141/
- (X. 29.) FVM rendelete az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
- évi XLVI. törvény
- §-a
(2)bekezdésének 1., 19., 23.,
- és
- pontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény
- §-a
(1)bekezdése
- c)pontjának 4., 15. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának
- c)és
- k)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. §
(1)E rendelet szabályait az elejtett vagy elhullva talált vad esetében kell alkalmazni.
(2)A tenyésztett vadra vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
(3)E rendeletnek a vad azonosító jellel történő megjelölésére vonatkozó rendelkezéseit a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben meghatározott vadfajok esetében valamennyi elejtett egyeden alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a vadat emberi fogyasztásra szánták-e.
(4)E rendelet végrehajtása során az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5)A vadászatra jogosultnak, illetve a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének e rendelet előírásain túl az élelmiszer-higiéniáról szóló,
- április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) vonatkozó előírásait is be kell tartania.
- §
(1)A vadkísérő jegyet, valamint az apróvad gyűjtőigazolást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) bocsátja térítés ellenében a vadászatra jogosult rendelkezésére.
(2)A vadászatra jogosult naprakész nyilvántartást köteles vezetni a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve apróvad gyűjtőigazolások sorszámairól. Ezt a nyilvántartást öt évig meg kell őriznie.
(3)A vadászatra jogosultnak, a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének, továbbá a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek rendelkeznie kell olyan naprakész dokumentációs rendszerrel, amely lehetővé teszi a vadhús nyomon követését – és szükség szerinti visszahívását – azoktól, akiktől a vadat kapják, vagy akiknek azt szállítják, valamint ezen információk bemutatását az MgSzH területi szerve részére. Értelmező rendelkezések
- § E rendelet alkalmazásában:
- Apróvad: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.
- pontja szerinti állatfaj.
- Apróvad gyűjtőigazolás: az apróvadnak a képesített vadhúsvizsgáló által elvégzett húsvizsgálatát igazoló, az
- számú melléklet szerinti kísérőirata.
- Képesített vadhúsvizsgáló: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza I. fejezetének
- pontja szerinti képzett személy feladatait e rendelet szerint ellátni jogosult természetes személy.
- Nagyvad: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.
- pontja szerinti állatfaj.
- Vadbegyűjtő hely: a vadászatra jogosultak által beszállított, emberi fogyasztásra szánt lőtt vad átvételére és vadfeldolgozó üzembe szállításáig történő ideiglenes hűtve tárolására szolgáló, az MgSzH területi szerve által engedélyezett létesítmény. Nem minősül vadbegyűjtő helynek a vadászatra jogosult által e célból üzemeltetett létesítmény, amennyiben más vadászatra jogosulttól származó lőtt vadat nem tárolnak benne.
- Vadkísérő jegy: a lőtt nagyvad megjelölésére és azonosítására szolgáló, valamint a lőtt nagyvad képesített vadhúsvizsgáló által elvégzett húsvizsgálatát igazoló, vízhatlan, írható anyagból készült, egyszer használatos zárású, a
- számú melléklet szerinti azonosító eszköz. Az elejtett vad forgalomba hozatala
- §
(1)A vadászatra jogosult a tulajdonában lévő emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) végrehajtására kiadott rendeletek, illetve az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusainak rendelkezései szerint – amennyiben természetvédelmi jogszabály nem tiltja –
- a)magánfogyasztásra felhasználhatja,
- b)kis mennyiségben magánfogyasztás céljára átadhatja vagy eladhatja az elejtőnek, mint végső fogyasztónak,
- c)kis mennyiségben magánfogyasztás céljára átadhatja vagy eladhatja az elejtőtől eltérő végső fogyasztónak,
- d)kis mennyiségben átadhatja vagy eladhatja a kizárólag a végső fogyasztót közvetlenül ellátó, a vadászterülete határain belül található, illetve székhelyétől vagy a húsvizsgálat helyétől közúton maximum 1 óra alatt elérhető helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, beleértve a saját maga által üzemeltetett ilyen vállalkozásokat is, vagy
- e)vadfeldolgozó üzemnek értékesítheti.
(2)Az
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja szerint forgalomba hozott vad tovább nem forgalmazható.
(3)Az
(1)bekezdés b)–d) pontjai szerint forgalomba hozott vad kis mennyisége nem haladhatja meg vadászatra jogosultanként havonta a 3 000 kilogrammot, illetve naptári évente a 10 000 kilogrammot.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott mennyiségeket kültakaróval együtt, nagyvad esetében lábvégek és – a vaddisznó kivételével – fej nélküli, zsigerelt állapotában mérve kell számítani.
(5)Vadbegyűjtő hely útján vadat forgalomba hozni kizárólag vadfeldolgozó üzem felé lehet. 5. §
(1)A vadászatra jogosult a 4. §
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontja szerinti tevékenységének megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését, a tevékenység megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését követő öt munkanapon belül a vadászterület helye szerinti MgSzH területi szervének nyilvántartásba vétel céljából írásban bejelenti, az alábbi adatok feltüntetésével:
- a)a vadászatra jogosult neve, székhelyének címe, levelezési címe, a vadászati hatóság által kiadott kódszáma,
- b)vadászatra jogosult 4. § szerinti tevékenységének pontos megjelölése.
(2)Amennyiben az
(1)bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult
- a)az e rendelet szerint forgalmazható kis mennyiséget bizonyíthatóan túllépte,
- b)nem nyilvántartott tevékenységet végez, vagy
- c)tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti, az MgSzH területi szerve a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából törli. Az ezen okból nyilvántartásból törölt vadászatra jogosult ismételt nyilvántartásba vételére legkorábban a nyilvántartásból való törlését követő harmadik év eltelte után kerülhet sor.
(3)A vadászatra jogosult a 4. §
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontja szerinti tevékenység során
- a)gondoskodik arról, hogy a hatósági állatorvos a lőtt vadat e rendelet előírásai szerint, az elejtéstől számított 24 órán belül, a vizsgálat elvégzésére alkalmas körülmények között megvizsgálhassa. Olyan lőtt vad esetében, amelynek húsa trichinella parazitát tartalmazhat, biztosítja, hogy a hatósági állatorvos a lőtt vadból a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i 2075/2005/EK bizottsági rendelet szerint mintát vehessen trichinella vizsgálatra;
- b)naprakész nyilvántartást vezet a lőtt nagyvad esetében felhasznált vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt nagyvad fajáról, súlyáról, illetve apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, a lőtt apróvad darabszámáról, fajáról, valamint arról, hogy az adott lőtt vad melyik végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe került. Ezt a nyilvántartást az MgSzH területi szervének felhívására soron kívül bemutatja, valamint abból adatot szolgáltat.
(4)A vadászatra jogosultnak a 4. §
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontja szerinti tevékenység végzéséhez rendelkeznie kell a 12. §-ban a vadbegyűjtő helyekre előírt feltételeknek megfelelő létesítménnyel, illetve nyilvántartásokkal.
(5)A hatósági állatorvos által kiállított húsvizsgálati igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet üzemeltető élelmiszer-vállalkozó az árusítás helyén köteles tartani, és a fogyasztót kérésére tájékoztatni azok tartalmáról. Az elejtett vad kezelése és vizsgálata 6. §
(1)Az emberi fogyasztásra szánt, elejtett
- a)nagyvadat az elejtést követően a lehető leghamarabb ki kell zsigerelni,
- b)vad hűtését az elejtést követően elfogadhatóan rövid időn belül biztosítani kell, ehhez aktív hűtésre nincs szükség, ha az időjárási paraméterek a megfelelő hűtést biztosítják,
- c)vad birtokosának biztosítania kell, hogy a nagyvad hőmérséklete teljes tömegében minél hamarabb érje el a 0–7 °C közötti értéket, a lőtt apróvad hőmérséklete pedig teljes tömegében a 0–4 °C közötti értéket, és azt a továbbiakban nem haladhatja meg,
- d)vad szállítása és tárolása során meg kell akadályozni annak további szennyeződését,
- e)vadat egymásra halmozva szállítani tilos.
(2)Valamennyi emberi fogyasztásra szánt, elejtett vadat e rendelet előírásai szerint vizsgálatnak kell alávetni.
(3)Kizárólag hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálat után, a hatósági állatorvos rendelkezése szerint hozható forgalomba
- a)a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilőtt,
- b)az életében rendellenes viselkedésű, mozgású, testtartású, valamint
- c)a zsigerelésnél elváltozásokat mutató vad.
(4)Hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálatnak kell alávetni a 4. §
(1)bekezdésének c)–e) pontjai szerint forgalomba hozott vadat, mielőtt azt a végső fogyasztók számára forgalomba hoznák.
(5)Emberi fogyasztásra szánt vaddisznó és más, trichinellózisra fogékony vad – a
(6)–
(7)bekezdésekben foglalt kivétellel – csak trichinella vizsgálatra akkreditált, vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által trichinella vizsgálatra kijelölt laboratórium negatív eredményének birtokában hozható forgalomba.
(6)Az előzetes trichinella vizsgálat mellőzhető a 4. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén, ez esetben az elejtőt írásban tájékoztatni kell a vizsgálat elmaradásáról és annak veszélyéről, továbbá a legközelebbi vizsgálati lehetőségről.
(7)A 4. §
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontja szerinti forgalomba hozatal esetén az MgSzH területi szervének engedélyével a trichinella vizsgálat mellőzhető. Ez esetben a vizsgálat elmaradásának tényét és az ebből adódó kockázatról szóló tájékoztatást is fel kell tüntetni a fogyaszthatósági döntést igazoló dokumentumon.
(8)Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az MgSzH területi szerve állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is, függetlenül azok forgalomba hozatali módjától.
(9)A 4. §
(1)bekezdésének e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad vizsgálata során a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. és III. fejezetének előírásait is be kell tartani. 7. §
(1)Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles megszemléléssel megvizsgálni és nagyvad esetén gondoskodni annak mielőbbi kizsigereléséről.
(2)Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles az általa észlelt minden elváltozást – a vad elejtését megelőzően megfigyelt rendellenességet is beleértve – jelezni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló felé.
(3)Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat csonkítatlanul, zsigereivel együtt kell bemutatni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló részére. Trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása.
(4)Valamennyi emberi fogyasztásra szánt vadat – a 4. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint felhasznált, vagy az elejtő, mint végső fogyasztó részére átadott vagy eladott apróvad kivételével – vizsgálat céljából az elejtést követő legrövidebb időn belül be kell mutatni képesített vadhúsvizsgálónak.
(5)A képesített vadhúsvizsgáló köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására, illetve azonosítására irányuló, a vad szemrevételezése útján történő vizsgálatokat végezni. A vizsgálatnak nagyvad esetében ki kell terjednie valamennyi zsigerre is.
(6)A képesített vadhúsvizsgáló haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy a lőtt vadat kifogásmentesnek minősítse.
(7)A vadat csonkítatlanul – a gyomor, illetve a belek kivételével –, zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvos által végzett vizsgálatra bemutatni. Ha az elváltozások a gyomrot, illetve a beleket érintik, azokat is be kell mutatni.
(8)A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló értesítését követően a lehető legrövidebb időn belül a kifogásolt lőtt vadat megvizsgálja és dönt a fogyaszthatóságáról. 8. §
(1)Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász, amennyiben a nagyvad elejtése során nem figyelt meg a szokásostól eltérő viselkedést, valamint a zsigerelés során sem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket, kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló rész első oldalát. A vadkísérő jegyről az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részt letépi, és azt rögzíti az állati testen a nagyvad hátsó lábán, a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan. A vadkísérő jegynek az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részének a lőtt nagyvad csánkján történő megőrzése a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig kötelező. A lőtt nagyvad elszállítását csak a vadkísérő jeggyel történt megjelölést követően szabad megkezdeni.
(2)A nagyvad elejtése után a képesített vadhúsvizsgáló a nagyvadat megvizsgálja, és kifogásmentesnek minősíti, amennyiben nem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket annak testén és zsigerein, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász az elejtés során a nagyvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja. A képesített vadhúsvizsgáló kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részének második oldalát.
(3)Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló az apróvadvizsgálat során a szokásostól eltérő jellemzőket nem talált, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő vadász az elejtés előtt az apróvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja sem áll fenn, a lőtt apróvadat kifogásmentesnek minősíti. Ha a lőtt apróvadat a vadászatra jogosult a 4. §
(1)bekezdésének c)–e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánja, a képesített vadhúsvizsgáló a vadászatra jogosult részére kitölti az apróvad gyűjtőigazolást, egyéb esetben megállapításait a saját nyilvántartásában rögzíti.
(4)A képesített vadhúsvizsgáló abban az esetben, ha a lőtt nagyvadat a vadászatra jogosult a végső fogyasztónak – ideértve az elejtőt, mint végső fogyasztót is –, kizárólag magánfogyasztásra átadja vagy eladja, a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részét a vadászatra jogosultnak átadja. A vadászatra jogosult az átadott vadkísérő jegyeket az MgSzH azt kibocsátó területi szervének havonta visszaküldi. Az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető rész a lőtt nagyvadat annak feldolgozásáig végigkíséri.
(5)A képesített vadhúsvizsgáló nyilvántartást vezet az általa megvizsgált nagyvad és apróvad fajáról, a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve az apróvad gyűjtőigazolások sorszámáról, valamint az elvégzett vizsgálatok megállapításairól, amely adatokat öt évig köteles megőrizni.
(6)A képesített vadhúsvizsgáló által megvizsgált és kifogásmentesnek talált, a 4. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad a vadbegyűjtő helyre, illetve vadfeldolgozó üzembe elszállítható. Kifogásolt vad csak abban az esetben szállítható el az elejtés helyétől számított maximum 30 km távolságra található vadbegyűjtő helyre, ha ott a hatósági állatorvos számára a húsvizsgálat körülményei adottak, és a vad elkülönítve, külön légtérben tárolható oly módon, hogy a kifogásmentesnek minősített testek szennyezése kizárható. 9. §
(1)A hatósági állatorvos megvizsgálja a vadászatra jogosult vagy az élelmiszer-vállalkozás kérelmére az e rendelet szerint hatósági állatorvosi vizsgálatra kötelezett, vagy a vadászatra jogosult által bemutatott egyéb vad húsát. Amennyiben a lőtt vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találja, a 3. számú melléklet szerinti húsvizsgálati igazolást állítja ki a vadászatra jogosult számára, amellyel a vad fogyasztásra alkalmasnak talált része forgalomba hozható.
(2)A hatósági állatorvos a vadat vagy annak részeit a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló,
- október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1774/2002/EK rendelet)
- cikke
(1)bekezdése a) pontjának v. alpontja alapján 1. kategóriába tartozó anyagnak minősíti, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. Ebben az esetben a hatósági állatorvos a vad, illetve részei további sorsáról, elszállításának és megsemmisítésének módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról az 1774/2002/EK rendelet szabályainak megfelelően dönt.
(3)Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során a vadat vagy annak részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti, és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, a fogyasztásra alkalmatlan lőtt vadnak, illetve részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hoz. A fogyasztásra alkalmatlan lőtt vad, illetve bizonyos részeinek elszállítása és ártalmatlanítása során, amennyiben nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető járványos betegség gyanúja, az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó szabályokat kell betartani.
(4)A hatósági állatorvos az
(1)bekezdés szerinti húsvizsgálat során a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részét, illetve apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, és havonta visszaküldi az MgSzH azt kibocsátó területi szervének. A hatósági állatorvos nyilvántartást vezet az általa megvizsgált lőtt vadról, a húsvizsgálat eredményéről, nagyvad esetében a vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt vad fajáról, súlyáról, apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, az apróvad darabszámáról, fajáról.
(5)A vadfeldolgozó üzembe szállított lőtt vad esetében a hatósági vagy jogosult állatorvos a vadfeldolgozó üzemben végzi el a húsvizsgálatot, a vadkísérő jegyet, illetve az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, arról másolatot készít, és az eredeti példányt az MgSzH azt kibocsátó területi szervének visszaküldi. A hatósági vagy jogosult állatorvos nyilvántartást vezet az általa megvizsgált lőtt vadról, a húsvizsgálat eredményéről, nagyvad esetében a vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt vad fajáról, súlyáról, apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, az apróvad darabszámáról, fajáról.
(6)A vadászatra jogosult, amennyiben a lőtt vadat közvetlenül más tagállamban lévő vadfeldolgozó üzemnek értékesíti, a szállítás előtt a vadkísérő jegyekről, az apróvad gyűjtőigazolásokról, valamint a szállítmány minden egyéb kereskedelmi dokumentumáról másolatot készít és azt a lőtt vad rendeltetési helyének megadásával az MgSzH területi szervének a szállítást követő 24 órán belül megküldi. A vadkísérő jegy, illetve az apróvad gyűjtőigazolás eredeti példánya a lőtt vadat a rendeltetési helyig végigkíséri. 10. §
(1)A betegség vagy sérülés miatt életképtelen vagy szenvedő, továbbá a külön jogszabály szerint diagnosztikai célból elejteni rendelt vadon élő-, illetve zárttéren tartott vadászható állatot a vadászatra jogosult köteles kilövetni, és annak hulláját a kórok megállapítása céljából hatósági állatorvossal megvizsgáltatni, továbbá vad elhullásáról a hatósági állatorvost értesíteni, és annak rendelkezése szerint laboratóriumi vizsgálatra mintát szállítani.
(2)Az
(1)bekezdésben leírt okból történő elejtés állategészségügyi indokoltságáról, valamint a nagyvad elhullásának okáról a vadászatra jogosult kérésére a hatósági állatorvos igazolást állít ki.
(3)Az
(1)bekezdés szerint elejtett, vagy elhullva talált vadat az 1774/2002/EK rendelet előírásai szerint meg kell semmisíteni, kivéve, ha a vad elejtését sérülés indokolta, és a hatósági állatorvos az állat húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette. Vadbegyűjtő hely 11. §
(1)Vadbegyűjtő helyet üzemeltetni csak az MgSzH kerületi hivatalának engedélyével lehet. A vadbegyűjtő helyekről az MgSzH nyilvántartást vezet, és a következő elemekből álló regisztrációs számmal látja el: 1. megyekód (NUTS), 2. VGY karakterek, 3. hat számjegyű futósorszám.
(2)A kiadott regisztrációs szám nem adható ki még egyszer.
(3)A vadbegyűjtő hely üzemeltetésének megszüntetését vagy szüneteltetését annak időpontjától számított 5 munkanapon belül az MgSzH területi szervének az élelmiszer-vállalkozónak írásban be kell jelentenie.
(4)Amennyiben az
(1)bekezdés szerint engedélyezett vadbegyűjtő hely
- a)nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy
- b)tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti, az
(1)bekezdés szerinti engedélyét az MgSzH kerületi hivatala visszavonja.
(5)Azon vadbegyűjtő hely ismételt engedélyezésére, amelynek engedélye a
(4)bekezdés b) pontja miatt került visszavonásra, legkorábban az engedély visszavonását követő harmadik év eltelte után kerülhet sor. 12. §
(1)Vadbegyűjtő helyet létesíteni szilárd burkolattal ellátott, csatornázott vagy emésztővel rendelkező, bekerített helyen lehet, ahol ivóvíz minőségű víz áll rendelkezésre.
(2)A vadbegyűjtő helynek rendelkeznie kell a vad megfelelő hűtését lehetővé tevő vadhűtő berendezéssel, nagyvad átvétele esetén annak felfüggesztve történő hűtéséhez és tárolásához szükséges felszereléssel és berendezési tárggyal, és a nagyvad súlyának függesztve történő mérésére szolgáló berendezéssel.
(3)A vadhűtő kapacitásának lehetővé kell tennie, hogy az átvett vad a hűtés és tárolás során sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerül érintkezésbe, amely a lőtt vadat szennyezné, továbbá, hogy az egy időben tárolt összes nagyvad teljes tömegének hőmérséklete 0–7 °C között, illetve az egy időben tárolt összes apróvad teljes tömegének hőmérséklete 0–4 °C között legyen.
(4)A vadbegyűjtő helynek rendelkeznie kell
- a)az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére zárt, csorgásmentes, mosható és fertőtleníthető tartállyal, vagy azzal egyenértékű megoldással,
- b)a vad húsvizsgálatát lehetővé tevő létesítménnyel, valamint olyan működőképes fényforrással, amely már a kezdődő, a húsvizsgálat szempontjából lényeges elváltozások észlelését is lehetővé teszi,
- c)a létesítmény, illetve a járművek fertőtlenítését lehetővé tevő berendezéssel, illetve az ehhez elegendő mennyiségű, hatékony fertőtlenítő szerrel.
(5)A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell
- a)a vadhűtő hőmérsékletének regisztrálásáról,
- b)az állati kártevők távoltartásáról,
- c)a
(6)bekezdés szerinti nyilvántartások naprakész vezetéséről.
(6)A vadbegyűjtő hely üzemeltetője az elejtett vad nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást köteles vezetni
- a)a beszállított vad fajáról,
- b)nagyvad esetén a vad tömegéről, apróvad esetén darabszámáról,
- c)a beszállított nagyvad vadkísérő jegyének, illetve apróvad esetén apróvad gyűjtőigazolásának sorszámáról,
- d)a vad be-, illetve kiszállításának idejéről (év/hónap/nap/óra) és a beszállító személyéről (gazdasági társaság esetén annak megnevezésével),
- e)a vad beszállításkor, illetve kiszállításkor mért maghőmérsékletéről. A vadhúsvizsgáló képesítés 13. §
(1)Vadhúsvizsgáló képesítést a vadbegyűjtő hely üzemeltetője, a hivatásos vadász és a sportvadász szerezhet. Képesített vadhúsvizsgálói feladatokat az láthat el, aki részt vett az erre a célra meghirdetett elméleti és gyakorlati képzést nyújtó tanfolyamon, a tananyagból eredményes vizsgát tett, és az MgSzH területi szerve a tevékenység végzését nem korlátozta.
(2)A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye az állami vadászvizsga megléte, a középfokú végzettség vagy minimum tíz év szakmai gyakorlat, vagy a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők külön jogszabályban meghatározott szakképzési követelményeinek teljesítése. Mentesül a tanfolyamon való részvétel és a vizsgakötelezettség alól az a hivatásos vagy sportvadász, aki állatorvosi diplomával rendelkezik.
(3)A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH Központ az Országos Magyar Vadászkamarával (a továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el.
(4)A képesített vadhúsvizsgálók képzésének szervezését és lebonyolítását az MgSzH területi szerve a vadászkamara területi szervezetével együttműködésben végzi. A vizsgabizottság tagjai: az MgSzH területi szervezetének képviseletében 2 fő és a vadászkamara illetékes területi szervezete képviseletében 1 fő.
(5)A képesített vadhúsvizsgáló az MgSzH Központ által meghatározott továbbképzéseken köteles részt venni.
(6)Amennyiben az
(1)bekezdés szerint képesített vadhúsvizsgáló tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti, az MgSzH területi szerve a tevékenység végzését korlátozza. Az ilyen személy csak újabb képzésen való részvétel és sikeres vizsga után végezhet vadhúsvizsgáló tevékenységet. Záró rendelkezések 14. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő
- napon lép hatályba, egyidejűleg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról szóló 66/
- (IX. 15.) FVM rendelet [a továbbiakban: 66/
- (IX. 15.) FVM rendelet]
- §-ának a) pontja és
- §-a, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/
- (V. 4.) FVM rendelet
- §-ának
(2)bekezdése hatályát veszti.
(2)E rendelet
- §-ának
- pontja
- március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 66/
- (IX. 15.) FVM rendelet
- §-ának b) pontja és melléklete hatályát veszti.
(3)2010. február 28-ig a rendelet vadkísérő jegyre vonatkozó előírásainak alkalmazásakor a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. §-ának
- b)pontját és mellékletét megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy
- a)a „vadkísérő jegy” szövegrész alatt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 57. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott azonosítót és a 66/
- (IX. 15.) FVM rendelet mellékletében szereplő vadkísérő jegyet együttesen, b) a „vadkísérő jegy állati testhez történő rögzítést és azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető része” szövegrész alatt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott azonosítót, c) a „vadkísérő jegy adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló része” szövegrész alatt a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet mellékletében szereplő vadkísérő jegyet kell érteni.
(4)Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/
- (V. 28.) FM rendelet mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzat
- §-ának
(1)–
(4)bekezdése és 26/a függeléke hatályát veszti.
(5)Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelete 1. cikk
(2)bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikkének
(3)bekezdése, b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló,
- április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet
- cikk
(3)bekezdésének e) pontja, valamint 1. cikkének
(4)bekezdése. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter