18/2017. (XII. 21.) MEKH rendelete a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésének egyes eseteire vonatkozó jogkövetkezmények mértékéről és a

18/2017. (XII. 21.) MEKH rendelete a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésének egyes eseteire vonatkozó jogkövetkezmények mértékéről és alkalmazásáról. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12.  § i)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a hálózathasználati szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) csatlakozási érték: a  névleges csatlakozási teljesítmény alapulvételével a  szerződésszegéssel érintett fogyasztásmérőhöz felszerelt vagy a  csatlakozási ponthoz tartozó túláramvédelmi készülék névleges áramainak, vagy az állítható túláramvédelem beállítási értékeinek összege, Amperben meghatározva; b) ellenőr: az  elosztó megbízásából a  felhasználási hely vagy fogyasztásmérő-berendezés ellenőrzését végző személy; c) fogyasztásmérő-berendezés kiegészítő készülékei különösen: ca) az időprogram kapcsoló, cb) a különmért fogyasztókat vezérlő kapcsolóóra, cc) a központilag vezérelt vevőberendezés, cd) a mágneskapcsoló, ce) a vételezett és hálózatba táplált teljesítményt mérő és regisztráló készülékek, cf ) a mérőtranszformátorok, cg) a mérőtranszformátorok szekunder oldali vezetékei, ch) a távméréshez alkalmazott mérési, adatátviteli, adatrögzítő és feldolgozó egységek, valamint az azokhoz tartozó vezetékek, ci) a vételezhető és a hálózatba táplálható teljesítmény korlátozására szolgáló kismegszakítók, cj) olvadóbiztosítók, ck) beállítható túláramkorlátozóval rendelkező megszakítók, cl) a fogyasztásmérő-berendezés rögzítésére szolgáló alátéttábla, cm) minden elosztói zárópecséttel ellátott záró fedél, cn) a leágazási pontot követő elosztói vagy felhasználói tulajdonban álló méretlen vezetékszakasz; d) fogyasztásmérő-berendezés védelmét biztosító berendezés: az  elosztó által a  fogyasztásmérő-berendezésre vagy annak egyes részeire felhelyezett, elosztói zárópecséttel lezárt védőburkolat; e) helyszíni ellenőrzés: a  felhasználási hely vagy fogyasztásmérő-berendezés előre bejelentett, egyeztetett időpontban végzett, vagy előre be nem jelentett ellenőrzése, az ellenőrzés céljától függetlenül; f ) igazságügyi szakértői tevékenység: az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben foglalt magánszakértői tevékenység; g) kizárólagos őrizet: a  fogyasztásmérőhely vagy fogyasztásmérő-berendezés olyan elhelyezkedése, amely esetében a  fogyasztásmérő-berendezéshez és a  védelmét biztosító berendezéshez való hozzáférés csak a felhasználó által vagy közreműködésével biztosítható; h) közreműködő személy: szabálytalan vételezés feltárására irányuló helyszíni ellenőrzésen jelenlévő felhasználó, a  felhasználó képviselője, meghatalmazottja, független tanú vagy a  felhasználási helyre vagy fogyasztásmérőhelyre való bejutást biztosító személy; i) plomba: a méretlen hálózati részen, a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító berendezéseken elhelyezett hitelesítő szervi, gyártói, elosztói, vagy egyéb jogi zár; j) rendellenes állapottal előidézett kár: a  villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló jogszabályban meghatározott berendezés utánpótlási ára és cseréjének különdíja, valamint plombacsere esetén a  felszerelt plombák költsége, továbbá – a hitelesítés lejárta miatti mérőcsere kivételével – a munkaóra díj és kiszállási díj. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ában és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. 3. A szabálytalan vételezés jogkövetkezményeinek megállapításához szükséges előfeltételek 3. § (1) Szabálytalan vételezés miatt jogkövetkezmény csak abban az  esetben alkalmazható, ha a  fogyasztásmérőberendezés és a  fogyasztásmérő védelmét biztosító berendezések felszerelésekor, továbbá – az  elosztói leolvasás kivételével – a  felhasználási helyen végzett munkavégzéskor az  elosztó a  felszerelt berendezésekről, a  plombák számáról, azonosítójáról, és sérülésmentes külsejéről fényképet vagy felvételt készített oly módon, hogy azok alkalmasak legyenek a  berendezések és az  azokon található plombák ép és sértetlen állapotú átadásának bizonyítására. (2) A  fényképnek vagy felvételnek alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy az  a  felszerelés időtartama alatt készült. (3) Az  (1) bekezdésben foglalt elosztói tevékenységet az elosztó köteles dokumentáltan rögzíteni és a  felhasználónak vagy képviselőjének a  munkavégzést követően az  elosztói tevékenységet rögzítő dokumentumot átadni, amelyet a felhasználó vagy képviselője köteles átvenni. Amennyiben a felhasználó vagy képviselője a dokumentumot nem veszi át, vagy nem írja alá, akkor az elosztó köteles azt a felhasználó részére 15 napon belül tértivevényes levélben vagy a felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon megküldeni. (4) Az elosztó a (3) bekezdésben foglalt dokumentum átadásával vagy megküldésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a felhasználót az állagmegóvással kapcsolatos kötelezettségéről. 4. A fogyasztásmérő-berendezés és a védelmét biztosító berendezés, valamint az ezeken elhelyezett plomba sérülésének vagy hiányának bejelentésével kapcsolatos mulasztás 4. § (1) A  felhasználó köteles a  fogyasztásmérő-berendezés és a  védelmét biztosító berendezés, valamint az  azokon elhelyezett plomba sérülését vagy hiányát az elosztónak bejelenteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása rendellenes állapotot eredményez. (3) Az  (1)  bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén az  elosztó a  Vhr. 2. számú melléklet 19.13. a)  pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ha a mérés befolyásolásának, vagy megkerülésének lehetővé tételére utaló jel a berendezésekben nem állapítható meg. 5. § A  rendellenes állapottal előidézett kár miatti kárigényét az  elosztó jogcímenként határozza meg, és erről a felhasználót írásban, részletesen tájékoztatja. 5. Méretlen vételezés lehetővé tétele a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító berendezésen elhelyezett plomba, vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával vagy megkerülésével 6. § (1) A Vhr. 2. számú melléklet 19.9.  pont e)  pont eb) és ed)  alpontja szerinti szabálytalan vételezés lehetővé tételének minősül a) a  fogyasztásmérő-berendezésen és a  védelmét biztosító berendezésen elhelyezett plomba megrongálása vagy eltávolítása, b) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálása, vagy c) fogyasztásmérő-berendezés megkerülése ha méretlen vételezés, a  mérés befolyásolása, egyértelműen nem állapítható meg (a  továbbiakban: megrongált állapot). (2) A  védelmet biztosító berendezésen elhelyezett plomba megrongálása vagy eltávolítása ellenére sem állapítható meg a  szabálytalan vételezés lehetővé tétele, ha a  fogyasztásmérő berendezésen elhelyezett védelmi eszközök sérülésmentessége kizárja a méretlen vételezés, a mérés befolyásolás vagy megkerülés lehetőségét. (3) Az (1) bekezdésben foglalt szabálytalan vételezés lehetővé tétele esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. b) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (4) A  (2)  bekezdésben foglalt esetben az  elosztó kizárólag a  Vhr. 2. számú melléklet 19.13. a)  pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. 6. Szabálytalan vételezés megvalósítása a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával vagy megkerülésével 7. § (1) A Vhr. 2. számú melléklet 19.9. pont e) pont ec) és ee) alpontja szerinti szabálytalan vételezésnek minősül a) a  fogyasztásmérő-berendezésen és a  védelmét biztosító berendezésen elhelyezett plomba megrongálása vagy hiánya, vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálása, vagy b) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülése, ha egyértelműen megállapítható a  méretlen vételezés vagy a  mérés befolyásolása (a továbbiakban: befolyásolt állapot). (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befolyásolt állapotnak minősül különösen: a) a  fogyasztásmérő-berendezés külső vagy belső szerkezetének megváltoztatása, a  számlálószerkezet visszaforgatása; b) a tényleges fogyasztás mérését befolyásoló, vagy azt akadályozó eszköz fogyasztásmérő-berendezésen való elhelyezése; c) elektronikus fogyasztásmérő esetén a  fogyasztásmérő-berendezés mérésébe, mérési szoftverébe, adattovábbításába való beavatkozás; d) a fogyasztásmérő elektronikus alkatrészeinek külső elektromos impulzussal való megrongálása; e) a  feszültség áthidaló lemez nem üzemszerű állapota, ha a  fogyasztásmérő kapocs fedeléről a  plomba hiányzik vagy sérült; f ) a  bejövő és elmenő fázisvezetők felcserélt vagy közösített állapota, ha a  fogyasztásmérő kapocs fedeléről a plomba hiányzik vagy sérült; g) olyan energia áramlási viszonyok előidézése, amely a tényleges fogyasztástól eltérő mérési eredményt okoz. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkerülésnek minősül, ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a méretlen fővezetéken olyan méretlen leágazás van kialakítva, amelyre további műszaki beavatkozás igénye nélkül villamos energiát fogyasztó berendezés csatlakoztatható. (4) Az (1) bekezdésben foglalt szabálytalan vételezés esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. b) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. 7. Szabálytalan vételezés megvalósítása önkényes visszakapcsolással 8. § (1) A Vhr. 2. számú melléklet 19.9. pont e) pont ef ) alpontja szerinti önkényes visszakapcsolásnak minősül, ha az elosztó által kikapcsolt felhasználási helyen elosztói közreműködés nélkül helyreállításra kerül a villamosenergia-vételezés lehetősége. (2) Az önkényes visszakapcsolás esetén az elosztó a Vhr. 2. számú melléklet 19.13. b) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. 8. Szabálytalan vételezésnek nem minősülő felhasználás 9. § (1) Nem állapítható meg szabálytalan vételezés a 4. § (2) bekezdés, a 6. § (1) bekezdés és a 7. § (1) bekezdés szerinti állapot fennállása ellenére, ha: a) a fogyasztásmérőhely vagy a fogyasztásmérő-berendezés kizárólagos őrizete nem áll fenn, b) a  fogyasztásmérőhely felhasználó részére történő átadása vagy a  fogyasztásmérő-berendezés felszerelése nem a 3. §-ban foglaltaknak megfelelően történt meg, c) lejárt hitelességű fogyasztásmérőn keresztül történt a  szabálytalan vételezés, és nem áll fenn az  elosztó részére a Vhr. 2. számú melléklet 17.7. pontja szerinti kimentési ok, d) az  elosztó nem rendelkezik a  fogyasztásmérő hitelesítési bizonyítványával, vagy az  elosztó nem bizonyítja a fogyasztásmérő Európai Unió hitelesítési szabványainak való megfelelését, e) a  felhasználási helyen olyan megbontással járó, felújító újrahitelesítésen átesett fogyasztásmérő üzemel, amelynek belső szerkezetén feltárt elváltozásokról, sérülésekről kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy azok a felhasználónak felróható külső közrehatásból erednek, f ) a  felhasználási helyen olyan mintavételes hitelesítési eljáráson átesett fogyasztásmérő üzemel, amelynek kizárólag a  fékmágnes gyengeségéből eredő olyan mérési pontossági hibája van, amely nem a felhasználónak felróható külső közrehatásból ered, vagy g) a  felhasználó a  fogyasztásmérő-berendezésen és kiegészítő készülékein, a  fogyasztásmérő-berendezés védelmét biztosító berendezéseken elhelyezett plomba sérülését vagy hiányát haladéktalanul az  elosztó részére bejelentette és a  mérés befolyásolásának, vagy megkerülésének lehetővé tételére utaló jel a berendezésekben nem állapítható meg. (2) Nem állapítható meg a 6. § (1) bekezdés és a 7. § (1) bekezdés szerinti szabálytalan vételezés és jogkövetkezménye a  fogyasztásmérő-berendezés részét képező kismegszakító vagy kismegszakító belső szerkezetének kicserélése alapján. Az elosztó a rendellenes állapottal előidézett káron felül jogosult a szerződött és a felbővített áramerősség közötti részre csatlakozási alapdíj különbözet kiszámlázására, amelynek megfizetése nem jogosítja fel a felhasználót a felbővített áramerősség igénybevételére. 9. A szabálytalan vételezés megállapításának eljárási rendje 10. § (1) Az  elosztó a  szabálytalan vételezés miatt alkalmazható jogkövetkezményekkel abban az  esetben élhet, ha a VET, a Vhr. és e rendeletben előírt eljárási kötelezettségének teljeskörűen, igazolhatóan eleget tett. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését az elosztónak kell bizonyítania. 10. A felhasználási helyen végzett helyszíni ellenőrzésre vonatkozó szabályok 11. § (1) A  szabálytalan vételezés feltárására irányuló helyszíni ellenőrzésen közreműködő személynek jelen kell lennie. Az  a  személy, aki kizárólagos őrizet fennállása esetén az  ellenőrzést lehetővé teszi, közreműködő személynek minősül. Közreműködő személy jelenlétének hiányában az ellenőrzést nem lehet megkezdeni. (2) A  helyszíni ellenőrzést végző ellenőr részére az  elosztó fényképes igazolványt állít ki, amelyet az  ellenőr a közreműködő személy részére az ellenőrzés megkezdését megelőzően felmutat. A közreműködő személy számára az elosztó biztosítja az ellenőrzési jogosultság ellenőrzésének lehetőségét. (3) Az ellenőr az ellenőrzés megkezdése előtt a 2. mellékletben foglalt „Ellenőrzést megelőző tájékoztató lapon” rögzíti az ellenőrzés helyét és az ellenőrzés megkezdésének időpontját az év, a hónap, a nap, az óra és perc megjelölésével. (4) Az elosztó köteles igazolni, hogy a közreműködő személy az ellenőrzés kezdetén jelen volt. Az ellenőr az ellenőrzés megkezdésekor a közreműködő személy nevét, lakcímét és a közreműködés jogcímét rögzíti. 12. § (1) A  helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően az  ellenőr szóban és a  2.  mellékletben foglalt „Ellenőrzést megelőző tájékoztató lap” átadásával írásban, egyértelműen tájékoztatja a közreműködő személyt az ellenőrzésről és annak lehetséges jogkövetkezményeiről. A  tájékoztatásnak ki kell terjednie az ellenőrzés céljára, a  szabálytalan vételezés megállapítása iránti eljárás lefolytatására, a  közreműködő személy együttműködési kötelezettségére és a nyilvántartott felhasználó személyére. (2) A  közreműködő személy a  2.  mellékletben foglalt „Ellenőrzést megelőző tájékoztató lap” aláírásával nyilatkozik a 11. § (4) bekezdése szerinti adatainak helyességéről, valamint a tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételéről. (3) A  közreműködő személy a  helyszíni ellenőrzés során jogosult az  ellenőrzésről, vagy annak megállapításairól a helyszíni ellenőrzés megállapításait rögzítő írásbeli dokumentumban (a továbbiakban: jegyzőkönyv) nyilatkozatot tenni. Erre a jogára az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően szóban figyelmezteti a közreműködő személyt. (4) Szabálytalan vételezést elismerő nyilatkozatot csak a  felhasználó tehet. Ha a  helyszíni ellenőrzést követően a  felhasználó úgy nyilatkozik, hogy a  felhasználási helyre való bejutást biztosító személy képviseleti joggal nem rendelkezett, akkor e személy nyilatkozata, mint független tanú nyilatkozata vehető figyelembe. 13. § (1) Az ellenőr a jegyzőkönyvet a közreműködő személynek az ellenőrzés befejezésekor átadja. (2) Az elosztó a helyszíni ellenőrzés során készített fényképfelvételek példányát a felhasználónak az ellenőrzést követő 15 napon belül igazolható módon megküldi. (3) A fényképfelvételeknek meg kell felelniük a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak. (4) Ha a helyszíni ellenőrzés során nem a felhasználó volt jelen, akkor az elosztó az „Ellenőrzést megelőző tájékoztató lap” és a  helyszíni ellenőrzés során keletkezett dokumentumok másolatát a  felhasználónak az  ellenőrzést követő 15 napon belül igazolható módon megküldi. (5) Az  elosztó a  felhasználó erre vonatkozó kérése esetén az  ellenőrzés során készített fényképeket 5 napon belül digitálisan is a felhasználó rendelkezésére bocsátja. 14. § (1) Az  ellenőr nem intézhet a  közreműködő személyhez olyan kérést, javaslatot vagy ajánlást, amelynek teljesítése az  ellenőrzés helyszínének elhagyását igényli. Amennyiben olyan információ vagy dokumentum bemutatása szükséges, amely a  közreműködő személytől az  ellenőrzés helyszínének elhagyását kívánja meg, akkor az  ellenőrzést azonnal fel kell függeszteni, a  megszakítás okát és tényét, valamint az  ellenőrzés újrakezdésének tényét és ezen események dátumát és időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (2) Az  ellenőrzés során a  felhasználó hozzájárulásával a  felhasználás jellegét vagy a  fogyasztás mennyiségét esetlegesen lényegesen befolyásoló egyéb tényezők, körülmények is rögzíthetők. A  felhasználási helyen ilyen egyéb tényezőnek vagy körülménynek kell tekintetni különösen a megújuló energiaforrás (napelem, hőszivattyú), alternatív fűtési, meleg víz előállítási lehetőséget vagy az energiatakarékos készülékek alkalmazását. 15. § (1) Ha az  ellenőrzés során a  fogyasztásmérő-berendezésnek vagy valamely részének leszerelése válik szükségessé, akkor az  ellenőr köteles azt a  közreműködő személy jelenlétében leszerelni és becsomagolni. A  leszerelt fogyasztásmérő-berendezés vagy annak része nem kerülhet ki az  ellenőrzésen közreműködő személy látóköréből a leszerelésétől kezdődően egészen annak becsomagolásáig. (2) A leszerelt fogyasztásmérő-berendezést vagy annak részeit az ellenőr olyan csomagolással látja el, amely külsérelmi nyomok nélkül nem bontható fel. (3) A  csomagolásnak biztosítania kell a  fogyasztásmérő-berendezés részei leszereléskori állapotának megőrzését, azaz, hogy a csomagoláson keresztül ne érje a fogyasztásmérő-berendezést vagy annak részeit külső (mechanikai, elektromágneses) behatás, amely azok állapotát, működését befolyásolhatja. (4) A csomagolást a közreműködő személy és az ellenőr aláírásával látja el. Az aláírás megtagadásának tényét az ellenőr a jegyzőkönyvben rögzíti. (5) Az  ellenőr a  csomagoláson a  fogyasztásmérő-berendezés vagy annak részei beazonosításához szükséges jelzést helyez el. (6) Az  elosztó gondoskodik a  leszerelt fogyasztásmérő-berendezés vagy részei szállítása és tárolása során azok megfelelő nyomon követéséről és védelméről. 16. § A  leszerelt fogyasztásmérő-berendezés vagy részei szállítását és tárolását az  elosztó olyan informatikai, logisztikai rendszer alkalmazásával támogatja, amely kizárja az illetéktelen hozzáférést. 11. A felhasználási helyen végzett ellenőrzést követő intézkedések 17. § (1) Az  elosztó a  jegyzőkönyvet, továbbá az  egyéb rendelkezésre álló dokumentumot, valamint eljárását formai és tartalmi szempontból megvizsgálja. (2) Ha az elosztó az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy akadálya van a felhasználóval szembeni jogkövetkezmény érvényesítésének, a  szabálytalan vételezés megállapítására irányuló eljárást megszünteti, és erről az ellenőrzést követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót. (3) Az elosztó a helyszíni ellenőrzést követő 15 napon belül a  felhasználót írásban tájékoztatja arról, hogy a helyszíni ellenőrzésen milyen jellegű szabálytalan vételezés gyanúját tárta fel, és ennek milyen jogkövetkezményei lehetnek a felhasználóra nézve. (4) A  (3)  bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg az  elosztó felhívja a  felhasználó figyelmét, hogy jogosult az  ellenőrrel, a  közreműködő személlyel vagy az  ellenőrzés körülményeivel kapcsolatosan nyilatkozatot tenni, és az  ellenőrzéssel vagy annak megállapításaival kapcsolatosan kialakított álláspontjáról az  elosztót tájékoztatni. A  felhasználó nyilatkozattételi jogosultsága a  szabálytalan vételezés megállapítása iránti eljárás teljes időtartama alatt fennáll. (5) Ha a  felhasználó a  szabálytalan vételezés megállapítására irányuló eljárás során nyilatkozatot tesz, de ahhoz nem mellékeli az  abban foglaltak alátámasztásául szolgáló bizonyítékokat, úgy az  elosztó felhívja a  felhasználót a bizonyítékok pótlására. (6) Nem szükséges az  e  rendelet szerinti további bizonyítási eljárás lefolytatása a  szabálytalan vételezés jogkövetkezményeinek megállapításához, ha a  felhasználó a  szabálytalan vételezés megvalósulását vagy annak lehetővé tételét a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően írásban, jogfenntartás nélkül elismerte. 12. Az igazságügyi szakértő alkalmazására, kiválasztására, kirendelésére, vizsgálatára vonatkozó szabályok 18. § (1) Ha a  Vhr. alapján a  szabálytalan vételezés miatt a  fogyasztásmérő-berendezés vagy részeit érintő igazságügyi szakértői vizsgálat válik szükségessé, azon a felhasználó jogosult jelen lenni. (2) Az  elosztó az  igazságügyi szakértő, valamint a  szakértői vizsgálat helyszínének a  kiválasztásakor úgy jár el, hogy a vizsgálaton való részvétel ne okozzon aránytalan költséget a felhasználónak. (3) Az  elosztó az  igazságügyi szakértői vizsgálat helyéről, idejéről a  felhasználót legkésőbb a  helyszíni ellenőrzést követő 30. napig előzetesen tértivevényes levélben vagy az  átvétel igazolására alkalmas egyéb módon értesíti. Az  elosztó biztosítja, hogy az  értesítés a  felhasználó részére a  vizsgálat napját megelőző 15 nappal korábban kézbesítésre kerüljön. (4) A felhasználó a szakértői vizsgálatról szóló értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül – a megjelölt elérhetőségen egy alkalommal telefonon vagy elektronikus levélben – kérheti a  vizsgálat időpontjának vagy helyszínének módosítását. Az elosztónak a felhasználó kérésének elutasítását indokolnia kell, és azt a tervezett szakértői vizsgálat időpontja előtt legalább 5 nappal el kell juttatnia a felhasználóhoz. 19. § Ha az igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítés szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, a vizsgálatot az elosztó elhalasztja. 20. § (1) Az  elosztó az  igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítésében felhívja a  felhasználó figyelmét arra, hogy a távolléte nem jelenti a vizsgálat lefolytatásának akadályát. (2) Az  elosztó az  igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítésben tájékoztatja a  felhasználót az  igazságügyi szakértői vizsgálat céljáról és általános menetéről. Az  elosztó az  értesítésben felhívja a  felhasználó figyelmét arra, hogy az  igazságügyi szakértői vizsgálat során a  fogyasztásmérő-berendezés vagy annak része eredeti állapotának megőrzése, a  roncsolásmentes és utólag rekonstruálható vizsgálat nem biztosítható, a  vizsgált tárgy a  vizsgálat során megváltozik. (3) Az  elosztó az  igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló értesítésben tájékoztatja a  felhasználót, hogy a  felhasználó dönthet úgy, hogy a szakértői vizsgálaton az általa választott szakértővel vesz részt. 21. § (1) A  szakértő a  vizsgálatot teljes egészében a  vizsgálat előre meghatározott helyszínén és időpontjában végzi el. A vizsgálat előtt tájékoztatni kell a felhasználót a vizsgálat okáról, céljáról és módszereiről. (2) A  fogyasztásmérő-berendezés igazságügyi szakértői vizsgálata során a  megállapított tényeket helyben rögzíteni kell. (3) A szakértői vizsgálat előtt és alatt tapasztalt tényeket, a mért adatokat, továbbá a  fogyasztásmérő-berendezésnek vagy részeinek jellemző adatait jegyzőkönyvbe foglalja, és a  fogyasztásmérő-berendezésről vagy annak részeiről fénykép- vagy videofelvételt készít, illetve azokat a későbbi azonosításra alkalmas módon rögzíti. (4) Az elosztó a szakértői vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet a szakértői vizsgálat végén a felhasználónak átadja. (5) A  szakértő a  szakértői vizsgálatról szóló jegyzőkönyv alapján, a  vizsgálatot követő 15 napon belül szakvéleményt készít. A papíralapú fényképet, illetve a videofelvételt a szakvéleményhez csatolni kell. (6) Az  elosztó csak olyan szabálytalan vételezés miatt érvényesíthet jogkövetkezményt, amelyre vonatkozóan a szakértői vizsgálat végén a felhasználónak átadott jegyzőkönyv megállapítást és azt alátámasztó adatot tartalmaz. (7) Az  elosztó nem érvényesíthet jogkövetkezményt, ha a Vhr. 2. számú mellékletének 17.7.  pontjában foglaltak nem állnak fenn, valamint ha nem a 15. § szerinti módon került sor a csomagolásra. 22. § (1) A  felhasználó igénye esetén az  elosztó köteles lehetővé tenni, hogy a  felhasználó személyén túl, az  általa kiválasztott, legfeljebb két személy a szakértői vizsgálaton részt vegyen. A felhasználó jogosult arra, hogy a szakértői vizsgálaton az általa választott szakértővel vegyen részt. (2) A  felhasználó vagy az  (1)  bekezdés szerinti személyek a  szakértői vizsgálat során észrevételt tehetnek, az  elosztó által megbízott szakértőhöz kérdést intézhetnek. Az észrevételt vagy kérdést, valamint a szakértő ezekre vonatkozó nyilatkozatát a szakértői vizsgálat ténymegállapításait rögzítő jegyzőkönyvbe kell foglalni. 13. A szabálytalan vételezés miatt alkalmazható jogkövetkezmények és azok mértékei megállapításának eljárási rendje 23. § (1) Az elosztó köteles egyenként és összességében értékelni: a) a helyszíni ellenőrzés során keletkezett dokumentumokat, b) a szakértő eljárása során keletkezett dokumentumokat, c) a felhasználó által felkért szakértő szakvéleményét, d) a felhasználó által rendelkezésre bocsátott bizonyítási eszközöket, e) a felhasználási hellyel kapcsolatban rendelkezésére álló valamennyi dokumentumot, f ) a kizárólagos őrizet fennállását. (2) Az  elosztó, amennyiben szakértői vizsgálatra került sor, a  szakvélemény rendelkezésre állását követő 30 napon belül, amennyiben szakértői vizsgálatra nem került sor, a helyszíni ellenőrzést követő 30 napon belül a szabálytalan villamos energia vételezéssel kapcsolatos álláspontját – a  szakértői vélemény egyidejű megküldésével – írásban, igazolható módon közli a felhasználóval. (3) Az elosztó a (2) bekezdésben foglalt álláspontjában tájékoztatja a felhasználót: a) a szabálytalan vételezéssel összefüggő eljárás eredményéről, az esetlegesen alkalmazott jogkövetkezmények jogalapjáról, és azok mértékéről, b) a kötbér-mérték csökkentésének vagy a részletfizetésnek a lehetőségéről, a fizetési határidőről, c) a felhasználó által benyújtott, de figyelembe nem vett bizonyítási eszközök mellőzésének okáról, d) a felhasználó rendelkezésére álló panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről, valamint ezek elérhetőségeiről. 24. § (1) A  felhasználó által írásban, jogfenntartás nélkül elismert, vagy az  elosztó által e  rendelet szerint – a Vhr. 2. számú mellékletének 19.9. ea)  pontját kivéve – bizonyított szabálytalan vételezés esetén a  felhasználóval szemben az 1. mellékletben meghatározott képlet alapján számított kötbér érvényesíthető. (2) A  kötbéralap (Ka) összege kisfeszültségű hálózatról ellátott felhasználó esetén 5000 forint, közép- és nagyfeszültségű hálózatról ellátott felhasználó esetén 15 000 forint. (3) A minősítési tényező (Mt) értéke a) a 6. § (1) bekezdése szerinti szabálytalan vételezés esetén 0,5; b) a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálytalan vételezés esetén 0,75; c) a 7. § (1) bekezdés b) pontja és 8. § (1) bekezdése szerinti szabálytalan vételezés esetén 1,0. (4) Az ismétlődési tényező (It) mértéke a) ha a  helyszíni ellenőrzést megelőző két éven belül nem állapítottak meg szabálytalan vételezést a felhasználóval szemben: 1; b) ha a helyszíni ellenőrzést megelőző két éven belül egy alkalommal állapítottak meg szabálytalan vételezést a felhasználóval szemben: 2; c) ha a  helyszíni ellenőrzést megelőző két éven belül kettő vagy annál több alkalommal állapítottak meg szabálytalan vételezést a felhasználóval szemben: 5. (5) A  kétéves időszakon belül a  6–8.  §-okban szabályozott bármely szabálytalan vételezés megalapozza a  magasabb ismétlődési tényező alkalmazását. (6) Több fázisú csatlakozás esetén csak a szerződésszegéssel érintett egyes fázisok amper értékeit kell figyelembe venni. (7) Méretlen leágazás esetén a kötbérszámítás alapját képező csatlakozási értékként az áramkörben lévő elemek közül a legkisebb átvivő képességét kell figyelembe venni. (8) Az  elosztó a  szabálytalan vételezés miatt felmerült igazolt költségeit csak az  alkalmazott kötbért meghaladó mértékben jogosult érvényesíteni. 25. § (1) A  felhasználóval szemben szabálytalan vételezés miatt megállapított kötbér összegéből az  elosztó kötbér-mérséklést vagy részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Amennyiben a  részletfizetést választó felhasználó a törlesztő részlet kifizetésével késedelembe esik, a fennmaradó kötbérhátralék egy összegben esedékessé válik. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kedvezmény biztosításának megítéléséhez az  elosztó – erre vonatkozó írásbeli, kifejezett felhasználói hozzájárulás (adatkezelési hozzájárulás) birtokában – kérheti, figyelembe veheti a  felhasználó által önkéntesen átadott, vagyoni, jövedelmi viszonyokra, egészségügyi állapotra, eltartottak számára vonatkozó adatokat. (3) Az  (1) és (2) bekezdés figyelembevételével biztosított kedvezményt minden felhasználó számára azonos feltételek mellett kell nyújtani, amely feltételeket az elosztó belső szabályzatban köteles rögzíteni. 26. § Ha az  elosztó a  szabálytalan vételezés megállapítására irányuló eljárás lezárásakor a  felhasználóval szemben nem állapít meg szabálytalan vételezést, de a felhasználó a fogyasztásmérő-berendezés igazságügyi szakértői vizsgálatán részt vett, úgy az elosztó köteles a felhasználó részére az eljárás során felmerült és igazolt költségeit megtéríteni. 14. Záró rendelkezések 27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Dr. Dorkota Lajos s. k., elnök