43/2018. (VIII. 7.) ORFK utasítása az Öltözködési Szabályzatról.

43/2018. (VIII. 7.) ORFK utasítása az Öltözködési Szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1)  bekezdés b)  pontjában, valamint a  belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a  különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 55. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012. (XII. 14.) BM rendeletben foglaltakra figyelemmel az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya öltözködési rendjének szabályozására kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) személyi állományára. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 2. Általános parancsnoki feladatok 2. A Rendőrség szerveinek vezetői kötelesek gondoskodni a  vezetésük és az  irányításuk alá tartozók körében az öltözködési szabályok betartásáról. 3. A hivatásos állomány egységes megjelenésével összefüggő, a  belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a  különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendeletben (a továbbiakban: BM rendelet) előírt kötelezettség teljesítése során az  állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni az újonnan rendszeresített termékek viseléséről. 3. Általános öltözeti rendelkezések 4. Elfogadható viselet: a) a napszemüveg (fekete, arany- vagy ezüstszínű kerettel); b) a gyógycipő (fekete, díszítő elemektől mentes, a  rendszeresített félcipőhöz hasonló fazonú) írásbeli orvosi javaslatra; c) a kokárda. 5. A szolgálati egyenruházathoz a rendszeresített fehér ing (rövid vagy hosszú ujjú), illetve felsőruházatként a „KR ünnepi teniszing, fehér” viselése – kivéve szolgálati garbó alatt – kötelező: a) hétvégén, munkaszüneti napon, ünnepnapon; b) ha a BM rendelet 46. § (2) bekezdésében meghatározott vezető elrendeli; c) a közlekedésrendészeti állomány esetében mindennap. 6. Az ezredesi rendfokozatú állomány, valamint a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) Zenekarának tagja társasági öltözetéhez önálló felsőruházatként ingblúzt is hordhat. 7. A tábornoki állomány tagja a társasági és gyakorló öltözethez 16M csapadék ellen védőkabátot és 16M csapadék ellen védőnadrágot hordhat. A speciális szolgálati egyenruházat csak szolgálatban, speciális szolgálati feladatok ellátása során viselhető, egyéb esetekben viselése tilos. 4. A polgári ruha viselésének rendje 8. A hivatásos állomány egyenruhás normatípusba sorolt tagjai közül – szolgálata ellátása során – polgári ruhát viselhet: a) akiről az alapellátó orvos megállapította, hogy egyenruhát nem viselhet; b) a nő a terhessége időtartama alatt; c) bárki az állományilletékes parancsnok utasítása alapján. 9. Az állományilletékes parancsnok a  polgári ruházatot viselő hivatásos állomány részére egyes ruházati cikkek – szolgálatteljesítési időben történő – viselését korlátozhatja. 5. Az egyenruha viselésével kapcsolatos tilalmak 10. Nem engedélyezett: a) az egyenruházati cikkek polgári ruházati cikkekkel – látható módon – történő vegyes viselése, kivéve a 4. pontban meghatározott viseletet; b) a szolgálati egyenruházatnak a gyakorló ruházattal történő vegyes viselése, a taktikai öv, a lábbeli és a szolgálati garbó kivételével; c) a Rendőrség tekintélyét sértő, kopott, gyűrött, szennyezett ruházat viselése; d) a méretes ruházatoknak az előírástól eltérő formában való elkészíttetése; e) a jelzéseknek, díszítőelemeknek, jelvényeknek és kitüntetéseknek az utasításban meghatározottaktól eltérő viselete; f ) az öltözködési szabályok önkényes leegyszerűsítése, az  egyenruházat – jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben, az  utasításban vagy más belső normában meghatározottakon túli – könnyítése; g) a közterületen, gyalogosan történő szolgálatellátáskor – a halasztást nem tűrő intézkedéseket és a könnyítést kivéve – a sapka levétele; h) nőknél a térd középvonalától felfelé számított 10 centiméternél rövidebb, illetőleg a térd középvonalától lefelé számított 10 centiméternél hosszabb 17M társasági szoknya, sötétkék/társasági szoknya, sötétkék viselése; i) az egyenruházattal össze nem egyeztethető táska, reklámtasak, csomag vitele; j) az egyenruhához esernyő hordása; k) az egyenruházaton lévő húzózárak, patentok, gombok nyitott állapotban tartása (kivéve felső gomb, felső patent, ahol engedélyezve van); l) a hosszú haj olyan módon való viselése, hogy az a viselt rendfokozati jelzést, névkitűzőt eltakarja, illetve fedi; m) munka-, illetve védőruházat, formaruházat, speciális szolgálati egyenruházat szolgálaton kívüli viselete. 6. Öltözeti könnyítések 11. A rendőr szolgálati elöljárójának engedélyével télen az időjárási viszonyoktól függően a téli sapkáját lehajtva viselheti. 12. A szolgálati elöljáró engedélye vagy jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, illetve belső norma rendelkezése alapján a rendőr, ha azt a körülmények – így különösen a szolgálati feladat jellege, az időjárás – indokolják, a sapkáját leveheti. Az öltözeti könnyítésre okot adó körülmények megszűnését követően a könnyítést meg kell szüntetni. 13. Vonaton, távolsági autóbuszon, hajón, repülőgépen, közösségi közlekedési járművön egyenruhában utazó rendőr a  zubbony, kabát, dzseki záródásán könnyíthet, azt leveheti, továbbá nyakkendőjét és/vagy sapkáját is leveheti, kivéve, ha a  járművön szolgálatteljesítés céljából tartózkodik. Az  utazás befejezése előtt az  öltözeti könnyítéseket meg kell szüntetni. 14. Szolgálati feladataik ellátása során a gépjárművüket egyenruhában vezetők, illetve a járműben egyenruhában utazók a zubbonyukat, kabátjukat, dzsekijüket, sapkájukat levehetik, vagy ezek záródásán könnyíthetnek. A járműből történő kiszállást követően az öltözeti könnyítéseket meg kell szüntetni. 7. Az egyenruhán viselhető karjelvények, kitüntetések, felszerelési tárgyak viselési rendje 15. A jelsípot a közlekedésrendészeti szolgálati ágnál a közterületi szolgálatot teljesítők kötelesek maguknál tartani. 16. A KR hivatásos állománya szervezeti hovatartozásának megfelelő tépőzáras bordó karszalag viseléséről a KR parancsnoka intézkedik. 17. Kitüntetések és azok szalagsávjai csak a 17M társasági zubbony, sötétkék, szerelve/társasági zubbony (a továbbiakban: társasági zubbony) és a  17M társasági kosztümkabát, sötétkék szerelve/társasági kosztümkabát (a továbbiakban: társasági kosztümkabát) termékeken viselhetők a következők szerint: a) a kitüntetéseket és szalagsávot több sor esetén felülről lefelé kell elhelyezni; b) eredeti formában egy kitüntetést a társasági zubbony és a társasági kosztümkabát bal oldalán, a felső zseb fölé kell helyezni úgy, hogy a kitüntetés ékítménye a zsebtakaró felső szélét érintse, középvonala pedig a zsebtakaró középvonalával egybeessen; c) eredeti formában kettő kitüntetést a zseb középvonalától jobbra és balra, a viselési sorrendnek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy a magasabban sorolt kitüntetés szalagjából 2 cm látható legyen; ha a kitüntetések hossza különböző, akkor úgy kell elhelyezni, hogy a zsebtakaró felső szélét a hosszabb kitüntetés ékítményének alsó széle érintse, a szalagok felső szélét pedig azonos magasságban kell elhelyezni; d) eredeti formában kettőnél több kitüntetés elhelyezésénél az első kitüntetés szalagjától a társasági zubbony és a társasági kosztümkabát kihajtása alól 2 cm látható kell, hogy legyen, a legszélső kitüntetés szalagja pedig a zseb bal oldali varrásával kell, hogy egybeessen; e) ha egy sorban több kitüntetés elhelyezésére kerül sor, a 2 cm távolságot a kitüntetések számának megfelelően arányosan csökkenteni kell; f ) a kitüntetéseket kettő sorban úgy kell viselni, hogy az alsó sor egyezzen meg az egysoros viselési formával, a  felső sorban elhelyezett kitüntetés ékítményének alsó széle pedig az alsó sorban elhelyezett kitüntetések szalagjának közepéig érjen; g) több sor esetén a  felső sor (sorok) mindig négy szalagsávból áll(nak), a  négynél kevesebb szalagsávot az előbbiekben szabályozott módon, a legalsó sorban kell elhelyezni. 8. A szolgálati azonosító jelvény, valamint a jó láthatósági átvetőn viselhető rendfokozati jelzés és hímzett névkitűző viselésének rendje 18. A szolgálati azonosító jelvény viselése kötelező a BM rendelet ettől eltérő rendelkezése hiányában. 19. A szolgálati azonosító jelvényt a jó láthatósági átvető bal oldalának mellrészén található rögzítő gombjára gombolva kell viselni, a rendfokozati jelzést és a hímzett névkitűzőt a jó láthatósági átvetőn kialakított tépőzáras rögzítők helyén kell viselni. 9. Az egyes viselési alkalmak során kötelező és megengedett, a BM rendeletben meghatározott ruházati termékek és felszerelési cikkek 20. A szolgálati öltözetet képező, kötelezően viselendő és megengedett, a BM rendeletben felsorolt ruházati termékek és felszerelési cikkek viselésének rendjét az 1. melléklet határozza meg. 21. A gyakorló öltözetet képező, kötelezően viselendő és megengedett, a BM rendeletben felsorolt ruházati termékek és felszerelési cikkek viselésének rendjét a 2. melléklet határozza meg. 22. A társasági öltözetet képező, kötelezően viselendő és megengedett, a BM rendeletben felsorolt ruházati termékek és felszerelési cikkek viselésének rendjét a 3. melléklet határozza meg. 23. A speciális öltözetet képező, kötelezően viselendő és megengedett, a BM rendeletben felsorolt ruházati termékek és felszerelési cikkek viselésének rendjét a 4. melléklet határozza meg. 24. A szerelt ruházatok cikkösszetételét az 5. melléklet határozza meg. 25. Az egyenruhán viselt jelzéseket, díszítőelemeket, jelvényeket, kitüntetéseket, felszerelési tárgyakat a  6.  melléklet határozza meg. 10. A Rendőrség szervezetén belül működő fegyveres biztonsági őrség személyi állományára vonatkozó szabályok 26. A Rendőrség fegyveres biztonsági őrsége állománya tagjának (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) munkaszerződésében meg kell határozni: a) a formaruházati ellátásra való jogosultságát, a jogosultság megszűnésének eseteit; b) azt, hogy formaruházatát csak feladatai ellátása során, illetve munkába utazás vagy a  munkából történő hazautazás céljából a  lakóhelye és a  feladat ellátási helye közötti legrövidebb útvonalon viselheti, egyéb esetekben viselése tilos; c) azt, hogy a  formaruházatot jogosultsága megszűnésekor, illetve, ha a  formaruházatának cseréje szükséges – kártérítési felelőssége mellett – le kell adnia. 27. A jogosult részére a  7.  mellékletben meghatározott, megfelelő méretű ruházati cikkeket a  költségvetési szervek térítésmentesen, visszaszolgáltatási kötelezettséggel, jegyzék alapján biztosítják. 28. A formaruházat viselési idejének számítása a tényleges ellátás napjától veszi kezdetét. A kiadott formaruházat értékét új (I. értékcsoportú) állapotban 100%-ban, míg a  viselési idő utolsó napján és azt követően a  termék tárgyévi árjegyzékben feltüntetett árának 20%-ában kell megállapítani. 29. A formaruházattal történő ellátást a költségvetési szerv a tényleges szükséglet alapján évente tervezi. 30. Amennyiben a költségvetési szerv ruházati szakszolgálata a jogosultság megszűnése miatt leadott formaruházatot – egészségügyi szempontokra is figyelemmel, így különösen megfelelő tisztítás és fertőtlenítés után – rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősíti, azt a viselési idő arányos csökkentésével az állomány ellátására fel kell használni. 31. Ha a formaruházat az eszmei viselési időn túl javíthatatlanul elhasználódott, a) a jogosult parancsnoki záradékkal ellátott szolgálati jegyen jelenti azt a  szolgálati helye szerint illetékes ruházati szakszolgálatnak, egyben az elhasználódott ruházatot leadja; b) a ruházati szakszolgálat a formaruházat pótlását saját raktári készlete terhére biztosítja. 32. Amennyiben a  lejárt viselési idejű formaruházattal a  jogosult nem tud elszámolni, úgy vele szemben kártérítési eljárást kell lefolytatni, és a  kárösszeget a  termék tárgyévi árjegyzékben feltüntetett árának 20%-ában kell megállapítani. 33. Amennyiben az utánpótlás igénye – a formaruházat a szolgálat ellátásával össze nem függő elhasználódása, elvesztése miatt – a viselési idő lejárta előtt merül fel, a jogosulttal szemben kártérítési eljárást kell lefolytatni, és a kár mértékét a  termék tárgyévi árjegyzékben szereplő ára és a  viselési időből még hátralévő idő arányában – a  20%-os érték figyelembevételével – kell megállapítani. 34. Ha az  elhasználódás a  szolgálat ellátásával összefüggésben történt, és a  kár bekövetkeztében a  jogosult személy felelőssége állapítható meg, a  kárösszeg – a  termék tárgyévi árjegyzékben meghatározott értékét alapul véve – a viselési időből már eltelt időszak arányában a költségvetési szervet, a többi – a 20%-os érték figyelembevételével – a használót terheli. 35. Amennyiben a viselési idő már lejárt, a kár mértékét a termékek tárgyévi árjegyzékben feltüntetett árának 20%-ában kell megállapítani. 36. A formaruházatot mindaddig viselni kell, amíg azt a ruházati szakszolgálat rendeltetésszerű használatra alkalmasnak találja. 37. Az ellátás helyzetéről a költségvetési szerv ruházati szakszolgálata naprakész nyilvántartást vezet. 38. A fegyveres biztonsági őrség formaruházati öltözködési változatait a 8. melléklet tartalmazza. 39. A fegyveres biztonsági őrség formaruházatának viselési időszakai: a) nyári időszak: június 1-jétől szeptember 15-ig; b) átmeneti időszak: március 16-tól május 31-ig és szeptember 16-tól november 30-ig; c) téli időszak: december 1-jétől március 15-ig. 11. A Hívásfogadó Központ munkavállalóira vonatkozó szabályok 40. A Hívásfogadó Központ (a továbbiakban: HIK) munkaviszony keretében foglalkoztatott, műszakvezetői, műszakvezetőhelyettesi és csoportvezetői (supervisori), valamint 112-es hívásfogadói (operátori) állománya (e cím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: jogosult) részére a  9.  mellékletben meghatározott ruházati cikkekből álló formaruházatot a  KR  Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság (a továbbiakban: KR MÜIG) – a  HIK vezetője által kijelölt személy (a  továbbiakban: kijelölt ügyintéző) útján – térítésmentesen, visszaszolgáltatási kötelezettséggel, jegyzék alapján biztosítja. A 9. mellékletben meghatározott lábbelire a KR Költségvetési Igazgatóság (a továbbiakban: KR KI) igazgatója által a tárgyévre vonatkozóan – a tárgyévet megelőző év december 31-éig – meghatározott összeget a KR KI a vásárlás céljából biztosítja. 41. A kijelölt ügyintézőt a HIK vezetője írásban jelöli ki, és erről a KR MÜIG igazgatóját írásban értesíti. 42. A kijelölt ügyintéző a formaruházatot – a lábbeli kivételével – átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át a jogosult részére, aki aláírásával igazolja az  átvétel tényét és időpontját. A  jogosultak részére kiadott és visszavett formaruházati termékekről, valamint a lábbeli megvásárlásának időpontjáról a kijelölt ügyintéző naprakész nyilvántartást vezet. 43. A formaruházat viselési idejének számítása a tényleges ellátás napjától veszi kezdetét, mindaddig viselni kell, amíg azt a ruházati szakszolgálat rendeltetésszerű használatra alkalmasnak találja. 44. A formaruházattal történő ellátást – a lábbeli kivételével – a KR MÜIG a tényleges szükséglet alapján évente tervezi. 45. A kiadott formaruházat értékét új állapotban 100%-ban, míg a viselési idő utolsó napján és azt követően a tárgyévi árjegyzékben feltüntetett árának 20%-ában kell megállapítani. 46. Amennyiben a KR MÜIG a jogosultság megszűnése miatt leadott formaruházatot – az egészségügyi szempontokra is figyelemmel, így különösen megfelelő tisztítás és fertőtlenítés után – rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősíti, azt a személyi állomány ellátására, a viselési idő arányos csökkentésével fel kell használni. 47. A jogosult formaruházatának – a viselési időn túli, elhasználódása miatt történő – cseréjét – a lábbeli kivételével – a KR MÜIG a saját raktári készlete terhére térítésmentesen biztosítja. 48. A lábbeli vásárlására jogosultak névsorát – az igény felmerülését, illetve a viselési idő lejártát követő 15 napon belül – a HIK a KR MÜIG részére rendelkezésre bocsátja. A KR MÜIG igazgatója a HIK által megküldött névsorban szereplő jogosultak részére történő kifizetésre a rendelkezésre bocsátástól számított 30 napon belül intézkedik. 49. A jogosult a lábbeli vásárlására kifizetett összeggel a kifizetés napjától számított 30 napon belül köteles elszámolni a  kijelölt ügyintéző felé. Az  elszámolási kötelezettségéről az  igényjogosultat tájékoztatni kell. A  számlát az  ORFK nevére és címére kell kiállíttatni, a számla fejlécének jobb oldalán a jogosult nevét kell feltüntetni. A lábbeli alapellátási és utánpótlási ellátmány terhére – számla ellenében – a 9. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő lábbeli számolható el. A kiállított számlát a kijelölt ügyintéző 10 munkanapon belül továbbítja a KR MÜIG részére. 50. Ha az igényjogosult a HIK lábbeli ellátásával nem vagy csak részben számol el, a KR MÜIG a számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30 napon belül értesíti a KR KI-t az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén a  KR KI gondoskodik a megfizetendő adó és járulék következő havi illetményből történő levonásáról. 51. Az ellátás helyzetéről, a  kijelölt ügyintéző részére átadott formaruházatokról a  KR MÜIG naprakész nyilvántartást vezet. 52. A jogosulttal szemben kárigény érvényesíthető, ha a jogosult a) jogosultsága megszűnésekor a formaruházattal – a lábbeli kivételével – nem tud elszámolni; b) csere iránti igénye – a jogosult hibájából – a viselési idő lejárta előtt merül fel; c) jogosultsága megszűnése a kifizetés napjától számított 30 napon belülre esik, és a lábbelire kifizetett összegből a lábbeli megvételére vagy a kifizetett összeg visszafizetésére nem került sor. 53. Az 52. pont a) és b) alpontjában szereplő kárigény mértéke – a termék tárgyévi árjegyzékben meghatározott értékét alapul véve – a  formaruházati cikk 80%-ának a  fennmaradó viselési időre számított arányos része, valamint a 20% maradványérték összege. Amennyiben a viselési idő már lejárt, a kárigény mértéke a termékek tárgyévi árjegyzékben feltüntetett árának 20%-a. Az 52. pont c) alpontjában szereplő kárigény mértéke a jogosult részére lábbeli vásárlására kifizetett összeg. 54. Mellőzni kell a  kárigény érvényesítését, ha a  formaruházat viselési idő lejártát megelőző cseréjére méltányolandó okból van szükség. 55. A formaruházattal kapcsolatban a jogosult munkaszerződésében meg kell határozni: a) a jogosult formaruházati ellátásra való jogosultságát; b) a jogosultság megszűnésének eseteit; c) azt, hogy a  formaruházat csak munkaidőben viselhető, egyéb esetekben a  viselése – a  munkába járást kivéve – tilos; d) azt, hogy a lejárt viselési idejű formaruházatot – a lábbeli kivételével – a jogosultság megszűnésekor, illetve csere esetén le kell adni, ennek elmulasztása esetén a jogosulttal szemben kárigény érvényesíthető; e) azt, hogy a le nem járt viselési idejű formaruházatot – a lábbeli kivételével – a jogosultság megszűnésekor le kell adni, és ennek elmulasztása esetén, valamint ha a csere iránti igénye – a  jogosultnak felróható okból – a viselési idő lejárta előtt merül fel, a munkáltató a jogosultat kártérítésre kötelezheti; f ) azt, hogy a jogosult a lábbelire kifizetett összeggel 30 napon belül köteles elszámolni, ennek elmulasztása vagy részbeni elszámolás esetén a munkáltató a fennálló adó- és járulék fizetésére kötelezheti; g) azt, hogy a jogosultat a kifizetés után, a lábbeli vásárlása előtti jogosultság megszűnése esetén a munkáltató kártérítésre kötelezheti. 12. A hivatásos állomány munka- és védőruházata 56. A hivatásos állomány munka- és védőruházati ellátási normáit a 10. melléklet tartalmazza. A munka- és védőruházatot a rendőri szervek térítésmentesen biztosítják. 13. Karjelvény 57. A Rendőrség hivatásos állománya a) szolgálati karjelvényt (központi és területi rendőri szerv); b) önkormányzati (települési, településrészi) hovatartozást szimbolizáló karjelvényt – amennyiben annak viselését elrendelték – (a továbbiakban: önkormányzati karjelvény) [az a) és b) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: karjelvény] köteles viselni az egyenruházatán. 58. Karjelvény rendszeresítésére a) az országos rendőrfőkapitány – a  b)  alpontban foglalt kivétellel – az  Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezeti egységei és szervezeti elemei tekintetében; b) a rendészeti és a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek tekintetében; c) a szerv vezetője a területi szervek tekintetében jogosult. 59. A rendszeresíteni tervezett karjelvény mintadarabját – a döntést megelőzően – az országos rendőrfőkapitány részére jóváhagyás céljából fel kell terjeszteni, az  önkormányzati karjelvény rendszeresítéséhez csatolni kell az  érintett megyei, fővárosi, települési önkormányzat hozzájárulását is. 60. A karjelvényt a következő követelmények alapulvételével kell kialakítani: a) a karjelvény alakját a 11. melléklet határozza meg; b) a szolgálati karjelvénynél a  szolgálat, a  szolgálati ág, a  szakszolgálat magyar nyelvű megnevezését és a tevékenységükre jellemző jelképet kell alkalmazni, amely mellett a POLICE felirat megengedett; c) az önkormányzati karjelvénynél a  legitim, heraldikailag hiteles önkormányzati (megyei, fővárosi, települési, településrészi) címerek megjelenítését, illetve a  rendőri szervezet (megye, főváros, település, településrész) megnevezésének magyar nyelvű feliratozását kell alkalmazni, amely mellett a POLICE felirat megengedett; d) a karjelvényt hímzett kivitelben kell kialakítani. 61. A hivatásos állomány karjelvénnyel történő ellátásáért, a  karjelvény cseréjéért és pótlásáért az  58.  pontban meghatározott, a rendszeresítést elrendelő vezető felel. 62. A szolgálati karjelvény bevezetésének költségeit a ruházati alapellátásban és alapellátás-kiegészítésben részesülők esetében a rendőri szervek költségvetéséből kell biztosítani. Az utánpótlás az érintett hivatásos állomány utánpótlási egyenruházati ellátmányának terhére történik. Az önkormányzati karjelvényt a ruházati alapellátásban és alapellátáskiegészítésben részesülők esetében a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság költségvetésének terhére kell biztosítani, utánpótlásáról és az utánpótlás rendjéről a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány rendelkezik. 14. A hivatásos állomány ruházati szemléjére vonatkozó rendelkezések 63. A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az  öltözködési előírások betartását az  országos rendőrfőkapitány, a  KR parancsnoka, a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ igazgatója, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója (a továbbiakban együtt: rendőri szervek vezetői) által kijelölt személy(ek), valamint a ruházati szakszolgálat együttesen – évente két alkalommal, első alkalommal április 15-ig, második alkalommal október 15-ig – ruházati szemle során ellenőrzi. 64. A rendőri szerv vezetője a  ruházati szemle lefolytatására intézkedési tervet készít, amely tartalmazza a  szemlék időpontjait (dátum, időpont), helyszínét és az  ellenőrzött szervezeti egység, elem megnevezését. Az  intézkedési tervet tájékoztatásul február 15. napjáig meg kell küldeni a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, valamint az ORFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője részére. 65. A rendőri szerv vezetője a szemle lefolytatására legalább kéttagú bizottságot, illetve szükség esetén bizottságokat (a továbbiakban: bizottság) jelöl ki. A bizottság vezetőjének legalább osztályvezető szintű vezető jelölhető. A bizottság munkájában részt vesz a ruházati előadó. 66. A közvetlen vezetőnek az állományát érintő ruházati szemlén jelen kell lennie. 67. A ruházati szemlére kötelezett állomány megjelenését a szemle ideje alatt – a szükséges mértékig – a rendőri szerv vezetője biztosítja. 68. A bizottságnak a ruházati szemle során a BM rendelet figyelembevételével számon kért, és egyidejűleg bemutatott termékek alapján kell kitölteni az „Egyéni lap ruházati szemle végrehajtásához” elnevezésű táblázatot. A szemle során csak a rendszeresített egyenruházati termék és felszerelési cikk fogadható el. 69. A ruházati szemle során feltárt hiányosságok esetén az  állomány tagjának a  hiányzó vagy elhasználódott ruházat beszerzése érdekében megrendelőlapot kell kitöltenie. A  kitöltött megrendelőlapot összesítve, igénybejelentőn, a ruházati szakszolgálat végrehajtó szervezeti egység vezetője a ruházati szemle befejezését követő 30 napon belül megküldi a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Központi Ellátó Szerve részére. 70. A megrendelt termék ellenértékét a  rendőri szerv kifizeti az eladónak, az ellenőrzött személy ruházati elszámolási könyvében ruházati szemle befejezését követő 60 napon belül túlellátásként felvezeti, és az így keletkezett túlellátás összegét az esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányából levonja. 71. A ruházati szemle végrehajtását követően a ruházati szemlékről összefoglaló jelentést kell készíteni. A rendőri szervre vonatkozó összesített jelentést a ruházati szemle befejezését követő 15 napon belül meg kell küldeni a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A jelentésnek a 12. melléklet szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell, hogy az  állomány az  évszaknak megfelelő ruházattal milyen arányban (hány %-ban) rendelkezik, és annak megfelelően  ruházati szempontból a  szolgálati feladatellátásra felkészült. A  jelentésnek átfogó, hiteles képet kell tükröznie a rendőri szerv teljes hivatásos állományának ruházati ellátottságáról, öltözködési színvonaláról. 72. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Főosztály vezetője a  rendőri szervenként beérkezett ruhaszemlejelentések alapján összefoglaló jelentést készít a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére a ruházati szemle befejezését követő 30 napon belül. 73. A ruházati szemléről hiányzó állomány ruházatát a rendőri szerv vezetője és a közvetlen szolgálati elöljáró a ruházati szemlét követő 60 napon belül utóellenőrzés (a továbbiakban: pótszemle) keretében ellenőrzi. A  pótszemle lefolytatásának tényét és a megállapításokat az ellenőrzési naplóban kell rögzíteni. 74. Az ORFK Ellenőrzési Szolgálat, a rendőri szervek ellenőrzési szolgálata és az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Főosztály a ruházati szemle lefolytatását ellenőrizheti. Az ellenőrzésnek ki kell térnie a ruházati termékek és ruházati szemlék jegyzőkönyvei meglétének ellenőrzésére. A  szemle lefolytatásával kapcsolatos hiányosság esetén az  ellenőrzésről készült jelentés kivonatát az  ellenőrzést végző szervezeti elem vezetője az  ellenőrzést követő 15 napon belül a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszti. 75. A rendőri szerv vezetője az évi két ruházati szemle megállapításairól, valamint a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről és azok eredményességéről összefoglaló jelentést készít, amelyet a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére november 15-ig felterjeszt. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 76. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes minden év december 15-ig gondoskodik a  68.  pont szerinti „Egyéni  lap ruházati szemle végrehajtásához” elnevezésű táblázatok, valamint a  69.  pont szerinti megrendelőlap kiadásáról, illetve aktualizálásáról. 77. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba. 78. Hatályát veszti a) a Rendőrség szervezetén belül működő fegyveres biztonsági őrség személyi állománya Ruházati Szabályzatáról szóló 30/2009. (OT 16.) ORFK utasítás; b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2014. (II. 12.) ORFK utasítás; c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állománya munka- és védőruházati ellátási normájáról szóló 43/2014. (XII. 23.) ORFK utasítás; d) és a Hívásfogadó Központ munkavállalóinak Ruházati Szabályzatáról szóló 45/2014. (XII. 23.) ORFK utasítás; e) a rendőri karjelvények rendszeresítésére vonatkozó szabályokról szóló 31/2016. (XI. 18.) ORFK utasítás. Dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy s. k., bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes