43/2011. (V. 26.) VM rendelete az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről.

43/2011. (V. 26.) VM rendelete az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26., 28. és 41. pontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 4., 15. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek során a vadászatra jogosult a) a tulajdonába kerülő elejtett vad 3. §-ban meghatározott mennyiségét átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, b) a tulajdonába kerülő elejtett vadat felvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó élelmiszeripari vállalkozónak vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti. (2) E rendelet 12. és 13. §-ának előírásait arra a vadászatra jogosult által üzemeltetett vadbegyűjtő helyre kell alkalmazni, amelyben a vadászatra jogosult kizárólag a saját vadászterületén hasznosított (elejtett) vadat tárolja. Amennyiben a vadászatra jogosult az általa üzemeltetett vadbegyűjtő helyen nemcsak a saját vadászterületén hasznosított (elejtett) vadat tárol, a vadbegyűjtő helynek meg kell felelnie az az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29–i 852/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet előírásainak. (3) E rendeletet nem kell alkalmazni a) a tenyésztett vadra, b) az elhullva talált vadra, c) azon tevékenységekre, amelyek során a vadászatra jogosult a tulajdonába kerülő elejtett vadat kizárólag magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó felhasználja, vagy a tulajdonába kerülő elejtett vadat átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő, vadászjeggyel rendelkező elejtőnek vagy az elejtőtől eltérő, a vadászatra jogosult vadászterületén a vadgazdálkodási tevékenységben elsődleges termelőként részt vevő végső fogyasztónak. (4) E rendelet végrehajtása során a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i, 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit, valamint b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i, 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. apróvad: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásainak szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet [a továbbiakban: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti állatfajok, 2. apróvad gyűjtőigazolás: az elejtett apróvad, képesített vadhúsvizsgáló, vagy hatósági állatorvos vagy magán-állatorvos által elvégzett részleges húsvizsgálatát igazoló, a fogyaszthatósági döntéshez részadatokat biztosító 2. melléklet szerinti kísérőirat, 3. azonosító jel: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vadászati törvény) 57. §-a szerinti azonosító jel, 4. Helyes Higiénia Gyakorlat: a vadászatra jogosult által folytatott elsődleges termelés szintjén jelentkező élelmiszer eredetű veszélyeket azonosító, valamint az azonosított veszélyek szabályozására kidolgozott útmutató, 5. helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a húsvizsgálat helyétől közúton legfeljebb 60 km távolságon belül és legfeljebb 1 óra alatt elérhető, valamint hűtött rakterű szállító járművel való szállítás esetén bármely Magyarország területén működő, vadhús-forgalmazási engedéllyel rendelkező, a végső fogyasztót közvetlenül ellátó kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység, 6. képesített vadhúsvizsgáló: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i, 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személy, aki a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyével rendelkezik, 7. nagyvad: a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állatfajok, 8. vadászatra jogosult: a Vadászati törvény 6. §-a szerinti vadászatra jogosult, 9. vadászati év: a Vadászati törvény 38. §-a szerinti vadászati év, 10. vadászjegy: a Vadászati törvény 60. és 61. §-ban meghatározott, a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 14. melléklete szerinti vadászjegy, 11. vadászterület: a Vadászati törvény 8. §-a szerinti vadászterület, 12. vadbegyűjtő hely: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által nyilvántartásba vett, a 12. és 13. §-ban foglaltaknak megfelelő létesítmény, 13. vadkísérő jegy: az elejtett nagyvadnak az elejtő és a képesített vadhúsvizsgáló vagy a hatósági állatorvos vagy magán-állatorvos által elvégzett részleges húsvizsgálatát igazoló, a fogyaszthatósági döntéshez részadatokat biztosító, az elejtett nagyvad jelölését kiegészítő, 1. melléklet szerinti adattartalommal bíró kísérő irat. 2. Az elejtett vad forgalomba hozatala 3. § (1) Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett nagyvad darabszáma nem haladja meg a 100 darab nagyvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatják az egy vadászati évben, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett nagyvad darabszám száz százalékának megfelelő, de maximum 100 darab nagyvadat. Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett nagyvad darabszáma meghaladja a 100 darab nagyvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatnak 100 darab a vadászati év során, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett nagyvadat, valamint az ezen felül elejtett nagyvad darabszám negyven százalékának megfelelő darab nagyvadat. (2) Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett apróvad darabszáma nem haladja meg az 5000 darab apróvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatják az egy vadászati évben, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett apróvad darabszám száz százalékának megfelelő, de maximum 5000 darab apróvadat. Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett apróvad darabszáma meghaladja az 5000 darab apróvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatnak 5000 darab a vadászati év során, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett apróvadat, valamint az ezen felül elejtett apróvad darabszám maximum negyven százalékának megfelelő apróvadat. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalomba hozatal során az élelmiszer birtokosa, az elejtett vad húsát hűtött rakterű szállító járművel bármely Magyarország területén működő helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe akkor szállíthatja, ha a szállító jármű rakterének hűtési rendszere aktív hűtési rendszer, amely biztosítja, hogy a szállított elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0–7 °C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0–4 °C legyen a szállítás teljes időtartama alatt. (4) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott forgalomba hozatal mennyiségi korlátozás nélkül végezhető. 3. A vadászatra jogosult és az élelmiszer birtokosának kötelezettségei 4. § (1) A vadászatra jogosultnak az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének megkezdését illetve megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül nyilvántartásba vétel céljából a vadászterület helye szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével: a) a vadászatra jogosult aa) neve, ab) lakóhelye vagy székhelye, ac) levelezési címe, ad) vadászati hatóság által adott kódszáma, b) a vadászterület helye, c) az elejtett vad húsvizsgálatának helye; d) a vadászatra jogosult 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének pontos megjelölése, e) vadbegyűjtő hely címe. (2) Amennyiben a vadászterület több megye területére terjed ki, úgy azon élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának kell megtenni a bejelentést, amelynek illetékessége a vadászterület nagyobb hányadára terjed ki. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerint forgalmazható mennyiséget bizonyíthatóan túllépte, b) tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi, élelmiszerhigiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait olyan súlyosan megsérti, hogy azzal a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadászatra jogosult 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének végzését egy évre megtiltja, és ennek tényét a nyilvántartásában feltünteti. (4) A járványügyi helyzettől függően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) országos vagy területi szintű monitoring programot vezethet be a vadállománynak az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló jogszabályban felsorolt bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségekkel való fertőzöttségének felmérése céljából. A program gyakorlati végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a vadászterület helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság határozza meg az MgSzH által kiadott útmutató alapján. (5) A vadászatra jogosult az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenysége során mintát vesz az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által meghatározott esetekben a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek monitorozása érdekében laboratóriumi vizsgálat céljára elejtett vagy elhullva talált vadból, és azt az igazgatóság rendelkezésében megjelöltek szerint leadja. A minta laboratóriumba szállításáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság gondoskodik. A monitoring program során a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megállapításra, valamint kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálatok állami költségre történnek. 5. § (1) A vadászatra jogosult az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység során köteles a) gondoskodni arról, hogy az elejtett vadat a hatósági állatorvos, a vadbegyűjtő helyen az elejtéstől számított 48 órán belül megvizsgálhassa, és olyan elejtett vad esetében, amelynek húsa trichinella parazitát tartalmazhat a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i, 2075/2005/EK bizottsági rendelet szerint mintát vehessen trichinella vizsgálatra, mielőtt az elejtett vad húsát a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadja, vagy eladja, b) a szükséges intézkedéseket megtenni a trichinella vizsgálati mintának az MgSzH által kijelölt vagy trichinella vizsgálatra akkreditált laboratóriumba juttatása és laboratóriumi vizsgálata érdekében, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében hatósági állatorvos közreműködését kérni, c) gondoskodni a trichinella vizsgálati eredmények megérkezéséig az elejtett vad megfelelő megőrzéséről és tárolásáról, d) nyilvántartást vezetni 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozott, elejtett vad darabszámáról, fajáról, nagyvad esetében a felhasznált azonosító jel sorszámáról, apróvad esetében a felhasznált apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, valamint arról, hogy az adott elejtett vad, mely végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe került, e) a d) pont szerinti nyilvántartást, megküldeni minden év március 20. napjáig a vadászterület helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, f) üzemeltetni legalább egy, a 12. és 13. § szerinti vadbegyűjtő helyet. (2) A vadászatra jogosult köteles a tevékenységéből fakadó élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése érdekében Helyes Higiéniai Gyakorlatot bevezetni és működtetni, amely tartalmazza a) a vadászatra jogosult által az elsődleges termelés szintjén folytatott tevékenységének részletes leírását, b) az egyes tevékenységek kapcsán az élelmiszerbiztonsági veszélyek azonosítását, c) az azonosított veszélyek kockázatbecslését, és a kockázatbecslés alapján besorolt kockázati tényezők megszüntetése vagy elfogadható szintre való csökkentése érdekében bevezetett és alkalmazott intézkedéseket, valamint d) az elsődleges termelő tevékenység szintjén felmerülő kockázatok megelőzése érdekében bevezetett és alkalmazott helyes gyakorlati útmutatókat. (3) A vadászatra jogosult az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység során, amennyiben az elejtett vadat az Európai Unió másik tagállamában engedélyezett az elejtett vad felvásárlásával és továbbértékesítésével foglalkozó élelmiszeripari vállalkozásnak, vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti, köteles a szállítás előtt a vadkísérő jegyekről, továbbá az apróvad gyűjtőigazolásokról, valamint a szállítmány minden egyéb kereskedelmi dokumentumáról másolatot készíteni és azt az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, az elejtett vad rendeltetési helyének megadásával megküldeni a szállítást követő 24 órán belül. A vadkísérő jegy, továbbá az apróvad gyűjtőigazolás eredeti példánya az elejtett vadat a rendeltetési helyig végig kell, hogy kísérje. 6. § (1) A vadkísérő jegyet darabonként 200 forint díj ellenében, az apróvad gyűjtőigazolást darabonként 100 forint díj ellenében, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság bocsátja a vadászatra jogosult rendelkezésére. (2) A vadkísérő jegyért, és az apróvad gyűjtőigazolásért fizetendő díjat az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. 7. § (1) Az élelmiszer birtokosa felelős az általa szállított, tárolt, forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások megtartásáért. (2) A 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania. (3) Az élelmiszer birtokosa felhasználásig köteles biztosítani, hogy az elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0–7 °C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0–4 °C legyen. (4) Az elejtett vad szállítása során meg kell akadályozni annak szennyeződését. Az elejtett vadat egymásra halmozva szállítani tilos. 4. Az elejtett vad kezelése és vizsgálata 8. § (1) A forgalomba hozatalra szánt nagyvad elejtése után, az elejtő vadász köteles tájékoztatni az elejtett nagyvad további vizsgálatát végző személyt, az elejtése során megfigyelt rendellenes viselkedésről, a zsigerelés során tapasztalt rendellenes jellemzőkről, vagy ezek hiányáról. (2) A forgalomba hozatalra szánt valamennyi elejtett nagyvad csonkítatlan testét – trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása – zsigereivel együtt, egy képesített vadhúsvizsgálónak, vagy egy hatósági állatorvosnak vagy egy magán-állatorvosnak az elejtést követően haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Amennyiben a vizsgálat nem állapított meg rendellenes jellemzőket az elejtett nagyvad testén és zsigerein, a vadász az elejtés során nem figyelt meg rendellenes viselkedést és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja, az elejtett nagyvadat a vizsgálatot végző személy kifogásmentesnek minősíti, az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapján kitölti a vadkísérő jegyet, és a vadkísérő jegyre rávezeti az azonosító jel sorszámát. (3) A forgalomba hozatalra szánt apróvad elejtése után haladéktalanul, egy képesített vadhúsvizsgáló vagy egy hatósági állatorvos vagy egy magán-állatorvos köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására és azonosítására irányuló vizsgálatokat elvégezni. Amennyiben a vizsgálat során rendellenes jellemzőket nem talált, az elejtés előtt rendellenes viselkedést nem figyeltek meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja nem áll fenn, az elejtett apróvadat kifogásmentesnek minősíti és kitölti az apróvad gyűjtőigazolást. 9. § (1) A képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos köteles azonnal értesíteni az illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy az elejtett vadat kifogásmentesnek minősítse, és ennek alapján kitöltse a vadkísérő jegyet, vagy az apróvad gyűjtőigazolást. (2) A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos értesítését követően haladéktalanul köteles a kifogásolt elejtett vadat megvizsgálni, annak fogyaszthatóságáról döntést hozni. (3) A kifogásolt elejtett vadat csonkítatlanul – gyomor és a belek kivételével – zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvosnak bemutatni. Ha az elváltozás a gyomrot, valamint a beleket érinti, azokat is be kell mutatni. 10. § (1) A hatósági állatorvos a vadászatra jogosult értesítése alapján, a 12. és 13. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő vadbegyűjtő helyen, az elejtést követő 48 órán belül megvizsgálja a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadásra vagy eladásra kerülő elejtett vadat. Amennyiben az elejtett vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találta, a 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást állít ki. (2) A hatósági állatorvos az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: 1069/2009/EK rendelet) 8. cikk a) pont v. alpontja alapján 1. kategóriába tartozó anyagnak minősíti, amennyiben fennáll annak a gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. A hatósági állatorvos dönt a fogyasztásra alkalmatlan 1. kategóriába tartozó anyagnak minősített elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és megsemmisítésének módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról az 1069/2009/EK rendelet alapján. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 19. § (4) bekezdése esetében az ártalmatlanítás költsége az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot terheli. Ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja kizárható, továbbá a (3) bekezdésben részletezett esetben – összhangban az Éltv. 19. § (1) bekezdésével – az állati eredetű melléktermék tulajdonosa saját költségén gondoskodik annak elszállításáról és ártalmatlanná tételéről. (3) Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, köteles a fogyasztásra alkalmatlan elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hozni. A fogyasztásra alkalmatlan, elejtett vad vagy bizonyos részeinek elszállítása és ártalmatlanítása során, amennyiben nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető járványos betegség gyanúja, az 1069/2009/EK rendelet 10. cikk b) pont i. alpontjában meghatározott 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó szabályokat kell betartani. 11. § (1) A hatósági állatorvos a vadbegyűjtő helyen történő húsvizsgálat során, nagyvad esetében a vadkísérő jegyet, apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja és visszajuttatja, az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az azonosító jelnek, a lőtt nagyvad feldolgozásáig annak csánkján kell maradni. (2) A hatósági állatorvos nyilvántartást vezet a) a húsvizsgálat eredményéről, b) az általa megvizsgált elejtett nagyvad esetében ba) az azonosító jel sorszámáról, bb) a vadkísérő jegy darabszámáról, bc) az elejtett vad fajáról, c) az általa megvizsgált elejtett apróvad esetében az apróvad ca) gyűjtőigazolás sorszámáról, cb) darabszámáról, cc) fajáról. (3) A vadfeldolgozó létesítménybe szállított elejtett vad esetében a hatósági állatorvos a) a vadfeldolgozó létesítményben elvégzi a húsvizsgálatot, b) a vadkísérő jegyet továbbá az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, c) a b) pontban foglalt okiratról másolatot készít, d) a b) pontban foglalt okirat eredeti példányát visszajuttatja az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz. (4) Elejtett vad húsvizsgálata során fogyaszthatósági döntés csak valamennyi vizsgálati eredmény ismeretében hozható. (5) Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is függetlenül azok forgalomba hozatali módjától. 5. Vadbegyűjtő hely 12. § (1) A vadbegyűjtő hely üzemeltetését, illetve az üzemeltetés megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül írásban be kell jelenteni a vadbegyűjtő hely elhelyezkedése szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalához nyilvántartásba vétel céljából. (2) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadbegyűjtő helyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartott vadbegyűjtő létesítményeket a megyekódból (NUTS kód), a „VGY” betűkombinációból és egy hat számjegyű futósorszámból álló regisztrációs számmal látja el. A kiadott regisztrációs szám nem adható ki még egyszer. (3) Amennyiben a regisztrált vadbegyűjtő hely a) nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy b) tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszerbiztonsági jogszabályok előírásait olyan súlyosan megsérti, hogy a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti, a vadbegyűjtő hely fekvése szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadbegyűjtő hely üzemeltetését egy évre megtiltja, és ennek tényét a nyilvántartásában feltünteti. 13. § (1) Vadbegyűjtő helyet létesíteni szilárd burkolattal ellátott, csatornázott vagy szennyvízaknával rendelkező, bekerített helyen lehet, ahol ivóvíz minőségű víz rendelkezésre áll. (2) A vadbegyűjtő hely üzemeltetője nyilvántartást köteles vezetni a) a beszállított elejtett vad aa) fajáról, ab) darabszámáról, b) nagyvad esetén az elejtett vad azonosító jelének sorszámáról, c) apróvad esetén az apróvad gyűjtőigazolásának sorszámáról, d) a beszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), e) az elejtett vadat beszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, f) az elejtett vad beszállításkor mért termék hőmérsékletéről, g) a kiszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), h) az elejtett vadat kiszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, i) az elejtett vad kiszállításkor mért termék hőmérsékletéről, valamint j) a vadhűtő hőmérsékletéről. (3) A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell az állati kártevők távoltartásáról. (4) A vadbegyűjtő hely vadhűtőjének a) rendelkeznie kell a függesztett tároláshoz szükséges felszerelésekkel és berendezési tárgyakkal, b) olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne tárolt vadászható állatfajok, a függesztett tárolás során, sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerülnek érintkezésbe, amelyek az elejtett vadat tovább szennyeznék, c) olyan teljesítményűnek kell lennie, hogy a benne, egy időben tárolt összes nagyvad teljes tömegének hőmérséklete 0–7°C, valamint a benne, egy időben tárolt összes apróvad teljes tömegének hőmérséklete 0–4°C legyen. (5) A vadbegyűjtő helyen rendelkezésre kell állnia a) az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére zárt, csorgásmentes, mosható és fertőtleníthető tartálynak vagy azzal egyenértékű megoldásnak, b) olyan működőképes fényforrásnak, amely már a kezdődő, a húsvizsgálat szempontjából lényeges elváltozások észlelését is lehetővé teszi. 6. A képesített vadhúsvizsgáló képesítési követelményei 14. § (1) A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. (2) A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye a) középfokú végzettség, b) minimum tíz év szakmai gyakorlat és állami vadászvizsga megléte, vagy c) a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők szakképzési követelményeinek teljesítése. (3) A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH az Országos Magyar Vadászkamarával (továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el. (4) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének, illetve továbbképzésének szervezését és lebonyolítását az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a Vadászkamarával közösen végzi. A vizsgabizottság tagjai az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság képviseletében kettő fő állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakértő és a vadászkamara képviseletében egy fő. (5) A képesített vadhúsvizsgálói tevékenységet – a képzés sikeres teljesítése esetén – az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi és a képesített vadhúsvizsgálót ezzel egy időben nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza a képesített vadhúsvizsgáló nevét, működési területét, nyilvántartási számát, továbbá a nyilvántartásba vétel napját. (6) Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló a tevékenységét nem folytatja tovább, azt 8 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. (7) A képesített vadhúsvizsgáló, illetve a 8. § szerinti vizsgálatot végző magán-állatorvos köteles az MgSzH által meghatározott továbbképzéseken részt venni. Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló nem igazolja a továbbképzésen való részvételét, úgy a vadhúsvizsgáló tevékenységét az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ideiglenesen felfüggeszti. A tevékenység csak a továbbképzés elvégzése és a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és vadászkamara felé történő igazolása után engedélyezhető újra. (8) A (7) bekezdés kivételével a képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó előírások megsértése esetén a képesített vadhúsvizsgáló engedélyét vissza kell vonni, és egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell. A vadhúsvizsgálói tevékenység ismételt engedélyezésére – a képzés újbóli teljesítése esetén – az engedély visszavonását követő egy év eltelte után kerülhet sor. 7. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az 5. § (2) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. 16. § Az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet 3. § 6. pontja és 2. számú melléklete szerinti vadkísérő jegy a 2011/2012. vadászati évben is felhasználható. 17. § Ez a rendelet a) az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontja, 1. cikk (3) bekezdése, b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29-i 853/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdés e) pontja, 1. cikk (4) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 18. § Hatályát veszti a) az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet, b) az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter