83/2014. (III. 14.) Korm. rendelete a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznos

83/2014. (III. 14.) Korm. rendelete a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában, a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés x) pontjában kapott felhatalmazás alapján az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. fakadó vizes területek: az  árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő, olyan mélyfekvésű területek, amelyeken az  árvízi víznyomás hatására szivárgó víz jut a  felszínre és különböző nagyságú és időtartamú vízborítást okoz; 2. fenntartó: a  vizek és közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából eredő, illetve az  ezzel járó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlását teljesítő, továbbá a fenntartási szakfeladatokat – mint közfeladatokat – jogszabály rendelkezése folytán, illetve egyéb jogviszony alapján ellátó személy vagy szervezet; 3. folyószakasz mederkezelője: a területi vízügyi igazgatási szerv; 4. holtág: a  folyók szabályozása vagy a  természetes medervándorlás következtében keletkezett olyan meder vagy mederszakasz, amely a természetes vízszállításban nem vesz részt; 5. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület; 6. középső sáv: a folyók hullámterében a védő erdősáv és a parti sáv közötti terület; 7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a  nagyvízi meder azon része, ahol az  árvízi vízhozamok és a  jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az  árvizek levonulásában; 8. mértékadó árvízszint: az  árvízvédelmi művek, valamint a  folyók medrét, a  hullámteret és a  nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő, a  vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint; 9. nagyvízi mederkezelési terv: az  1.  melléklet szerinti tervdokumentáció alapján készülő miniszteri rendelet, amely a nagyvízi meder kezelésének módját, feltételeit rögzítő, a  folyó teljes hosszára vonatkozó célállapot elérése, illetve fenntartása érdekében szükséges előírásokat és intézkedéseket, valamint helyszínrajzokat és térképi mellékleteket tartalmazza; 10. nyári gát: a  hullámtéren épült vízilétesítmény, a  fővédvonalnál alacsonyabb töltés, amely a  mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz ellen véd; 11. parti sáv: a  vizek partvonala, valamint a  közcélú vízilétesítmények mentén húzódó és e  rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja; 12. partvonal: a meder és a part találkozási vonala; 13. tereptárgy: a  terepből kiemelkedő mesterséges létesítmény (különösen az  építmény, a  kereszttöltés, a tuskódepónia, a hullámtéren a bányaművelés során keletkezett meddőhányó); 14. védő erdősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv; 15. védősáv: az  elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv; 16. vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: a) az  olyan terepmélyedések, síkvidéki erek, semlyékek, amelyek a  területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, b) a  természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző, d) a  folyók elhagyott ősmedrei, a  folyókat kísérő, a  jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete a folyó egykori medrére vezethető vissza. 2. A parti sávra vonatkozó rendelkezések 2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. (2) E § alkalmazásában szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási és helyreállítási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása. (3) A parti sáv szélessége: a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b) az  a)  pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. (4) A  tulajdonos vagy a  fenntartó kérelmére a  vízügyi hatóság a  (3)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott szélességtől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a  szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja. (5) Az  árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a  tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, a vízügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyilvános közzétételre vonatkozó szabályai alkalmazásával közzéteszi. (6) A  parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a  szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. 3. § (1) Azon vízfolyásszakaszokon, amelyekre nagyvízi mederkezelési terv készül, a  parti sávba tartozó területek használatát, építmények elhelyezését az  adott mederszakaszra kidolgozott nagyvízi mederkezelési terv határozza meg. (2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb vízfolyás, tó, tározó és holtág esetében parti sávban a) külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható, b) csak a  meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a  meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el. 4. § (1) A  parti sáv jogellenes használata, hasznosítása, különösen a  meder és a  part állagát, illetve a  mederfenntartási munkák elvégzését jogellenesen akadályozó tevékenység vagy állapot esetén az  ingatlan használója köteles a  jogellenes állapotot megszüntetni és a  jogszabálynak megfelelő állapotot helyreállítani, amelyre a  fenntartó határidő tűzésével az ingatlan használóját felszólíthatja. (2) Ha az ingatlan használója a fenntartó felszólításának – az arra megállapított megfelelő időtartamon belül – nem tesz eleget, a fenntartó az illetékes vízügyi hatóság megkeresésével kezdeményezi a vízgazdálkodási szempontból káros állapot megszüntetésére irányuló hatósági eljárás megindítását. 3. A folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása 5. § (1) A  nagyvízi mederben a  termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a  művelési ág megváltoztatására, valamint építménynek a  nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti vizsgálatot követően a  nagyvízi mederben a  termőföld más célú hasznosításához, a művelési ág megváltoztatásához a mederkezelő nem járulhat hozzá, ha az az árvíz és jég levonulását akadályozza vagy kedvezőtlenül befolyásolja. (3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá, ha a) van az  igénybe vett területre vonatkozó, kihirdetett nagyvízi mederkezelési terv és annak figyelembevételével az építmény megvalósítható, és b) az  építmény kialakításánál és magassági elhelyezésénél a  mértékadó árvízszint és az  eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a  magasabb kerül alkalmazásra, további 1 méteres biztonsági mérték érvényesítésével. (4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően nagyvízi mederkezelési terv hiányában a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem a) a  folyómeder használatával és a  vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a  nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul; b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az  építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül; vagy c) a  nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat – a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata – vállalja. (5) A  (2)–(4)  bekezdés szerinti hozzájárulás az  ingatlanon esetleg fennálló, nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése után adható meg. A hozzájárulás feltétele továbbá, hogy az ingatlantulajdonos a  2.  melléklet szerinti nyilatkozatot tegyen arról, hogy az  építménynek a  nagyvízi mederben való elhelyezésével összefüggésben keletkezett károk tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesít. A  hozzájárulás az  építési és a  fennmaradási engedélyezési eljárásban résztvevő vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása megadásának feltétele. Az építésügyi hatósági engedély (ideértve a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatósági engedélyt is) tájékoztató részében az építésügyi hatóság felhívja az építtető figyelmét a kártalanítási igény érvényesítésének kizárására. (6) A  nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a  nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át. 6. § (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. (2) A nagyvízi meder levezető sávjaiban az építményekre vonatkozóan a 3. mellékletben részletezett, az árvízvédelmi szempontok elsődlegességét biztosító követelmények érvényesülnek. (3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet. (4) A  másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint a  hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő, gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel engedélyezhető. (5) Az  átmeneti levezető sávban a  (4)  bekezdésben foglaltak mellett – a  lefolyási akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával – erdő telepíthető. (6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében – ideértve a  természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is – az  erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. 7. § (1) A  nagyvízi meder használatának korlátozásáért, valamint a  vizek, jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért az állam és önkormányzat részéről kártalanítás nem jár. (2) A  nagyvízi mederben fekvő földrészlet használatára vonatkozóan, a  földrészlet tulajdonosa köteles tájékoztatni a  használót arról a  tényről, hogy a  földrészlet nagyvízi mederben fekszik. A  tájékoztatás elmaradásából keletkező kárért a tulajdonos felelős. 8. § A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényéről a  vízügyi hatóság a  vízügyi igazgatási szerv kezdeményezése alapján határoz. 9. § (1) A  vízjogi engedély alapján létesített és üzemeltetett nyári gátaknak közérdekből a  nagyvízi meder vízszállító képességének növelése érdekében történő megszüntetése vagy védőképességének mérséklése miatti kártalanítás esetén a  nyári gát által védett terület értékcsökkenésének meghatározásánál figyelembe kell venni a  nyári gát megszüntetése vagy védőképességének csökkenése miatt bekövetkezett árvízi elöntések gyakoriságának növekedését az elmúlt 50 év adatainak alapulvételével. (2) A  nyári gát megszüntetésének vagy védőképessége mérséklésének szükségességét, valamint a  kártalanítás mértékét a  vízügyi hatóság állapítja meg a  védekezésért felelős kérelme alapján. A  kártalanítás mértékének megállapítását az  érintett földrészlet tulajdonosa is kérheti. A  kártalanítás mint egyszeri térítés egy összegben, a  jogosult nevére és címére vagy az  általa megnevezett pénzforgalmi szolgáltató számlaszámára történő kifizetéséről a határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül a védekezésért felelős gondoskodik. (3) A  vízügyi hatóság az  eljárásba a  kártalanítás mértékének meghatározásához az  igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt von be. 10. § (1) A védekezésért felelős a saját költségére gondoskodik a) a  vízügyi hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján a  hatályos vízjogi engedéllyel nem rendelkező nyári gát megszüntetéséről, valamint a  nem a  vízjogi üzemeltetési engedélynek megfelelően üzemeltetett nyári gát megfelelő állapotának helyreállításáról, b) más építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján az  egyéb, lefolyást akadályozó és engedéllyel nem rendelkező vagy ettől eltérően megépített tereptárgy elbontásáról. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárást az  eljáró hatóságnál a  védekezésért felelős kezdeményezi a  nagyvízi meder vízszállító képességének biztosítása érdekében. Az  érintett ingatlan tulajdonosa a  munkálatok elvégzését tűrni köteles. (3) Az  eljáró hatóság az  (1)  bekezdés szerinti határozat tájékoztató részében felhívja a  tulajdonos figyelmét a  kötelezéssel összefüggő kártalanítási igény érvényesítésének kizárására, továbbá arra, hogy az  érintett terület vonatkozásában értékcsökkenés nem állapítható meg. 11. § (1) Az  árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére a  vízügyi hatóság a  védőerdő telepítését elrendelő hatósági határozatában a) a Duna mentén 60 méter, b) a Tisza mentén 80 méter, c) az a) és b) pontba nem tartozó folyók mentén 30 méter szélességű védő erdősáv telepítését írhatja elő, amelynek költségeit a központi költségvetés viseli. (2) A  védő erdősáv szélességét a  helyi körülmények – különösen az  uralkodó szélirány, a  vízmélység, a  vízfelület nagysága, a  termőhely szerint telepíthető fafajok, a  hullámtér hasznosításának módja és az  árvízvédelmi töltés kiépítettsége – együttes mérlegelésével, a  jogszabályok védőerdőkre vonatkozó előírásaival összhangban, a  védekezésért felelős véleményének kikérését követően, az  erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével a vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő szélességben is meghatározhatja. (3) A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv területén az árvíz után a védmű állékonyságát veszélyeztető pangó vizek ne maradjanak. 12. § (1) A  nagyvízi meder jogellenes használata, hasznosítása esetén a  védekezésért felelős kezdeményezi a  vízügyi hatóságnál a jogszerű állapot helyreállítására irányuló eljárás megindítását. Jogellenes használatnak, hasznosításnak minősül különösen, ha a vízszállító képesség a használati korlátozások be nem tartása, illetve a vízszállító képesség figyelembevételével meghatározott művelési módtól eltérő használat miatt csökken. (2) A  vízügyi hatóság az  (1)  bekezdésben meghatározottak alapján kötelezi az  ingatlan tulajdonosát, illetve egyéb jogcímen használóját a  jogszabályoknak megfelelő állapot helyreállítására és folyamatos fenntartására, vagy megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében. (3) Ha az érintett a (2) bekezdésben meghatározott hatóság határozatában foglalt kötelezésnek az ott előírt határidőn belül nem tesz eleget, a  szükséges munkálatok elvégzéséről a  hatóság a  védekezésért felelős bevonásával gondoskodik. Az így elvégzett munkák költségeit az érintett köteles viselni. 4. A folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályok 13. § (1) A  nagyvízi mederkezelési terv elkészítésének módszertani megalapozása az  Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) feladata, ideértve a hidrológiai és hidraulikai számítási módszerek meghatározását is. (2) A nagyvízi mederkezelési tervet a szabályozni kívánt vízfolyás kezelését végző vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: készítő) készíti vagy készítteti el. Több vízügyi igazgatóság működési területét érintő vízfolyás vagy állóvíz esetén az általános terv elkészítését az OVF koordinálja. (3) A készítő a nagyvízi mederkezelési terv tervezetére vonatkozóan beszerzi a tervezési területtel érintett a) központi államigazgatási szervek területi szervei – így különösen az  illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, a  működési területük szerint érintett nemzeti park igazgatóságok –, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, b) a települési önkormányzatok, valamint c) az agrárkamarák, továbbá ipari és kereskedelmi kamarák véleményét. (4) A  nagyvízi mederkezelési terv tervezetével kapcsolatban a  környezet- és természetvédelmi célra, a  zöldturizmus, valamint a  vízisportok képviseletére alakult civil és érdekképviseleti szervezetek, továbbá az  erdőgazdálkodási szakmai civil szervezetek és az érintett ingatlantulajdonosok, földhasználók is jogosultak véleményt nyilvánítani. (5) A készítő írásban megkeresi a (3) bekezdés szerinti érintett szerveket és megküldi részükre a nagyvízi mederkezelési terv tervezetét. A  készítő köteles a  nagyvízi mederkezelési tervek tervezetét saját elektronikus honlapján is közzétenni a  (4)  bekezdés szerinti szervezetek és személyek által történő véleményezés biztosítása érdekében. Az elektronikus honlapon közzétett tervezet nem lehet alkalmas térinformatikai koordináták kinyerésére. (6) A  tervezési területtel érintett önkormányzat a  hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé arról, hogy a  nagyvízi mederkezelési tervek megtekinthetők a  hirdetmény közzétételét követő 30 napon belül az  önkormányzatnál és a készítő elektronikus honlapján. (7) A  tervezetre a  kézbesítéstől, illetve a  (6)  bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül a készítőnél lehet véleményt nyilvánítani. (8) A  (3)  bekezdésben meghatározott szervek véleményét a  nagyvízi mederkezelési terv tervezetének véglegesítése során figyelembe kell venni, kivéve, ha az  abban foglaltak az  árvízlevezetési célok megvalósításával ellentétesek. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését. (9) A  készítő a  nagyvízi mederkezelési terv tervezetét az  OVF-hez terjeszti fel. A  felterjesztésben rögzíteni kell a (3)–(7) bekezdés szerinti egyeztetések tényét, valamint az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést. (10) Ha a  véleménykülönbségek a  (8)  bekezdés szerint nem oldhatók fel, az  OVF a  tervet véleményező területi államigazgatási szerv központi szerve és az  érintett települési önkormányzat bevonásával egyeztető fórumot hív össze. Az  egyeztető fórum 30 napon belül tesz javaslatot a  vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszterhez felterjesztendő tervezettel kapcsolatban. (11) A  nagyvízi mederkezelési terv tervezetének elkészítési határideje a  nagyvízi mederben fekvés ténye ingatlannyilvántartási feljegyzéséről szóló határozat közlését követő hat hónap. (12) A  készítő a  nagyvízi mederkezelési terv kidolgozásában való közreműködésre kizárólag olyan személyt vagy szervezetet bízhat meg, aki, vagy amelynek tagjai vagy munkavállalói között található olyan személy, aki a  vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület területi vízgazdálkodás tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkezik. 14. § (1) A nagyvízi mederkezelési tervet a 4. melléklet szerinti vízfolyásokra, illetve folyószakaszokra kell elkészíteni. (2) Ha a  4.  mellékletben felsorolt vízfolyás mellékvízfolyásának mederhasználata jelentősen befolyásolja a  nagyvízi mederkezelési tervvel érintett vízfolyás morfológiai, hidrológiai vagy hidraulikai viszonyait, illetve ezek változását, akkor a mederkezelési tervnek ki kell terjednie a mellékvízfolyás mederkezelésére is. 15. § (1) A nagyvízi mederkezelési terv előkészítése a következő tevékenységeket foglalja magában: a) a  nagyvízi meder kijelölése és a  nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása, b) a kijelölt nagyvízi mederben található ingatlanok tekintetében a nagyvízi mederben fekvés ténye ingatlan nyilvántartási feljegyzésének kezdeményezése, valamint c) a nagyvízi mederkezelési terv elkészítéséhez szükséges térinformatikai adatállomány beszerzése. (2) A  nagyvízi meder kijelölése során a  mértékadó árvízszint vagy az  eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a  magasabb által kijelölt területből figyelmen kívül hagyható az  önállóan védekező települések árvízvédekezési tervében szereplő ideiglenes védmű által védett terület, feltéve, hogy a  védmű létesítéséhez a  működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv szakmai állásfoglalásban kifejezetten hozzájárult. 16. § (1) A  nagyvízi mederkezelési terv elkészítéséhez az  állami térképi adatbázisok – különösen az  ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, a  távérzékelési adatbázis – a  földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel kötött adatfelhasználási megállapodás alapján használhatók fel. Ha az  adott nagyvízi mederterületre a  digitális terepmodellhez nem áll rendelkezésre kellő állami adat, úgy a szükséges adatok a készítő által pótolhatóak. (2) A készítő, valamint a nemzeti park igazgatóság kötelesek a nagyvízi mederkezelési terv és az országos jelentőségű védett természeti területek, valamint a  Natura 2000 területek térinformatikai adatállományát egymásnak térítésmentesen rendelkezésre bocsátani. (3) A nagyvízi mederkezelési terv elkészítéséhez a Vízgazdálkodási Információs Rendszer adatait, a mértékadó árvízszint tekintetében pedig a  folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló miniszteri rendelet szerinti adatokat kell figyelembe venni. (4) A  nagyvízi mederkezelési tervdokumentációt az  illetékes vízügyi hatóságnál és a  vízügyi igazgatóságnál – a betekintés biztosítása mellett – kell elhelyezni. 17. § (1) Az  árvízlevezető képesség biztosítása során figyelembe kell venni az  árvízvédelmi biztonságot veszélyeztető, de közérdekből nem megszüntethető területhasználatot. Ha a  közérdekből nem megszüntethető területhasználat az  árvízlevezető képességet jelentősen befolyásolja, akkor ennek ellensúlyozásáról a  nagyvízi mederkezelési terv készítése során más beavatkozással gondoskodni kell. (2) A  nagyvízi mederkezelési tervet a  vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az  árvízi kockázatkezelési tervek, a  védett természeti területre elkészített természetvédelmi kezelési tervek, a  Natura 2000 területekre elkészített fenntartási tervek, valamint az  erdőkre elkészített körzeti erdőtervek ismeretében, azokkal összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett. (3) A  nagyvízi mederkezelési tervet hatévenként felül kell vizsgálni. Ha az  érintett mederszakaszon – váratlan természeti esemény következtében, vagy a mederkezelő által előre nem tervezett beavatkozás hatására – a meder árvízlevezető képességében vagy a hidrológiai viszonyokban jelentős változás következik be, a mederkezelési tervet soron kívül, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a  nagyvízi mederkezelési terv módosítása szükséges, a  módosítás előkészítése során a  13–16.  §-t megfelelően alkalmazni kell. (4) A  nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott lefolyási sávoktól, illetve a  lefolyási sávokra meghatározott szabályoktól való egyedi eltérést az  érdekelt kezdeményezheti, amelyet az  1.  melléklet szerinti tartalommal és a 13–16. § megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni, és a folyószakasz mederkezelőjének benyújtani. (5) A nagyvízi mederkezelési tervet, annak módosítását és felülvizsgálatát a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9–11.  §-ában előírtak figyelembevételével kell elkészíteni, és összhangba kell hozni a  vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a  veszély- és kockázati térképek, valamint a  kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 8–10. §-ában, valamint 12. §-ában foglalt előírásokkal. 18. § A nagyvízi mederkezelési tervekben szereplő beavatkozások és előírások végrehajtását a  vízügyi igazgatási szerv ellenőrzi. Az  ellenőrzés során megteheti mindazokat az  intézkedéseket, amelyekre ellenőrzési jogkörében jogszabály feljogosítja, továbbá jogsértés megállapítása esetén kezdeményezheti az  illetékes hatóságnál a területhasználat nagyvízi mederkezelési terv szerinti helyreállítását, megváltoztatását. 5. A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területekre vonatkozó rendelkezések 19. § (1) Az  árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az  árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a  tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár. (2) A  fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeket a  településszerkezeti tervben, illetve a  helyi építési szabályzatban a vízügyi hatóság, illetve a vízügyi igazgatási szerv javaslata alapján kell feltüntetni. (3) A  fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat a  helyi építési szabályzatban kell megállapítani az arra illetékes vízügyi, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szervek és az árvízvédelmi töltés fenntartójának véleménye alapján. 20. § A vízjárta területekre a  19.  § (1)  bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az  ilyen területeket a településszerkezeti tervekben és a helyi építési szabályzatban – a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel együtt – fel kell tüntetni. 6. Záró rendelkezések 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 22. § (1) Az építmények, illetve a növényzet eltávolításáért e rendelet hatálybalépését megelőző építési tevékenység, illetve telepítés esetén az  ingatlan tulajdonosát csak akkor illeti meg kártalanítás, ha a  parti sávot vagy nagyvízi medret magában foglaló terület beépítése, betelepítése a beépítés, betelepítés időpontjában nem volt jogellenes. (2) A nagyvízi mederben fekvő honvédelmi rendeltetésű területek honvédelmi érdekű használatát biztosítani kell. 23. § E rendeletben megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő, építési és létesítési tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásokban is alkalmazni kell. 24. § Hatályát veszti a  nagyvízi medrek, a  parti sávok, a  vízjárta, valamint a  fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök