3/2015. (II. 13.) NGM rendelete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi dönté

3/2015. (II. 13.) NGM rendelete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól. A szakképzési hozzájárulásról és a  képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23.  § (2)  bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 16.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva − a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014.  (VI.  6.) Korm. rendelet 48.  § 10.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások minisztere, valamint a szakképesítésért felelős további miniszterek véleményének kikérésével − a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyedi döntésén alapuló, a  szakképzési hozzájárulásról és a  képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) a) 14.  § a)  pontjában foglalt, munkahely-teremtést ösztönző képzési támogatás (a továbbiakban: képzési támogatás), b) 14. § b) pontjában foglalt, tanműhely létesítését szolgáló támogatás, továbbá c) 14.  § c)  pontjában foglalt, a  tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatás [a továbbiakban a  b) és a  c)  pontban foglaltak együtt: tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás] mértékének megállapítására, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás, 2. belső képzés: a  kedvezményezett vagy a  kedvezményezett vállalatcsoportja által a  kedvezményezett saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén vagy a  vállalatcsoporton belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, 3. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb, 4. hátrányos helyzetű munkavállaló: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 4.  pontjában meghatározott személy, 5. kedvezményezett: az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki képzési támogatásban, tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesül, 6. képzéscsoport: azonos (szak)területhez kapcsolódó képzések összessége, 7. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás, 8. külső képzés: az  a  képzés, amelyet a  kedvezményezett a  saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült jogi személy szervezésében, szolgáltatási szerződés alapján valósít meg, 9. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 3.  pontjában meghatározott személy, 10. projekt: a  képzési támogatással, a  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatással összefüggésben tervezett vagy végzett tevékenységek összessége, 11. projekt megkezdésének napja: a) a  képzési támogatás vonatkozásában az  új munkahely létrehozásával összefüggő képzés megkezdésének napja, b) a  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás vonatkozásában az  építési munkálatok megkezdése, amely az  építési naplóba történő első bejegyzés időpontja vagy létesítmény vásárlása esetén az  adásvétel időpontja; a  projekt megkezdésének napja tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén: a  kedvezményezett által első alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történő megrendelés, vagy az  arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a  napja közül az, amelyikre korábban kerül sor; ennek hiányában a  termék kedvezményezett által történő átvételét hitelt érdemlően igazoló irat; a  számvitelről szóló törvény alapján nem tekintendők a  projekt megkezdésének a  beruházást előkészítő munkálatok, valamint az  ingatlan megvásárlása, ha azok nem képezik a  beruházás elszámolható költségét, 12. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás, 13. támogatási intenzitás: a  támogatástartalom és az  elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve, 14. támogatás odaítélésének időpontja: a támogatás odaítéléséről szóló miniszteri döntés dátuma, 15. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontjában meghatározott érték, 16. támogató: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 17. újonnan létesített munkahelyek száma: a  kedvezményezettnél a  munka törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 42.  § (1)  bekezdése szerint munkaviszonyt létesített és a  munkát Magyarországon végzők átlagos statisztikai állományi létszámának nettó növekménye a  támogatásra vonatkozó igény benyújtásának napja és a  támogatási szerződés szerinti projekt záró napja közötti időszakban, a támogatásra vonatkozó igény benyújtása napját megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva. 2. A támogatás forrása és mértéke 3. § A  képzési támogatás, valamint a  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás) forrása a  Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze. A  támogatás formája: nem működési célból nyújtott, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges támogatás. 4. § (1) A  képzési támogatás intenzitása – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg az  elszámolható költségek 50%-át. A  támogatási intezitás kiszámításakor a  más forrásból a  projekthez kapott állami támogatást is figyelmbe kell venni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal a  megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, az ezen munkavállalókra jutó költségek viszonylatában, b) 10 százalékponttal középvállalkozás és 20 százalékponttal kisvállalkozás esetén. (3) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. (4) A  képzési támogatás mértéke a  támogatással érintett képzésben részt vevő személyenként legfeljebb 3 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a) ötven és kettőszázötven fő közötti képzési létszám esetén legfeljebb 500 ezer euró, b) kettőszázötvenegy és ötszáz fő közötti képzési létszám esetén legfeljebb 1 millió euró, c) ötszázegy és hétszázötven fő közötti képzési létszám esetén legfeljebb 1,5 millió euró, d) hétszázötven főt meghaladó képzési létszám esetén legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint összegben nyújtható képzési támogatás. 5. § (1) A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás intenzitása nem haladhatja meg az  elszámolható költségek 73%-át. (2) A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás mértéke tanulónként legfeljebb 8 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a  támogatás kedvezményezettenként a 2 millió eurót nem haladhatja meg. A támogatás maximumának számításához szükséges tanulói létszám meghatározásakor a  támogatási kérelem benyújtása napján már tanulószerződéssel foglalkoztatott azon tanulót is figyelembe kell venni, akinek a  gyakorlati képzése a létrehozandó tanműhelyben fog megvalósulni. 6. § (1) A miniszter a támogatás mértékét a 4. § (4) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével forintban határozza meg. (2) A  4.  § (4)  bekezdésében és az  5.  § (2)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott összeg forintra történő átszámítása során a  támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. 3. A támogatás feltételei 7. § (1) Képzési támogatásban az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részesíthető, a) amely az  Szht. 14.  § a)  pontjában, az  államháztartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Áht.), valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, b) amely a  támogatni kért képzés tekintetében rendelkezik a  felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerint kiadott engedéllyel, c) amely vállalja, hogy a képzések lebonyolítására az Fktv.-ben foglalt követelmények megtartásával kerül sor, d) amelynél a  támogatással érintett képzésben az  Mt. szerint munkaviszonyban álló munkavállalók vesznek részt, e) amelynél a  támogatással érintett képzésben részt vevő munkavállalók tervezett létszáma nem több, mint az újonnan létesített munkahelyek tervezett száma, f ) amely vállalja a képzésben résztvevők legalább 70%-ának munkaviszonyban és teljes munkaidőben történő foglalkoztatását a képzés befejezését követő legalább 18 hónapon keresztül, g) amely vállalja, hogy minden, támogatással érintett képzésben résztvevő esetében az  első, támogatásban részesülő képzés megkezdése és az  utolsó, támogatásban részesülő képzés befejezése közötti időszak legfeljebb 18 hónap, h) amelynél a  támogatással érintett képzési program nem tartozik külön jogszabályban meghatározott munkakör betöltésének feltételeként előírt képzések közé, és amelynél a  képzési program nem tartozik azon képzések körébe, melyekről a  szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek külön jogszabály alapján gondoskodnia kell, i) amelynél – figyelembe véve a  más forrásból kapott állami támogatást is – a  támogatás mértéke a 651/2014/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés n) pontja szerinti határértéket nem haladja meg, j) amely a  651/2014/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdés c)–d)  pontjában, (3)  bekezdés c)  pontjában, (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott korlátozásokat betartja, k) amely nem minősül az Atr. 6. §-a hatálya alá tartozó vállalkozásnak. (2) Az  újonnan létrehozott munkahelyek számának a  2.  § 15.  pontja szerinti megállapításakor a  részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottakat a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészeként kell figyelembe venni. (3) Az  (1)  bekezdés f )  pontja szerinti foglalkoztatási kötelezettség teljesítése szempontjából a  képzésben résztvevők összlétszámának meghatározása során a több támogatott képzésben is részt vett munkavállaló csak egyszer vehető figyelembe. (4) A  támogatással érintett képzés befejezésének időpontját, valamint az  ezen időponttól számított 18 hónapos foglalkoztatási kötelezettség teljesülését a képzésben rész vett személyekre külön-külön kell meghatározni. (5) A  18 hónapos foglalkoztatási kötelezettség a  képzésben részt vevő személy utolsó, támogatott képzésének befejezésétől kezdődik. (6) Amennyiben a  képzési támogatást olyan projekthez nyújtják, amelynek céljai között szerepel egy regionális beruházási támogatásban részesülő beruházás munkavállalóinak képzése, olyan képzés nem támogatható, amely az új beruházás beindításához és működtetéséhez feltétlenül szükséges. 8. § A tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részesíthető, a) amely az  Szht. 14.  § b) és c)  pontjában, az  Áht.-ban, valamint e  rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, b) amely a  tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók létszámát − a  támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két tanév szakképző iskolai tanulólétszám átlagához képest – a  létrehozandó tanműhelyben tervezett gyakorlati képzésben legalább ötven fővel növeli a  támogatás iránti kérelem benyújtását követő második tanév végéig, és ezt a  létszámot további, legalább öt tanévig folyamatosan fenntartja, c) amelynek az árbevétele a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két üzleti évben az általa gyakorlati képzésben részesített tanulószerződéses tanulók után az  Szht. 8.  §-a szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt. 9. § A projekt megkezdésének napja nem lehet korábbi, mint a 13. § (4) bekezdése vagy a 14. § (5) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételének napja. 4. A támogatások más támogatásokkal történő összeszámításának szabályai 10. § (1) A képzési támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a  támogatás abban az esetben halmozható egyéb állami támogatással vagy csekély összegű támogatással, ha az  nem vezet az  érintett támogatásra alkalmazandó uniós állami támogatási szabályok szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. (2) A szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek (a továbbiakban: kérelmező) a támogatás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy részesül-e olyan, az  uniós állami támogatási szabályok hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatásban vagy csekély összegű támogatásban, amelynek a  képzési támogatással azonos vagy részben azonos elszámolható költségei vannak. 11. § A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás azonos elszámolható költségek esetén nem halmozható más támogatással. 5. A támogatás igénylése és a támogatói döntés 12. § A  kérelmezőnek a  támogatásra vonatkozó igényét szándéknyilatkozatban és támogatás iránti kérelemben, vagy támogatás iránti kérelemben kell bejelentenie a miniszternek. 13. § (1) A képzési támogatásra vonatkozó szándéknyilatkozatot az 1. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. (2) A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásra vonatkozó szándéknyilatkozatot a  2.  melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. (3) A  miniszter a  kérelmező szándéknyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül, a  támogatási célra rendelkezésre álló keret figyelembevételével írásban állást foglal a  támogatás iránti kérelem benyújthatóságáról. A miniszteri állásfoglalás nem minősül kötelezettségvállalásnak. (4) A miniszter az állásfoglalásról írásban értesíti a kérelmezőt. (5) Amennyiben a kérelmező támogatásra vonatkozó igényét szándéknyilatkozatban jelentette be, a támogatás iránti kérelmet a miniszteri értesítés kézhezvételétől számított egy éven belül kell benyújtani a miniszterhez. (6) Ha a  kérelmező a  támogatási kérelmet az  (5)  bekezdés szerinti határidőn belül nem terjeszti elő, azonban a  támogatásra vonatkozó igényét fenntartja, a  támogatásra vonatkozó igényét a  12.  § szerinti szándéknyilatkozatban ismételten be kell nyújtania. 14. § (1) A képzési támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti adatlapon, az 5. melléklet szerinti nyilatkozat csatolásával kell benyújtani. (2) A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás iránti kérelmet a  4.  melléklet szerinti adatlapon, az  5.  melléklet szerinti nyilatkozat csatolásával kell benyújtani. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelem befogadására, hiánypótlására és a kérelmező rendelkezésére bocsátandó befogadó nyilatkozatra vagy a  támogatási kérelem elutasítására az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 70. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (4) A miniszter a támogatás iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt a támogatás odaítéléséről. (5) A miniszter a döntésről írásban értesíti a kedvezményezettet. 6. A támogatási szerződés, a támogatás folyósítása 15. § (1) A miniszter döntésétől számított 30 napon belül a támogató és a kedvezményezett szerződést köt. (2) A támogató a támogatási szerződésben meghatározottak szerint: a) ellátja a támogatásoknak a kedvezményezett részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat, b) dönt a  kedvezményezett által benyújtott pénzügyi részbeszámolók, beszámolók (szakmai és pénzügyi elszámolások) elfogadásáról és a teljesítés igazolásáról, c) szükség esetén intézkedik a  kedvezményezettel szemben a  visszafizetési kötelezettség elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket, és d) ellenőrzi a támogatás felhasználásának jogszerűségét. 16. § (1) A támogatási szerződés − az Szht.-ban és az Ávr.-ben meghatározottakon túl − tartalmazza: a) a  szerződést kötő felek képviseletére jogosult, valamint a  szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét, b) a  kedvezményezettnek a  támogatás felhasználására, a  beszámolásra vonatkozó kötelezettségeit, azok teljesítésének határidejét, c) a  kedvezményezett támogatási szerződés szerinti adataiban, valamint a  projekt megvalósulását érintő körülményeiben bekövetkezett változásra vonatkozó bejelentési kötelezettségét, d) biztosítékok előírását, e) a tervezett és tényleges létszámok eltérésére vonatkozó rendelkezéseket, f ) a projekt megkezdésének és befejezésének végső időpontját, g) képzési támogatás esetén a 651/2014/EU bizottsági rendelet címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének adataira való hivatkozást. (2) A  kedvezményezett a  támogatás legalább 120%-ának megfelelő értékű biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. (3) A támogató a támogatási szerződésben az alábbi biztosítékok benyújtását írhatja elő a kedvezményezett számára: a) a  kedvezményezettnek valamennyi − jogszabály alapján beszedési megbízással terhelhető – pénzforgalmi számlájára vonatkozó, a  támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát, b) óvadék alapítását, c) hitelintézettel kötött garanciaszerződést, d) kezességi szerződést, e) jelzálogjog alapítását. (4) A  támogatónak a  támogatási szerződésben a  biztosítékok körét úgy kell meghatározni, hogy az  a  támogatás maradéktalan, lehető legrövidebb időn belüli visszafizetését – ideértve a  jogszabály vagy a  támogatási szerződés alapján járó esetleges kamatokat is – eredményesen szolgálja. (5) A (3) bekezdés a) pontjában szereplő biztosítékot a támogatási szerződés aláírását megelőzően, a (3) bekezdésben meghatározott további biztosítékok bármelyikét legkésőbb a  támogatás első folyósítását megelőzően kell a  támogató rendelkezésére bocsátani. A  biztosítékoknak a  támogatási szerződés alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig a támogatási szerződésben meghatározottak szerint rendelkezésre kell állniuk. 17. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatást lehívni. (2) Ha a  támogatási szerződés alapján a  folyósítás több részletben történik, a  támogatás utólag, teljesítés- és forrásarányosan folyósítható. (3) Támogatási előleg a támogatási projektre nem nyújtható. (4) A  több részletben kifizetett képzési támogatást a  támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. 7. A beszámolás és a költségek elszámolásának szabályai 18. § A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket számolhatja el, azzal, hogy a költségelszámolásnál a) szándéknyilatkozatban és támogatás iránti kérelemben történt támogatásra vonatkozó igénybejelentés esetén a 13. § (4) bekezdése, vagy b) támogatás iránti kérelemben történt támogatásra vonatkozó igénybejelentés esetén a 14. § (5) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően felmerült költségek vehetők figyelembe. 19. § (1) A  képzési támogatásban részesülő projekt során elszámolható költségeket a  651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (3) bekezdése tartalmazza. (2) Belső képzés költsége képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és csak az  elszámolható költségeket részletesen tartalmazó számviteli bizonylatok alapján számolható el. Külső képzés költsége képzésenként kiállított számla és az  ahhoz csatolt, csak az  elszámolható költségeket tartalmazó, a  külső képző intézmény által cégszerűen aláírt analitikus költségkimutatás alapján számolható el. 20. § A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesülő projekt során elszámolható költségeket a 6. melléklet tartalmazza. 21. § A  támogatott projekt keretében elszámolt költségeket alátámasztó eredeti bizonylatokat nem kell benyújtani, azokat – a támogatásra vonatkozó egyéb dokumentumokkal együtt – a kedvezményezett a könyvelés szabályainak megfelelően, a  kedvezményezett záró beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított tíz évig köteles megőrizni, és a  támogatás megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor az  ellenőrzést végző szerv rendelkezésére bocsátani. 22. § (1) A  képzési támogatás iránti kérelem adatai és a  részbeszámoló, beszámoló részét képező pénzügyi elszámolásban feltüntetett tényköltségek − a támogatott projekt megvalósítása során jelentkező, előre nem ismert körülményekből fakadóan − a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint mutathatnak eltéréseket. (2) Ha a  képzési projekt megvalósítása során a  képzésben részt vevő munkavállalók összlétszáma a  támogatási kérelemben megjelölt létszámához viszonyítva a) megnövekedett, a támogatási összeghatár megemelésére nem kerülhet sor, b) nem éri el a  80%-ot, a  támogatási összeg a  tervezett létszám 80%-ához viszonyított tényleges létszám figyelembe vételével arányosan csökkentésre kerül. (3) Ha a benyújtott beszámoló alapján létszámcsökkenés állapítható meg, és a beszámoló benyújtásának időpontjáig a  létszámcsökkenés mértéke alapján számítható csökkentett támogatási összegnél magasabb összeg került kifizetésre a  kedvezményezett részére, a  különbséget a  még folyósítandó támogatási összegből le kell vonni. Ha a  levonandó támogatás mértéke nagyobb, mint a  még folyósítandó támogatási összeg, a  támogatás folyósításra nem kerülhet, továbbá a levonandó és a folyósítandó támogatás különbségét vissza kell követelni. (4) A  kedvezményezett csak a  támogatás iránti kérelemben megjelölt képzéscsoportokat bonyolíthat le, ugyanakkor az  azonos képzéscsoportba tartozó képzéseket − a  támogató egyetértésével − más, ugyanazon képzéscsoportba tartozó képzésekkel felválthatja, és kiegészítheti új képzésekkel is a  teljes támogatási összeghatáron belül, feltéve hogy az  új képzések az  e  rendeletben foglalt szabályoknak megfelelnek, különös tekintettel a  7.  § (1)  bekezdés h) pontjára. (5) A  kedvezményezett a  képzési időszak alatt benyújtott beszámolóiban az  egyes elszámolható költségek teljes költséghez viszonyított arányát illetően legfeljebb 50%-ban térhet el a  támogatás iránti kérelemben foglalt arányoktól, azzal, hogy a  képzési időszak végén a  beszámolók összesített adatai alapján az  egyes költségek teljes költséghez viszonyított aránya legfeljebb 20%-os eltérést mutathat a  támogatás iránti kérelemben megjelölt arányokhoz képest. (6) A kedvezményezett az utolsó beszámoló benyújtásáig a teljes támogatási összeg legfeljebb 85%-át hívhatja le. 23. § A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás iránti kérelem adatai és a  részbeszámoló, beszámoló részét képező pénzügyi elszámolásban feltüntetett tényköltségek − a támogatott projekt megvalósítása során jelentkező, előre nem ismert körülményekből fakadóan − a  támogatási szerződésben meghatározottak szerint mutathatnak eltéréseket. 24. § (1) A  támogatott projektek megvalósítása során nem forintban keletkező költségek az  Ávr. 93.  § (4)  bekezdésében meghatározottak szerint érvényesíthetőek az elszámolásban. (2) Ha a  támogatási szerződésben szereplő támogatási összeg adott évre jutó keretösszege nem kerül felhasználásra a tárgyévben, a fel nem használt keretösszeg a támogatási szerződés módosításával átcsoportosítható a következő támogatással érintett évre vagy évekre. 25. § (1) A  gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközt és ingatlant a  kedvezményezett köteles elkülönítetten nyilvántartani és a  rendeltetésszerű használatbavétel hónapját magában foglaló tanévtől számított öt tanévig a gyakorlati képzés céljaira használni. Az ötéves időtartamba nem számítható be a gyakorlati képzés szünetelésének időtartama. (2) Az  ötéves időszak alatt a  tárgyi eszköz vagy ingatlan termelési célra történő használatából származó bevételt a  kedvezményezett köteles az  általa folytatott gyakorlati képzés céljaira fordítani a  támogatási szerződésben meghatározott módon. 8. A projekt megvalósításának ellenőrzése, a támogatás visszakövetelése 26. § (1) A  támogató a  projekt megvalósítása alatt, továbbá képzési támogatás esetén a  foglalkoztatási kötelezettség lejártát követő két évig, tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás esetén a beruházás kötelező üzemeltetési időszakát követő két évig vagy a  támogatási szerződésben egyedileg meghatározott más időpontig bármikor, előzetes értesítés nélkül is jogosult a támogatási szerződés betartásának ellenőrzésére. (2) A  kedvezményezett az  e  rendelet szerinti, képzési támogatáshoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének igazolásaként az utolsó, támogatással érintett képzés megvalósulását követő 18 hónap elteltét követő 60 napon belül foglalkoztatási zárójelentést nyújt be a támogató részére. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a támogatási szerződésben vállalt létszámok alapján történik. (3) Az  ellenőrzés során a  támogató a  támogatási szerződés teljesülésével, a  támogatási összeg jogszerű felhasználásával kapcsolatban vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációkat kérhet, azokról másolatot készíthet. (4) A kedvezményezett köteles a) az ellenőrzésre jogosult megkeresésének soron kívül eleget tenni, b) az  ellenőrzésre jogosult részére szóban vagy írásban tájékoztatást adni, és a  dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, és d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni. 27. § (1) A  képzési támogatás-nyújtás feltételeként vállalt foglalkoztatási kötelezettség részbeni teljesítése esetén a visszafizetési kötelezettség megállapításánál a 7. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell eljárni. (2) A  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett 25.  §-ban megállapított fenntartási kötelezettsége esetében, ha a kedvezményezett a rendeltetésszerű használatbavétel hónapját magában foglaló tanévtől számított öt tanéven belül a) megszűnik, b) a támogatással érintett gyakorlati képzést kettő, egymást követő tanítási éven túl szünetelteti, vagy c) a támogatással érintett gyakorlati képzést megszünteti a fenntartási időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összegnek azt a  hányadát kell visszakövetelni, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a támogatás terhére elszámolásra került. (3) Amennyiben a  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett a  8.  § b)  pont szerinti tanulói létszámfejlesztési kötelezettségét a vállaltnál alacsonyabb mértékben hajtja végre, a létszámarányos támogatási összeget vissza kell követelni. (4) Amennyiben a  tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett a  8.  § b)  pont szerinti tanulói létszámfenntartási kötelezettségét a  vállalt öt tanéves időtartamot vagy a  létszámot illetően nem teljesíti, a támogatási összegnek a hiányzó létszámra, illetve időtartamra eső arányos részét vissza kell követelni. 9. Záró rendelkezések 28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 29. § (1) E rendelet rendelkezéseit azon támogatások tekintetében is alkalmazni kell, amelyek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a  Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 15.  § (4)  bekezdésében meghatározott kormánydöntéssel még nem rendelkeznek. (2) Az R. 14. § (1) bekezdése szerint benyújtott azon támogatási kérelmeket, amelyek vonatkozásában kormánydöntés nem született, az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a 3., illetve a 4. melléklet szerinti adatlapon ismételten be kell nyújtani. (3) Az  R. 13.  § (1)  bekezdése szerint benyújtott szándéknyilatkozat megfelel a  12.  § szerinti támogatási igény szándéknyilatkozatban történő bejelentésének. 30. § E rendelet alapján képzési támogatás odaítéléséről 2021. június 30-ig lehet döntést hozni. 31. § Az 1. § a) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I–II. fejezete, és III. fejezet 31. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter