25/2015. (XII. 4.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési nyomvonaláról, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről és kockázatkez

25/2015. (XII. 4.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési nyomvonaláról, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről és kockázatkezelésének eljárásrendjéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6.  § (4)  bekezdése és 7.  § (1)  bekezdése alapján, a  Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 41. pontjában foglalt tárgykörben – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69. § (2) bekezdése és a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6.  § (3) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel – a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési nyomvonalának elkészítésével kapcsolatos szabályokat, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét és a kockázatkezelési eljárásrendet az alábbiak szerint állapítom meg. I. FEJEZET AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL ELKÉSZÍTÉSE 1. Az ellenőrzési nyomvonal célja 1. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Bkr.) 6.  § (3)  bekezdése szerinti ellenőrzési nyomvonal elkészítésének célja, hogy a  Gazdasági Versenyhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) végzett tevékenységre vonatkozóan áttekintést adjon a  vezetőknek, a  belső és külső ellenőröknek és a  folyamatban részt vevő munkatársaknak az  egyes folyamatok tartalmáról, a  feladatellátás jogszabályi vagy egyéb alapjairól, az  ellenőrzési nyomvonal alapját képező dokumentumokról, a  feladatellátásért felelős személyekről, a közreműködő szervezeti egységekről, a  folyamatba épített kontrollokról, a  feladatellátás ellenőrzéséről, az  ellenőrzés végrehajtásának módjáról, a  kockázati eseményekről, a  pénzügyi teljesítés, valamint a könyvekben való nyilvántartás elvégzéséről. (2) Az ellenőrzési nyomvonalat a Hivatal valamennyi működési folyamatának figyelembe vételével kell elkészíteni. 2. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése 2. § (1) A Hivatal szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: Szmsz.) szerinti folyamatgazda felelős az ellenőrzési nyomvonal saját folyamatgazdai felelőssége alá tartozó tevékenységet érintő részének, ezen belül a  tevékenység szöveges leírásának, valamint az  azt szemléltető táblázatnak vagy folyamatábrának az  elkészítéséért. A  szöveges leírást olyan formában kell szemléltetni, amely az  adott tevékenység szempontjából célszerűbbnek és szemléletesebbnek mutatkozik, a  szemléltetés formájáról kétség esetén a  folyamatgazda javaslata alapján a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport dönt. (2) Az  adott tevékenység táblázatos formában történő szemléltetése esetén az  1.  melléklet szerinti táblázatot kell alkalmazni. (3) Az ellenőrzési nyomvonal folyamatgazdai felelőssége alá tartozó részét a folyamatgazda szükség szerint, de legalább évente egyszer felülvizsgálja, és az Szmsz.-ben foglaltak szerint javaslatot tesz a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport számára az ellenőrzési nyomvonal módosítására. 3. § (1) Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különösen az alábbi ellenőrzési pontokat kell beiktatni: a) vezetői ellenőrzési pontok, b) szervezeti ellenőrzési pontok, c) jóváhagyási ellenőrzési pontok, d) működési ellenőrzési pontok, e) hozzáférési ellenőrzési pontok, f ) megszakítási ellenőrzési pontok. (2) A Hivatal ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a szakmai folyamatok, a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a Hivatalra vonatkozó legjellemzőbb folyamatok képezik az elsődleges szempontot. (3) Az  ellenőrzési nyomvonal és az  azt szemléltető táblázatok és folyamatábrák összességének rendszere a  Hivatal valamennyi munkafolyamatát leírja, ideértve a tervezés, a végrehajtás és a beszámolás szakaszát is, és folyamatonként megjelöli a  folyamatért felelős személyt, az  ellenőrzési pontokat, a  folyamathoz kapcsolódó dokumentumokat és nyilvántartásokat. 4. § (1) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott folyamatábrákra vonatkozó előírásokat a főtitkár által jóváhagyott folyamatleírási módszertan tartalmazza, és annak elkészítésére az Szmsz.-ben foglaltakat is alkalmazni kell. (2) A folyamatábrák több szervezeti egység egymásra épülő tevékenységének bemutatására szolgálnak, a részfolyamatok kapcsolódási pontjait, a kommunikációs folyamatokat és a kontrollpontokat is szemléltetik. II. FEJEZET SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE 5. § (1) A Hivatal a belső kontrollrendszerének részeként az Szmsz.-ben, az etikai szabályzatban, a közszolgálati szabályzatban, a jelen utasításban, valamint egyéb normatív utasításokban rögzítettek szerint biztosítja a működésével összefüggő normatív szabályok, ezen belül különösen a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás érvényesülését, a  feladat- és hatáskörében felmerülő szabálytalanság észlelése esetén a szabálytalanság kivizsgálását, súlyával arányos kezelését, a megfelelő következmények érvényesítését, és ezzel a hasonló jellegű szabálytalanság megelőzését. (2) A Hivatal működésével összefüggő súlyos szabálytalanságra, integritási vagy korrupciós kockázatra vonatkozóan tett bejelentésre (a továbbiakban: integritássérelmi bejelentés) és az azzal kapcsolatos eljárásra az Szmsz. 68–70. §-át kell alkalmazni. (3) Ezen utasítást kell alkalmazni minden olyan, akár szándékosan, akár gondatlanul elkövetett tevékenység vagy mulasztás észlelése esetén, amely a  Hivatal működésének rendjétől, az  ellenőrzési nyomvonaltól, vagy az  azt szemléltető táblázattól vagy folyamatábrától való eltérést eredményez, illetve a  Hivatal feladat- és hatáskörének ellátását vagy az államháztartás működési rendjét, a költségvetési, illetve vagyongazdálkodást sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban: szabálytalanság), és amelynek kezelése nem tartozik jogszabály vagy más normatív utasítás hatálya alá. (4) Vezetői intézkedésben meghatározhatók olyan konkrét szabálytalanságtípusok, amelyek a  Hivatal feladat- és hatáskörére, működésének sajátosságaira tekintettel vagy az ellenőrzési nyomvonal és a felmért kockázatok alapján várhatóan előfordulhatnak vagy egyébként jellemzőek lehetnek. 3. A szabálytalanságok megelőzése 6. § (1) A  szabálytalanságok megelőzése érdekében a  Hivatal vezetői, az  Szmsz. szerinti folyamatgazda, továbbá a folyamatgazdának nem minősülő szervezetiegység-vezető, a belső ellenőr és valamennyi munkatárs gondoskodik a jogszabályok, valamint a normatív és egyedi utasítások betartásáról, és figyelemmel kíséri azok érvényesülését. (2) Ha a  normatív vagy egyedi utasítás hibája vagy hiányossága folytán felmerül a  szabálytalanság kockázata vagy gyanúja, vagy egyébként a szabálytalanság megelőzése a normatív utasítás módosításával vagy az egyedi utasítás megváltoztatásával biztosítható, az ezt észlelő személy a körülmények és a probléma ismertetésével és megoldási javaslattal együtt a szolgálati út betartásával kezdeményezi az utasítás módosítását vagy megváltoztatását. 4. Folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer 7. § (1) A folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: FEUVE rendszer) működésének célja, hogy a Hivatal valamennyi tevékenysége során a folyamatokba épített ellenőrzési pontok segítségével, illetve a  felelősségi körök normatív utasításban és munkaköri leírásban történő egyértelmű rögzítésével kiküszöbölje a  szabálytalanságok elkövetésének lehetőségét, hozzájáruljon az  esetleges szabálytalansággal okozott kár mértékének csökkentéséhez, valamint a szabálytalanság megelőzéséhez. (2) A Hivatal a FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe veszi a belső ellenőr érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a  mulasztások, hiányosságok, egyéb szabálytalanságok tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. (3) A  vezetői értekezlet a  szabálytalanságok megelőzése érdekében évente egyszer értékeli a  Hivatal működési folyamatait a belső ellenőr megállapításai alapján. A belső ellenőrt a vezetői értekezlet ezen ülésére meg kell hívni, az ülésen tanácskozási joggal részt vehet. 5. A szabálytalanságok kezelése 8. § (1) A  szabálytalanság kezelése magában foglalja a  szabálytalanság észlelését, nyilvántartását, kivizsgálását, a  szabálytalanság nyomán tett esetleges intézkedést, az  intézkedés végrehajtásának nyomon követését és ellenőrzését, valamint – ha az szükséges – a szabálytalansággal kapcsolatos belső és külső tájékoztatási feladatok ellátását. (2) A  szabálytalanságkezeléssel összefüggő feladatok ellátásáért saját feladat- és felelősségi körén belül valamennyi munkatárs felelős. (3) A  szabálytalanságkezelés jelen utasításban megállapított szabályait akkor kell alkalmazni, ha a  szabálytalanságra az Szmsz. 68–71. §-a szerinti eljárás, az etikai és a fegyelmi eljárás különös szabályai nem alkalmazandók. 6. Szabálytalanság észlelése bejelentés alapján 9. § (1) Ha a  szabálytalanságot vagy a  szabálytalanságra utaló körülményt a  Hivatal munkatársa észleli, és nincs helye az Szmsz. szerinti integritássérelmi bejelentésnek, a munkatárs az általa észlelt körülményről vagy szabálytalanságról tájékoztatja közvetlen vezetőjét, illetve – ha az ügy körülményei azt indokolják – a szabálytalansággal érintett vezető tevékenységét irányító vezetőt. (2) Bejelentést névtelenül is lehet tenni, a  névtelen bejelentés a  szabálytalansági eljárás megindítását nem zárja ki. A  bejelentő kérheti továbbá, hogy a  szabálytalansági eljárás lefolytatása során tartsák titokban azt a  tényt, hogy bejelentéssel élt. (3) A bejelentőt bejelentése miatt nem érheti hátrány. (4) A tájékoztatás alapján a vezető saját hatáskörben intézkedik, vagy szükség szerint integritási, etikai, fegyelmi eljárást kezdeményez vagy javaslatot tesz az ezen eljárások, továbbá a szabálysértési vagy büntető eljárás kezdeményezésére jogosult személy számára az eljárás kezdeményezésére, és erről a szolgálati út betartásával tájékoztatja a főtitkárt és az elnököt. (5) A vezető, ha indokoltnak látja, a saját hatáskörében kezelt szabálytalanságról a szolgálati út betartásával tájékoztathatja a főtitkárt és az elnököt. (6) A tájékoztatásban ki kell térni a szabálytalanság észlelésével, tartalmával, kivizsgálásával, lehetséges következményeivel kapcsolatos lényeges körülményekre, valamint a FEUVE rendszer hatékony működésével összefüggő észrevételekre. 10. § Külső bejelentésre – ha arra tartalmánál vagy jellegénél fogva nem alkalmazandó az Szmsz. szerinti integritássérelmi bejelentésre vonatkozó eljárás az Szmsz. 71. §-a alapján – a 11. §-t kell megfelelően alkalmazni. 7. Szabálytalanság észlelése saját hatáskörben intézkedésre jogosult vezető által 11. § Ha a szervezeti egység vezetője vagy a vezető szabálytalanságot észlel, és nincs helye az Szmsz. szerinti integritássérelmi bejelentésnek, a 9. § (4)–(6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. 8. Szabálytalanság észlelése a belső ellenőrzés során 12. § A belső ellenőrzés során feltárt szabálytalanság esetén a Bkr.-ben és az Szmsz.-ben foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy külön kell vizsgálni az alábbiakat: a) a FEUVE rendszer hatékony működésével kapcsolatos szempontok, ideértve a rendszer esetleges hiányosságait és azok lehetséges megoldását, b) az esetleges vezetői mulasztások a megelőzés és a következmények elhárítása vagy mérséklése terén, c) az intézkedések esetleges eredménytelenségének oka, d) a korábbi kapcsolódó tapasztalatok, az ezzel kapcsolatos dokumentáció esetleges hiányának oka. 13. § Ezen utasítás hatálya a belső ellenőr külön jogszabály szerinti tevékenységére nem terjed ki. 9. A szabálytalanság kivizsgálása 14. § (1) A  jelen utasítás hatálya alá tartozó szabálytalanságot az  érintett szervezeti egység vezetője vizsgálja ki. Ha a szabálytalanság körülményei alapján az érintett szervezeti egység vezetőjétől a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása nem várható, a szabálytalanságot a tevékenységét irányító vezető vizsgálja ki. (2) Ha a szabálytalanság kezelésével kapcsolatos eljárás nem tartozik más jogszabály vagy normatív utasítás hatálya alá, és a  szabálytalanság kivizsgálása szükséges, azt lehetőség szerint a  szabálytalanságról való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül be kell fejezni. Különösen összetett vizsgálat esetén a határidő túlléphető, de a húsz munkanapot nem haladhatja meg. Ha a  szabálytalanság kivizsgálása ennél hosszabb időt venne igénybe, akkor integritássérelmi bejelentést kell tenni. (3) Ha a  szabálytalanság kivizsgálásának eredményeként más jogszabály vagy normatív utasítás hatálya alá tartozó eljárás – így különösen büntető-, szabálysértési, fegyelmi, etikai vagy integritássérelmi eljárás – megindítása vagy kezdeményezése nem szükséges, de a  szabálytalanság megszüntetése, vagy a  következmények elhárítása vagy mérséklése érdekében saját hatáskörben intézkedést kellett hozni, a szabálytalanság nyilvántartásában javaslatot kell tenni a hasonló jellegű szabálytalanságok megelőzésének lehetőségeire és módjára. 10. Kiemelkedő súlyú szabálytalanságok kezelése 15. § (1) A vezető a kiemelkedő súlyú szabálytalanságról, így különösen az ötszázezer forintot meghaladó kárt okozó vagy súlyos biztonsági vagy egyéb kockázatot jelentő szabálytalanságról, vagy a  körülmények alapján egyébként kiemelkedően súlyosnak tűnő szabálytalanságról a szolgálati út betartásával tájékoztathatja a főtitkárt és az elnököt, ha a  szabálytalanság jellege alapján egyéb – így különösen büntető-, szabálysértési, fegyelmi, etikai vagy integritássérelmi eljárás megindításának vagy kezdeményezésének nincs helye. (2) Az ezen utasítás hatálya alá tartozó kiemelkedő súlyú szabálytalanság kivizsgálásáért felelős személyt az elnök jelöli ki, egyúttal megállapítja a kivizsgálásra rendelkezésre álló határidőt is. (3) Az ezen utasítás hatálya alá tartozó kiemelkedő súlyú szabálytalanság kivizsgálásába a belső ellenőrt és az érintett szervezeti egységeket be kell vonni. (4) Az ezen utasítás hatálya alá tartozó kiemelkedő súlyú szabálytalanság kivizsgálásáért felelős személy a vizsgálatról, annak eredményéről és javaslatairól jelentést készít az  elnöknek. Az  elnök a  jelentés alapján dönt a  szükséges intézkedésről. 11. A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések nyomon követése, a szabálytalansági nyilvántartás 16. § (1) Indokolt esetben a  munkatársakat a  szabálytalansággal érintett körben szükség szerint tájékoztatni kell a szabálytalanságról, annak következményeiről, a kivizsgálás eredményéről, az annak nyomán hozott intézkedésről és a jövőbeli hasonló szabálytalanság megelőzésének lehetőségéről és módjáról. (2) A  jelen utasítás szerint kivizsgált szabálytalanságról szervezeti egységenként nyilvántartást kell vezetni, amelyek alapján a főtitkár évente összefoglaló nyilvántartást készít, amelyet megküld a belső ellenőrnek is. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a szabálytalanság észlelésének idejét, b) a szabálytalanság típusát, c) a szabálytalanság lényegének rövid leírását, d) a kapcsolódó ügyirat iktatószámát, e) az alkalmazott intézkedést, a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét, f ) az intézkedés tényleges végrehajtásának idejét, g) a szabálytalansággal okozott kár jellegét és összegét. (3) A  jelen utasítás szerint kivizsgált szabálytalanság kapcsán hozott intézkedés végrehajtását és hatékonyságát az intézkedést meghozó személy figyelemmel kíséri, és ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait szükség esetén jelzi a tevékenységét irányító vezetőnek. (4) A szervezeti egység a nyilvántartott szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatos iratanyagot iktatja. III. FEJEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSREND 12. A Hivatal kockázatkezelési rendszere, a kockázatkezelési eljárásrend szabályozásának célja 17. § (1) A  Hivatal kockázatkezelési rendszere a  Hivatal vezetésének gyakorlati módszere, olyan irányítási eszközök és módszerek összessége, amely a belső kontrollrendszer részeként kiterjed a Hivatal által a tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás során végzett tevékenységekre jellemző, a Hivatal szervezeti céljainak elérését veszélyeztető tényezők (a továbbiakban: kockázat) azonosítására, értékelésére, elemzésére, csoportosítására, a kockázatokra adott válaszra és a kockázatok felülvizsgálatára, valamint a Hivatal kockázati kitettségének mérséklésére. (2) A  kockázatkezelési eljárás célja, hogy intézményesített keretek között, valamint folyamatba építetten csökkentse vagy megszüntesse a  kockázatkezelési rendszerben feltárt egyes kockázatok hatását, megelőzze a  kockázat bekövetkezését és biztosítsa a  kockázatkezelési rendszerben hozott intézkedések folyamatos nyomon követését, ezáltal támogassa a Hivatal feladatellátását. (3) A kockázatkezelés folyamata a következőket foglalja magában: a) a kockázat azonosítása, b) a kockázat értékelése, c) a kockázati tűréshatár, vagyis a még elfogadható kockázati szint meghatározása, d) kockázatkezelési javaslat kidolgozása, a kockázatra adott lehetséges válasz meghatározása, e) a kockázatra alkalmazott intézkedés és az intézkedés végrehajtása, f ) nyomon követés, a kockázat felülvizsgálata. 13. A kockázatok azonosítása, értékelése és csoportosítása, a kockázatkezelési feladatok meghatározása 18. § (1) A  kockázatok azonosításának célja annak megállapítása, hogy melyek a  Gazdasági Versenyhivatal célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A  Hivatal tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatok intézményesített keretek között történő felmérését és a kockázati feladatok meghatározását a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport, a FEUVE rendszer keretében pedig az önálló szervezeti egység vezetője végzi az Szmsz.-ben foglaltak szerint. A  Hivatal tevékenységeire jellemző kockázatok típusairól és leírásáról készített, a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport által jóváhagyott összefoglaló táblázatot a belső hálózaton a munkatársak számára elérhető módon közzé kell tenni. (2) A kockázatokat azonosításukat és elemzésüket követően csoportosítani kell oly módon, hogy az elősegítse a hatékony kockázatkezelést és valamennyi kapcsolódó kockázat azonosítását. A  kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a  beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a  Gazdasági Versenyhivatal célkitűzéseit. Az értékelés során meg kell határozni a  feltárt kockázati tényezők bekövetkezésének valószínűségét, illetve azok szervezeti egységekre gyakorolt hatását. (3) A  kockázatokat a  Hivatal egészének, valamint azon belül a  szervezeti egységeknek és a  fejezeti kezelésű előirányzatoknak az  adott kockázattal szembeni tűrőképessége alapján kell értékelni. A  kockázati tűréshatár megállapítása érdekében meg kell határozni azt az elfogadható kockázati szintet, amelynél a kockázat bekövetkezése esetén a  valószínűsíthető hatás súlya vagy a  kockázat kiküszöbölésének költsége és az  ezzel elérhető eredmény aránytalansága miatt a  kockázat tűrése indokolt, az  ezt a  szintet meghaladó kockázatra a  kockázati tűréshatár meghatározásával együtt intézkedést vagy választ kell kidolgozni. (4) A kockázatok azonosítását és értékelését, valamint a szükséges válaszok és folyamatba épített kontrollintézkedések meghatározását a  2.  melléklet szerinti kockázati mátrix alapján kell elvégezni az  ott meghatározott kockázati tűréshatár alapján. (5) A kockázatok elemzését és csoportosítását a 3. és 4. melléklet szerinti táblázat kitöltésével kell elvégezni, figyelemmel az államháztartásért felelős miniszter által kiadott standardokra, útmutatókra és egyéb módszertani ajánlásokra. 19. § (1) A  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport számára az  Szmsz. szerinti kockázatkezelési feladatok körében a saját felelősségi körébe tartozó folyamat tekintetében a folyamatgazda tesz javaslatot. A javaslatban meg kell jelölni a) az érintett folyamatot, b) az azonosított kockázatot, c) a kockázat bekövetkezésének valószínűségét, d)  bekövetkezése esetén a kockázat valószínűsített hatását és ez alapján a kockázati értéket, e) az alkalmazandó kontrollintézkedést, f ) azt, hogy a kockázat meghaladja-e a kockázati tűréshatárt, g) szükség esetén a javasolt intézkedést, h) az intézkedés végrehajtásáért felelős személyt. (2) A  folyamatgazda a  folyamatmodell felülvizsgálata során évente ismételten elvégzi a  kockázatok azonosítását és értékelését, és ez alapján az (1) bekezdés szerinti tartalommal javaslatot tesz a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport számára az ellenőrzési nyomvonal vagy a folyamatmodell felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges intézkedésre vagy annak kezdeményezésére. 14. A kockázatkezelés végrehajtása, kockázatkezelési intézkedések 20. § (1) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport a kockázatra adandó válasz vagy intézkedés meghatározása során a következő szempontokat veszi figyelembe: a) az adott kockázat Hivatalra vagy fejezeti kezelésű előirányzatra gyakorolt hatása, b) a Hivatal célkitűzései, az egyes célok közötti kapcsolat, c) a kockázattal érintett folyamat, d) az adott kockázat kezelésében részt vevő szervezeti egység, e) a válasz vagy intézkedés költsége, f ) a várható eredmény. (2) A kockázatkezelési intézkedést várható hatása és a végrehajtásával járó költség összevetésével kell értékelni. 21. § (1) A kockázatkezelési intézkedéseket folyamatba építetten, kontrolltevékenységeken keresztül kell megvalósítani. (2) A kontrolltevékenység lehet a) megelőző, b) helyreállító, c) iránymutató vagy d) feltáró. (3) A  (2)  bekezdés szerinti megfelelő kontrolltevékenység megválasztása során figyelembe kell venni az  egyes kontrolltevékenység-típusok módszertani és egyéb ajánlásokban foglalt jellemzőket és szempontokat. (4) A kockázatkezelési intézkedést alkalmazó szervezeti egység vagy személy folyamatosan nyomon követi az intézkedés megvalósulását és hatását. 15. A kockázatok nyomon követése és a kockázatkezelés felülvizsgálata 22. § A kockázatok nyomon követését és a  kockázatkezelés felülvizsgálatát a  szervezeti egység vezetője folyamatba építetten végzi, emellett a  folyamatgazda a  folyamatba épített felülvizsgálat keretében évente javaslatot tesz a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport számára a  kockázatkezelés felülvizsgálatára. A kockázatkezelés felülvizsgálatának eszközei: a) a kockázatokkal kapcsolatos önértékelés, b) a felelős személy beszámoltatása, c) a kockázatkezeléssel kapcsolatos módszertani és egyéb ajánlások, előírások, útmutatók alkalmazása, d) az ellenőrzési nyomvonal és a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó belső szabályozás felülvizsgálata. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. Hatályba léptető rendelkezés 23. § (1) Ez az utasítás 2016. január 1-jén lép hatályba. (2) Az ellenőrzési nyomvonalat első alkalommal 2016. március 1-ig kell elkészíteni és jóváhagyni. 17. Módosuló rendelkezések 24. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás (a továbbiakban: Szmsz.) 20. alcíme helyébe a következő alcím lép: „20. Zárt ciklusú menedzsment és belső kontrollrendszer 25. § (1) A Hivatalban fokozatosan kiépülő zárt irányítási kör, valamint integrált és folyamatelvű belső kontrollrendszer működik, amelynek legfontosabb elemei a) a Hivatal eredményes és hatékony működését, a szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető, azt hátrányosan érintő vagy akadályozó, meglévő vagy bizonyos valószínűséggel reálisan bekövetkező események vagy helyzetek mint kockázatok rendszerszerű felmérése, értékelése, nyilvántartása, és rendszeres felülvizsgálata, b) a kockázatok kezelésének, megelőzésének és megszüntetésének lehetőleg az egyes munkafolyamatokba, illetve a szervezet egészének működésébe integrált, rendszerszerű módon való megoldása, c) a  Hivatal stratégiája végrehajtásának, az  az alapján meghatározott, indikátorokkal alátámasztott célkitűzések elérésének, az  elérni kívánt eredmények teljesülésének, továbbá a  hivatali működés, a  Hivatalban végzett tevékenységek szabályszerűségének rendszeres ellenőrzése, ideértve a  folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőri tevékenységet, d) az  ellenőrzések során feltárt vagy egyébként észlelt szabálytalanságok – ideértve az  integritási és korrupciós kockázatokkal összefüggő szabálytalanságokat is – következetes, ugyanakkor differenciált, a szabálytalanság súlyához és az  abból adódó kockázathoz igazodó, jól dokumentált kivizsgálása és kezelése (megszüntetése és  újbóli előfordulása kockázatának csökkentése), e) a  kontrollrendszer működésének a  folyamatos monitoringja, évente átfogó, illetve szükség esetén célirányos felülvizsgálata, f ) az  a)–e)  pontban meghatározott kontrollfunkciók ellátásához szükséges információk hatékony, csak a  lehető legszükségesebb adminisztratív többletteherrel járó rendszeres gyűjtését, és a szükséges információknak a megfelelő személyhez kellő időben való eljuttatását, az érintetteknek való visszacsatolását biztosító belső információáramlási rendszer, az ezt támogató, munkafolyamatokba integrált magas szintű informatikai támogatás. (2) A  Hivatal belső kontrollrendszerének működésével összefüggő általános operatív, adminisztratív feladatokat –  az  elnök irányításával – a  főtitkár látja el; e  munkájában támaszkodik a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport tevékenységére, eredményeire. 25/A. § (1) A belső kontrollrendszer, illetve az annak részét képező kontrollkörnyezet továbbfejlesztése során a zárt irányítási kör részrendszereit, ezen belül a stratégiai tervezést és a teljesítménykontrollt egymással, valamint magával a belső kontrollrendszerrel összehangoltan, folyamatosan kell intézményesíteni. (2) A zárt irányítási kör részeként a Hivatalban a stratégiai és operatív célokhoz, valamint a működési folyamatokhoz rendelet indikátorokból álló egységes rendszerű, szervezeti szintű mérőeszközként indikátorrendszer működik. (3) Az  indikátor tartalmának szakmai megalapozását, kidolgozását, leírását, értékeinek meghatározását, nyomon követését, valamint a  fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kidolgozását stratégiai és operatív célokhoz rendelt indikátor esetében az elnök által kijelölt személy, működési folyamathoz rendelt indikátor esetén a 27. § (2) bekezdés szerinti személy végzi.” (2) Az Szmsz. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  folyamatgazda javaslata alapján a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport meghatározza és rögzíti a) a folyamatmodellel leírt munkafolyamatra jellemző minőségi és teljesítménymutatókat, b) a  kockázatok és szabálytalanságok észlelése és az  időben való beavatkozás érdekében az  előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést lehetővé tevő, folyamatba épített ellenőrzési pontokat, tevékenységeket, ezen belül az önellenőrzés rendszerének részét képező ellenőrzési tevékenységeket, valamint c) a  folyamat megfelelő működését veszélyeztető kockázati tényezőket és értékeket, valamint a  kockázatkezelési feladatokat.” (3) Az Szmsz. 27. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az ellenőrzési nyomvonalat a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport javaslata alapján az elnök hagyja jóvá.” (4) Az Szmsz. a) 27.  § (1)  bekezdésében a „mutatók szerinti” szövegrész helyébe a „mutatók, indikátorok szerinti” szöveg, a „mérhetősége érdekében fel kell mérni” szövegrész helyébe a „mérhetősége érdekében el kell készíteni a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát, ennek részeként fel kell mérni” szöveg, a  „minőségi és teljesítménymutatókat” szövegrész helyébe a  „minőségi és teljesítménymutatókat, indikátorokat” szöveg, b) 27.  § (6)  bekezdés c)  pontjában az „a naprakész folyamatmodelleket” szövegrész helyébe az „az ellenőrzési nyomvonalat, a naprakész folyamatmodelleket” szöveg, c) 48. alcím címében és 66.  § (1)  bekezdésében a  „korrupciómegelőzési intézkedési” szövegrész helyébe a „korrupciómegelőzési és integritási intézkedési” szöveg lép. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök