6/2018. (VI. 12.) BM OKF utasítása a polgári védelmi szervezetek megalakításával, riasztásával, valamint katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén t

6/2018. (VI. 12.) BM OKF utasítása a polgári védelmi szervezetek megalakításával, riasztásával, valamint katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén történő alkalmazásával kapcsolatos feladatokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a következő utasítást adom ki: 1. § Az utasítás hatálya a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF) és az irányítása alá tartozó területi, területi jogállású, valamint helyi szerveire terjed ki. 2. § A polgári védelmi szervezetek a települések valós kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások és a  települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján kidolgozott veszélyelhárítási tervekben megfogalmazottak felszámolására, valamint lakosságvédelmi feladatok ellátására kerülnek megalakításra. 3. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve, ha a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt indokolttá teszi. I. A polgári védelmi szervezetek megalakításával kapcsolatos feladatok 4. § A BM OKF főigazgatója, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester és a gazdálkodó szerv vezetője a  helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az  elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 61.  § (1)  bekezdésében, 12.  § (1)  bekezdés k)  pontjában, 15.  § (2) bekezdés e) pontjában, valamint a 17. § a) pontjában foglaltak alapján polgári védelmi szervezetet hoz létre. 5. § A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgató) a 4. § megvalósítása érdekében a területi polgári védelmi szervezet felépítésére, létszámára a BM OKF főigazgatója részére tesz javaslatot. 6. § A katasztrófavédelmi kirendeltségvezető a  4.  § megvalósítása érdekében a  települési polgári védelmi szervezet felépítésére, létszámára a polgármester részére tesz javaslatot. 7. § A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek beosztását a  területi polgári védelmi szervezet esetén a katasztrófavédelmi igazgató, települési polgári védelmi szervezet esetén a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető az 1. mellékletben található minta szerint készíti elő a polgármester részére. 8. § A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapdokumentuma a megalakítási terv, amelyet az utasítás 2. melléklete alapján kell elkészíteni. A területi polgári védelmi szervezetek megalakítási tervére a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16.  § (1)  bekezdése szerint a  katasztrófavédelmi igazgató tesz javaslatot, a  települési polgári védelemi szervezet megalakítási tervének létrehozásában a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető a Rendelet 19. § (1) bekezdése szerint működik közre. 9. § A megalakítási terv a  település katasztrófavédelmi besorolása alapján, az  egyes veszélyeztető hatásokra való felkészülés érdekében tartalmazza a megalakítandó polgári védelmi szervezeteket. 10. § A 8.  §-ban meghatározott terv tartalmazza a  polgári védelmi szervezet rendeltetését, megalakítási helyét, állománytáblázatát és eszközszükségletét. 11. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a Rendelet 22. § (2) bekezdése szerint az üzem dolgozóinak biztonságára és az üzem által végzett tevékenységre figyelemmel a gazdálkodó szervezet vezetője a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a gazdálkodó szervezet vezetője hagyja jóvá. 12. § A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző a település katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján a  katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a  település polgármestere hagyja jóvá. 13. § A területi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke véleményének kikérésével, a  megyei veszélyeztetettségre tekintettel a  katasztrófavédelmi igazgató dolgozza ki, és azt a  BM OKF főigazgatója hagyja jóvá. 14. § A központi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője dolgozza ki, és a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá. 15. § Munkahelyi polgári védelmi szervezetet a kirendeltségvezető javaslata alapján a következők figyelembevételével kell létrehozni: a) a mentés irányításáért felelős személy a  munkahelyi polgári védelmi szervezetet a  gazdálkodó szervezet védelmében alkalmazza, b) az a) pontban leírtakon túl a gazdálkodó szervezet munkahelyi polgári védelmi szervezetének irányítására és alkalmazására a gazdálkodó szervezet saját vezetőjén kívűl másnak nincs jogosultsága, c) munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására a  gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségvezető tesz javaslatot a  polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását, d) a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki, e) a kijelölt személyeket a polgármester hatósági határozattal osztja be a polgári védelmi szervezetbe. 16. § A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy kiképzésére és gyakorlatára kötelező dokumentumot a helyi szerv vezetője a 3. melléklet szerinti minta alapján készíti elő a polgármester részére. II. A polgári védelmi szervezetek felépítése 17. § A polgári védelmi szervezetek polgári védelmi parancsnokságból és egységekből állnak. 18. § A 2000 lakos alatti településen a  településen élők számára tekintettel nem szükséges a  létrehozott szervezetet egységekre bontani. 19. § Az egységek létszámuk alapján: (1) Polgári védelmi részleg létszáma: 5–10 fő. (2) Polgári védelmi raj: kettő vagy több részlegből álló szervezet, mely speciális rendeltetésű és önálló tevékenységre alkalmas, létszáma: 10–20 fő. (3) Polgári védelmi csoport: maximum három raj vagy azzal azonos létszámú különböző rendeltetésű részleg, mely a polgári védelmi feladatok végrehajtásának alap szervezeti eleme, kárhelyszínen feladat végrehajtásra és a csoportba be nem osztott egységek tevékenységének összehangolására képes, létszáma: 30–60 fő. (4) Területi komplex csoport: nagy kiterjedésű kárhelyszínen, kárhelyeken jelentkező feladatok kezelésére alkalmas több speciális részleg, raj bevonásával kialakított területi rendeltetésű szervezet, létszáma: 40–100 fő. III. A polgári védelmi szervezetek mozgósításával kapcsolatos feladatok 1. Az alapállapot 20. § Az alapállapot célja létrehozni és biztosítani mindazon feltételeket, melyek lehetővé teszik a gyors és a rövid reagálású polgári védelmi szervezetek riasztását, megalakítását, katasztrófavédelemben való részvételét, valamint bármely magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását. 21. § Az alapállapot tartalma: a) biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósítási terveinek naprakészségét, b) biztosítani a feladatok ismeretét és begyakorlását, c) biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósításának meghatározott időn belüli feltételeit, d) biztosítani a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés, a vezetés, az összeköttetés és az együttműködés feltételeit. 22. § A mozgósítási tervben a polgári védelmi szervezetek részére a következő mozgósítási fokozatokat kell tervezni: a) katasztrófavédelmi készenlét, b) katasztrófaveszély-készenlét, c) teljes bevetési készenlét. 23. § A mozgósítási fokozatok tervezésekor figyelembe kell venni a várható veszély jellemzőit és a reagálásig rendelkezésre álló időt. 24. § A magasabb mozgósítási készenlét feltételeinek megteremtése érdekében az  alapállapot időszak során kell végrehajtani: a) a polgári védelmi szervezetek felkészítését, rendszeres továbbképzését, b) a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozását, naprakészségük biztosítását, c) a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatását és ellenőrzését, d) a mozgósítás biztosítása céljából kijelölt polgári védelmi szervezetek vezető szerveinél a magasabb mozgósítási készenlét időszakában megalakítandó riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozását és működési feltételeik megteremtését, e) a polgári védelmi szervezetek állománytáblázataiban és egyéb normákban előírt anyagi-technikai eszközök, objektumok és szolgáltatási igények meghatározását és lebiztosítását, a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítását, f ) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működéséhez a feltételek folyamatos biztosítását, g) a polgári védelmi szervezetek tervezett működési és megalakítási helyeinek kijelölését, azok lebiztosítását, a vezetési feltételek biztosítását, valamint a technikai eszközök fogadásának megteremtését, h) a megalakításra kerülő polgári védelmi szervezetek személyi állomány adatainak és alkalmazhatóságának naprakészségét, i) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítését, j) a megalakított szervezetek parancsnoki állományának, a  speciális eszközök kezelőinek gyorsított ütemű felkészítését. 2. A mozgósítási terv 25. § A mozgósítási terv a veszélyelhárítási tervrendszer része. 26. § A mozgósítási terv tartalmazza legalább: a) az elrendelésre jogosultak neveit, b) az elrendelés feltételeit, c) a települési parancsnokságok állományának kiértesítési rendjét, d) a 24 órás szolgálat feladatait, e) az elrendelés módját, f ) a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként. 27. § A mozgósítási terv alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a veszélyelhárítási terv adattárában szerepeltetni kell a következőket: a) a döntések meghozatalához szükséges legfontosabb adatokat, tényeket, b) a polgári védelmi szervezetek állományát, technikai eszközeit, anyagi ellátottságát, c) az egyes feladatok kapcsán igénybe vehető, különösen fontos szakemberekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, valamint d) értékeléseket. 28. § A mozgósítási terv adatait, valamint a veszélyelhárítási terv adattárát módosítani kell: a) ha a szervezetekben, az állományban változás következett be, b) ha az igénybe vehető technikai eszközökben változás állt be, c) ha a nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében változás történt, d) ha a megalakítási, működési helyek, körletek megváltoztak. 29. § Mozgósítási tervet készít: a) a fővárosban és a  megyékben a  fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke a  katasztrófavédelmi igazgató közreműködésével, b) településeken a polgármester a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével, c) a gazdálkodó szervezeteknél a szerv vezetője. 30. § Az értesítési feladatokkal az erre a célra kijelölt állományt, valamint a szervezetek saját állományát kell megbízni. 31. § A mozgósítási terv nem minősített irat. 32. § A mozgósítási tervet az  ellenőrzésre jogosultak, a  szolgálati elöljárók teljes egészében, a  szakmai elöljárók szakterületüket érintően ellenőrizhetik. 33. § Katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet időszakában mozgósításra az  ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése esetén kerül sor az  illetékes polgármester határozatával, mely írásban vagy szóbeli közléssel történik az 5. mellékletben található minta alapján. 3. A mozgósítás általános szabályai 34. § A polgári védelmi szervezetek berendelését úgy kell megszervezni és gyakoroltatni, hogy az  minden helyzetben biztosítsa részükre a meghatározott normaidőn belül a megalakítási helyre történő beérkezést. 35. § A polgári védelmi szervezetek mozgósítása riasztással indul. 36. § A polgári védelmi szervezetek mozgósítása történhet egyidejűleg vagy részenként. 37. § Egyidejűleg történő mozgósítás esetei: a) katasztrófaveszély megállapításakor, illetve veszélyhelyzet kihirdetésekor, b) ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be vagy annak közvetlen veszélye fenyeget, mely egyidejűleg szükségessé teszi a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezését. 38. § Részenként történő mozgósítás esetén a  polgári védelmi szervezetek az  elrendelést követően, időben tagoltan, a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülnek készenlétbe helyezésre. 39. § A mozgósításra tervezett polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek létszámát az  illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembevételével a mozgósítást elrendelő személy határozza meg. 40. § A polgári védelmi szervezetek mozgósíthatóságának érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szervek felkészülnek a) a szervezési feladatok ellátására, polgári védelmi szervezetek felkészítésére, kiképzésére, gyakorlatok tervezésére, levezetésére, b) a mozgósítás vezetésére, a polgári védelmi feladatok végrehajtásának állandó és folyamatos irányítására és mindenoldalú biztosítására, c) a polgári védelmi szervezetek készenléti fokozatainak megszervezésére, az  állománytáblázatban előírt anyagi-technikai eszközökkel történő ellátásukra. 41. § A polgári védelmi szervezet készenléti ideje: a) gyors reagálású (12 órán belül), b) rövid reagálású (24 órán belül). 42. § Gyors reagálású szervezetek elsősorban az  irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a  katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított azonnal alkalmazható polgári védelmi szervezetek: a) az adott katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt polgári védelmi szervezetek állománya, b) a riasztó részlegek beosztott állománya, c) katasztrófaveszély esetében és veszélyhelyzetben érintett közfeladatot, közszolgáltatást ellátó munkahelyi polgári védelmi egységek állománya. 43. § Rövid reagálású szervezetek elsősorban azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors reagálású szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók. 4. A katasztrófavédelmi készenlét 44. § A katasztrófavédelmi készenlét a  megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet erők igénybevételére, valamint amikor az alapállapot feladatai végrehajtására alapozva további rendszabályok bevezetésével megteremtik a teljes bevetési készenlétbe helyezés feltételeit. 45. § A katasztrófavédelmi készenlét célja mindazon további rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a  gyors és a  rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a  teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését. 46. § A katasztrófavédelmi készenlét tartalma: a) ügyeleti szolgálatok bevezetése, b) a polgári védelmi szervezetek vezetési feltételeinek megteremtése, c) az alkalmazáshoz a logisztikai biztosítás megteremtése, d) mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési készenléti fokozatba való áttérést. 47. § A katasztrófavédelmi készenlét során végrehajtandó feladatok: a) a meglévő tervek, tervrendszerek soron kívüli pontosítása, b) a különböző körletek és helyhez kötött polgári védelmi célú létesítmények szemrevételezése és rendeltetésszerű használatra való előkészítése, c) a riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatok bevezetése, a  meghatározott infokommunikációs rendszerek aktivizálása, a katasztrófariasztás elrendelésének vétele és továbbításának megszervezése, d) a polgári védelmi szervezetek megalakítása, annak személyi, anyagi-technikai feltételeinek megteremtése, e) egyéni védőeszközök és felszerelések tervek szerinti kiadása, hiányok pótlása, f ) a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek készenlétének elérése a  meghatározott normaidőn belül, a személyi állomány felszerelése, eligazítása, gyorsított ütemű felkészítése, g) a lakosság riasztására szolgáló eszközök üzempróbájának végrehajtása, a problémák elhárítása, h) mindazon intézkedések végrehajtása, amelyek biztosítják a  teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors bevezetését. 5. A katasztrófaveszély-készenlét 48. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat a reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre a veszélyhelyzet felszámolásához, illetve akkor, ha azt a  lakosság, valamint a  létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme egyébként indokolttá teszi. 49. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat célja mindazon rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a  polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését. 50. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat tartalma: a) a katasztrófavédelmi készenléti fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése, b) a készenlétbe helyezettek berendelése szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyükre, c) az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás megszervezése, d) az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról, e) a készenlét jelentése. 6. A teljes bevetési készenlét 51. § A teljes bevetési készenlét a  polgári védelmi szervezetek legmagasabb készenléti fokozata, amely akkor kerül elrendelésre, amikor indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. 52. § A teljes bevetési készenlét a  megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor a  kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra. 53. § A teljes bevetési készenlét célja a  teljes bevetési készenléti fokozat elrendelését követően mindazon feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a különböző tervekben foglalt, illetve a kialakult helyzetben jelentkező feladatok végrehajtását. 54. § A teljes bevetési készenlét tartalma: a) azon rendszabályok foganatosítása, amelyek biztosítják a  vezetés folyamatosságát, a  polgári védelmi szervezetek alkalmazásának és a logisztikai biztosítás feltételeinek megteremtését, b) mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják az előírások szerinti alkalmazást. 55. § A teljes bevetési készenlét során végrehajtandó feladatok: a) az alkalmazási időszakra kidolgozott tervek aktivizálása és az előkészített intézkedések végrehajtása, a vezetés és együttműködés folyamatos biztosítása, b) a kijelölt polgári védelmi szervezetek gyülekezési körleteinek elfoglalása és berendezése, c) a kijelölt vezetési-irányítási helyszínek teljes személyi és anyagi feltöltése, működőképességük folyamatos fenntartása, d) a mozgósított állomány munka- és balesetvédelmi oktatásban való részesítése, elsősorban az alkalmazás során bekövetkezhető balesetekre vonatkozóan, e) a mozgósított állomány részére gyorsított ütemű felkészítés megtartása, az  egység rendeltetéséből adódó feladatok ellátásáról, a kialakult veszélyeztetésről, f ) a meteorológiai adatok folyamatos nyilvántartása, alárendeltekhez történő eljuttatása, g) a helyhez kötött polgári védelmi célú – arra kijelölt – létesítmények berendezése és igénybevételre történő előkészítése. 56. § Amennyiben a teljes bevetési készenlét elrendelését nem előzte meg az alacsonyabb készenléti fokozat bevezetése, értelemszerűen végre kell hajtani annak rendszabályait is. 57. § A teljes bevetési készenlét fenntartása az  elrendelés visszavonásáig (az életmentési és kárelhárítási feladatok befejezéséig) tart. A  meghatározott feladatok végrehajtása után a  polgári védelmi erők kivonásra kerülnek, és megkezdik a személyi állomány és felszerelés kiegészítését, pótlását, és a technikai eszközök feltöltését. 58. § Amennyiben a  helyzet nem igényli a  teljes bevetési készenlét fenntartását, a  polgári védelmi szervezeteket alacsonyabb készenléti fokozatba kell helyezni, a  további működés – újbóli alkalmazás – feltételeinek biztosítása mellett. 59. § A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés elrendelésének jogosságáról minden esetben meg kell győződni. 60. § A magasabb mozgósítási készenlét időnormáit a 4. melléklet tartalmazza. 61. § A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult. 62. § A magasabb mozgósítási készenléti fokozat elrendelése esetén a  munkahelyi, a  települési polgári védelmi parancsnokságoknál és a  területi polgári védelmi szervezeteknél 24 órás riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatot kell szervezni és működtetni. Ahol más jellegű ügyeleti szolgálat is megszervezésre kerül, ott a  polgári védelmi feladatokat – a szolgálat egyidejű felkészítése mellett – elláthatja. 63. § A riasztó-értesítő ügyeleti szolgálat egyéb részfeladatait a  szervező vezetők – a  helyi sajátosságoknak megfelelően – szabályozzák. IV. Polgári védelmi szervezetek alkalmazásával kapcsolatos feladatok 64. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazását elrendelheti a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a BM OKF főigazgatója kezdeményezése alapján, a kormány egyidejű tájékoztatása mellett, b) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával –, amelyről a BM OKF főigazgatóját egyidejűleg tájékoztatja, c) a polgármester, a főpolgármester a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával –, d) a munkahelyi polgári védelmi szervezetet létrehozó vezető a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv egyidejű tájékoztatása mellett. 65. § A polgári védelmi szervezetek vezetése, alkalmazásának időtartama, váltása: a) az utasításadás jogát a  teljes állomány számára a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja gyakorolja, akit a  területi és a  települési polgári védelmi szervezet tekintetében a  katasztrófavédelmi igazgató, központi polgári védelmi szervezet tekintetében a BM OKF főigazgatója bíz meg, b) az utasításadás jogát az  egység beosztotti állománya tekintetében a  polgári védelmi egység vezetője gyakorolja, c) az utasításadás jogát az  egység vezetője a  beosztó határozattal, a  katasztrófavédelmi igazgató és BM OKF főigazgatója által irányítással megbízott személy megbízólevéllel igazolja, d) több megyére megállapított katasztrófaveszély és kihirdetett veszélyhelyzet esetén a  védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt a Kormány vagy bizottsága, illetékességi területén több település területét illetően a fővárosi, megyei vagy helyi védelmi bizottság elnöke, a település vonatkozásában a polgármester jelöli ki, e) katasztrófaveszély és veszélyhelyzet időszakában az  ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelésére alkalmanként 15 napig kerülhet sor, f ) a védekezési, mentési, mentesítési munkálatokat végző személyeket általában 12 órás váltással kell alkalmazni, g) a kitelepítési, befogadási, logisztikai, infokommunikációs feladatokat ellátó személyeket általában 24 órás váltással kell alkalmazni. 66. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet a) a működési területén, a gazdálkodó szerv vezetőjének irányításával kerül alkalmazásra, b) működési területén kívül a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján alkalmazható. 67. § A települési polgári védelmi szervezet a) alkalmazására alapvetően a  megalakítási helye szerinti közigazgatási egységben kerül sor, a  település polgármesterének irányításával, b) az illetékes fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján más településen is alkalmazható, c) más településen történő alkalmazás esetén az  irányításért és az  alkalmazás feltételeinek biztosításáért katasztrófaveszély időszakában az  alkalmazás helye szerinti település polgármestere, veszélyhelyzetben a katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy a felelős, d) a veszélyeztetett település polgármestere a  fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökénél, amennyiben erőforrásai nem elegendőek, kezdeményezheti a területi vagy más települések polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását. 68. § A területi polgári védelmi szervezet a) működési területe a megalakítási helyének közigazgatási egysége, b) működési területén kívül alkalmazásra abban az esetben kerülhet sor, ha ba) a veszélyeztetett megyében (fővárosban) rendelkezésre álló erők nem elegendőek vagy bb) a területen alkalmazott polgári védelmi szervezetek váltása szükséges, c) a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján a  területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára a települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető, d) irányításáért az alkalmazás helye szerinti fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke felelős. 69. § A központi polgári védelmi szervezet a) működési területe Magyarország területe, b) alkalmazásra kerülhet abban az esetben, ha ba) a katasztrófa károsító hatása által érintett területen központi koordináció szükséges, bb) a szakfeladat ellátása különleges szakértelmet, technikai eszközt igényel, bc) a rendelkezésre álló erők nem elegendőek, bd) az alkalmazott erők váltása szükséges, c) az  alkalmazás helyszínére irányítását a  Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetője koordinálja, d) irányításáért a helyszíni operatív törzs vezetője a felelős. 70. § Amennyiben a  megalakítási terv alapján polgári védelmi szervezetbe beosztott erők nem elegendőek a  károk felszámolásához, a  polgármester a  településen polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt írásban vagy szóban polgári védelmi szolgálatra kötelezi. 71. § A beosztó határozatot a szóbeli elrendelést követő 72 órán belül át kell adni a kötelezettnek. 72. § A polgári védelmi szolgálatra történő beosztást úgy kell elrendelni, hogy a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek, valamint az  általános polgári védelmi kötelezettség alapján szolgálatra beosztható személyek alkalmanként arányosan, váltásban kerüljenek szolgálatba. 73. § A mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért, polgári védelmi szervezetbe beosztott személyt, valamint a polgári védelmi szervezet tagjaként rendszeresen polgári védelmi szolgálatot teljesítő személyt a  polgári védelmi kötelezettség alól véglegesen felmenti a  lakóhely szerint illetékes polgármester a  6.  mellékletben található minta alapján. 74. § Amennyiben az  érintett polgári védelmi szervezetben szerzett érdemei indokolttá teszik, a  katasztrófavédelmi igazgató gondoskodhat a polgári védelmi szolgálat alól történő, a Kat. 54. § (1) bekezdés a) vagy g) pontja szerinti felmentés ünnepélyes keretek között történő megrendezéséről. V. Minősített önkéntes mentőszervezetek és a polgári védelmi szervezetek együttes alkalmazásának különös szabályai 75. § Amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, az erre kapacitással rendelkező minősített önkéntes mentőszervezetek (a továbbiakban: önkéntes mentőszervezet) védekezésbe történő bevonását katasztrófaveszély esetén a  katasztrófavédelmi igazgató, veszélyhelyzetben a  BM OKF főigazgatója rendeli el. 76. § Az önkéntes mentőszervezetek a) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányításával vesznek részt a  katasztrófák hatása elleni védekezésben és a kárelhárításban, b) kárhelyszíni tevékenységét a Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése szerinti helyszíni műveletirányító irányítja, c) egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a  védelmi igazgatás rendszerében végzik a  védekezés irányításáért felelős személy vezetésével. 77. § A katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködő önkéntes mentőszervezetek alkalmazásáról az  alkalmazást követő 15 napon belül a katasztrófavédelmi igazgató jelentést terjeszt fel az országos polgári védelmi főfelügyelő számára. 78. § Az önkéntes mentőszervezet a) működési területe a megalakítási helyének közigazgatási egysége, b) működési területén kívül alkalmazásra kerülhet abban az esetben, ha ba) különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges vagy bb) a veszélyeztetett területen a rendelkezésre álló erők nem elegendőek vagy bc) az alkalmazott polgári védelmi szervezetek váltása szükséges, c) irányítását az alkalmazás helye szerinti védekezés irányítására kijelölt személy végzi. VI. Záró rendelkezések 79. § A katasztrófavédelmi igazgatóság a  polgári védelmi szervezetek értékeléséről, a  megalakításról, a  mozgósításról, a felszerelésről, a kiképzésről és a műveleti tapasztalatokról az éves beszámoló részeként beszámol. 80. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 81. § Hatályát veszti a polgári védelmi szervezetek és az önkéntes mentőszervezetek megalakításáról, riasztásáról, valamint katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén történő alkalmazásáról szóló 8/2012. (V. 22.) BM OKF utasítás, valamint a  polgári védelmi szervezetek és az  önkéntes mentőszervezetek megalakításáról, riasztásáról, valamint katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén történő alkalmazásáról szóló 13/2012. BM OKF utasítás. Dr. Góra Zoltán tű. vezérőrnagy s. k., főigazgató