2011. LXVII. törvény a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról. A tartásdíj-követelések és a tartással kapcsolatos egyéb igények határon átnyúló érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény alkalmazása 1. § Ezt a törvényt kell alkalmazni
- a)a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végre hajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet), A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 20-i ülésnapján fogadta el.
- b)a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai egyezmény), valamint
- c)a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat (a továbbiakban: viszonossági nyilatkozat) alapján előterjesztett, tartási igénnyel kapcsolatos kérelmek (a továbbiakban együtt: kérelem) központi hatóság által történő intézése során. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában:
- a)kérelmező:
- aa)a tartási igénynek a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje (törvényes képviselője),
- ab)a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából olyan állami szerv, közintézmény, amely a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett nyújtott ellátások után visszatérítésre jogosult,
- ac)a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából az a gyámhatóság, amely a tartásdíjat Magyarországon megelőlegezte;
- b)különleges intézkedés: a Rendelet 53. cikke és a hágai egyezmény 7. cikke szerinti különleges intézkedés, valamint a viszonossági nyilatkozattal érintett ügyekben a hágai egyezmény 7. cikkének megfelelő tartalmú intézkedés. II. FEJEZET KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSE 3. A kérelem továbbítása ügyében eljáró szervek, kérelem előterjesztése 3. §
(1)A Magyarországon lakó vagy tartózkodó kérelmező kérelmének továbbítása ügyében – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.
(2)A tartásdíj fizetésére kötelező belföldi bírósági határozat külföldi államban történő elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem továbbítása ügyében – ideértve az ilyen kérelemmel egyidejűleg előterjesztett más kérelmet is – az első fokon eljárt bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.
(3)A különleges intézkedés iránti megkeresés kiadása érdekében közvetlenül a központi hatóságnál kell kérelmet előterjeszteni. 4. A bíróság eljárása 4. §
(1)A bíróságnak a kérelem központi hatóság részére történő továbbítására szolgáló eljárása polgári nemperes eljárás, melyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2)A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző az e törvénnyel a bíróság hatáskörébe utalt bármely eljárási cselekményt elvégezheti. 5. §
(1)A kérelmet írásban kell előterjeszteni.
(2)Ha a kérelem előterjesztésére a Rendelet vagy a központi hatóság nyomtatványt rendszeresített, a kérelmet a nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. 6. §
(1)A bíróság a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt a kérelem előterjesztésének módjáról, a kérelemben közlendő adatokról tájékoztatja, a nyomtatványok kitöltésében részére segítséget nyújt.
(2)A bíróság a kérelem tárgyában szükség esetén meghallgathatja a kérelmezőt. 7. §
(1)Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – hiánypótlást rendel el.
(2)A bíróság hivatalból gondoskodik a mellékelendő bírósági iratok kérelemhez történő csatolásáról, és a szükséges bírósági igazolások, tanúsítványok kiállításáról, vagy ennek érdekében az illetékes bíróságot, hatóságot keresi meg.
- § A kérelmező részére engedélyezett költségmentesség a kérelemnek a megkeresett külföldi állam központi hatóságához történő továbbításáig, illetve ezt követően a kérelem teljesítése érdekében szükségessé váló újabb iratvagy adattovábbítás tekintetében illeti meg a kérelmezőt.
- §
(1)Ha a kérelmező költségmentességben részesül, az iratok idegen nyelvre történő fordításának költségeit a bíróság előlegezi, és az állam viseli.
(2)Ha a kérelmező részére a bíróság nem engedélyezett költségmentességet, a kérelmező köteles a fordítás előrelátható költségeinek megelőlegezésére. A bíróság felhívásának megfelelően a költségeket bírósági letétbe kell helyezni.
(3)A bíróság a szakértői díj megállapítására és kifizetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el a fordítási költség megállapítása és kifizetése során. 10. §
(1)A bíróság a kérelem központi hatóság részére történő továbbítását végzéssel elutasítja, ha a kérelem nem tartozik a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat hatálya alá.
(2)A bíróság az eljárást – kivéve a költségmentesség esetét – megszünteti akkor is, ha a kérelmező a fordítás költségeit felhívásra nem előlegezte meg.
(3)Ha a kérelem továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak és értesíti arról, hogy a kérelmezőt költségmentességben részesítette vagy a fordítási költségek letétbe helyezésére sor került. 5. A központi hatóság eljárása 11. § Ha a kérelem a bíróságnál terjeszthető elő, a központi hatóság azt megküldi az illetékes bírósághoz. 12. § Ha a bíróság által továbbított kérelem vagy a különleges intézkedés iránti kérelem hiányos, a központi hatóság
- a)a kérelmezőt – a nyilvános és a bíróság, közjegyző, hatóság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével – határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására vagy szükség esetén a bíróságot keresi meg a hiányok pótlása érdekében,
- b)megkeresi a bíróságot a kérelem tárgyában hozott bírósági határozat, kiállított bírósági irat kijavítása, kiegészítése érdekében vagy más hatóságot, közjegyzőt a kérelem továbbításához szükséges iratok, adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, vagy
- c)beszerzi a nyilvános adatokat, vagy adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatról nyilvántartást vezető bírósághoz, közjegyzőhöz, hatósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. 13. § A kérelem és mellékleteinek idegen nyelvre történő lefordíttatásáról a központi hatóság gondoskodik és felhívja a fordítás készítőjét, hogy a felmerült fordítási költségre vonatkozó iratokat közvetlenül a kérelmet felvevő bíróságnak küldje meg. 14. § Ha a kérelemnek, illetve a kérelem alapján a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresésnek a megkeresett állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkeresett külföldi központi hatóság) részére történő továbbításának a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat alapján nincs helye, a központi hatóság erről a kérelmezőt tájékoztatja. 15. §
(1)A központi hatóság megküldi a kérelmet vagy a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi központi hatóságnak és erről, továbbá a megkeresett külföldi központi hatóság által megtett intézkedésekről tájékoztatja a kérelmezőt.
(2)A központi hatóság figyelemmel kíséri a kérelem, a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését és arról szükség esetén tájékoztatást kér a megkeresett külföldi központi hatóságtól.
- § A 11–
- §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, ha a kérelemnek a megkeresett külföldi központi hatósághoz történő továbbítását követően válik szükségessé a kérelem teljesítése érdekében újabb irat vagy adat továbbítása.
- § A központi hatóság az általa rendszeresített kérelemnyomtatványt közzéteszi a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben. III. FEJEZET KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ KÉRELMEK INTÉZÉSE
- A kérelem teljesítésének előkészítése
- § A megkereső állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkereső külföldi központi hatóság) által továbbított kérelmet a központi hatóság fogadja és megvizsgálja a szükséges intézkedések előkészítése érdekében.
- §
(1)Ha a kérelem nem felel meg a Rendeletben, a hágai egyezményben vagy a viszonossági nyilatkozatban foglalt feltételeknek, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi központi hatóságot.
(2)Ha a kérelem teljesítéséhez további iratok, adatok beszerzése szükséges, ennek érdekében a központi hatóság megkeresi a megkereső külföldi központi hatóságot.
(3)Hiánytalan kérelem esetében a központi hatóság intézkedik a kérelem teljesítése iránt, és tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot a kérelem intézésével kapcsolatos adatokról, a megtett intézkedésről. 7. Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása vagy megszüntetése iránti kérelem teljesítése 20. §
(1)Ha a kérelem
- a)tartásdíjat megállapító és tartásdíj megfizetésére kötelező határozat hozatalára,
- b)tartásdíj felemelésére vonatkozó határozat hozatalára vagy
- c)tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó határozat hozatalára irányul, a központi hatóság a tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében e § szerint, a gyámhatóság közreműködésével megkísérli önkéntes teljesítésre vonatkozó megállapodás vagy kötelezettségvállalás létrehozását.
(2)A tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében a központi hatóság a kérelmet továbbítja az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja esetében a belföldi kötelezett, a
- c)pontja esetében pedig a belföldi jogosult (a továbbiakban együtt: kérelemmel érintett személy) lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak.
(3)A gyámhatóság a kérelemmel érintett személyt a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja és tájékoztatja a kérelem tartalmáról, a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíjfizetéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetése vagy – a kérelem tartalmától függően – a tartásdíj megváltoztatása, megszüntetése iránti kérelem tárgyában nyilatkozatot tennie.
(4)A gyámhatóság a kérelemmel érintett személy tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a kérelemmel érintett személy aláírásával lát el. A nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
- a)a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló vagy egyéb nyilatkozatot, vagy a tartásdíj megváltozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó nyilatkozatot,
- b)a kérelemmel érintett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét (tartózkodási helyét),
- c)a kérelmező (tartásdíjra jogosult vagy kötelezett) nevét, lakóhelyét,
- d)a tartásra jogosult személy nevét, a tartási kötelezettség fajtáját,
- e)a megfizetni vállalt tartásdíj összegét, esedékességét, a tartásdíj-fizetési kötelezettség kezdő és befejező időpontját, vagy a megfizetni elfogadott tartásdíj összegét, esedékességét, időtartamát, vagy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszűnésének elfogadását.
(5)A tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a gyámhatóság – fordítás készítése nélkül – megküldi a központi hatóságnak, melyről az tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el. Ha a kérelemmel érintett személy nyilatkozatában foglaltakat a kérelmező elfogadta, a központi hatóság erről a kérelemmel érintett személyt tájékoztatja.
- § A
- § szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező a tartási igényre vonatkozó kérelemmel együtt a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmet is előterjeszt. Ez esetben a gyámhatóság a kérelemmel érintett személy apai elismerő nyilatkozatának vagy a származás megállapítására irányuló kérelemre vonatkozó egyéb nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedik.
- §
(1)Ha a tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozat beszerzése nem járt sikerrel, vagy a kérelmező a nyilatkozat megtétele ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.
(2)A központi hatóság a kérelmező jogi képviseletének biztosítása érdekében értesíti a kérelem előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság székhelye szerinti jogi segítségnyújtó szolgálatot, a kérelmező részére kirendelt pártfogó ügyvédnek pedig megküldi a jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat.
(3)A központi hatóság a pártfogó ügyvédtől tájékoztatást kérhet a kérelem alapján indult eljárás állásáról, a kérelmező érdekében megtett eljárási cselekményekről, nyilatkozatokról.
(4)A pártfogó ügyvéd rendszeresen tájékozatja a központi hatóságot a képviselet ellátásáról, az érdemi eljárási cselekményekről.
(5)Ha a pártfogó ügyvéd jelzi a központi hatóságnak, hogy a képviselet hatékony ellátása érdekében a kérelmező részére iratok megküldése vagy részéről nyilatkozat megtétele szükséges, az iratok elküldése vagy a kérelmező nyilatkozatának beszerzése iránt a központi hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésével intézkedik.
- § Ha a kérelemmel érintett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatának beszerzése nem járt sikerrel és a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmét, a központi hatóság megkeresi a gyámhatóságot a származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránt.
- Tartásdíj végrehajtása iránti kérelem teljesítése
- §
(1)A tartásdíj fizetésére kötelező határozat vagy tartásdíj-fizetési kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem előterjesztése esetén a központi hatóság a kötelezettet
- a)értesíti a kérelem előterjesztéséről és
- b)tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére.
(2)Ha a kötelezett a központi hatóság által meghatározott határidőn belül eljuttatja a tartás önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát és az esedékessé vált tartásdíj vagy egy részének megfizetéséről szóló igazolást, vagy kérelmet terjesztett elő halasztás, részletfizetés iránt, azt a központi hatóság továbbítja a megkereső külföldi központi hatóságnak és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el.
- § Ha a tartásdíj önkéntes megfizetéséről határidőben nem érkezett nyilatkozat és igazolás, továbbá halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő a kötelezett, vagy ha a kérelmező ezek ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság a
- § megfelelő alkalmazásával intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindítása iránt.
- A különleges intézkedés megtétele iránti megkereséssel érintett személy adatainak beszerzése
- § Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra jogosult vagy kötelezett lakó- vagy tartózkodási helyének meghatározására irányul, a központi hatóság megkeresi a polgárok személyi adatait kezelő szervet a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adatot továbbítja a megkereső központi hatóságnak.
- §
(1)Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót.
(2)A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy
- a)a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve
- b)a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra. 10. Okiratok, egyéb bizonyítékok beszerzése, iratok kézbesítésének elősegítése 28. § Ha az okirat, egyéb bizonyíték beszerzésére vagy irat kézbesítésének elősegítésére irányuló különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítésének módját nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi norma nem szabályozza, és arra viszonossági nyilatkozat sem vonatkozik, a központi hatóság a nemzetközi jogsegély teljesítésére vonatkozó külön törvény szerint jár el. 11. Segítségnyújtás származás megállapításához 29. § A származás megállapításához szükséges segítségnyújtásra vonatkozó különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítése során a központi hatóság és a gyámhatóság a 21. § szerint jár el. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. Hatálybalépés 30. §
(1)Ez a törvény – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. június 29-én lép hatályba.
(2)Az 1–
- §, a 31–
- §, valamint a
- § e törvény kihirdetését követő
- napon lép hatályba.
(3)A
- §
- január 1-jén lép hatályba.
(4)A
- §
- június
- napján lép hatályba.
- Átmeneti rendelkezés
- §
(1)A törvény rendelkezéseit – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a hatályba lépését követően a központi hatósághoz érkezett kérelmek intézése során kell alkalmazni.
(2)A törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem a Rendelet alkalmazásának megkezdését követően érkezett a központi hatósághoz.
(3)A törvény rendelkezéseit a viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek elintézése során a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy ha a kérelmet nem az e törvény szerinti illetékes bíróságnál terjesztették elő, áttételnek nincs helye. 14. Módosuló jogszabályok 32. §
(1)Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(2)bekezdés 5. pont
- d)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:] [az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha] „
- d)tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,” [történik a kiállítása;]
(2)Az Itv. 57. §
(1)bekezdése a következő
- v)ponttal egészül ki: [Illetékmentes a polgári ügyekben:] „
- v)a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás.” 33. §
(1)A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 12. §-a a következő
- c)ponttal egészül ki: [Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél,] „
- c)aki tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje, és a határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról értesítette a jogi segítségnyújtó szolgálatot, hogy ügyében eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani.”
(2)A Jst. 22. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni. A fél részére szóló iratokat ilyen ügyekben a jogi segítségnyújtó szolgálat a központi hatóság részére kézbesíti.”
(3)A Jst. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „53. § A kérelemben a félnek – a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóságnak a támogatás biztosítása iránti megkeresésben – meg kell jelölnie
- a)a kért támogatást,
- b)a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot.”
(4)A Jst. 61. §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki
- a)a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, ha az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, vagy
- b)ha a támogatás nyújtására a külföldi fél határon átnyúló tartási ügyben történő jogi képviseletének biztosítása iránti központi hatósági megkeresés alapján kerül sor.” 34. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 3. §
(1)bekezdés b) pontjában és 3. §
(5)bekezdésében az „a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok” szövegrész helyébe az „a közjegyzők által készített vagy hitelesített okiratok, valamint a közjegyzői levéltáros által kiadott hiteles másolatok” szöveg lép. 35. §
(1)A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)és
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(4)A másodfokú eljárásban a 146. §
(5)bekezdés a) pontjában foglaltaknak, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a 146. §
(5)bekezdés a) pontjában foglaltakra, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
(5)A másodfokú eljárásban a 146. §
(5)bekezdés b)–d) pontjában foglaltaknak – ha azok bizonyítási eljárás lefolytatását tennék szükségessé – csak akkor van helyük, ha az azokra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. E tilalom nem érvényesül, ha a
(4)bekezdés alapján a bizonyítási eljárás folytatásának egyébként is helye van.”
(2)A Pp. a) 394/B. §
(1)bekezdésében a „
- július
- és
- június
- napja között” szövegrész helyébe a „
- május
- és
- március
- napja között” szöveg, b) 394/B. §
(2)bekezdésében a „2011. július 1. napja és 2012. június 30. napja között” szövegrész helyébe a „2012. május 31. és 2013. március 31. napja között” szöveg,
- c)394/C. §-ában a „2012. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2013. április 1. napjától” szöveg,
- d)394/D. §
(1)bekezdésében a „
- június 30-ig” szövegrész helyébe a „
- március 31-ig”, a „
- január 1.” szövegrész helyébe a „
- január 1.” szöveg, a „
- július
- napjától” szövegrész helyébe a „
- április
- napjától” szöveg, e) 394/E. §
(1)bekezdés
- b)pontjában a „válaszol” szövegrész helyébe a „válaszolhat” szöveg,
- f)394/E. §
(2)bekezdésében a „
- június
- napját” szövegrész helyébe a „
- március
- napját” szöveg lép.
- § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény
- §
(5)bekezdésében és 7. §
(5)bekezdésében a „
- július 1-jétől” szövegrész helyébe a „
- december 5-étől” szöveg lép.
- §
(1)A fizetési meghagyásos eljárásról szóló
- évi L. törvény
- §-ának
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)A 64. §
(4)bekezdése és a 71. §
(1)és
(3)bekezdése
- július 1-jén lép hatályba. A
- §
(5)bekezdése, a 65. §
(5)bekezdése és a 71. §
(2)bekezdése 2012. május 31-én lép hatályba.”
(2)Hatályát veszti a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 37. §
(3)bekezdés b) pontja.
- § Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló
- évi XVI. törvény
- §
(1)bekezdésében a „
- július
- napján” szövegrész a „
- december
- napján” szöveggel lép hatályba.
- § E törvény
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- §
(1)Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: e §-ban ügyelosztási rendszer) keresztül megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.
(2)A végrehajtó az eljárása eredményéről az ügyelosztási rendszeren keresztül tájékoztatja a központi hatóságot.
(3)A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy
- a)a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve
- b)a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.” 40. §
(1)A nemzetközi magánjogról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.)
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- § A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5–
- cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet
- cikk
(1)bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes.”
(2)Az Nmtvr. 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Nmtvr. a 41/A. §-t követően a következő 41/B. §-sal egészül ki: „41/A. §
(1)A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira a 37–39. § rendelkezéseit – a
(2)–
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – megfelelően kell alkalmazni.
(2)A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy
- a)a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és
- b)legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(3)A
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás alól a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat.
(4)A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira a
(2)bekezdésben meghatározott esetben a magyar jogot kell alkalmazni. 41/B. §
(1)A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni,
- a)amelynek területén a kapcsolat megszűnésére irányuló eljárást megindító kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak szokásos tartózkodási helye található, ennek hiányában
- b)amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem benyújtásától számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, feltéve, hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor az egyik bejegyzett élettárs még mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában
- c)amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett élettárs állampolgára volt.
(2)Ha az alkalmazandó jog az
(1)bekezdés alapján nem határozható meg, továbbá a 41/A. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben az eljáró bíróság vagy más hatóság saját államának jogát kell alkalmazni.”
(3)Az Nmtvr. 75. §
(6)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(6)E törvény a) 45. §
(1)bekezdése,
- §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló,
- december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet
- cikkének, b)
- §-a, 41/A. §
(1)és
(2)bekezdése, 41/A. §
(4)bekezdése, 41/B. §-a a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(4)Hatályát veszti az Nmtvr.
- §-a.
- § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény
- §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben – a
(2)bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is – továbbíthatók harmadik országba.” Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke