8/2015. (V. 29.) BM utasítása a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről.

8/2015. (V. 29.) BM utasítása a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában, valamint az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.  § (3)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. 1. melléklet 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya kiterjed a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. §-ában foglalt előirányzatokra. II. Fejezet A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános szabályai 1. A nem támogatható személyek köre 2. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglaltakon túl nem nyújtható költségvetési támogatás annak a személynek vagy szervezetnek, a) aki vagy amely a beruházást vagy a  fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a  támogatási kérelem, pályázat benyújtásának időpontjában nem per-, teher- és igénymentes, kivéve ha azok jogosultja a kedvezményezett, vagy a beruházást vagy a fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánja megvalósítani, és a  tulajdonostársak nem kötöttek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodást, vagy nem áll rendelkezésre az  ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz, b) aki vagy amely az Európai Bizottság költségvetési támogatásból való kizáró vagy eltiltó határozatának hatálya alatt áll, vagy c) akinek vagy amelynek az  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50.  § (4) bekezdése szerinti köztartozása van, kivéve ha arra az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett. 2. Benyújtandó dokumentumok 3. § A támogató az  Ávr. 75.  § (1)  bekezdésében foglaltakon túl a  pályázótól vagy a  támogatási igényt benyújtótól a támogatási igényhez, a támogatási szerződés megkötéséhez vagy a támogatói okirat kiadásához kérheti: a) a 2. § a) pontja szerinti ingatlanra vonatkozó vázrajz és a használati megállapodás egyszerű másolatának vagy b) a  támogató által a  pályázati kiírásban meghatározott, a  költségvetési támogatás elbírálásához feltétlenül szükséges további dokumentum benyújtását is. 3. Kötelezettségvállalási eljárás 4. § (1) Ha az 1., 2. és 3. melléklet nem nevesít fejezeti vagy központi kezelésű előirányzat tekintetében kötelezettségvállalót, teljesítést igazolót, pénzügyi, jogi ellenjegyzőt, jogi vizsgálatot végző személyt, érvényesítőt, utalványozót, utalványellenjegyzőt, akkor azon a következő feladatkört ellátó személyeket kell érteni: 1. adott előirányzat szakmai kezelője: a kötelezettségvállaló irányítása alatt álló szervezeti egység, 2. érvényesítő: a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: PEF) főosztályvezetője által írásban kijelölt ügyintéző, 3. jogi ellenjegyző, jogi vizsgálatot végző személy: az 5. § (6) és (7) bekezdésében nevesített munkaköröket betöltő személy, 4. kötelezettségvállaló: pályázati vagy pályázaton kívüli egyéb kötelezettségvállalásnál a  belügyminiszter (a  továbbiakban: miniszter) vagy a  jelen utasításban – fejezeti előirányzatonkénti bontásban – megjelölt munkakört betöltő személy, 5. pénzügyi ellenjegyző: a PEF főosztályvezetője vagy az általa írásban felhatalmazott vezető személy, 6. teljesítést igazoló: az  utasításban megjelölt helyettes államtitkár, főosztályvezető, intézményvezető vagy az általuk kijelölt vezető személy vagy munkatárs, 7. utalvány-ellenjegyző: a PEF főosztályvezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, aki a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával az  utalvány ellenjegyzése során meggyőződik arról, hogy a teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e, 8. utalványozó: a PEF főosztályvezetője vagy az általa írásban kijelölt személy. (2) Az 1., 2. és 3. melléklet az egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek a  pénzügyi lebonyolítása az  előirányzattól függően, a  Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) előirányzat-célelőirányzat felhasználási keretszámlán, a fejezetimaradvány-elszámolási számlán, a fejezeti befizetési számlán, a  fejezeti elosztási számlán, az  elkülönített fizetési számlákon (amely alatt érteni kell a  Szolidaritási programokra és Belügyi Alapokra megnyitott előirányzat-felhasználási keretszámlát, valamint az  elkülönített devizaszámlákat) és a fejezeti letéti számlán történik. (3) Az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetében írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontja esetében írásbeli kötelezettségvállalás szükséges. (4) Azokban az  esetekben, melyekben nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás, a  technikai kötelezettségvállalás a kötelezettségvállalás analitikában rögzítésre kerül, a felhasználható keret ezzel az összeggel csökken. 5. § (1) A kötelezettségvállalás menete az alábbi szakaszokból áll: a) az igény felmerülése, b) a kötelezettségvállalás okmányának előkészítése, c) pénzügyi ellenjegyzés, jogi ellenjegyzés, jogi vizsgálat, d) a kötelezettségvállalás dokumentumának felek általi aláírása. (2) A megállapodás, szerződés, támogatói okirat (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállalás dokumentuma) tervezetét az adott előirányzat szakmai kezelője (a kötelezettségvállalásra jogosult) készíti elő. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma nem magyar nyelven kerül aláírásra, a  kezdeményező szükség esetén magyar nyelvű kivonatot, különösen indokolt esetben egyszerű fordítást készít. (3) Az  adott előirányzat szakmai kezelője a  PEF főosztályvezetője részére megküldi a  tervezett kötelezettségvállalás dokumentumát. (4) A PEF főosztályvezetője vagy az általa írásban felhatalmazott vezető személy a kötelezettségvállalás dokumentumát az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megvizsgálja, és – ha az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel – a  pénzügyi ellenjegyzéshez szükséges teljes dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül a  tervezett kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi, elkülöníti a  feladat pénzügyi forrását, és pénzügyi ellenjegyzéssel látja el a  dokumentumot oly módon, hogy a  „pénzügyi ellenjegyzés” szöveg mellett a kötelezettségvállalás dokumentumát aláírásával látja el, továbbá elektronikusan rögzíti az ellenjegyzett példányt, vagy másolatot készít arról. Amennyiben pénzügyi észrevétel merül fel, a PEF főosztályvezetője a teljes dokumentációt visszaküldi a kezdeményezőnek. (5) A jogi ellenjegyzés, valamint a jogi vizsgálat a jogszabályokban meghatározott alaki, tartalmi, valamint anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseknek való megfelelést tanúsítja, melynek során vizsgálni kell a  kötelezettségvállalás dokumentumának a  polgári jogi, az  államháztartási jogszabályoknak, valamint a  közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelőségét. (6) Jogi ellenjegyző a bruttó 10 millió forint összérték feletti szerződések, valamint értékhatártól függetlenül a megbízási szerződések, illetve megbízási elemet tartalmazó vállalkozási szerződések esetén a Peres Képviseleti és Szerződéselőkészítő Főosztály (a továbbiakban: PKSZF) főosztályvezetője vagy a PKSZF főosztályvezetője által kijelölt, a PKSZF állományába tartozó vezető, jogtanácsos vagy megbízási jogviszony alapján közreműködő ügyvéd lehet. Az okirat megfelelősége esetén a „jogi ellenjegyzés” szöveg mellett a PKSZF főosztályvezetője vagy a PKSZF főosztályvezetője által kijelölt, a  PKSZF állományába tartozó vezető, jogtanácsos vagy megbízási jogviszony alapján közreműködő ügyvéd a kötelezettségvállalás dokumentumát aláírásával látja el. (7) Jogi vizsgálatot végző személy a bruttó 10 millió forint összérték alatti vagy az azt elérő összértékű szerződések esetén a  PEF jogász végzettségű munkatársa vagy megbízási jogviszony alapján közreműködő ügyvéd lehet. Az  okirat megfelelősége esetén a „jogi vizsgálat” szöveg mellett a  PEF jogász végzettségű munkatársa vagy megbízási jogviszony alapján közreműködő ügyvéd a kötelezettségvállalás dokumentumát aláírásával látja el. (8) A  jogi ellenjegyző vagy a  jogi vizsgálatot végző személy a  kötelezettségvállalás dokumentumának beérkezését követő 10 munkanapon belül – az  (5)  bekezdésben foglaltaknak való megfelelősége esetén – ellenjegyzi, vagy aláírásával ellátja az okiratot. A jogi ellenjegyző elektronikusan rögzíti az ellenjegyzett példányt, vagy másolatot készít arról. (9) Az Áht. 33. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott megállapodást, a kezelő szervvel kötendő megállapodást, valamint az egyoldalú jognyilatkozatot – értékhatártól függetlenül – a PEF jogász végzettségű munkatársa vizsgálja meg és látja el aláírásával. (10) Ha a  kötelezettségvállalás dokumentuma az  (5)  bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a  PKSZF vagy a  PEF a tervezetet jogi véleményével visszaküldi a kezdeményezőnek, aki a jogi vélemény alapján átdolgozott tervezetet küldi meg ismételten a PKSZF vagy a PEF részére. (11) A PKSZF vagy a PEF megküldi a pénzügyi és jogi ellenjegyzéssel ellátott vagy a jogi vizsgálatot végző személy által aláírt kötelezettségvállalás dokumentumát a  kezdeményező adott előirányzat szakmai kezelője részére, aki gondoskodik annak kötelezettségvállaló általi aláírásáról. (12) Az adott előirányzat szakmai kezelője egy eredeti, aláírt és ellenjegyzett példányt irattárba helyez, egy-egy eredeti, aláírt és ellenjegyzett példányt pedig értékhatártól függetlenül a PEF, valamint – a bruttó 10 millió forint összérték feletti szerződések esetén – a PKSZF részére küld meg. (13) A  kötelezettségvállalás dokumentuma módosításának eljárási rendje megegyezik a  kötelezettségvállalás eljárási rendjével. (14) A pénzügyi ellenjegyző és a jogi ellenjegyző vagy a jogi vizsgálatot végző személy ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. (15) Az előirányzat szakmai kezelője a) a pályázati kiírás közzététele előtt a Magyar Államkincstár részére megküldi az Ávr. 66. §-ában előírt adatokat, b) gondoskodik a pályázati kiírásnak az Ávr. 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a BM honlapján történő közzétételről, c) az egyedi költségvetési támogatás esetében a Magyar Államkincstár részére megküldi az Ávr. 74. § (4) bekezdése, valamint a 89. § (1) bekezdése szerinti adatokat. 4. Mintaszerződés 6. § (1) A mintaszerződés az előirányzatok rendeltetésével összhangban meghatározott céloknak és jogcímeknek megfelelő tartalommal a  területért felelős szakmai egységek vagy a  kezelőszerv által előkészített, a  PKSZF által jogilag ellenjegyzett és a  PEF főosztályvezetője vagy helyettese által oldalanként szignált, a  szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár által jóváhagyott minta szerint aláírásra kerülő szerződés. (2) A mintaszerződésekről a kötelezettségvállalásért felelős szakmai egység nyilvántartást vezet, és a bizonylatmegőrzési szabályoknak megfelelően azok megőrzéséről gondoskodik. A  mintaszerződés nyilvántartásba vételét követően a kötelezettségvállalásért felelős szakmai egység egy eredeti példányt megküld a PEF és a PKSZF részére. (3) A  jóváhagyott támogatási mintaszerződéstől eltérő szerződés megkötése (módosítása) során kötelező a  jogi ellenjegyzés. A mintaszerződés alapján megkötött szerződés módosítása – ha az a mintaszerződés tartalmát érintő változást eredményezne – jogi ellenjegyzéshez kötött. A mintaszerződés tartalmát nem érintő módosítás esetén jogi ellenjegyzés, illetőleg jogi vizsgálat nem szükséges. 5. Az egyedi költségvetési támogatásra vonatkozó szabályok 7. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvényben nem nevesített szervezetek részére a  Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) vagy átruházott hatáskörben az  adott előirányzat tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult személy (e § alkalmazásában a  továbbiakban együtt: egyedi döntéshozó) – ha ezen utasítás másként nem rendelkezik – egyedi döntéssel költségvetési támogatást (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyedi költségvetési támogatás) nyújthat, ha a) a támogatandó tevékenység a miniszter által meghatározott szakpolitikai célok megvalósulását szolgálja, b) az egyedi költségvetési támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, vagy hátrány hárítható el, c) a támogatandó tevékenység másként nem valósítható meg, vagy d) a  tevékenység támogatását az  előirányzat felhasználásának szabályait meghatározó jogszabály kifejezetten előírja. (2) Az egyedi döntéshozó a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelmet – annak beérkezésétől számított – 15 napon belül megvizsgálja, és annak eredményétől függően a) helyt ad a támogatási kérelemnek, és intézkedik a támogatói okirat kiadásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről, b) a  támogatói döntés kiadásához vagy a  támogatási szerződés megkötéséhez szükséges további adat, tény, információ közlésére vonatkozó hiányok pótlására hívja fel a kedvezményezettet, vagy c) indokolással elutasítja a támogatási kérelmet. (3) A támogatási szerződés megkötése vagy a támogatói okirat kiadása – ha a támogatási döntés külön okiratba foglalása nem történik meg – támogatási döntésnek minősül. 6. Szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettség 8. § (1) A  költségvetési támogatás felhasználásáról a  kedvezményezett a  támogatási szerződésben, támogatói okiratban meghatározott módon köteles írásbeli beszámolót készíteni és azt egy példányban a támogatónak benyújtani. (2) A beszámoló a) szakmai része tartalmazza legalább a pályázati kiírásban, a támogatási döntésben, a támogatási szerződésben vagy a támogatási okiratban meghatározott aa) támogatott tevékenység főbb naturális mutatószámait és ab) a feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontját, b) pénzügyi része – a támogatási szerződés, a támogatói okirat eltérő rendelkezése hiányában – tartalmazza ba) a költségvetési támogatással kapcsolatban felmerülő költségekre, kiadásokra vonatkozó összesített kimutatást és a  számlák, számviteli bizonylatok összesítését, a  bizonylat kibocsátójának nevét, a bizonylat sorszámát, a kifizetés jogcímét, a számla keltét, a teljesítés időpontját, a pénzügyi teljesítés időpontját, az  áfaalapot, az  áfatartalmat, a  bruttó összeget, – átutalás esetében – a  banki értesítő sorszámát, – készpénzes kifizetés esetében – a kifizetés tényét igazoló pénztárbizonylat sorszámát és az elszámolt összeget költségtételek szerinti bontásban, bb) a  költségvetési támogatás felhasználását igazoló záradékolt számlák, számviteli bizonylatok kedvezményezett képviselője vagy az  általa írásban meghatalmazott személy által hitelesített másolatát, bc) az átutalással megvalósított pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat kedvezményezett képviselője vagy az általa írásban meghatalmazott személy által hitelesített másolatát (bankszámla terheléséről szóló banki igazolás vagy kivonat kedvezményezett képviselője vagy az  általa írásban meghatalmazott személy által hitelesített másolatát, megjelölve a vonatkozó tételt), bd) készpénzes kifizetés esetén a  számla, egyszerűsített számla és a  kifizetési pénztárbizonylat kedvezményezett képviselője vagy az  általa írásban meghatalmazott személy által hitelesített másolatát vagy az  adott kifizetési tételre a  könyvviteli nyilvántartás vonatkozó részének kedvezményezett képviselője vagy az  általa írásban meghatalmazott személy által hitelesített másolatát, be) a saját forrás – ha előírásra került – és a társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást, bf ) a személyi jellegű költségek, kiadások és azok közterheinek részletes kimutatását és bg) azokat a dokumentumokat, amelyeket a támogató a beszámoló részeként a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerződésben, a támogatói okiratban előír. (3) A  (2)  bekezdés b)  pont bb)–bd)  alpontjai esetében a  kedvezményezett köteles becsatolni az  általa írásban meghatalmazott személy aláírásmintáját és a meghatalmazást. (4) A támogató a támogatási szerződésben, támogatói okiratban a beszámoló pénzügyi része tekintetében a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérő tartalmat és formát is meghatározhat. (5) A  támogató az  Ávr. 94.  § (1)  bekezdése szerinti értesítésben – a  beszámoló elfogadása esetén – nyilatkozik a kedvezményezett felé, hogy az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levél a kedvezményezett bankszámláját vezető hitelintézetnél visszavonásra kerülhet. Ha a támogató beszedési megbízást nyújtott be a kedvezményezett bankszámláját vezető hitelintézethez, és a beszedési megbízás teljesült, a támogató külön dokumentumban nyilatkozik a felhatalmazó levél visszavonhatóságáról. 7. Hivatali egységek együttműködése, nyilvántartási szabályok 9. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok cél szerinti felhasználása során felmerülő valamennyi díj, illeték, költség az érintett előirányzaton érvényesíthető. (2) Az előirányzat-kezelés teljes kezelési költsége fedezetet nyújt a pályázat, a támogatás, a szerződés előkészítésével, a szerződéskötéssel, a támogatói okirat kiadásával, a teljesítésigazolások kiadásához szükséges feladatok elvégzésével, valamint a szakmai, műszaki, pénzügyi ellenőrzési, követeléskezelési, pénzügyi és számviteli feladatokkal kapcsolatban felmerülő kiadásokra. (3) A kezelő szervnek kifizetett kezelési költség éves összege nem haladhatja meg az adott fejezeti kezelésű előirányzat módosított éves előirányzatának 6%-át, amelynek pontos összegéről a  fejezetet irányító szerv a  kezelő szervvel kötendő megállapodásban állapodik meg. (4) A  kötelezettségvállaló a  kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó naprakész nyilvántartást köteles vezetni. Az  adott előirányzat szakmai kezelője olyan analitikus nyilvántartást vezet a  kötelezettségvállalásokról előirányzatonkénti bontásban, amely biztosítja a kezelőszerv által vezetett kötelezettségvállalási nyilvántartás egyeztetési lehetőségét, és lehetővé teszi a teljesítésigazolás megtörténtének mindenkori tételes ellenőrzését. Az adott előirányzat szakmai kezelője az  általa vezetett kötelezettségvállalásokat a  PEF-fel, illetve a  pénzügyi feladatokat ellátó kezelő szervvel negyedévente, legkésőbb a  tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig egyezteti. Az  egyeztetés tényét, eredményét mindkét fél részéről aláírt kimutatáson dokumentálni szükséges. (5) Az  adott előirányzat szakmai kezelője a  PEF által meghatározott időpontig szöveges értékelést ad a  PEF részére a  fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Az adott előirányzat szakmai kezelője a PEF által meghatározott időpontig, a  zárszámadási eljárás keretében – a  nemzetgazdasági miniszter által meghatározott követelmények figyelembevételével – a  megvalósított szakmai célokról tájékoztatást ad a  PEF részére. Az  éves beszámoló és a  zárszámadás tartalmára és formájára vonatkozó követelményekről a  PEF az  érintett szakterületeket előzetesen tájékoztatja. (6) Az adott előirányzat szakmai kezelője a kötelezettségvállalással nem terhelt, illetve a kötelezettségvállalással terhelt maradványokat – a tárgyévet követő év január 31-éig – írásban egyezteti a PEF által kijelölt ügyintézőkkel. (7) Ha a beszámolók hiányosak vagy hibásak, úgy az adott előirányzat szakmai kezelője intézkedik a PEF felhívását követő 5 munkanapon belül a beszámoló kiegészítéséről vagy pontosításáról, illetve annak újraküldéséről a PEF részére. (8) A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó kötelezettségvállalás az Áht. 36. § (3) bekezdésében, valamint az Ávr. 46. §-ában foglalt időpont figyelembevételével történik. A fejezeti kezelésű előirányzatoknak az éves beszámolóban szereplő kötelezettségvállalással terhelt maradványa a következő évben – a PEF főosztályvezetőjének hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után – változatlan rendeltetéssel, az  előző évben keletkezett, de pénzforgalmilag csak a következő évben, években teljesülő kötelezettségvállalások teljesítésére – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig – használható fel. A költségvetési maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra. (9) A  kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra, -módosításra, valamint a  maradvány és a  bevétel előirányzatosítására az adott előirányzat szakmai kezelőjével történő egyeztetést követően értékhatártól függetlenül a PEF főosztályvezetője vagy helyettese jogosult. (10) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a PEF olyan naprakész analitikus nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. 10. § (1) A  teljesítésigazolást végzők dokumentált módon ellenőrzik vagy ellenőriztetik a szakmai és pénzügyi beszámolók megfelelőségét, amely kiterjed a szakmai beszámoló alaki és tartalmi elemeire, különös tekintettel a kedvezményezett által vállalt feladatok teljes körű feladatellátására, a feladatellátás színvonalára, a vállalt feladatok határidőre történő elvégzésére. (2) Ha a teljesítést igazoló a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerződésben, támogatói okiratban előírtak megsértését vagy jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, akkor haladéktalanul értesíteni köteles a kötelezettségvállalót, a PEF és a PKSZF főosztályvezetőjét, hogy a szükséges lépéseket egyeztetett módon megtegyék. A teljesítést igazoló – a teljesítés igazolásával egyidejűleg – aláírásával nyilatkozik a szakmai beszámoló megfelelőségéről. 11. § (1) A PEF az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül előkészíti és megküldi a helyettes államtitkárok titkárságai részére a  rendelkezési jogosultságot igazoló aláírásmintákat. Az  aláírásminták nyomtatványait a  4.  melléklet tartalmazza. Az utasításban szabályozott és a központi költségvetésről szóló törvénnyel összhangban álló előirányzatok esetében a kialakított aláírásminták költségvetési évre tekintet nélkül alkalmazhatóak. (2) A helyettes államtitkárok titkárságai a PEF főosztályvezetője részére megküldik – fejezeti kezelésű előirányzatonkénti bontásban – a kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosultak nevét, beosztását, aláírásmintáját. A PKSZF főosztályvezetője a  PEF főosztályvezetője részére megküldi a  jogi ellenjegyzésre jogosultak nevét, beosztását, aláírásmintáját. A  rendelkezési jogosultságban év közben bekövetkezett változásokról a  helyettes államtitkárok titkárságai, valamint a  PKSZF főosztályvezetője haladéktalanul értesítik a  PEF főosztályvezetőjét az  aláírásminták kitöltésével. (3) A  dokumentumokat a  PEF főosztályvezetője az  utalványozásra, érvényesítésre jogosultak számára továbbítja. Az  aláírásmintákról készített másolati példányok alapján vagy a  dokumentumok digitálisan rögzített, közös elektronikus tárhelyen tárolt változata alapján kell az érvényesítést végzőknek meggyőződniük a kötelezettségvállaló, teljesítést igazoló, jogi ellenjegyzést végző személy, jogi vizsgálatot végző személy aláírásának hitelességéről, a joggyakorlás szabályszerűségéről. III. Fejezet A Belügyi Alapokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok 8. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák 12. § (1) Az  Európai Bizottságtól érkező éves, illetve kezdeti előfinanszírozás, évesegyenleg-kifizetések és végsőegyenlegkifizetés fogadása a  Felelős Hatóság által a  Magyar Államkincstárban alaponként nyitott devizaszámlán történik, amely felett a Felelős Hatóság rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési számlák vezetésével kapcsolatos, a Felelős Hatóságnál felmerülő költségek a Felelős Hatóságot terhelik. 9. Uniós hozzájárulás rendezése 13. § (1) A támogatás kifizetése az elkülönített fizetési számlákon rendelkezésre álló forrás terhére történik. (2) Azt követően, hogy a  jogosan igénybe vett támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett részére, valamint a kedvezményezetti követelések megtérítésre kerültek a költségvetés részére, a Felelős Hatóság a monitoring és információs rendszer alapján utólagosan rendezi a jóváhagyott aránynak megfelelően a forrásokat. 10. Összeférhetetlenség 14. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki a) az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatási kérelem elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója; b) a támogatási kérelmet benyújtó szervezettel vagy partnerével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; c) a támogatási kérelmet benyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja; d) a támogatási kérelmet benyújtó szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; e) az értékelésre, a  minőség-ellenőrzésre vagy a  bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; f ) az a)–e) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója; g) tekintetében a Felelős Hatósághoz érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból a Felelős Hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. (2) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a  döntés-előkészítési eljárás megkezdésekor az  adott felhívásra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az  (1)  bekezdés szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi. (3) Ha a  támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az  (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a Felelős Hatóságnak haladéktalanul írásban bejelenti. (4) Ha az  összeférhetetlenséget az  összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a  támogatásra vonatkozó döntés előkészítése során bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a Felelős Hatóságnál kezdeményezni. Ha a Felelős Hatóság az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (5) A projektek folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. (6) Az (1)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni a Felelős Hatóság irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott és megvalósított projektek esetében, ha a  minisztérium szervezetén belül az  adott projekt vonatkozásában a  projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a  döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás tevékenység esetén személyi szinten elkülönülnek. (7) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy a  feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért. 11. A támogatás feltételei közvetlen kijelölésű projektekre vonatkozóan 15. § (1) A  felhívás a  munkaprogramban beazonosított közvetlen kijelölésű projektekre vonatkozóan az  Ávr. 66.  § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) a projektre meghatározott fejlesztések, tevékenységek felsorolását és azok főbb paramétereit; b) a projektekhez rendelt indikatív kereteket és c) a támogatási jogosultság egyéb feltételeit. (2) A támogatási kérelemben – a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokon túl – csak olyan információ kérhető, amely a kiválasztási szempontok alapján értékelésre kerül. A projektjavaslathoz csatolandó mellékletként kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége, alkalmassága és a támogatási kérelem támogathatósága megítéléséhez az adott felhívás esetén szükséges mellékletek csatolása követelhető meg. IV. Fejezet Záró rendelkezések 16. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 17. § Hatályát veszti a  fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 15/2013. (V. 2.) BM rendelet végrehajtásáról szóló 11/2013. (V. 2.) BM utasítás. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter