131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelete a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról.

131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelete a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról. A Kormány a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a Miniszterelnöki Hivatalra, a minisztériumokra, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervekre és központi hivatalokra, valamint ezek centrális alárendeltségű közigazgatási szerveire, b) a külön jogszabályban1 meghatározott helyi védelmi igazgatási szervekre, c) a külön jogszabályban2 meghatározott honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő más szervekre, d) a külön jogszabályban3 meghatározott vagyoni szolgáltatásra kötelezettekre (a továbbiakban: szolgáltatók). Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) felelős teljesítő szervek: ágazati ellátási felelősséggel az ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: ágazati miniszter), területi ellátási felelősséggel a külön jogszabályban 4 meghatározott illetékes fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban: megyei védelmi bizottság) elnöke, valamint azok akik a követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási igényeinek teljesítéséhez szükséges vagyoni szolgáltatások biztosításáért elsődlegesen felelősek, a pénzellátásért felelős Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, a statisztikai adatszolgáltatásért — a külön jogszabályban5 foglaltak keretein belül — felelős Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke; b) gazdaságfelkészítés: a védelem- és a gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos, békeidőben folytatott tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont közigazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi célú felszabadítására; 1 A Hvt. 259. § c) pontja. 2 A Hvt. 66. § (1) bekezdése. 3 A Hvt. 69. § (3) bekezdése. 4 A Hvt. 15. § (1) bekezdése. 5 A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény. c) gazdaságfelkészítési feladatok: a békeidőszaki felkészülési szolgáltatások, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos tervezés, beruházás, készletezés, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás; d) gazdaságfelkészítési szerződés: a gazdaságfelkészítési feladatok ellátására vonatkozó szerződés; e) gazdaságfelkészítési tervezés: a védelemgazdasági alapterv négyévenkénti elkészítési és évenkénti rendszeres felülvizsgálati folyamata; f) gazdaságmozgósítás: a külön jogszabály6 alapján kormánydöntéssel elrendelhető intézkedés vagy intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erőforrásoknak a gazdaságmozgósítási helyzet hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevételét teszi lehetővé; g) gazdaságmozgósítási feladat: kormányintézkedés, illetve a külön jogszabályban7 meghatározott igénybevételi eljárás során elrendelt, vagy gazdaságmozgósítási szerződésben kikötött vagyoni szolgáltatás, valamint a külön jogszabályban 8 meghatározott honvédelmi munkakötelezettség alapján elrendelt munkateljesítés; h) gazdaságmozgósítási helyzet: ha) a kihirdetett minősített időszak, hb) a minősített időszaki fenyegetettség kialakulásának közvetlen kockázatát jelentő esemény, helyzet, ha okszerűen lehet számolni a minősített időszak kihirdetését indokoló esemény bekövetkezésének valószínűségével, hc) a minősített időszak kihirdetését nem indokoló olyan hazai vagy nemzetközi esemény, állapot, amely veszélyezteti az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, a természetes és az épített környezetet, a közrendet és közbiztonságot, az alkotmányos rendet, a nemzetközi stabilitást, hd) a katonai válságreagálási9, béketámogató műveletben 10 vagy nemzetközi segítségnyújtásban11 való közreműködés [a hb)—hd) pontok a továbbiakban együtt: egyéb gazdaságmozgósítási helyzet]; i) gazdaságmozgósítási előszerződés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó előszerződés; 6 A Hvt. 8. § (1) bekezdés d) pontja. 7 A Hvt. 194. §-a. 8 A Hvt. 133. § (1) bekezdése. 9 A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvény 5. cikk. 10 Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvény VI. fejezet, az 1999. évi I. törvény nem 5. cikk hatálya alá eső béketámogató műveletek. 11 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § d) pontja. j) gazdaságmozgósítási szerződés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó szerződés; k) követelménytámasztó szervek: a fegyveres erőket, rendvédelmi szerveket felügyelő miniszterek, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter; a szövetséges fegyveres erők tekintetében a Kormány; a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom működése tekintetében az ágazati miniszterek; a bíróságok tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalának vezetője; a lakosság ellátása tekintetében az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke; l) minősített időszak: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli állapotnak, illetve a 19. §-a (3) bekezdésének i) pontja alapján szükségállapotnak kihirdetett időszak, vagy a 35. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján veszélyhelyzetnek minősített, illetve a 19/E. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott esemény; m) minősített időszaki ellátás: a gazdaságmozgósításnak a 3. § a)—c) pontjaiban foglalt alapfeladatai minősített időszak esetén; n) rögzített hadiipari kapacitás: a gazdaságmozgósítási feladatra kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem üzemelő hadiipari szolgáltató kapacitását jelenti, amelyet a Kormány annak minősített; o) vagyoni szolgáltatás: a külön jogszabályban12 meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás; p) védelemgazdasági alapterv: a gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szervek által elkészített dokumentum; q) törzskészlet: a tartalékok egyes elemeire meghatározott, minimális — állandóan raktáron tartandó mennyiségnek megfelelő — készletszint; r) védelmi célú hányad: az egyes állami tartalékok gazdaságmozgósítási célra készletezett elemeinek összessége. A gazdaságmozgósítás alapfeladata 3. § A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása a) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek mozgósításához és mozgósítás utáni működéséhez, b) a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot a Magyar Köztársaság területén végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátásához, c) a lakosság alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel valamint alapvető köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásához, 12 A Hvt. 69. § (3) bekezdése és a 191. § (1) bekezdés a)—d) pontjai. d) az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működéséhez, e) a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához. A gazdaságfelkészítési tevékenység 4. § (1) A gazdaságmozgósítási helyzetek kezelésére való felkészülés érdekében az 1. §-ban felsorolt szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytatnak. (2) A gazdaságfelkészítési tevékenység magában foglalja: a) az 5. §-ban részletezett gazdaságfelkészítési tervezést, b) a gazdaságfelkészítési feladatok ellátását, c) jogszabály-előkészítő tevékenységet, d) a külön jogszabályban13 meghatározott — gazdaság mozgósítási célú — intézkedési tervek elkészítését. (3) A gazdaságfelkészítési feladatok végrehajtásának finanszírozása külön jogszabályok14 rendelkezései alapján történik. (4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogszabályelőkészítő tevékenység a gazdaság rendkívüli működésére vonatkozóan kiterjed a) a külön jogszabályban15 meghatározott minősített időszaki rendkívüli intézkedéseknek és az egyéb szükséges gazdaságmozgósítási rendelkezéseknek a békeidőszaki hatályos jogszabályokba való beépítésének kezdeményezésére, b) speciális, minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabálytervezetek előkészítésére. A gazdaságfelkészítési tervezés 5. § (1) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szervek védelemgazdasági alaptervet készítenek. (2) Tervező szervek a következők: a) központi tervező szerv: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, b) ágazati tervező szervek: a minisztériumok és az irányí tásuk vagy felügyeletük alá tartozó országos hatáskörű szervek, valamint az MNB, továbbá az OIT Hivatala, 13 A Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. § (2) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 35. § (2) bekezdése. 14 A Hvt. 8. § (4) bekezdésének b) pontja, 13. § (2) bekezdésének c) pontja, 15. §-ának (7) bekezdése, 18. §-ának (3) bekezdése, 19. §-ának (6) bekezdése, valamint a Vhr. 2. §-a, 6. §-a, 17. §-ának (2)—(3) bekezdése, 19. §-ának (5) bekezdése. 15 A Hvt. 233—248. §. c) területi tervező szervek: a megyei védelmi bizottságok és az ágazati tervező szervek területi szervei, d) helyi tervező szervek: a külön jogszabályban16 meghatározott helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek, e) a 6. §-ban foglaltak szerint kijelölt szolgáltatók (a továbbiakban: kijelölt szolgáltatók). (3) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének folyamata magában foglalja a) a követelménytámasztó szervek által a nemzetgazdaságtól igényelt, a békeidőszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás-igény felmérését, b) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint a követelménytámasztó szervek a) pont szerinti többlet erőforrás-igényének biztosításához szükséges ágazati és import igények felmérését, c) a lakosság minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezését, d) az a)—c) pontok szerinti igények kielégítésére vonatkozó tervek elkészítését, e) a gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezését, f) a minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben felmerült igények kielégítéséhez a pénzügyi fedezet tervezését, az ehhez szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését, g) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási teljesítőképességének ellenőrző vizsgálatát, h) a gazdaságfelkészítési szerződések és a gazdaságmozgósítási előszerződések megkötését, valamint a gazdaságmozgósítási szerződések előkészítését, i) a védelmi célú tartalékok összetételének, forrásának és minőségmegóvó cseréjének tervezését, j) a kijelölt szolgáltatók gazdaságmozgósítási feladatai végrehajtásához szükséges erőforrás-igény kielégítésének tervezését, k) a statisztikai tényadatok gyűjtését a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól. (4) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének és rendszeres felülvizsgálatának folyamatát a központi tervező szerv koordinálja. Az ágazati tervező szervek az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó országos és területi szervek részére, a megyei védelmi bizottságok a helyi tervező szervek részére határozzák meg a védelemgazdasági alapterv elkészítéséhez szükséges tervezési feladatokat. 16 A Hvt. 17. §-a. (5) A gazdaságfelkészítési tervezés ágazati feladatai végrehajtásának irányítását az ágazati tervező szervek a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak végrehajtására létrehozott, külön jogszabályban 17 meghatározott önálló szervezeti egységek útján látják el. (6) A gazdaságfelkészítési tervezés területi feladatait a területi tervező szervek végzik: a megyei védelmi bizottságok titkárságai — gazdaságmozgósítási szakreferens alkalmazása mellett — a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával; az ágazati tervező szervek területi szervei az (5) bekezdésben megjelölt önálló szervezeti egységek vezetőjének irányításával. (7) A gazdaságfelkészítési tervezés helyi feladatait — a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával — a helyi tervező szervek végzik. (8) A védelemgazdasági alapterv fejezetek elkészítését és rendszeres felülvizsgálatát a (3) bekezdés a) a)—c) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az illetékes követelménytámasztó szervek, b) a d) és a h) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az ágazati miniszterek és a megyei védelmi bizottságok, c) az e)—f) pontjaiban foglaltak tekintetében — a tervező szervek javaslatai alapján — a pénzügyminiszter, d) a g) pontjában foglalt feladatok tekintetében — a pénzügyminiszter egyetértésével — a gazdasági és közlekedési miniszter, e) az i) pontjában foglalt feladat tekintetében a tartalékolásért felelős szervek vezetői (a továbbiakban: felelős vezető), f) a j) pontjában foglalt feladat tekintetében a kijelölt szolgáltatók, g) a k) pontjában foglalt feladat tekintetében a tervező szervek, valamint — a külön jogszabályban18 foglaltak keretein belül — a KSH és területi igazgatóságai végzik. (9) A védelemgazdasági alaptervet, valamint az abban foglaltak és a speciális minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabályi rendelkezések érvényesülését elősegítő, a 4. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt — gazdaságmozgósítási célú — intézkedési tervet a tervező szerv vezetője hagyja jóvá. A területi és a helyi tervező szerveknél az intézkedési tervet minden esetben az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének, míg a kijelölt szolgáltatók esetében a kijelölő tervező szervnek az egyetértésével kell jóváhagyni. 17 A Vhr. 5. § (3) bekezdése. 18 A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény. A szolgáltatók kijelölése, a gazdaságmozgósítási feladat meghatározása 6. § (1) A szolgáltatókat gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére központi hatáskörben a gazdasági és közlekedési miniszter, ágazati hatáskörben az ágazati miniszter, területi hatáskörben a megyei védelmi bizottság elnöke, helyi hatáskörben — a polgármester javaslatára — az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke jelöli ki. A központi és az ágazati hatáskörben kijelölt szolgáltatót — az illetékes tervező szervek egyeztetett jóváhagyásával, a kapacitásának megfelelő mértékben — gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére területi és helyi hatáskörben is ki lehet jelölni. (2) A szolgáltatókat a kijelölésükről és a számukra meghatározott általános feladatról az illetékes miniszter rendeletben, az illetékes megyei védelmi bizottság határozatban értesíti. (3) A szolgáltatók kijelölését és részükre az általános gazdaságmozgósítási feladat meghatározását évente egyszer — a meghagyásba bevont szervek jegyzékének pontosításával megegyező, külön jogszabályban19 meghatározott határidővel — felül kell vizsgálni. (4) A központi és az ágazati hatáskörben meghatározott egyedi gazdaságmozgósítási feladatot az illetékes miniszter határozza meg, amiről — a kijelölt szolgáltató értesítésével egyidejűleg — az illetékes megyei védelmi bizottságot is tájékoztatni kell. (5) A kijelölt szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság iránymutatása szerint — a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében — végzik a külön jogszabályban20 meghatározott tevékenységeket. A gazdaságmozgósítási feladat végrehajtásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében — szükség szerint — az 5. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti, a védelemgazdasági alapterv részét képező igénykielégítési tervet, illetve a 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti — gazdaságmozgósítási célú — intézkedési tervet készítenek. Nyilvántartásukban folyamatosan átvezetik a számukra meghatározott gazdaságmozgósítási feladattal kapcsolatos, valamint az elérhetőségi adataikban időközben bekövetkezett változásokat, és a változásokról — 30 napon belül — értesítik a kijelölő tervező szervet. (6) A kijelölt szolgáltatónak a gazdaságmozgósítási feladat ellátásából anyagi hátránya nem származhat. Ha a szolgáltatás teljesítése során a szolgáltatónak kára keletkezik, részére külön jogszabályok21 alapján kártalanítás jár. 19 A Vhr. 106. § (6) bekezdése. 20 A Hvt. 66. § (2) bekezdésének a), c) és f) pontjai. 21 A Hvt. 197. §-a és a Vhr. 168—171. §-a. Stratégiai érdekű kapacitások 7. § (1) Honvédelmi szempontból stratégiai érdekűnek minősülnek a rögzített hadiipari, a védelmi okokból hazai termelésből biztosítandó és a specialitásuk miatt importból nem biztosítható anyagokat, eszközöket, felszereléseket gyártó kapacitások, az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint a titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket gyártó vagy javító kapacitások. (2) A honvédelmi szempontból stratégiai érdekű gazdálkodó szervezeteket a gazdasági és közlekedési miniszter — a honvédelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel és az ágazatért felelős miniszterrel egyeztetett — javaslatára a Kormány jelöli ki. Adatszolgáltatási kötelezettség 8. § (1) A gazdaságfelkészítési tervezéshez szükséges adatokat — a szolgáltatók külön jogszabályban22 meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége alapján — a tervező szervek gyűjtik be. (2) A tervező szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a külön jogszabályban 23 meghatározott országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtések alapján és más — a nemzetgazda[sági folyamatokat leíró igazgatási célú — adatbázisok aktuális adatállományából, eseti jelleggel, az e rendelet hatálya alá eső adatbirtokos szervtől — személyes adatokra nem vonatkozó — kigyűjtéseket kérhetnek. Gazdaságfelkészítési szerződések, gazdaságmozgósítási előszerződések és szerződések 9. § A gazdaságfelkészítési feladat ellátására az illetékes miniszter, illetve a megyei védelmi bizottság elnöke — mint megrendelő — a kijelölt szolgáltatóval gazdaságfelkészítési szerződést köt, amelynek teljesítése során felmerülő kiegészítő költségek tervezésekor a külön jogszabályok24 alapján kell eljárni. 22 A Hvt. 16. § (2) bekezdése és a 191. § (1) bekezdés d) pontja. 23 A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 11. § (1) bekezdése. 24 A Hvt. 8. § (4) bekezdésének b) pontja, 13. §-a , 15. §-ának (7) be kezdése, 18. §-ának (3) bekezdése, valamint a Vhr. 2. §-a, 6. §-a, 17. § (2)—(3) bekezdése. 10. § (1) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére a felelős teljesítő és a követelménytámasztó szerv — együtt mint megrendelők — a kijelölt szolgáltatóval gazdaságmozgósítási előszerződést kötnek. A gazdaságmozgósítási előszerződés megkötése után a követelménytámasztó szerv elkészíti a kijelölt szolgáltatóval a gazdaságmozgósítási szerződés tervezetéhez az igényspecifikációt. (2) A megrendelők és a kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó döntést követően — a gazdaságmozgósítási előszerződés alapján — megkötik a gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére előkészített gazdaságmozgósítási szerződést. (3) A rögzített hadiipari kapacitások gazdaságmozgósítási helyzeti működésének biztosítása érdekében az illetékes miniszter a kapacitás fenntartójával — a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére — kapacitás-fenntartási szerződést köt. (4) A rögzített hadiipari kapacitások korszerűsítésére, bővítésére szolgáló fejlesztésekre az illetékes miniszter a külön jogszabályban25 nevezett forrás terhére — kormánydöntés alapján, kapacitás-fejlesztési szerződéssel — támogatást nyújt. (5) A szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság általi kijelölésénél, valamint a gazdaságmozgósítási előszerződések, a gazdaságmozgósítási szerződések, a kapacitás-fenntartási és -fejlesztési szerződések, valamint a védelmi célú állami tartalékok kezelésére (beszerzés, tárolás, minőségmegóvó csere) vonatkozó szerződések megkötésénél a külön jogszabályban26 meghatározott közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni. 11. § (1) A kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetben — külön intézkedés alapján — a felkészülés során általa előkészített és az 5. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott terv szerint látja el feladatát. (2) A gazdaságmozgósítási szerződések teljesítésének pénzügyi fedezetét a követelménytámasztó szervek részére — az 5. § (3) bekezdésének f) pontja szerint tervezett — gazdaságmozgósítási költségvetési átcsoportosítások biztosítják. 25 A Hvt. 8. § (4) bekezdésének b) pontja, 13. § (2) bekezdésének c) pontja , valamint a Vhr. 2. §-a és 6. §-a. 26 A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 6. § i) pontja. (3) A gazdaságmozgósítási előszerződéssel nem biztosított szolgáltatások esetében a követelménytámasztó szervek a gazdaságmozgósítási helyzetben megvásárolják a feladataik végrehajtásához szükséges vagyoni szolgáltatásokat a részükre a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosított forrás terhére. A védelmi célú tartalékok 12. § (1) A Kormány a gazdaságmozgósítási igények azonnali, biztonságosabb kielégítése érdekében védelmi célú állami tartalékokat (a továbbiakban: tartalékok) tart fenn. (2) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tartalékból való kielégítési formába a következő ágazati besorolású termékek, félkész termékek, anyagok (a továbbiakban együtt: termékek), gyártóeszközök, berendezések, segédeszközök (a továbbiakban együtt: eszközök) biztosítása sorolható: a) ipari termékek, eszközök, különösen haditechnikai, hadfelszerelési és közlekedési eszközök, b) hírközlési és informatikai eszközök, c) mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, d) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyásza ti eszközök, e) vízügyi és árvízvédelmi termékek, f) pénzeszközök. (3) A tartalékok — rendeltetésük, illetve összetételük szerinti — csoportosítása: a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a továbbiakban: GT): a külön jogszabályban27 meghatározott védelmi célú hányadában a nemzetgazdaság vagy egy ágazat gazdaságmozgósítási helyzeti működését, a lakosság alapvető ellátását és védelmét, valamint a mozgósított fegyveres erők és rendvédelmi szervek feladatai végrehajtását szolgáló, lehetőleg több felhasználói igény kielégítésére alkalmas áruk — elsősorban ipari termékek, félkész termékek, alapanyagok — és pénzeszköz, b) Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁEüT): a külön jogszabályban28 meghatározott rendeltetésű orvostechnikai eszközök, műszerek, gyógyszer, kötszer, egyéb egészségügyi fogyóanyagok, szükséggyógyintézetek működtetéséhez szükséges felszerelések, 27 A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet. 28 Az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet. c) Állami Céltartalék (a továbbiakban: ÁC): az érintett miniszterek gazdaságfelkészítési és -mozgósítási feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási, védelmi és helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek, félkész és késztermékek, tárgyi eszközök, valamint a speciális célú termékek minősített időszaki beszerzését szolgáló nemesfém tartalék, d) Pénztartalékkészlet (a továbbiakban: PT): az ország pénzforgalmának mindenkori zavartalan biztosításához szükséges bankjegytartalék. (4) A tartalékok tekintetében az állam tulajdonosi jogait a felelős vezető gyakorolja: a) a GT tekintetében a külön jogszabályban29 kijelölt miniszter, b) az ÁEüT tekintetében — külön jogszabály30 alapján — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, c) az ÁC tekintetében az a miniszter, akinek védelmi felkészüléssel összefüggő feladatai végrehajtásának biztonságát szolgálja a tartalék, d) a PT tekintetében az MNB elnöke. (5) A felelős vezető a tartalékolással összefüggő feladatait — saját felelőssége megtartása mellett — átruházhatja költségvetési szervre, illetve egyéb gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: tartalékkezelő). (6) A felelős vezető köteles rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a kezelésében lévő tartalék minőségét, mennyiségét, továbbá a tartalék kezelésére vonatkozó előírások megtartását. A tartalék kezelésével és nyilvántartásával összefüggő tevékenységek végrehajtásáról a felelős vezető — az (5) bekezdésben meghatározott tartalékkezelő útján, az 5. § (5) bekezdésében megjelölt önálló szervezeti egységek szakmai felügyelete révén — gondoskodik. (7) Az egyes tartalékok kapacitástartalmát vagy összes vagyonértékét a Kormány határozza meg, kivéve a PT-t, amelynek nagyságát az MNB elnöke állapítja meg. Az egyes tartalékok összetételét, a törzskészlet szintjét a felelős vezetők — a GT és az ÁEüT esetében a feladatban érintett miniszterek egyetértésével — állapítják meg. (8) A tartalékok készletfejlesztésével, -átstrukturálásával kapcsolatos költségeket — egyedi kormánydöntés alapján — a központi költségvetés külön jogszabály31 szerint biztosítja. A frissítő cserék tervezett lebonyolításához a követelménytámasztó szervek biztosítják a tartalékelemek — jóváhagyott terv szerinti — kivásárlását. A tartalékok rendszeres minőségmegóvó cseréje érdekében a követelménytámasztó szervek békeidei szükségletük beszerzésénél — egyéb feltételek teljesülése esetén — kizárólag a tartalékkezelőtől vásárolnak. 29 A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet. 30 A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet. 31 A Vhr. 2. §-a. (9) A tartalékok fenntartási költségeit a felelős vezető a felügyelete alatt lévő költségvetésben — külön jogszabály32 szerint — tervezi, illetve részben vagy egészben a gazdálkodás bevételeiből fedezi. Szükség esetén a felelős vezető javaslatot tesz a Kormánynak a fenntartáshoz szükséges költségvetési forrásokra. (10) A felelős vezető a tartalék összetételében, vagyonértékében bekövetkezett változásokról a gazdaságmozgósítási tevékenységről készítendő éves jelentésben — a központi tervező szerv útján — tájékoztatja a Kormányt. A felelős vezető éves beszámoló jelentéséhez a központi tervező szerv szempontokat állapíthat meg. (11) A tartalékokkal való gazdálkodás, a bevételek és ráfordítások elszámolása, a vállalkozásból származó bevételek felhasználása az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei33 által szabályozott módon történhet. A tartalékkezelő a pénzügyi beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben34 foglalt módon és határidőre köteles eleget tenni. 13. § (1) Minősített időszakban a követelménytámasztó szerv — térítés ellenében — igénybe veheti a tartalékokból a részére fenntartott elemeket. Az ellenérték fedezetét a 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint számára biztosított forrás jelenti. (2) Egyéb gazdaságmozgósítási helyzet esetén a Kormány dönt a tartalékelemek igénybevételéről, és minden esetben intézkedik a visszapótlás módjáról, forrásáról és határidejéről. (3) A tartalékok egyes elemeiből a felelős vezető ideiglenes készletrevételt, illetve ideiglenes felszabadítást engedélyezhet. A készletszint csökkentése a törzskészlet szintjéig maximum 12 hónapos időtartamra történhet. Különösen indokolt esetben lehetséges a tartalék törzskészletet is érintő felszabadítása, meghatározott időpontig történő visszapótlási kötelezettséggel, a gazdasági és közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével. 32 A Vhr. 6. §-a. 33 A kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 11.) Korm. rendelet. 34 A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. (4) A tartalékkezelők az állami tartalékban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközöket bérbe adhatják azzal a feltétellel, hogy azok szükség esetén — gazdaságmozgósítási helyzetben — azonnal átadhatók és felhasználhatók legyenek. (5) Az ideiglenes készlet-igénybevétel és az ideiglenes készletrevétel esetén tartalékolási díjat, a késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot kell fizetni. Informatikai rendszer 14. § A gazdaságfelkészítési tervezés és a gazdaságmozgósítási tevékenység hatékony támogatása érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter a nemzetgazdaság folyamatait leíró aktuális információk fogadására kész, megfelelő jogosultsággal közvetlen hozzáférést biztosító adatbázisokat, valamint állandó telepítésű és hordozható számítógépeket tartalmazó, központi állomásból és a tervező szerveknél kihelyezett munkaállomásokból álló informatikai rendszert működtet. Záró rendelkezések 15. § Az 1. § a)—c) pontjaiban meghatározott szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytató szervezeti egységei személyi állományának tagjai a polgári védelmi kötelezettségüket — külön jogszabály35 alapján — munkakörük ellátásával teljesítik. 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A védelemgazdasági alaptervet először 2004. évben kell elkészíteni. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök