126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelete a közigazgatási versenyvizsgáról.

126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelete a közigazgatási versenyvizsgáról. A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Hatály 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a vizsgázóra, a vizsgáztatóra és a vizsgabiztosra. (2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed a Miniszterelnöki Hivatalra, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központra (a továbbiakban: KSZK), a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére és a felkészítő tanfolyamot szervező, felnőttképzést folytató intézményre. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) fogyatékos vizsgázó: a fogyatékos személyek jogai ról és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy, b) hátrányos helyzetű vizsgázó: az a vizsgára jelentkezés időpontjában 35. életévét be nem töltött jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, c) közigazgatási gyakorlat: a Ktv. 72. § (7) bekezdése szerinti gyakorlat, d) közigazgatási versenyvizsga szakbizottság (a továbbiakban: szakbizottság): az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) keretében működő, a közigazgatási versenyvizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására létrejött bizottság, e) közigazgatási versenyvizsga-szervező (a továbbiakban: vizsgaszervező): a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, f) vizsgabiztos: aki az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgán a közigazgatási versenyvizsga rendjére vonatkozó szabályok betartását felügyeli, g) vizsgázó: a Ktv. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott személy, h) vizsgáztató: a közigazgatási versenyvizsga tananyagát számon kérő, e rendelet alapján felkért személy. A versenyvizsga 3. § (1) A közigazgatási versenyvizsga (a továbbiakban: versenyvizsga) célja annak felmérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a közigazgatásban való munkavégzéshez szükséges műveltséggel, készségekkel és képességekkel. (2) A versenyvizsgának írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki az írásbeli vizsgán legalább 120 pontos eredményt ért el. (3) A versenyvizsga kétszintű: középszintű és felsőszintű. A felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező vizsgázó a versenyvizsgára történő jelentkezésnél kiválasztja, hogy középszintű vagy felsőszintű versenyvizsgát tesz. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező vizsgázó felsőszintű versenyvizsgát tesz. A vizsgázó a versenyvizsga szintjét a versenyvizsgára történő jelentkezés után nem változtathatja meg. (4) Az I. besorolási osztályba a Ktv. 26. § (2) bekezdése alapján történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga vagy közigazgatási szakvizsga szükséges. A vizsgakövetelmények 4. § (1) A versenyvizsga vizsgakövetelményei: a) alkotmány- és jogi ismeretek, b) közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismeretek, c) társadalomismeretek, d) gazdasági és pénzügyi ismeretek, e) emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek. (2) A versenyvizsga tantárgyait, azok leírását, tananyagát és a vizsgakérdéseket – a KSZK javaslatára – az OKV elnöksége állapítja meg. A tananyagot és az írásbeli vizsga tesztkérdéseit, azok megoldását a KSZK honlapján kell közzétenni. A KSZK a javaslatát a szakbizottság véleményének figyelembevételével készíti el. A vizsgarendszer felügyelete 5. § (1) A versenyvizsgarendszer felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E jogkörében eljárva különösen: a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által biztosított feltételeket, a versenyvizsgáztatás színvonalát, b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását, c) elbírálja a vizsgázó versenyvizsgáról való kizárásáról hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt, d) vizsgálja a versenyvizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, e) ellenőrzi a versenyvizsgadíj felhasználását, f) elbírálja a vizsgabizottság elnökének, illetve tagjá nak összeférhetetlenségével kapcsolatban hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt, g) elbírálja a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásoló vizsgázói panaszt. (2) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott feladatok ellátásában a KSZK közreműködik a miniszter által meghatározottak szerint. A KSZK feladatai 6. § (1) A KSZK feladatai különösen: a) országos felmérést végez a versenyvizsgarendszerrel kapcsolatban, b) vezeti a versenyvizsgával összefüggő nyilvántartást, rendszerezi és összesíti a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, c) szervezi, koordinálja és lebonyolítja a versenyvizsgarendszerhez kötődő helyszíni monitoring vizsgálatokat, d) az OKV elnökségének jóváhagyásával módszertani ajánlást ad ki a versenyvizsgák szervezéséhez, a vizsgabizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez, e) szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére, f) továbbképzést tart a vizsgáztatók, felkészülést segítő szakértők részére, g) beszámol a miniszternek, valamint az OKV elnökségnek a tárgyévet követő április 30-ig a versenyvizsgák tapasztalatairól, h) beszámol a miniszternek a vizsgadíjak felhasználásáról. (2) A KSZK az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott beszámolót a honlapján közzéteszi. A vizsgaszervező 7. § (1) Versenyvizsgát a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szervezhet. (2) A vizsgabizottság működésével, a versenyvizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. A vizsgaszervező mint adat feldolgozó közreműködik a KSZK által vezetett versenyvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában. (3) A vizsgaszervező vezetője felelős a versenyvizsga jogszabályokban foglaltak szerinti lebonyolításáért, a vizsgabizottság működésének jogszerűségéért. Szervezett felkészülés a versenyvizsgára 8. § (1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a versenyvizsgára történő felkészülés érdekében felkészítő tanfolyamot szervez, amelyen a vizsgázó szabad mérlegelése alapján, térítési díj ellenében vehet részt. (2) A versenyvizsgára történő felkészülés érdekében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezet vagy személy is szervezhet felkészítő tanfolyamot. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyamon az OKV elnöksége által elfogadott és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által hatósági jogkörben engedélyezett képzési program szerint kell oktatni. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyam díját a szervező maga állapítja meg, azonban az nem lehet magasabb, mint a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese. A versenyvizsga díja 9. § (1) A versenyvizsga díja két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díjából. A vizsgadíjat vizsgarészenként (írásbeli, szóbeli) kell megállapítani. A vizsgadíj a köztisztviselői illetményalap 50%-a. Az írásbeli vizsgarész vizsgadíja a köztisztviselői illetményalap 20%-a, a szóbeli vizsgarész a köztisztviselői illetményalap 30%-a. (2) A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díját legkésőbb a vizsgarész megkezdését megelőző 3. munkanapig fizeti meg. (3) A vizsgadíjat a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A vizsgázó által befizetett versenyvizsga díjat az alábbiak szerint kell megosztani: a) a vizsgáztató bizottság elnökét és többi tagját a szóbeli vizsgarész díj 20–20%-a, b) az írásbeli vizsgát javító vizsgáztatót az írásbeli vizsgarész díj 10%-a. c) a vizsgabiztost az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díj 5–5%-a, d) a KSZK-t az írásbeli vizsgarész díj 10%-a és a szóbeli vizsgarész díj 5%-a, e) a vizsgaszervezőt a fennmaradó összeg illeti meg. (4) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget a vizsgaszervezőnek a versenyvizsgáztatás működtetésére kell fordítania. A vizsgaszervező a vizsgadíj felhasználásáról – a KSZK által meghatározott rendben – a KSZK felé félévente elszámol. (5) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget a KSZK a versenyvizsga rendszer működtetésére köteles fordítani, amelynek felhasználásáról a KSZK évente beszámolót készít a miniszternek. (6) A (3) bekezdés a)–c) pontjában foglalt összegek kifizetését a KSZK teljesíti. (7) A versenyvizsga ismétlése esetén (a továbbiakban: ismétlővizsga) a versenyvizsga díjjal megegyező összegű díjat kell fizetni. Vizsgarész ismétlése esetén vizsgarész díjat kell fizetni. E díj megosztására a (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni. (8) Ha a vizsgázó a versenyvizsga elhalasztását kéri, akkor halasztási díjat kell fizetnie. A halasztási díj összege a köztisztviselői illetményalap 10%-a. A halasztási díj a KSZK-t illeti meg. Adatkezelés 10. § (1) A KSZK a Ktv. 10/B. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet és működteti a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét (a továbbiakban: versenyvizsga adatbázis), amelynek segítségével a vizsgaszervező részére rendelkezésre bocsátja a versenyvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges adatokat. (2) A vizsgázó – azonosítása érdekében – a versenyvizsgára történő jelentkezéskor azonosító kódot kap. A vizsgázó az azonosító kóddal használhatja a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét. Az írásbeli vizsgarész feladatlapjain a vizsgázó azonosító kódját kell feltüntetni. A vizsgázó az azonosító kód használatával is kérhet az írásbeli vizsgarész eredményéről tájékoztatást. (3) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a KSZK vezetője felelős. A KSZK vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait. (4) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy kérelmére, saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve tájékoztatást kell adni. A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számítva legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy adatainak helyesbítését, kijavítását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá elektronikus formában a KSZK vezetőjétől írásban kérheti. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy saját adataiba betekinthet. (5) A versenyvizsga adatbázisban nyilvántartott személy adatait a KSZK törli a nyilvántartásból, ha a) a nyilvántartott személy az adatainak a törlését kéri, továbbá, ha b) a nyilvántartott személy versenyvizsgájának érvényességi ideje lejárt. (6) A KSZK a versenyvizsga adatbázisban szereplő adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából felhasználhatja. (7) A közigazgatási szerv a hivatali kapuján keresztül hivatalos adatszolgáltatás kérhet a KSZK-tól a köztisztviselői állásra pályázó versenyvizsga bizonyítványáról. Versenyvizsga időpontok 11. § (1) Versenyvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat, illetve – a vizsgázó jelentkezésére figyelemmel – a vizsgahelyszínt a KSZK koordinálásával a vizsgaszervező határozza meg. A KSZK a vizsgaidőpontról és a vizsgahelyszínről a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgázót. Ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. A KSZK köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgára való jelentkezéstől számított 60 napon belül. (2) A vizsgaidőpontokat és vizsgahelyszíneket közzé kell tenni a KSZK honlapján. (3) A vizsgaidőpont és a vizsgahelyszín a vizsgázó kérelmére módosítható. A kérelmet az értesítéstől számított legkésőbb 5 munkanapon belül lehet benyújtani a KSZK-hoz. A KSZK egy alkalommal köteles új vizsgaidőpontot és vizsgahelyszínt megjelölni. (4) A vizsgaidőpontot és a vizsgahelyszínt a KSZK módosíthatja legkésőbb 15 nappal a már kitűzött vizsgaidőpontot megelőzően. Erről és az új vizsgaidőpontról, illetve vizsgahelyszínről a vizsgázót értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint. Jelentkezés a versenyvizsgára 12. § (1) A versenyvizsgára a KSZK honlapján történő regisztrációt követően, a KSZK által meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A versenyvizsgára történő jelentkezést a KSZK-hoz kell megküldeni elektronikus vagy postai úton. A vizsgázónak a jelentkezésben ki kell választania a vizsgahelyszínt, és meg kell jelölnie azt a vizsgarészt, amelyet teljesíteni kíván. Kizárólag szóbeli vizsgarészre csak az jelentkezhet, aki az írásbeli vizsgarészt már teljesítette. A KSZK-hoz beérkezett jelentkezéseket a KSZK továbbítja a vizsgázó által vizsgahelyszínként megjelölt vizsgaszervezőhöz. (2) A vizsgázónak az írásbeli vizsgarészre postai úton történő jelentkezéséhez mellékelnie kell a) a végzettségét igazoló oklevél hitelesített vagy egyszerű másolatát, b) az írásbeli vizsgarész díjának befizetését igazoló szelvény egyszerű másolatát. (3) A vizsgázónak elektronikus jelentkezés esetén nem kell csatolnia a (2) bekezdésben foglaltakat, az ott megjelölteket a vizsgaszervezőnek kell bemutatnia és átadnia a vizsga megkezdése előtt. A vizsgaszervező ezen dokumentumokat rögzíti a versenyvizsga adatbázisban. (4) A vizsgázónak a versenyvizsgára történő jelentkezésekor nem kell mellékelnie a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat, ha a versenyvizsga letételekor már közszolgálati jogviszonyban áll. (5) A vizsgázó az írásbeli vizsgarészre történő jelentkezéssel egyidejűleg a szóbeli vizsgarészre is jelentkezhet. (6) A megkezdett versenyvizsga két év alatt tehető le, ha erre nem kerül sor, akkor a versenyvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Két év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsga érvényét veszti. A versenyvizsga megkezdettnek tekintendő az írásbeli vizsgarészre történő első vizsgaidőpont kijelölésével. A versenyvizsga menete 13. § (1) Az írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésére külön napon kerül sor. A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie; ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. (2) Az írásbeli vizsgarész két részvizsgából áll, egy tesztfeladat-sorból (a továbbiakban: teszt) és egy kifejtendő kérdésből (a továbbiakban: esszé). Az esszé megoldására csak akkor kerülhet sor, ha a vizsgázó a tesztsort legalább 60 pontos eredménnyel teljesítette. A teszt, illetve az esszé megoldására, illetve kidolgozására egy-egy órát kell biztosítani. (3) Az esszé akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos eredményt ért el. (4) A vizsgázó a versenyvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat. (5) A sikertelen és a már teljesített versenyvizsga (vizsgarész) korlátlan számban megismételhető. A teljesített versenyvizsga (vizsgarész) megismétlése esetén a jobb vizsgaeredményt kell figyelembe venni. (6) A versenyvizsga és az ismétlővizsga között legalább 15 munkanapnak kell eltelnie. 14. § (1) A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt, a versenyvizsga helyszínén kell igazolnia személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja, vagy személyazonosságát nem tudja igazolni, továbbá ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott iratai hiányoznak, vagy azokat nem tudja bemutatni, akkor nem vehet részt a vizsgán. (2) A vizsgázónak a szóbeli vizsgarész megkezdését megelőzően be kell mutatnia a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt a vizsgabiztosnak. (3) Az írásbeli vizsgarészen a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a kizárás jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetében, vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó versenyvizsgáját felfüggesztheti. A rendzavarás tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgaszervező vezetője – a jegyzőkönyv alapján – írásban dönt a vizsgázó kizárásáról, amely döntést a vizsgázó számára meg kell küldeni. Kizárás esetében a versenyvizsga érvénytelen. A vizsgázó a kizárással szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül panasszal élhet a miniszternél, akinek a döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye. 15. § (1) A szóbeli vizsgarész letétele – az OKV titkára által kijelölt – háromtagú vizsgabizottság előtt történik. (2) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az előre összeállított kérdések közül a 4. § (1) bekezdésben meghatározott ismeretkörönként egy-egy kérdésre önállóan és összefüggően válaszol. A vizsgabizottság az ismeretkörökhöz tartozó, további kérdések megválaszolását is kérheti a vizsgázótól. (3) A szóbeli vizsgán a 14. § (3) bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgabiztos feladatait a vizsgabizottság elnöke látja el. (4) A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet (2. számú melléklet) kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a vizsgázó személyes adatait (neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye), a versenyvizsga szintjét, időpontját és értékelését. A jegyzőkönyvet a vizsgabiztos vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. (5) A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos teljesítményt ért el. (6) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a versenyvizsga szabályzatát. A versenyvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni. (7) A fogyatékos vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az írásbeli és szóbeli vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, szükség esetén biztosítani kell az írásbeli vizsga szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli vizsga írásbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított versenyvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. A felváltást a versenyvizsgára történő jelentkezéskor kell kérni. A vizsgabizottság 16. § (1) A vizsgabizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot, továbbá az írásbeli vizsgarészt javító vizsgáztatót és egy póttagot – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. Az írásbeli vizsgarészt javíthatja arra külön felkért vizsgáztató vagy a vizsgabizottság tagja. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A felkérés szólhat az írásbeli vizsgarészen és a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra együttesen vagy külön-külön. (2) A vizsgaszervező a vizsgabizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát a vizsga időpontját megelőző 10 munkanappal korábban megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot is javasol. A vizsgabizottság tagjának, vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson. (3) Az írásbeli vizsgát javító vizsgáztató és az – esetlegesen – őt helyettesítő póttag esetében is megfelelően alkalmazni kell a (2) bekezdést. (4) A vizsgabizottság és a póttag felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával, valamint az elektronikus vizsga nyilvántartó-könyv vezetésével kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. (5) A vizsgáztató felkérhető a) az írásbeli vizsgarész javítására, b) a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra, c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen. (6) A vizsgabizottság elnöke felel a szóbeli vizsgarész jogszabályban foglaltak szerinti lebonyolításáért és a vizsgabizottság szakszerű működéséért. (7) A vizsgabizottság tagja, elnöke és a vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont], valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló vizsgázónak a vizsgáztatásában, illetve, ha a vizsgázó felkészítésében felkészítő tanfolyam keretében részt vett, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, a vizsgáztatásban nem vehet részt, helyette a vizsgabizottság póttagja jár el. A vizsgabizottság tagjának kizárására irányuló bejelentést a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt a vizsgaszervezőnél nyomban meg kell tennie. Ha a vizsgaszervező a bejelentést alaposnak találja, a kizárással érintett tag helyett a vizsgabizottság póttagja jár el. Amennyiben a vizsgabizottság elnöke kerül kizárásra, az elnöki tisztet a vizsgaszervező által kijelölt másik tag látja el. (8) A vizsgaszervezőnek a kizárással kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 napon belül panasszal élhet a miniszternél. A panasz benyújtásától függetlenül a vizsgaszervező döntését végre kell hajtani. A miniszter a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a miniszter a panasznak helyt ad, akkor – a vizsgázó kérelmére – a szóbeli vizsgarész eredményét megsemmisíti. Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészt meg kell ismételni, azonban az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni. A vizsgáztatói névjegyzék 17. § (1) A vizsgáztatót – az OKV elnöksége által kiírt pályázat (a továbbiakban: vizsgáztatói pályázat) alapján – az OKV elnöke kéri fel 5 éves időtartamra. A vizsgáztatói pályázati kiírás előkészítését és közzétételét a KSZK végzi. A vizsgáztatói pályázaton való részvétel díja vizsgáztatói pozíciónként a köztisztviselői illetményalap 15%-a, amelyet a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell a pályázat benyújtásával egyidejűleg megfizetni. (2) Vizsgáztató az lehet, aki a) felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint b) a 4. § (1) bekezdésben meghatározott ismeretek terü letén szerzett, legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. (3) A vizsgáztatói pályázati kiírásban az OKV elnöksége – a KSZK javaslata alapján – további követelményeket állapíthat meg. (4) Az OKV elnöke pályáztatás nélkül is felkérhet vizsgáztatónak olyan kiemelkedő szakmai tudással rendelkező személyt, aki a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. A felkéréssel egyidejűleg az OKV elnöke mentesítést adhat a (9) bekezdés szerinti felkészítő tanfolyam alól. Az így felkért személyek száma nem haladhatja meg az adott évben névjegyzéken szereplő vizsgáztatók számának a felét. Vizsgáztatóvá történő felkérés elfogadásáról a felkért személynek nyilatkoznia kell, a felkérés elfogadásával kerül fel a vizsgáztatói névjegyzékre. (5) Az OKV elnöke és elnökségének tagjai külön felkérés nélkül is vizsgáztatók lehetnek e megbízatásuk ideje alatt, illetve e megbízatásuk megszűnését követő öt éven keresztül. (6) A vizsgáztatói pályázaton megfelelt, valamint a (4) és (5) bekezdésben meghatározott vizsgáztatók vizsgáztatói névjegyzékre kerülnek fel. Versenyvizsgán vizsgáztató csak az lehet, aki a névjegyzéken szerepel. A vizsgáztatók névjegyzékét a KSZK tartja nyilván és gondoskodik a névjegyzéken szereplő vizsgáztatók adatainak aktualizálásáról. A névjegyzéken szereplő vizsgáztató tagja az OKV-nak. (7) Az OKV keretében közigazgatási versenyvizsga szakbizottság működik, amelynek tagjait az OKV elnöke kéri fel az OKV tagjai közül 5 éves időtartamra a névjegyzéken szereplő vizsgáztatók közül. A szakbizottság tagjainak száma nem haladhatja meg a 10 főt. A szakbizottság elnökét az OKV elnöke kéri fel a szakbizottsági tagok közül. A szakbizottság közreműködik: a) a 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módszertani ajánlás, g) pontjában meghatározott beszámoló kialakításában, b) a versenyvizsga vizsgakövetelményeinek megállapításában, c) a versenyvizsga tantárgyainak, azok leírásának, tananyagának és a vizsgakérdéseknek a meghatározásában, d) a vizsgáztatói pályázati szempontok kialakításában. (8) Az OKV elnöke törli a vizsgáztatót a névjegyzékről, ha a) rendszeresen nem tesz eleget a vizsgafelkérésnek, b) adatainak frissítése céljából nem működik együtt a KSZK-val, c) rendszeresen nem vesz részt a KSZK által szervezett felkészítő tanfolyamon, d) a vizsgáztató súlyosan megsérti a vizsgáztatás rend jére vonatkozó szabályokat, e) azt a vizsgáztató kéri. (9) A névjegyzéken szereplő vizsgáztató – az OKV elnöke és elnökségének tagjai, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles a KSZK által szervezett vizsgáztatói felkészítő tanfolyamon részt venni. (10) A KSZK a vizsgáztatói névjegyzéket honlapján közzéteszi. A vizsgáztató adatai közzétételének időtartama megegyezik a vizsgáztatói felkérés időtartamával. A versenyvizsga értékelése, a vizsgabizonyítvány 18. § (1) A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét külön kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész részvizsgáit külön kell értékelni. (2) A teszt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyi ismeretek vizsgázó által történő elsajátítását méri fel. A tesztre legfeljebb 100 pont adható. (3) Az esszé a vizsgázó 4. § (1) bekezdésében meghatározott ismeretekkel kapcsolatos rendszerszerű gondolkodásnak, a vizsgázó ezekről alkotott véleményének, továbbá írásbeli fogalmazási és stilisztikai, nyelvhelyességi-helyesírási, valamint számítástechnikai készségének feltárására irányul. Az esszére legfeljebb 100 pont adható. (4) Az írásbeli vizsgarész eredményéről a vizsgázót tájékoztatni kell. Az írásbeli vizsgarész eredményéről – a vizsgázó kérelmére – a vizsgaszervező jegyzőkönyvmásolatot biztosít. (5) A szóbeli vizsgarész kérdései a vizsgázó tárgyi tudásának, döntési képességének, kommunikációs- és beszédképességének, valamint problémamegoldó és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgarész legfeljebb 100 ponttal értékelhető. Szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság a vizsgázó vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és döntését a vizsgaeredmények megszületését követően, nyilvánosan hirdeti ki. (6) A vizsgabizottság a versenyvizsga bizonyítványt csak abban az esetben állítja ki, ha a jelölt a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét is eredményesen teljesítette. Az összesített eredmény alapján a jelöltnek legalább 180 pontot kell elérnie. (7) A fogyatékos vizsgázó versenyvizsgáját egyedileg kell pontozni, figyelemmel az e §-ban meghatározottakra. (8) Az eredményes versenyvizsgáról a vizsgázó e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap, amely átvételére a szóbeli vizsgarészt követően az eredményhirdetéskor kerül sor. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsganyilvántartó-könyv (4. számú melléklet) alapján – a vizsgaszervező tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállításának díja a köztisztviselői illetményalap 20%-a. A tanúsítvány tartalma megegyezik a bizonyítványéval. A tanúsítvány kiállításának díja a vizsgaszervezőt illeti meg. (9) Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók. Jogorvoslat 19. § (1) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a teszt és az esszé eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kijavított esszé megtekintésére. (2) A versenyvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt a versenyvizsgára történő jelentkezéssel összefüggésben a KSZK vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panasz a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásolja, akkor a panaszt a miniszterhez kell benyújtani. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be. A versenyvizsgáról való távolmaradás 20. § (1) Ismétlővizsgát kell tenni, ha a vizsgázó a vizsgáját alapos indok nélkül megszakítja. (2) Amennyiben a vizsgázó az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgarészen nem jelenik meg, a vizsgabiztos a távolmaradás tényét a vizsgajegyzőkönyvbe rögzíti. A távolmaradás következménye – a (3) bekezdés kivételével –, hogy az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgarész eredménytelen és a vizsgázónak ismétlővizsgát kell tennie. (3) A vizsgázó távolmaradását alapos és igazolt okra hivatkozva a KSZK-nál kimentheti és egy alkalommal új vizsgaidőpont kitűzését kérheti. A kérelmet a KSZK vezetője bírálja el. Ha a vizsgaszervező a kérelemnek helyt ad, akkor az új vizsgarészen való részvétel díjmentes. (4) A vizsgázó indokolt és igazolt okból a vizsgaszervezőnél kérheti a már kitűzött vizsgarész elhalasztását. A kérelemről a vizsgaszervező vezetője dönt, amelyről a vizsgázót írásban értesíti. Mentesség 21. § Mentesül a versenyvizsga letétele alól a) közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt az, aki legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, b) e jogviszonyának létesítése során az, aki az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (9) bekezdése szerint létesít közszolgálati jogviszonyt. Díjkedvezmény 22. § (1) A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az aki, a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól. A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe. (2) A vizsgadíjkedvezmény iránti kérelmet a KSZK-hoz kell benyújtani a vizsgára történő jelentkezéskor. (3) A kedvezmény iránti kérelem elutasításával szemben panasszal lehet élni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél, aki azt 15 napon belül elbírálja. Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 10. § (7) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba. (3) Az, aki a rendelet hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább 2 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszűnését követő 5 éven keresztül mentes a versenyvizsga letétele alól. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök