8/2008. (III. 18.) GKM rendelete az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével

8/2008. (III. 18.) GKM rendelete az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő egyes feladatok ellátásáról, továbbá a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól. Az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő egyes feladatok ellátásáról szóló rendelkezések tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a közlekedésihálózat-finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzatai közül az alábbi előirányzatokra terjed ki: a) Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat (25. cím, 29. alcím, a továbbiakban: Útpénztár), b) Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat (25. cím, 28. alcím, a továbbiakban: gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat), c) Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat (25. cím, 30. alcím, 40. jogcímcsoport), d) Határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat (25. cím, 30. alcím, 39. jogcímcsoport). Az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáról 2. § (1) Az állami tulajdonba tartozó országos közúthálózat, valamint országos pályahálózat (a továbbiakban együtt: országos közlekedési hálózat), továbbá ezek fejlesztésének finanszírozási céljait szolgáló, e rendelet hatálya alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, működtetésével, valamint felhasználásával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kijelölése alapján a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) végzi. (2) A KKK mint vagyonkezelő működteti az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonnyilvántartását a 3. §-ban és a 4. §-ban meghatározott gazdasági társaságok közreműködésével. 3. § (1) Az 1. § a)–d) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a terveztetés körében a hálózatfejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészíttetésével kapcsolatos feladatokat a KKK végzi. (2) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) feladatkörébe tartozó, az 1. § a)–c) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megvalósítandó projektek tanulmányterveit a NIF Zrt. készítteti el, ezt követően a KKK – véleményével ellátva – benyújtja a miniszter számára jóváhagyásra. (3) A koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló beruházások kivételével, az országos közutakon az új nyomvonalon megvalósuló létesítmények beruházása, a 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítések vagy a meglévő létesítmények kapacitásbővítéssel járó fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter hagyja jóvá. Ezt követően, az 1. § a) és b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggésben, az állami megrendelői (építtetői) feladatokat – beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását – a NIF Zrt. végzi, illetve végezteti. (4) A NIF Zrt. a földterületeket (ideértve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósuló projektfejlesztésekhez kapcsolódó földterületeket is) a Magyar Állam nevére és javára, valamint kizárólag a fejlesztés és építés időszakára – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződés alapján – a saját vagyonkezelésébe szerzi meg. (5) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához kapcsolódóan az országos közutak fejlesztése körében a befejezett beruházásokhoz felhasznált ingatlanok jogi helyzetének rendezését (területrendezést) és az ahhoz kapcsolódó feladatokat a KKK végzi el, vagy azt megbízás alapján mással elvégeztetheti. (6) Az elkészült országos közutakat is magában foglaló földterület vagyonkezelői jogát, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket mint állami vagyont – az elkészült országos közutak ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezését követő 6 hónapon belül – a NIF Zrt. elszámolási kötelezettség mellett átadja az MNV Zrt. részére, amely 1 hónapon belül vagyonkezelési szerződést köt a KKK-val. (7) A (6) bekezdésben foglalt vagyonátadási és -átvételi kötelezettség nem vonatkozik a koncessziós szerződés keretében megvalósult beruházásokra. Ebben az esetben a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megszűnésekor adja át az állami vagyont az MNV Zrt. részére. 4. § (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat üzemeltetési és karbantartási feladatait, valamint a felújítási munkákkal kapcsolatos tevékenységet a KKK-val kötött szerződés alapján a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Magyar Közút Kht.) vagy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet végzi. A Magyar Közút Kht. vagy a versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet által végzett feladatok műszaki ellenőrzését a KKK látja el. (2) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatait a KKK-val kötött szerződés alapján az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) vagy a Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet végzi. Az ÁAK Zrt. vagy a versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet által végzett feladatok műszaki ellenőrzését a KKK látja el. (3) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása során az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet a KKK vagy a KKK döntésének megfelelően a NIF Zrt. és a Magyar Közút Kht. a 10. § (4) bekezdésében meghatározott feladatmegosztásban végzi, illetve végezteti. A KKK-nak az előirányzatok felhasználásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési jogkörével kapcsolatos egyéb feladatok 5. § (1) A KKK – helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából – a 3. §-ban és a 4. §-ban meghatározott gazdasági társaságok külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett, továbbá az e rendeletben szabályozott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos nyilvántartásaiba, szerződéseibe, továbbá a hivatkozott előirányzatok tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratába betekinthet, abból adatokat, tájékoztatást kérhet, azokról másolatot készíthet. (2) A koncessziós szerződés keretében megvalósult és megvalósuló országos közutakkal összefüggésben a KKK: a) a koncessziós szerződésben, valamint a miniszter által kiállított megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a koncessziós szerződés alapján épített hálózati elemeken a koncesszor által végzett üzemeltetési feladatoknak és a koncesszor jelentéseinek ellenőrzését, b) az ellenőrzések alapján a koncessziós szerződések megfelelő teljesítéséről üzemeltetési-fenntartási teljesítési jelentést készít, c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a koncesszor éves felújítási programjának véleményezését. (3) A KKK a kivitelezés minőségének ellenőrzésére a miniszter által kijelölt, a megrendelői és a kivitelezői minőségvizsgálati laboratóriumoktól független, akkreditált útépítési laboratóriumot vonhat be. Az Útpénztár 6. § (1) Az Útpénztár – a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közlekedési hálózat és azok tartozékai kivételé- vel – az országos közlekedési hálózat felújítását, karbantartását (a továbbiakban együtt: fenntartását), üzemeltetését és fejlesztését szolgálja. Az Útpénztár felhasználható a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával, valamint egyéb forrásból megvalósult és megvalósuló országos közlekedési hálózati elemek és azok tartozékai fejlesztéséhez szükséges kizárólagos állami feladatok (területszerzés, minőségvizsgálatok) finanszírozására is. (2) Az Útpénztár felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körű vagy – egyéb, az Útpénztáron kívüli források társfinanszírozása mellett – részleges finanszírozására. 7. § (1) Az Útpénztár kiadásainak fedezetéül szolgáló, a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott jogcímen keletkező pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett „GKM Útpénztár előirányzat felhasználási keretszámla” megnevezésű, 10032000-01220139-59000002 számú számla javára kell befizetni. (2) Az Útpénztár forrásai: a) a központi költségvetésből a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás, b) a Kkt. 33/A. §-ában megjelölt használati díjból és pótdíjból származó, valamint egyéb adminisztratív bevétel, c) ha törvény másként nem rendelkezik, az Útpénztárt kezelő, működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú területek – beleértve az országos közutak végleges határain belüli területeket, az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek, az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területeket, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területeket és anyagnyerő helyeket, valamint a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, figyelemmel az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 23–28. §-ában foglaltakra – hasznosításából származó bevétel, d) az Útpénztár céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás, e) az Útpénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, különösen adomány, segély, más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér, f) az Útpénztár fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok, ezek társulásai, gazdálkodó szervezetek, magánsze mélyek által – a velük kötött szerződés alapján – átadott hozzájárulás és támogatás. (3) A Kkt. 33/A. §-ában megjelölt használati díjból és pótdíjból származó, általános forgalmi adóval csökkentett bevételek kedvezményezettje az Útpénztár. 8. § (1) Az Útpénztár felhasználható: a) az országos közlekedési hálózat – kivéve a kon cessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – műtárgyai és tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út és híd építésére, út- és hídrekonstrukciós munkára, továbbá a részben európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kedvezményezetti önrészének finanszírozására; b) az a) pontban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó területbiztosítási, tervezési, előkészítési, környezetikár-mentesítési, gazdaságossági és minőségvizsgálati feladatok ellátására; c) a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztéséhez a területbiztosítási feladatokra, valamint szükség esetén az ezen utakhoz tartozó előkészítési és minőségvizsgálati feladatok ellátására; d) az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fenntartására, ezen belül a tervezést, az előkészítést, a környezetikár-mentesítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló da) út- és hídfelújítási munkákra, valamint db) út- és hídkarbantartásra; e) az a)–c) pontban meghatározott munkáknál a szük séges közművek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre; f) az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – üzemeltetésére, amely magában foglalja az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokat (útvonal-engedélyezés, határkirendeltségek, ÚTINFORM, Országos Közúti Adatbank, Önkormányzati Utak Adatbankja, minőségvizsgálat, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, szakmai kiadványok, útügyi kutatási, műszaki fejlesztési tevékenység, kísérleti építés, hálózati adatfelvétel készítése, műszaki szabályozási feladatok, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység és szakértői tevékenység) mint központi üzemeltetési tevékenységeket is; g) a működtetésével összefüggő – az azt működtető költségvetési szerv működési kiadásai terhére el nem számolható – központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokra, így: ga) az Útpénztár tervezésével és előkészítésével, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzésével, gb) a kötelezettség-nyilvántartással és az Útpénztár bevételeinek és kiadásainak – felügyeleti szervi engedélyhez kötött – módosításaival, gc) a szerződések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, az utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával, gd) a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, az Útpénztárral összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással, ge) a határkikötők működésével, gf) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartá sával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával kapcsolatos költségek fedezetére; h) az országos közúthálózaton érvényesítendő díjpolitika kialakítását megalapozó előkészítő munkák lefolytatásának és szervezésének költségeire; i) a használati díj és pótdíj, valamint a túlsúlydíj és pótdíj beszedésével, valamint az ahhoz szükséges beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra; j) az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fejlesztési programjának végrehajtásáért felelős NIF Zrt. kiadásaira; k) a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztése során nyújtott műszaki ellenőri, illetve tanácsadói tevékenység elvégzéséért járó díjra; l) a kizárólagos állami tulajdont képező országos közúthálózat (kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak), az utak műtárgyai és tartozékai, valamint a hozzá tartozó földterületek vagyonkezelésével, ezen belül különösen a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával, nyilvántartásával és hasznosításával összefüggő kiadásokra; m) költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötő utak építésének és fejlesztésének – ideértve a rév- és kompközlekedést érintő fejlesztéseket is – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerinti pályázati rendszerben is végrehajtható támogatására; n) a kerékpárutak pályázati feladataira, így: na) a kerékpárutak, kerékpárút-hálózatok nyomvonal tervezésére, építési engedély megszerzéséhez szükséges tervezési feladatok, építési engedély beszerzésére, nb) a turisztikai és közlekedésbiztonsági kerékpárutak építésére, nc) a dokumentálhatóan 10 évnél régebben épült, a jelenlegi útügyi műszaki előírásoknak nem megfelelő szé lességű, rossz állapotban lévő, engedélyköteles kerékpárút fejlesztésére, nd) a dokumentálhatóan 10 évnél régebben épült, a jelenlegi útügyi műszaki előírásoknak megfelelő szélességű, rossz állapotban lévő kerékpárút felújítására, abban az esetben ha a 2005 után épült vagy felújított, jól karbantartott állapotban lévő, nagyobb kerékpáros hálózattal rendelkező, jelentős önerőt, támogatót, civil hátteret felmutató önkormányzati szervezetek, társulások, egyesülések vállalják az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos feladatokat, ne) a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos egyéb tanulmányok készítésére; o) pontonhíd üzemeltetésének támogatására, valamint rév- és komp fejlesztéssel kapcsolatos feladatokra. (2) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott rév- és kompközlekedés fejlesztése alatt az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló rév- és komplejárók, révhez, komphoz vezető utak építését, fejlesztését, felújítását, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi járművek esetében a víziközlekedés zavartalanságát biztosító új, korszerű technológia bevezetését kell érteni. (3) Az Útpénztárt az (1) bekezdés a)–o) pontja szerinti részletezésben kell összegszerűen megtervezni, és annak felhasználásáról beszámolni. (4) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott feladat végrehajtása során külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. 9. § (1) Az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatokat, valamint az előirányzatnak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerinti számviteli feladatait a KKK látja el. (2) A KKK az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatait a Magyar Közút Kht., a NIF Zrt. és az ÁAK Zrt. közreműködésével látja el. (3) Az elszámolás tekintetében a) az üzemeltetés, a karbantartás, valamint a működési támogatás működési kiadásnak, b) a felújítási és fejlesztési kiadás felhalmozási kiadásnak minősül. 10. § (1) A NIF Zrt. a 3. § (3) és (4) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott tevékenységével kapcsolatos ráfordításai ellentételezésére – a KKK-val kötött szerződés alapján – az Útpénztárból biztosított támogatásban részesülhet. (2) A 4. § (1) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartási feladatok közül a felújítási tevékenység tekintetében a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási feladatainak megvalósítására a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket a Magyar Közút Kht. köti meg a KKK-val kötött megbízási szerződés alapján, vagy a felújítási feladatokat saját kapacitása felhasználásával a Magyar Közút Kht. végzi a KKK-val kötött vállalkozási szerződés keretében, b) a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – felújítási munkái megvalósítására a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket az ÁAK Zrt. köti meg a KKK-val kötött megbízási szerződés alapján. (3) A 4. § (1) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott üzemeltetési és fenntartási feladatok közül a karbantartási feladatok tekintetében a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása az Útpénztárból biztosított működési keretből valósul meg a KKK és a Magyar Közút Kht. vagy a Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet között létrejött támogatási szerződésben meghatározottak szerint, b) a koncessziós utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátására a KKK köt szerződést az ÁAK Zrt.-vel vagy a Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezettel. (4) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok közül a) a szakmai kiadványokkal, a műszaki szabályozási feladatok megvalósításával, az útügyi kutatással és műszaki fejlesztéssel, az útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenységet, valamint az egyéb szakértői tevékenységet a KKK látja el, b) a műszaki szabályozási feladatokat a KKK a miniszter által kijelölt szakmai szervezet bevonásával látja el, c) az útvonal-engedélyezésre, valamint a határkirendeltségekkel, az ÚTINFORM-mal, az Országos Közúti Adatbankkal kapcsolatos feladatokra, a környezetvédelmi tevékenységre, az Önkormányzati Utak Adatbankja, a minőségvizsgálat és az útügyi szakgyűjtemény működtetésére, valamint a szakmai oktatási feladatok igénybevételére a KKK és a Magyar Közút Kht. között az ezen feladatokra kötött közhasznú vállalkozási szerződésben meghatározottak szerint kerül sor, d) a Magyar Közút Kht. a hálózati adatfelvételi feladatainak megvalósítására a KKK-val kötött megbízási szerződés alapján a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket köti meg, e) a kísérleti építési feladatok megvalósítására a KKK és a NIF Zrt. között kötött szerződésben meghatározottak szerint kerül sor. 11. § (1) A KKK mint az Útpénztár kezelője, működtetője a 7. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében a Kkt. 33. § (2) bekezdése alapján külön jogszabályban meghatározott használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt bizományossal szerződést köt. (2) A bizományos köteles a használati díjból és pótdíjból származó, valamint egyéb adminisztratív bevételeket az Útpénztár javára befizetni a KKK által kibocsátott számla alapján. (3) A bizományost megillető jutalékokról, költségekről és költségátalányról, valamint a megbízott viszonteladók jutalékairól a bizományos számlát bocsát ki. 12. § Az Útpénztár terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel. A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat 13. § (1) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési feladatainak finanszírozására szolgál. (2) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el. (3) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból támogatott előkészítési és beruházási feladatok finanszírozásának alapját képező, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 5. melléklete szerinti Finanszírozási Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) elkészítéséről a NIF Zrt. gondoskodik. Az Alapokmány tekintetében kötelezettségvállalásra a miniszter jogosult, amely jogosultságot normatív szabályzatban meghatározott személyre ruházhatja át. Az Alapokmány alapján a feladatok megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket a külső kivitelezőkkel a NIF Zrt. köti meg. (4) Az előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait a NIF Zrt. látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését. (5) Az előirányzatnak az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el, valamint a NIF Zrt. által biztosított adatok és számviteli bizonylatok alapján teljesíti az adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségeit. (6) A NIF Zrt. és a KKK a felhasználási terv projektenkénti esetleges módosításait, a kötelezettségvállalás és az előirányzat-felhasználás adatait – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számlakivonata másolatának figyelembevételével – havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-éig köteles egyeztetni. (7) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból származó támogatás felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló gyorsforgalmi beruházások előkészítésének finanszírozására is a felhasználási terv szerint. (8) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel. Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat 14. § (1) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat Szolnok új városi híd építésével kapcsolatos fejlesztési feladat előkészítésének támogatására szolgál. (2) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el. (3) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzatból támogatott előkészítési feladatok finanszírozásának alapját képező Alapokmány elkészítéséről a KKK gondoskodik. Az Alapokmány tekintetében kötelezettségvállalásra a miniszter jogosult, amely jogosultságot normatív szabályzatban meghatározott személyre ruházhatja át. (4) A Szolnok új városi híd éptésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait a KKK látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését. (5) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzatnak az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el. (6) A Szolnok új városi híd építésének előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel. Határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat 15. § (1) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat a mohácsi, a drávaszabolcsi határkikötők és a szegedi medencés kikötő mint egyéb vízi létesítmény – a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben foglaltaknak megfelelő – működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására szolgál. A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználható a kivitelezői garancia által nem érintett karbantartási, felújítási és hatósági feladatok ellátásának biztosítására is. (2) A feladatok ellátására irányuló üzemeltetési szerződéseket – értékhatár függvényében a közbeszerzési eljárást követően – a KKK köti meg az üzemeltetővel. (3) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait, valamint az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el. (4) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § r) pontjára figyelemmel. Záró és átmeneti rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 46/2007. (IV. 4.) GKM rendelet. E bekezdés hatályát veszti e rendelet hatálybalépését követő napon. (3) A 2008-ban törvényi előirányzattal nem rendelkező Új kerékpárutak és létesítmények, A 44-es főút elkészült Békéscsaba elkerülő szakaszain életveszélyes csomópontokon körforgalom létesítése, valamint M44 Kecskemét–Tiszakürt–Szarvas–Békéscsaba autóút előkészítése fejezeti kezelésű előirányzatok maradványainak felhasználására a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 46/2007. (IV. 4.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter