24/2016. (VII. 18.) NFM rendelete a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről.

24/2016. (VII. 18.) NFM rendelete a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről. A vasúti közlekedésről szóló 2005.  évi CLXXXIII.  törvény 88.  § (2)  bekezdés 14.  pont 14.1. és 14.3.  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  vasúti járművek és a  vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései karbantartását, javítását, felújítását, korszerűsítését, továbbá időszakos és rendkívüli vizsgálatát végző műhelyekre, valamint a műhelyeket működtető szervezetekre és személyekre terjed ki. (2) A  vasúti tehervagonok karbantartásért felelős szervezetre, továbbá a  vasúti tehervagonok karbantartására, javítására és az  azt végző műhelyekre, valamint a  műhelyeket működtető szervezetekre és személyekre a  tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a  653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 445/2011/EU bizottsági rendelet) vonatkozik. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. engedélyes: a vasúti jármű karbantartási, javítási, felújítási és korszerűsítési tevékenységet a 3. § (1) bekezdés szerinti engedély alapján végző szervezet vagy személy; 2. időszakos vizsgálati igazolás: a vasúti jármű időszakos járművizsgálatán való megfelelés esetén a karbantartó szervezet vagy műhely által kiadott igazolás; 3. járműtípus: jogszabályban meghatározott típusengedélynek megfelelő járműtípus; 4. járműkarbantartás: tervszerűen, ciklikusan ismétlődő vizsgálat és javítás, amelynek célja, hogy a  jármű a következő karbantartási ciklusig várhatóan biztonságosan közlekedjen; 5. járműfelújítás: a  tevékenység eredményeként a  jármű a  gyártásakor vagy az  utolsó engedélyezett átalakításakor érvényes műszaki követelményeknek – az  eredeti állapotával/teljesítőképességével azonos – megfelelő műszaki állapotba kerül, amelynek során a jármű típusmeghatározó adatai, tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői nem változnak; 6. járműjavítás: a  vasúti jármű – üzemszerűen vagy balesetből, alkatrész vagy anyaghibából bekövetkező  – meghibásodása, sérülése esetén, a közlekedés és üzembiztonság érdekében végzett tevékenység, amelynek eredményeként a jármű biztonságosan tovább üzemeltethető a következő karbantartási ciklusig; 7. javítási dokumentáció: az  1.  mellékletben meghatározott dokumentumok összessége, amely igazolja, hogy a  javítást, karbantartást végző személy, szervezet megfelelő szakértelemmel, vasúti alkalmazásra megfelelő alkatrészek, anyagok felhasználásával végezte tevékenységét; 8. közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó jelentőségű szerkezeti egységek, alkatrészek: olyan szerkezeti elemek, rendszer elemek (így különösen az  alváz, jármű felépítmény, futómű, vonó-, ütközőkészülék, fékberendezés, vonatbefolyásoló berendezés), amelyek meghibásodása, helytelen működése a  vasúti közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyezteti, vagy a jármű siklásához, a jármű megfékezhetetlenségéhez vagy a vasúti járművek elszabadulásához vezethetnek; 9. műhely: az  engedélyes azon szervezeti egysége, telephelye, ahol a  vasúti járművek és a  vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései karbantartását, javítását, felújítását és korszerűsítését, valamint időszakos és rendkívüli vizsgálatát végzik; 10. üzembehelyezési engedély: a  vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott engedély; 11. tanúsítvány: a hatóság vagy valamely nemzeti rendszerben akkreditált szervezet által kiállított dokumentum, amely egy deklarált követelményrendszer szerinti előírásoknak való megfelelést igazol. (2) E rendelet alkalmazása során a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, továbbá a 445/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott fogalmakat is alkalmazni kell. 3. Vasúti járművek karbantartásának, javításának engedélyezése 3. § (1) Vasúti jármű karbantartását, javítását csak a  karbantartási, javítási, felújítási és korszerűsítési tevékenységre vonatkozó műszaki hatósági engedéllyel (a  továbbiakban: műszaki engedély) rendelkező szervezet vagy személy végezheti. (2) Az  (1)  bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI.  törvény 7.  § (1)  bekezdése szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása esetén. (3) A  műszaki engedély kiadásakor a  közlekedési hatóság a  kérelmező karbantartási, javítási, felújítási, korszerűsítési tevékenység ellátására vonatkozó általános megfelelőségét vizsgálja. (4) A műszaki engedély határozatlan időtartamra szól. 4. § (1) A  műszaki engedély iránti kérelemben a  kérelmező meghatározza, hogy mely járműtípus vagy járműtípusok karbantartását, javítását, felújítását, korszerűsítését kívánja végezni. (2) A műszaki engedély iránti kérelemhez egyszerű másolatban csatolni kell: a) EGT-államban honos vállalkozás kérelmező esetén a  kérelmező cégkivonatának egyszerű másolatát, vagy egyszerű másolatban igazolást arról, hogy a  vállalkozást az  EGT-állam vállalkozási nyilvántartásába bejegyezték, b) a kérelmező és alvállalkozó alkalmasságát igazoló, a 10. §-ban foglaltakat igazoló iratokat, c) a  11.  §-ban meghatározott felelősségbiztosítás igazolására a  felelősségbiztosítási kötvényt vagy a  biztosító igazolását, d) a  műszaki vezető és a  részterületi felelős vezetők végzettségét igazoló dokumentumokat, valamint a gyakorlati időt igazoló munkáltatói nyilatkozatot, e) az  engedélyes 13.  § (5)  bekezdésében meghatározottak szerinti, engedélyköteles vagy tanúsításra kötelezett tevékenységet végző alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatát, az  alvállalkozóval kötött megállapodást, valamint az alvállalkozó adott tevékenységre vonatkozó engedélyét vagy tanúsítványát, és f ) a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (3) A  nem EGT-államban honos vállalkozás esetén a  (2)  bekezdésben meghatározott dokumentumokat magyar nyelven, vagy az eredeti dokumentumot és annak hiteles fordítását kell csatolni a kérelemhez. (4) A Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság cégkivonatát a közlekedési hatóság elektronikus úton szerzi be. (5) Magyarországi egyéni vállalkozó kérelmező esetén, az  egyéni vállalkozói nyilvántartásban történő nyilvántartásba vétele igazolását a közlekedési hatóság hivatalból szerzi be. 5. § (1) Műszaki engedély kiadható: a) a vasúti járművek teljeskörű karbantartására, javítására, felújítására, korszerűsítésére, b) a  vasúti járművek korlátozott szintű karbantartására, javítására, felújítására, korszerűsítésére, amelynek keretében a  kérelmező felkészültsége szerint, a  karbantartási tevékenység műszaki, technológia tartalma korlátozható, c) járműfődarab, szerkezeti egység vagy közlekedésbiztonsági berendezés karbantartására, javítására, felújítására, korszerűsítésére a  2.  mellékletben meghatározott fődarab, szerkezeti egység vagy közlekedésbiztonsági berendezés meghatározásával, d) kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon közlekedő vasúti járművek javítására, karbantartására, felújítására, korszerűsítésére, e) keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton, kisvasúton, múzeumvasúton közlekedő vasúti járművek karbantartására, javítására, felújítására, korszerűsítésére, vagy f ) nem helyhez kötött (mobil) karbantartási, javítási tevékenységre. (2) A műszaki engedély az (1) bekezdés a)–f ) pontjaiban meghatározott tevékenységek vonatkozásában egy vagy több járműtípusra, egy vagy több műhelyre is kiadható. (3) A műszaki engedély tartalmazza: a) az engedélyes nevét, székhelyét vagy lakcímét, b) a műhely vagy műhelyek címét, c) azon járműtípusok, alkatrészek, berendezések felsorolását, amelyek karbantartása, javítása, a  műhelyben végezhető (műhelyenkénti bontásban), d) műszaki engedély határozatlan időre szóló hatályát. (4) A  műszaki engedéllyel rendelkező engedélyesekről és a  karbantartást vagy javítást végző műhelyeikről a közlekedési hatóság naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) az engedélyes nevét és székhelyét vagy lakcímét, b) a műhely vagy műhelyek címét, c) azon járműtípusok, alkatrészek, berendezések felsorolását, amelyek karbantartása, javítása a  műhelyben végezhető, d) az engedély számát, és e) a  tevékenység szüneteltetésének időtartamát vagy a  tevékenység felfüggesztésének időpontját vagy a műszaki engedély visszavonásának időpontját. (5) A  közlekedési hatóság a  (4)  bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatait – a  személyes adatok kivételével – a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja. (6) A  közlekedési hatóság a  műszaki engedély visszavonásával egyidejűleg az  engedélyest és a  műhelyeit a nyilvántartásból törli. 6. § (1) Ha a) az engedélyes neve, székhelyének címe, b) a műhely címe, c) a felelősségbiztosító személye, vagy d) a műszaki vezető vagy a részterületi felelős vezetők személye megváltozik, az  engedélyes a  változásról annak bekövetkezése után 15 napon belül tájékoztatja a  közlekedési hatóságot. (2) Ha az  engedélyes a  műhely tevékenységét az  5.  § (1)  bekezdésben vagy az  5.  § (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározottak vonatkozásában megváltoztatni szándékozik, akkor az  engedélyes a  változást megelőzően kérelmet nyújt be a hatósághoz a műszaki engedély módosítása iránt. (3) Ha az  engedélyes a  tevékenységét szüneteltetni kívánja, azt bejelenti a  közlekedési hatóságnak az  időtartam megjelölésével. A  tevékenységet legfeljebb 6 hónapra lehet szüneteltetni. Az  engedélyes a  műhely tevékenységének újrakezdését 15 nappal az újraindítást megelőzően bejelenti a közlekedési hatóságnak. (4) Az engedélyes legalább 15 nappal korábban bejelenti a közlekedési hatóságnak, ha a műhely működésével felhagy. 7. § (1) Ha az engedélyes a) nem teljesíti a műszaki engedély kiadásának valamely feltételét, b) tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy c) a 6. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, a közlekedési hatóság a  műszaki engedélyben meghatározott valamennyi, vagy egyes tevékenységet – több műhely esetén egyes műhelyekre vonatkozóan is – korlátozhatja és határidő kitűzésével az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására kötelezheti. (2) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott határidőn belül a  jogszerű állapot helyreállítása nem történik meg, továbbá ha a  közlekedési hatóság a  vasúti járművek ellenőrzése során olyan, a  vasúti közlekedés biztonságát vagy egyéb, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiányosságot állapít meg, amely a műhely szakszerűtlen munkavégzésére vezethető vissza, a  közlekedési hatóság az  engedélyes valamennyi vagy egyes tevékenységét – több műhely esetén egyes műhelyekre vonatkozóan is – felfüggeszti a jogszerű állapot helyreállításáig. (3) A  felfüggesztés tartama alatt az  engedélyes – több műhely esetén a  meghatározott műhelyben – a  felfüggesztő határozatban meghatározott tevékenységet nem végezheti. 8. § (1) A közlekedési hatóság az engedélyes tevékenységének felfüggesztésével kapcsolatos károk csökkentése érdekében a felfüggesztő határozatban rendelkezik: a) a  műhelyben lévő, harmadik személy tulajdonát képező járművek üzembentartóinak haladéktalan értesítéséről; b) a műhelyben karbantartás, javítás alatt álló vasúti járművek biztonságos közlekedéséhez szükséges mértékig történő javításának engedélyezéséről. (2) A  felfüggesztő határozat tartalmazza a  felfüggesztés megszüntetésének feltételeit, továbbá a  9.  § (1)  bekezdés c) pontjában foglaltakról történő tájékoztatást. (3) A  közlekedési hatóság a  műhelyben karbantartás, javítás alatt álló vasúti járművek biztonságos közlekedéséhez szükséges javítás mértékének és a  szükséges munkálatok megállapításához szakértőt rendelhet ki vagy szakértői véleményt kérhet. (4) A közlekedési hatóság a műhelyben karbantartás, javítás alatt álló járművek vonatkozásában csak olyan munkálatok elvégzését engedélyezi, amelyek a  vasúti járművek másik műhelybe történő biztonságos közlekedéséhez szükségesek. 9. § (1) A közlekedési hatóság a műszaki engedélyt visszavonja: a) az engedélyes kérelmére, b) ha a  szünetelés időtartama a  6 hónapot meghaladja és az  engedélyes nem jelenti be a  műhely tevékenységének újrakezdését 15 nappal az újraindítást megelőzően, vagy c) ha a  műhely a  felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt a  felfüggesztés elrendelésének napjától számított 6 hónapon belül nem hárítja el. (2) Ha az  (1)  bekezdés b)  pontja alapján a  közlekedési hatóság a  műszaki engedélyt visszavonja, de az  engedélyes az  e  határozat elleni jogorvoslatra nyitva álló határidőben az  újraindítás iránti szándékát bejelenti, a  közlekedési hatóság visszavonja a műszaki engedély visszavonásáról szóló határozatát. 4. Karbantartó, javító, felújító és korszerűsítő tevékenység végzésének feltételei 10. § (1) Az engedélyes – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – tevékenységét a) az ISO 9001 vagy azzal egyenértékű feltételrendszert igazoló tanúsítvány, b) hegesztő üzem tanúsítvány (MSZ EN ISO 3834-2) vagy azzal egyenértékű tanúsítvány, c) nemzetközi Vasúti Ipari Szabványossági Tanúsítvány (International Railway Industry Standard, a továbbiakban: IRIS), d) környezettudatos működést tanúsító ISO 14001 szerinti tanúsítvány vagy azzal egyenértékű környezettudatos működést igazoló tanúsítvány, és e) műszaki engedély birtokában végezheti. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor is teljesül, ha a 13. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti alvállalkozó rendelkezik az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanúsítvánnyal. 11. § (1) Az engedélyesnek a tevékenységével kapcsolatos vagy abból eredő károk megtérítésére a) önjáró és vontató járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1500 millió Ft, b) személyszállító járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1500 millió Ft, c) teherszállító járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1000 millió Ft, d) helyi közforgalmú vasúti járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1000 millió Ft, e) egyéb járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 500 millió Ft, f ) vasúti járművek nem helyhez kötött karbantartási, javítási tevékenysége esetében 100 millió Ft összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. (2) A  vonatbefolyásoló berendezés vasúti járműre történő felszerelését végző, valamint azt karbantartó, javító és ellenőrző műhelyt működtető engedélyes a  tevékenységét az  (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott felelősségbiztosítás birtokában végezheti. (3) Ha egy engedélyes az  (1)  bekezdés a)–f )  pontja alá tartozó többféle jármű karbantartását végzi, a  legmagasabb összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. (4) Ha a vasúti járművek nem helyhez kötött karbantartási, javítási tevékenysége vasúti társaság vagy műhely keretein belül folyik, akkor az engedélyesnek a meglévő felelősségbiztosítását az  (1) bekezdés f ) pont alatt meghatározott tevékenységre is ki kell terjesztenie. 12. § (1) A műhely vagy műhelyek műszaki vezetőjévé olyan személy nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú, okleveles vagy MSc végzettséggel és legalább 5 éves, a vasúti járműkarbantartás és javítás területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. Egy engedélyesnél a  műszaki vezető legfeljebb három műhely műszaki vezetőjévé nevezhető ki, de nem nevezhető ki egyidejűleg a (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott részterületi felelősnek. (2) A  vasúti járművek közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó jelentőségű alkatrészei és részegységei javítását, gyártását részterületi felelős irányítja. (3) A  műhely részterületet irányító alkalmazottá olyan személy nevezhető ki, aki rendelkezik az  alábbiakban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal: a) kerék és csapágyszerelő műszaki felelős esetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és a területen szerzett 3 év szakmai gyakorlattal; b) fékfelelős esetében szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy szakirányú középfokú végzettséggel és a területen szerzett 3 év szakmai gyakorlattal; c) vonatbefolyásoló berendezés felelős esetében szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint egyesített éberségi és vonatbefolyásoló hitelesítői vizsgával; d) hegesztési felelős esetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és megfelel a MSZ-EN 15085-2 szabványban előírt feltételeknek; e) technológiai felelős esetében gyártástechnológusi végzettséggel, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott részterületi felelős legfeljebb három részterület felelőse lehet ugyanabban a  műhelyben, ha a  feltételeknek megfelel. Részterületi felelős más műhelyben nem nevezhető ki egyidejűleg a (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott részterületi felelősnek. (5) Szakirányú felsőfokú végzettségnek és szakképzettségnek minősül az  (1)  bekezdés és a  (3)  bekezdés a), c) és d) pontjai esetén: a) főiskolai vagy BSc gépészmérnök, b) egyetemi szintű okleveles vagy MSc gépészmérnök, c) főiskolai vagy BSc közlekedésmérnök, d) egyetemi szintű okleveles vagy MSc közlekedésmérnök, e) főiskolai vagy BSc járműmérnök, f ) egyetemi szintű okleveles vagy MSc járműmérnök, g) főiskolai vagy BSc mechatronikai mérnök, h) egyetemi szintű okleveles vagy MSc mechatronikai mérnök, i) egyetemi szintű okleveles hegesztőmérnök, j) főiskolai vagy BSc villamosmérnök, vagy k) okleveles vagy MSc villamosmérnök végzettség és szakképzettség. (6) A (3) bekezdés b) pontja esetén szakirányú középfokú végzettségnek minősül: a) a vasúti villamos járműszerelő, b) a vasúti vontatott járműszerelő, vagy c) a vasútijármű-technikusi képesítés. 13. § (1) Az  engedélyesnek igazolnia kell, hogy a  műhely rendelkezik a  tevékenységek ellátásához szükséges létesítményekkel, berendezésekkel, eszközökkel, személyi állománnyal és az  adott tevékenység ellátásához szükséges karbantartási előírásokkal. (2) A jármű, alkatrészek, berendezések gyártása, karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése csak olyan műhelyben végezhető, amely a) rendelkezik a  járműtípus vagy járműsorozat gyártása, javítása során elvégzendő feladatok, vizsgálatok végrehajtásához szükséges, a  3.  mellékletben felsorolt berendezésekkel, eszközökkel és teljesíti a 4. mellékletben meghatározottakat, továbbá b) megfelel a jogszabályokban meghatározott munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi előírásoknak. (3) A  műhelyben jogszabályban vagy szabványban meghatározott, illetve a  közlekedési hatóság által azzal egyenértékűnek elfogadott jellemzőkkel rendelkező, munkabiztonsági, telepítési, valamint műszaki szempontból kifogástalan, rendszeresen karbantartott gép, berendezés, vizsgáló és mérőeszköz használható. A  mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának (pontosság ellenőrzésének) dokumentumait a helyszínen kell tárolni. (4) A  közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó jelentőségű szerkezeti egységek, alkatrészek nyomonkövethetőségét az  engedélyesnek biztosítania kell az  (5)  bekezdésben meghatározott alvállalkozó igénybevétele esetén is. (5) Az  engedélyes – az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően – a  műhely egy vagy több javítási vagy karbantartási feladatát vagy azok részeit olyan alvállalkozónak kiadhatja, amely ilyen tevékenység ellátására vonatkozó engedéllyel vagy tanúsítvánnyal rendelkezik, attól függően, hogy a  tevékenység végzése engedélyköteles-e, vagy az alvállalkozónak az adott tevékenység végzésére tanúsítvánnyal kell-e rendelkeznie. 14. § A műhelynek olyan szervezeti felépítéssel kell rendelkeznie, amely a) lehetővé teszi, hogy a műhely vezetése nyomon követhesse a műhelyben zajló folyamatokat; b) lehetővé teszi a  pontos, naprakész, járműszintű adatok segítségével, hogy azonosíthatók legyenek az esetlegesen felmerülő problémák, és azonnali beavatkozással javítható legyen a műhely működése; c) elősegíti az eredményes ügyfélkapcsolati munkát. 15. § (1) A  műhely által vezetett vagy kiállított, a  vasúti jármű és szerkezeti egységei karbantartási vagy javítási dokumentációjából egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a tevékenység tárgyát képező járműnek, az elvégzett feladatnak, és a  tevékenységet elvégző személynek, továbbá a  tevékenység átvételét végző szervezetnek, személynek. (2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentációnak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: a) a dokumentumot kiállító szervezet megnevezését, b) a jármű és fődarab szerkezeti egység egyértelmű azonosító adatát, c) a vizsgált, mért műszaki jellemző azonosítását, d) a nevesített műszaki jellemző előírt és mért értékeit, e) a mért adatok alapján a tárgyi szerkezeti egység minősítését, f ) a dokumentum kiállításának időpontját, g) a dokumentumot kiállító személy nevét, beosztását és aláírását, valamint h) az alkalmazott technológia azonosítóját. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott javítási dokumentációt a  karbantartás, javítás, felújítás, korszerűsítés során a  járműbe beépített, a  2.  mellékletben felsorolt járműfődarabok vagy szerkezeti egységek gyártó által meghatározott karbantartási ciklusidejét követő 3 évig kell megőrizni. 16. § (1) Az engedélyes tevékenységét a) időszakos vizsgálat, vagy b) rendkívüli vizsgálat keretében a közlekedési hatóság ellenőrzi. (2) Felügyeleti tevékenysége keretében a közlekedési hatóság legalább évente időszakos vizsgálatot végez, amelynek során a  hatóság ellenőrzi az  engedélyes és a  műhely jogszabályoknak és engedélyeknek megfelelő működését, a javításhoz szükséges eszközök és berendezések meglétét, az alkalmazottak képzettségét. (3) A közlekedési hatóság rendkívüli vizsgálatot végez, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az engedélyes vagy a műhely a) a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, b) az engedélytől eltérő módon működik, vagy c) alkalmazottai az előírt képzettséggel nem rendelkeznek. 5. Vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatának engedélyezése 17. § (1) Vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző műhely engedélyezése iránti kérelmet csak az  nyújthat be, aki rendelkezik az 5. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott műszaki engedéllyel. A közlekedési hatóság egy eljárásban is elbírálhatja az 5. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott és a vasúti járművek időszakos vizsgálatának végzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet. (2) Az  időszakos vizsgálatra feljogosító engedély iránti kérelemhez – eredetiben vagy hiteles másolatban – a  4.  § (2) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell a kérelmező a) nyilatkozatát arról, hogy a  műhely az  időszakos járművizsgálat során az  adatok rögzítésére és elektronikus továbbítására alkalmas zárt láncú (internetkapcsolattal rendelkező) számítástechnikai berendezésekkel rendelkezik, b) nyilatkozatát a  műszaki vizsgálat zárt láncú technológiájára vonatkozóan, mellékelve a  műhely legalább 1:500 léptékű torzított helyszínrajzát, amelyen a műszaki vizsgálat helyéül szolgáló vágány, műhely rész jól beazonosítható, c) nyilatkozatát arról, hogy a  3.  mellékletben megjelölt szemrevételezéses eljárással vizsgált berendezések állapotának dokumentálásra, elektronikus rögzítésre alkalmas, a felvétel készítésének időpontját a fényképpel kitörölhetetlenül összerendelő, fénykép készítésére alkalmas eszközzel rendelkezik, d) nyilatkozatát arról, hogy az  időszakos vizsgálat során a  műhely rendelkezésére bocsátott papíralapú és elektronikus dokumentumok biztonságos, tűzálló tárolására alkalmas helyiségben kerülnek elhelyezésre, e) nyilatkozatát az elektronikus adattároló berendezés rendelkezésre állásáról és tárolókapacitásáról, f ) időszakos járművizsgálat lefolytatásáról, folyamatáról, módszeréről szóló belső szabályzatát, és g) vizsgálat során keletkező adatok kezeléséről, nyilvántartásáról, selejtezéséről szóló belső szabályzatát. (3) A rendkívüli járművizsgálat elvégzésére minden olyan műhely jogosult, amely rendelkezik az adott járműtípusra és az időszakos vizsgálatára feljogosító engedéllyel. (4) Az  időszakos és rendkívüli vizsgálatra feljogosító engedéllyel rendelkező engedélyesek és a  vizsgálatot végző műhelyek nyilvántartására, valamint a  közlekedési hatóság honlapján történő közzétételére az  5.  § (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) Az időszakos és rendkívüli vizsgálati tevékenység a) szünetelésére a 6. § (3) bekezdésében, b) felfüggesztése vonatkozásában – a  7.  § (1)  bekezdés c)  pont kivételével – a  7. és 8.  §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (6) A műszaki engedély visszavonásával kapcsolatban a 9. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A vasúti jármű időszakos és rendkívüli vizsgálata 18. § (1) Vasúti jármű időszakos és rendkívüli vizsgálata során a 15. §-ban meghatározottakon túl a vizsgálatot végző műhely az alábbiakat rögzíti: a) a szemrevételezéses vizsgálatok esetén a 3. mellékletben megjelölt berendezésekről készült fényképeket, és b) a vasúti jármű megbontás nélküli vizsgálatainak sikeres elvégzését igazoló jegyzőkönyveket. (2) A sikeres időszakos vagy rendkívüli vizsgálatot a műhely vagy a karbantartásért felelős szervezet igazolja. 7. Nem országos jelentőségű vasútvonalakon közlekedő vasúti járműveket karbantartó és javító műhelyekre vonatkozó szabályok 19. § (1) Az  ezen alcímben meghatározott, nem országos jelentőségű vasútvonalakon közlekedő vasúti járművek karbantartását, javítását, felújítását és korszerűsítését végző műhelyekre vonatkozóan e  rendelet rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Nem alkalmazható a  kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vagy iparvágányon közlekedő vasúti járműveket javító és időszakos vizsgálatát végző műhelyek esetében a) a 4. § (2) bekezdés c) és d) pontja, b) a 10. § (1) bekezdés a)–d) pontja és a 11. §, c) a 12. § (2)–(6) bekezdése, d) a 14. § b)–c) pontja, e) a 15. § (2) bekezdés d)–e) pontja, f ) a 17. § (2) bekezdés b)–e) pontja, g) a 18. § (1) bekezdés a) pontja. (3) A 4. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez a 4. § (2) bekezdés e) pontjától eltérően csak a műszaki vezető végzettségét igazoló dokumentumokat és a gyakorlati időt igazoló munkáltatói nyilatkozatot kell a kérelemhez csatolni. (4) A  12.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően a  műszaki vezetőnek legalább a  12.  § (6)  bekezdésében meghatározott szakirányú középfokú végzettséggel és legalább 5 éves, a  vasúti járműkarbantartás és javítás területén szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (5) Az e §-ban szabályozott tevékenység során a 13. § (2) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését nem kell alkalmazni. (6) A  17.  § (2)  bekezdés a)  pontjától eltérően a  műhelynek az  adatok rögzítéséhez és továbbításához zárt láncú számítástechnikai berendezésekkel nem kell rendelkeznie. (7) A  17.  § (2)  bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a  13.  § (1)  bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések, eszközök meglétét igazoló nyilatkozatot is. 20. § (1) A  keskeny nyomtávú (kisvasúti) vasúti pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveket javító és időszakos vizsgálatát végző műhelyekre nem kell alkalmazni: a) a 4. § (2) bekezdés c) és d) pontját, b) a 10. § (1) bekezdés a)–d) pontját és a 11. §-t, c) a 12. § (2)–(6) bekezdését, d) a 14. § b)–c) pontját, e) a 15. § (2) bekezdés d)–e) pontját, f ) a 17. § (2) bekezdés b)–e) pontját, g) a 18. § (1) bekezdés a) pontját. (2) A 4. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez a 4. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően csak a műszaki vezető végzettségét igazoló dokumentumokat és a  gyakorlati időt igazoló munkáltatói nyilatkozatot kell a  kérelemhez csatolni. (3) A  12.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően a  műszaki vezetőnek legalább a  12.  § (6)  bekezdésében meghatározott szakirányú középfokú végzettséggel és legalább 5 éves, a  vasúti járműkarbantartás és javítás területén szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (4) Az e §-ban szabályozott tevékenység során a 13. § (2) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését nem kell alkalmazni. (5) A 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a műhelynek az adatok rögzítéséhez és továbbításához zárt láncú számítástechnikai berendezésekkel nem kell rendelkeznie. (6) A  17.  § (2)  bekezdése szerinti kérelemhez csatolni kell a  13.  § (1)  bekezdésében meghatározott létesítmények, berendezések, eszközök meglétét igazoló nyilatkozatot is. 8. Záró rendelkezések 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 22. § Az engedélyesnek a) a 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak legkésőbb 2016. december 31-éig, b) a 10. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek legkésőbb 2017. december 31-éig, c) a 10. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételnek 2020. december 31-éig kell megfelelnie. 23. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter