126/
- (VI. 15.) Korm. rendelete a közigazgatási versenyvizsgáról. A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
- §
(1)bekezdésének
- j)és
- k)pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. §
(1)bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Hatály 1. §
(1)A rendelet hatálya kiterjed a vizsgázóra, a vizsgáztatóra és a vizsgabiztosra.
(2)A rendelet hatálya az
(1)bekezdésben foglaltakon túl kiterjed a Miniszterelnöki Hivatalra, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központra (a továbbiakban: KSZK), a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére és a felkészítő tanfolyamot szervező, felnőttképzést folytató intézményre. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
- a)fogyatékos vizsgázó: a fogyatékos személyek jogai ról és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §
- a)pontjában meghatározott személy,
- b)hátrányos helyzetű vizsgázó: az a vizsgára jelentkezés időpontjában 35. életévét be nem töltött jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,
- c)közigazgatási gyakorlat: a Ktv. 72. §
(7)bekezdése szerinti gyakorlat,
- d)közigazgatási versenyvizsga szakbizottság (a továbbiakban: szakbizottság): az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) keretében működő, a közigazgatási versenyvizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására létrejött bizottság,
- e)közigazgatási versenyvizsga-szervező (a továbbiakban: vizsgaszervező): a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
- f)vizsgabiztos: aki az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgán a közigazgatási versenyvizsga rendjére vonatkozó szabályok betartását felügyeli,
- g)vizsgázó: a Ktv. 10/C. §
(1)bekezdésében meghatározott személy, h) vizsgáztató: a közigazgatási versenyvizsga tananyagát számon kérő, e rendelet alapján felkért személy. A versenyvizsga 3. §
(1)A közigazgatási versenyvizsga (a továbbiakban: versenyvizsga) célja annak felmérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a közigazgatásban való munkavégzéshez szükséges műveltséggel, készségekkel és képességekkel.
(2)A versenyvizsgának írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki az írásbeli vizsgán legalább 120 pontos eredményt ért el.
(3)A versenyvizsga kétszintű: középszintű és felsőszintű. A felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező vizsgázó a versenyvizsgára történő jelentkezésnél kiválasztja, hogy középszintű vagy felsőszintű versenyvizsgát tesz. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező vizsgázó felsőszintű versenyvizsgát tesz. A vizsgázó a versenyvizsga szintjét a versenyvizsgára történő jelentkezés után nem változtathatja meg.
(4)Az I. besorolási osztályba a Ktv. 26. §
(2)bekezdése alapján történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga vagy közigazgatási szakvizsga szükséges. A vizsgakövetelmények 4. §
(1)A versenyvizsga vizsgakövetelményei:
- a)alkotmány- és jogi ismeretek,
- b)közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismeretek,
- c)társadalomismeretek,
- d)gazdasági és pénzügyi ismeretek,
- e)emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek.
(2)A versenyvizsga tantárgyait, azok leírását, tananyagát és a vizsgakérdéseket – a KSZK javaslatára – az OKV elnöksége állapítja meg. A tananyagot és az írásbeli vizsga tesztkérdéseit, azok megoldását a KSZK honlapján kell közzétenni. A KSZK a javaslatát a szakbizottság véleményének figyelembevételével készíti el. A vizsgarendszer felügyelete 5. §
(1)A versenyvizsgarendszer felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E jogkörében eljárva különösen:
- a)ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által biztosított feltételeket, a versenyvizsgáztatás színvonalát,
- b)ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,
- c)elbírálja a vizsgázó versenyvizsgáról való kizárásáról hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,
- d)vizsgálja a versenyvizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását,
- e)ellenőrzi a versenyvizsgadíj felhasználását,
- f)elbírálja a vizsgabizottság elnökének, illetve tagjá nak összeférhetetlenségével kapcsolatban hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,
- g)elbírálja a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásoló vizsgázói panaszt.
(2)Az
(1)bekezdés a),
- b)és
- e)pontjában meghatározott feladatok ellátásában a KSZK közreműködik a miniszter által meghatározottak szerint. A KSZK feladatai 6. §
(1)A KSZK feladatai különösen:
- a)országos felmérést végez a versenyvizsgarendszerrel kapcsolatban,
- b)vezeti a versenyvizsgával összefüggő nyilvántartást, rendszerezi és összesíti a versenyvizsgára vonatkozó adatokat,
- c)szervezi, koordinálja és lebonyolítja a versenyvizsgarendszerhez kötődő helyszíni monitoring vizsgálatokat,
- d)az OKV elnökségének jóváhagyásával módszertani ajánlást ad ki a versenyvizsgák szervezéséhez, a vizsgabizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez,
- e)szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére,
- f)továbbképzést tart a vizsgáztatók, felkészülést segítő szakértők részére,
- g)beszámol a miniszternek, valamint az OKV elnökségnek a tárgyévet követő április 30-ig a versenyvizsgák tapasztalatairól,
- h)beszámol a miniszternek a vizsgadíjak felhasználásáról.
(2)A KSZK az
(1)bekezdés g) pontjában meghatározott beszámolót a honlapján közzéteszi. A vizsgaszervező 7. §
(1)Versenyvizsgát a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szervezhet.
(2)A vizsgabizottság működésével, a versenyvizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. A vizsgaszervező mint adat feldolgozó közreműködik a KSZK által vezetett versenyvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.
(3)A vizsgaszervező vezetője felelős a versenyvizsga jogszabályokban foglaltak szerinti lebonyolításáért, a vizsgabizottság működésének jogszerűségéért. Szervezett felkészülés a versenyvizsgára 8. §
(1)A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a versenyvizsgára történő felkészülés érdekében felkészítő tanfolyamot szervez, amelyen a vizsgázó szabad mérlegelése alapján, térítési díj ellenében vehet részt.
(2)A versenyvizsgára történő felkészülés érdekében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezet vagy személy is szervezhet felkészítő tanfolyamot.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott tanfolyamon az OKV elnöksége által elfogadott és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által hatósági jogkörben engedélyezett képzési program szerint kell oktatni.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott tanfolyam díját a szervező maga állapítja meg, azonban az nem lehet magasabb, mint a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese. A versenyvizsga díja 9. §
(1)A versenyvizsga díja két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díjából. A vizsgadíjat vizsgarészenként (írásbeli, szóbeli) kell megállapítani. A vizsgadíj a köztisztviselői illetményalap 50%-a. Az írásbeli vizsgarész vizsgadíja a köztisztviselői illetményalap 20%-a, a szóbeli vizsgarész a köztisztviselői illetményalap 30%-a.
(2)A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díját legkésőbb a vizsgarész megkezdését megelőző 3. munkanapig fizeti meg.
(3)A vizsgadíjat a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A vizsgázó által befizetett versenyvizsga díjat az alábbiak szerint kell megosztani:
- a)a vizsgáztató bizottság elnökét és többi tagját a szóbeli vizsgarész díj 20–20%-a,
- b)az írásbeli vizsgát javító vizsgáztatót az írásbeli vizsgarész díj 10%-a.
- c)a vizsgabiztost az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díj 5–5%-a,
- d)a KSZK-t az írásbeli vizsgarész díj 10%-a és a szóbeli vizsgarész díj 5%-a,
- e)a vizsgaszervezőt a fennmaradó összeg illeti meg.
(4)A
(3)bekezdés e) pontjában meghatározott összeget a vizsgaszervezőnek a versenyvizsgáztatás működtetésére kell fordítania. A vizsgaszervező a vizsgadíj felhasználásáról – a KSZK által meghatározott rendben – a KSZK felé félévente elszámol.
(5)A
(3)bekezdés d) pontjában meghatározott összeget a KSZK a versenyvizsga rendszer működtetésére köteles fordítani, amelynek felhasználásáról a KSZK évente beszámolót készít a miniszternek.
(6)A
(3)bekezdés a)–c) pontjában foglalt összegek kifizetését a KSZK teljesíti.
(7)A versenyvizsga ismétlése esetén (a továbbiakban: ismétlővizsga) a versenyvizsga díjjal megegyező összegű díjat kell fizetni. Vizsgarész ismétlése esetén vizsgarész díjat kell fizetni. E díj megosztására a
(3)bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(8)Ha a vizsgázó a versenyvizsga elhalasztását kéri, akkor halasztási díjat kell fizetnie. A halasztási díj összege a köztisztviselői illetményalap 10%-a. A halasztási díj a KSZK-t illeti meg. Adatkezelés 10. §
(1)A KSZK a Ktv. 10/B. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet és működteti a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét (a továbbiakban: versenyvizsga adatbázis), amelynek segítségével a vizsgaszervező részére rendelkezésre bocsátja a versenyvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges adatokat.
(2)A vizsgázó – azonosítása érdekében – a versenyvizsgára történő jelentkezéskor azonosító kódot kap. A vizsgázó az azonosító kóddal használhatja a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét. Az írásbeli vizsgarész feladatlapjain a vizsgázó azonosító kódját kell feltüntetni. A vizsgázó az azonosító kód használatával is kérhet az írásbeli vizsgarész eredményéről tájékoztatást.
(3)A versenyvizsga adatbázisban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a KSZK vezetője felelős. A KSZK vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.
(4)A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy kérelmére, saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve tájékoztatást kell adni. A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számítva legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy adatainak helyesbítését, kijavítását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá elektronikus formában a KSZK vezetőjétől írásban kérheti. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy saját adataiba betekinthet.
(5)A versenyvizsga adatbázisban nyilvántartott személy adatait a KSZK törli a nyilvántartásból, ha
- a)a nyilvántartott személy az adatainak a törlését kéri, továbbá, ha
- b)a nyilvántartott személy versenyvizsgájának érvényességi ideje lejárt.
(6)A KSZK a versenyvizsga adatbázisban szereplő adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából felhasználhatja.
(7)A közigazgatási szerv a hivatali kapuján keresztül hivatalos adatszolgáltatás kérhet a KSZK-tól a köztisztviselői állásra pályázó versenyvizsga bizonyítványáról. Versenyvizsga időpontok 11. §
(1)Versenyvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat, illetve – a vizsgázó jelentkezésére figyelemmel – a vizsgahelyszínt a KSZK koordinálásával a vizsgaszervező határozza meg. A KSZK a vizsgaidőpontról és a vizsgahelyszínről a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgázót. Ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. A KSZK köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgára való jelentkezéstől számított 60 napon belül.
(2)A vizsgaidőpontokat és vizsgahelyszíneket közzé kell tenni a KSZK honlapján.
(3)A vizsgaidőpont és a vizsgahelyszín a vizsgázó kérelmére módosítható. A kérelmet az értesítéstől számított legkésőbb 5 munkanapon belül lehet benyújtani a KSZK-hoz. A KSZK egy alkalommal köteles új vizsgaidőpontot és vizsgahelyszínt megjelölni.
(4)A vizsgaidőpontot és a vizsgahelyszínt a KSZK módosíthatja legkésőbb 15 nappal a már kitűzött vizsgaidőpontot megelőzően. Erről és az új vizsgaidőpontról, illetve vizsgahelyszínről a vizsgázót értesíteni kell az
(1)bekezdésben meghatározottak szerint. Jelentkezés a versenyvizsgára 12. §
(1)A versenyvizsgára a KSZK honlapján történő regisztrációt követően, a KSZK által meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A versenyvizsgára történő jelentkezést a KSZK-hoz kell megküldeni elektronikus vagy postai úton. A vizsgázónak a jelentkezésben ki kell választania a vizsgahelyszínt, és meg kell jelölnie azt a vizsgarészt, amelyet teljesíteni kíván. Kizárólag szóbeli vizsgarészre csak az jelentkezhet, aki az írásbeli vizsgarészt már teljesítette. A KSZK-hoz beérkezett jelentkezéseket a KSZK továbbítja a vizsgázó által vizsgahelyszínként megjelölt vizsgaszervezőhöz.
(2)A vizsgázónak az írásbeli vizsgarészre postai úton történő jelentkezéséhez mellékelnie kell
- a)a végzettségét igazoló oklevél hitelesített vagy egyszerű másolatát,
- b)az írásbeli vizsgarész díjának befizetését igazoló szelvény egyszerű másolatát.
(3)A vizsgázónak elektronikus jelentkezés esetén nem kell csatolnia a
(2)bekezdésben foglaltakat, az ott megjelölteket a vizsgaszervezőnek kell bemutatnia és átadnia a vizsga megkezdése előtt. A vizsgaszervező ezen dokumentumokat rögzíti a versenyvizsga adatbázisban.
(4)A vizsgázónak a versenyvizsgára történő jelentkezésekor nem kell mellékelnie a
(2)bekezdés a) pontjában meghatározottakat, ha a versenyvizsga letételekor már közszolgálati jogviszonyban áll.
(5)A vizsgázó az írásbeli vizsgarészre történő jelentkezéssel egyidejűleg a szóbeli vizsgarészre is jelentkezhet.
(6)A megkezdett versenyvizsga két év alatt tehető le, ha erre nem kerül sor, akkor a versenyvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Két év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsga érvényét veszti. A versenyvizsga megkezdettnek tekintendő az írásbeli vizsgarészre történő első vizsgaidőpont kijelölésével. A versenyvizsga menete 13. §
(1)Az írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésére külön napon kerül sor. A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie; ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni.
(2)Az írásbeli vizsgarész két részvizsgából áll, egy tesztfeladat-sorból (a továbbiakban: teszt) és egy kifejtendő kérdésből (a továbbiakban: esszé). Az esszé megoldására csak akkor kerülhet sor, ha a vizsgázó a tesztsort legalább 60 pontos eredménnyel teljesítette. A teszt, illetve az esszé megoldására, illetve kidolgozására egy-egy órát kell biztosítani.
(3)Az esszé akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos eredményt ért el.
(4)A vizsgázó a versenyvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat.
(5)A sikertelen és a már teljesített versenyvizsga (vizsgarész) korlátlan számban megismételhető. A teljesített versenyvizsga (vizsgarész) megismétlése esetén a jobb vizsgaeredményt kell figyelembe venni.
(6)A versenyvizsga és az ismétlővizsga között legalább 15 munkanapnak kell eltelnie. 14. §
(1)A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt, a versenyvizsga helyszínén kell igazolnia személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja, vagy személyazonosságát nem tudja igazolni, továbbá ha a 12. §
(2)bekezdésben meghatározott iratai hiányoznak, vagy azokat nem tudja bemutatni, akkor nem vehet részt a vizsgán.
(2)A vizsgázónak a szóbeli vizsgarész megkezdését megelőzően be kell mutatnia a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt a vizsgabiztosnak.
(3)Az írásbeli vizsgarészen a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a kizárás jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetében, vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó versenyvizsgáját felfüggesztheti. A rendzavarás tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgaszervező vezetője – a jegyzőkönyv alapján – írásban dönt a vizsgázó kizárásáról, amely döntést a vizsgázó számára meg kell küldeni. Kizárás esetében a versenyvizsga érvénytelen. A vizsgázó a kizárással szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül panasszal élhet a miniszternél, akinek a döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye. 15. §
(1)A szóbeli vizsgarész letétele – az OKV titkára által kijelölt – háromtagú vizsgabizottság előtt történik.
(2)A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az előre összeállított kérdések közül a 4. §
(1)bekezdésben meghatározott ismeretkörönként egy-egy kérdésre önállóan és összefüggően válaszol. A vizsgabizottság az ismeretkörökhöz tartozó, további kérdések megválaszolását is kérheti a vizsgázótól.
(3)A szóbeli vizsgán a 14. §
(3)bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgabiztos feladatait a vizsgabizottság elnöke látja el.
(4)A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet (2. számú melléklet) kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a vizsgázó személyes adatait (neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye), a versenyvizsga szintjét, időpontját és értékelését. A jegyzőkönyvet a vizsgabiztos vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.
(5)A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos teljesítményt ért el.
(6)E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a versenyvizsga szabályzatát. A versenyvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(7)A fogyatékos vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az írásbeli és szóbeli vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, szükség esetén biztosítani kell az írásbeli vizsga szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli vizsga írásbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított versenyvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. A felváltást a versenyvizsgára történő jelentkezéskor kell kérni. A vizsgabizottság 16. §
(1)A vizsgabizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot, továbbá az írásbeli vizsgarészt javító vizsgáztatót és egy póttagot – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. Az írásbeli vizsgarészt javíthatja arra külön felkért vizsgáztató vagy a vizsgabizottság tagja. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A felkérés szólhat az írásbeli vizsgarészen és a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra együttesen vagy külön-külön.
(2)A vizsgaszervező a vizsgabizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát a vizsga időpontját megelőző 10 munkanappal korábban megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot is javasol. A vizsgabizottság tagjának, vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson.
(3)Az írásbeli vizsgát javító vizsgáztató és az – esetlegesen – őt helyettesítő póttag esetében is megfelelően alkalmazni kell a
(2)bekezdést.
(4)A vizsgabizottság és a póttag felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával, valamint az elektronikus vizsga nyilvántartó-könyv vezetésével kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.
(5)A vizsgáztató felkérhető
- a)az írásbeli vizsgarész javítására,
- b)a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra,
- c)az
- a)és
- b)pontban foglaltakra együttesen.
(6)A vizsgabizottság elnöke felel a szóbeli vizsgarész jogszabályban foglaltak szerinti lebonyolításáért és a vizsgabizottság szakszerű működéséért.
(7)A vizsgabizottság tagja, elnöke és a vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont], valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló vizsgázónak a vizsgáztatásában, illetve, ha a vizsgázó felkészítésében felkészítő tanfolyam keretében részt vett, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, a vizsgáztatásban nem vehet részt, helyette a vizsgabizottság póttagja jár el. A vizsgabizottság tagjának kizárására irányuló bejelentést a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt a vizsgaszervezőnél nyomban meg kell tennie. Ha a vizsgaszervező a bejelentést alaposnak találja, a kizárással érintett tag helyett a vizsgabizottság póttagja jár el. Amennyiben a vizsgabizottság elnöke kerül kizárásra, az elnöki tisztet a vizsgaszervező által kijelölt másik tag látja el.
(8)A vizsgaszervezőnek a kizárással kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 napon belül panasszal élhet a miniszternél. A panasz benyújtásától függetlenül a vizsgaszervező döntését végre kell hajtani. A miniszter a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a miniszter a panasznak helyt ad, akkor – a vizsgázó kérelmére – a szóbeli vizsgarész eredményét megsemmisíti. Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészt meg kell ismételni, azonban az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni. A vizsgáztatói névjegyzék 17. §
(1)A vizsgáztatót – az OKV elnöksége által kiírt pályázat (a továbbiakban: vizsgáztatói pályázat) alapján – az OKV elnöke kéri fel 5 éves időtartamra. A vizsgáztatói pályázati kiírás előkészítését és közzétételét a KSZK végzi. A vizsgáztatói pályázaton való részvétel díja vizsgáztatói pozíciónként a köztisztviselői illetményalap 15%-a, amelyet a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell a pályázat benyújtásával egyidejűleg megfizetni.
(2)Vizsgáztató az lehet, aki
- a)felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint
- b)a 4. §
(1)bekezdésben meghatározott ismeretek terü letén szerzett, legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik.
(3)A vizsgáztatói pályázati kiírásban az OKV elnöksége – a KSZK javaslata alapján – további követelményeket állapíthat meg.
(4)Az OKV elnöke pályáztatás nélkül is felkérhet vizsgáztatónak olyan kiemelkedő szakmai tudással rendelkező személyt, aki a
(2)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. A felkéréssel egyidejűleg az OKV elnöke mentesítést adhat a
(9)bekezdés szerinti felkészítő tanfolyam alól. Az így felkért személyek száma nem haladhatja meg az adott évben névjegyzéken szereplő vizsgáztatók számának a felét. Vizsgáztatóvá történő felkérés elfogadásáról a felkért személynek nyilatkoznia kell, a felkérés elfogadásával kerül fel a vizsgáztatói névjegyzékre.
(5)Az OKV elnöke és elnökségének tagjai külön felkérés nélkül is vizsgáztatók lehetnek e megbízatásuk ideje alatt, illetve e megbízatásuk megszűnését követő öt éven keresztül.
(6)A vizsgáztatói pályázaton megfelelt, valamint a
(4)és
(5)bekezdésben meghatározott vizsgáztatók vizsgáztatói névjegyzékre kerülnek fel. Versenyvizsgán vizsgáztató csak az lehet, aki a névjegyzéken szerepel. A vizsgáztatók névjegyzékét a KSZK tartja nyilván és gondoskodik a névjegyzéken szereplő vizsgáztatók adatainak aktualizálásáról. A névjegyzéken szereplő vizsgáztató tagja az OKV-nak.
(7)Az OKV keretében közigazgatási versenyvizsga szakbizottság működik, amelynek tagjait az OKV elnöke kéri fel az OKV tagjai közül 5 éves időtartamra a névjegyzéken szereplő vizsgáztatók közül. A szakbizottság tagjainak száma nem haladhatja meg a 10 főt. A szakbizottság elnökét az OKV elnöke kéri fel a szakbizottsági tagok közül. A szakbizottság közreműködik: a) a 6. §
(1)bekezdés
- d)pontjában meghatározott módszertani ajánlás,
- g)pontjában meghatározott beszámoló kialakításában,
- b)a versenyvizsga vizsgakövetelményeinek megállapításában,
- c)a versenyvizsga tantárgyainak, azok leírásának, tananyagának és a vizsgakérdéseknek a meghatározásában,
- d)a vizsgáztatói pályázati szempontok kialakításában.
(8)Az OKV elnöke törli a vizsgáztatót a névjegyzékről, ha
- a)rendszeresen nem tesz eleget a vizsgafelkérésnek,
- b)adatainak frissítése céljából nem működik együtt a KSZK-val,
- c)rendszeresen nem vesz részt a KSZK által szervezett felkészítő tanfolyamon,
- d)a vizsgáztató súlyosan megsérti a vizsgáztatás rend jére vonatkozó szabályokat,
- e)azt a vizsgáztató kéri.
(9)A névjegyzéken szereplő vizsgáztató – az OKV elnöke és elnökségének tagjai, valamint a
(4)bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles a KSZK által szervezett vizsgáztatói felkészítő tanfolyamon részt venni.
(10)A KSZK a vizsgáztatói névjegyzéket honlapján közzéteszi. A vizsgáztató adatai közzétételének időtartama megegyezik a vizsgáztatói felkérés időtartamával. A versenyvizsga értékelése, a vizsgabizonyítvány 18. §
(1)A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét külön kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész részvizsgáit külön kell értékelni.
(2)A teszt a 4. §
(1)bekezdésében meghatározott tárgyi ismeretek vizsgázó által történő elsajátítását méri fel. A tesztre legfeljebb 100 pont adható.
(3)Az esszé a vizsgázó 4. §
(1)bekezdésében meghatározott ismeretekkel kapcsolatos rendszerszerű gondolkodásnak, a vizsgázó ezekről alkotott véleményének, továbbá írásbeli fogalmazási és stilisztikai, nyelvhelyességi-helyesírási, valamint számítástechnikai készségének feltárására irányul. Az esszére legfeljebb 100 pont adható.
(4)Az írásbeli vizsgarész eredményéről a vizsgázót tájékoztatni kell. Az írásbeli vizsgarész eredményéről – a vizsgázó kérelmére – a vizsgaszervező jegyzőkönyvmásolatot biztosít.
(5)A szóbeli vizsgarész kérdései a vizsgázó tárgyi tudásának, döntési képességének, kommunikációs- és beszédképességének, valamint problémamegoldó és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgarész legfeljebb 100 ponttal értékelhető. Szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság a vizsgázó vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és döntését a vizsgaeredmények megszületését követően, nyilvánosan hirdeti ki.
(6)A vizsgabizottság a versenyvizsga bizonyítványt csak abban az esetben állítja ki, ha a jelölt a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét is eredményesen teljesítette. Az összesített eredmény alapján a jelöltnek legalább 180 pontot kell elérnie.
(7)A fogyatékos vizsgázó versenyvizsgáját egyedileg kell pontozni, figyelemmel az e §-ban meghatározottakra.
(8)Az eredményes versenyvizsgáról a vizsgázó e rendelet
- számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap, amely átvételére a szóbeli vizsgarészt követően az eredményhirdetéskor kerül sor. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsganyilvántartó-könyv (
- számú melléklet) alapján – a vizsgaszervező tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállításának díja a köztisztviselői illetményalap 20%-a. A tanúsítvány tartalma megegyezik a bizonyítványéval. A tanúsítvány kiállításának díja a vizsgaszervezőt illeti meg.
(9)Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók. Jogorvoslat 19. §
(1)A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a teszt és az esszé eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kijavított esszé megtekintésére.
(2)A versenyvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt a versenyvizsgára történő jelentkezéssel összefüggésben a KSZK vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panasz a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásolja, akkor a panaszt a miniszterhez kell benyújtani. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be. A versenyvizsgáról való távolmaradás 20. §
(1)Ismétlővizsgát kell tenni, ha a vizsgázó a vizsgáját alapos indok nélkül megszakítja.
(2)Amennyiben a vizsgázó az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgarészen nem jelenik meg, a vizsgabiztos a távolmaradás tényét a vizsgajegyzőkönyvbe rögzíti. A távolmaradás következménye – a
(3)bekezdés kivételével –, hogy az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgarész eredménytelen és a vizsgázónak ismétlővizsgát kell tennie.
(3)A vizsgázó távolmaradását alapos és igazolt okra hivatkozva a KSZK-nál kimentheti és egy alkalommal új vizsgaidőpont kitűzését kérheti. A kérelmet a KSZK vezetője bírálja el. Ha a vizsgaszervező a kérelemnek helyt ad, akkor az új vizsgarészen való részvétel díjmentes.
(4)A vizsgázó indokolt és igazolt okból a vizsgaszervezőnél kérheti a már kitűzött vizsgarész elhalasztását. A kérelemről a vizsgaszervező vezetője dönt, amelyről a vizsgázót írásban értesíti. Mentesség 21. § Mentesül a versenyvizsga letétele alól
- a)közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt az, aki legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik,
- b)e jogviszonyának létesítése során az, aki az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §
(9)bekezdése szerint létesít közszolgálati jogviszonyt. Díjkedvezmény 22. §
(1)A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az aki, a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól. A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe.
(2)A vizsgadíjkedvezmény iránti kérelmet a KSZK-hoz kell benyújtani a vizsgára történő jelentkezéskor.
(3)A kedvezmény iránti kérelem elutasításával szemben panasszal lehet élni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél, aki azt 15 napon belül elbírálja. Záró rendelkezések 23. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2)A 10. §
(7)bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3)Az, aki a rendelet hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább 2 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszűnését követő 5 éven keresztül mentes a versenyvizsga letétele alól. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök