3/2015. (II. 2.) AB határozata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítás

3/2015. (II. 2.) AB határozata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban – dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Varga Zs. András alkotmánybírák párhuzamos indokolásával, valamint dr. Balsai István, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményével – meghozta a következő Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. [1] 1. A  www.Napi.hu Online Internetes és Információs Szolgáltató Kft. indítványozó az  Alkotmánybíróságról szóló 2011.  évi CLI.  törvény (a  továbbiakban: Abtv.) 27.  §-a alapján alkotmányjogi panaszban kérte az  Alkotmánybíróságtól a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és – az  általa helybenhagyott közigazgatási hatósági határozatra is kiterjedő – megsemmisítését. Az  indítványozó álláspontja szerint az  ítélet sérti az  Alaptörvény IX.  cikk (1)  és (2)  bekezdéseiben elismert szólás- és sajtószabadságot, azzal összefüggésben az  Alaptörvény XV.  cikk (2)  bekezdését, valamint az  Alaptörvény XXIV.  cikk (1)  bekezdéseiben biztosított, a  hatósági eljárásokban érvényesülő tisztességes eljáráshoz való jogot. [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó által kiadott „napi.hu” internetes sajtótermék 2013. október 16-án (0 óra 0 perckor) „Norvégia is figyelheti a  Hernádi-ügyet” címmel cikket jelentetett meg, amely szerint a  MOL Nyrt.-ben 1,64%-os tulajdonrésszel rendelkező norvég állami olajalap fontolóra veheti MOL-részvényeinek eladását. A  cikk arról tájékoztatott, hogy Norvégia az  olajalap felülvizsgálatára készül, amely során – tekintettel a MOL horvátországi tulajdonszerzésével kapcsolatos korrupciós gyanú miatt folyamatban lévő büntetőeljárásra és az elnök-vezérigazgatóval szemben kiadott nemzetközi körözésre – a MOL-részvények esetében jelentősége lehet annak, hogy az  olajalap az  etikai szabályzata alapján nem tarthat olyan cég részvényeiből, amely korrupcióval gyanúsítható. A  cikk rámutatott arra, hogy az  olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a  MOL papírjait, ugyanakkor a  döntés nem automatikus, az  olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a MOL-lal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz. A  portál a  cikk alatt – keretes írásban – közölte a  hírt, hogy a  MOL felügyelőbizottságának elnöke a korábban meglévő 54 588 db MOL-részvényéből eladott 15 000 db-ot. [3] A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi Gazdaság Kiadó Kft. által kiadott Napi Gazdaság című nyomtatott sajtótermék aznapi száma. [4] 3. A  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) a  Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013.  évi CXXXIX.  törvény alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított, amelynek eredményeképpen megállapította, hogy a  szóban forgó cikk közzétételével az indítványozó – és a „Napi Gazdaság” kiadója – megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A  piacbefolyásolás tilalmáról a  tőkepiacról szóló 2001.  évi CXX.  törvény (a  továbbiakban: Tpt.) 200.  §-a rendelkezik, míg a  202.  § meghatározza, mely cselekmények minősülnek piacbefolyásolásnak. A  Tpt. 202.  § d)  pontja szerint piacbefolyásolásnak minősül megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az  információt terjesztő személy az  információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az  adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie. Az  MNB a  közigazgatási határozat indokolásában kifejtette, hogy bár a cikkben foglalt tényállítások önmagukban valósak, ezeknek az információknak az ismertetése során a  cikk túlnyomó részben a  MOL részvénypiacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyv, a  MOL részvények olajalapból való kizárásának lehetőségét vizsgálta. A határozat szerint a cikkben vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a  levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódik. Az MNB álláspontja szerint a cikk az információit azzal is félrevezető kontextusba helyezte, hogy egyidejűleg közölte a  felügyelőbizottsági elnök részvényeladását. A  közigazgatási határozat kifejtette, hogy a  MOL-részvényeknek az  olajalap portfólióelemei közül történő esetleges eltávolítása a  MOL-részvénnyel kapcsolatos befektetői attitűd befolyásolására jelentős mértékben alkalmas információnak tekinthető. Ezen információ közzétételekor a pénzügyi, gazdasági tartalmú sajtóterméket készítő szereplőktől elvárható, hogy amennyiben az  általuk közölt cikkben hipotézisekkel élnek, úgy az adott cikkből egyértelműen legyen megállapítható a hipotézis valószínűsége. [5] Az MNB mindezek alapján megállapította, hogy az  indítványozót az  adott helyzetben kifejezetten magas szintű gondossági kötelezettség terhelte, amely mércének nem sikerült megfelelnie: nem működtetett olyan kontrollmechanizmust, amely hatékonyan képes megakadályozni a  megalapozatlan, félrevezető információk közlését. Az  MNB nem értékelte mentesítő körülményként, hogy az  indítványozó nyilatkozata szerint a  „Napi Gazdaság” által készített cikk egy automatikus rendszer segítségével került ki a „napi.hu” portálra, sőt az elvárható gondosság elmulasztásának tekintette, hogy az  internetes oldalon bármiféle tartalmi ráhatás nélkül jelent meg az  írás. A  közigazgatási határozat a „Napi Gazdaság” tartalmilag azonos cikkével kapcsolatban kifogásolta, hogy a cikk megjelentetésével nem várták meg az olajalapot kezelő norvég jegybank válaszát, illetve nem biztosítottak lehetőséget a MOL Nyrt.-nek az előzetes véleménynyilvánításra. [6] Az MNB mindezek alapján megállapította, hogy a  megalapozatlan, félrevezető információ nyilvános közléséhez az  indítványozó – és a „Napi Gazdaság” kiadójának – gondatlan magatartása vezetett, ezért – a „Napi Gazdaság” kiadójával megegyezően – hárommillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. [7] 4. Az  indítványozó által a  közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a  keresetet elutasította. A  bíróság megállapította, hogy az  MNB a  piacbefolyásolás fogalmának helyes értelmezésével hozta meg a  határozatát. A  Tpt. 202.  § d)  pontja szerint a  tiltott magatartás nemcsak hamis információ közlésével, hanem akár megalapozatlan, akár félrevezető információ közlésével megvalósulhat. A  bíróság kifejtette, hogy az  indítványozó (a felperes) tévesen hivatkozott az újságírói véleménynyilvánítás szabadságára, mivel a tényállásnak nem az újságírói vélemény értékelése képezte a  részét, hanem az  adott cikkben közölt információk megalapozatlan és félrevezető mivolta, így az  MNB nem a  véleménynyilvánítás szabadsága körében vizsgálódott, és nem az  újságírói véleménynyilvánítás alapulvételével hozott döntést. [8] Az ítélet indokolása a  keresetben foglalt alapjogi hivatkozásokkal és az  alapjog-korlátozás arányosságának követelményére tett utalásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a  sajtószabadság és a  véleménynyilvánítás szabadsága az  Alaptörvényben nevesített, védett alapjog, az  alkotmányos alapjog pedig közvetlenül nem érvényesíthető a  bíróság előtt. Erre tekintettel a  bíróság az  alapjogi érveléseket és az  Alkotmánybíróság határozataira alapított okfejtéseket nem vizsgálta. [9] A bíróság a  közigazgatási határozatban foglalt jogértelmezéssel egyetértően mutatott rá arra, hogy a  Tpt. nem zárja ki a  piacbefolyásolás tényállásának cikk közlésével történő megvalósulását, ezért ha gazdasági döntés meghozatalát befolyásoló információt jogszabálysértően tesznek így közzé, akkor helye van felügyeleti intézkedés alkalmazásának. Az  ítélet indokolása kifejtette, hogy a  szóban forgó cikk az  érintettek megkeresésére vonatkozó információ nélkül jelent meg, az érintettek által meg nem erősített, megalapozatlan információt közölt, nem utalt arra, hogy a  szerző a  felvázolt legkedvezőtlenebb gondolatmenet alátámasztására milyen lépéseket tett, ezért a  cikk közzétételével az  indítványozó nem tanúsította a  pénzügyi, gazdasági sajtóterméket készítőktől elvárható gondosságot. [10] 5. Az alkotmányjogi panasz szerint az  ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglalt szólás- és sajtószabadságot, mivel az e jogokat korlátozó hatósági döntés felülvizsgálatakor nem érvényesítette az alapjogok korlátozására vonatkozó alkotmányossági követelményeket [Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdése], és nem állapította meg a  korlátozás aránytalan jellegét. Az  indítványozó álláspontja szerint a  kifogásolt cikkben szereplő, az  MNB által is valósnak elismert információk a  közügyek vitatásához szorosan kapcsolódnak, mivel egy jelentős állami részesedéssel működő, a  magyar gazdaság egyik meghatározó szereplőjeként azonosított társasággal a  feltételezések szerint összefüggő korrupciós ügy empirikusan alátámasztott, lehetséges következményeit tárta a  nyilvánosság elé. Az  indítványozó rámutatott arra: a  cikk nem állította, hogy a  MOL-részvények számára negatív forgatókönyv be fog következni, vagy hogy az  ehhez vezető eljárás már megindult volna, mindössze azt az  összefüggést tárta az  olvasók elé, hogy a  MOL-lal összefüggő horvátországi eljárás akár azzal az  eredménnyel is járhat, hogy az  olajalap mérlegelés tárgyává teheti a  részvények eladását. Az  alkotmányjogi panasz szerint a  sajtó egyik alkotmányos rendeltetése, hogy az  ilyen összefüggéseket megismertesse a  polgárokkal, mivel egy ilyen körülménynek a  nyilvánosság előli eltitkolása érdemi és fontos információtól zárná el a  közvéleményt. A  sajtószabadság érvényesülésével ellentétes lenne, ha a  sajtó – annak egyértelművé tételével, hogy az  csak az  egyik lehetséges jövőbeli történés – nem írhatná meg egy üggyel kapcsolatban a  valós legkedvezőtlenebb forgatókönyvet. [11] Az alkotmányjogi panasz szerint az  Alaptörvény XXIV.  cikk (1)  bekezdésében foglalt, a  hatósági eljárásokban érvényesülő tisztességes eljáráshoz való jog azáltal sérült, hogy a „Napi Gazdaság” cikkét utánközlő sajtótermékek kiadói közül az  MNB kizárólag az  indítványozóval szemben folytatott le hatósági eljárást, holott a  részrehajlás tilalma a  szelektív eljárásokkal szemben is alkotmányjogi védelmet nyújt. Az  eljárás szelektív megindítása egyszersmind a  szólás- és sajtószabadság tekintetében az  Alaptörvény XV.  cikk (2)  bekezdésének sérelmével is járt, mivel az  utánközlő sajtótermékek homogén csoportján belül a  jogalkalmazó úgy tett különbséget, hogy az a szükségesség-arányosság tesztnek nem felelt meg. II. [12] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezései: „M) cikk (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” „I.  cikk (3) Az  alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a  feltétlenül szükséges mértékben, az  elérni kívánt céllal arányosan, az  alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” „IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a  sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a  demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” „XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „XXIV.  cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a  hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” [13] 2. A Tpt. alkalmazott rendelkezései: „200. § Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.” „202. § Piacbefolyásolásnak minősül […] d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.” III. [14] 1. Az  Alkotmánybíróság mindenekelőtt az  Abtv. 56.  § (2)  bekezdése alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv.-ben foglalt formai és tartalmi követelményeknek. [15] Az Abtv. 29.  §-a szerint az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panaszt a  bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. A  sajtó tájékoztató tevékenységét érintő jogszabályi kötelezettségek értelmezése, ezzel összefüggésben a  médiatartalomszerkesztés szabadságának alkotmányos határai alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek minősülnek. Az  alkotmányjogi panasznak az  Alaptörvény IX.  cikk (1) és (2)  bekezdésére alapított része ilyen, a  sajtó által közügyben nyújtott tájékoztatás korlátozásával kapcsolatos kérdést vet föl, ezért az Alkotmánybíróság a panaszt befogadta. [16] 2. Az  Alkotmánybíróság az  alábbiakban tehát azt vizsgálta, hogy a  piacbefolyásolás tilalmának a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében foglalt az  az értelmezése, amely az  MNB határozatának helybenhagyására vezetett, összhangban áll-e az Alaptörvényben foglalt követelményekkel. [17] 2.1. Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a  jogszabályokat az  Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {ld. pl. 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ebből a  kötelezettségből következik, hogy a  bíróságnak a  jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az  elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a  bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. [18] A bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát lehetővé tevő alkotmányjogi panasz (Abtv. 27.  §) az  Alaptörvény 28.  cikkének érvényesülését szolgáló jogintézmény. Ilyen panasz alapján az  Alkotmánybíróság a  bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, azt, hogy a  jogszabály alkalmazása során a  bíróság az  Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre juttatta-e. Ha a  bíróság az  előtte fekvő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, és az  általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e  jog alkotmányos tartalmával, akkor a  meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. [19] Az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletben megállapított tényállás alapján az  indítványozó által kiadott sajtótermék gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó internetes portál, amely hírekkel, információkkal és elemzésekkel tájékoztatja olvasóit a  releváns üzleti, politikai történésekről. A  szóban forgó cikk e  tájékoztató tevékenység körébe eső olyan médiatartalom volt, amely Magyarország gazdasági-pénzügyi életével szoros kapcsolatban álló közüggyel, a  MOL tulajdonosi körével és részvényeivel összefüggésben közölt információkat. Az  Alkotmánybíróság a  7/2014. (III. 7.) AB határozatban (a  továbbiakban: Abh.) a  jelen ügyben is irányadó módon átfogóan foglalkozott az  Alaptörvény IX.  cikk (1) és (2)  bekezdésében foglalt szólás- és sajtószabadság értelmezésével, és kifejtette, hogy a  sajtószabadság, amely felöleli valamennyi médiatípus szabadságát, kitüntetett helyet foglal el az  Alaptörvény alapjogi rendjében, mivel a  sajtó a  véleménynyilvánításnak, a  véleményformálásnak és a  véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az  eszköze, amelynek egyik legfontosabb alkotmányos küldetése a  közügyek alakulásában releváns körülmények bemutatása {Abh., Indokolás [40] és [48]}. Az  a  jogalkalmazói aktus, amely valamely törvényi kötelezettséget a  sajtó szabad működésének, tájékoztató tevékenységének határaként értékel, és ennek alapján a  konkrét esetben felügyeleti intézkedést alkalmaz egy sajtócikk közzétevőjével szemben, kétségkívül korlátozza a sajtószabadságot. Az MNB közigazgatási határozata tehát kiemelkedően fontos alapjogi kérdést érintett, ezért bírósági felülvizsgálata során figyelemmel kellett volna lenni a sajtószabadság korlátozásának alkotmányos szempontjaira. [20] Minderre tekintettel az alkotmányjogi panasszal támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az Alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az  Alkotmánybíróság határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók. Ezzel szemben az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságnak alkotmányos kötelezettsége, hogy a  jelen ügyet a  sajtószabadság korlátozására irányadó alkotmányos szempontok és az  azokat kibontó alkotmánybírósági határozatok figyelembevételével bírálja el, és az  MNB közigazgatási határozatát a piacbefolyásolás tilalmának olyan értelmezése alapján vizsgálja felül, amely nem sérti a sajtószabadság alkotmányos tartalmát. Nem arról van szó, hogy a bíróságnak közvetlenül ezekre az alaptörvényi rendelkezésekre kellene alapítania a  döntését, hanem arról, hogy az  általa alkalmazandó jogszabály, a  Tpt. értelmezése és a konkrét tényállásra való alkalmazása során figyelemmel kell lennie a releváns alkotmányossági szempontokra. Az  MNB közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatakor a  következő alapjogi szempontokat kell érvényesíteni. [21] 2.2. Az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdése szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a  feltétlenül szükséges mértékben, az  elérni kívánt céllal arányosan, az  alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az  alapjog-korlátozásnak ez  a  tesztje mindenekelőtt a  jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva a  jogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg. E  követelményből – az  Alaptörvény 28.  cikkére is tekintettel  – a  bíróságoknak az  a  kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a  jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az  érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák. [22] A Tpt.-ben foglalt, a  piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezés célja a  tőkepiacok indokolatlan külső befolyásolástól mentes, zavartalan működése. Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy ez  az Alaptörvény M)  cikk (2)  bekezdésének körébe tartozó olyan alkotmányos értéknek minősül, amelynek védelme érdekében a  szólás- és sajtószabadság korlátozása szükséges lehet. Nem alaptörvény-ellenes tehát önmagában az, hogy a  bíróság a  piacbefolyásolásnak a  Tpt. 202.  § d)  pontjában foglalt meghatározását akként értelmezte, hogy az  a  sajtó tevékenységére is vonatkoztatható, azaz sajtócikk közlésével is megvalósulhat. Ennek megfelelően a  piacbefolyásolás tilalma adott esetben – amikor a  sajtó visszaélésszerűen, közönségét megtévesztve végzi tájékoztató tevékenységét – a  sajtószabadság fontos részét képező médiatartalom-szerkesztés szabadságát is korlátozhatja. [23] E korlátozás gyakorlásakor azonban a  jogalkalmazóknak mindig figyelemmel kell lenniük arra is, hogy az  alapjogok korlátozására kizárólag az  elérni kívánt céllal arányos módon kerülhet sor alkotmányosan. Az arányosság az elérni kívánt cél és az alapjogi korlátozás súlyának mérlegelését kívánja meg, ami azt is jelenti, hogy minél erősebb érvek szólnak egy alapjog védelme mellett, annál körültekintőbben kell eljárni annak korlátozásakor. A  sajtószabadság Tpt. alapján történő – adott esetben szükségessé váló – korlátozásakor tehát a  szólás- és sajtószabadság alkotmányos jelentőségére figyelemmel kell eljárni mind a  vizsgált magatartás értékelésekor, annak a  Tpt. 202.  § d)  pontjának hatálya alá vonásakor, mind az  esetleg alkalmazandó szankció meghatározásakor. A  korlátozás arányosságának mérlegelésekor ez  esetben érvényre kell juttatni az  Alkotmánybíróság gyakorlatában e  szabadságjogok korlátozására irányadó speciális alkotmányossági szempontokat. [24] 2.3. Az  Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az  Alaptörvény IX.  cikk (1) és (2)  bekezdésében elismert szólás- és sajtószabadság kitüntetett helyet foglal el az  alapjogok között, ami azzal jár, hogy egyrészt csak kivételes jelleggel kell engednie a  korlátozására felhozott más jogokkal, illetve alkotmányos értékekkel szemben, másrészt a  szabad véleménynyilvánítást korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Az  Abh. megerősítette az  Alkotmánybíróság gyakorlatában kidolgozott azt a  tételt is, mely szerint a  vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a  súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely „intézmény” közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont alkotmányos érték önmagában a  tárgya. Az  Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy a  közügyekkel összefüggő vélemény kinyilvánításának szabadsága a  szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik, amely körben a  véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett alapjogi helyzetére vonatkozó megfontolásokat különösen nagy szigorral kell érvényre juttatni {Abh., Indokolás [39]–[46]}. [25] A közéleti véleménynyilvánítás fokozott védelme nemcsak a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, hanem a közügyek körébe tartozó tényállításokra is vonatkozik {Abh., Indokolás [50]}. A közügyekkel kapcsolatos tények, információk közlésének fokozott védelme kiváltképp vonatkozik a sajtó működésére, mivel a sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket, körülményeket, összefüggéseket feltárja, és a nyilvánosság tudomására hozza. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme, ezért központi jelentősége van annak, hogy a  sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül láthassa el ezt a  feladatát. Ez  nem azt jelenti, hogy a  sajtó tájékoztató tevékenységére ne vonatkozhatnának törvényi előírások – ilyen előírásokat az Alkotmánybíróság már több esetben alkotmányosnak talált [ld. 1/2007. (I. 18.) AB határozat, illetve 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat] –, de ezek megalkotásakor és értelmezésekor mindig úgy kell eljárni, hogy a  sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a  közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák. [26] 2.4. A  piacbefolyásolás tilalma is olyan törvényi előírás, amely – az  Alaptörvény M)  cikk (2)  bekezdésének érvényre juttatása érdekében – a  sajtó tájékoztató tevékenységének korlátja lehet. A  piacbefolyásolás Tpt. 202.  § d)  pontjában foglalt meghatározását ugyanakkor a  fentiek alapján ez  esetben megszorítóan kell értelmezni, úgy, hogy az  ne tartsa vissza a  sajtót az  egyébként valós információk nyilvánosságra hozásától. Egyfelől a  sajtó visszaélésszerű eljárása, azaz kifejezetten félrevezető vagy megtévesztő cikk közzététele esetén a piacbefolyásolás tilalma a média tevékenységét is korlátozza, másfelől a bíróságnak e korlátozás alkalmazásakor a sajtószabadság alkotmányos tartalmára figyelemmel lévő indokolással kell meghoznia döntését. [27] A MOL a  magyar gazdaság és tőkepiac egyik legjelentősebb társasága, amely számottevő állami részesedéssel működik. A MOL horvátországi tulajdonszerzésével kapcsolatos korrupciós gyanú, az ezzel összefüggő eljárások, továbbá ezeknek a  történéseknek a  cég tulajdonosi körére, illetve részvényárfolyamára gyakorolt esetleges hatása közügynek, a  hozzájuk kapcsolódó közlések közéleti vitához tartozó megszólalásoknak minősülnek. Az  indítványozó által kiadott sajtótermék tehát a  szólás- és sajtószabadság fokozottan védett, a  média alkotmányos szerepe szempontjából kiemelten fontos körében tette közzé a szóban forgó információkat. [28] A Tpt. 202. § d) pontja szerint a  tiltott piacbefolyásolás megvalósulásához egyrészt megalapozatlan, félrevezető vagy hamis információ közlésére, nyilvánosságra hozására van szükség. Azt, hogy valamely információ milyen esetben minősíthető a  sajtószabadság gyakorlására figyelemmel „megalapozatlan, félrevezető, hamis” információnak, megszorítóan kell értelmezni. A  valós tények, körülmények, összefüggések feltárása és közzététele elsőrendű alkotmányos feladata a  sajtónak, amely tevékenységet a  piacbefolyásolás fogalmának kiterjesztő jogértelmezése nem akadályozhatja. A  „megalapozatlan, félrevezető” jelleg megállapítására egyébként valós (releváns tényekkel alátámasztott) információk kapcsán csak kivételesen, a  sajtó rosszhiszemű eljárása esetén van lehetőség. Az  események valamely lehetséges forgatókönyvének felvázolása, önmagában e  forgatókönyv bekövetkezésének csekély esélye alapján – kifejezetten félrevezető, az  esélyeket illetően megtévesztő szerkesztés nélkül – alapvetően nem tekinthető megalapozatlan tájékoztatásnak. [29] A Tpt. 202. § d) pontjának másik fogalmi eleme szerint a piacbefolyásolás akkor valósulhat meg, ha az információt terjesztő személy az  információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az  adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie. Azt a  feltételt, hogy az  információt terjesztő személyt mikor lehet olyannak tekinteni, mint aki az  információ „hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van” vagy „az adott helyzetben elvárható gondosság” nélkül járt el, szintén a  szabad tájékoztatást támogató tartalommal, megszorítóan kell értelmezni. Az  Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a  sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a  közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik. A  média kötelezettsége abban áll, hogy a  tőle szakmai szabályai alapján elvárható körültekintéssel felderítse a  nyilvánosságra hozandó hírek, beszámolók, elemzések valóságtartalmát, és a  megállapított információkról a  nyilvánosságot – a megtévesztést nélkülöző szerkesztéssel – tájékoztassa. A Tpt. 202. § d) pontja szerinti „elvárható gondosság” követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az  a  sajtót az  egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja. [30] 2.5. A  közigazgatási határozat felülvizsgálata során a  bíróságnak a  fenti szempontok figyelembevételével arról kellett volna döntenie, hogy az  MNB közigazgatási határozatában foglalt tényállás alapján megállapítható-e a „napi.hu” szerkesztése körében olyan módszer vagy gyakorlat, amely egyértelműen megtévesztő jellege miatt még az  egyébként valós információkkal kapcsolatban is kellő indokul szolgálhatott a  közügyekben nyújtott tájékoztatás szankcionálására. A  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ezeket az  alkotmányossági szempontokat egyáltalán nem mérlegelte, ezért az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panasszal támadott ítéletet megsemmisítette. Az  MNB közigazgatási határozatának e  szempontok szerint történő újbóli felülvizsgálata a  bíróság hatáskörébe tartozik, ezért az  Alkotmánybíróság a  közigazgatási határozatot nem semmisítette meg. A  közigazgatási határozatról, azzal együtt az  ügy érdeméről való döntés meghozatala jelen esetben a bíróság feladata. [31] 3. Az  alkotmányjogi panasznak a  részrehajlás – és ezzel összefüggésben a  diszkrimináció – tilalmára vonatkozó részével kapcsolatban az  Alkotmánybíróság arra mutat rá, hogy az  ítéletben megállapított tényállás alapján az  indítványozó által felhozott csoportképző szempont nem helytálló. A  jelen esetben ugyanis a „napi.hu” nem a „Napi Gazdaság” cikkét átvevő egyik sajtótermék volt a sok közül, hanem az az internetes portál, amely elsőként – a  nyomtatott lap olvasók általi elérését is megelőzően – hozta nyilvánosságra a  cikket. Az  Alkotmánybíróság egyetért a  bíróság értékelésével, mely szerint a „napi.hu” kiadóját nem mentesíti a  felelősség alól önmagában az, hogy a  cikk egy általa működtetett automatizmus révén került föl a  portálra. Az  így megállapított tényállás alapján az indítványozó a jogalkalmazás számára nem tartozott homogén csoportba a cikket később átvevő többi sajtótermék kiadójával. [32] Az Alkotmánybíróság erre tekintettel megállapította, hogy az  alkotmányjogi panasz az  Alaptörvény XXIV.  cikk (1) bekezdésének, valamint az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének sérelmére alap nélkül hivatkozott. Budapest, 2015. január 27. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,