bevezetésének megakadályozása, ellenőrzése és megszüntetése 1. Az egyes Részes Felek olyan politikákat folytatnak, amelyek célja az özönfajok és/vagy genetikailag módosított szervezetek bevezetésének vagy kibocsátásának megakadályozása, mely szervezetek várhatóan kedvezőtlen hatással lennének a Kárpátok biológiai sokféleségére, ökológiai rendszereire, élőhelyeire vagy fajaira, ezen belül a területén megjelenő új, özönfajok előfordulásával kapcsolatos korai riasztásra. 2. Az egyes Részes Felek intézkedéseket hoznak országuk területén az 1. bekezdésben említett fajok bevezetésének vagy kibocsátásának megakadályozása, és amennyiben szükséges, e fajok ellenőrzése és megszüntetése céljából. 14. cikkely Kárpátok Védett Területeinek Hálózata 1. A Részes Felek támogatják és elősegítik az együttműködést a Kárpátok Védett Területeinek Hálózata keretében, melyet a Részes Felek hoztak létre, és ösztönzik a védett területek vezetését, hogy vegyenek részt e hálózat keretében meg valósuló együttműködésben. 2. A Részes Felek Konferenciája a területeket a Kárpátok Védett Területeinek Hálózata részeként ismeri el, és elfogadja a hálózat hatáskörének leírását. 15. cikkely A védett területeken kívül eső területek megőrzésének és fenntartható kezelésének elősegítése 1. Mindegyik Részes Fél intézkedéseket hoz saját területén a Kárpátok védett területein kívül eső területek megőrzésének és fenntartható kezelésének előmozdítására. 2. Mindegyik Részes Fél elősegíti a koordinációt és az együttműködést valamennyi érintett érdekelt fél között a megőrzés és fenntartható kezelés előmozdítására azokon a területeken, amelyek kívül esnek a Kárpátok védett területein, különösen a jelenlegi védett területek és a Kárpátok biológiai és táji sokfélesége szempontjából jelentős más területek és élőhelyek közötti összekapcsolódás javítása és biztosítása céljából. 16. cikkely Határ menti területeken hozott intézkedésekkel kapcsolatos konzultáció, ezek összehangolása és koordinálása 1. Mindegyik Részes Fél összehangolja és koordinálja a szomszédos Részes Féllel a Kárpátokban határ menti területen, különösen országhatáron átnyúló védett területen hozott intézkedéseit, melyek célja az 1. cikkely 2. és 3. bekezdésében felsorolt célkitűzések teljesítése. 2. A Részes Felek együttműködnek a meglévő, országhatáron átnyúló kárpáti védett területeken és összehangolják az alkalmazott kezelési célokat és intézkedéseket, és, amennyiben szükséges, ösztönzik a meglévő, országhatáron átnyúló védett területek bővítését, illetve új, országhatáron átnyúló védett területek létesítését a Kárpátokban. 3. Amennyiben a veszélyeztetett fajok természetes élőhelye a Részes Felek közötti államhatár két oldalán helyezkedik el, az ily módon érintett Részes Felek együttműködnek e fajok és azok természetes élőhelyei megőrzésének, és, amennyiben szükséges, helyreállításának a biztosításában. 17. cikkely Kezelési tervek kidolgozása és végrehajtása 1. Az egyes Részes Felek kezelési terveket dolgoznak ki és hajtanak végre a természetes és természetközeli élőhelyek hosszútávú megőrzése, fenntartása és helyreállítása, folytonossága és összekapcsolódása és fenntartható használata, a degradált élőhelyek helyreállítása, illetve a Kárpátokban honos növény- és állatfajok hosszútávú megőrzése és fenntartható használatának biztosítása céljából. 2. A megosztott felelősség ösztönzése céljából az egyes Részes Felek elősegítik az intézmények, regionális és helyi hatóságok és más érdekelt felek összehangolását és együttműködését, akik közvetlenül vesznek részt az 1. bekezdésben említett kezelési tervek végrehajtásában. 18. cikkely Kompatibilis megfigyelési és információs rendszerek 1. A Részes Felek együttműködnek a Kárpátokban lévő környezeti megfigyelési rendszereik harmonizálásában, amelyek előmozdítják e Jegyzőkönyv céljainak a teljesítését. 2. A Részes Felek együttműködnek a Kárpátok biológiai és táji sokfélesége közös információs rendszerének a kidolgozásában. 3. Az egyes Részes Felek együttműködnek, hogy biztosítsák az országos kutatási eredmények beépülését a közös információs rendszerbe. 19. cikkely Összehangolt tudományos kutatás és információcsere 1. Az egyes Részes Felek elősegítik a területükön, vagy a Részes Felek tudományos intézetei által végrehajtott tudományos kutatás összehangolását, melyet a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzése, helyreállítása és fenntartható használata kapcsán végeztek. 2. A Részes Felek együttműködnek olyan kutatási programok, projektek támogatásában és harmonizálásában, amelyek elősegítik e Jegyzőkönyv céljainak a teljesítését. 3. A Részes Felek elősegítik a tudományos intézetek közti együttműködést a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzése, helyreállítása és fenntartható használata terén, különösen a megfigyelési rendszerek harmonizálása, az adatbázisok biztosítása és harmonizálása és a Kárpátokban folyó közös kutatási programok és projektek vállalása terén. 4. A Részes Felek együttműködnek e Jegyzőkönyv céljaihoz kapcsolódó tudományos eredmények terjesztésében. 5. A Részes Felek támogatják a Kárpátok összehangolt regionális faj és élőhely nyilvántartását. 6. Az egyes Részes Felek információt és tapasztalatot cserélnek más Részes Felekkel az 1. cikkely 2. és 3. bekezdésében felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó módszerekről. 7. Az egyes Részes Felek információt cserélnek más Részes Felekkel a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát célzó stratégiákról és politikákról. 20. cikkely Közös programok és projektek Az egyes Részes Felek igényeiknek és lehetőségeiknek meg fele lően vesznek részt az 1. cikkely 2. és 3. bekezdésében felsorolt tevékenységekről szóló, a Kárpátokban zajló, a Részes Felek által közösen vállalt közös programokban és projektekben. IV. FEJEZET VÉGREHAJTÁS, MEGFIGYELÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 21. cikkely Végrehajtás 1. Mindegyik Részes Fél megfelelő jogi és közigazgatási intézkedéseket tesz e Jegyzőkönyv rendelkezései végrehajtásának biztosítására és ezen intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére. 2. Az egyes Részes Felek megvizsgálják e Jegyzőkönyv rendelkezései végrehajtásának pénzügyi támogatási lehetőségét. 3. A Részes Felek Konferenciája Stratégiai Akciótervet dolgoz ki és fogad el e Jegyzőkönyv végrehajtásáról. 22. cikkely A biológiai és táji sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatások megelőzése 1. A Részes Felek az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit alkalmazzák projektek és tevékenységek értékelésénél és azok lehetséges közvetlen és közvetett, rövid és hosszútávú hatásainak a figye lembevételénél, beleértve azok kumulatív hatását is, amelyek várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorolnak a Kárpátok biológiai és táji sokféleségére. E tekintetben a Részes Felek megfelelő értékelést készítenek az élőhelyekre és fajokra vonatkozó projektek, tervek és tevékenységek potenciális kedvezőtlen hatásairól, ezen belül, az országhatáron túlnyúló hatásokról is. 2. Az egyes Részes Felek olyan feltételeket állapítanak meg, köztük kártérítési és kártalanítási szabályokat, melyek alapján engedélyezhetők azon szakpolitkai döntések, projektek és tevékenységek, amelyek potenciálisan káros hatással lehetnek a biológiai és táji sokféleségre. 23. cikkely Hagyományos ismeretek és gyakorlatok E Jegyzőkönyv végrehajtása során a Részes Felek intézkedéseket tesznek a hagyományos ismeretek, különösen a hagyományos földhasználati módok, földi erőforrás gazdálkodási gyakorlatok, háziállatok helyi fajtái és helyi termesztésű növényfajták megőrzésére, valamint a vadon növő növények fenntartható használatára. 24. cikkely Oktatás, tájékoztatás és a tudatosság erősítése 1. A Részes Felek támogatják a nyilvánosság oktatását, tájékoztatását és tudatosságának erősítését e Jegyzőkönyv céljaival, intézkedéseivel és végrehajtásával kapcsolatban. 2. A Részes Felek biztosítják a nyilvánosság hozzáférését e Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információhoz. 25. cikkely Részes Felek találkozója 1. A Kárpátok Egyezmény Részes Feleinek Konferenciája egyben e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgál. 2. A Kárpátok Egyezmény azon Részes Felei, amelyek nem Részes Felei e Jegyzőkönyvnek, megfigyelőként vehetnek részt a Részes Felek Konferenciáján, mely e Jegyzőkönyv részeseinek találkozójaként szolgál. Amikor a Részes Felek Konferenciája e Jegyzőkönyv Részes Felei találkozójának szerepét tölti be, a Jegyzőkönyv alá tartozó határozatok meghozatalában csak annak Részes Felei vehetnek részt. 3. Amikor a Részes Felek Konferenciája e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként működik, a Részes Felek Konferenciája vezetőségének bármely tagját, aki az Egyezmény egyik Részes Felét képviseli, amely azonban nem Részes Fél e Jegyzőkönyvben, a Jegyzőkönyv Részes Felei által és közülük választott taggal kell helyettesíteni. 4. A Részes Felek Konferenciájára vonatkozó eljárási szabályok mutatis mutandis alkalmazandók a Részes Felek találkozójára, kivéve, ha e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként működő Részes Felek Konferenciája egyhangúan másként dönt. 5. A Részes Felek Konferenciájának első találkozóját, amely e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgál, a Titkárság hívja össze a Részes Felek Konferenciájának első olyan találkozójához kapcsolódóan, amelyre a Jegyzőkönyv hatályba lépésének időpontját köve tően kerül sor. A Részes Felek Konferenciájának ezt követő rendes találkozóira, melyek e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozói lesznek, a Részes Felek Konferenciájának rendes üléseihez kapcsolódóan kerül sor, kivéve, ha e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Részes Felek Konferenciája ettől eltérően határoz. 6. E Jegyzőkönyv Részes Felei találkozójaként szolgáló Részes Felek Konferenciája, megbízatása keretében, meghozza a Jegyzőkönyv hatékony végrehajtáshoz szükséges határozatokat. Ellátja e Jegyzőkönyv értelmében rábízott feladatokat, éspedig: a) Ajánlásokat tesz e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges bármely kérdésben; b) Létrehozza e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesnek tartott alárendelt testületeket; c) Megfontol, és szükség szerint elfogad, minden olyan módosítást a Jegyzőkönyvben, amelyek e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesek; valamint d) Gyakorolja mindazon egyéb funkciókat, amelyek e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesek. 26. cikkely A titkárság 1. A Kárpátok Egyezmény 15. cikkelye által létesített Titkárság tölti be e Jegyzőkönyv Titkárságának a szerepét. 2. A Kárpátok Egyezmény 15. cikkely 2. bekezdése a Titkárság feladatairól mutatis mutandis alkalmazandó e Jegyzőkönyvre. 27. cikkely Alárendelt testületek 1. A Kárpátok Egyezmény által, vagy annak keretében létesített bármely alárendelt testület betöltheti e Jegyzőkönyv Részes Felei találkozójának szerepét, és szolgálhatja a Jegyzőkönyvet, és ebben az esetben a Részes Felek találkozója határozza meg, hogy az adott testület milyen funkciókat gyakorolhat. 2. A Kárpátok Egyezmény azon Részes Felei, amelyek nem Részes Felei e Jegyzőkönyvnek, megfigyelőként vehetnek részt ezen alárendelt testületek értekezletein. Amikor a Kárpátok Egyezmény egy alárendelt testülete e Jegyzőkönyv alárendelt testületeként szerepel, a Jegyzőkönyv alá tartozó határozatok meghozatalában csak a Jegyzőkönyv Részes Felei vehetnek részt. 3. Amikor a Kárpátok Egyezmény egy alárendelt testülete e Jegyzőkönyv ügyeivel kapcsolatos feladatokat lát el, az adott alárendelt testület vezetőségének azon tagját, amely a Kárpátok Egyezmény olyan Részes Felét képviseli, amely nem részese a Jegyzőkönyvnek, a Jegyzőkönyv Részes Felei által és közül választott taggal kell helyettesíteni. 28. cikkely A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése 1. A Részes Felek rendszeresen beszámolnak a Részes Felek Konferenciájának e Jegyzőkönyvvel kapcsolatos intézkedésekről és a megtett intézkedések eredményeiről. A Részes Felek Konferenciája meghatározza a benyújtandó beszámolók gyakoriságát és formáját. 2. Megfigyelők tájékoztatást, illetve beszámolót nyújthatnak be e Jegyzőkönyv végrehajtásáról és rendelkezéseinek teljesítéséről a Részes Felek Konferenciájának és/vagy a Kárpátok Egyezmény Végrehajtó Bizottságának (a továb biak ban: „Végrehajtó Bizottság”). 3. A Végrehajtó Bizottság gyűjti, értékeli és elemzi e Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információkat, és figyelemmel kíséri e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek teljesítését a Részes Felek részéről. 4. A Végrehajtó Bizottság ajánlásokat tesz a Részes Felek Konferenciája felé a Jegyzőkönyv végrehajtására, és a teljesítéséhez szükséges intézkedésekre. 5. A Részes Felek Konferenciája fogadja el vagy javasolja a szükséges intézkedéseket. 29. cikkely A rendelkezések eredményességének értékelése 1. A Részes Felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek az eredményességét. A Részes Felek Konferenciája megvizsgálhatja megfelelő módosítások elfogadását a Jegyzőkönyvben, amennyiben arra szükség van céljai teljesítéséhez. 2. A Részes Felek elősegítik a helyi hatóságok és más érdekelt felek részvételét az 1. bekezdés szerinti folyamatban. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. cikkely A Kárpátok Egyezmény és a Jegyzőkönyv közti kapcsolatok 1. E Jegyzőkönyv képezi a Kárpátok Egyezmény Jegyzőkönyvét az Egyezmény 2. cikk 3. bekezdése és bármely más vonatkozó cikke értelmében. 2. A Jegyzőkönyv a Letéteményesnél aláírásra nyitva áll 2008. június 19-től 2009. június 19-ig. 3. A Kárpátok Egyezmény 19., 20. cikkelyében, a 21. cikkely 2–4 bekezdéseiben, és 22. cikkelyében a hatálybalépésről, módosításról, felmondásról és a vitás ügyek rendezéséről szóló rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók e Jegyzőkönyvre. Csak a Kárpátok Egyezmény Részes Fele válhat e Jegyzőkönyv Részes Felévé. 31. cikkely Fenntartások E Jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem lehet fenntartásokat tenni. 32. cikkely Letéteményes E Jegyzőkönyv letéteményese Ukrajna Kormánya. Készült: Bukarestben, 2008. június 19-én, egy eredeti példányban, angol nyelven. E Jegyzőkönyv eredeti példánya a Letéteményesnél kerül elhelyezésre, aki hitelesített másolatokat küld minden Részes Fél számára. ENNEK HITELÉÜL, az erre meg fele lően felhatalmazott alulírottak, a jelen Jegyzőkönyvet aláírták: Cseh Köztársaság Kormánya részéről Magyar Köztársaság Kormánya részéről Lengyel Köztársaság Kormánya részéről Románia Kormánya részéről Szerbia Kormánya részéről Szlovák Köztársaság Kormánya részéről Ukrajna Kormánya részéről” 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a Jegyzőkönyv 30. cikkely 3. pontja alapján a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezmény 21. cikkelye szerint meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Jegyzőkönyv, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását köve tően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök