24/2013. (II. 5.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatási kiválóságról.

24/2013. (II. 5.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatási kiválóságról. A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 1., 12., 20. és 21. pontjában, a 33. § a)–b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere 1. § (1) A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja a) a kiemelt felsőoktatási intézményt, a kutatóegyetemet, a kutató kart, az alkalmazott tudományok főiskoláját; b) a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszerét, így különösen a szakkollégiumokat és az országos tudományos diákköri mozgalmat; c) a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok tehetséggondozó műhelyeit; d) az oktatói és kutatói kiválóság rendszerét, egyes intézményeit, így különösen a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat; e) a felsőoktatási intézményeknek autonóm működésük keretében önállóan, más felsőoktatási intézményekkel, illetve szakmai szervezetekkel működtetett tehetséggondozó rendszereit. (2) A Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait. 2. A nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményei 2. § (1) A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés azon felsőoktatási intézménynek adható, amely több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, valamint tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban jelentős előrelépés megvalósítására képes, továbbá a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétele kiemelkedő. (2) A kiemelt felsőoktatási intézmény cím – az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek (a továbbiakban: Nftv.) megfelelően, nemzetközi szerződés alapján alapított vagy nemzetközi szerződés által működésében szabályozott felsőoktatási intézménynek is adható, amennyiben nemzetközi szerepe kiemelkedő, továbbá Magyarország részvételével zajló stratégiai együttműködések partnerintézménye vagy legalább három európai egyetemi szövetség tagintézménye. (3) A kiemelt felsőoktatási intézmény cím – az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon – művészeti intézménynek is adható, amennyiben nemzetközi szerepe kiemelkedő, illetve kulturális intézményekkel együttműködve komplex, nemzetközi kulturális programokat valósít meg. (4) A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés angol elnevezése: University of National Excellence. (5) Az (1) bekezdés alapján legfeljebb három, a (2)–(3) bekezdés alapján együttesen legfeljebb további három intézmény rendelkezhet minősítéssel egyidejűleg egy minősítési időszakban. 3. § (1) A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés az intézmény négyéves fejlesztési tervében közölt adatok, illetve hivatalos oktatási statisztikák alapján elkészült elemzésen és értékelésen alapul. (2) A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésre vonatkozó határozatot a Kormány az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztése alapján – a 2. § (1) bekezdése szerint minősített intézmény esetén a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményének előzetes kikérésével – hozza meg. A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés négy évre szól. (3) A minősítést megalapozó döntéshez használt értékelési szempontok és összehasonlító elemzések nyilvánosak. (4) Az intézmény a minősítéssel járó támogatásból megvalósítandó intézkedésekről évente intézkedési tervet készít, amelyet a miniszter évente jóváhagy. (5) A kiemelt felsőoktatási intézmény a minősítéssel járó támogatás feltételeként vállalja, hogy nemzetközi fogadócentrumot hoz létre a nemzetközi kapcsolatépítés elősegítése és az államközi megállapodások alapján érkező külföldi hallgatókkal kapcsolatos teljes körű ügyintézés céljából. (6) A minősítéssel járó támogatásból megvalósított intézkedésekről az intézmény évente beszámolót küld a miniszter részére. (7) Amennyiben az éves beszámoló alapján a felsőoktatási intézmény nem felel meg a minősítésnek, a miniszter – a (2) bekezdés szerinti véleményezést követően – javaslatot tehet a Kormány részére a minősítés visszavonására. 4. § (1) Kutató minősítést az az egyetem kaphat, amelyben a kutatás intenzitása az alábbi értékelési szempontok mindegyikében magas értéket, illetve fejlődést mutat: a) kiváló oktatókkal, kutatókkal rendelkezik; b) a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás az egyetem – illetve szervezeti egységeinek többsége – működésének meghatározó részét képezi; c) jelentős hazai, valamint nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményeit magas tudományos minősítésű kiadványokban, szabadalmakban, oltalmakban, új eljárásokban, műszaki fejlesztésekben, dokumentált know-how-kban, közhasznú alkotásokban jeleníti meg, továbbá azokat az oktatásba közvetíti; d) a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudományos diákköri tevékenység, szakkollégium működtetése és a doktori képzés területén; e) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű hazai és nemzetközi együttműködéseket folytat; f) erős kutatás-fejlesztési valamint innovációs forrásszerző képességgel rendelkezik. (2) A kutató minősítést önállóan felsőoktatási intézményi kar is megkaphatja, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott minőségi kritériumoknak kari szinten megfelel. (3) Egy egyetem vagy egy, az egyetem egészére vonatkozó, vagy legfeljebb két karára vonatkozó kutató minősítéssel rendelkezhet. Egy főiskola egy kutató kari minősítéssel rendelkezhet, amennyiben alkalmazott tudományok főiskolája minősítéssel nem rendelkezik. Felsőoktatási intézmények egyesülése a kutató kari minősítést nem szünteti meg. (4) A kutatóegyetem minősítés angol elnevezése: Research University, a kutató kar minősítés angol elnevezése: Research Faculty. 5. § (1) A kutató minősítés az intézmény négyéves fejlesztési tervében közölt adatok illetve hivatalos oktatási statisztikák alapján elkészült elemzésen alapul. (2) A kutató minősítésre vonatkozó határozatot a miniszter – a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményének előzetes kikérésével – hozza meg. A minősítés négy évre szól. (3) Az intézmény a minősítéssel járó támogatásból megvalósítandó intézkedésekről évente intézkedési tervet készít, amelyet a miniszter évente jóváhagy. (4) A kutatóegyetem a minősítéssel vállalja, hogy nemzetközi fogadócentrumot hoz létre a nemzetközi kapcsolatépítés elősegítése és az államközi megállapodások alapján érkező külföldi hallgatókkal kapcsolatos teljes körű ügyintézés céljából. (5) A kutatóegyetemi minősítéssel járó támogatásból kizárólag a kutatásintenzív karok, doktori iskolák, regionális egyetemi tudásközpontok, karközi kutatóközpontok támogathatók. (6) A minősítés alapjául szolgáló adatokról az intézmény évente beszámolót küld a miniszter részére. (7) Amennyiben az éves beszámoló alapján a felsőoktatási intézmény nem felel meg a minősítésnek, a miniszter – a (2) bekezdés szerinti véleményezést követően – a minősítést visszavonhatja. (8) A nem állami felsőoktatási intézmény az intézmény fejlesztési tervének a miniszterhez történő benyújtásával egyidejűleg kérheti a minősítést. (9) A kutatóegyetem, illetve kutató kar minősítés értékelési szempontjait az 1. melléklet tartalmazza. Az értékelési szempontokat szolgáló adatszolgáltatást a tárgyévet megelőző három évre vonatkozóan kell megadni. Az ettől eltérő időszakra vonatkozó adatot az 1. mellékletben az egyes értékelési szempontnál jelzett módon kell megadni. (10) A minősítést megalapozó döntéshez használt értékelési szempontok, mutatók és összehasonlító elemzések nyilvánosak. (11) Kutatóegyetemi minősítéssel legfeljebb hat egyetem, az önálló kutató kari minősítéssel legfeljebb további hat kar rendelkezhet egyidejűleg egy minősítési időszakban. 6. § (1) Alkalmazott tudományok főiskolája minősítést az a főiskola kaphat, amely hallgatóinak kiváló, gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó, jól használható képzést nyújt, továbbá kutatási tevékenységet folytat az alkalmazott tudományok területén, valamint a képzés terén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytat. (2) Az alkalmazott tudományok főiskolája olyan intézmény, amely az alábbi értékelési szempontok mindegyikében magas értéket, illetve fejlődést mutat: a) kiváló oktatókkal, kutatókkal rendelkezik; b) az általa nyújtott képzési területen magas színvonalú tevékenységet folytat, kiemelkedő a gyakorlatorientált képzések területén; c) a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétele kiemelkedő; d) a tehetséggondozást az általa folytatott képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudományos diákköri tevékenység területén; e) jelentős hazai, valamint nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményeit szabadalmakban, oltalmakban, műszaki fejlesztésekben, új eljárásokban, dokumentált know-how-kban jeleníti meg, továbbá azokat az oktatásba közvetíti; f) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytat; g) jelentős munkaerő-piaci kapcsolatokkal rendelkezik. 7. § (1) Az alkalmazott tudományok főiskolája minősítésre és a minősítés visszavonására az 5. § (1)–(3), (6)–(8) és (10) bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Az alkalmazott tudományok főiskolája minősítés értékelési szempontjait a 2. melléklet tartalmazza. Az értékelési szempontokat szolgáló adatszolgáltatást a tárgyévet megelőző három évre vonatkozóan kell megadni. Az ettől eltérő időszakra vonatkozó adatot a 2. mellékletben az egyes értékelési szempontnál jelzett módon kell megadni. (3) Alkalmazott tudományok főiskolája minősítéssel legfeljebb két főiskola rendelkezhet egyidejűleg egy minősítési időszakban. 8. § (1) A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés, valamint a kutatóegyetem vagy kutató kar minősítés egyidejűleg, ugyanazon felsőoktatási intézmény részére is adható. A mindkét minősítéssel rendelkező felsőoktatási intézmény jogosult a két elnevezés egyidejű használatára. (2) A 3. § (4) bekezdésének, 5. § (3) bekezdésének és 7. § (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott intézkedési terv alapján kell az Nftv. 10. § (4) bekezdése szerinti megállapodást megkötni. A megállapodásban foglalt éves támogatás folyósítását előzetes pénzügyi helyzetfelméréshez kell kötni. 3. A hallgatók, oktatók és kutatók kutatói kiválóságának állami elismerése és támogatása 9. § A Kormány nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat alapít. 10. § (1) A hallgató kutatói kiválóságának elismeréseként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a kiváló teljesítményt nyújtó, mesterképzésben vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet folytatni tervez, vagy aki felsőoktatási intézmény kutatási projektjében aktívan részt vesz. Osztatlan képzésben részt vevő hallgató esetén további feltétel, hogy a hallgató a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési időből legalább öt félévet sikeresen teljesített. (2) A hallgató kutatói kiválósága elismeréseként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a kiváló teljesítményt nyújtó doktorandusz hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet folytatni tervez, vagy aki felsőoktatási intézmény kutatási projektjében aktívan részt vesz. (3) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele mesterképzésben, osztatlan képzésben részt vevő és doktorandusz hallgató esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a hallgatói jogviszonyát. A pályázat benyújtásának nem feltétele a hallgatói jogviszony megléte. (4) Az ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási eredmény – vagy egyéb teljesítés – más állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el. 11. § (1) Az oktató, kutató kiválósága elismeréseként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a doktorjelöltnek, aki kiemelkedő színvonalú, önállóan vagy kutatócsoportban végzett kutatási eredménnyel rendelkezik, és az ösztöndíjas időszakban felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet folytatni tervez, vagy aki felsőoktatási intézmény kutatási projektjében aktívan részt vesz. (2) Nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjban részesíthető az az oktató, kutató, aki kiemelkedő színvonalú és tudományos jelentőségű, önállóan vagy kutatócsoportban végzett kutatási eredménnyel rendelkezik, és az ösztöndíjas időszakban felsőoktatási intézmény keretében tervez kutatási tevékenységet folytatni, vagy aki felsőoktatási intézmény kutatási projektjében aktívan részt vesz. (3) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele doktorjelölt esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a doktorjelölti jogviszonyát. A pályázat benyújtásának nem feltétele a doktorjelölti jogviszony megléte. (4) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele oktató, kutató esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a felsőoktatási intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának meglétét. A pályázat benyújtásának nem feltétele a munkavégzésre irányuló jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megléte. (5) Az ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási eredmény – vagy egyéb teljesítés – más állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el. 12. § (1) A 9–11. § szerinti nemzeti felsőoktatási kiválóság pályázati rendszerét, valamint az ösztöndíjak adományozására jogosult Magyary Zoltán Kuratóriumot a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: lebonyolító szervezet) működteti. (2) A Magyary Zoltán Kuratórium összetételét, tagjait és a tagság feltételeit – a lebonyolító szervezet felügyeleti jogkörével rendelkező miniszter előzetes véleményének kikérésével – a miniszter határozza meg. (3) A Magyary Zoltán Kuratórium ügyrendjét (a továbbiakban: ügyrend), valamint az ösztöndíjak adományozásáról szóló pályázati programot – a miniszter szakmai iránymutatása alapján – a kuratórium maga határozza meg. (4) Az ügyrendet a miniszter hagyja jóvá, a lebonyolító szervezet azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. (5) A Magyary Zoltán Kuratórium tevékenységéről, az ösztöndíjazottak számáról, az ösztöndíjazottak célcsoport, nem, valamint tudományterület és tudományág szerinti megoszlásáról, a kutatási tevékenységek felsorolásáról – valamint egyéb, a miniszter által kért, rendelkezésre álló adatról – évente jelentést készít, amelyet a miniszter fogad el. 4. A tudományos diákköri kiválóság elismerése 13. § Az állam a tehetséggondozás fórumaként működő tudományos diákkörben végzett kiváló teljesítményt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK) kiosztott minősített helyezésekkel ismeri el. Az elismerés feltételeit az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) határozza meg. 14. § (1) A tudományos diákkör széles kört érintő, a hazai, illetve határon túli felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézeteiben, tanszékein, műhelyeiben és az ezen szervezetekkel együttműködő kutatóintézetekben működő önképzőköri forma. A diákköri tevékenység alapja az oktatók és hallgatók közötti együttműködés, műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe. (2) A tudományos diákkör célja a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítése, bővítése, a tudományos igényű önképzés, a képzési követelményeket, a tantervi kötelezettséget meghaladó tudás elsajátítása, az alkotókészség kifejlesztése, a diáktudományos tevékenység feltételeinek biztosítása, a hallgatók bevonása a tudományos kutatásba, továbbá a diákköri munka során elért egyéni eredmények szakmai nyilvánosságának és megítélésének biztosítása, hasznosításának elősegítése. (3) A tudományos diákkörökben a hallgatók kutatómunkát folytatnak, amelynek eredményeit pályamunkában (pályaműben) összegzik. Az így létrehozott alkotásokat a felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézményközi, országos és nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon mutatják be. 15. § (1) A tudományos diákkörök megalakulásának és működésének alapvető szabályairól a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek. (2) A szabályzatban foglaltaknak meg kell felelniük az OTDT által meghatározott alapelveknek. (3) A felsőoktatási intézményekben folyó tudományos diákköri tevékenységet a felsőoktatási intézmények – valamint azok karainak – tudományos diákköri tanácsai felügyelik. (4) A tudományos diákköri tanács elnökének személyéről a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tájékoztatja az OTDT-t. 16. § (1) Az OTDK-ra a hazai felsőoktatási intézmények, valamint azok karai tudományos diákköri tanácsainak felügyeletével, továbbá az intézményközi, illetve a határon túli területeken az OTDT által elismert és felhatalmazott szervezetek rendezésében lebonyolított tudományos diákköri konferenciákon szerezhetnek jogosultságot a hallgatók, az OTDK felhívásának megfelelő pályamunkájukkal. (2) Az OTDK-t minden második évben a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fővédnökségével, az OTDT által meghatározott tudományterületeken – az OTDT és az általa előzetesen kiválasztott intézmények – rendezik, az OTDT szabályainak megfelelően, a szakmai bizottságok felügyeletével. (3) Az OTDK célja a hallgatók kutatási eredményeinek bemutatása és szakmai zsűri által történő értékelése, a hallgatók tudományos előmenetelének segítése és a hallgatók közötti szakmai, tudományos véleménycseréhez szükséges feltételek megteremtése. 17. § Az OTDT döntéseinek és operatív feladatainak végrehajtását az OTDT Titkársága bonyolítja le. Az OTDT Titkárságának működési feltételeit a miniszter biztosítja, vezetője az OTDT által választott titkár. 18. § A tudományos diákköri kiválósági rendszer – benne a kétévente megrendezésre kerülő OTDK – támogatásának és az OTDT működésének forrását a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetésében kell megtervezni. 5. Szakkollégiumi tehetséggondozás 19. § (1) Az állam támogatja a jelen rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában. (2) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet. (3) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. (4) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről. (5) A szakkollégiumnak a (2)–(4) bekezdésben rögzített célok és alapelvek érdekében az alábbi szervezeti feltételeknek kell megfelelnie: a) rendelkezik létesítő okirattal, valamint szervezeti és működési szabályzattal, amelyek együttesen rögzítik a szakkollégium céljait, működési elveit, a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését, a tagsági formákat, továbbá a vezetőség választásának eljárását; b) a szakkollégium létesítő okiratában, szervezeti és működési szabályzatban rögzített céljai között szerepel a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése valamint az autonómia biztosítása; c) rendelkezik képzési programmal, amely rögzíti különösen a tagság szakmai feltételeit, a képzési vállalásokat, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségét. 20. § (1) A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. (2) A szakkollégium nyitott, tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója. (3) Amennyiben a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el. (4) Amennyiben a szakkollégium diákotthon keretében működik, működésének alapfeltétele felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás. (5) Felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeit. E feltétel alól kivétel a felsőoktatási intézmény szervezeti keretei között létesített, induló szakkollégium, amelynek esetében a tagok részére az együttlakás feltételeit és a kollégiumi elhelyezést a létesítést követő, egy teljes tanévet magában foglaló időszak elteltével kell biztosítani. 21. § A szakkollégiumi rendszeren belül kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatását szolgálja a roma szakkollégium. Roma szakkollégium minden olyan szakkollégium, amelynek létesítő okirata ezt kimondja, valamint céljai között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, és tevékenységében törekszik a roma identitású hallgatók tehetséggondozására. 22. § (1) A szakkollégiumok érdekegyeztető és érdekképviseleti, valamint a szakkollégiumok minősítését végző szakmai testülete a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma. A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának tagja a minősítéssel rendelkező szakkollégiumok egy-egy képviselője. A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának működését a tagok által elfogadott ügyrend határozza meg. (2) A szakkollégiumi tevékenység minőségének biztosítása érdekében a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma minősítési rendszert működtet, amelynek eljárásrendjét a miniszter hagyja jóvá. A minősítési rendszer eredményét a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma évente közzéteszi honlapján, egyidejűleg tájékoztatja arról a minisztert. (3) A minősítés egy, illetve három teljes tanévet magában foglaló időszakra szól. 23. § (1) A szakkollégiumokról az Oktatási Hivatal külön nyilvántartást vezet. (2) A 22. § (2) bekezdése szerinti minősítés eredményét az Oktatási Hivatal nyilvántartása tartalmazza. (3) A szakkollégium nyilvántartása három teljes tanévet magában foglaló időszakra szól, amelyet követően a nyilvántartásba vétel újból kezdeményezhető. 24. § (1) A szakkollégiumok működésének és szakmai tevékenységének támogatására a miniszter éves pályázati rendszert működtet. (2) A pályázat forrását a minisztérium költségvetésében kell megtervezni. 6. A felsőoktatási kollégiumokban, diákotthonokban folyó tehetséggondozás 25. § (1) A felsőoktatási kollégium és diákotthon – szociális funkcióján, a lakhatás biztosításán túlmenően – a felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési céljainak megvalósításához kapcsolódóan hozzájárul az értelmiségivé válás folyamatához, az értékteremtő, alkotó létforma kialakulásához. (2) A kollégium és a diákotthon lehetőséget biztosít tagjai önképzéséhez, tehetségük kibontakoztatásához, ápolja és fejleszti a kollégiumi illetve diákotthoni hagyományokat. (3) Az állam pályázat útján nyújthat támogatást a kollégiumok, diákotthonok (1)–(2) bekezdésben meghatározott irányelvek mentén működő tehetséggondozó tevékenységéhez. 7. Záró rendelkezések 26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 27. § (1) A 9–12. §-ban foglalt pályázati rendszer működését 2014-ig, 2015. évi projektzárással, a 2007–2013-as programozási periódusra vonatkozó Társadalmi Megújulás Operatív Program keretein belül megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/1-11/1 kódjelű Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program, valamint a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1 kódjelű Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program elnevezésű kiemelt projekt finanszírozza. (2) 2014-től a 9–12. §-ban foglalt pályázat pénzügyi fedezetét a hallgatói juttatások rendszerén belül, a minisztérium költségvetésében szereplő előirányzaton kell megtervezni. 28. § (1) A 2–8. § szerinti első minősítési időszak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1. – 2016. december 31. (2) Az (1) bekezdés szerinti időszak elbírálásának alapját a 2012-ben leadott intézményfejlesztési tervek adatai képezik. (3) A minősítést nem szerző, a 2. § (2)–(3) bekezdésében szabályozott felsőoktatási intézmény és a 4–5. §-ban szabályozott kutató kar esetében a minősítési lehetőséget 2013-ban újra biztosítani kell a 2014. január 1. – 2016. december 31. minősítési időszakra vonatkozóan. Ezen eljárás során kutató kari minősítésre 2012-ben nem jelölt kart, továbbá 2013. december 31-ig intézményen belüli kari szerkezet átalakítás során egyesült vagy kari struktúrájában jelentősen átalakított kart lehet jelölni. 29. § A 23. §-ban rögzítettek alapján az Oktatási Hivatal a nyilvántartását 2013. június 30-ig felülvizsgálja. 30. § (1) Az Nftv. 10. §-a és a jelen rendelet 2–8. §-a alapján minősített intézményeknek az Nftv. 84. § (2) bekezdés g) pontja és 84/C. §-a alapján adható többlettámogatás az alábbi jogcímeken használható fel: a) oktatás: az emberi erőforrások mennyiségének és képzettségi szintjének növelése; b) független kutatás-fejlesztés: a tudás és a megértés előmozdítása, ideértve az együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztést, beleértve a kutatóhelyek fenntartását, működtetését; c) a kutatási eredmények terjesztése; d) a technológiaátadásra irányuló tevékenységek, amennyiben e tevékenységek belső természetűek és a belőlük származó összes bevételt az érintett kutatóhelyek elsődleges tevékenységeibe fektetik be ismét; e) az oktatói és kutató kiválóság elismerése és javadalmazása; f) nemzetközi kapcsolatépítést és államközi megállapodás alapján külföldi hallgatók fogadását szolgáló szervezetfejlesztés. (2) A támogatás nem fordítható olyan oktatási szolgáltatások többletfinanszírozására, amelyek jellegük, finanszírozási struktúrájuk és az egymással versenyben álló magánszervezetek jelenléte miatt gazdaságinak tekintendők. Nem fordíthatók e képzések közvetlen marketing tevékenységére, valamint a képzési költségek és megállapított költségtérítéseinek csökkentésére, továbbá más állami forrásból teljes mértékben támogatott konkrét tevékenységre. (3) A kiemelt felsőoktatási intézmények többlettámogatása együttesen a költségvetési törvényben külön jogcímként meghatározott kiválósági támogatási keret legalább 50 százaléka, ezen belül a 2. § (2)–(3) bekezdése alapján minősített intézmények támogatása együttesen nem haladhatja meg a kiválósági támogatási keret 5 százalékát. (4) A kutatóegyetemek többlettámogatása együttesen a költségvetési törvényben külön jogcímként meghatározott kiválósági támogatási keret legfeljebb 42 százaléka. (5) A kutató karok többlettámogatása együttesen a költségvetési törvényben külön jogcímként meghatározott kiválósági támogatási keret legalább 3, legfeljebb 5 százaléka, de karonként legfeljebb 1,5 százaléka. (6) Az alkalmazott tudományok főiskoláinak többlettámogatása együttesen a költségvetési törvényben külön jogcímként meghatározott kiválósági támogatási keret legalább 2, legfeljebb 4 százaléka, de intézményenként legfeljebb 2,5 százaléka. (7) Az adott intézményt a miniszter az Nftv. 114/C. § (3) bekezdésének megfelelően a minősített oktatók létszám aránya alapján részesíti támogatásban a (3)–(6) bekezdésben minősítési kategóriánként meghatározott kereteken belül. Kivételt képeznek ez alól a 2. § (2) és (3) bekezdés alapján minősített felsőoktatási intézmények, amelyek elkülönített keretét egyedi miniszteri döntéssel kell elosztani a minősített intézmények között. (8) A számítás alapja 2013-ra vonatkozóan a tárgyévet megelőző évi létszámstatisztika, 2014-től az adott évre vonatkozóan a felsőoktatási információs rendszer alkalmazotti személyi törzsre vonatkozó nyilvántartása. (9) A (3)–(8) bekezdésben meghatározott finanszírozási szint – a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel – legfeljebb húsz százalékkal térhet el az előző évitől. 31. § (1) A 12. § (1) bekezdése szerinti lebonyolító szervezetként a Kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki. (2) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2013. június 30-ig látja el a 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, 2013. július 1-jétől e feladatokat mint jogutód az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő látja el. 32. § A felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9/A. § A felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésben meghatározott összeget a 2. mellékletben meghatározott keretek között állapíthatja meg azzal, hogy az osztatlan tanárképzés esetén az iránymutató képzési költségkeret éves szinten 600 000–800 000 Ft/fő, felsőoktatási szakképzésben 140 000–400 000 Ft/fő.” 33. § Hatályát veszti a) a Felsőoktatási Minőségi Díjról szóló 221/2006. (XI. 15.) Korm. rendelet; b) a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsairól szóló 244/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök