10/2010. (III. 26.) NFGM utasítása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a dönté

10/2010. (III. 26.) NFGM utasítása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sztv. vhr.) rendelkezéseire figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról – az Ámr. 20. § (3) bekezdés a) pontja alapján – az alábbi utasítást adom ki: I. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) Igazgatása költségvetésének tervezésére, teljesítésére, gazdálkodására és beszámolására. II. Az előirányzatok tervezésének feladatai 1. Az NFGM Igazgatása bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése, a célok és támogatások összhangjának megteremtése a Költségvetési és Kontrolling Főosztály feladata, amelynek keretében: a) a költségvetési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban elkészíti az NFGM Igazgatása kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát, b) a jóváhagyott költségvetési törvényben foglaltak alapján az előzetes, majd a végleges kincstári költségvetés elkészítése, c) előzőek alapján 2010. évtől kezdődően éves költségvetés összeállítása és tárgyév február 20-ig – 2010. évben kivételesen május 31-ig – történő irányító szerv általi jóváhagyatása. Az éves költségvetés a szerv éves feladatellátásának, szervezeti felépítésének, személyi és tárgyi feltételeinek, költségvetési-pénzügyi feltételeinek – különös tekintettel a finanszírozási forrásokra úm. maradvány, fejezeti kezelésű előirányzatok stb. –, valamint mindezek összhangjának bemutatására szolgál. A költségvetési – pénzügyi feltételek, források meghaladhatják a költségvetési szerv kincstári, valamint elemi költségvetési előirányzatait. Az éves költségvetéshez teljesítményterv kerül hozzárendelésre. d) az elemi költségvetés javaslatának összeállítása és jóváhagyatása (Ámr. 46. §) tárgyév február 28-ig, amely magában foglalja – a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozását – tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve – és javaslattételt a szakmai főosztályokkal egyeztetve, – az előirányzat-felhasználási terv kidolgozását, – a személyi juttatások kidolgozását – az engedélyezett létszámkeret alapján – a Humánigazgatási Főosztály bevonásával, – a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó szöveges indokolás elkészítését, a vonatkozó számításokat. 2. Az elemi költségvetést irányítási hatáskörben a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által elkészített és ellenőrzött dokumentációk alapján, a miniszter, vagy – a miniszter által átadott jogkörben – az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető hagyja jóvá. III. Költségvetési előirányzatok felosztása, módosítása 1. Az NFGM – mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – költségvetési törvényben megállapított előirányzatainak részletes, felhasználási célok szerinti, illetve szakfeladatonkénti felosztását a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján – az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető egyetértésével – a miniszter hagyja jóvá. 2. Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének kezdeményezésére – az NFGM jóváhagyott előirányzatain belül az eredetileg felosztásra nem került tartalék, vagy a megtakarított kiadási előirányzatnak az év közbeni felhasználásából eredő átcsoportosításokat, – a költségvetésben jóváhagyott összegekhez képest – amennyiben nem az irányító szerv az engedélyező – a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között az Áht. 98. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel és az Ámr. 60. §-ában részletezett előírások szerint, – a jóváhagyott előirányzatokon felüli – a tényleges többletnek megfelelő összegű – az Áht. 99. § (1) bekezdésében felsorolt 87. § (3) bekezdés b), c), e) és a (4) bekezdés b) pontja szerinti többletbevételek, valamint az Ámr. 60. § (1) bekezdés c) pontjában és a személyi juttatások jóváhagyott előirányzatának év közbeni módosításáról szóló Ámr. 88. §-ában foglaltak figyelembevételével történő – intézményi előirányzat-módosítási hatáskörében – az irányító szerv és a Kincstár egyidejű, öt munkanapon belüli tájékoztatása mellett – a szerv vezetője által átadott hatáskörben az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető hagyja jóvá. A költségvetésben jóváhagyott összegekhez képest a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat csoportok között átcsoportosítást az Áht. 98. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint az irányító szerv engedélyezhet. 3. Az NFGM Igazgatása előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával, valamint előző évben vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő kiadásainak a teljesítését és előirányzat-módosítását – az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát és jóváhagyását megelőzően – a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányítási, felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, annak általános helyettese, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban kijelölt személy hagyja jóvá. 4. Az NFGM Igazgatása felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat (Ámr. 60. §) a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, annak általános helyettese, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban kijelölt személy engedélyezi. 5. Az NFGM Igazgatása költségvetését érintő Magyar Államkincstár felé bejelentett előirányzat-módosításokról – hatáskörönkénti bontásban – az analitikus nyilvántartás vezetését a Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztálya végzi. IV. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés 1. A kötelezettségvállalás (Ámr. 72. §) (1) Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely a minisztérium feladatainak ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. Kötelezettségvállalási dokumentumnak minősülnek különösen az alábbiak: a) köztisztviselői kinevezési okmány, munkaszerződés, b) megbízási szerződés, c) egyéb szerződés (megállapodás), d) elküldött és visszaigazolt megrendelés, e) ideiglenes külföldi utazási engedély, f) belföldi kiküldetés elrendelése, g) pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, h) kormányhatározat alapján átcsoportosított és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belül tett intézkedés dokumentuma, i) egyéb [az Ámr. 72. § (1) bekezdésében foglaltak], j) az Ámr. 72. § (2)-a szerint: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) –, amennyiben nem kerülnek visszavonásra. (2) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörét megállapító 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel – a (3)–(4) bekezdésekben foglaltak kivételével – kizárólag a 2. pont szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet [Ámr. 72. § (3) bekezdés]. (3) Gazdasági eseményenként a bruttó – általános forgalmi adót tartalmazó – 100 000 forintot el nem érő kifizetések, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében – írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges [Ámr. 72. § (11) bekezdés]. Az 100 000 forintot el nem érő kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla alapján kell nyilvántartásba venni, a IV. fejezet 1. (17) pont szerint. (4) Kincstári körön kívüli természetes és jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségek külön írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nélkül is teljesíthetőek, ha a jogosultsági feltételeket jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerős bírósági ítélet, hatósági döntés határozza meg (nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, valamint az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások stb.) [Ámr. 72. § (12) bekezdés]. (5) Az NFGM-ben kötelezettségvállalásra jogosult: a) átfogó jogkörrel – a miniszter értékhatár nélkül, b) ügyrendileg hozzátartozóan – az államtitkár, a kabinetfőnök, az irányítást gyakorló szakállamtitkár 40 millió forint értékhatárig, – a főosztályvezető, a főosztályvezetői juttatásra jogosult vezető 25 millió forint értékhatárig. (6) Az értékhatár kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, s nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben az adott szervezeti egység, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott előirányzatot. (7) Amennyiben a kötelezettségvállalás összege eléri vagy meghaladja a nettó 8 millió forintot, a kötelezettségvállaláshoz az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető egyetértése szükséges. (8) A 10 millió forintot elérő, valamint az azt meghaladó kötelezettségvállalások tervezetét, a tervezett kifizetést a költségvetési ellenjegyzés előtt legalább három munkanappal az aláírás előtt elektronikus úton be kell mutatni a miniszterelnök által megbízó levéllel ellátott kincstárnoknak. Amennyiben a kincstárnok a kötelezettségvállalás tervezetével, tervezett kifizetéssel kapcsolatosan célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalás, kifizetés előkészítését észleli, úgy egyeztetésre kerül sor [Ámr. 163. § (11) bekezdés, 236. §], amelynek eredményeképpen a tervezett kötelezettségvállalás ellenjegyzése engedélyezésre, vagy elutasításra kerül. (9) Az NFGM Igazgatása terhére kötendő szerződésnek, az NFGM Igazgatása terhére történő megrendelésnek tartalmaznia kell: a) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, amelyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – oly módon kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át, b) a kifizetendő összeget, c) az összeg kifizetésének időpontját, d) kötelezettségvállalás azonosítóját. (10) A kötelezettségvállaló felel a Kbt.-ben, a kapcsolódó jogszabályokban, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért. (11) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról a költségvetési ellenjegyző köteles gondoskodni. (12) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát (előkészítés, véleményezés, aláírás, szakmai teljesítésigazolás, szerződés nyilvántartás stb.), továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványok részletes szabályait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasítás tartalmazza. (13) A kötelezettségvállalási adatlapot véleményező, aláíró, ellenjegyző személyek nevét nyomtatott betűvel is ki kell írni. (14) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel – vállalható. (15) Éven túli fizetési kötelezettség vállalható egyrészt a tárgyévi előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik [Áht. 100/B. § (2) bekezdés], másrészt a következő évek előirányzata terhére az Áht. 12/A.–12/B. §-ában foglaltak szerint. (16) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére – ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél – újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható [Ámr. 212. § (7) bekezdés]. (17) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a szerződés NFGM-et illető eredeti példányát a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére meg kell küldeni. (18) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztályát vezető főosztályvezető-helyettes integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját. (19) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással, amelyért felelős személyek név szerint, valamint a dokumentálásának módja a Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztályát vezető főosztályvezető-helyettes által kerülnek kijelölésre; az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírásai tartalmazzák. 2. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése (Ámr. 74. §) (1) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a szerv állományába tartozó személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő. Az ellenjegyzés kizárólag írásban történhet [Ámr. 17. § (9); 74. § (1)–(2) bekezdések]. A kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzését a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. (2) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági vezető által átadott jogkörben a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének általános helyettese, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által – az Ámr. 243. § (1) bekezdésében foglalt átruházási jog alapján – írásban kijelölt személy jogosult. Írásbeli ellenjegyzés nélkül – a IV. fejezet 1. pont (3) bekezdésében foglalt kivétellel – az NFGM Igazgatása költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető. (3) Az éves költségvetési előirányzatok III. fejezet 1. pontjában foglalt jogcímenkénti, illetve felhasználási célok szerinti, szakfeladatonkénti felosztásának jóváhagyását megelőzően az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás. (4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, b) előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat [Ámr. 74. § (3) bekezdés]. (5) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (4) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezetőt [Ámr. 74. § (5) bekezdés]. (6) Az ellenjegyző a (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükség esetén – az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető külön engedélyével – szakértőt vehet igénybe [Ámr. 74. § (4) bekezdés]. (7) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalások bejelentéséről – a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig [Ámr. 235. § (1) bekezdés], a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 49. számú mellékletében meghatározott formában –, ha annak egyedi összege eléri a bruttó, általános forgalmi adót is tartalmazó, 1 millió forintot. A kötelezettségvállalás változásait a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 50. számú, valamint a 51. számú mellékletében meghatározott formában kell bejelenteni, legkésőbb a kifizetést megelőző 10. napig. A kötelezettségvállalások Magyar Államkincstárhoz történő bejelentésével kapcsolatos feladatokat, a feladatok teljesítésének határidejét a kijelölt felelősök munkaköri leírásai tartalmazzák. 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok évközi átcsoportosítása az NFGM Igazgatásához Az éves költségvetés végrehajtása során a minisztériumi fejezet egyes fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló, mindenkor hatályos, belső szabályozásban kijelölt, egyes fejezeti kezelésű előirányzatok – pénzügyi bonyolítás céljából – átcsoportosításra kerülnek az NFGM Igazgatása költségvetésébe. Az átcsoportosított előirányzatok felhasználása során a jelen utasításban foglaltak szerint kell eljárni, a fejezeti kezelésű előirányzatokról szóló szabályozásban az erre vonatkozó – különösen az elszámolás módjára – foglaltak figyelembevételével. 4. Eltérés az általános előírástól (1) A kötelezettségvállalás és ellenjegyzés eljárási rendje, az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan esetben, ahol külön utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Az előzőekre figyelemmel különös eljárási szabályokat tartalmaz: – az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló, – a minisztérium reprezentációs kiadásaira, valamint a protokollhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásaira vonatkozó, – a fordítási feladatok ellátásáról szóló, – a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló, – az NFGM által finanszírozott tanulmányok tervezésével, nyilvántartásával és hasznosításával kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítás. (2) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető vagy helyettese, mint kiküldő rendeli el. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is. (3) Az NFGM létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Humánigazgatási Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja. (4) Az egyes szervezeti egységeknél, az NFGM éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály ellenjegyzését követően a Humánigazgatási Főosztály vezetője engedélyezi és írja alá. (5) A miniszter, valamint az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeknél a vezető közvetlen kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály ellenjegyzését követően, a Humánigazgatási Főosztály bevonásával – engedélyezhető a személyi juttatás terhére szerződés megkötése. (6) A többletfeladatok díjazásaként adható céljuttatásokról szóló megállapodások megkötését, illetve teljesítésük igazolását a közvetlen szakmai vezető kezdeményezésére, a munkáltatói jogkört gyakorló vezető általi elfogadása esetén, a Humánigazgatási Főosztály előterjesztése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály ellenjegyzését követően – a miniszter hagyja jóvá. (7) A külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthető szerződés: – ha jogszabály nem zárja ki, vagy – az alapító okiratban, szmsz-ben meghatározott szakmai alap- és kiegészítő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és – ellátására megfelelő szakembert nem foglalkoztat, vagy – az alaptevékenységhez kapcsolódó feladat, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat [Ámr. 82. § (3) bekezdés]. (8) Az NFGM által a dologi kiadások között megtervezett, szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele rendjéről külön NFGM utasítás rendelkezik. (9) Költségráfordítást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Humánigazgatási Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges. V. A szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás, az utalvány ellenjegyzése 1. A szakmai teljesítés igazolása (Ámr. 76. §) (1) A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. (2) A folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasítás tartalmazza. (3) A szakmai teljesítést az ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell, a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését az igazolás dátumának és a teljesítésre történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. 2. Érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés A szakmai teljesítés igazolását követően, a pénzügyi teljesítés előtt, a kifizetendő számlát érvényesíteni, utalványozni, ellenjegyezni kell. (1) Érvényesítés (Ámr. 77. §) 1. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a szerződés szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a benyújtott számla alakilag az előírt követelményeknek megfelel-e. 2. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását [Ámr. 77. § (3) bekezdés]. 3. Az érvényesítés átutalás esetében a Forrás SQL integrált rendszer által előállított ún. Kiadási utalványrendeleten, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik. 4. Az NFGM Igazgatása pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban meghatalmazott pénzügyi-számviteli képesítésű személyek jogosultak. (2) Utalványozás (Ámr. 78. §) 1. Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor külön írásbeli rendelkezéssel, vagy készpénzes fizetési mód bizonylaton lehet, az alábbi tartalommal: – az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzőjének keltezéssel ellátott aláírását, – az utalvány szót, – a költségvetési évet, – a befizető és a kedvezményezett nevét, címét, – a fizetés módját, időpontját, devizanemét, összegét, – a megterhelendő és jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését, – a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát. 2. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, átutalással postai utalvány alapján – befolyó bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit. 3. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a Forrás SQL integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, a főkönyvi számla számát, valamint a (2) bekezdés 1. pontjában előírtakat tartalmazza-e. Az utalványozó, ha hiányosságot tapasztal, köteles az okmányokat visszaadni az érvényesítőnek. 4. Utalványozásra a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által meghatalmazott személyek jogosultak. (3) Az utalvány ellenjegyzése (Ámr. 79. §) 1. Az utalvány ellenjegyzője köteles ellenőrizni az (1) bekezdés szerinti érvényesítés szabályszerűségét, meg kell győződnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e. 2. Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az ellenjegyzés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ámr. 74. § (5)–(6) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 3. Az utalvány ellenjegyzésére a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által meghatalmazott személyek jogosultak. 3. Összeférhetetlenség (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. (2) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult, valamint a szakmai teljesítést igazoló személlyel [Ámr. 80. § (1) bekezdés]. (3) Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és szakmai teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyv), vagy a maga javára látná el [Ámr. 80. § (2) bekezdés]. (4) A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról készített mellékletek jelen utasítás függelékei [Ámr. 80. § (3) bekezdés]. VI. Számviteli feladatok 1. Nyilvántartás, számbavétel, adatszolgáltatás (1) A számvitel feladata az utalványozott és pénzforgalmilag teljesített gazdasági események bizonylatainak jogszabályokban, belső szabályozásban előírt gazdálkodási, illetve számviteli rend szerinti nyilvántartása. (2) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számviteli törvényben, illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá az NFGM számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető. A számviteli bizonylatok közgazdasági szempontból történő kontírozását az érvényesítő végzi, melyet a pénzügyi teljesítés után a könyvelő ellenőriz. A funkcionális szempontból történő kontírozást az integrált rendszer a rögzített dimenziók alapján automatikusan végzi. A számítástechnikai rendszerben rögzített tételek ellenőrzése folyamatosan a havi zárás keretében történik. A könyvelés, adatrögzítés alapját képező dokumentumhivatkozást az integrált rendszerben a használt könyvelési napló biztosítja. (3) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint, a számvitelen rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban – az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók. (4) Az NFGM Igazgatása költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztálya készíti el. (5) Az NFGM éves költségvetési beszámolóját az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, a további adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője írja alá [Áhsz. 13. § (1) bekezdés]. 2. Hatáskörök (1) A számviteli politikát (Sztv. 14. §), ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet (Sztv. 161. §) az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető hagyja jóvá. (2) A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kisösszegű (az értékhatár 2010. december 31-ig 100 000 forint) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [Áhsz. 34. § (10) bekezdés] a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője engedélyezi. (3) Az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének javaslatára az SZMSZ-ben kijelölt gazdasági vezető engedélyezi. (4) A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. (5) Az NFGM eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza [Ámr. 81. § (8) bekezdés]. VII. Záró rendelkezések 1. A jelen utasításban foglaltak tekintetében az Ámr. 155. § (1) bekezdés szerinti, a munkafolyamatba épített ellenőrzés eljárási rendjét szabályozó ellenőrzési nyomvonalról külön szabályozás rendelkezik. 2. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ámr., az Sztv. vhr., és egyéb jogszabályok, továbbá az NFGM Szervezeti és Működési Szabályzata és egyéb vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni. 3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 10/2009. (IV. 17.) NFGM utasítás hatályát veszti. Budapest, 2010. március 11. Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter