4/2019. (III. 11.) BM rendelete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról.

4/2019. (III. 11.) BM rendelete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény 342/A.  § (1)  bekezdés c), d) és g)–i)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018.  (V.  22.) Korm. rendelet 40.  § (1)  bekezdés 2., 8., 19. és 20.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A  rendelet hatálya a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervre (a  továbbiakban: rendvédelmi szerv), valamint a  rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a  továbbiakban: igazgatási jogviszony) foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a  továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki. (2) A 4. alcímet a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatra és az általa foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazottra alkalmazni kell. 2. § E rendelet alkalmazásában a) belső továbbképzés: a  rendvédelmi szerv vezetője, illetve a  munkáltató rendvédelmi szerv által elrendelt szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket közvetít, illetve képességeket fejleszt, célja a  rendvédelmi alkalmazott munkakörének ellátásához, szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek átadása a jogszabályi változások figyelembevételével, b) egyéni továbbképzési terv: a rendvédelmi alkalmazott részére a munkáltató rendvédelmi szerv által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek, készségek és kompetenciák megszerzését biztosító képzési terv, c) értékelő vezető: a  munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a  munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza, d) értékelt személy: a rendvédelmi alkalmazott, akinek a teljesítményét e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni, e) kompetencia: a  munkakör ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese, f ) központi továbbképzési program: a  miniszter által elrendelt minősített továbbképzési program, amely általános rendvédelmi alapismeretek és vezetői ismeretek megszerzésére irányul, g) személyügyi központ: a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő kormányzati személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egység, amely működteti az  egyéni teljesítményértékelési rendszert, h) teljesítményértékelés: évente ismétlődő, e  rendeletben meghatározott vezetői tevékenység, amelynek során az  értékelő vezető értékeli a  rendvédelmi alkalmazott egyéni teljesítménykövetelményei teljesítésének szintjét, és erről a rendvédelmi alkalmazott részére érdemi visszajelzést ad, i) teljesítménykövetelmény: a rendvédelmi alkalmazott munkaköri leírásában szereplő állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, időszakosan a munkaköri leírásába bekerülő feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendő feladat. 2. A kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök 3. § (1) Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a  kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök: a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör, b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör, c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör, d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör, e) büntetőeljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban vagy szabálysértési eljárásban közreműködő vagy feladatot ellátó ügyviteli segédelőadói, ügyviteli előadói, ügyintézői, szakügyintézői, főügyintézői és kiemelt ügyintézői munkakör, f ) közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó főügyintézői, kiemelt ügyintézői, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör, g) költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, támogatások tekintetében javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó ügyviteli segédelőadói, ügyviteli előadói, ügyintézői, szakügyintézői, főügyintézői, kiemelt ügyintézői, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör, h) informatikai rendszerüzemeltető üzemeltetési előadói, ügyviteli előadói, főügyintézői és kiemelt ügyintézői munkakör, i) titkos ügykezeléssel kapcsolatos ügykezelői és kiemelt ügykezelői munkakör, j) belső ellenőri munkakör. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök: a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör, b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör, c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör, d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör, e) hatósági szakterületen a kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintézői és előadói munkakör, f ) közbeszerzési szakterületen a  kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintézői, főelőadói és előadói munkakör, g) adatvédelmi, titokvédelmi szakterületen a  kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintézői, főelőadói, előadói és ügykezelői munkakör, h) informatikai szakterületen a  kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintéző, főelőadói és előadói munkakör, i) titkos ügykezeléssel kapcsolatos munkakör, j) belső ellenőri munkakör. (3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök: a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör, b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör, c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör, d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör, e) közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör, f ) költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, támogatások tekintetében javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői és osztályvezetőhelyettesi munkakör, g) informatikai rendszerüzemeltető üzemeltetési feladatot ellátó kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör, h) titkos ügykezeléssel kapcsolatos ügykezelői munkakör, i) kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői, osztályvezető-helyettesi munkakör, valamint a  raktárosi munkakör, ha a  munkaköri feladatok ellátása a  fogvatartottak elhelyezésére vagy munkáltatására szolgáló részlegen történik, j) pártfogó felügyelői munkakör, k) belső ellenőri munkakör. 3. A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből történő kirendelése 4. § A kirendelést a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a szervezeti egység vezetője rendeli el. 5. § (1) A  Hszt. 288/A.  § (1)  bekezdése szerinti kirendelési megállapodással (a  továbbiakban: kirendelési megállapodás) érintett felek a kirendelő szerv, a fogadó szerv és a kirendelt. (2) A kirendelési megállapodás tartalmazza különösen a) a kirendelési megállapodással érintett felek megnevezését és jogállását, b) a más szervnél történő munkavégzés teljesítésének helyét, kezdő időpontját és időtartamát, c) a betöltendő munkakör vagy ellátandó feladat megjelölését, d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyeket és azok munkáltatói jogköreit, e) a kirendelés tartamára a kirendeltet megillető illetményt, f ) a kirendeltet megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározását, g) a kirendeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának e rendelet szerinti módját, valamint h) a  kirendeltnek arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a  kirendelési megállapodásban foglaltakat megértette, és azok ismeretében a kirendelésbe beleegyezik. (3) A kirendelési megállapodást a kirendelő szervvel folytatott egyeztetés alapján a fogadó szerv készíti elő. (4) A  kirendelési megállapodás a  kirendelés tartama alatt a  kirendelési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a  kirendelés tartama azonban a  módosítással sem lépheti túl a  Hszt. 288/A.  § (2)  bekezdésében meghatározott időtartamot. 6. § (1) A  kirendelés kezdeményezésére a  fogadó szerv vezetője − saját döntése vagy a  kirendelő szerv javaslata alapján – jogosult. (2) A  fogadó szerv vezetője a  kezdeményezésről a  kirendelés tervezett időpontjának, céljának és az  ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a  megjelölésével legalább a  kirendelés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a  kirendelésre jogosult elöljárót. A  kirendelő szerv hozzájárulásával a  kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható. (3) Ha a  kirendelésre kijelölt rendvédelmi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló a  rendvédelmi érdekre hivatkozva a  kirendelés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a  kirendelésre jogosult a  kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a kirendelés mellőzéséről vagy a kirendelés kezdő időpontjának módosításáról. 7. § A fogadó szerv vezetője a  kirendelésről szóló munkáltatói intézkedés és a  mellékletét képező kirendelési megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik a) a  kirendeltnek a  fogadó szervnél történő munkakörbe kinevezésére vagy annak a  munkakörnek a meghatározására, amelynek szabályai a fogadó szervnél történő munkavégzésére irányadóak, valamint b) a kirendelt illetményének és járandóságainak megállapítására. 8. § (1) A  kirendelés a  Hszt. 288/A.  § (2)  bekezdésében meghatározott határidő letelte napján a  törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnést a kirendelésre jogosult állapítja meg. (2) A  fogadó szerv vezetője a  kirendelés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a  kirendelés megszüntetésének a  Hszt. 288/A.  § (7)  bekezdésében meghatározott okát és az  azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján kirendelésre jogosult szünteti meg a kirendelést. (3) A kirendelés megszüntetésére irányuló kérelmét a kirendelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a kirendelésre jogosult vezetőnek. A kirendelésre jogosult a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül megszünteti a kirendelést. (4) A Hszt. 288/A. § (8) bekezdése alapján a kirendelő szerv a rendvédelmi érdekre hivatkozva a kirendelésre jogosultnál kezdeményezheti a kirendelés megszüntetését, ha a) a  rendvédelmi szervnél vagy a  miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervnél pályázat vagy kiválasztási eljárás eredményeként a kirendelt munkakörbe kinevezéséről megállapodás született, vagy b) az  a  rendvédelmi szerv működésével összefüggő, más módon nem áthidalható rendvédelmi érdekből szükségessé vált. (5) A  kirendelésre jogosult a  kirendelést − a  Hszt. 288/A.  § (8)  bekezdése szerinti halasztás esete kivételével − a  megszüntetés kezdeményezésekor megjelölt naptól kezdődően, a  (4)  bekezdésben meghatározott esetekben egyéb időpontban szünteti meg, az érintetteteket a megszüntetésről egyidejűleg értesíti. (6) A  kirendelésre jogosult a  kirendelést megszüntető munkáltatói intézkedésben meghatározza a  kirendelés megszűnésének napját. 9. § (1) A  kirendelt – az  igazgatási jogviszonyából eredően – a  kirendelés tartama alatt a  továbbképzési kötelezettségét a kirendelést megelőzően betöltött munkakör alapján meghatározott kötelezettség szerint is teljesítheti. A fogadó szerv köteles a kirendelt részére biztosítani a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szabadidőt. (2) A kirendeltet – az  igazgatási jogviszonyból eredően – a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a kirendelés tartama alatt is megilleti a) a  rendvédelmi szervnél magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör betöltésére meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén − a kirendelés megszüntetésével − a munkakör betöltése, b) a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottjára vonatkozó kedvezmény és támogatás, ha abban a kirendelt a rendvédelmi szervtől nem részesült, c) a  kirendeléssel – így különösen az  utazással, költözéssel, szállás biztosításával – kapcsolatos költség megtérítése. (3) A  Hszt. 288.  § (12)  bekezdése szempontjából a  kirendelés kezdőnapját megelőző napon a  rendvédelmi alkalmazottat megillető illetmény összegét kell figyelembe venni. 10. § (1) A  kirendelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek viselésének rendjét a  kirendelési megállapodásban kell meghatározni. (2) Ha a  kirendelési megállapodás nem tartalmazza a  kirendelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek viselésének rendjét, akkor a költségek – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kirendelő szervet terhelik. (3) A fogadó szervet terhelik a költségek, ha a rendvédelmi alkalmazottat a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez, b) a terrorizmust elhárító szervhez vagy c) a Belügyminisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) vezetői álláshelyre kirendelik. (4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti kirendelés esetén a miniszter eltérést engedélyezhet a költségviselés rendjében. 4. A teljesítményértékelés 11. § (1) A  rendvédelmi alkalmazott részére kompetenciákat, valamint a  munkaköri leírásában meghatározott feladatok körében legalább egy teljesítménykövetelményt kell meghatározni. (2) A kompetenciákat és a teljesítménykövetelményt a  felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriába sorolt és a  vezetői munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében az  1.  melléklet szerinti tartalommal, a  középfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében a 2. melléklet szerinti tartalommal kell meghatározni. 12. § (1) Az  értékelő vezető határozza meg − az  értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően − tárgyév március 15-ig az  értékelt személyre vonatkozó teljesítménykövetelményeket. A  teljesítménykövetelmények tudomásulvételéről az értékelt személy a személyügyi központ által működtetett informatikai rendszeren keresztül – a teljesítménykövetelmények meghatározásától számított öt napon belül – jelez vissza. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti teljesítménykövetelményeket év közben – az  értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – az  értékelő vezető módosíthatja, ha ez  a  körülményekben beállott lényeges, a  munkakörben és a  feladatkörben bekövetkezett változás miatt szükséges. A  körülményekben beállott lényeges változást az  értékelő vezetőnek indokolnia és a  módosított munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket az értékelt személlyel írásban közölnie kell. 13. § (1) Az értékelt személy teljesítményét 0–100%-ig terjedő, öt teljesítményfokozatra bontott mérőskálán lehet értékelni. (2) A teljesítménykövetelményekhez rendelt százalékos értékhez adott teljesítményfokozat tartozik. (3) A teljesítménykövetelményekhez és a kompetenciákhoz mint értékelési szempontokhoz rendelt százalékos értékek együttes számtani átlaga adja a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye. (4) A  százalékos értéksávokat, a  hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatokat és teljesítményszinteket a  3.  melléklet tartalmazza. 14. § Az értékelő vezetőnek az  értékelt személy vonatkozásában a  tárgyévi teljesítményt évente, a  tárgyévet követő év február 15. és március 15. között kell értékelnie. 15. § A rendvédelmi alkalmazott teljesítményének értékelése elektronikus formában, a  személyügyi központ által működtetett informatikai rendszerben, az 1. és 2. melléklet szerinti tartalomnak megfelelő értékelőlapon történik. 16. § (1) Ha a  rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya év közben keletkezik, az  értékelő vezető a  rendvédelmi alkalmazottat az  igazgatási jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül tájékoztatja a teljesítményértékelés rendjéről, céljáról és szempontjairól. (2) A  teljesítményértékelés eredményét a  rendvédelmi alkalmazott jogosult megismerni. A  teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell az  értékelt személy javaslatait, elképzeléseit a  munkaköri feladataival és munkamagatartásával kapcsolatban, valamint a teljesítményértékelésre vonatkozó, a személyügyi központ által működtetett informatikai rendszerben rögzített észrevételeit. (3) A  főigazgatói vezetői munkaköri kategóriába tartozó vezető teljesítményének értékelését a  rendvédelmi szerv vezetője végzi. 17. § (1) Nem lehet értékelő vezető, aki fegyelmi büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll. (2) Az értékelő vezető figyelemmel kíséri a  rendvédelmi alkalmazott év közbeni teljesítményét, és – ha az  indokolt − a teljesítményértékelés során felhívja a figyelmét a teljesítmény javítására. 18. § A 17.  § (1)  bekezdése szerinti esetben, továbbá ha az  értékelő vezető munkaköre a  tárgyév során módosul, vagy igazgatási jogviszonya megszűnik, a teljesítményértékelésre a munkáltató jogkör gyakorlója új értékelő vezetőt jelöl ki a rendvédelmi alkalmazott tekintetében. 19. § (1) A  (2)  bekezdésben és a  18.  §-ban meghatározott eset kivételével teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha a  rendvédelmi alkalmazott az  értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az  értékelő vezető irányítása alatt állt. (2) Ha a  rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya év közben megszűnik, vagy ha a  munkavégzéstől való előre tervezett tartós távolléte előreláthatóan nem ér véget a  soron következő teljesítményértékeléséig, teljesítményértékelését igazgatási jogviszonya megszűnésekor, illetve a  tartós távollét kezdetéig akkor is el kell végezni, ha kevesebb mint két hónapig állt az értékelő vezető irányítása alatt. (3) Ha a rendvédelmi alkalmazott munkaköre a tárgyév során módosul, a) teljesítményértékelését a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a soron következő teljesítményértékeléskor, b) az  új munkakörében az  új munkakör szerint illetékes értékelő vezető a  munkakörváltást követő harminc napon belül új teljesítményértékelési elemeket vagy a  munkakörhöz és a  munkamagatartáshoz kötődő elvárásokat állapít meg. 20. § (1) A  személyügyi központ − a  közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által meghatározott szempontrendszer alapján − minden év március 31-ig jelentést készít a  közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére a  rendvédelmi alkalmazottak − tárgyévet megelőző év − teljesítményértékelésének tapasztalatairól. (2) A személyügyi központ módszertani támogatást nyújt a teljesítményértékelések elvégzéséhez. 5. A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése 21. § (1) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése az alábbi továbbképzési programok keretében történik: a) a központi továbbképzési program igénybevételével (ideértve a vezetői továbbképzést is), b) a rendvédelmi szerv vezetője, illetve a munkáltató rendvédelmi szerv által elrendelt belső továbbképzésekkel. (2) A  rendvédelmi alkalmazott a  továbbképzési kötelezettségét a  rendészeti továbbképzési rendszer keretében, az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV portál) teljesíti. 22. § (1) A  rendvédelmi alkalmazott tárgyévi továbbképzési kötelezettségét a  munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg úgy, hogy a rendvédelmi alkalmazottnak tárgyévente legalább egy központi továbbképzési programot és egy belső továbbképzést kell teljesítenie. (2) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése kizárólag nyilvántartásba vett programokkal teljesíthető. (3) A  központi továbbképzési program, illetve a  belső továbbképzés a  belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a  rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló rendeletben meghatározott programminősítési eljárással, illetve egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárással kerül nyilvántartásba. 23. § (1) A rendvédelmi alkalmazottak továbbképzési rendszerének működtetését a minisztérium biztosítja. (2) A minisztérium a) módszertani segítséget nyújt a rendvédelmi szerv éves továbbképzési tervezési tevékenységéhez és a tervek végrehajtásához, b) biztosítja a továbbképzéssel összefüggő nyilvántartási feladatokat, c) ellátja az RVTV portál moduljával kapcsolatos feladatokat. 24. § (1) A  továbbképzési kötelezettség – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  próbaidő leteltét követő napon, ha a kinevezés próbaidő nélkül történik, a kinevezés napjával kezdődik. (2) Ha a  kinevezés napjától számítva a  tárgyév leteltéig kevesebb mint hat hónap van hátra, a  továbbképzési kötelezettség a tárgyévet követő évtől indul. (3) A rendészeti alapvizsga letételére kötelezett rendvédelmi alkalmazott a rendészeti alapvizsga teljesítésének évében mentesül a tárgyévi belső továbbképzési kötelezettség alól. (4) A  rendvédelmi alkalmazott éves továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a  továbbképzésen történő részvétellel járó távollét éves szinten az öt munkanapot nem haladhatja meg. 25. § (1) Ha a  rendvédelmi alkalmazott csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevétele, tartós külszolgálat teljesítése miatt vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy három hónapot meghaladó időtartamban betegség miatt keresőképtelenné válik, a tárgyévben teljesítendő továbbképzési kötelezettséget a munkáltatói jogkör gyakorlója felülvizsgálhatja. (2) Ha a rendvédelmi alkalmazottnak a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra, a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesítheti a rendvédelmi alkalmazottat a továbbképzési kötelezettség alól. 26. § Ha a  rendvédelmi alkalmazott olyan iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésen vesz részt, amely képzettség megszerzése a munkaköre betöltéséhez követelmény, illetve magasabb munkakör betöltése érdekében szükséges, a tárgyévre vonatkozó belső továbbképzési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni. 27. § (1) A továbbképzési tervek tartalmazzák a továbbképzési kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló továbbképzési programokat. A továbbképzési tervek elkészítéséhez szükséges útmutatót a minisztérium a honlapján közzéteszi. (2) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése tervszerűen, az egyéni továbbképzési tervek alapján történik. (3) Az egyéni továbbképzési terv az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosítható. (4) Az  egyéni továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni az  előző év teljesítményértékelésének eredményét. (5) A  rendvédelmi szerv vezetője tárgyév március 31-ig elkészíti a  rendvédelmi alkalmazott egyéni továbbképzési tervét, amely a rendvédelmi szerv éves továbbképzési tervének részét képezi. 28. § (1) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzési kötelezettsége a 21. § szerinti továbbképzésekkel teljesíthető. (2) A  továbbképzési program teljesítéséről a  továbbképzést végrehajtó rendvédelmi szerv vagy a  minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége állítja ki a tanúsítványt. (3) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen a) a rendvédelmi alkalmazott nevét, születési nevét, születési helyét, idejét és anyja születési nevét, b) a továbbképzési program megnevezését, c) a tanúsítvány kiállításának dátumát, valamint d) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését. (4) A teljesített továbbképzési programot a minisztérium az RVTV portálon tartja nyilván. 29. § Ha a  rendvédelmi alkalmazott a  továbbképzési kötelezettségét önhibájából elmulasztja, a  munkáltatói jogkör gyakorlója a  mulasztást a  rendvédelmi alkalmazott következő fizetési fokozatban történő előmenetelénél, a magasabb munkaköri besorolásánál, illetve a teljesítményértékelésnél figyelembe veszi. 30. § (1) Ha a  rendvédelmi alkalmazott a  munkaköre ellátásához az  e  rendelet hatálya alá nem tartozó, azonban más jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz által előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, a  teljesített továbbképzés az  e  rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a  rendvédelmi alkalmazott kérelmére beszámít. (2) A  rendvédelmi szerv által nyújtott belső továbbképzésen a  rendvédelmi szerv beleegyezésével más rendvédelmi szerv – ideértve a  miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is – rendvédelmi alkalmazottja is részt vehet, ha a  belső továbbképzés a  rendvédelmi alkalmazott egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik. 31. § (1) A  vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott tárgyévi továbbképzési kötelezettsége legalább egy vezetői továbbképzéssel, valamint legalább egy központi továbbképzési programmal vagy belső továbbképzéssel teljesíthető. (2) A  rendészeti szakvizsga teljesítése esetén a  vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott tárgyévi továbbképzési kötelezettsége egy központi továbbképzési program, valamint egy belső továbbképzés vagy vezetői továbbképzés teljesítésére terjed ki. (3) Ha a  továbbképzési időszak alatt a  rendvédelmi alkalmazott vezetői kinevezést kap, vagy vezetői kinevezését visszavonják, továbbképzési kötelezettségét az új munkakörének megfelelően kell teljesítenie. (4) Ha a rendvédelmi alkalmazott év közben kap vezető kinevezést, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor terheli, ha a naptári év legalább hat hónapjában vezetői munkakört tölt be. 32. § A rendvédelmi alkalmazott számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást a  rendvédelmi szerv által a  minisztérium részére jogszabály szerint fizetett továbbképzési hozzájárulás kerete biztosítja. 6. Egyéb pótlékok 33. § (1) A  nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzésveszélynek kitett munkakörben foglalkoztatottak pótlékára jogosító munkaköröket a  4.  melléklet tartalmazza. (2) Az  éjszakai munkavégzésről teljesített óránként kell a  nyilvántartást vezetni és azt a  tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig összesítve a gazdasági szerv részére megküldeni. (3) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani. (4) A  Hszt. 289/C.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti készenléti pótlék akkor fizethető ki, ha a  Hszt. 289/N.  § (3) bekezdésében meghatározott szabadidő nem biztosítható. 7. Záró rendelkezések 34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 35. § (1) A Hszt. 362/E. § (3) és (4) bekezdése alapján felmentési idejét töltő közalkalmazott és kormánytisztviselő felmentési ideje alatt a foglalkoztatására a 2019. január 31-én rá irányadó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az e rendelet szerinti a) kifogástalan életvitel ellenőrzés alá eső, 2019. február 1-jén betöltött munkakör esetében a  kifogástalan életvitel ellenőrzésre 2020. január 31-ig kerül sor, b) teljesítményértékelés első alkalommal a 2019. évre vonatkozóan 2020. január 31-ig történik meg, c) 2019.  évi teljesítménykövetelményekről az  értékelő vezető 2019. szeptember 30-ig tájékoztatja az  értékelt személyt. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.  törvény 40. §-a alapján a 2018. évre vonatkozó minősítések eredményét a 2019. évi munkáltatói intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni. (4) A  2018.  évben – a  közszolgálati továbbképzési rendszer keretében – teljesített továbbképzéseket a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett központi oktatásinformatikai rendszerben 2019. március 31-ig le kell zárni. (5) A  rendvédelmi alkalmazott 2019.  évre szóló egyéni továbbképzési tervét 2019. április 30-ig kell elkészíteni a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységének útmutatója alapján. (6) A  2019.  évi továbbképzési kötelezettséget a  rendvédelmi alkalmazott egy központi továbbképzési programmal teljesíti. (7) A  Hszt. 362/E.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti jogviszony-átalakulás alapján rendészeti alap- és szakvizsgára kötelezett rendvédelmi alkalmazott a  vizsga teljesítésének évében mentesül a  tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettség alól. (8) A  rendvédelmi alkalmazott belföldi kiküldetése esetén a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a  folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 12. alcíme megfelelően alkalmazandó. (9) A  belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.  évi XXXIII.  törvénynek a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál történő végrehajtásáról szóló 4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet nem alkalmazható. (10) A rendőrségnél és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.  törvénynek a  belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó egyes szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete nem alkalmazható. 36. § (1) Hatályát veszti az R. a) 1. § a), b) és f ) pontja, b) 2. § (2)–(4) és (6) bekezdése, c) 3. § (2), (3) és (5) bekezdése, d) 5. § (3) bekezdés d) pontjában az „a büntetés-végrehajtási szerv kivételével” szövegrész, e) 8. §-a, f ) 2. melléklete. (2) Hatályát veszti a  belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére rendvédelmi ágazati pótlék megállapításáról szóló 29/2015. (VI. 15.) BM rendelet a) 1. § (1) bekezdés a)–g) és k) pontja, b) 5. §-a. (3) Hatályát veszti az egyes munkaköri megnevezésekről szóló 25/2005. (V. 6.) BM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter