📄 Jogszabály szövege
39/2016. (XI. 15.) NGM rendelete a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. alcím 14. pontjában és a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet hatálya
a) a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet
XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 48. Pénztárgépek
cseréjének és átalakításának támogatása alcím és
b) a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 1. melléklet
XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 8. Pénztárgépek cseréjének
és átalakításának támogatása alcím
[a) és b) pont a továbbiakban együtt: előirányzat] felhasználására terjed ki.
2. § A rendelet hatálya
a) a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról,
használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő
szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete alapján
online pénztárgép használatra kötelezett adózóra (a továbbiakban: üzemeltető),
b) a pénztárgép értékesítőjére (a továbbiakban: eladó) és
c) az állami adó- és vámhatóságra
terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról
és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja
szerinti támogatás,
b) csoportmentességi rendeletek: az Atr. 2. § 2a. pontjában felsorolt bizottsági rendeletek,
c) egy és ugyanazon vállalkozás: az Atr. 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás,
d) elsődleges mezőgazdasági termelés: az Atr. 2. § 5b. pontja szerinti tevékenység,
e) halászati és akvakultúra-termék: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről,
az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek,
f ) gazdasági tevékenység: bármely, egy adott piacon termékek és szolgáltatások nyújtásával járó tevékenység,
amely feltételezi az ellenszolgáltatásért vállalt kockázatot,
g) mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) I. mellékletében felsorolt
termékek a halászati és akvakultúra-termékek kivételével.
4. § E rendelet alapján csekély összegű (de minimis) támogatás
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendeletnek,
b) az 1408/2013/EU bizottsági rendeletnek és
c) a 717/2014/EU bizottsági rendeletnek
megfelelően nyújtható.
II. FEJEZET
A TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A támogatásra való jogosultság feltételei és a támogatás mértéke
5. § (1) Az előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtható az üzemeltetőnek
olyan pénztárgép beszerzéséhez, amely rendelkezik a pénztárgépek műszaki követelményeiről,
a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint
a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet
módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet) megállapított műszaki
követelményeknek való megfelelést igazoló forgalmazási engedéllyel.
(2) A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha
a) a 2015. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el vagy tevékenységét 2016. január 1-jét
követően kezdte meg,
b) a támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló
törvény alapján megbízható adózónak minősül vagy megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek és
c) a kérelem benyújtását megelőző 5 naptári éven belül az állami adó- és vámhatóság számla, egyszerűsített
számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség két éven belüli ismételt elmulasztása, vagy be nem jelentett
alkalmazott foglalkoztatása miatt jogerősen mulasztási bírságot nem állapított meg terhére.
(3) A kérelem benyújtásának időpontjában megbízható adózónak nem minősülő üzemeltető abban az esetben
jogosult a támogatásra, ha
a) rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt,
b) nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
c) nem rendelkezik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adó- és vámhatóság által
nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot
meghaladó adó- és vámtartozással, kivéve, ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési
halasztást engedélyezett,
d) nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó
adótartozással, és
e) tevékenységét nem szünetelteti.
(4) A Rendelet 44. § (10) bekezdése szerinti mozgóbolt vagy mozgó szolgáltató helyen működő üzemeltető kizárólag
a Mód. rendelet szerinti hordozható pénztárgép üzembe helyezése esetén jogosult a támogatásra.
(5) A támogatáshoz kapcsolódóan előleg nem folyósítható.
6. § (1) A támogatást a Rendelet alapján online pénztárgép használatára 2017. január 1-jétől kötelezett adózó igényelheti.
(2) Támogatás a 2016. december 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után igényelhető.
(3) Támogatás iránti kérelem, illetve az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalása iránti kérelem
2017. március 31-ig nyújtható be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az állami adó- és vámhatósághoz.
A határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
7. § (1) Az üzemeltető legfeljebb összesen öt darab pénztárgép beszerzéséhez igényelhet támogatást.
(2) A támogatás mértéke pénztárgépenként 50 ezer forint.
8. § (1) A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyet a 4. § szerinti előírásokkal összhangban
lehet igényelni, kivéve, ha a kérelmező a támogatást kizárólag olyan tevékenységhez használja, amely nem
gazdasági tevékenység.
(2) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás az üzemeltető által igénybe vett más csekély összegű (de minimis)
támogatásokkal és egyéb állami támogatásokkal együttesen a 22–24. §-ok szerinti támogatáshalmozási szabályok
alapján meghaladja a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban meghatározott határértékeket, akkor a támogatási
igény ezen határértékek nagyságáig érvényesíthető.
(3) A forintban meghatározott összegek euróra történő átszámításánál az e rendelet kihirdetésének napján érvényes,
a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.
(4) Amennyiben a kérelmező a halászati vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy
forgalmazásával, illetve mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével is foglalkozik gazdasági tevékenységként,
és a támogatással érintett pénztárgépet e tevékenységeihez is felhasználja, a pénztárgép utáni támogatásnak
a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére eső részére a 4. § b) pontja, a halászati vagy akvakultúratermékek előállítására, feldolgozására vagy forgalmazására eső támogatás pedig a 4. § c) pontja szerinti bizottsági
rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az egyéb gazdasági tevékenységre
eső támogatás a 4. § a) pontja szerinti bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül.
(5) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére és a halászati és akvakultúra-termékek előállítására,
feldolgozására és forgalmazására eső támogatást a kérelmező legutolsó számviteli beszámolója szerinti
árbevételnek e tevékenységekre eső aránya alapján kell meghatározni.
9. § A támogatás kiutalása a külön erre a célra megnyitott lebonyolítási számla terhére történik.
2. A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem
10. § (1) A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód az állami adó- és vámhatóságtól a Rendelet 44. § (1) bekezdése
szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon igényelhető. A kérelmet az elektronikus bevallás
benyújtására kötelezettek elektronikusan kötelesek benyújtani.
(2) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben
a részére odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalmáról.
(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás igénybevételére
jogosító egyedi kódot az eladó az állami adó- és vámhatóság internetes oldalán elérhető elektronikus lekérdező
felületen keresztül leellenőrizze.
(4) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, ha a támogatást a 4. § b) vagy c) pontja szerinti bizottsági
rendelet hatálya alá tartozó tevékenységéhez igényli.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról is, hogy a 4. § b) és c) pontja
szerinti bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabad
de minimis keret ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében, valamint az Atr. 11/A. §-a szerinti
nyilvántartás működtetése céljából hozzájárul
a) nevére, adószámára,
b) az állami (de minimis) támogatás összegére és
c) az állami (de minimis) támogatás kiutalásának időpontjára
vonatkozó adatainak a nyilvántartást vezető szerv részére történő átadásához.
(6) A kérelemben fel kell tüntetni
a) a támogatásra jogosult üzemeltető következő azonosító adatait: nevét vagy elnevezését, székhelyét,
adószámát, valamint, amennyiben a kérelmező a támogatást mezőgazdasági termékek elsődleges
termeléséhez, illetve halászati és akvakultúra-termékek előállításához, feldolgozásához vagy
forgalmazásához igényli, úgy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz
és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti
ügyfél-azonosítót és
b) a pénztárgép üzemeltetési helyére vonatkozó adatokat a Rendelet 44. § (2) bekezdés d)–e) pontja szerint.
3. Eljárás a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem alapján
11. § Az állami adó- és vámhatóság a támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását az általa nyilvántartott
adatok alapján ellenőrzi.
12. § Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a 13. § szerint elutasítja vagy
a) a kérelem elektronikus úton történt benyújtása esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a kérelmet
benyújtó elektronikus tárhelyére,
b) a kérelem postai úton történő benyújtása esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton
megküldi az üzemeltető részére – pénztárgépenként – a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot, amely
egyben a pénztárgép üzembe helyezésére szolgáló kód is. Az állami adó- és vámhatóság a támogatás igénybevételére
jogosító egyedi kód megküldésével egyidejűleg közli az üzemeltetőt megillető támogatás összegét is.
13. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a 10. § (3) és (5) bekezdés szerinti nyilatkozatok, valamint az 5. § szerinti
feltételek bármelyikének való megfelelés hiánya esetén elutasítja.
(2) A 10. § (5) bekezdése szerint nyilatkozó üzemeltető kérelmét az állami adó- és vámhatóság abban az esetben is
elutasítja a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban folytatott tevékenységére
és a halászati és akvakultúra-ágazatban folytatott tevékenységéből származó tevékenységére eső támogatásrész
vonatkozásában, ha az Atr. 11/A. §-a szerinti nyilvántartást vezető szerv állami adó- és vámhatóság részére adott
tájékoztatása alapján a 4. § b) vagy c) pontja szerinti bizottsági rendelet mellékletében meghatározott, de minimis
támogatásra rendelkezésre álló tagállami keret kimerült.
(3) A kérelem elutasítása esetén – legkésőbb az elutasításról szóló döntés megküldésével egyidejűleg – az állami adóés vámhatóság kizárólag a Rendelet 44. §-a szerinti üzembe helyezési kódot küldi meg az üzemeltető részére.
(4) Amennyiben az üzemeltető az elutasító döntéssel szemben jogorvoslattal él és a jogorvoslati eljárás eredményeként
megállapítást nyer, hogy az üzemeltető a támogatás igénylésére jogosult, úgy a támogatás összegét az állami
adó- és vámhatóság közvetlenül az üzemeltető részére folyósítja. A támogatás esedékessége ebben az esetben
a határozat jogerőre emelkedésének a napja.
4. Támogatás igénybevétele a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal üzembe helyezett
pénztárgépek esetén
14. § (1) Az üzemeltető a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor adja át az eladónak.
(2) Az eladó a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód érvényességét az állami adó- és vámhatóság internetes
honlapján elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül ellenőrzi és az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető
részére a pénztárgépet értékesíti.
15. § Az eladó a pénztárgép (támogatással nem csökkentett) eladási áráról állítja ki a számlát. A számla alapján fizetendő
eladási árból az állami adó- és vámhatóság által a 12. § szerint közölt támogatásnak megfelelő összeg e rendelet
szerinti beszámítással kerül rendezésre, az eladási árból fennmaradó összeg az üzemeltető által pénzeszközzel vagy
más módon rendezendő.
16. § (1) Az üzemeltetőnél a számla szerinti – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó,
támogatással nem csökkentett – vételárat kell a pénztárgép számviteli törvény szerinti bekerülési értékének
meghatározásakor figyelembe venni, a támogatás összegét fejlesztési célra kapott támogatásként (követelésként és
bevételként) kell elszámolni. A támogatás elszámolásából eredő követelés eladóra engedményezett követelésnek
minősül, amelyet a pénztárgép eladási árának kiegyenlítéseként, az üzemeltetőnek a pénztárgép beszerzéséből
származó, a pénztárgép vételárának összegében fennálló kötelezettségébe kell beszámítani.
(2) Egyéni vállalkozó üzemeltető esetében a támogatás összegét költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított
támogatásnak kell tekinteni, a támogatással összefüggésben a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény 19. §-ának rendelkezései szerint kell megállapítani.
17. § Az eladó a pénztárgép támogatással nem csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – eladási árát
az értékesítés nettó árbevételeként számolja el. Az eladónak a támogatás összegét a pénztárgép számla szerinti
eladási árának részbeni kiegyenlítéseként kell figyelembe vennie. A figyelembe vételre beszámítás útján kerül
sor, azaz az eladónak az üzemeltető által az eladóra engedményezett követelés átvétele miatti kötelezettségét
a pénztárgép értékesítéséből származó, a pénztárgép eladási árának összegében fennálló követelésébe kell
beszámítani.
18. § (1) Az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalását az eladó a 14. § szerint értékesített
pénztárgépek után igényelheti az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az eladó és az üzemeltető adatain (neve/elnevezése, székhelye, adószáma)
túl fel kell tüntetni az eladónál érvényesített, a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot és az igényelt
támogatás összegét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon igényelt támogatást az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől
számított 21 napon belül kiutalja vagy a kérelem elutasításáról határozatot hoz. Az állami adó- és vámhatóság
a kérelem elbírálása során vizsgálja az 5. § (1) és (4) bekezdés és a 6. § (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek
fennállását. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti példányának bemutatására
felhívhatja.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére vagy
az érintett pénztárgép üzembe helyezésére a 6. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően
került sor.
5. Támogatás igénybevétele a támogatás igénybevételére nem jogosító egyedi kóddal üzembe
helyezett pénztárgépek esetén
19. § (1) Ha a pénztárgép üzembe helyezésére nem támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal került sor,
a támogatást az üzemeltető az üzembe helyezett pénztárgép után, az állami adó- és vámhatósághoz erre a célra
rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmében igényelheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására csak a 26. §-ban meghatározott határidőt megelőzően benyújtott
kérelem alapján kiadott üzembe helyezési kóddal üzembe helyezett pénztárgép esetén van lehetőség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az állami adó- és vámhatóság annak beérkezésétől számított 21 napon belül
határozattal bírálja el, melynek során vizsgálja a támogatás igénybevételének 5–8. §-ban meghatározott feltételei
fennálltát. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti példányának bemutatására
felhívhatja.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére vagy
az érintett pénztárgép üzembe helyezésére a 6. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően
került sor.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a támogatás összegét a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől
számított 15 napon belül utalja ki a kérelmező részére.
6. A támogatás igénylésekor elkövetett hiba orvoslása 20. § (1) Amennyiben a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal rendelkező üzemeltető a pénztárgép üzembe
helyezésekor nem a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot adta át az eladó részére vagy az eladó
nem a támogatásra jogosító egyedi kódot használta fel a pénztárgép üzembe helyezésekor, úgy az állami adó- és
vámhatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kérelemre utalja ki a támogatás összegét.
(2) Amennyiben az üzemeltető részére az eladó az (1) bekezdésben meghatározott okból a pénztárgépet támogatással
nem csökkentett, teljes vételáron értékesítette, úgy az üzemeltető a támogatás összegének kiutalását az állami adóés vámhatósághoz benyújtott kérelemmel, a támogatás igénybevételére jogosító, fel nem használt egyedi kódról
kiadott igazolás, a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolás, valamint az értékesítésről kibocsátott
számla másolatának csatolása mellett igényelheti.
(3) Amennyiben az üzemeltető részére az eladó az (1) bekezdésben meghatározottak ellenére a pénztárgépet
támogatással csökkentett vételáron értékesítette, úgy a támogatás összegének kiutalását az eladó az állami adó- és
vámhatósághoz benyújtott kérelemmel igényelheti, a támogatás igénybevételére jogosító, fel nem használt egyedi
kódról kiadott igazolás, a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolás, valamint az értékesítésről kibocsátott
számla másolatának csatolása mellett.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelmet az állami adó- és vámhatóság annak beérkezésétől számított 21 napon
belül határozattal bírálja el. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja a támogatásra való
jogosultság feltételeinek fennállását. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti
példányának bemutatására felhívhatja.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére vagy
az érintett pénztárgép üzembe helyezésére a 6. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően
került sor.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a támogatás összegét a (4) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől
számított 15 napon belül utalja ki a kérelmező részére.
7. A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése 21. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a támogatás igénybevételének jogszerűségét az üzemeltetőnél, valamint az eladónál
az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóellenőrzés keretében utólag is vizsgálhatja.
(2) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az üzemeltető a támogatásra nem jogosult, és
a részére kiadott igazolás alapján az eladó támogatás kiutalását kérte, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét
és annak jogkövetkezményeit az üzemeltető terhére állapítja meg.
(3) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a támogatás kiutalását kérő eladó az adott
igazoláshoz kapcsolódóan pénztárgép értékesítést ténylegesen nem végzett vagy az általa értékesített pénztárgép
nem felel meg a Rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak
jogkövetkezményeit a támogatás kiutalását kérő eladó terhére állapítja meg.
(4) Az üzemeltetőnek és az eladónak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell
őriznie és az állami adó- és vámhatóság ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű
(de minimis) támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül
információt kell szolgáltatni.
(5) Az állami adó- és vámhatóság írásban tájékoztatja az üzemeltetőt a támogatás bruttó támogatási egyenértékben
kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
8. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás
22. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozás részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt
csekély összegű (de minimis) támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti
kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurónak
megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás mértékének megállapítása során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi
év (a továbbiakban: pénzügyi időszak) alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó
támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A támogatás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű
(de minimis) támogatásokkal az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(4) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú
intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi
rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási
intenzitást vagy összeget.
9. Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás
23. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozás részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon
odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak
megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során a pénzügyi időszak alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó
támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági
rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében
a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások
az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig
halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal,
feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU
bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásban.
(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra
ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel
az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített
felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban
nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági
termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű
(de minimis) támogatásban.
(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú
intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi
rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási
intenzitást vagy összeget.
10. A 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás
24. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya
alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás bruttó támogatástartalma nem
haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 717/2014/EU bizottsági rendelet
3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során a pénzügyi időszak alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó
támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy
több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra
tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet
3. cikk (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel
nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy a halászati és akvakultúraágazati tevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű
(de minimis) támogatásban.
(4) A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó
ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel
a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben rögzített
felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban
nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy a halászati és akvakultúraágazati tevékenység ne részesüljön az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű
(de minimis) támogatásban.
(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú
intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi
rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási
intenzitást vagy összeget.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
26. § A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem legkorábban e rendelet hatálybalépését követő
8. napon nyújtható be.
27. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott
csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági
rendelet és
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban
nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági
rendelet
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.