275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete a fejlesztési adókedvezményről.

275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete a fejlesztési adókedvezményről. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 30. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) részletes feltételeiről, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az adatszolgáltatásról a következőket rendeli el: Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. Állami támogatás: az államháztartás bármely alrend szerének költségvetése terhére, az adózó részére ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent; állami támogatás különösen: a vissza nem térítendő támogatás, a visszatérítendő támogatás, a kedvezményes kamatozású hitel, a kezességvállalás, a kamattámogatás, az adókedvezmény, a tőkejuttatás, az egyéb, nem pénzbeli juttatás; az állami támogatás részét képezi az Európai Unió költségvetése terhére juttatott támogatás, ugyanakkor nem része a csekély összegű (de minimis) támogatás; csekély összegű (de minimis) támogatás: az a támogatás, amelyet jogszabály ilyen támogatásnak minősít, és amelynek támogatástartalma bármely három egymást követő évben nem haladja meg a százezer eurónak megfelelő forintösszeget; nem minősül állami támogatásnak az állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelentő ingyenes vagy kedvezményes forrás, illetve egyéb előny, ha azzal minden adózó megkülönböztetés nélkül élhet. 2. Beruházási érték: a tárgyi eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47—48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök kivételével; a beruházási értéket szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között, a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. 3. Beruházási érték, költség, ráfordítás: a beruházási érték, az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc, a know-how (a továbbiakban: támogatásban részesíthető immateriális javak) Sztv. 47—48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, a szinten tartást szolgáló immateriális javak kivételével, melyen belül a támogatásban részesíthető immateriális javak bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25 százalékát (kivéve, ha az adózó támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás); a támogatásban részesíthető immateriális javaknak a fejlesztési program részét képező beruházás helyéhez kell kapcsolódniuk; a beruházási értéket, költséget, ráfordítást szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között, a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. 4. Elsődleges beszállító: az adózó azon szállítója, amelynek felelőssége a fejlesztésre és a formatervezésre is kiterjed, a gyártási vagy az összeszerelési fázis során alkatrészt és részegységet gyárt, szerel össze vagy szállít az adózó részére; mint ipari partnert gyakran a modell kifutásáig tartó szerződés köti az adózóhoz; az elsődleges beszállító szolgáltatást is nyújthat az adózó részére, különösen logisztikai szolgáltatást mint például beszállítói központ működtetése. 5. Érintett termékpiac: az érintett termék és a földrajzi terület figyelembevételével meghatározott piac; érintett termék: a fejlesztési program által megvalósított kapacitásokkal előállítani kívánt termék (beleértve a szolgáltatásnyújtást is), valamint az a termék, amely az előállítani kívánt terméket akár a fogyasztás (hasonló termékjellemzők, felhasználhatóság, ár), akár a termelés (a létrehozott termelőeszközök rugalmas felhasználhatósága révén) vonatkozásában helyettesíteni képes; amennyiben a támogatandó fejlesztési program félkész termék előállításához szükséges kapacitás növelését célozza, és e félkész termék jelentős részét az adózó használja fel, akkor érintett terméknek az abból készített készterméket kell tekinteni; földrajzi terület: amelyen kívül nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett szerezhető be, illetve értékesíthető a termék. 6. Kedvezményezett települési önkormányzat: a) az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, vagy b) a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió celldömölki, letenyei, őriszentpéteri, téti, vasvári és zalaszentgróti kistérségében lévő települési önkormányzat, a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés b) pontjának, (2) bekezdés b) pontjának, (6) bekezdés a)—b) pontjának és (10) bekezdés b) pontjának alkalmazásában; a településnek az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában kell a felsorolt tervezési-statisztikai régióba, kistérségbe tartoznia. 7. Nagyberuházás: az a fejlesztési program, amelyben a beruházási érték legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 8. Referencia ráta: a támogatástartalom, a beruházási érték, költség, ráfordítás és a személyi jellegű ráfordítás jelenértékének kiszámításához használt mutatószám; a következő évre vonatkozó referencia rátát a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben december 31-ig teszi közzé; az adókedvezmény, a beruházási érték, költség, ráfordítás és a személyi jellegű ráfordítás jelenértékének kiszámításá hoz mindig a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni. 9. Saját forrás: az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett (igényelt), állami támogatásnak nem minősülő forrás. 10. Személyi jellegű ráfordítás: a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható, a fejlesztési program keretében újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. 11. Szinten tartást szolgáló eszköz: szinten tartást szolgál az az eszköz, amely az adózó által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné. 12. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított beruházási érték, költség, ráfordítás, személyi jellegű ráfordítás hányadosa, százalékos formában kifejezve. 13. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás: az az adózó, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá, ha abban az állam, az önkormányzat vagy más támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozáson kívül eső vállalkozás tulajdoni részesedése — tőke vagy szavazati jog alapján — külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. 14. Támogatástartalom: az állami támogatás jelenértéke. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában megnevezett adózóra terjed ki. Az adókedvezmény engedélyezésének általános feltételei 3. § (1) Az adókedvezményt a Pénzügyminisztérium akkor engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. (2) A Pénzügyminisztérium az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha a) az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott köztartozása; b) az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést; c) a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt; d) a beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás; e) az adózó a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte meg. (3) Nem engedélyezi a Pénzügyminisztérium az adókedvezményt, ha az adózó bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz. (4) Amennyiben az adókedvezmény iránti kérelem benyújtását követően, a beruházás üzembe helyezését követő öt év alatt az adózó felszámolását bíróság jogerősen elrendelte, vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, akkor ennek bekövetkezését 15 napon belül be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az Art. szerinti jogkövetkezményeket vonja maga után. Az adókedvezmény engedélyezésének különös szabályai 4. § (1) Nem engedélyez a Pénzügyminisztérium adókedvezményt a) nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja; b) a TEÁOR DJ 27.1 és 27.3 pont szerinti acéltermékek (vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag) gyártásához, illetve a vas, acél egyéb feldolgozását szolgáló fejlesztések közül az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek gyártásához, kivéve, ha az adózó támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás; c) a hajógyártáson (TEÁOR DM 35.1) belül a 100 regisztertonnás vagy annál nagyobb kapacitású tengeri hajók építését szolgáló fejlesztéshez; d) a feketeszén-bányászat (TEÁOR CA 10.10) fejlesztéséhez; e) a szintetikus szál (generikus szövet, fonál alapú poliészter, poliamid, akril vagy polipropilén) előállítását szolgáló fejlesztési programhoz, ha sajtológép alkalmazására is sor kerül, továbbá más az előállításhoz kapcsolódó olyan kiegészítő eljáráshoz, amely sajtoló gép kapacitásának növelését eredményezi az adózónál vagy kapcsolt vállalkozásánál; f) nagyberuházáshoz, ha az az érintett termékpiacon 25 százaléknál nagyobb részesedéshez juttatná az adózót, vagy 5 százaléknál nagyobb mértékben növelné az ipari kapacitásokat az érintett termékpiacon. (2) A vasúti, közúti és belvízi közlekedéshez szükséges beruházások közül a kizárólag kombinált árufuvarozáshoz használt infrastrukturális beruházáshoz, valamint az átrakodáshoz szükséges tárgyi eszközhöz engedélyezhető adókedvezmény. Az adókedvezmény mértéke és igénybevétele 5. § (1) Az adókedvezmény és a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült a) beruházási érték, költség, ráfordítás összegének a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)—f) pontja szerinti beruházás esetén, b) a személyi jellegű ráfordítás összegének a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén, a (2)—(8) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitással számított értékét. (2) A támogatási intenzitás a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Kö zép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban, valamint a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió celldömölki, letenyei, őriszentpéteri, téti, vasvári és zalaszentgróti kistérségében 50 százalék; b) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban — az a) pontban foglalt kivételekkel — 45 százalék; c) Pest megyében 40 százalék; d) Budapesten 35 százalék. (3) Ha az adózó a kérelem benyújtásakor támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás a (2) bekezdés szerinti mérték 15 százalékponttal növelt értéke. (4) Nagyberuházás esetén a (2)—(3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka engedélyezhető jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig; b) 50 százaléka engedélyezhető jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka engedélyezhető jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. (5) A (2)—(3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás 30 százalékának megfelelő támogatási intenzitás engedélyezhető, ha a fejlesztési program megvalósításának célja gépjármű [személygépjármű, kisbusz, teher kocsi, kamion, busz, valamint egyéb kereskedelmi forgalomba kerülő motoros jármű, kivéve a versenykocsit, a közúti forgalmon kívül használt járművet (például golfkocsi, hórobogó), a motorbiciklit, a pótkocsit, a lakókocsit, a traktort és az egyéb speciális célra használható járművet (tűzoltókocsi)], motor (a kompressziós és szikra gyújtásos szerkezetek, az elektromos motor, turbina gáz-, hibridvagy egyéb meghajtású motor), modul és alrendszer (a jármű és a motor elsődleges összetevői) fejlesztése, gyártása, összeszerelése, továbbá, ha az adózó az előzőek szerinti tevékenységet folytató más adózó elsődleges beszállítója, feltéve mindkét esetben, hogy az üzembe helyezni tervezett beruházás értéke az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy az adózó 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó adókedvezmény engedélyezését kéri. (6) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beruházáshoz — az (2)—(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően — 7,5 százalék támogatási intenzitás engedélyezhető, ha az adózó a kérelem benyújtásakor támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozásnak minősül, illetve 15 százalék támogatási intenzitás engedélyezhető, ha az adózó a Tao. törvény 4. § 24. pontja szerinti kisvállalkozás. (7) Mezőgazdasági, erdészeti, halászati tevékenységet, továbbá mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás esetén a támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül az (2)—(4) bekezdésben foglaltaktól. (8) Amennyiben a támogatásban részesíthető immateriális javakat vagy azok egy részét az adózó több, különböző támogatási intenzitású régióban vagy kistérségben is használja, akkor a támogatásban részesíthető immateriális javak esetében a legalacsonyabb intenzitás az irányadó. (9) Az adókedvezmény igénybevételének a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan a személyi jellegű ráfordításokat a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, legalább öt évig fenntartsa. (10) Az adókedvezmény a kérelemben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba és más hasonló elírás. (11) A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az (1) bekezdés szerinti, ténylegesen felmerült beruházási értéket, költséget, ráfordítást, illetve a személyi jellegű ráfordítást a Magyar Nemzeti Bank hivatalos — a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes — devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik. Az adókedvezmény igénylése 6. § (1) Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt, az e rendelet mellékletében előírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papíralapon nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz. (2) A kérelmet az ügyben eljáró képviselő aláírásával, ha az nem azonos az adózó képviselőjével, a képviseletre vonatkozó meghatalmazás csatolásával lehet benyújtani. A kérelmet az adózó képviselőjeként — a képviseletre vonatkozó meghatalmazás csatolásával — az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság is benyújthatja. (3) A kérelemhez mellékelni kell a) az egy hónapnál nem régebbi cégkivonat, bírósági határozat másolatát; b) a díj befizetését igazoló számlakivonat másolatát; c) az ügyben eljáró képviselő meghatalmazását; d) a Tao. törvény 22/B. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes véleményét; e) a 4. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakra vonatkozóan a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium véleményét; f) az e rendelet mellékletének V. 6. pontja szerinti adatok számítását. Adatszolgáltatási kötelezettség 7. § (1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak fejlesztési programonként szerepeltetnie: a) a határozat számát; b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenérté ken, a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számítva; c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken, a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számítva; d) a fejlesztési programhoz engedélyezett és igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát; e) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén a személyi jellegű ráfordítást jelenértéken, a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számítva. (2) Az adókedvezmény első igénybevételének adóévében a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak fejlesztési programonként szerepeltetnie: a) a beruházási értéket jelenértéken, a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számítva; b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)—f) pontja szerinti beruházás esetén, a beruházási értéket, költséget, ráfordítást jelenértéken, a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számítva. (3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)—b) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak fejlesztési programonként szerepeltetnie: a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a) pont), vagy b) a bérköltséget e rendelet mellékletében foglalt rendelkezések szerint számítva, vagy c) a szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kisés középvállalkozásnak minősülő beszállítók részesedését, attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (6) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja. (4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a) pont] kell az adózónak fejlesztési programonként szerepeltetnie. Eljárási szabályok 8. § (1) Az adókedvezmény iránti kérelem elbírálása során és a határozathozatal tekintetében — a Tao. törvény 22/B. §-ában és az e rendeletben foglalt eltéréssel — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (2) Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető. A díj befizetésének elmaradása esetén a kérelem nem bírálható el. (3) A kérelemnek a határozat jogerőre emelkedéséig történő visszavonása esetén a befizetett díj nem utalható vissza. (4) Ha a kérelem nem felel meg a rendeletben és az e rendelet mellékletében előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, és ezért a Pénzügyminisztérium elutasítja a kérelmet, a befizetett díj 50 százaléka a kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül utalandó vissza. (5) A kérelem elbírálásához — szükség szerint — a Pénzügyminisztérium más, az ügyben illetékes miniszté riumot is megkeres. Ha az illetékes minisztérium a megkeresést követő 10 napon belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, mintha a megkeresésben foglalt álláspontot fogadta volna el. 9. § Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelemnek a rendelet szerinti tartalmát a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja. 10. § A Pénzügyminisztérium a kérelemről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza 1. az adózó azonosító adatait; 2. a kérelem érkezésének időpontját; 3. a kérelem tárgyát; 4. a kérelem elbírálásában részt vevő nevét (miniszté rium, Európai Bizottság); 5. hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját; 6. az eljárási határidő meghosszabbítását; 7. a határozat számát és meghozatalának időpontját; 8. a kérelem visszavonásának időpontját; 9. a tervezett beruházási értéket jelenértéken; 10. a tervezett beruházási értéket, költséget, ráfordítást jelenértéken; 11. a tervezett személyi jellegű ráfordítást jelenértéken a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén; 12. a adókedvezmény tervezett ütemezését folyó áron és jelenértéken. 11. § Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. Záró rendelkezések 12. § (1) E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről és a 242/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről szóló 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosításáról. (3) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,1. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás; csekély összegű (de minimis) támogatás: a Római Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikk szerinti támogatás.’’ (4) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 1. §-ának 4—5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,4. Elsődleges beszállító: a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04), az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) által kiadott közlemény C) mellékletében meghatározott szállító. 5. Érintett termékpiac: a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény 52—55. pontjában meghatározott piac.’’ (5) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 1. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,8. Referencia ráta: a referencia- és diszkontráták megállapításáról szóló 97/C 273/03 bizottsági közlemény alapján a Bizottság által Magyarországra megállapított, különösen a támogatástartalom kiszámításához használt ráta.’’ (6) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 1. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,13. Kis- és középvállalkozás: a Római Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásokra való alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet 1. számú melléklete szerinti vállalkozás.’’ (7) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem engedélyez a Pénzügyminisztérium adókedvezményt) ,,b) a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény B) mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha az adózó e rendelet szerinti kis- és középvállalkozás; c) a hajóépítő iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez;’’ (8) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 4. §-ának (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem engedélyez a Pénzügyminisztérium adókedvezményt) ,,e) a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény D) mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;’’ (9) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A közúti, vasúti és vízi szállítási tevékenységhez a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló a 3578/92/EK tanácsi rendelettel módosított 1107/70/EGK tanácsi rendelet 3. cikk 1/e) pontjában meghatározott beruházáshoz engedélyezhető adókedvezmény.’’ (10) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Mezőgazdasági, erdészeti, halászati tevékenységet, továbbá mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, a Tao. 22/B. § (1) bekezdés a)—c) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a (2000/C 232/10) közösségi iránymutatással módosított (2000/C 28/02) közösségi iránymutatás beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek történő megfelelés.’’ (11) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e rendelet 5. §-ának (5)—(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(5) A (2)—(3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás 30 százalékának megfelelő támogatási intenzitás engedélyezhető, ha a fejlesztési program megvalósításának célja a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C) mellékletében meghatározott jármű- és járműalkatrész-gyártás vagy, ha az adózó elsődleges beszállí tó, feltéve, hogy az üzembe helyezni tervezett beruházás értéke az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy az adózó 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó adókedvezmény engedélyezését kéri. (6) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beruházáshoz — a (2)—(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően — 7,5 százalék támogatási intenzitás engedélyezhető, ha a kérelem benyújtásakor az adózó középvállalkozásnak minősül, illetve 15 százalék, ha kisvállalkozás.’’ (12) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a 8. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki: ,,Ha az adókedvezmény engedélyezéséhez a Bizottság véleményének kikérése szükséges, a vélemény kikérésétől annak megérkezéséig az eljárást a Pénzügyminisztérium felfüggeszti.’’ (13) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az 1. § 3. pontjában a ,,(kivéve, ha az adózó támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás)’’ szövegrész helyébe a ,,(kivéve, ha az adózó e rendelet szerinti kis- és középvállalkozás) szövegrész, az 5. § (3) bekezdésében ,,Ha az adózó a kérelem benyújtásakor támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozásnak minősül’’ szövegrész helyébe a ,,Ha az adózó a kérelem benyújtásakor kis- és középvállalkozásnak minősül’’ szövegrész lép. (14) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a melléklet II/2. pontja a következő d) ponttal egészül ki: (II.2. A fejlesztési program leírása Ennek keretében az adózó bemutatja a fejlesztési prog ram) ,,d) megfelelését a Tanács 1257/1999/EK, valamint a Tanács 1263/1999/EK rendeletében, továbbá a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló a (2000/C 232/10) közösségi iránymutatással módosított (2000/C 28/02) közösségi iránymutatásban foglalt feltételeknek mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, a II.1. a)—c) pontja szerinti beruházás esetén.’’ (15) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a melléklet I. 6. pontjának d) alpontja hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter