1999. LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről.

1999. LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.), valamint a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet alapján a nemzeti erőforrás minisztere 2010. december 6-án kelt OK-12654-1/2010. számú határozatával módosította az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület nyilvántartási adatait. Az ARTISJUS 2010. december 30-tól a következő adatokkal szerepel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásában: „I. 1. A közös jogkezelő egyesület neve: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2. A közös jogkezelő egyesület rövidített neve: ARTISJUS 3. A közös jogkezelő egyesület székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 15–17. 4. A közös jogkezelő egyesület képviselőjének neve: dr. Szinger András főigazgató Bródy János elnök 5. Jogszabályban előírt közös jogkezelésbe tartozó szerzői és/vagy szomszédos jogok az Szjt. megfelelő rendelkezéseinek megadásával: 5.1. már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való többszörözésének és példányonkénti terjesztésének engedélyezése [Szjt. 19. § (1) bekezdés]; 5.2. szerzői művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel fennálló díjigény [Szjt. 20. § (1), (2), (4), (5), (6) bekezdés]; 5.4. a szerzőt a filmalkotásba vagy hangfelvételbe foglalt műve bérbeadással történő terjesztése ellenében megillető díjigény érvényesítése [Szjt. 23. § (6) bekezdés]; 5.7. irodalmi és zeneművek földi sugárzással megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésének joga [Szjt. 27. § (1) bekezdés]; 5.8. szerzői művek egyidejű vezetékes továbbközvetítésére tekintettel fennálló engedélyezési jog [Szjt. 28. § (2)–(5) bekezdés]; 5.13. az előadóművész kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen rögzített előadásának nyilvánossághoz közvetítésére tekintettel fennálló előadóművészi díjigény (Szjt. 77. §); 5.15. kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítésére tekintettel fennálló hangfelvétel-előállítói díjigény (Szjt. 77. §). 6. A jogosultak elhatározásán alapuló, az 5. pontban fel nem sorolt közös jogkezelésbe tartozó szerzői és/vagy szomszédos jogok az Szjt. megfelelő rendelkezéseinek megadásával: 6.1. irodalmi és zeneművek nyilvános előadásának joga (Szjt. 25. §); 6.2. irodalmi és zeneművek műhold útján történő sugárzásának joga, ha a műsort ugyanaz a rádió- vagy televíziószervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz [Szjt. 27. § (2) bekezdés]; 6.3. irodalmi és zeneművek olyan műholdas sugárzásának joga, amelynél a műsort ugyanaz a rádió- vagy televíziószervezet nem közvetíti egyidejűleg földi sugárzás útján is a nyilvánossághoz [Szjt. 26. § (2) bekezdés]; 6.4. 6.4.1. irodalmi műveknek a saját műsor nyilvánossághoz vezeték útján, vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésének joga [Szjt. 26. § (7) bekezdés], 6.4.2. zeneműveknek a saját műsor nyilvánossághoz vezeték útján, vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésének joga [Szjt. 26. § (7) bekezdés]; 6.5. zeneművek – másként mint sugárzással megvalósuló – nyilvánossághoz közvetítésének joga [Szjt. 26. § (8) első mondat, 27. § (3) bekezdés]; 6.6. zeneművek oly módon történő nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének joga, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg [Szjt. 26. § (8) bekezdés második mondat, Szjt. 27. § (3) bekezdés]. 6.7. már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek audio vagy audiovizuális (.mechanikai.) többszörözésének az engedélyezése az 5.1. pont alá nem tartozó esetekben (Szjt. 18. §). 7. A gyakorolt közös jogkezelési tevékenység: 7.1. felhasználás engedélyezése (jogdíjbeszedés), jogérvényesítés; 7.2. a közös jogkezeléssel érintett felhasználások adatainak kezelése (dokumentáció); 7.3. a közös jogkezeléssel érintett jogosultak, valamint műveik, illetve előadásaik vagy hangfelvételeik adatainak kezelése (dokumentáció); 7.4. a jogdíjak felosztása; 7.5. a jogdíjak felosztás nélküli átadása az érintett jogosultak nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületének. 8. A közös jogkezeléssel érintett jogosulti kör meghatározása: Jog 5. Tevékenység 7. Érintett jogosultak 8. 5.1. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók 5.2. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 5.2. 7.1., 7.5. Audiovizuális művek képi alkotói, filmírók, filmelőállítók, képző-, illetve iparművészeti alkotóművészek, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók 5.4. 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 5.7. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 5.8. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók 5.8. 7.1., 7.5. Audiovizuális művek képi alkotói, filmírók, filmelőállítók, képző-, illetve iparművészek, fotóművészeti alkotások szerzői, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók 5.13. 7.1., 7.5. Előadóművészek 5.15. 7.1., 7.5. Hangfelvétel-előállítók 6.1. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 6.2. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 6.3. 7.1., 7.2., 7.3. ,7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 6.4. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők 6.5. 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók 6.6. 7.1. ,7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók 6.7. 7.1, 7.2., 7.3., 7.4. Zeneszerzők, zeneszövegírók 9. Megjegyzés: Az 5.13. és 5.15. pontokban megjelölt jogok előadóművészek és hangfelvétel-előállítók nevében történő gyakorlása az előadó-művészi és a hangfelvétel előállítói közös jogkezelő egyesületekkel, azaz az MSzSz Előadóművészi Jogvédő Irodával és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével kötött megállapodáson alapul, az Szjt. 87. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Ezen vagyoni jog gyakorlása tekintetében a szerzői jogi törvény közös jogkezelést ír elő, de lehetővé teszi, hogy a szerző az Szjt. 91. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot tegyen. A 7.3. és 7.4. számmal jelölt közös jogkezelési tevékenységeket is tartalmazó sorok esetén ide értendők az ARTISJUS belső szabályzataiban meghatározott módon képviselt örökösök és zeneműkiadók.” Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért, kódoltan történő eredeztetéséért fizetendő szerzői jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeiről (R-TV 11) Az ARTISJUS a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 26. § (1)–(7) bekezdésében, 26. § (8) bekezdés első mondatában, 27. §-ban, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az írók, a zeneszerzők és a szövegírók javára – a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzása, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítése (elsődleges nyilvánossághoz közvetítés) engedélyezésének feltételeit és az ennek fejében fizetendő szerzői jogdíjakat az alábbiakban állapítja meg: I. Fejezet Sugárzás és egyéb elsődleges nyilvánossághoz közvetítés [kivéve a 26. § (8) bekezdés második mondatában szabályozott lehívásra hozzáférhetővé tétel] fejében az Szjt. 27. §-a alapján fizetendő jogdíjak 1. Földfelszíni és műhold útján történő sugárzás A rádió- és televíziószervezetek a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) kivételével már nyilvánosságra hozott irodalmi és zeneművek (ún. kisjogos művek) ismételt sugárzási célú rögzítéséért [Szjt. 26. § (6) bekezdés] és sugárzásáért [Szjt. 26. § (1) bekezdés második mondat, (2) bekezdés, (3) és (4) bekezdés] az alábbi mértékű szerzői jogdíjat kötelesek fizetni: – költségvetési támogatásuk 1%-át, továbbá – előfizetői díjbevételeik 2%-át, továbbá – egyéb, a műsorszolgáltatással összefüggő (pl. reklám- és szponzorációs) bevételeik 4%-át; de legalább összesen 12 000 Ft-ot havonta. 2. Cablecasting, webcasting Az Szjt. 26. § (7) bekezdése, és (8) bekezdése első mondata értelmében az 1. pontban meghatározott műveket műsorszámmá, illetve műsorrá szerkesztő, illetve a műsorhordozó jeleket a közönség tagja által érzékelhető egységes jelfolyammá szerkesztő, illetve a nyilvánossághoz közvetítő szervezet: 2.1. az 1. pontban meghatározott szerzői jogdíjat köteles fizetni, ha a műsort nem sugárzással [Szjt. 26. § (1)–(6) bekezdés], hanem vezeték útján teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé (cablecasting); 2.2.1. az 1. pontban meghatározott, de legalább az alábbi szerzői jogdíjat köteles fizetni, ha a műsort nem sugárzással [Szjt. 26. § (1)–(6) bekezdés], nem vezeték útján, hanem bármely más hasonló eszközzel vagy módon – ideértve számítógépes, illetve elektronikus hírközlési hálózat igénybevételét – teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé (pl. önálló webcasting): Műsorok (csatornák) száma Fizetendő minimum szerzői jogdíj 1–5 8 000 Ft/hó Minden 25-öt meghaladó műsor (csatorna) után további 500 Ft/hó minimum szerzői jogdíjat kell fizetni. 2.2.2. A rádió- és televíziószervezetek a 2.2.1. pontban meghatározott jogdíjat kötelesek fizetni, ha a 2.2.1. pontban leírt felhasználást úgy valósítják meg, hogy a közönség tagja a műsort – annak műsorfolyamkénti érzékelhetőségének megtartásával – befolyásolhatja (például azzal, hogy a műsort megállíthatja, előre vagy visszatekerheti, illetve például műfaj, előadó választásával, a műsort alkotó művek értékelésével vagy más módon a műsor összetételét meghatározhatja: ún. interaktív vagy prémium webcasting). A jelen pont szerinti díjszabási rendelkezés nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor műveket lehívásra teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé [Szjt. 26. § (8) bekezdés második mondata szerinti felhasználás], azaz amikor a közönség tagja a műveket egyenként választhatja ki vagy a műsort a művek egyedi kiválasztása útján állíthatja össze. 3. Jogdíjfizetés a zenei műsoridő arányában A rádió- és televíziószervezetek az 1., illetve 2. pontban meghatározott felhasználás engedélyezése fejében az 1. és 2. pontban bevételeik arányában meghatározott százalékos jogdíjfizetéshez képest a napi zenei műsoridő napi teljes adásidőhöz viszonyított arányához igazodó jogdíjfizetést is választhatják az alábbiak szerint. 3.1. Ha a napi zenei műsoridő a napi teljes adásidő legfeljebb 15%-a, fizetendő jogdíj a költségvetési támogatás 1%-a, továbbá az előfizetői díjbevétel 1,5%-a, valamint az egyéb, a műsorszolgáltatással összefüggő (pl. reklám- és szponzorációs) bevétel 2%-a. 3.2. Ha a napi zenei műsoridő a napi teljes adásidő 15%-át meghaladja, de legfeljebb 50%-a, a fizetendő jogdíj a költségvetési támogatás 1%-a, továbbá az előfizetői díjbevétel 2%-a, valamint az egyéb, a műsorszolgáltatással összefüggő (pl. reklám- és szponzorációs) bevétel 4%-a. 3.3. Ha a napi zenei műsoridő a napi teljes adásidő 50%-át meghaladja, de legfeljebb 75%-a, a fizetendő jogdíj a költségvetési támogatás 1%-a, továbbá az előfizetői díjbevétel 3%-a, valamint az egyéb, a műsorszolgáltatással összefüggő (pl. reklám- és szponzorációs) bevétel 6%-a. 3.4. Ha a napi zenei műsoridő a napi teljes adásidő 75%-át meghaladja, a fizetendő jogdíj a költségvetési támogatás 1%-a, továbbá az előfizetői díjbevétel 4%-a, valamint az egyéb, a műsorszolgáltatással összefüggő (pl. reklám- és szponzorációs) bevétel 8%-a. 3.5. A 3. pont alkalmazásában napi zenei műsoridő: a rádió-, és televíziószervezet egy naptári napi teljes adásidején belül műsorszámban, illetve egyéb, műsorszámnak nem minősülő, a műsorban közzétett információban elhangzó, az 1.1. pontban meghatározott zeneművek vagy azok részletei jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó nyilvánossághoz közvetítésének az együttes időtartama. 3.6. A rádió-, illetve televíziószervezet a jelen pont szerinti választási joggal akkor élhet, ha választásáról a jelen jogdíjközlemény hatályba lépése napját követő 30 napon belül írásban értesíti az ARTISJUS-t. A választási jog gyakorlásáról szóló értesítésben közölni kell a rádió-, illetve televíziószervezet tervezett teljes napi adásidejét és tervezett napi zenei műsoridejét. A rádió-, illetve televíziószervezet jelen pont szerinti választása esetén is köteles legalább az 1., illetve a 2. pontban meghatározott minimum szerzői jogdíjat megfizetni. 3.7. Az ARTISJUS az értesítésben közölt adatokat a jelen jogdíjközlemény hatálybalépését követő első negyedévben, majd ezt követően szúrópróbaszerűen a rádió-, illetve televíziószervezet egy hétköznapi, egy hétvégi, és egy ünnepnapi, e célból rögzített műsorának elemzése útján ellenőrzi. Az ellenőrzés céljából történő rögzítést az ARTISJUS az adott naptári év végét követő öt évig megőrzi. 3.8. Az ellenőrzés alapján az ARTISJUS a napi zenei műsoridő és a napi teljes adásidő arányát a három naptári nap elemzési eredményeként kapott arányok számtani átlagában állapítja meg. 3.9. Az ARTISJUS az ellenőrzés eredményét és a napi zenei műsoridő és a napi teljes adásidő arányának számítását a rádió-, illetve televíziószervezet kérésére a rádió-, illetve televíziószervezet számára hozzáférhetővé teszi. Ha az ellenőrzés eredményeként kapott napi zenei műsoridő és napi teljes adásidőarány a rádió-, illetve televíziószervezet értesítésében közölt adatok alapján kiszámított aránytól eltér, a jelen jogdíjközlemény alkalmazása során az ellenőrzéssel megállapított napi zenei műsoridő és teljes adásidőarány az irányadó. 3.10.1. Ha rádió-, illetve televíziószervezet teljes naptári évre vonatkozó műsoradat szolgáltatását hiánytalanul teljesítette, és a napi zenei műsoridőnek és a napi teljes műsoridőnek a szolgáltatott, ellenőrzött és feldolgozott adatokból megállapított aránya az ARTISJUS által végzett ellenőrzéssel megállapított aránytól olyan mértékben eltér, hogy az eltérés kihat a fizetendő jogdíj összegére, a felek elszámolnak. 3.10.2. A rádió-, illetve televíziószervezet esetleges túlfizetését a naptári év utolsó negyedévére, illetve a következő naptári évre fizetendő jogdíj összegébe a felek megállapodása alapján, vagy megállapodás hiánya esetén arányosan, az ARTISJUS beszámíthatja, ha pedig műsorszolgáltatási (műfelhasználási) tevékenységét rádió-, illetve televíziószervezet a következő naptári évben befejezi, a túlfizetést az ARTISJUS visszatéríti. 3.10.3. A rádió-, illetve televíziószervezet esetleges jogdíjtartozását köteles megfizetni. A fizetés a felek eltérő megállapodása hiányában a naptári év utolsó negyedévére fizetendő jogdíjjal együtt esedékes. 4. Simulcasting 4.1. Az Szjt. 26. § (7) bekezdés értelmében a rádió- és televíziószervezet az 1. pontban meghatározott műveknek a sugárzással egy időben, számítógépes hálózat vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével is történő nyilvánossághoz közvetítéséért („simulcasting”) az 1., vagy 2.1., illetve 3. pont szerint fizetendő szerzői jogdíjon felül annak 5%-át köteles fizetni, ha a nyilvánossághoz közvetítést a rádió- vagy televíziószervezet nyújtja, az általa meghatározott, a sugárzott műsoréval azonos vagy a jelen pont szerinti nyilvánossághoz közvetítés céljára használt elnevezéssel (megjelöléssel) és a közönség tagja e szolgáltatásért ellenértéket nem fizet. 4.2. Ha a rádió-, illetve televíziószervezet saját műsorszámainak Szjt. 26. § (8) bekezdésének második mondata szerinti felhasználásáért az ARTISJUS adott időszakban hatályos „I” jelű jogdíjközleménye alapján jogdíjat fizet és egyidejűleg simulcasting felhasználást is végez, a simulcasting felhasználásért az 1., vagy 2.1., illetve 3. pont szerint fizetendő szerzői jogdíjon felül annak 4%-át köteles fizetni. 4.3. A jelen pont hatálya nem terjed ki a más szervezet által megvalósított továbbközvetítésekre. II. Fejezet A jogdíjközlemény általános szabályai 1.1. Az Szjt. 26. §-a alapján a jelen jogdíjközlemény értelmében rádió-, illetve televíziószervezet alatt a saját műsort a nyilvánossághoz földi vagy műholdas sugárzás, illetve vezeték útján vagy egyéb módon átvivő szervezeteket kell érteni. 1.2. A jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából rádió-, illetve televíziószervezetnek minősül a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. tv. (a továbbiakban: Dtv.) 5. § (1) bekezdésének 35. pontja szerinti azon műsorterjesztő, illetve a műsorterjesztő azon közreműködője is, amely külön ellenérték fejében nyújtott önálló műsorterjesztési szolgáltatására, vagy más, elektronikus hírközlési szolgáltatással csomagban értékesített, a műsorterjesztési szolgáltatást is magában foglaló csomagban értékesített szolgáltatására a saját nevében köt szerződést az előfizetővel, vagy amelyet egyébként az I. fejezet 1. pontjában meghatározott bevétel, vagy annak egy része megillet. 2.1. A jelen jogdíjközlemény alapján a felhasználási engedély megadása a jogdíj megfizetésétől függ. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy időben szerzi meg. A felhasználás megkezdése előtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékű felhasználási engedélyt szerez. 2.2. Az I. fejezetben meghatározott szerzői jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy az irodalmi és zeneművek nyilvánossághoz közvetítésének jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezése nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) nyilvánossághoz közvetítésének, és az irodalmi és zenei nagyjog fogalma alá tartozó egyéb zene- és irodalmi művek sugárzásának és egyéb nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, valamint a zene reklámcélra történő rögzítésének (hangfelvételének), valamint megváltoztatásának, átdolgozásának engedélyezésére, amelyre nézve a felhasználók az egyes szerzőkkel vagy más igazolt jogosultakkal közvetlenül kötelesek megállapodni. 2.3. Az I. fejezet szerinti jogdíj megfizetésének feltételével adott engedély nem terjed ki arra, hogy a közönség tagja a kiválasztott műsorszámokról digitális vevődekóderbe (set top box) épített, vagy a műsort szerkesztő, illetve a műsorhordozó jeleket a közönség tagja által érzékelhető egységes jelfolyammá szerkesztő, illetve a nyilvánossághoz közvetítő szervezet (vagy bármelyikük közreműködője) a közönség tagja számára rendelkezésére tartott tároló egységre tartós másolatot készítsen. 3. A jelen jogdíjközleményben említett egyéb, a műsorszolgáltatással összefüggő (pl. reklám- és szponzorációs) bevételen a bármilyen forrásból származó, a műsorszolgáltatással összefüggő mindazon befizetéseket és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatásokat érteni kell, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 4.1. Ha az I. fejezetben meghatározott felhasználási folyamatban közreműködő (nyilvánossághoz közvetítő, műsorszóró) szervezet maga, vagy közreműködője (pl. technikai szolgáltató, a műsorhordozó jeleket a közönség tagja által érzékelhető egységes jelfolyammá szerkesztő szervezet) külön, vagy más szolgáltatást is magában foglaló szerződést köt a közönség tagjaival (előfizetőkkel) a műsor hozzáférhetővé tételéért, és erre tekintettel a szervezethez, illetve közreműködőjéhez az I.1. pontban meghatározott bármelyik fajta bevétel befolyik, a szervezet, illetve a közreműködő a nála maradó bevétel után az I. fejezet megfelelő pontja szerinti szerzői jogdíjat köteles fizetni. 4.2. Amennyiben az I. fejezet 1. és 2. pontjában meghatározott felhasználási folyamatban több olyan személy vagy szervezet működik közre, amely felhasználónak minősül, köztük a jelen Jogdíjközlemény alapján fizetendő jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásnak az ARTISJUS írásba foglalt hozzájárulása esetén helye van. Ezen hozzájárulás feltétele különösen, hogy a tartozást átvállaló felhasználó – a sugárzás (az elsődleges nyilvánossághoz közvetítés) teljes felhasználási folyamatában az összes közreműködőt és közreműködőként a tanúsított felhasználási cselekményt az ARTISJUS-szal legkésőbb a sugárzás (elsődleges nyilvánossághoz közvetítés) megkezdésekor írásban közölje, valamint – írásban kötelezettséget vállaljon annak biztosítására, hogy az ARTISJUS a felhasználás módját, körülményeit és mértékét a teljes felhasználási folyamat összes közreműködője tekintetében személyesen vagy képviselője útján ellenőrizni tudja. 5. Adatszolgáltatás a jogdíj kiszámításához („elszámolás”), esedékesség 5.1. Ha a felhasználóval vagy felhasználói érdek-képviseleti szervezettel kötött, átalányjogdíjat tartalmazó szerződés eltérően nem rendelkezik, a jogdíj (jogdíjrészlet) kiszámításához szükséges elszámolás naptári negyedévenként, a jogdíj pedig a negyedévet követő hónap utolsó napjáig esedékes. 5.2. Az I. fejezet 2.2. pontjában meghatározott felhasználások esetén fizetendő tételes minimum szerzői jogdíjat a felhasználó a felhasználást megelőzően negyedévenként, vagy, ha a felhasználó előzetes bejelentése alapján a felhasználás ennél rövidebb ideig tart, a felhasználás időszakát megelőzően, előre, a negyedévet, illetve az adott időszakot megelőző hónap 30. napjáig, első alkalommal a szerződés megkötését követő 15. napig köteles megfizetni. A minimum szerzői jogdíj jelen pont szerinti megfizetésének kötelezettsége nem befolyásolja a felhasználó 4.1. pont szerinti elszámolási, és ennek alapján történő kiegészítő jogdíjfizetési kötelezettségét. 5.3. A késedelmes jogdíjfizetés esetén a felhasználó a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. Ha a felhasználó a felhasználáshoz nem kért engedélyt, vagy a felhasználási engedély terjedelmét túllépte, a késedelmi kamat megfizetése a felhasználás megkezdésének napjától esedékes. 6. Adatszolgáltatás a jogdíj felosztásához 6.1. Az I. fejezet 1. és 2. pontja szerinti szervezetek kötelesek a ténylegesen sugárzott, illetve a nyilvánossághoz egyéb módon közvetített műsorszámokról és a műsorszámokban felhasznált zene- és irodalmi művekről adatot szolgáltatni [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 6.2. Az adatszolgáltatás – ha a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg – negyedévente, a naptári hónapot követő hó 15. napjáig esedékes. 6.3. Az adatszolgáltatás az ARTISJUS által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával vagy más, a felek által kötött sugárzási (nyilvánossághoz közvetítési) szerződésben meghatározott módon (formátumban) – az I.2.2. pont szerinti szervezetek esetében elektronikus formátumban – történik. 6.4. A jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén a felhasználó a késedelem idejére kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke a késedelem minden napjára a felhasználó által az adott negyedévre fizetendő szerzői jogdíj 0,5%-a, de legalább egy napra 500 Ft. A kötbér legmagasabb összege a felhasználó által fizetendő szerzői jogdíj 30%-a. 6.5. Amennyiben a felhasználó a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló adatszolgáltatást hiányosan vagy hibásan teljesíti, úgy az adatszolgáltatás határnapjától a megfelelő adatszolgáltatás teljesítésének napjáig terjedő időtartamra hibás teljesítési kötbért köteles fizetni, amelynek mértéke megegyezik az 5.4. pontban meghatározott késedelmi kötbér mértékével. 7. Az ARTISJUS a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a műfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenőrizheti. Amennyiben a hibás elszámolást az ARTISJUS e pont szerinti ellenőrzése során tárja fel, és az elszámolásában közölt és az ellenőrzéskor feltárt, jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatok között 5%-nál nagyobb eltérés mutatkozik, a szolgáltató hibás teljesítési kötbérként köteles megfizetni legalább az eltérésből adódó, a felhasználó által fizetendő jogdíjkülönbözet kétszeresét. 8. A jelen jogdíjközleményben meghatározott, tevékenységüket megkezdő szervezetek jogdíja – a működésük első napjától számított első évben – kizárólag beruházási célú, nem a működés folyamatos költségeit fedező költségvetési támogatásuk és egyéb, megfelelő számviteli bizonylattal igazolt beruházási és/vagy tárgyieszköz-beszerzési költségeik összegével csökkenthető. A csökkentés nem haladhatja meg a fizetendő jogdíj mértékének 50%-át. E jogdíjkedvezménnyel együtt más jogdíjkedvezmény nem adható. 9. A jelentős felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentős részét megfelelően képviselő országos érdek-képviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelő rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzői jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerződést is köthet. Átalánydíjas felhasználási szerződés csak akkor köthető, ha – az azzal érintett felhasználónak jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat-(pl. műsor)közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett, – az átalánydíjas felhasználási szerződés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, a felhasznált művek sajátos, a jelen jogdíjközleményben szabályozott felhasználással érintett művek tipikus összetételétől való jelentős eltérése, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendő jogdíj jelentős mértéke, vagy a felhasználók jelentős részének azonos országos érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerződés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerű felhatalmazása ezt lehetővé és indokolttá teszi. Az átalányszerződések megkötése során az átalányszerződésekkel érintett felhasználók között az egyenlő bánásmód követelményét sértő megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket kell biztosítani. Országos érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthető átalányszerződés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) jogdíjfizetéséért megfelelő biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendő jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált művekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyűjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 10. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett művek felhasználása egyaránt megtörténik. 11. Ha a jelen jogdíjközlemény alapján az ARTISJUS olyan rádió-televízió szervezettel (felhasználóval) köt felhasználási szerződést, amelynek a szokásos tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térségben részes másik állam, a) a felhasználási szerződéssel összefüggő, bármely vita eldöntésére, amely a jelen díjközlemény alapján kötött szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak létezésével, megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a jogvita elbírálására a Magyar Köztársaság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságai rendelkeznek joghatósággal, és a jogvita eldöntésére a b) pontban említett kivétellel a magyar jogot, elsősorban az Szjt.-t, és az Szjt.-ben nem szabályozott polgári jogi kérdésekben a Ptk.-t kell alkalmazni, b) ha a felhasználási szerződéssel összefüggésben a felek között olyan vita keletkezik, amelynek tárgya az, hogy a rádió-televízió szervezet vagy közreműködője szerzői jogsértést követett el, a vita eldöntésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek a területén a jogsértő felhasználás megtörtént. A jelen pont alkalmazásában a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetésük helye. 12. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák. A jogdíjat, a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. 13. A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig hatályos.1 ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület A díjszabást az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: A NEFMI SZMSZ-ről szóló 6/2010. (X. 19.) NEFMI utasítás alapján a nemzeti erőforrás miniszter nevében eljárva: Budapest, 2011. január 13. Szőcs Géza s. k., kultúráért felelős államtitkár