← Magyarország

10/2004. (III. 30.) IM rendelete a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályait írja le, különös tekintettel a támogatás igénylésének és engedélyezésének folyamatára.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
10/2004. (III. 30.) IM rendelete a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) 75. §-ának a) pontjában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 14/A. §-ának (4) bekezdésében és az igazságügy-miniszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. §-ának (2)—(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A támogatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének általános szabályai 1. § (1) A Jstv. 1. §-ában megjelölt peren kívüli támogatás (a továbbiakban: támogatás) engedélyezésére irányuló eljárás során az ügyfélnek e rendelet szerint kell igazolnia azt, hogy megfelel az engedélyezés feltételeinek és nyilatkoznia arról, hogy milyen támogatást kér. (2) A támogatás engedélyezése iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) — az e rendeletben foglalt eltérésekkel — a rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) kitöltésével kell előterjeszteni az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának az ügyfél lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatalánál (a továbbiakban: megyei hivatal). Ha az ügyfél nem rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel és a Jstv. azt nem írja elő a támogatás engedélyezésének előfeltételeként, az ügyfélnek a tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalnál kell a kérelmét előterjesztenie. (3) A nyomtatványt az e rendelet szerinti mellékletekkel el kell látni, és a mellékleteket a nyomtatványon fel kell sorolni. (4) Ha a jogi segítő közreműködik a kérelem előterjesztésében (9. §), a nyomtatványt és mellékleteit továbbítja, a kérelemmel kapcsolatos egyéb olyan iratokat pedig, ame lyek a támogatás engedélyezéséhez és a díjának megállapításához szükségesek, továbbíthatja a megyei hivatalnak. 2. § Ha a kérelmet nem a kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatvány kitöltésével terjesztik elő, a nyomtatvány egyidejű megküldése mellett hiánypótlásra történő felhívás kiadásának van helye. 3. § (1) A megyei hivatal a nyomtatványt a hozzá forduló ügyfél kérelmére ingyenesen rendelkezésére bocsátja. (2) Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának központi szervezeti egysége (a továbbiakban: országos hivatal) a nyomtatványt díjmentesen, letölthető formában közzéteszi a világhálón. 4. § (1) A nyomtatványt az ügyfél tölti ki és látja el aláírásával. Cselekvőképtelen (korlátozottan cselekvőképes) ügyfél helyett törvényes képviselője jogosult a nyomtatvány kitöltésére. (2) A megyei hivatalnál ügyfélfogadáson személyesen megjelent ügyfélnek — kérelmére — a megyei hivatal alkalmazottja a nyomtatvány kitöltésében segítséget nyújt, őt a kitöltéshez szükséges információkkal ellátja. (3) A hiánypótlási felhívásban a megyei hivatal a (2) bekezdés szerinti segítségnyújtás lehetőségéről az ügyfélfogadás helyének és időpontjának megjelölésével tájékoztatja az ügyfelet. 5. § (1) Az ügyfélnek a nyomtatványt a személyi igazolványában vagy személyazonosításra szolgáló egyéb okmányában, továbbá egyéb, az adatot igazoló iratban foglaltakkal megegyezően kell kitöltenie. (2) A megyei hivatalnál személyesen megjelent ügyfél személyi igazolványát, vagy személyazonosításra szolgáló egyéb okmányát a megyei hivatal alkalmazottja a nyomtatványban feltüntetett adatok ellenőrzése céljából megtekinti. Ha az ügyfél annak átadását megtagadja, a megyei hivatal a kérelmet nem veheti át. (3) Ha a megyei hivatalnál személyesen megjelent ügyfél nem rendelkezik személyazonosításra szolgáló okmánnyal, kérelme nem vehető át, de a megyei hivatal alkalmazottja tájékoztatja arról, hogy annak beszerzése érdekében mely hatóságoknál, hogyan kell eljárnia. 6. § (1) A nyomtatvány a kitöltésének időpontjától, vagy ha azon igazolás is található, illetve ahhoz igazolást is csatoltak, a legrégebbi igazolás keltének időpontjától számított 30 napon belül nyújtható be a megyei hivatalhoz. (2) Meghatározott időszakra valamely ellátásra jogot biztosító igazolás (vagy másolata) az igazolás érvényességi ideje alatt az (1) bekezdésben foglalt határidőn túl is elfogadható a nyomtatvány mellékleteként. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem megfelelő nyomtatvány alapján a támogatást nem lehet engedélyezni. 7. § (1) A nyomtatvány által előírt adatokról az ügyfélnek nyilatkoznia kell, ha pedig azt e rendelet előírja, vagy a felet arra a megyei hivatal — az igazolásra szolgáló okirat és az igazolás határidejének megjelölésével — felhívja, az adatot igazolnia is kell. (2) A kérelemben foglaltak valódiságának helyszíni ellenőrzéséről a megyei hivatal előzetesen nem köteles értesíteni a felet. A helyszíni ellenőrzésre munkanapokon kerülhet sor. 8. § Ha a nyomtatványban nincs elegendő hely a nyilatkozatok megtételéhez, vagy a nyomtatvány rovatainak száma nem elegendő ahhoz, az ügyfélnek pótlapon kell folytatnia a kérelmét a nyomtatvány szerinti tartalommal. 9. § A támogatás utólagos engedélyezésével igénybe vett jogi szolgáltatás esetén is e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni a kérelem előterjesztésére, az ügyfél számára ilyen esetben a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges segítséget a jogi segítő köteles megadni. 10. § Ha az ügyfél nyomtatványon, vagy az ahhoz csatolt igazolásban feltüntetett adataiban változás következett be, köteles azt 8 napon belül írásban bejelenteni a megyei hivatalnak a szükséges igazolás egyidejű csatolása mellett. A nyomtatvány kitöltésének részletes szabályai 11. § (1) Az ügyfélnek a nyomtatvány személyi részét [A) Személyi adatok, jövedelmi, vagyoni helyzet] mind magára, mind — a nyomtatvány szerinti tartalommal — a vele közös háztartásban élő személyekre vonatkozóan ki kell töltenie. (2) Az ügyféllel közös háztartásban élő személynek kell tekinteni az általa eltartott és az eltartására köteles személyeket is. (3) Az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személynek — kivéve, ha a jogvitában vagy a hatósági eljárásban ellenérdekű fél — a nyomtatvány erre szolgáló részét aláírásával kell ellátnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány Közlemény rovatában fel kell tüntetni. 12. § (1) A nyomtatványon minden, a munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről (munkabér, munkadíj, illetmény, személyes közreműködés ellenértékeként történt kifizetés stb.) és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli ellátásról stb. (a továbbiakban együtt: jövedelem) nyilatkozni kell. (2) A kérelem előterjesztésekor fennálló jövedelem igazolásakor (nyomtatvány II. és III. pont) a rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) jövedelemről kell nyilatkozni. 13. § (1) Az ügyfél (más, a nyilatkozatban szereplő személy) jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) igazolja a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével és a nyilatkozat aláírásával, lebélyegzésével. (2) Ha a jövedelemigazolás csak külön nyilatkozat formájában szerezhető be, azt — a nyomtatványnak megfelelő tartalommal — csatolni kell a nyomtatványhoz. A nyomtatvány jövedelemre vonatkozó rovatait — a munkáltató aláírásának kivételével — ilyen esetben is ki kell tölteni. (3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az ügyfélnek nyugdíjat folyósítanak. Ilyenkor a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyug díjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként. 14. § (1) E rendelet alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. §-ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozót, 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőt és 33. pontja szerinti társas vállalkozás tagját. (2) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről (nyomtatvány II. és III. pont). Ez a rendelkezés nem mentesíti a kérelmezőt a 12. § szerinti egyéb jövedelmének a 13. § szerinti igazolása alól. (3) A vállalkozó a (2) bekezdés szerinti éves adózott jövedelmét az illetékes elsőfokú állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. (4) Ha az őstermelő ügyfél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles (Szjatv. 23. §), ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában (nyomtatvány I.11. pont). Ilyen esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell — külön igazolás csatolása nélkül — havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. 15. § Ha az ügyfél a Jstv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kéri a támogatás engedélyezését, úgy az ennek alapjául szolgáló ellátásról vagy ellátásra jogosultságról (rendszeres szociális segélyről, közgyógyellátásra vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról, átmeneti szállás igénybevételéről, menekült vagy menedékes, ilyen személyként elismerését kérő személy ellátásra jogosultságáról) igazolást vagy másolatát kell csatolnia, és a nyomtatvány A) részének elegendő csak a személyi adatokra vonatkozó részét kitöltenie (nyomtatvány I. pont). 16. § (1) A Jstv. 8. §-ának (2) bekezdése szerinti átlagkereset igazolásához az ügyfélnek a kérelem előterjesztését megelőző naptári évre vonatkozóan kell a részére kifizetett nettó, átlagkereset számításának alapjául szolgáló jövedelmét a 13. § rendelkezései szerint igazolni. (2) A jövedelemigazolásnak a munkaviszony, szolgálati jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (1) bekezdés szerinti időszaka alatt kifizetett nettó jövedelem összegét kell tartalmaznia, valamint a kifizetés alapjául szolgáló időszakot. (3) Havi nettó átlagkeresetként (nyomtatvány V.5. pont) a nyomtatvány V. pontjában igazolt összes jövedelem tizenketted részét kell feltüntetni. 17. § A nyomtatványon az ügyfélnek nyilatkoznia kell vagyonáról, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint a 100 000 Ft-ot meg nem haladó összegű készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést. 18. § (1) E rendelet alkalmazásában szokásos életszükségleti és berendezési tárgyaknak kell tekinteni különösen azokat az ingóságokat, a) amelyek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint mentesek a végrehajtás alól, továbbá b) amelyek nélkül az ügyfél és a vele közös háztartásban élő személyek életvitele különösen megnehezülne. (2) E rendelet alkalmazásában azt az ingatlant kell tekinteni az ügyfél lakhatását szolgáló ingatlannak [Jstv. 9. § (2) bek. b) pont], amely a tulajdonát képezi, és amelyben a bejelentett lakóhelye van. 19. § Az ügyfélnek a nyomtatvány Közlemény rovatában — indokolással és a szükséges adatok megjelölésével, iratok csatolásával — nyilatkoznia kell arról, ha a) a Jstv. 8. §-ának (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike fennáll, b) a feltüntetett vagyontárgy az ügyfél és a vele közös háztartásban élő személyeknek a nyomtatványban feltüntetett jövedelmének megszerzéséhez nélkülözhetetlen, c) korábban engedélyezett támogatásból eredő, lejárt határidejű, de meg nem fizetett tartozása van az állam felé, és a Jstv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján kéri újabb támogatás engedélyezését amiatt, mert jövedelmi, vagyoni helyzetének megromlása nem teszi lehetővé a korábbi tartozás megfizetését. A támogatás engedélyezése és nyilvántartása 20. § (1) Ha a támogatás engedélyezése iránti kérelem szerződés készítésére irányul, az érintett ügyfelek a kérelmeiket ugyanannál a megyei hivatalnál kötelesek előterjeszte ni. Ha az ügyfelek lakóhelye más megyében van, megegyezésük dönti el, hogy melyikük lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalnál terjesztik elő kérelmeiket. (2) A szerződés készítésének engedélyezésére irányuló kérelmeket egymáshoz kell csatolni. A csatolt ügyekben hozott határozatokban — ha a kérelmek alapján a támogatás engedélyezésének van helye — ugyanazon jogi szolgáltatást kell engedélyezni az óraszám megosztásával. 21. § A jogi szolgáltatás igénybevételére a támogatást engedélyező határozatban megjelölt határidő kezdő napja a támogatást engedélyező határozat — szerződés készítésének engedélyezése esetén valamennyi ügyfélre vonatkozó határozat — jogerőre emelkedésének napja. 22. § (1) Ha az ügyfél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy a jogi segítő díját az állam megelőlegezze [Jstv. 2. § (2) bek.], a támogatást engedélyező határozat a díj visszatérítésére vonatkozó kötelezettségét és azt az időtartamot tartalmazza, amely alatt a visszatérítést teljesíteni kell. Ilyen esetben a teljesítési határidő kezdő időpontja az a nap, amikor a megyei hivatal a jogi segítő díjigényét elfogadta és intézkedett a díj kifizetése iránt. (2) Ha a megyei hivatal határozattal dönt a jogi segítő kifizethető díjáról (pl. a támogatás utólagos engedélyezése esetén, vagy ha a díjat a megyei hivatal a jogi segítő által felszámított összegtől eltérő összegben állapítja meg), a határozatban már a visszatérítendő összeget is megjelöli. 23. § (1) A támogatást engedélyező határozatot két példányban kell kézbesíteni az ügyfélnek. (2) A határozat egyik kiadmányára a megyei hivatal — jogorvoslat előterjesztése esetén a támogatást engedélyező országos hivatal, a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság — a rendelet 2. számú melléklete szerinti, a jogi szolgáltatás nyújtásának igazolására (a továbbiakban: teljesítés igazolása) szolgáló nyomtatványt vezet. 24. § (1) A megyei hivatal a támogatás engedélyezése iránti kérelmek intézéséről számítógépes nyilvántartást vezet (a továbbiakban: a támogatás nyilvántartása), amelybe a Jstv. 34. §-ában meghatározott adatokat a bejegyzés alapját képező irat kézhezvételét követően legkésőbb három munkanapon belül bejegyzi. (2) Az egyes megyei hivatalok által vezetett támogatás nyilvántartása országos adatbázist alkot, abba a megyei hivatalok és az országos hivatal jogi segítségnyújtási ügyben eljáró alkalmazottai tekinthetnek be. (3) A megyei hivatal a Jstv. 35. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek megkereséseit 8 napon belül díj és költségtérítés felszámítása nélkül teljesíti. 25. § A megyei hivatal a támogatás engedélyezésére vonatkozó határozat meghozatala előtt és a támogatás felülvizsgálata során tájékozódik a támogatás nyilvántartásának az ügyfélre vonatkozó adatairól, és szükség esetén megkeresi a másik megyei hivatalt a támogatás engedélyezésére vonatkozó iratok megküldése érdekében. 26. § A támogatás nyilvántartásában biztosítani kell a nyilvántartott adatok szerinti keresés lehetőségét; ahhoz a megyei hivatal és az országos hivatal jogi segítségnyújtási ügyben eljáró alkalmazottai általános hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek. A jogi szolgáltatás igénybevétele és a teljesítés igazolása 27. § (1) A jogi segítőnél megjelent ügyfél a számára engedélyezett jogi szolgáltatás igénybevétele előtt köteles a jogi segítő számára átadni a támogatást engedélyező jogerős határozatnak a teljesítés igazolására szolgáló nyomtatvánnyal ellátott példányát, és személyazonosító okmánynyal igazolni azt, hogy a támogatást részére engedélyezték. (2) Ha az engedélyezett támogatás szerződés készítésére irányul, ez a jogi szolgáltatás akkor vehető igénybe, ha valamennyi szerződő ügyfél rendelkezik a támogatást engedélyező határozattal és azokat az (1) bekezdés szerint átadták a jogi segítőnek. (3) Ha a jogi segítő előtt a támogatásban részesült ügyfél meghatalmazottja jelenik meg, személyét az (1) bekezdés szerint kell igazolnia és a meghatalmazást tartalmazó okiratot is át kell adnia a jogi segítőnek. 28. § Ha a jogi szolgáltatás nyújtását a felkeresett jogi segítő elvállalta, az ügyfél ugyanezen jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében más jogi segítőhöz nem fordulhat. 29. § (1) A jogi segítő a jogi szolgáltatás megkezdését követően — az ügy elvállalása hónapjának megjelölésével — haladéktalanul értesítést küld az országos hivatalnak arról, hogy a jogi segítségnyújtás keretébe tartozó ügyet vállalt el. Az országos hivatal az elvállalt ügyet a jogi segítői névjegyzékbe az értesítés időpontja szerinti hónap ügyei közé haladéktalanul bejegyzi [Jstv. 65. § (1) bek. f) pont]. (2) Ha a jogi szolgáltatás szerződés készítésére irányult, a szerződő felek számától függetlenül egy ügyként kell jelenteni azt az országos hivatalnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti értesítést írásban kell — postai úton, telefaxon vagy elektronikus levélben — elküldeni az országos hivatalnak. 30. § (1) A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezését követően a teljesítés igazolására szolgáló nyomtatvány kitöltésével és az azt tartalmazó határozat megküldésével igazolja a támogatást engedélyező megyei hivatalnak azt, hogy a jogi szolgáltatás nyújtását elvégezte. (2) Ha a jogi szolgáltatás szerződés készítésére irányult, a teljesítést minden, a jogi segítő részére átadott határozaton igazolni kell. Ilyen esetben a teljesítés igazolás Közlemény rovatában — a támogatást engedélyező határozat számára történő utalással — meg kell jelölni azt, hogy a jogi szolgáltatás nyújtásáról a másik szerződő ügyfél ügyében is megtörtént a teljesítés igazolása. (3) A teljesítés igazolást a jogi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél is ellátja aláírásával. 31. § (1) A támogatás utólagos engedélyezése mellett nyújtott jogi szolgáltatás igénybevétele előtt az ügyfél köteles a jogi segítőnek nyilatkozni arról, hogy az ügyben más jogi segítő közreműködését nem vette igénybe. (2) A teljesítés igazolása a támogatás utólagos engedélyezése esetén a 30. § (1) bekezdése szerinti teljesítés igazolás tartalmának megfelelő nyilatkozat megyei hivatalnak történő megküldésével történik. (3) Ha a jogi segítő a Jstv. 44. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján kéri díjának megállapítását, úgy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatában ezt kifejezetten jeleznie kell, és a feltételek fennállását alátámasztó iratokat is csatolni kell a nyilatkozatához. 32. § (1) Ha a jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtására a megyei hivatal által engedélyezett időtartamot (óra számot) felhasználta, de a jogi szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel közös álláspontja szerint további közreműködése szükséges a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezéséhez, az addig nyújtott jogi szolgáltatás teljesítésének igazolása mellett az újabb időtartam engedélyezése iránti közös kérelmet kell előterjeszteni a megyei hivatalhoz. (2) A közös kérelem előterjesztéséhez a rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványt nem kell kitölteni. A jogi segítőnek a kérelemben részletesen nyilatkoznia kell az engedélyezett időtartam alatt tett intézkedéseiről, azok időigényességéről és javaslatot kell tennie arra, hogy milyen további intézkedések szükségesek a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezéséhez és e célból milyen időtartamú jogi szolgáltatás engedélyezése szükséges. (3) A közös kérelmet a támogatás engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni azzal az eltéréssel, hogy a támogatás engedélyezése esetén csak a korábban engedélyezett jogi szolgáltatás nyújtásának befejezéséhez szükséges további engedélyezett óraszámot és a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét kell meghatározni. A határozatban a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítőt is meg kell jelölni. (4) A jogi segítő a jogi szolgáltatás befejezését követően a 30. § rendelkezései szerint igazolja a (3) bekezdés szerint engedélyezett jogi szolgáltatás teljesítését. (5) E § szerint kell eljárni akkor is, ha a jogi segítő az engedélyezett határidő lejárta után — az (1) bekezdésben foglalt okból — a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást (a határidő lejárta után folytatja a jogi szolgáltatás nyújtását). A teljesítés igazolásában ebben az esetben a jogi szolgáltatás nyújtására fordított összes órát kell feltüntetni. Intézkedés a jogi segítői díj megfizetése és a díj visszatérítésére irányuló követelés előírása iránt 33. § (1) Ha az ügyfél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viselje [Jstv. 2. § (1) bek.], a megyei hivatal a felszámított jogi segítői díj helyességének ellenőrzését követően intézkedik a jogi segítői díj kifizetése iránt. (2) A megyei hivatal az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést követően megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a) a jogi segítői díjról külön jogszabály szerint kiállított számlát, b) a támogatást engedélyező, jogerős határozat másolatát. 34. § (1) Ha az ügyfél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezze [Jstv. 2. § (2) bek.] a 33. §-ban foglalt intézkedéssel egyidejűleg értesíti őt a megyei hivatal arról, hogy milyen összegű díjat kell megfizetnie és hogy a támogatást engedélyező határozatban foglalt teljesítési határidő kezdetét veszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 33. § (2) bekezdésében foglalt okiratok mellett az ügyfélnek szóló értesítés másolatát is meg kell küldeni a minisztériumnak. 35. § (1) A jogi segítői díj megfizetése és a díj visszatérítésére irányuló követelés előírása érdekében a megyei hivatal havonta egy alkalommal, a hónap 10. napjáig küldi meg a 33. és 34. § (2) bekezdésében foglalt iratokat a minisztériumnak. Az egyes ügyekben keletkezett iratokat összesítővel kell megküldeni, amely a következő adatokat tartalmazza: a) a díjra jogosult jogi segítő neve, b) a számla sorszáma, c) a megküldött határozat száma, és d) a kifizetendő összeg. (2) Ha az ügyfél a jogi segítő díjának visszatérítésére köteles, az összesítő a fentieken túlmenően tartalmazza a) a visszatérítésre kötelező határozat vagy a 34. § (1) bekezdése szerinti értesítés számát, b) a visszatérítésre köteles ügyfél nevét, c) a visszatérítendő összeget, és d) a teljesítési határidőt. 36. § (1) A visszatérítésre kötelezést követően külön határozattal engedélyezett halasztásról és részletfizetési kedvezményről a 35. § (2) bekezdésében foglalt adatok és az eredeti visszatérítést elrendelő határozat számának megjelölésével kell értesítést küldeni a minisztériumnak. (2) A 34. és 35. § megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha utóbb keletkezik az ügyfél visszatérítési kötelezettsége [Jstv. 27. § (2) bek.]. Eljárás a támogatás visszatérítése esetén 37. § (1) A visszatérítési kötelezettséget készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni. (2) A megyei hivatal a visszatérítésre kötelező határozat vagy a visszatérítési kötelezettség teljesítéséről szóló értesítés kézbesítésével együtt megküldi az ügyfélnek a teljesítésre szolgáló, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kitöltött készpénz-átutalási megbízást. (3) A készpénz-átutalási megbízáson a megyei hivatal feltünteti a visszatérítendő összeget (részlet összegét), a teljesítési határidőt és a visszatérítési kötelezettségről szóló határozat vagy értesítés sorszámát. (4) A (2) és (3) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a megyei hivatal a visszatérítésre kötelezést követően halasztást vagy részletfizetést engedélyez az ügyfélnek. 38. § (1) A befizetett összeget a minisztérium a Peren kívüli jogi szolgáltatások célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára írja jóvá. (2) Az e rendelet szerinti beazonosíthatatlan befizetést a minisztérium a befizetés beazonosításáig, de legfeljebb 5 évig függő tételként kezeli, majd jóváírja a célelőirányzat javára. A célelőirányzat javára történt ki- és befizetések visszaigazolása 39. § A jogi segítői díjról kiállított számlák kiegyenlítéséről a minisztérium az átutalást követő hónap 10. napjáig értesítést küld a megyei hivatal részére a 35. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megjelölésével. 40. § (1) A minisztérium az ügyfél visszatérítési kötelezettségének teljesítéséről a teljesítés időpontját követő hónap 10. napjáig a 35. § (2) bekezdése szerinti adatok megjelölésével összesítést küld a visszatérítést elrendelő megyei hivatalnak. Ha a visszatérítési kötelezettséget az ügyfél csak részben teljesítette, az értesítésben meg kell jelölni a befizetett összeget is. (2) Ha a visszatérítési kötelezettséget nem teljesítik, ennek tényéről a minisztérium a teljesítési határidő szerinti naptári negyedévet követő hónap 30. napjáig — a 35. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével — küld összesítést a megyei hivatalnak. 41. § A megyei hivatal a 40. § (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követően a támogatás behajtása érdekében megkeresi az illetékes adóhatóságot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-ában foglaltak szerint. Záró rendelkezések 42. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésében foglalt kivétellel — 2004. április 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet 42. §-a a hatályát veszti. (2) E rendelet 43. és 44. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba. 43. § (1) Az igazságügyi dolgozók igazolványáról szóló 6/1991. (IV. 19.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,1. § Az Igazságügyi Minisztérium a Minisztérium, valamint az igazságügyi szakértői intézmények dolgozói részére a rendelet 1. számú melléklete szerinti, az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák részére a rendelet 2. számú melléklete szerinti ,,Igazságügyi dolgozó igazolványá’’-t, az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat dolgozói részére a rendelet 3. számú melléklete szerinti ,,Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat dolgozója igazolványá’’-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki.’’ (2) Az R. a) 3. §-ában és 4. §-ának (3) bekezdésében az ,,Igazság ügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat’’ szövegrész helyébe az ,,Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat’’ szövegrész, b) 3. §-ában a ,,Munkaügyi Osztályának’’ szövegrész helyébe a ,,Közszolgálati és Oktatási Főosztályának’’ szövegrész, c) 4. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében a ,,Munkaügyi Osztálya’’ szövegrész helyébe a ,,Közszolgálati és Oktatási Főosztálya’’ szövegrész lép. (3) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) Ez a rendelet nem érinti az R. alapján a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolványok érvényességét. 44. § (1) Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreiről, valamint a vagyonnyilatkozat átadásáról, kezelésről és az abban foglalt adatok védelméről szóló 20/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Rv.) 1. §-ában az ,,Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalánál’’ szövegrész helyébe az ,,Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalánál’’ szövegrész lép. (2) Az Rv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A—22/B. §-aiban és a 6. számú mellékletében meghatározott adattartalommal vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a) a Hivatal vezetői (főigazgató, főigazgató-helyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, osztályvezető, osztályvezető-helyettes, csoportvezető, titkárságvezető, pártfogói szállás vezetője, pártfogói foglalkoztató vezetője), b) pártfogó felügyelői, c) jogi segítségnyújtási ügyintézői, d) belső ellenőri munkaköröket betöltők, illetve akikkel e munkaköröket kívánják betölteni.’’ Dr. Bárándy Péter s. k., igazságügy-miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.