← Magyarország

38/2011. (X. 5.) NGM rendelete a gyermekjátékok biztonságáról.

Röviden

Ez a rendelet a 14 év alatti gyermekeknek szánt játékok alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeit szabályozza, biztosítva, hogy a forgalomba kerülő játékok biztonságosak legyenek.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
38/2011. (X. 5.) NGM rendelete a gyermekjátékok biztonságáról. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a 14 év alatti gyermekek részére játék céljára tervezett, gyártott és forgalmazott termékek (a továbbiakban: játék) alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeire terjed ki. (2) A rendelet alkalmazásában az 1. mellékletben felsorolt termékek nem minősülnek játéknak. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. forgalmazás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 2. forgalomba hozatal: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 3. gyártó: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; 4. meghatalmazott képviselő: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; 5. importőr: az EGT-megállapodásban részes államban letelepedett természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely harmadik országból származó játékot a belső piacon forgalomba hoz; 6. forgalmazó: a gyártótól vagy importőrtől elkülönült, az EGT-megállapodásban részes államban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely játékot forgalmaz; 7. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó; 8. megfelelőségértékelés: értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy játékkal kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek; 9. bejelentett szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 2. § a) pontjában meghatározott szervezet; 10. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a játék megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak; 11. EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a játék típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel; 12. CE-jelölés: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott jelölés; 13. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy végfelhasználók számára már forgalmazott játék visszaadása; 14. kivonás a forgalomból: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy játék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban; 15. piacfelügyeleti hatóság: fogyasztóvédelmi hatóság; 16. funkcionális termék: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos termékek, amelyek ezek kicsinyített másai is lehetnek; 17. funkcionális játék: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos játékok, amelyek azok kicsinyített másai is lehetnek; 18. vízijáték: sekély vízben való használatra tervezett játék, amely képes egy gyermeket hordozni vagy a víz felszínén tartani; 19. tervezett sebesség: a játék tervezése által meghatározott lehetséges működési sebesség; 20. tevékenységet igénylő játék: otthoni használatra szánt játék, melynek tartó eleme a tevékenység alatt mozdulatlan marad, és amelyen a gyermek az alábbi tevékenységeket végezheti: mászás, ugrálás, hintázás, csúszás, himbálódzás, forgás, mászkálás, kúszás vagy ezek kombinációja; 21. kémiai játék: kémiai anyagok és keverékek közvetlen kezelését célzó játék, amely az életkornak megfelelő módon, felnőtt felügyelete mellett használandó; 22. szagláson alapuló társasjáték: olyan játék, amely segít a gyermeknek a különböző szagok és illatok felismerésének megtanulásában; 23. kozmetikai készlet: az illatosítók, szappanok, krémek, samponok, fürdőhabok, szájfények, rúzsok, egyéb arcfestékek, fogkrémek és kondicionálók használatára oktató játék; 24. ízlelésen alapuló játék: olyan játék, melynek célja lehetővé tenni a gyermekek számára édességek vagy más ételek készítését különböző élelmiszer-összetevők – például édességek, folyadékok, porok és aromák – segítségével; 25. sérülés: fizikai sérülés vagy bármely más egészségkárosodás, ideértve az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat is; 26. veszély: potenciális sérülésforrás; 27. kockázat: a sérülést okozó veszély bekövetkeztének valószínűsége és a sérülés súlyosságának valószínű mértéke; 28. számára ajánlott: a játék működése, mérete és jellemzői alapján a szülő vagy felügyelő ésszerűen feltételezheti, hogy a játék a megjelölt korcsoportba tartozó gyermekek általi használatra készült. 3. A gazdasági szereplők kötelezettségei 3. § (1) A gyártó a játékok forgalomba hozatalakor biztosítja, hogy azokat az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották. (2) A gyártó a 16. §-nak megfelelően elkészíti a szükséges műszaki dokumentációt, és a 14. §-nak megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzi. (3) Amennyiben megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 11. § (6) bekezdés szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezi a 11. § (2) bekezdése szerinti CE-jelölést. (4) A gyártó a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni. (5) A gyártó biztosítja azon eljárások működését, amelyek sorozatgyártás esetében a megfelelőséget fenntartják. A gyártónak gyártás során figyelembe kell vennie a játék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét bejelentették. (6) A gyártó köteles az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, továbbá a játékkal járó kockázatok miatt köteles a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott játékok mintájának vizsgálatát, és a vizsgálat alapján nem megfelelőnek minősülő játékról és játék visszahívásáról, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót. (7) A gyártó biztosítja, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve, ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltünteti. (8) A gyártó feltünteti a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. (9) A gyártó gondoskodik arról, hogy a játékhoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót. (10) Abban az esetben, ha a gyártó által forgalomba hozott játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a gyártó köteles a szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni. (11) Amennyiben a játék a fogyasztókra kockázatot jelent, a gyártó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést. (12) A gyártó a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a játék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben. 4. § (1) A gyártó írásbeli megbízással kinevezhet egy meghatalmazott képviselőt. (2) A 3. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét. (3) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára: a) a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a hatóságok számára az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt, b) a piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére átadja a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, c) a piacfelügyeleti hatóság kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó játékkal járó kockázatok megszüntetése érdekében tett intézkedések terén. 5. § (1) Az importőr kizárólag az e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő játékot hozhat forgalomba. (2) Az importőr kizárólag olyan játékot hozhat forgalomba, amellyel kapcsolatban a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelést. Köteles gondoskodni arról, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, a játékon elhelyezze az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelje hozzá a szükséges dokumentációt, valamint, hogy betartsa a 3. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket. (3) Amennyiben egy játék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor addig az importőr nem hozhatja forgalomba, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Amennyiben a játék a fogyasztóra kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot. (4) Az importőrnek fel kell tüntetnie a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni. (5) Az importőr gondoskodik arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven. (6) Az importőr által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a játéknak az e rendelet követelményeinek való megfelelőségét. (7) Az importőr köteles az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, továbbá a játékkal járó kockázatok miatt köteles a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott játékok mintájának vizsgálatát, és a vizsgálat alapján nem megfelelőnek minősülő játékról és játék visszahívásáról, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót. (8) Abban az esetben, ha az importőr által forgalomba hozott játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, az importőr köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni. (9) Amennyiben a játék a fogyasztókra kockázatot jelent, az importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést. (10) Az importőr a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a piacfelügyeleti hatóság számára az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció kérésre, e hatóság rendelkezésére bocsátható legyen. (11) Az importőr a piacfelügyeleti hatóság kérésére köteles a hatóságnak átadni a játék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére az importőr együttműködik az általa forgalomba hozott játékkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben. 6. § (1) A játék forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrizni köteles, hogy a játékon elhelyezték-e az előírt szükséges CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven, valamint azt, hogy a gyártó betartotta-e a 3. § (7) és (8) bekezdésében, az importőr az 5. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket. (2) Amennyiben egy játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó addig nem forgalmazhatja a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Amennyiben a játék a fogyasztóra kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot. (3) A forgalmazó által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a játéknak az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. (4) Abban az esetben, ha a forgalmazó által forgalomba hozott játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni. (5) Amennyiben a játék a fogyasztókra kockázatot jelent, a forgalmazó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést. (6) A forgalmazó a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a játék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére a forgalmazó együttműködik az általa forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben. 7. § Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott játékot, ami befolyásolhatja a játék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 3. §-ban rögzített kötelezettségei terhelik. 8. § (1) A gyártó köteles a játék forgalomba hozatalától számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni azon gazdasági szereplőt, amely részére a játékot értékesítette. (2) Az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő köteles a játék megszerzésétől számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni azon gazdasági szereplőt, amely neki a játékot értékesítette. 4. Alapvető biztonsági követelmények 9. § (1) A játék akkor forgalmazható, ha az a rendeltetésszerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során a használók vagy más személyek biztonságát és egészségét nem veszélyezteti, és megfelel a 2. mellékletben meghatározott különleges biztonságossági követelményeknek. (2) A 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekek számára ajánlott játékok esetében a tervezés során a gyermek – korának megfelelő – adottságait és a felügyelő személy képességét is figyelembe kell venni. (3) A 10. § (3) bekezdés értelmében feltüntetett feliratoknak és a játékokhoz mellékelt használati utasításnak fel kell hívni figyelmet a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira. (4) A játéknak az első alkalommal történő forgalmazásától az előrelátható és szokásos használati időtartam végéig meg kell felelnie a rendeletben foglalt biztonságossági és egészségügyi követelményeknek. 5. Figyelmeztetések 10. § (1) A 9. § (2) bekezdésben megfogalmazott figyelmeztetéseknek a használati korlátozásokat pontosan meg kell határozniuk az 5. melléklet A. részének megfelelően. (2) Az 5. melléklet B. részében szereplő figyelmeztetések közül a játékon a játék funkciójának, méretének és jellemzőinek megfelelő figyelmeztetést kell feltüntetni. A játékon nem szerepelhet egy vagy több olyan figyelmeztetés, amely a játék funkciója, mérete és jellemzői által meghatározott szándék szerinti használatát tiltaná. (3) A játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon, a játékon feltüntetett címkén vagy a csomagoláson, és szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításon jól láthatóan kell feltüntetni. A csomagolás nélkül értékesített kis méretű játék esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékon kell elhelyezni. (4) A figyelmeztető szöveg előtt értelemszerűen fel kell tüntetni a „Figyelmeztetés" vagy „Figyelmeztetések” szót. (5) A játék megvásárlására irányuló döntést meghatározó figyelmeztetéseket – a használók minimális és maximális életkorát meghatározó figyelmeztetéseket és egyéb, az 5. mellékletben meghatározott alkalmazandó figyelmeztetéseket – a fogyasztói csomagoláson kell feltüntetni, vagy más módon a fogyasztók részére jól láthatón és olvashatón kell a játékon feltüntetni. (6) A figyelmeztetéseket magyar nyelven kell megadni. 6. CE megfelelőségi-jelölés és az EK-megfelelőségi nyilatkozat 11. § (1) A forgalomba hozatal előtt a játékot CE-jelöléssel kell ellátni. A CE-jelölést különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés követheti. (2) A CE-jelölés a „CE” kezdőbetűkből áll a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében foglalt mintának megfelelően. (3) A CE-jelölést a játékon jól láthatóan, olvashatóan és maradandóan kell feltüntetni. Amennyiben ez a játékon nem lehetséges, a CE-jelölést maradandóan a csomagoláson, a játékot kísérő címkén kell feltüntetni. Kis méretű és kis méretű részekből álló játékok esetében a CE-jelölést címkén vagy a játékhoz tartozó tájékoztatón is fel lehet tüntetni. Ha ez a kínáló kartonban árusított játékok esetében technikailag nem oldható meg, és a kínáló karton eredetileg a játék csomagolására szolgált, az információt a kínáló kartonon kell feltüntetni. Ha a CE-jelölés a csomagoláson keresztül nem látható, azt a csomagoláson kell feltüntetni. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti CE-jelöléssel ellátott játékot úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a harmonizációs szabályozásban foglalt rendelkezéseknek. A CE-jelöléssel ellátott játék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható, ha az megfelel e rendelet követelményeinek. (5) A kiállításokon, bemutatókon és hasonló rendezvényeken olyan játék is kiállítható, amely nincs ellátva CE-jelöléssel, vagy nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, ha az erről szóló figyelmeztetést, valamint az, hogy a játék nem hozható forgalomba jól láthatón és egyértelműn jelzik. (6) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője EK-megfelelőségi nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy a játék megfelel e rendeletben meghatározott rá vonatkozó követelményeknek. (7) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. (8) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott játékot úgy kell tekintetni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett az e rendeletben meghatározott követelményeknek. 12. § Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy ítéli meg, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó az e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, ezt indokolással ellátva a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti. 7. Megfelelőségértékelés 13. § A gyártónak kötelező a játék forgalomba hozatala előtt a játékkal kapcsolatos vegyi, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági, higiénikus és radioaktivitási veszélyekről elemzést készíteni, valamint felmérni az ezeknek való potenciális kitettség mértékét. 14. § (1) A gyártó választhat a (2) vagy (3) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárás között az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolása céljából. (2) Amennyiben a gyártó alkalmazta a honosított harmonizált szabványokat, akkor a játékon a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) II. melléklet A. moduljában meghatározott belső gyártásellenőrzési megfelelőségértékelési eljárást kell elvégeznie. (3) Amennyiben a) nem léteznek honosított harmonizált szabványok, b) ha léteznek az a) pontban említett honosított harmonizált szabványok, de a gyártó nem vagy csak részben alkalmazta őket, c) ha az a) pontban említett honosított harmonizált szabványokat vagy azok valamelyikét korlátozással tették közzé, d) ha a gyártó úgy véli, hogy a játék természete, kialakítása, felépítése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést, akkor a játékon a 15. §-ban meghatározott EK-típusvizsgálatot és a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. melléklet C. moduljában meghatározott típusmegfelelési eljárást kell elvégeznie. 8. EK-típusvizsgálat 15. § (1) Ha a játékot nem vagy nem teljes mértékben a honosított harmonizált szabványok szerint gyártották, EK-típusvizsgálatot kell végezni. Az EK-típusvizsgálat az az eljárás, amelynek során a bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy a játék mintadarabja kielégíti a 9. § (1) bekezdése szerinti lényeges biztonságossági követelményeket. (2) Az EK-típusvizsgálat alkalmazását, elvégzését és az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadását a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. melléklet B. moduljában meghatározott eljárásoknak megfelelően kell elvégezni. (3) Az EK-típusvizsgálatot a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. melléklet B. modul 2. pont második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni. (4) Az EK-típusvizsgálatra irányuló magyar nyelvű kérelemnek tartalmaznia kell: a) a játék leírását, b) a gyártás helyét és címét. (5) Amikor a bejelentett szervezet elvégzi az EK-típusvizsgálatot, a gyártóval együtt értékelnie kell – a gyártó által a 13. § alapján készített – a játékkal járó veszélyekről szóló jelentést. (6) Az EK-típusvizsgálati bizonyítványnak utalnia kell e rendeletre, ezen kívül tartalmaznia kell: a) a játékról készült színes fényképet, b) a játék részletes leírását, méreteit, c) az elvégzett vizsgálatokat a releváns vizsgálatok jelentéseinek hivatkozásával. (7) Az EK-típusvizsgálati bizonyítványt a bejelentett szervezet ötévente felülvizsgálja. Szükség esetén, különösen a gyártási folyamatok módosítása, illetve a játék nyersanyagainak vagy összetevőinek megváltozása esetén a felülvizsgálatot a bejelentett szervezet köteles elvégezni. (8) Amennyiben a játék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, az EK-típusvizsgálati bizonyítványt vissza kell vonni. 9. Műszaki dokumentáció 16. § (1) A műszaki dokumentáció tartalmazza a 4. mellékletben meghatározott dokumentumokat, valamint az összes olyan eszközre vonatkozó adatot, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a játékok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) A műszaki dokumentációt magyar nyelven kell elkészíteni. (3) Más tagállam piacfelügyeleti hatóságának megalapozott kérését követően a gyártónak a műszaki dokumentáció releváns részeiről fordítást kell készíttetnie a kérést benyújtó tagállam nyelvére. (4) A műszaki dokumentáció vagy annak egy részének gyártótól történő kérelmezésekor a piacfelügyeleti hatóság 30 napos határidőt szabhat meg, hacsak valamilyen komoly és közvetlen kockázat miatt nem indokolt a rövidebb határidő. (5) Ha a gyártó nem tartja be az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségeket, a piacfelügyeleti hatóság kötelezheti arra, hogy meghatározott időn belül a honosított harmonizált szabványok és az alapvető biztonsági követelmények betartásának ellenőrzése érdekében saját költségen vizsgálatot végeztessen a bejelentett szervezettel. 10. Bejelentett szervezet kijelölése 17. § (1) Az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: kijelölő hatóság) jelöli ki a bejelentett szervezeteket az EK-típusvizsgálatra. (2) A bejelentett szervezetek kijelölése a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvényben előírt feltételek alapján történik. (3) A kijelölő hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) és az EGT-államoknak az (1) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására kijelölt szervezeteket. 18. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet kijelölés iránti kérelmet nyújt be a kijelölő hatósághoz. (2) A kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl azon játékok leírását, amelyekre vonatkozóan a szervezet a kijelölését kérelmezi. 19. § (1) A bejelentett szervezet a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságot tájékoztatja a kiadott, vagy visszavont EK-típusvizsgálati bizonyítványról, illetve, ha megtagadta az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadását, annak okáról és a hozzátartozó dokumentációkról. (2) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a játék nem felel meg a 9. §-ban és a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek, utasítja a bejelentett szervezetet a játékra általa kiadott EK-típusvizsgálati bizonyítvány visszavonására. (3) A piacfelügyeleti hatóság a 15. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben utasíthatja a bejelentett szervezetet az EK-típusvizsgálati bizonyítvány felülvizsgálatára. 11. Piacfelügyelet 20. § (1) A piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását. (2) Ha a piacfelügyeleti hatóság feltételezi, hogy a játék veszélyeztetheti az emberek és állatok életét, egészségét vagy anyagi javak biztonságát, piacfelügyeleti eljárást folytat le. (3) A piacfelügyeleti eljárást az érintett gazdasági szereplők bevonásával kell lefolytatni. (4) Amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a játék nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja a gazdasági szereplőt valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételére. A piacfelügyeleti hatóság intézkedéséről tájékoztatja azt a bejelentett szervezetet, amely a játék EK-típusvizsgálatát végezte. (5) Ha a gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóság 30 napon belül megtiltja, vagy korlátozza a játék forgalmazását, illetve kivonja a játékot a forgalomból vagy azt visszahívja. (6) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a játékon a) a megfelelőségi jelölést nem a 11. §-ban foglaltaknak megfelelően tüntették fel, b) a megfelelőségi jelet nem tüntették fel, c) az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem vagy nem megfelelően készítették el, d) a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos, kötelezi az érintett gazdasági szereplőt a jogsértés megszüntetésére és a játék megfelelőségének biztosítására. (7) A piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a játék nem felel meg a rendelet követelményeinek. (8) A piacfelügyeleti hatóság a (4)–(6) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíti a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka a) az adott játékra vonatkozó rendelkezések be nem tartása, b) a honosított harmonizált szabvány hiányossága. (9) A (8) bekezdés szerinti értesítésben a piacfelügyeleti hatóság megadja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő játék azonosításához szükséges adatokat, a játék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. (10) A (4)–(6) bekezdés alapján hozott jogerős és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság honlapján közzéteszi. 21. § (1) A piacfelügyeleti hatóság 2014. július 20-ig, azután ötévente jelentést küld a Bizottságnak a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról. (2) A jelentésnek tartalmaznia kell a játékok biztonságával kapcsolatos helyzet értékelését, a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának hatékonyságáról készített értékelést, valamint a végzett piacfelügyeleti tevékenységek bemutatását. 12. Átmeneti rendelkezések 22. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet alapján forgalomba hozott játékok továbbra is forgalmazhatók. (2) Az e rendeletnek – a 2. melléklet III. részében előírt követelmények kivételével – és a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet 2. számú melléklet II. fejezet 3. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő játékok 2013. július 20-ig forgalomba hozhatók. 13. Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 24. § Hatályát veszti a) a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet 1. §-a, 2. § (2) bekezdése, 3–10. §-a, 1. számú melléklete, 2. számú melléklet I. fejezete és II. fejezet 1–2. pontja, 4–6. pontja, 3–4. számú melléklete, b) a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet 2013. július 20-án. 14. Az Európai Unió jogának való megfelelés 25. § Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 26. § Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet 8. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „f) a Bizottság 2011/176/EU határozata (2011. március 21.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról.” Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.