📄 Jogszabály szövege
100/2004. (IV. 27.) Korm. rendelete az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról.
A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi
C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakra, a következőket rendeli el:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősí
tett időszaki feladatokra történő felkészítésért (a továbbiakban együtt: védelmi felkészítés) felelős kormányzati
szervekre;
b) a védelmi felkészítésben történő részvételre külön
jogszabályban kijelölt elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetekre.
(2) Az elektronikus hírközlés minősített időszaki alkalmazásának és irányításának elveit a melléklet tartalmazza.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Aktivizálás: az előkészített összeköttetés (hálózat)
előre kidolgozott, szerződésben foglaltak szerinti üzembe
helyezése. b) Előkészített összeköttetés: minősített időszaki feladatokat szolgáló olyan megtervezett és dokumentált, műszakilag előkészített helyi és/vagy helyközi összeköttetés,
amelynek aktivizálása adott esetben kiadandó intézkedésre történik, korlátozott idő alatt.
c) Felkészítés: tervszerű, folyamatos, békeidőszakban
folytatott tervezési, szabályozási, szolgáltatási tevékenység
az elektronikus hírközlés gazdaságmozgósítási, veszélyhelyzeti, minősített időszaki feladatok ellátására való alkalmassá tétele érdekében.
d) Hálózatgazda: a zártcélú távközlő hálózat használatára külön jogszabály szerint jogosult szervezetet felügyelő
miniszter, illetőleg a Legfőbb Ügyész.
e) Kormányzati szervek:
központi szervek: a Miniszterelnöki Hivatal, a miniszté
riumok és országos hatáskörű szervek;
területi szervek: az országos hatáskörű szervek irányítása
alá tartozó dekoncentrált államigazgatási szervek, a területi államigazgatási és önkormányzati szervek, valamint a
Hvt.-ben meghatározott fővárosi és megyei védelmi bizottságok.
f) Minősített időszak: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. §-a (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott rendkívüli állapot és
i) pontjában meghatározott szükségállapot, valamint az
Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) pontja és a polgári
védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. §-a (2) bekezdése szerinti veszélyhelyzet, továbbá az Alkotmány
19/E. § (1) bekezdésében foglalt, a szükségállapot vagy a
rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig terjedő időszak.
A védelmi felkészítés célja 3. § A védelmi felkészítés célja, hogy minősített időszakban
az elektronikus hírközlő hálózatok:
a) a jogszabályoknak megfelelően képesek legyenek
egységesen működő rendszert alkotni;
b) alkalmasak legyenek a kormányzati szervek, a nemzetgazdaság, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek
kommunikációs igényeinek kielégítésére, valamint a lakosság légiriasztásával, tájékoztatásával, élet- és vagyonbiztonságával, védelmével és ellátásával összefüggő elektronikus hírközlési feladatok teljesítésére;
c) biztosítsák az elektronikus hírközlési szolgáltatások
folyamatosságát a védekezésben és a katasztrófaelhárításban részt vevő szervezetek kommunikációs igényeinek előtérbe helyezésével;
d) felkészültek legyenek az elektronikus hírközlés működését súlyosan befolyásoló természeti vagy emberi tevékenység következtében fellépő események kezelésére;
e) alkalmasak legyenek a Magyar Köztársaság NATO tagságából és a távközlési erőforrások biztosításáról katasztrófaelhárítás és mentés céljára tárgyú Tamperei Egyezményből
adódó nemzetközi kötelezettségek ellátására.
A védelmi felkészítés egyes eljárási szabályai 4. §
(1) A védelmi felkészítésért felelős kormányzati szervek
és elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlő hálózatok tervezése, létrehozása, fejlesztése és működtetése során úgy kötelesek eljárni, hogy a hálózatok
megbízhatósága, rugalmassága és védettsége növekedjen,
a védelmi igénybevétel szempontjából hozzáférhetőek legyenek, valamint megfelelően szolgálják a lakosság gyors
tájékoztatását és riasztását.
(2) A kormányzati szervek és az elektronikus hírközlési
szolgáltatók a védelmi felkészítés feladatait békeidőben
kötelesek végezni és biztosítani a már elért állapot folyamatos fenntartását, naprakészségét, a tervek és tevékenységek időszakonkénti gyakorlását.
(3) A védelmi rendeltetésű összeköttetés minősített időszaki alkalmazásra történő előkészítéséhez, soron kívüli
létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató által
működtetett, illetve használt hálózat szabad vagy tartalék
átviteli útjait kell igénybevenni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt szabad vagy tartalék átviteli utak hiányában az igénybevevő és a szolgáltató közötti
megállapodás szerint kell eljárni oly módon, hogy a Hvt.
alapján honvédelmi szolgáltatás alól mentesített, valamint
a zártcélú hálózattal rendelkező szervezetek összeköttetése, továbbá a nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú ellenőrzést biztosító összeköttetések mennyisége nem csökkenthető.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti összeköttetés
előkészítése, létesítése csak több elektronikus hírközlési
szolgáltató hálózatának igénybevételével történhet, a koordinációs feladatokat az a szolgáltató látja el, amelyhez az
igényt az igénybevevő benyújtotta.
II. Fejezet A VÉDELMI FELKÉSZÍTÉS FELADATAI Az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésének állami
feladatai
5. § Az ágazati miniszter
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatás minősített
időszakban való folyamatossága érdekében e rendeletben
meghatározottak szerint részt vesz védelmi célú felkészítésben és állami feladatok végrehajtásában;
b) a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 21.)
Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakra figyelemmel kijelöli a honvédelmi felkészülés és országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza feladataikat;
c) az e rendeletben meghatározott miniszterekkel közösen részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó követelmény rendszer kidolgozásában;
d) az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó műszaki feltételrendszer és követelmények szabályozásánál
gondoskodik a védelmi érdekek érvényre juttatásáról;
e) az érintett szervekkel együttműködve, illetve a külön
jogszabályokal összhangban gondoskodik az e rendeletben
megfogalmazott elveknek megfelelő nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer kialakításáról;
f) a nemzetgazdaság védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási rendjére vonatkozó jogszabályokkal1 összhangban, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal egyeztetve gondoskodik az elektronikus hírközlés minősített időszaki működéséhez, helyreállításához szükséges állami anyagi, technikai, szervezeti feltételek megteremtéséről, ezek készenlétben tartásáról;
g) gondoskodik a külön jogszabályban2 meghatározott
légiriasztási rendszer működőképességének biztosításából
rá háruló feladatok végrehajtásáról;
h) gondoskodik a kormányzat minősített időszaki kommunikációs feltételeinek biztosításával kapcsolatban rá
háruló feladatok végrehajtásáról;
i) a hírközlési ágazat ügyeleti rendszere útján gondoskodik az elektronikus hírközlési tevékenység minősített
időszaki egységes irányítási feltételeinek megteremtéséről;
j) a jelen rendelet mellékletében foglalt elvek figyelembevételével meghatározza az elektronikus hírközlési
tevékenység minősített időszaki feladatokra történő átállításának feltételeit és rendjét, továbbá a szükséges intézkedések megtételével gondoskodik a végrehajtásról;
k) a védelmi felkészítésben részt vevő kormányzati
szervek és az elektronikus hírközlési szolgáltatók bevonásával gondoskodik az elektronikus hírközlés felkészítési
feladatai végzésének, ellenőrzésének, valamint gyakoroltatásának megszervezéséről;
l) az elektronikus hírközlési szolgáltatók e rendelet szerint szolgáltatott adatai alapján — figyelemmel a Hvt.
13. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra — gondoskodik az elektronikus hírközlés felkészítését szolgáló
tervezési, fenntartási, fejlesztési, gyakoroltatási, nyilvántartási és adatszolgáltatási éves költségek tervezéséről;
m) az érintett miniszterekkel egyeztetve gondoskodik a
jóváhagyott költségvetési kereteknek megfelelő elektronikus hírközlési felkészítési feladatok megvalósításáról;
n) a Vhr. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével gondoskodik az elektronikus hírközlés felkészítéséből a minisztériumára háruló békeidejű és minősített időszaki irányító, illetve koordinációs feladatok ellátásához szükséges anyagi, technikai, szervezeti feltételek
megteremtéséről, beleértve a Nemzeti Hírközlési Hatóság
(a továbbiakban: NHH) szervezeti keretén belül az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet létrehozását, feladat- és hatáskörének meghatározását;
o) gondoskodik a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (SCEPC) alá tartozó Polgári
Távközlés Tervezési Bizottság (CCPC) munkájában történő részvétellel összefüggő feladatok ellátásáról;
p) minősített időszak esetén, illetőleg következményei
elhárítása érdekében átmeneti korlátozásokat rendelhet el
egyes elektronikus hírközlési tevékenységek ellátásában.
1 A Hvt., a Vhr., a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet.
2 133/1994. (X. 21.) Korm. rendelet a váratlan légitámadás esetén az
ország légiriasztásáról. 6. § A honvédelmi miniszter
a) gondoskodik a felügyelete alá tartozó zártcélú elekt
ronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről és más
hálózatokkal történő együttműködéséről;
b) az ágazati miniszterrel és az érintett miniszterekkel
együttesen részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi
felkészítésére vonatkozó követelmények kidolgozásában,
illetve együttműködési feladatok megoldásában;
c) részt vesz az elektronikus hírközlés és légiriasztás
felkészítésével kapcsolatos ellenőrzések és gyakorlatok
megszervezésében és végrehajtásában;
d) az ágazati miniszterrel és a belügyminiszterrel egyeztetve gondoskodik a közszolgálati és nem közszolgálati
műsorokat sugárzó rádió- és televízió állomások légiriasztási rendszerbe, illetve katasztrófavédelmi lakossági tájékoztatásba történő bevonására vonatkozó követelmények
kidolgozásáról és esetenkénti felülvizsgálatáról.
7. § A belügyminiszter
a) gondoskodik a felügyelete alá tartozó zártcélú elekt
ronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről és más
hálózatokkal történő együttműködéséről;
b) a települések külön jogszabály szerinti polgári védelmi besorolásának figyelembevételével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF)
útján közreműködik az elektronikus hírközlő hálózatokat
és szolgáltatókat veszélyeztető veszélyforrások adatainak
megadásában, továbbá az elektronikus hírközlési ágazat
katasztrófavédelmi terveinek kidolgozásához szükséges
szakmai elvek meghatározásában;
c) gondoskodik az irányítása alá tartozó rendvédelmi
szervek és a közigazgatás területi szervei összehangolt minősített időszaki elektronikus hírközlési igényeinek érvényre
juttatásáról az elektronikus hírközlés felkészítésében;
d) meghatározza a Belügyminisztérium és szervei, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti
együttműködés elvi kereteit;
e) az ágazati miniszterrel és a honvédelmi miniszterrel
egyeztetve részt vesz a műsorszórásra háruló, katasztrófavédelmi tájékoztatási, illetve lakossági légiriasztási feladatok összehangolt megoldásában;
f) részt vesz az elektronikus hírközlés és a légiriasztás,
valamint a tájékoztatás felkészítésével kapcsolatos ellenőrzések és gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában.
8. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
a) gondoskodik a felügyelete alá tartozó zártcélú elekt
ronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről és más
hálózatokkal történő együttműködéséről;
b) az érintett miniszterekkel együttesen — különösen a
Kormány minősített időszaki vezetési feltételeihez szükséges erőforrás- és eszközrendszer biztosítása érdekében —
részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére
vonatkozó követelmények kidolgozásában.
9. § A pénzügyminiszter
a) gondoskodik a felügyelete alá tartozó zártcélú elekt
ronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről és más
hálózatokkal történő együttműködéséről;
b) közreműködik az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére vonatkozó igények és lehetőségek, illetve a
tervezett feladatok és költségvetési előirányzatok összhangjának megteremtésében, a tervjavaslatokban való
megjelenítésében.
10. § Az igazságügy-miniszter
a) gondoskodik a felügyelete alá tartozó zártcélú elekt
ronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről, más
hálózatokkal történő együttműködéséről;
b) az ágazati miniszterrel és az érintett miniszterekkel
együttesen részt vesz az elektronikus hírközlés védelmi
felkészítésére vonatkozó követelmények kidolgozásában,
illetve együttműködési feladatok megoldásában.
11. § Az NHH
a) külön jogszabályokban foglalt feladatai keretében
ellátja az elektronikus hírközlés védelmi felkészítéséből rá
háruló tervezési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, koordinálási, biztonsági és ellenőrzési feladatokat;
b) végzi a légiriasztási rendszer működtetésével kapcsolatban az ágazati miniszter által meghatározott feladatokat és ennek során együttműködik az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel;
c) együttműködik az OKF-el a minősített időszaki,
illetve katasztrófaelhárítási tervezéshez, felkészítéshez, a
riasztási és tájékoztatási rendszer működéséhez szükséges
adatok biztosítása érdekében;
d) figyelemmel kíséri és ellenőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók felkészülési terveinek kidolgozását;
e) az elektronikus hírközlési szolgáltatók által szolgáltatott adatok, illetőleg szolgáltatási struktúrájának megváltozása esetén javaslatot tesz a stratégiailag fontos elektronikus hírközlési szolgáltatók védelmi feladatokra történő kijelölésére, illetőleg a kijelölés megváltoztatására;
f) működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát, az Országos Informatikai és Hírközlési
Főügyeletet.
A védelmi célú adatszolgáltatás és nyilvántartás 12. §
(1) Az Eht. 66. §-ában és 151—152. §-ában meghatározott adatszolgáltatási és nyilvántartási elveknek megfelelően az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hírközlés
védelmi felkészítése keretében, továbbá kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi érdekből a következő elektronikus
hírközlő hálózatok adatainak szolgáltatására kötelezettek:
a) vezetékes és mikrohullámú átviteli utakat biztosító
hálózatok;
b) helyhez kötött és mobil földfelszíni rádiótávközlő
hálózatok;
c) műholdas hálózatok;
d) műsorszóró és műsorszétosztó hálózatok;
e) kábeltelevíziós hálózatok.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok köre kiterjed a hálózatok átviteli útjainak nyomvonalára, kapacitására, a kapcsoló, útvonalválasztó berendezésekre, a hozzáférési pontok helyére, jellemzőire, az ellátási területekre, az antennatornyok adataira, a hálózatfelügyeleti pontok jellemzőire, a helyreállításhoz felhasználható tartalékokra.
(3) Az adatszolgáltatást az Eht. 151—152. §-a szerinti
határozat alapján az NHH részére kell teljesíteni.
(4) A hírközlő hálózatok adatait az NHH védelmi célú
számítógépes térinformatikai adatbázisban rögzíti, gondoskodik az adatok védelméről és az arra jogosult kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi szervek részére
— ezen szervekkel kötött megállapodás keretében — adatot szolgáltat.
(5) A zártcélú távközlő hálózatokra vonatkozó adatszolgáltatást külön jogszabály határozza meg.
III. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
FELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE A felkészítés fő területei
13. § A védelmi felkészítés állami feladatainak fő területei
kiterjednek különösen
a) a követelmények megfogalmazására;
b) a műszaki előírások meghatározására;
c) a kormányzati szervek felkészítésére;
d) a felkészülési feladatok végrehajtásának koordinációjára; e) egyes elektronikus hírközlési tevékenységekben a védelmi érdekek érvényesítésére;
f) az elektronikus hírközlési szolgáltató tartalékgazdálkodási tevékenységére; g) védelmi célú feladatok jogszabályok szerinti finanszírozására.
14. § Az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésére irányuló kormányzati és elektronikus hírközlési szolgáltatói feladatok megvalósításánál a következő követelményeket
kell figyelembe venni:
a) A hálózatok felkészítése terén biztosítani kell, hogy
aa) a gerinchálózati struktúra és az elektronikus hír
közlési létesítmények a védelmi, biztonsági igényeket kielégítsék; ab) a frekventált elektronikus hírközlési csomópontok,
illetve felhasználók több útvonalon elérhetőek legyenek;
ac) a csatornák (nyalábok) gyorsan átrendezhetőek legyenek; ad) a különböző átviteli módok (vezetékes, rádiótávközlési) egymáshoz tudjanak kapcsolódni;
ae) a különböző szolgáltatók által üzemeltetett elektronikus hírközlési rendszerek kölcsönösen átjárhatóak legyenek;
af) a fontosabb hálózati irányokban a tartalék kapacitásokat gyorsan lehessen kialakítani;
ag) a védelem érdekében szükséges hozzáférési pontok
oly módon legyenek kialakítva, hogy lehetővé tegyék az
elektronikus hírközlő hálózatok egységes rendszerben való működését, ezzel biztonságuk növelését.
b) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók üzemviteli
és hálózatirányítási rendszerének kialakítása során biztosítani kell, hogy
ba) a nemzetközi és nemzeti gerinchálózati irányító és
üzemviteli funkciók összehangoltan működjenek;
bb) a szolgáltató saját hálózatában a hálózatirányítás
változatlan módon, önmaga átállítása nélkül működőképes legyen;
bc) a szolgáltató hálózatirányítása legyen alkalmas az
elektronikus hírközlés átállításából rá háruló feladatok
megoldására, együttműködve más szolgáltatók, illetve a
zártcélú hálózatok hálózatirányító szerveivel, valamint az
Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelettel;
bd) a szolgáltató hálózatirányítása képes legyen szükség esetén a nemzetközi hálózatirányítási rendszerektől
függetleníthető működésre.
c) Az eszközök tartalékolása terén olyan tervek, eszközök, berendezések, szervezetek előkészítését kell biztosítani, amelyek
ca) alkalmasak az ország területén, vagy nemzetközi
szövetségi rendszereken belül, továbbá jogszabály által
előírt kötelezettség alapján támogatott más ország terüle
tén bekövetkezett elemi csapás, ipari szerencsétlenség,
egyéb katasztrófa, tömeges elektronikus hírközlési üzemkiesés, illetve minősített időszakban bekövetkezhető rombolások gyors helyreállítására, forgalmi vagy egyéb okokból meghatározott körzetekben felmerülő elektronikus
hírközlési igények gyors kielégítésére;
cb) eszközkészlete mobil vagy mobilizálható berendezésekből áll, amelyeket — a védelmi felkészülés adott évben rendelkezésre álló forrásaira figyelemmel — részben a
vállalati, részben az állami tartalékképzés keretében kell
beszerezni, tárolni és kezelni.
d) A központi hatósági nyilvántartási, adatszolgáltatási és
információs rendszert az NHH-nak úgy kell kialakítania, hogy
da) lehetővé tegye a hálózatokra, rendszerekre vonatkozó legfontosabb adatok változásának követését;
db) kielégítse a kormányzat, a nemzetbiztonság és a
védelem béke- és minősített időszaki adatigényeit;
dc) minősített időszakban lehetővé tegye a hálózati beavatkozások gyors és szakszerű végrehajtását;
dd) minősített adatok és információk kezelésére legyen
alkalmas.
e) A gyakoroltatás területén olyan rendszert kell kialakítani, amely
ea) lehetővé teszi az elektronikus hírközlés felkészítése
körébe tartozó feladatok végrehajthatóságának felmérését;
eb) lehetővé teszi a tervek, berendezések, szervezetek
időnkénti ellenőrzését gyakorlások formájában az alaprendeltetés szerinti működés jelentős akadályozása nélkül.
f) Az átállítás terén olyan rendszert kell kialakítani, amely
lehetővé teszi az elektronikus hírközlés védelmi felkészítésében részt vevő szervezetek berendezéseinek, hálózatainak
zökkenőmentes átállítását a békeidőszakról a minősített időszaki feladatokra a lehető legrövidebb idő alatt.
g) A műsorszórás terén olyan rendszert kell kialakítani,
amely külön jogszabály szerint a közszolgálati és nem közszolgálati műsort sugárzó rádió és telelvízió állomásokat
alkalmassá teszi a lakosság bármely veszélyhelyzettel
összefüggő értesítésére, tájékoztatására.
h) Az elektronikus hírközlési tevékenységnek az Eht.
5. §-ának (2) bekezdésében foglalt minősített időszaki átmeneti korlátozásának szervezési, műszaki feltételeit békeállapotban kell előkészíteni.
Az elektronikus hírközlés felkészítési tevékenységének
folyamata 15. §
A védelmi felkészítés tartalmi követelményeinek kidolgozásáért az ágazati miniszterrel egyeztetve — külön jogszabályoknak 3 megfelelően — a honvédelmi miniszter és a
belügyminiszter felelős.
3 Hvt. 10. §-a,
— A belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 150/2002. (VII. 2.)
Korm. rend. 2. §-ának (2) bek.
16. § Az ágazati miniszter az érintett miniszterekkel megállapodásban rögzíti az elektronikus hírközlés védelmi felkészítéséhez szükséges együttműködés rendjét.
17. § Az ágazati miniszter — figyelemmel az Eht. 163. §-ának
(4)—(5) bekezdésében foglaltakra — a védelmi felkészülés
adott évben rendelkezésre álló forrásait a fenntartási, illetve fejlesztési szükségletek megkülönböztetésével — a költségvetés Pénzügyminisztériumi fejezet védelmi felkészítés
előirányzatával összehangolva — határozza meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként.
18. § (1) A költségfedezettel rendelkező felkészülési feladatok végrehajtásáról — az illetékes kormányzati szervek
szükség szerinti bevonásával — az ágazati miniszter gondoskodik.
(2) A 4. § (1) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében — figyelemmel a 15—16. §-ban, valamint külön
jogszabályokban 4 foglaltakra — az ágazati miniszter az
elektronikus hírközlési feladatot ellátó szervezettel szerződést köthet.
(3) A védelmi felkészítésben részt vevő, elektronikus
hírközlési tevékenységet ellátó szervezet a (2) bekezdésben foglalt szerződés keretei között jogosult a felmerült és
indokolt költségeinek megtérítésére.
19. § Az elkészült beruházás, illetőleg részfeladat működtetési költségeinek költségvetésbe történő beállításáért az ágazati miniszter a felelős. Az ágazati miniszter a honvédelmi
miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, határozza meg az elkészült beruházás, illetőleg részfeladat békeidőszaki hasznosításának vagy tartalékként történő kezelésének feltételeit.
4 A nemzetgazdaság védelmi felkészítéséről és mozgósításáról szóló
131/2003. (VII. 22.) Korm. rendelet 9—11. §-a, a Hvt. végrehajtásáról
szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet 155. és 162. §-a.
20. § Az elektronikus hírközlés felkészítési tevékenységei ellenőrzésének és gyakoroltatásának rendjét az NHH bevonásával az ágazati miniszter, a honvédelmi miniszter és a
belügyminiszter együttműködve alakítja ki. Ennek során
különös gondot kell fordítani
a) a zártcélú hálózatokhoz tartozó előkészített összeköttetések terveire, műszaki előkészítésére és aktivizálásának megszervezésére;
b) a hálózatirányítási rendszer speciális feladatainak
végrehajtására; c) a helyreállítási tervek, eszközök és szervezetek alkalmazhatóságára;
d) a békeidőszakban nem használt erőforrások működőképességére; e) az elektronikus hírközlés átállítási rendszerére;
f) a sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőké
pességére;
g) a rádió és televízió műsorszóró hálózaton előkészí
tett lakossági légiriasztó, illetve katasztrófavédelmi tájékoztató rendszer működésére;
h) az elektronikus hírközlés korlátozási szabályai bevezetésének előkészítettségére.
21. § A 20. §-ban foglalt feladatok költségeit az országmozgósítás gazdasági felkészülés általános kiadásai között kell
tervezni.
22. § (1) Minősített időszakban az elektronikus hírközlő hálózatokon esetleg bekövetkező tömeges üzemkiesés, rombolás következményeinek elhárítása érdekében szükséges
technikai és pénzügyi eszközök, valamint berendezések
biztosításáért — az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal
egyeztetve — az ágazati miniszter a felelős.
(2) A helyreállítás sorrendjét, valamint a tervezés alapjául szolgáló védelmi követelményeket az ágazati miniszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttesen határozza meg.
(3) A helyreállítási elvi terv kidolgozásáról és időszakonkénti korszerűsítéséről az ágazati miniszter gondoskodik a változó követelményeknek, illetve hálózati struktúrának és a rendelkezésre álló eszközöknek megfelelően.
(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók tartalékaival
összehangolt, meghatározott összetételű anyagi eszközök
központi készletezése az ágazati miniszter felügyelete
alatt, a külön jogszabály szerinti állami tartalékképzés keretében történik.
(5) A helyreállító szervezetek kijelöléséről, illetőleg a
helyreállítás érdekében a külön jogszabály szerinti szerződés megkötéséről — az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal egyeztetve — az ágazati miniszter gondoskodik,
amelynek során a helyreállítás költségeit a felkészítés
összesített szükséglete keretében tervezi.
IV. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ÁTÁLLÍTÁSA
A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI FELADATOKRA
23. § (1) Az elektronikus hírközlés felkészítettségi fokának
alkalmasnak kell lennie arra, hogy a minősített időszaki
helyzeteken kívül képes legyen a békeállapotban bekövetkező váratlan események kezelésére, továbbá egyes részei
néhány óra alatt, más részei fokozatosan átállíthatók legyenek az előre megtervezett feladatokra, valamint a megváltozott körülményekhez igazodó működésre, nemzetközi
együttműködésre.
(2) Az átállítás során a következő intézkedéseket kell
megtenni:
a) kidolgozott intézkedési tervek ellenőrzése, aktualizálása; b) szervezési intézkedések megtétele;
c) zártcélú hálózatok átállítása vagy aktivizálása;
d) egyedi összeköttetési igények prioritással történő ki
elégítése;
e) elektronikus hírközlési korlátozások bevezetése kü lön jogszabályok szerint.
24. § A honvédelmi vezetés kezdeményezésére az ország meghatározott területére korlátozódó mozgósítás, illetőleg a
fokozott készenlét hírközlésének biztosításában érintett
elektronikus hírközlési létesítményekben sor kerülhet a
folyamatos szolgálat bevezetésére a Vhr. 33. §-ában foglalt
rendelkezések szerint.
25. § A Kormány, az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök
döntése alapján az ágazati miniszter elrendeli a nemzetgazdaság védelmi felkészítési és mozgósítási feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VII. 22.)
Korm. rendelet szerinti gazdaságmozgósítási, illetve a mi
nősített időszaki feladatokra történő átállítás előkészítő
tevékenységeinek végrehajtását, így különösen
a) az ágazati minisztériumnál szükséges előkészületeket;
b) az érintett ügyeleti szolgálatok, hálózatirányító
rendszerek felkészültségének ellenőrzését;
c) a helyreállítást, az erőforrásbővítést szolgáló állami
céltartalékok, illetve a szolgáltatóknál lévő erőforrások és
tervek ellenőrzését;
d) a hatósági nyilvántartások szükség szerinti aktualizálását; e) a hírközlés védelmi felkészítésével összefüggő fejlesztési munkák felmérését, esetleges gyorsítását, vagy átütemezését;
f) az elektronikus hírközlésre vonatkozó rendkívüli intézkedések kiadásának előkészítését;
g) az előkészített lakossági légiriasztó, értesítő és tájékoztató rendszerek ellenőrzését.
26. § (1) Az elektronikus hírközlés átállításával, gazdaságmozgósítási, minősített időszaki feladatainak koordinálásával és a szövetségi kötelezettségekből származó nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat az NHH
látja el az általa üzemeltett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet útján.
(2) A koordináció kiterjed a Kormány, illetőleg a Honvédelmi Tanács, a honvédelem, rendvédelem és a nemzetbiztonság elektronikus hírközlésért felelős szervei, valamint az országban elektronikus hírközlési szolgáltatást ellátó szervek közötti tevékenységekre, így különösen
a) az előkészített összeköttetések (hálózatok) aktivizálására vonatkozó jelzés, illetőleg intézkedés vételére a külön megállapodásokban meghatározott szervektől;
b) a kijelölt, illetve közreműködő hírközlési szolgáltatók által végrehajtásra kerülő aktivizálások felügyeletére,
segítésére;
c) a nem tervezett kormányzati, védelmi összeköttetési
vagy szolgáltatási igények vételére és a soron kívüli megvalósításról szóló intézkedésre valamennyi érintett elektronikus hírközlési szolgáltató közreműködésével;
d) szükség esetén a különböző hálózatok külön jogszabályok szerinti összekapcsolására, a kerülő átviteli lehetőségek kialakítására az együttműködési igények kielégítése
érdekében;
e) a felmerülő elektronikus hírközlési igények szempontjából kellően el nem látott területeken a kapacitások
és hozzáférési lehetőségek gyors bővítésének szervezésére;
f) rombolás, tömeges üzemkiesés, forgalmi torlódás
esetén az országosan rendelkezésre álló erők, eszközök,
tartalékok külön jogszabályok szerinti igénybevételével és
összefogásával a helyreállítási, illetőleg kapacitás növelési
munkák végrehajtására, segítésére és irányítására.
27. § A zártcélú távközlő hálózat módosításának, átállításának, aktivizálásának elrendeléséről a hálózatgazda önállóan dönt az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött
szerződés alapján.
28. § Az előre nem tervezett feladatokat szolgáló egyedi
összeköttetéseket a kormányzati, fegyveres és rendvédelmi
szervek közvetlenül rendelik meg az elektronikus hírközlési szolgáltatótól és erről tájékoztatják az ügyeleti szolgálatot. Ezen igényeket a szolgáltatónak soron kívül kell
kielégíteni a 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
29. § A területi elektronikus hírközlési rendszerek átállítása
terén szükséges intézkedéseket a megyei védelmi bizottságok
határozzák meg gazdaságmozgósítási hatáskörüknek megfelelően, a központi feladatok végrehajtása, illetőleg a területi
igazgatás vezetési szükségleteinek kielégítése érdekében.
30. § Amennyiben az igénybe vett vagy elrendelt elektronikus
hírközlési szolgáltatás további fenntartása nem indokolt,
az igénybevevő haladéktalanul köteles gondoskodni az
igénybevétel megszüntetéséről.
31. § Ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás gazdaságmozgósítási, illetőleg védelmi igénybevétele miatt az elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagyoni hátránya keletkezik, részére kártalanítás jár külön jogszabályok alapján.
V. Záró rendelkezések 32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a zártcélú távközlő hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja, 20. §-a, 23—25. §-a, valamint
3—4. számú melléklete.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.