2004. XXXIII. törvény az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról.

2004. XXXIII. törvény az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról. Az Országgyűlés — figyelemmel a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésnek a mindennapi életvitelhez elengedhetetlen utazási igények kielégítésében betöltött szerepére — a személyszállítási közszolgáltatások hatékonyságának növelése és színvonalának javítása, valamint a közpénzek ésszerű és átlátható módon történő felhasználása érdekében, az Európai Unió közlekedési közszolgáltatásokra vonatkozó előírásaival összhangban a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. § (1) Ezt a törvényt kell — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — alkalmazni az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállításra, valamint a nem szerződésen alapuló különcélú menetrend szerinti személyszállításra. (2) A törvény hatálya nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett személyszállításra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől. A törvényt az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el. (3) A közforgalmú kötöttpályás közlekedést műszaki okból helyettesítő autóbuszjárattal végzett személyszállításra a törvénynek a III. fejezetben szereplő rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a járat üzemeltetése meghaladja a két hónapot. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában a) menetrend: a járat útvonalának kezdő és végpontját, a megállóhelyeket, mindezekre vonatkozóan az indulási és érkezési időpontokat, vagy a járat napi első és utolsó indulási időpontját és a köztes járatgyakoriság ismertetését tartalmazó szolgáltatási előírás, b) menetrend szerinti személyszállítás: a menetrend alapján végzett, az utazási feltételek megtartásával bárki által igénybe vehető közszolgáltatás, c) helyi személyszállítás: a település közigazgatási határán belül — helyi díjszabás alapján — végzett menetrend szerinti személyszállítás, ideértve a település közigazgatási határon kívül eső vasútállomására (vasúti megállóhelyére), komp- vagy révátkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítást is, d) helyközi (távolsági) személyszállítás: a települések között belföldön végzett menetrend szerinti személyszállítás, ideértve az annak részeként egyes települések közigazgatási határán belül — helyközi (távolsági) díjszabás alapján — végzett személyszállítást is, e) különcélú menetrend szerinti személyszállítás: az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával, az utazást szervező személyétől függetlenül. II. Fejezet BELFÖLDI MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS Ellátási felelősség, közigazgatási feladatok 3. § (1) Helyi közlekedésben a települési (fővárosi) önkormányzat, helyközi (távolsági) közlekedésben az állam feladata a közforgalmú közlekedés részeként a lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti autóbusz-közlekedés biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. (2) Az állam — külön törvény alapján — a helyi személyszállítás ellátásához az érintett önkormányzatoknak kiegészítő normatív támogatást, a helyközi (távolsági) személyszállítás ellátásához pedig kizárólag e célra felhasználható, elkülönített forrást biztosít a központi költségvetésből, és valamennyi szolgáltatónak ellentételezi az általa nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesést. (3) Az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati feladat ellátásáról az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat), állami feladat ellátásáról a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (4) Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter a) helyi személyszállítás helyközi (távolsági) járattal történő lebonyolítására, b) helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállításra, c) helyközi (távolsági) járat közös üzemeltetésére írásban megállapodhatnak. (5) A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a közszolgáltatás valamennyi feltételét — kiemelten a menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a szolgáltató esetleges veszteségeinek ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket — meg kell határozni. A szolgáltató megállapodás szerinti megbízására helyi járat esetén az önkormányzat, helyközi (távolsági) járat esetén a miniszter jogosult. 4. § (1) Az önkormányzat, illetve a miniszter (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) feladatkörébe tartozik: a) a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra) és a szolgáltatóval szemben; b) a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a köz számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése; c) társadalmilag indokolt utazási igények kielégítését szolgáló, de üzleti alapon jövedelmezően nem biztosítható szolgáltatás esetén a szolgáltató közszolgáltatási feladatra kötelezése és az abból származó veszteségeinek kiegyenlítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés együttesen, továbbá a közforgalmú kötöttpályás és vízi közlekedéssel integrált közlekedési rendszert alkosson az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználásával. 5. § A közszolgáltatási feladatokat és a kapcsolódó követelményeket a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni: a) a lakosság életviteléhez tartozó intézményrendszer elérhetősége, eljutási lehetőségek a centrumokba (településközpontokba), vonzásközpontokba a lakosság utalási igényeinek megfelelően, b) a településfejlesztési és területfejlesztési igények, c) a szolgáltatások minőségével szemben támasztott el várások (pl. eljutási sebesség, gyakoriság, pontosság, megbízhatóság, zsúfoltság, utasbiztonság, tisztaság), d) a mozgásukban korlátozott személyek utalási lehetőségei, e) a szolgáltatások közötti összhang és a szolgáltatók közötti együttműködés a menetrend, az átszállási lehetőségek, a jegyrendszer és az utastájékoztatás tekintetében, f) a járművek és szolgáltatási infrastruktúra színvonala, azok használata, környezeti hatások, g) a személyzettel szembeni elvárások, foglalkoztatási feltételek, h) a szolgáltatások ráfordításigénye. Szolgáltató kiválasztása 6. § (1) Belföldi menetrend szerinti személyszállítással — a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett (15. §) és a kabotázs (16. §) személyszállítás kivételével — a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg. Közszolgáltatási szerződés a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító nyilvános pályázati eljárás nyertesével köthető. Külföldi székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára. Az ellátásért felelős a pályázaton való részvételből kizárhatja azt a szolgáltatót, amely a pályázat tárgyát képező szolgáltatási területen kizárólagos joggal rendelkezik a menetrend szerinti személyszállításra. (2) A pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább 2 országos napilapban, továbbá a miniszternek a közlekedésért felelős minisztérium hivatalos lapjában, az önkormányzatnak a Belügyminisztérium hivatalos lapjában és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról. (3) A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell: a) az ellátandó közszolgáltatási tevékenységet és a minimális közszolgáltatási követelményeket, b) a tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott és egyéb feltételeit, c) a tevékenység végzésével együtt járó szolgáltatói jogosultságokat és kötelezettségeket, d) a szolgáltató tevékenységét érintő más szolgáltató jogosultságairól való tájékoztatást, e) a szolgáltató birtokába vagy használatába kerülő létesítmények, eszközök meghatározását, azok működtetésének és használatának feltételeit, f) az ellátásért felelős szolgáltatóval szembeni jogosultságait és kötelezettségeit, g) tájékoztatást a korábbi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról, annak teljesítményeiről és az általa alkalmazott díj- és jegyrendszerről, h) az alvállalkozó közreműködésére vonatkozó feltételeket, i) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit, j) minden olyan további feltételt, amelyet az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben érvényesíteni kíván. (4) A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait az 5. §-ban foglaltak alapján kell meghatározni. A feltételek körében az ellátásért felelős a szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a korábbi szolgáltató munkavállalóinak, illetőleg azok meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül. (5) A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén, az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján — a pályázati kiírásban meghatározott módon — előminősítéssel élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható. (6) A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indoklását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és amennyiben van ilyen — a szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető veszteség-kiegyenlítés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltakra mint közérdekű adatokra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. § (1) Pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében bízható meg a szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi ellentételezésre — ide nem értve a fogyasztói árkiegészítést — nem válik jogosulttá. Az aján latkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 6. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti eljárás a hálózat, illetőleg a közszolgáltatási feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése céljából. 8. § (1) Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével. E szolgáltatásért a szolgáltató veszteségkiegyenlítést nem kaphat. A közszolgáltatási szerződés lejártát követően a közvetlen megbízás jogintézménye nem alkalmazható. (2) Az ellátásért felelős közvetlenül bízza meg közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló szolgáltatót, ha a) a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat hiányában eredménytelenül zárult, b) a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében kiválasztott szolgáltatóval ellehetetlenült, c) a korábbi szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye, d) egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága. (3) A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosításával új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 1 évre szólhat. (4) A közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 6. § (6) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni. Közszolgáltatási szerződés 9. § (1) A közszolgáltatási szerződés határozott időtartamra, de legfeljebb a tevékenység megkezdésének napjától számított 8 évre köthető meg, meghosszabbítás lehetősége nélkül. A szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester, a Magyar Állam nevében a miniszter jogosult. Pénzügyi ellentételezésre vonatkozó kötelezettséget tartalmazó szerződést a miniszter a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével írhat alá. (2) A szerződésnek — a Tanács, a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, az 1893/91/EGK tanácsi rendelettel módosított 1191/69/EGK rendeletére (a továbbiakban: tanácsi rendelet) is figyelemmel — tartalmaznia kell: a) a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, esetleges közszolgáltatási kötelezettségeit és minden egyéb közszolgáltatási követelményt, a kiegészítő szolgáltatásokat, b) a közszolgáltatási feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek részleteit, az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket, a folyamatos szolgáltatás garanciális eszközeit, c) a vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szolgáltató birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, d) a személyszállítási feltételekre, az alkalmazható díjés jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, a díjak megállapítására és megváltoztatására vonatkozó szabályokat, e) a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő szolgáltatói jogokat és kötelezettségeket, kiemelten a kizárólagos jogokra vonatkozó feltételeket, f) az ellátásért felelős szolgáltatóval szembeni jogait és kötelezettségeit, ideértve az adatszolgáltatásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, g) a közszolgáltatási feladatok, illetve a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásáért járó ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait, h) a szerződés módosításának, kiegészítésének feltételeit, figyelemmel az előre nem látható eseményekre is, i) a szerződéses kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó szankciókat, jogkövetkezményeket, a szerződés felmondásának feltételeit, az esetleges jogviták rendezésének módját, j) a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés érvényességi időtartamát. (3) A szerződésben szabályozni kell a szolgáltatónak a szerződés teljesítésével kapcsolatos — legalább évenkénti — adatszolgáltatási kötelezettségét, amely lehetővé teszi az ellátásért felelős számára a szolgáltató közszolgáltatási tevékenységének, a közszolgáltatási követelmények teljesítésének megítélését. A szolgáltató — az üzleti titokra vonatkozó előírások betartásával — tájékoztatni tartozik az ellátásért felelőst, ha más közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy más nemzetközi, különcélú menetrend szerinti, különjárati — személyszállítást is ellát. (4) A szerződésben a szolgáltató kötelezhető a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésére és a menetrend módosításának kezdeményezésére szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében. (5) A menetrend a közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrend közzétételére — amennyiben a szerződés erre vonatkozóan külön nem rendelkezik — a szolgáltató köteles menetrendkönyvben vagy hirdetményben a hatálybalépést megelőzően legalább 15 nappal, feltüntetve a menetrend érvényességi idejét, a szol gáltató megnevezését, a vonalak, járatok megjelölését, az útirányra és a megállóhelyekre, a járatok időbeli közlekedtetésére, az átszállási lehetőségekre, csatlakozásokra vonatkozó információkat és helyközi (távolsági) járat esetén a díjszabási kilométer-távolságot is. A menetrendben feltüntetett járatokkal utazni kívánókkal szemben a szolgáltatót — külön jogszabály előírásai szerint — szerződéskötési kötelezettség terheli. (6) Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatónak kizárólagos jogot biztosít valamely területen, a beleegyezése nélkül csak a 10. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, valamint abban az esetben korlátozható, ha arról a szerződés kifejezetten rendelkezik. A szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más személyre — kivételesen indokolt esetben — az ellátásért felelős hozzájárulásával ruházható át. Közszolgáltatási kötelezettség, veszteség-kiegyenlítés 10. § (1) A szolgáltató nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt közszolgáltatásra. Amennyiben a szolgáltató valamely feladatot a továbbiakban nem szándékozik végezni, valós veszteségeinek bemutatásával az ellátásért felelőstől kérheti a közszolgáltatási feladat alóli felmentését. (2) Pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon) kizárólagos joggal bíró szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt joggal abban az esetben élhet, ha számszerűen alátámasztva igazolja az utazási igények és egyéb körülmények szerződés megkötését követő jelentős változását. (3) Az ellátásért felelős közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha a) az adott közszolgáltatás biztosítását a köz érdeke megköveteli, és b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, továbbá c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő valós veszteségét. (4) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően az ellátásért felelős köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell. (5) Amennyiben a (4) bekezdés alapján az ellátásért felelős más szolgáltatót bíz meg, a felmentését kérő szolgáltató adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát közszolgáltatási szerződésének módosításával meg kell szüntetni. 11. § (1) Veszteség-kiegyenlítés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára a tanácsi rendelet előírásai vonatkoznak. (2) Nem kell az (1) bekezdésben említett tanácsi rendeletet alkalmazni az önkormányzat feladatkörébe tartozó személyszállítási közszolgáltatásra — ideértve a helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást is —, amennyiben a) az önkormányzat és a szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, és b) a szolgáltatót megillető veszteség-kiegyenlítés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épül, valamint c) a veszteség-kiegyenlítés mértéke nem haladja meg a szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és egy méltányos nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb kapcsolódó bevételekkel nem fedezett összegét, továbbá d) a veszteség-kiegyenlítés számításánál figyelembe vett költségek — amennyiben a szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra — nem a szolgáltató tényleges költségein alapulnak, hanem azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeire épülnek. (3) Pénzügyi ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően. (4) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy a (3) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követő 5 évig meg kell őriznie. III. Fejezet ENGEDÉLYKÖTELES MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS Közös szabályok 12. § (1) A szolgáltató a) menetrend szerinti nemzetközi személyszállítást, b) különcélú menetrend szerinti személyszállítást, amennyiben az nem a szállítás megrendelője és a szolgáltató között megkötött szerződés alapján történik, c) közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárattal történő személyszállítást, d) menetrend szerinti és különcélú menetrend szerinti kabotázs személyszállítást járati engedéllyel végezhet. (2) Járati engedély a szolgáltató kérelmére, az abban foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre adható ki. Az engedély kérelemre megújítható. Menetrend szerinti nemzetközi személyszállítás 13. § (1) A Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti menetrend szerinti személyszállításra jogosító járati engedély kiadására a Tanács, az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, a 11/98/EK rendelettel módosított 684/92/EGK rendeletében foglalt előírásokat kell alkalmazni. Az engedélyt — amennyiben az arra irányuló kérelmet Magyarországon nyújtották be — a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) adja ki. (2) Nem tagállamba irányuló menetrend szerinti személyszállítás esetén a járati engedélyt a KKF a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően adja ki. Különcélú menetrend szerinti személyszállítás 14. § (1) Belföldi különcélú menetrend szerinti járatra szóló engedély kiadására helyi személyszállítás esetén a települési (fővárosi) önkormányzat jegyzője, helyközi (távolsági) személyszállítás esetén a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult. A járati engedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá működőképességének veszélyeztetésével. (2) A Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti különcélú menetrend szerinti személyszállításra jogosító járati engedély kiadására a 13. § (1) bekezdésében foglaltak vonatkoznak. Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, nem az Európai Unió tagállamába irányuló különcélú menetrend szerinti személyszállítás nem végezhető. Közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratok 15. § (1) A közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló járati engedélyt helyi közforgalmú vasúti személyszállítás helyettesítése esetén a települési (fővárosi) önkormányzat jegyzője, országos közforgalmú személyszállítás helyettesítése esetén a miniszter adja ki. Az engedély kiadása műszaki indok esetén nem tagadható meg, azonban a szolgáltatás csak olyan — a menetrendi időpontokra és a megállóhelyek igénybevételére vonatkozó — feltételekkel engedélyezhető, amelyek más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogait nem sértik és működőképességét nem veszélyeztetik. (2) Országos közforgalmú vasúti személyszállítást helyettesítő autóbuszjáratra, amennyiben annak engedélyezését — külön törvény alapján — a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság saját gazdasági érdekeire tekintettel kéri, járati engedély csak az érintett települések önkormányzatával történt előzetes egyeztetés alapján, az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel adható ki. Kabotázs 16. § (1) Az Európai Unió tagállamában bejegyzett szolgáltató — ide nem értve a Magyarországon székhellyel (lakóhellyel) rendelkező szolgáltatót — belföldi menetrend szerinti személyszállítást a Tanács valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló 12/98/EK rendeletében foglalt feltétekkel, a miniszter által kiadott járati engedéllyel végezhet. Az engedély kiadására a 8. § (1) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a 12. § (2) bekezdésében szereplő eltéréssel. (2) Nem az Európai Unió tagállamában bejegyzett szolgáltató — amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik — belföldi menetrend szerinti személyszállítást nem végezhet. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések 17. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépését megelőzően kiírt koncessziós pályázat nyertese, illetőleg a koncessziós társaság, valamint az — az állam vagy önkormányzat többségi részesedésével menetrend szerinti személyszállítás céljára alapított — a gazdálkodó szervezet, illetve költségvetési, önkormányzati intézmény, amely a törvény hatálybalépésekor szerződés alapján végez menetrend szerinti személyszállítást, a (koncessziós) szerződés érvényességi időtartamán belül az abban foglalt tevékenységet változatlan feltételekkel folytathatja. (3) A (2) bekezdésben nem említett, a törvény hatálybalépésekor menetrend szerinti személyszállítást végző gazdálkodó szervezet, illetve költségvetési, önkormányzati intézmény az e törvény II. fejezetében szabályozott tevékenységet közszolgáltatási szerződés nélkül legfeljebb 2004. december 31-éig végezheti. (4) A 3. § (4) bekezdésében szereplő, a törvény hatálybalépésekor végzett tevékenység az ellátásért felelősök közötti megállapodás megkötéséig, de legfeljebb 2004. december 31-éig változatlan feltételekkel végezhető. (5) Az ellátásért felelős az adott működési területen a törvény hatálybalépésekor közszolgáltatást nyújtó szolgáltatót pályázati, illetőleg ajánlatkérésen alapuló eljárás lefolytatása nélkül is megbízhatja, feltéve hogy e szolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést legkésőbb 2004. december 31-éig az e törvényben foglalt feltételekkel megköti. (6) E törvény hatálybalépését megelőzően kiadott járati engedélyek a bennük foglalt feltételekkel érvényesek. (7) E törvény hatálybalépésekor üzemeltetett közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat engedély nélkül 2004. december 31-éig közlekedhet. Hatályukat vesztő, módosuló rendelkezések 18. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/A. §-a, valamint az azt módosító, a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben tárgyú 1992. évi XXXIX. törvény 8. §-a és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi X. törvény 1. §-a, b) a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet 4. §-a és 5. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt módosító, egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú mellékleletének 10. b) pontja, c) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 18. §-ának (1) bekezdése és 21. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról szóló 20/1991. (I. 29.) Korm. rendelet 6. §-ának a 21. § (2) bekezdésének szövegét megállapító része, továbbá az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (MI. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (6) bekezdése, d) a személyszállítási menetrendekről szóló 7/1985. (VII. 11.) KM rendelet, valamint az azt módosító egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 15/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 10. §-a. (2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,m) a menetrend alapján trolibusszal végzett közforgalmú — közúti személyszállítás,’’ (3) A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,a) külön törvény alapján végzett menetrend szerinti közforgalmú vasúti vagy közúti személyszállítási szolgál tatást,’’ Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke