422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a központosított illetményszámfejtés szabályairól.

422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a központosított illetményszámfejtés szabályairól. A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 32. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 44. § (2) bekezdése szerinti költségvetési szervnél, b) a helyi önkormányzatnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, ezek társulásánál (a továbbiakban együtt: önkormányzat), c) az önkormányzat által irányított költségvetési szervnél, és d) a központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó szervezetnél foglalkoztatottak személyi juttatásainak, a közterheknek és a pénzbeli ellátásoknak a megfizetésére, az elszámolására és az ezekkel összefüggő adatszolgáltatásokra terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. bér: a jogviszony alapján a foglalkoztatott megillető bér, illetmény, 2. bér változó elemei: helyettesítési díj, műszakpótlék, éjszakai munkavégzés pótléka, ügyeleti díj, nem rendszeres bérpótlék, vagy a nem rendszeres munkavégzésért járó egyéb díjazás, távolléti díj, 3. foglalkoztatott: a munkáltatóval jogviszonyban álló, a munkáltató számára munkát végző természetes személy, 4. foglalkoztató: a munkáltató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a kincstár, 5. jelentőfelelős: a munkáltató által az illetményszámfejtő hellyel történő kapcsolattartásra a foglalkoztatottjai közül kijelölt felelős személy, 6. jogviszony: a munkáltató és a foglalkoztatott között létrejött munkavégzésre irányuló valamennyi jogviszony, 7. munkáltató: az Áht. 44. § (2) bekezdése szerinti költségvetési szerv, egyéb szervezet, 8. nettó személyi juttatás: az elszámolt személyi juttatás levonásokkal csökkentett összege, 9. személyi juttatás: a jogviszonyra vonatkozó jogszabály, a felek megállapodása, illetve a munkáltató rendelkezése alapján járó bér, illetmény, egyéb juttatás és költségtérítés, 10. teljesítési időszak: az az időtartam, amely alatt rendkívüli, illetve a bér változó elemeinek alapját képező munkavégzés történt. 2. A központosított illetményszámfejtés rendszere 3. § A központosított illetményszámfejtés a kincstár központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) által biztosított, fejlesztett és működtetett számítógépes programmal (a továbbiakban: illetményszámfejtő program) történik. 4. § Az illetményszámfejtő program olyan egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer, amelyen keresztül a) a személyi juttatások számfejtésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátása, b) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása, c) a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatok körében a foglalkoztatókra előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítése, d) a magán-nyugdíjpénztári tagság nyilvántartásával, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjlevonással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, e) a személyi jövedelemadózással összefüggő munkáltatói, kifizetői feladatok ellátása, f) a számfejtett személyi juttatások tekintetében a központi költségvetést, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat megillető befizetési kötelezettségek megállapítása, g) a nettó finanszírozáshoz szükséges információszolgáltatás teljesítése, h) a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) szerinti, bérre vezetett végrehajtáson, valamint a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó, illetve azzal összefüggő jogszabályokon alapuló levonások jogosultak részére történő utalása és az utalás teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatás teljesítése, i) a bér- és munkaügyi statisztikai adatszolgáltatás teljesítése történik. 3. A központi szervnek, a kincstár területi szervének és a munkáltatónak a feladatai a központosított illetményszámfejtés során 5. § (1) A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat a központi szerv és a kincstár területi szerve (a továbbiakban: illetményszámfejtő hely) a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint látja el. (2) A központi szerv a) ellátja az illetményszámfejtő helyek által ellátott központosított illetményszámfejtés szakmai irányítását, b) működteti a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint statisztikai információs rendszert és az illetményszámfejtő programot, c) biztosítja az illetményszámfejtő program jogszabályi megfelelőségét, nyilvántartja az illetményszámfejtő helyeket és a hozzájuk tartozó munkáltatókat. (3) Az illetményszámfejtő hely a) átveszi, alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi és feldolgozza, valamint számfejti a személyi juttatásokra vonatkozó, a központosított illetményszámfejtéshez a munkáltató által megküldött okiratokat, bizonylatokat, b) ellátja a nettó személyi juttatások, közterhek megállapításával, a létszám, bér, társadalombiztosítási, személyi jövedelemadóztatási és egyéb információszolgáltatási feladatokat, az egészségbiztosítási statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget, c) teljesíti az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti finanszírozású munkáltató esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget és elvégzi ezen bevallások önellenőrzését, d) továbbítja a munkáltató Art. 16. § (4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentési kötelezettségét, e) átutalja a foglalkoztatott nettó személyi juttatásából a foglalkoztatott rendelkezésének megfelelő összeget a foglalkoztatott kincstárnál megnyitott értékpapír számlájára, f) elkészíti a fizetési jegyzéket, előállítja a nettó személyi juttatások átutalásához szükséges adatállományokat a foglalkoztatottak fizetési számlájára történő utaláshoz, g) ellátja az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti finanszírozású szervek esetében a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, h) ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat, i) biztosítja a számfejtett személyi juttatásokról a könyvelési adatok egységes adatformában történő feladását az intézményi gazdálkodási-számviteli rendszer számára, nettó finanszírozás esetén biztosítja a szükséges információkat, j) előállítja a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint munkaügyi statisztikai információs rendszer működéséhez szükséges, ellenőrzött, személyes adatokat nem tartalmazó adatállományokat, k) külön megállapodás alapján ellátja a munkáltató 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatait, l) gondoskodik az illetményszámfejtéssel, a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokkal kapcsolatos okiratok és bizonylatok megőrzéséről, m) gondoskodik az adatvédelmi, adatbiztonsági előírások betartásáról, n) gondoskodik a jelentőfelelős szakmai tájékoztatásáról. 6. § (1) A munkáltató a) megküldi a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatokat, okiratokat és bizonylatokat, b) számfejti a nem rendszeres személyi juttatásokat, és erről adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő hely részére, c) átutalja a nettó személyi juttatásokat és a levonásokat, d) rendelkezik a 20. § szerinti juttatásokról, e) rendelkezik a személyi juttatások kiadásának teljesítési helyéről, f) intézkedik a személyi juttatásból való levonások teljesítése, letiltás esetén – a letiltás átvételét követő napon – a Vht. szerint a bér esedékessé válásakor a letiltott összeg bérből történő levonása és a végrehajtást kérőnek történő kifizetése, kivételesen a végrehajtói letéti vagy más számlára utalása iránt, g) ellenőrzi az illetményszámfejtő hely által számfejtett személyi juttatások és az ezeket terhelő levonások, közterhek jogszerűségét és számszaki helyességét, h) kijelöli a jelentőfelelőst, akinek feladata a munkáltató és az illetményszámfejtő hely közötti kapcsolattartás, az okiratok, bizonylatok, igazolások összegyűjtése és az illetményszámfejtő helyhez határidőben történő továbbítása, i) továbbítja az illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai ellátásához szükséges iratokat és adatokat, j) a változást követően soron kívül tájékoztatja az illetményszámfejtő helyet a központosított illetményszámfejtéshez szükséges, de a törzskönyvi nyilvántartásában nem szereplő adatának változásáról, k) őrzi a központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos okiratokat és bizonylatokat, l) teljesíti az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott, biztosítottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettséget. (2) A központi költségvetési szerv esetében – eltérő megállapodás hiányában – az illetményszámfejtő hely gondoskodik a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, az adó és járulék megfizetéséről, a bevallások teljesítéséről, továbbá az általa kifizetett pénzbeli ellátások fedezetének igényléséről és elszámolásáról. (3) Az önkormányzatok nettó finanszírozása körébe tartozó szervek a nettó személyi juttatások és levonások átutalását jogszabályban meghatározottak szerint látják el. 7. § (1) A központosított illetményszámfejtés során a munkáltató és az illetményszámfejtő hely a feladataik ellátásakor kötelesek együttműködni. (2) Hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésből eredő felelősség azt terheli, akinek a működési körében az azt kiváltó ok felmerült. 4. A központosított illetményszámfejtés folyamata 8. § (1) A munkáltató központosított illetményszámfejtéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét az illetményszámfejtő hely felé papíralapú okiratok és bizonylatok hitelesített példányának megküldésével teljesíti. (2) A központosított illetményszámfejtéshez az (1) bekezdés szerinti olyan okirat és bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a) az illetményszámfejtő hely megnevezését és címét, b) a munkáltató nevét, címét és törzsszámát, c) a szakfeladat megnevezését és számát, d) a szervezeti egység megnevezését, számát és funkcionális bontás számát, e) a főkönyvi számlaszámot, témaszámot, f) a munkahely nevét és címét, és g) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait. 9. § (1) A személyi juttatásokra vonatkozó, központosított illetményszámfejtéshez szükséges, a munkáltató által kiállított okiratok és bizonylatok alaki és tartalmi szempontból történő ellenőrzése során az illetményszámfejtő hely vizsgálja azok előírt iratokkal (igazolásokkal) való felszereltségét. (2) Az alaki ellenőrzés különösen a) az előírt adatok teljes körűségére, b) a munkáltató munkáltatói jogkör gyakorlója aláírásának és bélyegzőlenyomatának meglétére, valamint c) a szükséges foglalkoztatotti nyilatkozat meglétére irányul. (3) A tartalmi ellenőrzés a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó jogszabályok rendelkezései közül a központosított illetményszámfejtéshez szükséges jogszabályi előírások betartását, a besorolási és statisztikai adatok összefüggésének vizsgálatát foglalja magába, különösen a) az elemi költségvetés összeállításához előírt, a jogviszonyt azonosító és a foglalkoztatott előmeneteli rend szerinti besorolását kifejező kulcsszám alkalmazását és annak helyességét, b) a kulcsszám és FEOR-szám összefüggését, c) a bér összetevők jogszabályok által szabályozott mértékének betartását, illetve azok összesítésének számszaki helyességét. (4) Ha az ellenőrzés során az illetményszámfejtő hely hibát vagy hiányosságot észlel, arról a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatja. (5) A munkáltató a tárgyhavi számfejtés zárásáig köteles a hibát javítani és a hiányosságot pótolni. Ennek elmulasztása esetén az illetményszámfejtő hely – a hibás vagy hiányos munkáltatói döntés végrehajtása mellett – a munkáltató irányító szervét a munkáltatónak a hiba javítására vagy a hiányosság pótlására való kötelezése céljából megkeresi. 10. § (1) Az illetményszámfejtő hely elvégzi a bér és a 20. § szerinti juttatások számfejtését, megállapítja a személyi juttatásokat terhelő levonásokat, amelyről adatot szolgáltat a munkáltató részére a kedvezményezetteknek történő átutalásához. (2) A munkáltató által megküldött letiltás alapján az illetményszámfejtő hely a levonást az illetményszámfejtő programban rögzíti, vagy ha a végrehajtás foganatosítása akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ha a letiltást közvetlenül az illetményszámfejtő hely kapja meg, a letiltásról az alapokirat fénymásolatának megküldésével a munkáltatót haladéktalanul értesíti és intézkedik az alapokiratban foglaltak alapján. (3) Az elszámolt személyi juttatásokról elkészített fizetési jegyzéket és összesítőit az illetményszámfejtő hely legkésőbb a bérfizetés napját megelőző negyedik munkanapig megküldi a munkáltatónak. (4) A nettó járandóságok kifizetéséhez az illetményszámfejtő hely adatot szolgáltat a (3) bekezdésben meghatározott határidőre az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szerv vonatkozásában az önkormányzat, valamint a munkáltató részére. (5) Az illetményszámfejtő hely könyvelési feladást készít a személyi juttatások, az adók, járulékok felhasználásáról a költségvetési szervekre vonatkozó számviteli előírásoknak megfelelően. 11. § Az illetményszámfejtő hely a jogviszony megszüntetésére, illetve megszűnésének megállapítására vonatkozó munkáltatói intézkedés alapján a) végelszámolást készít, b) kiállítja a jogszabályban előírt igazolásokat, c) kiadja a munkanélküli ellátás igénybevételéhez szükséges igazolást és adatlapot, d) kiállítja a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt, valamint a jövedelemigazolást az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, e) igazolja a levont járulékok alapját és összegét, f) kiállítja az adó-adatlapot, g) a munkáltatón keresztül gondoskodik az a)–f) pont szerinti okiratoknak a foglalkoztatottakhoz történő eljuttatásáról. 12. § A munkáltató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő illetményszámfejtésre (a továbbiakban: hóközi számfejtés) a) a jogszabályok által előírt esetekben (különösen foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor), b) a munkavállaló érdekeinek biztosítása (különösen pénzbeli ellátások folyósítása, visszamenőleges járandóságok számfejtése) céljából, és c) a számfejtés módosítása miatt kerülhet sor. 13. § (1) Az illetményszámfejtő hely a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai keretében a) a munkáltató által kiállított és megküldött munkából való távolmaradási jelentés és az adott távollét igazolására szolgáló okmányok alapján – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – elbírálja a táppénz, gyermekápolási táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz iránti igényeket, illetve az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét, megállapítja az ellátásra jogosultság időtartamát, az irányadó időszakot vagy számítási időszakot, az ellátás alapjaként figyelembe vehető jövedelmet és osztószámot, a jövedelem napi átlagát, az ellátás mértékét; b) fizetési jegyzék elkészítésével intézkedik a megállapított ellátások folyósításáról; c) adatot szolgáltat a kifizetett ellátások elszámolásához; d) az illetményszámfejtő program alkalmazásával vezeti az előírt nyilvántartásokat és teljesíti az adatszolgáltatást; e) határozathozatali kötelezettség esetén megteszi a külön jogszabályok szerinti intézkedést. (2) A társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokkal összefüggő hatósági jogkört az illetményszámfejtő hely általános hatáskörrel és illetékességgel gyakorolja valamennyi, a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó munkáltató vonatkozásában. 14. § Az illetményszámfejtő hely a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok kincstár útján történő teljesítésének ellátása keretében: a) az év utolsó napján jogviszonyban álló foglalkoztatottak részére a nyilatkozatuknak megfelelően elkészíti a jövedelemigazolást, járulékigazolást és a munkáltató útján eljuttatja a foglalkoztatott részére a szükséges tájékoztatással együtt, b) megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját a családi kedvezmény és az adókedvezmények figyelembevételével. Az elszámolás során keletkezett adókülönbözetet az előírt szabályok szerint levonja, illetve visszatéríti. 15. § A 16. § és a 19. § szerinti esetben a munkáltató az adatszolgáltatásról hitelesített jegyzéket készít és az adattovábbítással egyidejűleg azt az illetményszámfejtő helynek megküldi. 16. § (1) A munkáltató a jogviszonyt létesítő okirat és a juttatás felhasználásáról szóló rendelkezés illetményszámfejtő helyi példányát annak elkészítését követően soron kívül továbbítja az illetményszámfejtő helynek. (2) A munkáltató a jogviszonyt létesítő okirathoz minden esetben csatolja a) a munkáltatói igazolást a korábbi jogviszonyról és a bért terhelő levonásokról, b) a jövedelemigazolást a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához, c) a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt, d) az adó-adatlapot. 17. § A rendkívüli munkavégzésért járó díjazások és a bér változó elemeinek számfejtéséhez, könyveléséhez szükséges adatokat a munkáltató teljesítési időszakonként megállapítja és havonta egyszer az illetményszámfejtő hely által meghatározott időpontig megküldi az illetményszámfejtő helynek. 18. § (1) A munkáltató folyamatosan, de legkésőbb az illetményszámfejtő hely által meghatározott időpontig jelenti a foglalkoztatottak munkából való távolmaradását a távoljelentett sorszáma, a foglalkoztatott neve, adóazonosító jele, a távolmaradás jogcímének és időtartamának, első és utolsó napjának, az utolsó munkanapon ledolgozott órák számának, a távolléti órák számának megjelölésével. A munkáltató a jelentéshez csatolja a távolmaradást igazoló okmányokat, melyek számát a távollét jelentés okiratán rögzíti. A távollét jelentést a munkáltató keltezéssel, a munkáltatói jogkör gyakorló és a jelentőfelelős aláírásával, valamint bélyegzőlenyomattal látja el. (2) A munkáltató az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos feladatai körében kiállítja, és az illetményszámfejtő hely részére megküldi a (1) bekezdésben meghatározott bizonylatot és ennek mellékletét képező, a pénzbeli ellátás iránti igény érvényesítéséhez szükséges okmányokat. (3) Az illetményszámfejtő hely által biztosított adatok alapján a munkáltató folyósítja a megállapított ellátásokat. 19. § (1) A tényleges munkateljesítés szerint járó személyi juttatások a munkáltató által a tárgyhónapot követő hónapban teljesített jelentés figyelembevételével utólag kerülnek elszámolásra. A munkába lépés hónapjára, továbbá betegség vagy egyéb ok miatti munkából való távollét első hónapjára a foglalkoztatottnak előlegként – a tényleges munkateljesítéstől függetlenül – a besorolás (munkaszerződés) szerinti személyi juttatás folyósítandó. (2) Ha a munkából való távolmaradásról kiállított jelentésen közölt távollét időtartama olyan távollétre utal, amelyre jogcíme szerint nem jár személyi juttatás, a tárgyhavi vagy a következő havi besorolás (munkaszerződés) szerinti személyi juttatás összege csökkentésre kerül a munkában nem töltött időszakra számított bér összegével. (3) Ha az elszámolásra az (1) bekezdés szerint utólag kerül sor, a munkában nem töltött időszakra kifizetett (megelőlegezett) bér összege a munkáltató 18. § (1) bekezdése szerinti jelentésének megfelelően kerül visszavonásra legkésőbb a munkába állást követően járó besorolás (munkaszerződés) szerinti bérből. Ha a távollét időtartamának záró időpontja nem állapítható meg, az ismételt munkába állásig a bér visszatartására havonta folyamatosan sor kerül. 20. § (1) A nem rendszeres személyi juttatások munkáltató általi számfejtése esetén (a továbbiakban: saját hatáskörben történő kifizetés) a munkáltató a bevallási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, valamint azok könyveléséhez az illetményszámfejtő programban meghatározott adattartalommal folyamatosan, de legkésőbb a kifizetés hónapját követő hónap második munkanapjára adatot szolgáltat az illetményszámfejtő helynek. (2) A munkáltató, ha azt nem saját hatáskörben teljesíti, intézkedik az illetményszámfejtő hely felé a foglalkoztatottat jogszabály, a munkaviszonyra vonatkozó szabály, a felek megállapodása vagy a munkáltató intézkedése alapján megillető, a (4) bekezdésben nem említett egyéb juttatások és költségtérítések kifizetése iránt. (3) A munkáltató saját hatáskörben történő kifizetései tekintetében felelős az adóelőleg, a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség elbírálásáért, a levonások jogszerűségéért. (4) Az egyéb juttatások és költségtérítések különösen a következők: a) munkáltatói intézkedésen alapuló kifizetések, b) szerződésen alapuló juttatások, c) költségtérítések, d) természetbeni juttatások, e) béren kívüli juttatások. 21. § A munkáltató a Vht. alapján, bérre vezetett végrehajtáson, valamint a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó, illetve azzal összefüggő jogszabályokon alapuló levonások alapján történő személyi juttatásból való levonás alapját képező okiratokat a beérkezést, átvételt követő munkanapon továbbítja az illetményszámfejtő helyre. Saját hatáskörben történő kifizetés esetén gondoskodik a levonásról és a kedvezményezettek részére történő teljesítéséről, melyről egyidejűleg értesíti az illetményszámfejtő helyet az illetményszámfejtő programban meghatározott adattartalommal. 22. § A munkáltató továbbítja az illetményszámfejtő hely részére a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló okiratot, a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolvány eredeti példányát, az illetményszámfejtő programban előállított elszámoló lapot, a foglalkoztatottat még megillető járandóságokat tartalmazó bizonylatokat, és az elszámoláshoz a személyi juttatásokat terhelő levonások iratait. 23. § (1) A munkáltató az illetményszámfejtő hely által előállított és megküldött fizetési jegyzék és összesítői, levonási összesítők, nettó járandóság tételes utalási listái, bérfelhasználási értesítők adatait egyezteti az általa feladott adatokkal, a kifizetés előtt megvizsgálja a fizetési jegyzéken számfejtett illetményadatok megalapozottságát, a fizetési jegyzék egy példányát átadja a munkavállalónak. (2) Ha az egyeztetés során, valamint a foglalkoztatott kifogása esetén a munkáltatónak észrevétele van, jelzi az illetményszámfejtő hely felé és a módosításra haladéktalanul írásban intézkedik. (3) Jogalap nélküli kifizetés esetén a munkáltató a végrehajtható fizetési felszólítást – ha a jogalap nélküli kifizetés más módon nem térült meg – levonásra megküldi az illetményszámfejtő helynek. (4) A munkáltató a részére közvetlenül megtérített jogalap nélkül felvett bérről haladéktalanul írásban értesíti az illetményszámfejtő helyet. 24. § A személyi jövedelemadózással kapcsolatos feladatok körében a munkáltató a) a foglalkoztatottól átveszi és megküldi az illetményszámfejtő hely részére az adóelőleg levonásánál érvényesíthető családi kedvezmény és adókedvezmények igazolásait, nyilatkozatokat, b) továbbítja az illetményszámfejtő hely részére az éves adóelszámoláshoz szükséges foglalkoztatotti nyilatkozatokat, igazolásokat, valamint c) az illetményszámfejtő hely által elkészített jövedelemigazolást, járulékigazolást és a nyilatkozat alapján elkészített elszámolást átadja a foglalkoztatottnak. 25. § A kincstár külön adatszolgáltatással adja át a számfejtési körébe tartozó intézmények jogelődi, illetve jogutódi kapcsolatára vonatkozó adatokat abban az esetben, ha az érintett költségvetési szerv más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra, irányító szerv változás történik, továbbá, ha két költségvetési szerv között szervezeti egység átadásra kerül sor. Az adóhatóság a kincstár adatszolgáltatása alapján jegyzi be nyilvántartásába a jogelődi, illetve jogutódi kapcsolatra vonatkozó adatokat. 26. § (1) A központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó szervek munkaügyi statisztikai és egyéb jogszabályban meghatározott adatszolgáltatásait – a statisztikáról szóló törvény, a végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet, valamint a beszámolási időszakra vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programot jóváhagyó kormányrendelet alapján a kincstár központilag teljesíti. (2) Az illetményszámfejtő hely az általa teljesített adatszolgáltatásokat a munkáltató, valamint az önkormányzati szervek részére tájékoztatás céljából – teljes adattartalommal – elektronikus úton megküldi. 27. § (1) A központi költségvetési szerv a) benyújtja a kincstárnak a jogosultak részére a nettó személyi juttatások, illetve ebből a jogszabályokon alapuló levonások átutalására vonatkozó, az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített (csoportos) átutalási megbízást, b) saját hatáskörben történő kifizetés esetén a számfejtett személyi juttatáshoz kapcsolódó közterhek megfizetéséhez, bevallásához szükséges elszámolás nyilvántartásba vétele érdekében a 20. § alapján adatot szolgáltat az illetményszámfejtő hely részére. (2) A központi költségvetési szervek – a bevallás teljesítésére az illetményszámfejtő hely részére adott meghatalmazás hiányában – és a központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó munkáltatók vonatkozásában az illetményszámfejtő hely az illetményfizetési napra, illetve a hó közben esedékes kifizetés teljesítéséhez szükséges időpontban adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő helyhez tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak nettó személyi juttatása, illetve a jogszabályokon alapuló levonások csoportos átutalási megbízása elkészítéséhez. (3) A központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó szervek vonatkozásában az illetményszámfejtő hely minden hónap 15-éig adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő helyhez tartozó költségvetési szervek részére a tárgyhavi elszámolási időszakának illetményszámfejtéséhez kapcsolódó közterhekről – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghatározott formában – a bevallás és utalványozás elkészítése érdekében. 5. Adatszolgáltatások 28. § (1) Az illetményszámfejtő hely minden hónap 15-éig adatszolgáltatást teljesít személyi azonosításra alkalmatlan módon az illetményszámfejtő programban meghatározott adattartalommal a kincstár részére a feldolgozás során keletkezett adatokra vonatkozóan. (2) A kincstár a) a munkáltató vonatkozásában teljesíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározott statisztikai adatszolgáltatást; b) a központi statisztikai információs rendszerben szereplő munkáltató vonatkozásában a tárgyidőszak adataival aktualizált adatbázisból ba) statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert működtet a költségvetési szervek, az önkormányzatok, a fejezetet irányító szervek részére havi, negyedéves, féléves adatszolgáltatási rendszerességgel, bb) eseti adatszolgáltatást biztosít a létszám- és bérgazdálkodás információs rendszeréből az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt államigazgatási szerv számára. 29. § Ha a települési önkormányzatoktól 2013. január 1-jével az állam által átvett valamely feladattal összefüggésben központi költségvetési szerv foglalkoztatotti állományába kerülő köztisztviselőt, közalkalmazottat és munkavállalót ezen időpontot közvetlenül megelőzően foglalkoztató intézmény illetményszámfejtése 2012. december 31-én a) a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a bevallási és a befizetési kötelezettséget a kincstár vagy a kincstárnak az intézmény székhelye szerint illetékes területi szerve technikai adószámán, b) nem a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a bevallási kötelezettséget az intézmény, a befizetési kötelezettséget az intézmény adatszolgáltatása alapján a kincstár az intézmény adószámán teljesíti az állami adóhatóság felé. 6. Hatályba léptető rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 5. § (3) bekezdés e) pontja 2013. április 1-jén lép hatályba. (3) A 32. § (2) bekezdése 2013. június 30-án lép hatályba. 7. Átmeneti rendelkezések 31. § (1) E rendeletet az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és intézményei az e rendeletben foglaltaktól a kincstárral kötött külön megállapodásban eltérhet. (3) A Honvédelmi Minisztérium az e rendeletben foglaltaktól a kincstárral kötött külön megállapodásban eltérhet. (4) Az illetményszámfejtő hely az 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti bevallásokat technikai adószámon teljesíti. 8. Hatályon kívül helyező rendelkezések 32. § (1) Hatályát veszti a) a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, b) a központosított illetményszámfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendelet, c) a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 299/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, d) a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 81/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti a 29. § és a 31. § (2), (3) és (4) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök