439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelete a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről.

439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelete a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről. A Kormány az 1–13. §, a 16. §, a 17. §, a 18. § (1) és (5) bekezdése tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b, d), h, i) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14.  § és a  18.  § (2)  bekezdése tekintetében az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 15. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 18.  § (3)  bekezdése, valamint a  19.  § tekintetében a  közbeszerzésekről szóló 2011.  évi CVIII.  törvény 182.  § (1)  bekezdés 4. pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, a 18.  § (4)  bekezdése tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18.  § (6)  bekezdése tekintetében a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E  rendelet hatálya a  régészeti örökség és a  műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki, a  régészeti örökség és a  műemléki érték védelmével kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenység kivételével. (2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területek: a) régészeti terület, b) műemléki terület ba) műemléki érték dokumentálása szakterület, bb) műemléki falkutatás szakterület, bc) műemléki restaurátor szakterület, bd) történeti kertek szakterület, be) műemléki faldiagnosztika szakterület, bf ) orgonahangszer-helyreállítás szakterület. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. dokumentálás: műemléki értéket érintő beavatkozások folyamatának és eredményének, az  azok során megfigyelhető jelenségeknek, valamint a  műemléki érték állapotának tárgyszerű, pontos szöveges és képi rögzítése és magyarázata; 2. esztétikai helyreállítás: a  restaurálás körébe tartozó azon hozzátételek, kiegészítések vagy egyéb beavatkozások összessége, amelyek célja az  értékek érvényre juttatása, értelmezhetővé, bemutathatóvá tétele; 3. értékleltár: a  régészeti örökség és a  műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Övr.) 2.  melléklet 4.  pontjában meghatározott tartalmú dokumentum; 4. falkutatás: a  tudományos elődokumentáció módszereivel nem megismerhető, fizikai beavatkozással járó vizsgálat: különösen a  szerkezetek, szintviszonyok, térosztás, falszövet, a  tartó-, burkoló- és díszítőelemek, a  tartozékok, festés- és vakolatrétegek feltárása és elemzése; az  építési periódusok és azok egymáshoz való viszonyának, a  kutatott objektum rejtett értékeinek megismerése és datálása, a  kutatott objektum használatának, funkciójának tisztázása, tudományos igényű dokumentálása; 5. konzerválás: a  restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja az  alkotóelemek és anyag-, valamint az  eszmei értéket adó jellegzetességek megőrzése: a  károsodási folyamatok megállítása, az  állapot stabilizálása, a  szerkezet megerősítése, a  tárgyhoz nem tartozó, azt károsító dolgok, szennyeződések eltávolítása; 6. műemléki inventarizáció: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos feltáró munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemléki értékeinek megállapítását, dokumentálását, az állami műemléki értékkataszter fejlesztését szolgálja; 7. műemléki revízió: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemlékeinek monitoringozását szolgálja, a  védett műemléki érték fennállásának, veszélyeztetettségének, állapotának elemzésére és dokumentálására terjed ki a műemlékek közhiteles, hatósági nyilvántartásának naprakészen tartása érdekében; 8. preventív konzerválás: a  műemlék alkotórészét, tartozékát, berendezési tárgyát vagy a  műemléket közvetlenül nem érintő beavatkozás, amelynek célja a tárgy vagy műemlék károsodásának elkerülése, illetve a károsodáshoz vezető folyamatok okainak megszüntetése, hatásuk mérséklése; 9. restaurálás: a műemlék alkotórészét, tartozékát, berendezési tárgyát közvetlenül érintő azon beavatkozások – konzerválás, feltárás, esztétikai helyreállítás – összessége, amelyek célja, hogy elősegítsék a beavatkozással érintett tárgy értékeinek felismerését, megértését, megbecsülését, a tárgy és értékei fennmaradását; 10. restaurátori feltárás: a  restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja egy értéket hordozó felület szabaddá tétele, az azt takaró, elfedő rétegek eltávolítása; 11. restaurátori kutatás: többszintű, roncsolásmentes vagy roncsolással járó vizsgálati folyamat, amely restaurálási beavatkozást alapoz meg, vagy történeti adatgyűjtésre, megismerésre irányul; 12. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti állam; 13. tudományos elődokumentáció: az  Övr. 2.  melléklet 1–6.  pontjában meghatározottak összessége; többszintű megismerési folyamat eredménye, a műemléki érték engedélyhez nem kötött vizsgálatára, leltárba vételére, elemzésére, dokumentálására, a  hozzá kapcsolódó források és szakirodalmi megállapítások feltárására, a  műemléki érték történeti összefüggésbe helyezésére, valamint azon információk összegyűjtésére terjed ki, amelyek alapján meghatározhatók a  műemléki érték megőrzését és érvényre juttatását biztosító beavatkozások és korlátozó tényezők. 3. § A Kormány a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként (a továbbiakban: hatóság) a) műemléki területen a Magyar Építész Kamarát, b) régészeti területen a  Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: LLTK) jelöli ki. 4. § (1) Szakértői tevékenységnek minősül a régészeti területen a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének készítése, valamint b) a  régészeti örökség felkutatásával, értékelésével, számbavételével, nyilvántartásával, megőrzésével, fenntartható használatával kapcsolatosan, különösen a  földmunkával járó beruházás megrendelője, építtetője vagy kivitelezője számára végzett tanácsadói tevékenység. (2) Szakértői tevékenységnek minősül a műemléki területen a) műemléki érték dokumentálása szakterületen aa) a  műemléki érték dokumentálása: tudományos elődokumentáció (kivéve az  orgonahangszerhelyreállítási szakterület vonatkozásában meghatározott tevékenységek), értékleltár, műemléki revízió, inventarizáció, védetté nyilvánítási dokumentáció elkészítésében való részvétel, ab) a  műemléki értéket érintő tevékenységeket előkészítő tanulmányok készítése: hatástanulmány készítése, műemlék vagy műemléki terület kezelési tervének készítése, ac) a műemléket érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, műemléket érintő, engedélyhez kötött tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése; b) műemléki falkutatás szakterületen ba) a műemlék falkutatása, bb) a műemléken végzett tevékenység kutatói megfigyelése; c) műemléki restaurátor szakterületen ca) a műemlék fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó restaurátori vizsgálata, kutatása, cb) a műemléken végzett konzerválás, cc) a műemléken végzett esztétikai helyreállítás, cd) a  műemléken végzett restaurálást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a  műemléken végzett restaurálást érintő, engedélyhez kötött tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése; d) történeti kertek szakterületen da) a történeti kert inventarizációja, db) a történeti kert felmérése, dc) a történeti kert kezelési tervének készítése, dd) a történeti kert védetté nyilvánítási dokumentációjának elkészítésében való részvétel, de) a  történeti kertet érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a  történeti kertet érintő, engedélyhez kötött tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése; e) műemléki faldiagnosztika szakterületen: a műemlék épületek műszaki (faldiagnosztikai) vizsgálata; f ) orgonahangszer-helyreállítási szakterületen – az  orgonaházat érintő tevékenységek kivételével – műemlék épületben orgona elhelyezése, bontása, helyreállítása, átalakítása, valamint e tevékenységek örökségvédelmi engedélyezése iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció készítése. 5. § (1) Az  1.  § (2)  bekezdésében meghatározott területeken vagy szakterületeken a  4.  §-ban meghatározott szakértői tevékenységet folytató személy köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni. (2) A  nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az  (1)  bekezdés szerinti személy az  adott terület vagy szakterület vonatkozásában rendelkezzen az e rendeletben meghatározott a) végzettséggel és szakképesítéssel, valamint b) a szakképesítés megszerzését követően szerzett szakmai gyakorlattal. (3) Gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég (a  továbbiakban együtt: cég) az  1.  § (2) bekezdésében meghatározott területen vagy szakterületen akkor végezheti a 4. §-ban meghatározott szakértői tevékenységet, ha az adott tevékenységet személyesen ellátó munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja szerepel a 10. § szerinti szakértői nyilvántartásban, továbbá rendelkezik az adott területen vagy szakterületen előírt feltételekkel. (4) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező, műemlékként és egyúttal kulturális javakként is védett tárgyakat érintő, a 4. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység esetén alkalmazandók e rendeletnek a 4. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekre vonatkozó rendelkezései. 6. § (1) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez a) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles régész szakképzettség vagy b) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség, bölcsészettudomány képzési területen szerzett szakképzettség és régészeti specializáció szükséges. (2) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez a) régészeti feltárásra jogosult intézményben vagy örökségvédelmi hatóságnál régészeti feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett, összesen legalább 5 éves vagy b) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer alapján legalább 50 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. 7. § (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és a) okleveles művészettörténész, b) okleveles régész, c) okleveles építészmérnök, d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki, vagy e) okleveles építőművész és műemlékvédelmi szakmérnöki szakképzettség szükséges. (2) Műemléki terület műemléki falkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és a) okleveles művészettörténész, b) okleveles régész, c) okleveles építészmérnök, d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki vagy e) okleveles építőművész és műemlékvédelmi szakmérnöki szakképzettség szükséges. (3) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész szakképzettség szükséges, a  4.  § (2) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontjai szerinti tevékenységek esetén a tevékenységnek megfelelő szakiránnyal. (4) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a  szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és a) okleveles tájépítészmérnök vagy b) okleveles tájépítész és kertművész (MA diploma) szakképzettség szükséges. (5) Műemléki terület műemléki faldiagnosztika szakterületen a  szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles építőmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök vagy okleveles építészmérnök szakképzettség szükséges. (6) Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) hangszerész – orgonaépítő és -javító vagy b) hangszerkészítő és -javító (orgona) szakképesítés szükséges. 8. § (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen legalább 5 év kutatói munkakörben végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy b) az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 40 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (2) Műemléki terület műemléki falkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen legalább 5 év kutatói munkakörben végzett, szakirányú tevékenységgel megszerzett, vagy b) az  1.  melléklet 3.  pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont, valamint az  1.  melléklet 2.  pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (3) Az  (1) és a  (2)  bekezdésben meghatározott 5 év kutatói munkakörben végzett tevékenységből 3 év állami műemlékvédelmi intézményben kutatói munkakörben végzett szakirányú tevékenység szükséges a  7.  § (1) bekezdés c) pontja és a 7. § (2) bekezdés c) pontja esetén a szakmai gyakorlat teljesítéséhez. (4) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen restaurátori feladatokra irányuló legalább 5 éves jogviszonnyal szerzett, vagy b) a  szakirányú végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves szakmai tevékenységgel szerzett és az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (5) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen legalább 5 év történeti kert szakterületen végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy b) a 1. melléklet 5. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (6) Műemléki terület műemléki faldiagnosztika szakterületen a  szakértői tevékenység végzéséhez az  1.  melléklet 6. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (7) Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a  szakértői tevékenység végzéséhez orgonaépítéssel és -helyreállítással foglalkozó munkáltatónál eltöltött legalább 5 éves, szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett szakmai gyakorlat igazolása szükséges. 9. § (1) A  szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés – a  kulturális örökség védelméről szóló törvényben és a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolg. törvény) meghatározottak mellett – tartalmazza: a) a  szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (cég esetén a  munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag) aa) szakképesítésének igazolását; ab) szakmai gyakorlatának igazolását; b) a  terület és szakterület, továbbá műemléki restaurátori szakterület esetén a  restaurátori szakirány megnevezését. (2) A bejelentést a 2. mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. (3) A bejelentéshez csatolni kell: a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát; b) oklevél mellékletét, ha a  kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az  oklevelét, vagy ha az  a  szakirány megállapítása érdekében szükséges; c) a szakmai gyakorlat igazolását az alábbiak szerint: ca) a  szakmai tevékenység részletes leírását (a  szakmai gyakorlat megszerzésének helye, ideje, a betöltött munka- vagy feladatkör, a végzett szakmai tevékenység), cb) az alkalmazásban töltött idő munkáltatói igazolását, cc) a  pontszámítás alapját képező tevékenységről a  Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a  Magyar Nemzeti Múzeum, az  LLTK számára, vagy az  építésügyi, illetve az  örökségvédelmi hatósághoz benyújtott dokumentáció megnevezését és leltári számát, iktatószámát vagy egyéb iratazonosító számát azzal, hogy az  LLTK által véleményezett dokumentációk közül nem vehető számításba az, amelyről a  véleményezés során az  LLTK megállapította, hogy a tartalma nem felel meg a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek. 10. § (1) A hatóság nyilvántartást vezet a szakértői tevékenységet folytató személyekről. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltakon felül a következő adatokat tartalmazza: a) szakértői tevékenység területének és szakterületének megnevezését, műemléki restaurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését, b) a nyilvántartási számot, c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, d) az adatváltozás bejelentésének időpontját, e) a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedést és annak időbeli hatályát. (3) A  hatóság a  szakértői nyilvántartást a  szakértői tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság igazolásához szükséges mértékben elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. 11. § (1) Valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott – az  e  rendelet szerinti – szakértői tevékenység végzésére jogosult szolgáltató Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a  szakértői tevékenységet, ha az  e  rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik. (2) A  szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentésre a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001.  évi C.  törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a  nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. § (1) Ha a  szakértő a  bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az  esetet is, ha a  szolgáltató a  bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, a  hatóság a Szolg. törvény 25. §-a szerint jár el. (2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A hatóság eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törli azt, aki a) a bejelentésben valótlan adatot közölt az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása tekintetében, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy b) az e rendeletben meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik. (4) Ha a  cég a  szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalójának vagy személyesen közreműködő tagjának átmeneti hiányára tekintettel bejelenti a  hatóságnak a  szakértői tevékenysége felfüggesztését, a  hatóság a  felfüggesztés tényét rögzíti a  nyilvántartásban. Ha a  felfüggesztést követő egy éven belül a  cég – a  9.  § megfelelő alkalmazásával – nem igazolja a  szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja jogosultságát, a hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerint jár el. 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet folytathat az  az építésügyi műszaki szakértő is, aki a  településtervezési és az  építészeti-műszaki tervezési, valamint az  építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R1.) szerinti építésügyi műszaki szakértő építészet szakterület műemlékvédelem részszakterületen szakmagyakorlási engedéllyel rendelkezik, ha a) 2015. december 31-ig az  5.  § (1)  bekezdése alapján bejelenti a  hatóságnak, hogy a  műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet kíván végezni, és b) a bejelentéséhez mellékeli az R1. szerinti szakmagyakorlási engedélyét. (4) Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet folytathat az az igazságügyi szakértő is, aki műszaki felsőoktatás keretében szerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel rendelkezik, ha a) az  igazságügyért felelős miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az  igazságügyi szakértői névjegyzékbe az  igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az  azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendelet alapján a műemlékvédelem szakterületre felvette, b) az  igazságügyi szakértői névjegyzékben műemlékvédelem szakterületen e  rendelet hatálybalépésének időpontjában szerepel, és c) 2015. december 31-ig az  5.  § (1)  bekezdése alapján bejelenti a  hatóságnak, hogy a  műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet kíván végezni. (5) Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a régészeti területen szakértői tevékenységet folytathat az  a  személy is, aki a  kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján a  kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterület régészet részszakterületen 2012. december 28-án szakértői jogosultsággal rendelkezett, ha a) 2015. december 31-ig bejelenti a  hatóságnak, hogy a  régészeti területen szakértői tevékenységet kíván végezni, és b) a bejelentéséhez mellékeli a R2. szerinti szakértői jogosultságának igazolását. 14. § (1) A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet (a  továbbiakban: MT rendelet) a következő 3. §-sal egészül ki: „3.  § A  bíróság vagy hatóság előtt folyó eljárásban kirendelt szakfordítót, illetve tolmácsot az  ügyre vonatkozó tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak az  ügyben eljáró bíróság vagy hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.” (2) Az MT rendelet 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 3. § a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.” 15. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 16. § (1) Az Övr. 30. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a  régészeti megfigyelés során a  régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor – legalább a  beruházási földmunkával érintett mélységig – a  régészeti bontómunkát, az  elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. (7) A (6) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak be kell jelenteni.” (2) Az Övr. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § (1) Az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni a) a  Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az  érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004.  évi LXVII.  törvény hatálya alá tartozó beruházás, valamint nagyberuházásnak minősülő gát- és tározóépítés esetén, b) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kezelt beruházás esetén, vagy c) ha a beruházás földmunkáival érintett régészeti lelőhely területe meghaladja az 1000 m2-t. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott eseteken kívül próbafeltárást kell alkalmazni az  előzetes régészeti dokumentáció készítése során, ha a  Magyar Nemzeti Múzeum megállapítja, hogy a  próbafeltárástól a  beruházást megelőző feltárás tervezhetősége szempontjából új adat várható, kivéve a) a 2 méternél keskenyebb nyomvonal jellegű építményekre irányuló beruházásokat, valamint b) a természetes és mesterséges vízfolyások medrének módosítását. (3) A  próbafeltárást az  előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a  próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha a) a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy b) az  érintett ingatlannal a  beruházó nem jogosult rendelkezni, és az  ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.” (3) Az Övr. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul. 17. § (1) Az  örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R2) a  következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § E rendelet alkalmazásában 1. örökségvédelmi hatástanulmány műemléki területi munkarésze: az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a műemlékvédelem tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége; 2. örökségvédelmi hatástanulmány régészeti területi munkarésze: az  1.  mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a régészeti örökség tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.” (2) Az R2 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A Kötv. 66. §-ában meghatározott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) az  örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a  régészeti örökséggel és a  műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) az  örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában a  régészeti örökséggel és a  műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír.” 18. § (1) Az  örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 2.  § (2)  bekezdésében a „kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei a III. kategóriába tartoznak” szövegrész helyébe a „kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak” szöveg lép. (2) Az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 40.  § (5c)  bekezdés e)  pont ec)  alpontjában a „Műemléki Tanácsadó Testület” szövegrész helyébe a „központi építészeti tervtanács műemléki testület” szöveg lép. (3) A  tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R3) 9.  § (5)  bekezdésében a  „helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben” szövegrész helyébe a  „helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben, továbbá műemlék esetén a  településrendezési és az  építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott központi építészeti-műszaki tervtanács műemléki ügyeket tárgyaló testületének elnöke által kijelölt tervtanácsi tag részvételét” szöveg lép. (4) Az  utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet a) 1.2.3.  pontjában az  „Örökségvédelmi hatástanulmány” szövegrész helyébe az  „Előzetes régészeti dokumentáció vagy örökségvédelmi hatástanulmány” szöveg; b) 2.2.2.  pontjában az  „örökségvédelmi hatástanulmánnyal” szövegrész helyébe az  „előzetes régészeti dokumentációval vagy örökségvédelmi hatástanulmánnyal” szöveg, az  „örökségvédelmi hatástanulmány” szövegrész helyébe az „előzetes régészeti dokumentáció vagy örökségvédelmi hatástanulmány” szöveg lép. (5) Az Övr. a) 3.  § (4)  bekezdés e)  pontjában a „liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása” szövegrész helyébe a „liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, bontása, felújítása”; b) 3.  § (4)  bekezdés l)  pontjában a  „bontása (eltávolítása), eltakarása” szövegrész helyébe a  „bontása (eltávolítása), eltakarása, valamint állvány építése, rögzítése”; c) 3.  § (5)  bekezdés e)  pontjában a „beépített berendezés, bútor elhelyezése, felújítása” szövegrész helyébe a „beépített berendezés, bútor elhelyezése, bontása, felújítása”; d) 4.  melléklet 3.1.  pontjában a  „házszám, nyilvántartási lelőhely-azonosító szám” szövegrész helyébe a „házszám” szöveg lép. (6) A  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 30.  § (1)  bekezdésében „a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként jelöli ki” szövegrész helyébe „az illetékes fővárosi és a  megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala” szöveg lép. 19. § Hatályát veszti az R3 9. § (3) bekezdésében a „– műemlék esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértésével –” szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök