33/
- (II. 20.) Korm. rendelete a helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól. A Kormány a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CII. törvény
- §
(3)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §
(1)E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő
- „A helyi önkormányzatok vis maior támogatása” cím (a továbbiakban: decentralizált vis maior keret) és a
- „Vis maior tartalék” (a továbbiakban: vis maior tartalék) cím előirányzataira terjed ki.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti támogatások célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint az önkormányzati kötelező feladatok ellátását szolgáló ingatlanokban a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása.
(3)A benyújtott igények alapján a decentralizált vis maior keret felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: Tanács), kérelemre a vis maior tartalék felhasználásáról az önkormányzati miniszter (a továbbiakban: miniszter) – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – dönt.
(4)Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, aki vagy amely
- a)a benyújtott támogatási kérelemben valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,
- b)nem járul hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a fejlesztés összköltségét, a támogatási program megvalósítási helyét, időpontját nyilvánosságra hozzák,
- c)nem nyilatkozott arról, hogy a kérelem szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, vagy
- d)nem járul hozzá, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű kincstári monitoring rendszerben (a továbbiakban: MR) szereplő adataihoz a döntéshozók, előirányzat-kezelők hozzáférhessenek.
(5)A Kincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységei (a továbbiakban: Igazgatóság) nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves előirányzat költségvetési törvény szerinti felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az előirányzatok ennek megfelelő felhasználását, amelyet – a féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan – egyeztet a miniszterrel. Ezen – Igazgatósággal egyeztetett – adatokat a Tanács is nyilvántartja.
(6)A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
(7)A pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással) kapcsolatos feladatokat a miniszter végzi.
(8)Az előirányzatok felhasználásának vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/
- (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések
- § E rendelet alkalmazásában:
- vis maior: olyan, alapvetően a természeti erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa,
- beruházás: a számvitelről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)
- §
(4)bekezdésének
- pontjában meghatározott tevékenység,
- fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immaterális javak beszerzése,
- felújítás: a számviteli törvény
- §
(4)bekezdésének
- pontjában meghatározott tevékenység,
- földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő,
- kérelem benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a kérelem átvételének napja,
- partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb, nem tekinthető azonban partfalnak a működő és a felhagyott bányafal; ezen belül természetes partfal, amely megtámasztó szerkezettel legfeljebb csak 50%-ban ellátott, magassága pedig meghaladja a 3 métert,
- pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék,
- saját forrás: a helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület, közgyűlés költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával jóváhagyott forrás,
- többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló
- évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás,
- megelőző munkálatok: minden olyan munkálat, amely a káresemények megelőzésére szolgál és nem közvetlenül a védekezéssel és kárelhárítással függ össze, így különösen a káreseményt megelőző csatorna-, illetve ároktisztítás, takarítási munkálatok. KÖZÖS SZABÁLYOK A felhívások nyilvántartásba vétele, közzététele
- §
(1)A Tanács az e rendeletben foglalt szabályok alapján felhívást köteles megjelentetni, amelynek tartalmaznia kell:
- a)a felhívás tárgyát,
- b)a felhívás célját és a megvalósítás forrását a felhasz nálásra kerülő előirányzat megnevezésével, a rendelkezésre álló keretösszeget,
- c)a felhívást megjelentető Tanács megnevezését, címét,
- d)közreműködő szerv igénybevétele esetén annak megnevezését, címét,
- e)a kérelem benyújtására jogosultak körét,
- f)a benyújtandó kérelem kötelező elemeinek és a csa tolandó dokumentumok megjelölését,
- g)a szükséges saját forrás mértékét és formáját, a meg létének igazolására szolgáló dokumentumokat,
- h)a kérelemhez szükséges nyomtatványok elérhető ségét, igénylésének módját,
- i)a kérelem benyújtásának módját, helyét és határ idejét,
- j)a kérelem befogadásának feltételeit, a lehetséges hiánypótlás határidejét,
- k)a kérelem elbírálásának módját,
- l)annak tényét, ha a döntésben közreműködik vala mely szakértői szerv,
- m)a támogatás folyósításának módját, feltételeit,
- n)a kérelem és a támogatás ellenőrzésére szolgáló információkat,
- o)a kérelem tárgya vagy az adott támogatási forma szempontjából fontos, egyéb szakmai elemeket.
(2)Az előirányzat terhére kiírandó felhívást a Tanács egyeztetés és nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából legkésőbb tárgyév február 25-éig megküldi a miniszternek.
(3)Ha a felhívással kapcsolatban a miniszter eltérően foglal állást, erről a Tanácsot a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül írásban – indokai megjelölésével – értesíti. Ha a Tanács az állásfoglalásban foglaltakkal nem ért egyet, a miniszterrel egyeztetést folytat le. Az – egyeztetés alapján – módosított felhívással kapcsolatban a miniszter annak beérkezését követő 2 munkanapon belül a
(4)bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(4)Amennyiben a felhívás megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, erről a miniszter értesíti a Tanácsot, és intézkedik az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM) honlapján való közzététel iránt. Az ÖM honlapján történő közzététel minősül hivatalos közzétételnek, amely térítésmentes. A Tanács az ÖM honlapján történő közzétételt követően felhívását saját honlapján is közzéteszi.
(5)A Tanács a felhívást tárgyév március 5-éig teszi közzé, a kérelmeket folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 1-jéig lehet benyújtani az Igazgatósághoz. Amennyiben az önkormányzat a 4. §
(4),
(7)és 5. §
(1)bekezdésben szereplő határidők betartása mellett tárgyév december 1-jéig nem tud kérelmet benyújtani, a következő évben – a forrás rendelkezésre állása esetén, a következő évi jogszabályi rendelkezések alapján – jogosult támogatást igényelni. A decentralizált vis maior keret programspecifikus szabályai 4. §
(1)Az önkormányzat támogatást igényelhet a Tanácstól
- a)az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint
- b)az önkormányzati tulajdonban lévő építményt (épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levő építményt előre nem látható természeti vagy más kár sújtja.
(3)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás – az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével – kizárólag akkor igényelhető, ha a károk az önkormányzat kötelező feladat ellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve – utak, hidak, kompok esetében – a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. Többcélú kistérségi társulások akkor igényelhetnek támogatást, ha a károk önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgáló épületben, épületrészben következtek be.
(4)A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől, illetőleg – védekezési kiadások esetén – a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül az 1. számú melléklet szerinti adatlapon – faxon vagy e-mailben – bejelentést tesz a vis maior eseményről a Tanács és a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelmi igazgatóság) felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.
(5)A bejelentést követően haladéktalanul – de legkésőbb 8 munkanapon belül – a Tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselője a helyszínen meggyőződik a bejelentés valódiságáról. A helyszíni vizsgálatban részt kell vennie:
- a)ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak,
- b)utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselőjének.
(6)Az
(5)bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely egyben rögzíti a rendkívüli esemény bekövetkezését, a kár tényét, jellegét is. E jegyzőkönyv feltétele a támogatás igénylésének. A jegyzőkönyv kiállításával egyidejűleg a Tanács képviselőjének jelenlétében a bejelentett károkról fotódokumentáció készül, amelyet a vis maior kérelemhez csatolni kell.
(7)Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől számított 3 munkanapon belül faxon bejelentést tesz a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: NFGM miniszter) felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. A bejelentést követően haladéktalanul – legkésőbb 11 munkanapon belül – az NFGM miniszter által kinevezett szakértői bizottság a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt a 3. számú melléklet szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd erről soron kívül írásban tájékoztatja az önkormányzatot.
(8)Támogatás csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk hely reállítására, új beruházásra, fejlesztésre, illetve felújítási előirányzatok pótlására.
(9)Különösen súlyos természeti, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a Tanács elnökének előzetes döntésével, a Tanács utólagos engedélyezésével, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel.
(10)A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható a
(9)bekezdésben részletezett eljárás szerint. 5. §
(1)Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a támogatási kérelmét a bejelentésről készült jegyzőkönyv kiállítását követő 30 napon belül köteles benyújtani az Igazgatóságnak. A
(2)bekezdés szerinti vizsgálat elvégzését követően az Igazgatóság soron kívül továbbítja a kérelmet a területileg illetékes Tanácshoz. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.
(2)A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. §
(3)bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül gondoskodni kell. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja a Tanácsnak, és erről tájékoztatja a Tanácsot és a kérelmet benyújtót.
(3)A támogatási kérelem kötelező mellékletei:
- a)a 2. számú melléklet szerinti vis maior adatlap;
- b)kárfelvételi jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének pontos idejét, helyét (helyrajzi szám jelölésével), a kár jellegét, rövid leírását, a kár bejelentésének időpontját, a jegyzőkönyv felvételének időpontját, helyét, a károsodott ingatlan helyreállításának várható kezdési és befejezési időpontját, ár- vagy belvíz elleni védekezés ese tén a védekezési fokozat elrendelésének időpontját, a fokozat mértékét, a megszüntetés időpontját;
- c)az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a 4. §
(4)bekezdése szerinti írásos bejelentése, és az arról szóló fax vagy e-mail elküldését alátámasztó visszaigazolás. Amennyiben az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás technikai okok miatt ilyen visszaigazolást nem tud csatolni, úgy a Tanács a hozzá beérkezett fax, illetve e-mail dátuma alapján ellenőrzi a 4. §
(4)bekezdés szerinti szabály érvényesülését;
- d)a károsodás szempontjából illetékes, szakértői névjegyzékben szereplő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza:
- da)a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait,
- db)a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága – tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját –, építés technológiája stb.),
- dc)az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez),
- dd)az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását;
- e)az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kérelmében szereplő igények (károk, költségek) táblázatos formában történő összesítése. Amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési/helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez;
- f)a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy
- fa)a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik,
- fb)más – a tulajdonában lévő – épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni,
- fc)saját erejéből – részben vagy egészében – a vis maior helyzetet nem tudja megoldani,
- fd)vállalja a károsodott ingatlanra – a 6. §
(9)bekezdése szerinti – értékkövető biztosítás megkötését;
- g)a biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok másolata;
- h)a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről;
- i)a jegyzőkönyv felvételének időpontjában a bejelentett károkról készített fotódokumentáció;
- j)a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében az NFGM miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye;
- k)az önkormányzati, társulási tulajdon igazolása (tulajdoni lap másolata);
- l)az önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet vagy a többcélú kistérségi társulás adott évi költségvetéséről szóló társulási tanácsi határozat;
- m)amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya;
- n)a Tanács és a miniszter által egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb bizonylatok.
(4)A
(3)bekezdés d) pontja szerinti szakértőnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól és a helyreállítás későbbi kivitelezőjétől egyaránt.
(5)Ár- és belvíz-védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – a
(3)bekezdés d), fa), fb), fd), g), h),
- j)és
- k)pontjában megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelező. 6. §
(1)Az igényelhető, illetve megítélhető támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott épület jellegétől függően:
- a)utak, hidak, kompok károsodása esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a,
- b)pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a,
- c)oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 80%-a,
- d)egyéb kötelező feladatot ellátó, illetve ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a.
(2)Az önkormányzat az
(1)bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat
- a)a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, vagy a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet] szerinti kedvezményezett kistérségben található, vagy
- b)2007-ben és 2008-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában részesült.
(3)A többcélú kistérségi társulás az
(1)bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kistérségben jött létre.
(4)A pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén az NFGM miniszter által kinevezett szakértői bizottság szakvéleményében szereplő veszélyességi kategóriát is figyelembe kell venni a támogatás mértékének meghatározásánál.
(5)A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatot 100%-os támogatás illeti meg, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.
(6)A költségek között nem számolhatók el
- a)a gépbeszerzések,
- b)a megelőző munkálatok,
- c)a felújítások, fejlesztések,
- d)a rovar- és kártevőirtás költségei,
- e)a folyó jellegű működési kiadások.
(7)Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják.
(8)Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 30 napig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el.
(9)Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.
(10)Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövető biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan időtartamú biztosítást köt, és vállalja annak 5 éven keresztüli fenntartását.
(11)Az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a helyreállítás befejezését követő 30 napon belül kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését a Tanács felé. Ezt követően az önkormányzat köteles valamennyi szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni a Tanácsot. A Tanács jogosult a szerződés meglétét ellenőrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a biztosítás 5 éven belül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás felmondásából, vagy a díj nem fizetéséből megszűnik, akkor a támogatást időarányosan vissza kell fizetni a költségvetés javára.
(12)A
(10)–
(11)bekezdésben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás. Ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság nyilatkozatával igazolja a Tanács felé. 7. §
(1)A Tanács a döntést követően soron kívül a 4. számú mellékletben meghatározott adatlap megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az Igazgatóság az adatlap adatait rögzíti és az adatlap egy példányát továbbítja a miniszternek. Az adatlap az utalványozás és előirányzat-engedélyezés alapdokumentuma.
(2)A tárgyévi, döntéssel lekötött előirányzat a tárgyévet követő év végéig használható fel. Az elszámolás alapját képező dokumentumok Igazgatósághoz történő beérkezésének legvégső dátuma a tárgyévet követő év december 31-e.
(3)Az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a támogatás felhasználásáról – a befejezési határidőt követő 30 napon belül, de legkésőbb a támogatásnak az önkormányzat, társulás számlájára való megérkezés napjától számított egy éven belül – hiteles bizonylatok becsatolásával a Tanácsnak köteles elszámolni.
(4)Az elszámolás véglegezése a Tanács utóellenőrzésével történik, amelyen részt kell vennie az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő, a 4. §
(5)bekezdése szerinti szerveknek is. Ekkor – helyszíni ellenőrzésként, az elvégzett munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalmának igazolására – a Tanács ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki, amelynek záradéka a felhasználás jogszerűségét minősíti, a Tanács általi esetleges visszafizetési kötelezettség előírásával. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a Tanács megküldi az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság a jegyzőkönyvben foglaltak alapján ellenőrzi az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítését.
(5)Amennyiben az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részéről haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. A VIS MAIOR TARTALÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 8. §
(1)A Tanács a vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a decentralizált vis maior keretének éves előirányzatát már felhasználta. Az igények teljesítéséről az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően a miniszter dönt.
(2)A decentralizált vis maior keret kimerülését követően beérkező, 4. §
(4)bekezdés szerinti bejelentésről a Tanács elektronikus formában havonta értesíti a minisztert.
(3)A Tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét a miniszterhez folyamatosan, de legkésőbb a tárgyév december 5-éig nyújtja be. A vis maior tartalékra vonatkozó kérelemhez a Tanács mellékeli a 4–
- §-okban foglaltakra figyelemmel meghozott javaslatát. A miniszterhez beterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell: a) az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kérelmének egy példányát. Amennyiben a kérelemhez nem csatolták az
- §
(3)bekezdés
- c)pontja szerinti, a fax, illetve elektronikus levél elküldését alátámasztó visszaigazolást, úgy a Tanács mellékeli a hozzá beérkezett faxot, illetve elektronikus levelet oly módon, hogy az elküldés dátuma arról megállapítható legyen,
- b)építményenként a Tanács által támogatásra javasolt műszaki munkákat és a támogatás összegét, védekezés esetén az elismerhető költség tételes bemutatását.
(4)A Tanács a miniszter kérésére pótlólag köteles megküldeni a szükségesnek tartott dokumentumok hiteles másolatát. Vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át.
(5)A Tanács nem terjeszthet fel a miniszterhez olyan vis maior kérelmet, amely a jelen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg (pl. határidő elmulasztása, hiányos kérelem).
(6)A 4. §
(9)bekezdése szerinti esetekben a vis maior tartalékból előleg folyósítható a Tanács elnökének javaslatára, a miniszter az államháztartásért felelős minizterrel egyeztetett döntése alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel.
(7)A vis maior tartalék igénybevételére a 4–
- § rendelkezéseit, elszámolására és ellenőrzésére a
- §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(8)A vis maior tartalék felhasználása során az utalványozás és az előirányzat-felhasználás módosításának alapdokumentuma az államháztartásért felelős minizter, valamint a miniszter által jóváhagyott döntésről készült feljegyzés. A támogatásokat a miniszter – e feljegyzésen alapuló – utalványozása alapján a Kincstár folyósítja.
(9)A Tanács által továbbított vis maior kérelmekben szereplő károsodásokat a miniszter az elbírálást megelőzően helyszínen vizsgálhatja, amelybe a károsodás jellegétől függően további szerveket vonhat be. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 9. §
(1)Az e rendelet hatálybalépését megelőzően bekövetkezett vis maior események esetén az alábbiak szerint kell eljárni: a) amennyiben a vis maior esemény
- december 31-ét megelőzően következett be, és az önkormányzat a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/
- (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(4)bekezdésében meghatározott 5 munkanapos jogvesztő határidőt nem tartotta be, úgy vis maior támogatás nem igényelhető,
- b)a decentralizált vis maior keret kimerülését követően 2008. december 10. és 2008. december 31. között a Tanácshoz bejelentett vis maior esemény, benyújtott, illetve hiánypótlás alatt álló kérelmek esetén e rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy a Tanács döntését a 2009. évi decentralizált vis maior keret megléte esetén hozza meg,
- c)a 2008. december 31-e és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bejelentett vis maior események esetében e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a Tanácsnak a 4. §
(5)bekezdés szerinti helyszíni felülvizsgálatot legkésőbb
- február 28-áig kell elvégeznie. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni, d) a
- december 31-e és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bekövetkezett vis maior események esetében a
- §
(4)bekezdést nem kell alkalmazni. E vis maior események esetében a bejelentés határideje egységesen
- március
- A továbbiakban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2)Amennyiben az önkormányzatnak, illetve a többcélú kistérségi társulásnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet, illetve a társulási tanácsi határozata, akkor az elfogadását követő 8 munkanapon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania az Igazgatóságon keresztül a területileg illetékes Tanácshoz. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A rendelet 9. §
(1)bekezdése 2009. június 30-án hatályát veszti.
(3)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés aac) és ab) pontja, a
(3)bekezdés b) pontja, a
- §
- pontja, a
- §
(2)bekezdés b) pontja, 21–
- §-ai, valamint a
- §-a. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök