5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelete a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részlete

5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelete a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés d), f) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) beruházás: bármely földmunkával együtt járó építési, tereprendezési munka, továbbá bányászati tevékenységre, intézkedési terv kivitelezésére, létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység; b) beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; c) érintett területi múzeum: az a megyei múzeumi szervezethez nem tartozó, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, amelynek működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületét a régészeti feltárás érinti; d) nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, vagy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, vagy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koordinátor szervei által kezelt egyéb beruházás; e) régészeti leletek elsődleges feldolgozása: olyan mértékű feldolgozás, amely a leletek egyedi azonosítását, állagmegóvását, biztonságos tárolását, gyűjteményi alapnyilvántartásba vételét és tudományos-szakmai hozzáférését biztosítja; f) régészeti leletek befogadása: a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletanyag muzeális intézmény gyűjteményében történő végleges elhelyezése; g) területátadás: a régészeti feltárást követően a munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak; h) területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól; i) történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, maradandó emlékeket nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület; j) a feltárás jellege: kutatási program keretében végzett régészeti feltárás (tervásatás) vagy beruházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás. Általános rendelkezések 2. § (1) A régészeti feltárást csak szakirányú mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkező régész vagy a régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett személy vezetheti, aki a feltárást végző intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (2) A régészeti feltárás vezetőjének – a mentő feltárás kivételével – a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladat ellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie. Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül az adott korszak kutatására irányuló feltárások vezetőjeként, vagy a feltárási engedélyben feltüntetett munkatársaként, a szakirányú mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követően szerzett legalább 3 éves gyakorlat. 3. § (1) A feltárási engedély iránti kérelmet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (a továbbiakban: hatóság) kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térképet, b) a régészeti feltárásból adódó munkanemek felsorolását és a feltárás e munkanemek szerint bontott költségkalkulációját, amely tartalmazza a munkanemekhez kapcsolódó személyi és járulékos költségeket, továbbá az intézmény működési költségének feltárásra eső hányadát, amely 15%, c) a leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozatát, d) a feltárás által érintett ingatlan tekintetében rendelkezni jogosult – az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó – hozzájáruló nyilatkozatát és e) a speciális, vagy különleges munkavégzési körülmények esetén végzendő kutatás esetén követendő speciális eljárásra vonatkozó leírást és indoklást. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti munkanemek különösen a) a kézi földmunka, b) a gépi földmunka, c) a geodézia és térinformatika, d) a leletek elsődleges nyilvántartásba vétele, e) a régészeti utómunka (különösen dokumentáció, restaurálás, tudományos feldolgozás), valamint f) a régészeti leletek muzeális intézménybe történő befogadása (különösen gyűjteményi nyilvántartásba vétel, ideiglenes és végleges raktári elhelyezés, megőrzés, bemutatás). 4. § (1) Feltárási engedély nélkül végezhető – a fémkereső műszer használatának kivételével – a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terepbejárás. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet, annak megkezdése előtt legalább 10 munkanappal be kell jelenteni a hatóságnak. (3) A bejelentés alapján végzett régészeti feltárásra egyebekben a régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 5. § (1) A feltárási engedély tartalmazza: a) a feltárásba bevont intézmény nevét, címét, b) a feltárás vezetőjének nevét, c) a terület azonosításra alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, d) a feltárás jellegét és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kötv.). 7. § 6., 7., 12., 15., 18., 21. és 25. pontjaiban foglalt módját, várható időtartamát, e) a leletanyagot befogadó muzeális intézmény nevét, székhelyének címét és f) a feltárásra vonatkozó szakmai és jogszabályi követelményeket, feltételeket. (2) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éves időtartamban jogosít feltárás végzésére, és nagyberuházás esetén egy évvel meghosszabbítható. (3) A feltárás vezetőjének az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről, a 2. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodni. (4) A hatóság a jogerős engedélyt megküldi a Magyar Nemzeti Múzeumnak is. (5) Az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a hatóság engedélyével lehet. A hatóság az eltérés engedélyezése során az eltérés tárgya által indokolt körben folytatja le az eljárást. 6. § (1) A hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a) a tervezett régészeti feltárás e rendeletben és a Kötv.-ben foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak, vagy b) a feltárás vezetője a feltárásokra vonatkozó előírásokat korábban súlyosan vagy ismételten megszegte. (2) E § alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi hátterének feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága. 7. § Az engedélyes a feltárás vezetője útján köteles a) feltárás megkezdését a hatóság illetékes területi szervének és – amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező intézmény végzi – a területileg illetékes megyei múzeumnak (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum, a továbbiakban együtt: illetékes múzeum) bejelenteni, a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet átvenni, a feltárási munkálatokat a tudományos, műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal és az engedélyben rögzített feltételek betartásával irányítani, b) a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben vezetni, munkaidőben a helyszínen őrizni, c) a feltárási naplót úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, d) a korszerű szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt készíteni, e) a munkaterületet átadni, f) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, állagának ideiglenes megóvásáról és elsődleges feldolgozásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról gondoskodni, g) a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, befejezésük után pedig az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni, h) a feltárás leletanyagának restaurálásában közreműködni, i) a leletek elsődleges nyilvántartásba vételét elvégezni és gyűjteményi alapleltárba vételében közreműködni. 8. § A régészeti feltárásokat a hatóság a helyszínen ellenőrizheti, az ellenőrzés tényét és tapasztalatait, valamint a szükséges intézkedéseket a feltárási naplóba be kell jegyezni. 9. § (1) Minden feltárásról jelentést kell készíteni, amely „Lelőhely-bejelentő adatlap”-ból, szöveges ismertetésből és helyszínrajzból áll. (2) Az adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni. (3) A szöveges ismertetés tartalmazza: a) engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe, b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját, c) a feltárás menetét, d) a feltárt terület nagyságát, e) a leletek elhelyezését, f) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat, g) az alkalmazott módszereket, h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését és a feldolgozástól várható tudományos eredményeket. (4) A feltárás vezetője a jelentésben javaslatot tehet a feltárás folytatására, illetve a feltárt terület védetté nyilvánítására vagy a védettség feloldására. (5) A jelentés egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. A jelentés további egy-egy példányát a feltárás befejezését követő 22 munkanapon belül meg kell küldeni a hatóság illetékes területi szervének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint – amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező intézmény végezte – az illetékes múzeumnak. 10. § (1) Minden feltárásról magyar nyelvű, a legkisebb bontási egységeken (jelenség, réteg) alapuló dokumentációt kell készíteni. (2) A dokumentáció tartalmazza: a) a feltárási naplót, b) a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat, c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést, d) a feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fényképet, méretarányos helyszín-, alap- és metszetrajzot, koordinátás térképet, valamint mindezek listáit, továbbá e) bármilyen technikával rögzített minden adatot és a leletanyag elsődleges feldolgozásáról szóló beszámolót. (3) A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét. (4) A feltárási napló napi bejegyzése két részből áll. Az első rész az időpontot, a munkások létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a második rész a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket tartalmazza. (5) A dokumentáció eredeti példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. További egy-egy – papír alapú – másolati példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni a hatóság illetékes területi szervének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint – amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező intézmény végezte – az illetékes múzeumnak. Amennyiben a feltáró intézmény nem azonos a leletanyagot befogadó muzeális intézménnyel, úgy egy további példányt a leletbefogadási eljárás keretében a feltárást végző intézmény átad a befogadó muzeális intézménynek. Amennyiben a feltárási engedélyhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, akkor a dokumentációt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek is meg kell küldeni. (6) Amennyiben az engedélyes dokumentációs kötelezettségét határidőre nem teljesítette, a hatóság kötelezi annak teljesítésére. 11. § (1) Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlékek kerülnek elő, erről a feltárás vezetője az engedélyes útján 5 munkanapon belül írásban bejelentést tesz a hatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlékek kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a hatóság határozatban dönt. (3) Ha a helyszínen megőrzendő régészeti emlékek megelőző feltárás során kerültek elő, ezekre a beruházás során a műszaki tervezésnek, illetve kivitelezésnek tekintettel kell lennie. Ebben az esetben az engedélyes a feltáró intézmény és a feltárás felelős vezetője útján köteles legkésőbb a feltárás terepi munkáinak befejezését követő 22 munkanapon belül adatot szolgáltatni a beruházónak és a hatóságnak. Az adatszolgáltatás során a rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket. 12. § (1) A feltárás befejezése után a régészeti leletek őrzéséről, állagmegóvásáról – azok végleges muzeális intézményi elhelyezéséig – az engedélyes köteles gondoskodni. A feltárás eredményeként előkerült régészeti leleteket az engedélyben megjelölt muzeális intézményben kell véglegesen elhelyezni. (2) Régészeti leletet csak működési engedélyében meghatározott régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterületi jogosultsággal rendelkező muzeális intézmény fogadhat be véglegesen saját gyűjteményébe. (3) Amennyiben a feltárást nem a (2) bekezdés szerinti muzeális intézmény végezte, a feltárások anyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig az engedélyes őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot – alapleltárba vételre előkészítve – köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt muzeális intézménynek. (4) A leletanyag befogadásáért a befogadó muzeális intézményt illeti meg a leletelhelyezés költségeinek ellenértéke, amelynek összege a feltárási költségvetés nettó keretösszegének 10%-a. 13. § (1) A feltárási engedély iránti kérelem formanyomtatványának adattartalmát e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozata formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) Az engedélyhez nem kötött feltárási tevékenység bejelentésére szolgáló formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (4) A feltárás megkezdésének bejelentésére szolgáló formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 4. melléklete tartalmazza. (5) A lelőhely-bejelentő adatlap formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 5. melléklete tartalmazza. (6) A formanyomtatványokat a hatóság rendszeresíti és honlapján közzéteszi. A megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok 14. § A Magyar Nemzeti Múzeum a feltárási jogosultsággal rendelkező intézményekkel és szakmai szervezetekkel egyeztetve, a miniszter egyetértésével megállapítja, és minden év február 10-ig a honlapján nyilvánosságra hozza: a) az előzetes dokumentáció elkészítésére, a régészeti feltárás folytatására és dokumentációjának készítésére, az elsődleges leletfeldolgozásra, a leletanyag befogadására, feldolgozására vonatkozó szakmai irányelveket, b) a régészeti feltárással, a leletek elhelyezésével és gondozásával kapcsolatos költségek kalkulációja készítésének szempontjait, c) az olyan, sűrű beépítésű, intenzíven közművesített városi területeken (különösen a történeti városmagokon belül) folytatott régészeti kutatás, amely a városok intenzíven, több rétegben, nagy mélységben, bonyolult rétegviszonyok között jelentkező településszerkezeti elemeire, az egymásra települt különböző régészeti korszakok emlékeire irányul, azaz a városi régészeti feltárás vonatkozásában irányadó speciális irányelveket az a) és b) pontokban meghatározottak szerinti bontásban, d) a megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti szerződésmintára vonatkozó javaslatot és e) az illetékes múzeum és a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum) középtávú együttműködési megállapodásának megkötésére és annak tartalmára vonatkozó javaslatát. 15. § (1) A Kötv. 22. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő, ha: a) az érintett terület régészeti érintettségének mértéke egyéb módon nem tisztázható, b) a régészeti jelenségek előfordulása (gyakorisága) a lelőhelyre vonatkozóan elvégzett előzetes vizsgálatok alapján olyan alacsony, hogy a teljes körű megelőző feltárás nem indokolt. (2) A régészeti megfigyelés előírása keretében a hatóság meghatározhatja a régészeti jelenségeket fedő talajrétegek elengedhetetlenül szükséges mértékű eltávolítását és a láthatóvá váló régészeti jelenségek felszíni dokumentálását. A beavatkozást a beruházással érintett terület legfeljebb 15%-án végezhető el, elsősorban a lelőhely horizontális kiterjedésének és jellegének tisztázása érdekében. (3) A területileg illetékes múzeum és a beruházó a régészeti megfigyelésre vonatkozóan írásbeli szerződést köt. (4) A megfigyelést végző régész köteles a munkálatok során azonosított régészeti lelőhelyek és régészeti jelenségek felszíni nyomait dokumentálni, majd a régészeti megfigyelés befejezését követő 3 munkanapon belül bejelenteni a hatóságnak. (5) Amennyiben a régészeti megfigyelés eredménye feltárást tesz szükségessé, a régészeti megfigyelés befejezését követő 22 munkanapon belül a beruházónak nyilatkoznia kell a hatóság felé, hogy megvalósítja-e a beruházást. Ennek elmaradása esetén, vagy amennyiben a beruházó a beruházás megvalósításától eláll, a mentő feltárásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a beruházásra sor kerül, az érintett lelőhelyrészeket megelőző feltárás keretében fel kell tárni. (6) A hatóság 10 munkanapon belül dönt a további kivitelezési munkálatokról, illetőleg a lelőhely feltárásának lefolytatásáról. 16. § A megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést csatolni kell az engedély iránti kérelemhez. 17. § (1) Az illetékes múzeum a feltárási engedély iránti kérelem benyújtása előtt az érintett területi múzeum feladatellátásba történő bevonása érdekében írásban megkeresi az érintett területi múzeumot. (2) Az érintett területi múzeum a megkereséstől számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik, hogy részt kíván-e venni a feltárási munkában. Amennyiben határidőben nem nyilatkozik, úgy ezt a részvétel megtagadásának kell tekinteni. (3) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az illetékes múzeum és az érintett területi múzeum közötti együttműködési megállapodást is. 18. § Amennyiben a régészeti feltárás olyan ingatlant érint, amellyel kapcsolatban a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alapján a régészeti feltárás előmunkálatnak minősül, a feltárási engedély megadásának nem feltétele a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának megléte. A megelőző feltárás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását. A feltárási engedélyben ebben az esetben rendelkezni kell arról, hogy hatálybalépésére az előmunkálati engedély jogerőssé válásával kerül sor. 19. § (1) A feltárási munka a területátvételt követően kezdhető meg. Amennyiben a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen történik, akkor a jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. (2) A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése a beruházó feladata. (3) Amennyiben a beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, akkor a beruházó köteles a feltárt részeknek, illetve a feltárt jelenségeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról, illetve az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni. (4) Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak 22 munkanapot meghaladó szünetelésére a feltárást végzőnek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni. (5) A feltárási naplóhoz csatolni kell a munkaterületnek a területátvétel idején meglevő állapotát rögzítő jegyzőkönyvet, illetve a feltárás befejezése után a területátadásról szóló jegyzőkönyvet. A területátvétel és a területátadás tényét a feltárási naplóban is rögzíteni kell. 20. § (1) A megelőző feltárásokra egyebekben a régészeti feltárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A Kötv. 23/A. §-a szerint folytatott régészeti feltárásokra a megelőző feltárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nagyberuházás esetén folytatott megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok 21. § (1) A beruházó a megelőző feltárásra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően, a nagyberuházás által érintett területen a terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázása, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzése és pontosítása, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározása érdekében, a 4. § (1) bekezdésében meghatározott régészeti feltárási módok – a régészeti megfigyelést kivéve – alkalmazásával előzetes dokumentációt köteles készíttetni a régészeti feltárásra jogosulttal. (2) Az előzetes dokumentáció elkészítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok, valamint fényképek részletes feldolgozására is. 22. § (1) A feltárási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, és az előzetes dokumentációt. (2) A hatóság az engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított 10 munkanapon belül bírálja el. 23. § A beruházással érintett régészeti lelőhelyeken – a 14. § esetleges alkalmazása esetén szükség szerint – megelőző feltárást kell végezni és a beruházás további, földmunkával érintett részein mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani. 24. § (1) A Magyar Nemzeti Múzeum a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások esetében szakmai koordinációs, valamint központi adatnyilvántartó és adatszolgáltató tevékenységet lát el. (2) Amennyiben valamely nagyberuházás kiterjedése több illetékes múzeummal való szerződéskötést tesz szükségessé, az eljárás gyorsítása érdekében a Magyar Nemzeti Múzeum irányítja a szerződés kötését előkészítő folyamatot. (3) Egyéb esetekben szakmai koordinációs tevékenysége keretében a Magyar Nemzeti Múzeum: a) szakmai információkkal látja el a szerződő feleket, b) közreműködhet a megelőző feltárások szakmai kapacitásának biztosításában, c) részt vehet a tudományos eredmények feldolgozásában, közzétételében és kiállításokon való bemutatásában, d) biztosítja a megelőző régészeti feltárásokhoz kapcsolódó központi kommunikációt. 25. § A nagyberuházás esetén folytatott megelőző feltárásokra egyebekben a megelőző feltárásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A mentő feltárásokra vonatkozó rendelkezések 26. § A mentő feltárás esetén az általános szabályokat a 3–8. §-okban, valamint a 14. és 15. §-okban foglaltak kivételével kell alkalmazni. 27. § (1) A mentő feltárások elvégzése az illetékes múzeum feladata, amelynek ellátására az illetékes múzeum éves költségvetésében kell keretet biztosítani. Az illetékes múzeum a mentő feltárások költségeihez a hatóságtól támogatást igényelhet. (2) A Kötv. 24. § (5) bekezdésében megjelölt nyilatkozat tartalmazza a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakma szempontból indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról. (3) Az illetékes múzeum a nyilatkozatot megküldi az illetékes jegyzőnek és a hatóság illetékes területi szervének. (4) Az illetékes múzeum a mentő feltárás megkezdésétől számított 10 munkanapon belül javaslatot tehet a hatóság illetékes területi szervének a terület ideiglenes védetté nyilvánítására. (5) Az illetékes múzeum a mentő feltárás befejezése után 24 órán belül – ha ez a határidő munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő 24 órán belül – nyilatkozni köteles a tevékenység felfüggesztését kimondó hatóság felé a felfüggesztés feloldására vagy fenntartására vonatkozó javaslatáról. Bejelentési kötelezettség és anyagi elismerés 28. § (1) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet az illetékes múzeum a „Lelőhely-bejelentő adatlap”-on, 8 munkanapon belül köteles a hatóság illetékes területi szervének bejelenteni. (2) Régészeti lelőhely vagy lelet megtalálóját a lelőhely, illetve a lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom és elismerő oklevél vagy tárgyi ajándék illeti meg. Az elismerést a hatóság elnöke adja át. (3) Nem fizethető ki jutalom a megtalálónak, ha a Kötv. 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Ilyen esetben a jutalom a bejelentőt illeti. (4) A nemesfémből készült, vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani. (5) A jutalom összegét a hatóság állapítja meg. (6) A lelet elhelyezéséről a hatóság dönt. Záró rendelkezések 29. § (1) E rendelet a kihirdetésének napját követő napon lép hatályba. (2) A rendelet 30. §-a a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. 30. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Tv. 44. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében, 63. § (2)–(3) bekezdésében, 65. §-ában, 67–68. §-ában és 86. §-ában, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásaira terjed ki.” (2) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Ásatási Bizottság 9 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek tagjait a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek közül 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. A testület a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját.” (3) Az R. 2. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A hatóság a régészeti feltárási engedély iránti kérelmek véleményezése érdekében összehívja az Ásatási Bizottságot. Az Ásatási Bizottság a véleményezés keretében megvizsgálja a régészeti feltárások indokoltságát, megelőző feltárások esetén véleményezi a beruházó és a feltárás végzésére jogosult közötti szerződést, valamint meghatározza a munkák szakmai követelményeit, és közreműködik azok ellenőrzésében. (7) A hatóság a feltárási engedélyt az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve adja ki.” 31. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésérnek részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet; b) a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésérnek részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter