110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete a lófélék egyedeinek azonosításáról.

110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete a lófélék egyedeinek azonosításáról. A Kormány az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76.  § (1)  bekezdés h)  pontjában, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 15. § (6) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a  Magyarország területén született vagy a  Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október  12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet szerint Magyarország területén szabad forgalomba bocsátott lófélék azonosítására, a Magyarország területére behozott lófélék bejelentésére, az azonosító okmány használatára, valamint a lófélék tenyésztési és tartási adatainak nyilvántartására terjed ki. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. állattartó: az 504/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állattartó; 2. alternatív jelölés: az 504/2008/EK bizottsági rendelet 12. cikkében meghatározott, a transzponderrel történő megjelöléstől eltérő jelölés forró vassal, fagyasztással, tetoválással vagy egyéb, a tenyésztési programokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által jóváhagyott és honlapján közzétett módon; 3. azonosítás: a  lófélék 504/2008/EK bizottsági rendelet szerinti egyedi, tartós megjelölését, valamint ezen egyedek azonosító adatainak adatbázisban történő rögzítését, továbbá a lóútlevél kiállítását magába foglaló tevékenységek együttese; 4. azonosító szám: e rendelet hatálybalépését megelőzően az egyed azonosítására és nyilvántartására szolgáló, a  lóféle nemével, születési dátumával, valamint jelölésével kapcsolatos információkat kódolva tartalmazó, tizenöt jegyű, az életszámtól eltérő betű és számkombináció; 5. csikójelölési jegyzőkönyv: a  lóféle egyedi jelölésekor a  kibocsátó szerv által kitöltendő dokumentum, amely a lóútlevél kiváltásának feltétele; 6. életszám: az  504/2008/EK bizottsági rendelet 2.  cikk (2)  bekezdés d)  pontja szerinti, a  lovat egész életében azonosító, a kibocsátó szerv által kiadott alfanumerikus egyedi azonosító kód; 7. kancafedeztetési állomás: a NÉBIH által nyilvántartott telephely, amelyen saját tulajdonú, illetve idegen kancákat fedeztetési engedéllyel rendelkező fedezőménnel fedeztetnek, illetve ahol termékenyítésre szaporítóanyagot előkészítenek, felhasználnak; 8. kancafedeztetési jegyzőkönyv: a  kancafedeztetési és mesterséges termékenyítő állomásokra a  kibocsátó szerv által kiadott, egyedi sorszámmal ellátott nyomtatvány, amely a kancafedeztetések és termékenyítések nyilvántartását szolgálja; 9. kibocsátó szerv: a lóútlevél kiadására jogosult szervezet; 10. kibocsátó szerv adatbázisa: az 504/2008/EK bizottsági rendelet 21. cikke, valamint e rendeletben meghatározott és törzskönyvezési adatokat is tartalmazó, a  kibocsátó szerv által létrehozott és működtetett elektronikus adatbázis; 11. kibocsátó szerv megbízottja: az  e  rendelet 5.  § (2)  bekezdése szerinti, a  lófélék azonosításával kapcsolatos technikai feladatok megvalósításával a kibocsátó szerv által megbízott szervezet; 12. központi adatbázis: az 504/2008/EK bizottsági rendelet 21. cikke, valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 16. § a) pontja által előírt adatokat tartalmazó, a NÉBIH által működtetett országos adatbázis, amely a törzskönyvezés és a támogatás-kifizetés ellenőrzéséhez szükséges, az állattenyésztési és a támogatási jogszabályok alapján kezelt adatokat is tartalmazza; 13. lótulajdonos nyilvántartó betétlap: a  lóútlevél kiadásakor, illetve minden bejelentett tulajdonosváltozáskor a  lótulajdonos részére a  központi adatbázis alapján a  kibocsátó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, amely a  lóútlevélben szereplő tulajdonosbejegyzéssel együtt igazolja a  tulajdonjogot, és amellyel a tulajdonosváltozás bejelenthető; 14. lótartási hely bejelentő lap: a  lóféle tartási helyének központi adatbázisba történő bejelentésére szolgáló nyomtatvány, amelyen az állattartó bejelenti az egyedileg megjelölt lóféle Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott tartási helyét, valamint annak változását, feltüntetve a lóféle egyedi jelölésére vonatkozó adatokat; 15. lóútlevél: az  504/2008/EK bizottsági rendelet I.  mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó hatósági bizonyítvány; 16. lóútlevél-igénylő lap: az állattartó által a lóféle egyedi jelölésével egyidejűleg kitöltendő dokumentum, amellyel a lóféle azonosító okmányának kiadását kérelmezi a kibocsátó szervtől; 17. nem törzskönyvezett lóféle: minden olyan, a  lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/156/EK tanácsi irányelv (a  továbbiakban: 2009/156/EK tanácsi irányelv) 2.  cikk e)  pontja szerinti lóféle, amely államilag elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében nem szerepel; 18. törzskönyvezett lóféle: az  állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3.  § 26.  pontja szerinti, valamely elismert tenyésztő szervezet által vezetett törzskönyvben szereplő, a  tenyésztő szervezet által a  tenyésztési programjába befogadott lóféle; 19. transzponder: olyan elektronikus azonosító eszköz, amely megfelel az 504/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti követelményeknek. (2) E rendelet alkalmazásában az 504/2008/EK bizottsági rendelet fogalom-meghatározásait is alkalmazni kell. 2. A lófélék egyedi jelölésének engedélyezett módszerei 3. § (1) A  nem törzskönyvezett lóféléket transzponderrel meg kell jelölni. Ezen lófélék esetében az  alternatív jelölés a transzponderrel történő jelölés mellett kiegészítő jelleggel végezhető. (2) A  törzskönyvezett lófélék esetében az  alternatív jelölés egyedüli jelölési módszerként alkalmazható, a  NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési program alapján. Az alternatív jelölés mellett a transzponderrel történő megjelölés kiegészítő jelleggel végezhető. Amennyiben a törzskönyvezett lóféléket alternatív módon nem jelölik meg, a transzponderrel történő megjelölés kötelező. 3. A lófélék azonosításának megkezdésére vonatkozó szabályok, az egyedi jelölés 4. § (1) Azonosítatlan lóféle egyede forgalomba nem hozható. Az  504/2008/EK bizottsági rendelet 5.  cikk (6)  bekezdése alapján az állat tulajdonosának, vagy a tulajdonos megbízásából az állattartónak a lóféle egyedi azonosítását saját költségén el kell végeztetnie a lóféle hat hónapos koráig vagy születése évének december 31. napjáig, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. (2) Az (1) bekezdésben foglalt időponttól függetlenül a jelöletlen lóféle azonosítását el kell végezni, ha a születési tartási helyét az anyjától elválasztva hagyja el. (3) Az állattartó kérésére a) a  transzponder beültetését a  kibocsátó szerv megbízásából a  Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény szerinti szolgáltató-állatorvos (a továbbiakban: állatorvos) vagy a törvény szerinti állatorvosi asszisztens, b) a lófélék alternatív jelölését a kibocsátó szerv végzi. (4) A  transzponderes, illetve az  alternatív jelöléssel egyidejűleg a  transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens, illetve a  kibocsátó szerv kitölti a  nyilvántartásba vételhez, valamint a  lóútlevél kiadásához szükséges adatokat tartalmazó csikójelölési jegyzőkönyvet, valamint kitölteti az  állattartóval a  lóútlevél-igénylő lapot. Az  állattartó átadja a  transzponder beültetését végző állatorvosnak vagy állatorvosi asszisztensnek, illetve a  kibocsátó szervnek a  tulajdonosnak a  tulajdonjogára vonatkozó nyilatkozatát (a továbbiakban: tulajdonosi nyilatkozat). A transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens továbbítja a kibocsátó szervnek a csikójelölési jegyzőkönyvet, a lóútlevél-igénylő lapot, valamint a tulajdonosi nyilatkozatot. (5) A  lóútlevéllel már rendelkező lóféle másodlagos, transzponderes vagy alternatív jelölése esetén a  transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens, illetve a  kibocsátó szerv csikójelölési jegyzőkönyvet tölt ki. A transzponder beültetését végző állatorvos vagy állatorvosi asszisztens a csikójelölési jegyzőkönyvet megküldi a kibocsátó szervnek a kibocsátó szerv adatbázisába és a központi adatbázisba történő rögzítés céljából. A kibocsátó szerv az alternatív jelölés, illetve a beültetett transzponder adatait bejegyzi a lóútlevélbe. (6) Az 504/2008/EK bizottsági rendelet 7. cikke szerinti eltérést az azonosításra vonatkozó előírásoktól minden szabadon vagy félszabad körülmények között élő lófélére alkalmazni kell. Ezen egyedeket csak akkor kell azonosítani az e §-ban meghatározott módon, ha elszállítják vagy állattartó telepen háziállatként tartják tovább őket. 5. § (1) A kibocsátó szerv a) törzskönyvezett lófélék esetében a törzskönyvet (méneskönyvet) vezető elismert tenyésztő szervezet, b) nem törzskönyvezett lófélék esetében a NÉBIH. (2) A kibocsátó szerv a lófélék azonosításával kapcsolatos technikai feladatok megvalósításával más elismert tenyésztő szervezetet, továbbá a NÉBIH-et vagy a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségét is megbízhatja. Ez a megbízás nem érinti a kibocsátó szervnek a lóútlevél kiállítása tekintetében fennálló felelősségét. (3) A lófélék egyedeinek jelölése során felhasználható transzponderek igénylésének módját a törzskönyvezett egyedek esetében az  adott fajta NÉBIH által jóváhagyott tenyésztési programja tartalmazza, a  nem törzskönyvezett lófélék esetében pedig a kibocsátó szerv határozza meg. (4) A lófélék életszámát – törzskönyvezett lófélék esetében a tenyésztési programmal összhangban – a kibocsátó szerv adja meg. (5) A  transzponder által továbbított kód a  kibocsátó szerv által – törzskönyvezett lófélék esetében a  tenyésztési programmal összhangban – meghatározott kód, amely minden esetben az országkóddal kezdődik. (6) A  transzponder felhasználását az  ellenőrzés érdekében a  központi adatbázisban kell nyilvántartani. A  kibocsátó szerv az erre vonatkozó adatokat (a felhasznált transzponderek típusa, darabszáma, az általuk hordozott kód) köteles bejelenteni a NÉBIH-nek. A NÉBIH a honlapján közzéteszi a transzponder-gyártók listáját, valamint a kibocsátó szerv által megrendelhető jelölőeszköz típusokat. 4. A lóútlevél 6. § (1) A  lóféle tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó, a  lóféle jelölésekor kitölti a  lóútlevél-igénylő lapot és megtéríti a) az állatorvosnak vagy az állatorvosi asszisztensnek a transzponder behelyezés ellenértékét, b) a kibocsátó szervnek az adatok felvétele és a  lóútlevél, valamint – amennyiben történt ilyen – az alternatív jelölés ellenértékét. (2) A lóútlevelet a lóféle tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó, a lóféle megjelölésekor igényli a lóútlevél igénylő lapnak a  transzponder beültetését végző állatorvosnak vagy állatorvosi asszisztensnek, illetve a kibocsátó szervnek történő átadásával, a 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. (3) A lóútlevél-igénylő laphoz csatolni kell a tulajdonosi nyilatkozatot, valamint a csikójelölési jegyzőkönyv egy példányát vagy hiteles másolatát, amely tartalmazza legalább a) a lóútlevélnek az 504/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. szakaszának A. és B. részében meghatározott adatait, b) a lóféle faját, c) az állattartó, illetve ha az állattartó személye eltér az állat tulajdonosától, az állat tulajdonosának nevét, címét, d) a lóféle tartási helyének megnevezését és címét, e) a lóféle nemét, színét, f ) a lóféle jelölésére vonatkozó adatokat (bélyegzés a testtáj meghatározásával, illetve transzponder kódja), g) a  lóféle ismertető jegyeinek szöveges leírását testtájankénti bontásban (fej, elülső bal láb, elülső jobb láb, hátulsó bal láb, hátulsó jobb láb, test, egyéb jegy), h) a lóféle ismertető jegyeinek lórajzon (lódiagramon) történő feltüntetését, i) a lóféle életszámát és azonosító számát, j) a lóféle jelölését és azonosítását végző személy vagy személyek aláírását és bélyegzőjét, k) a jegyzőkönyv sorszámát és kitöltési dátumát, l) regisztrált fedeztetés esetén a  fedeztetési jegyzőkönyv sorszámát és a  jelölt lóféle származási adatait (apa törzskönyvi száma és neve, anya azonosító száma és neve), m) a tenyésztési program alapján esetlegesen elrendelt származás-ellenőrzésre vonatkozó adatokat, n) törzskönyvezett lóféle esetében a lóféle fajtáját, o) regisztrált fedeztetésből született lóféle esetén oa) a lóféle pontos születési dátumát, ob) a lóféle tenyésztőjének nevét, címét. (4) Az 504/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti lóútlevél a) I. szakasza A. és B. részébe, II. és III. szakaszába a kibocsátó szerv vagy megbízottja, b) IV. szakaszába az ellenőrzést végző hatóság, a NÉBIH, és a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság), a  kezelő állatorvos, valamint az  ellenőrzés helyéül szolgáló rendezvény rendezéséért felelős szakmai szervezet, c) V. és VI. szakaszába a kezelést végző állatorvos, d) VII. szakaszába a laboratóriumi vizsgálatot megrendelő állatorvos, e) VIII. szakaszába az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, f ) IX. szakaszába a tulajdonos, illetve a tulajdonos megbízásából az állat tartója és az eljáró állatorvos, g) X. szakaszába az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jogosult bejegyzést tenni. 5. Az állattartó, a vágóhíd, az állatorvos, a kancafedeztetési állomás és a kibocsátó szerv kötelezettségei 7. § (1) Amennyiben az  állat tulajdonosa és tartója nem azonos, az  állattartó az  e  rendeletben foglalt kötelezettségek elvégzése tekintetében köteles a tulajdonost tájékoztatni, illetve annak megbízásából eljárni. (2) A lófélék egyedeinek azonosítása keretében az állat tulajdonosa, illetve annak megbízásából az állattartó köteles a) a lóféle elhullása esetén az állat lóútlevelét a kibocsátó szervnek, vágóhídra történt szállítás esetén a lótulajdonos nyilvántartó betétlapot – az elhullás vagy az elszállítás napját követő tíz napon belül – a NÉBIH-nek megküldeni, b) állata lóútlevelének megsemmisülése, elvesztése vagy betelése esetén öt napon belül a kibocsátó szervnél másodlatot vagy helyettesítő azonosító okmányt igényelni, c) megakadályozni a lófélék egyedei azonosító jeleinek eltávolítását, azok megrongálását, továbbá olvashatatlanná tételét, d) saját költségén 30 napon belül pótoltatni az eltávolított vagy olvashatatlanná vált azonosító jeleket, e) nyilvántartást vezetni a  tartási helyen lévő, továbbá az azt elhagyó és oda beérkező lófélékről az azonosító szám vagy életszám, a mozgatás dátuma, valamint az indulási vagy célállomás feltüntetésével, f ) úgy feltüntetni a harmadik országból vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államból behozott vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt állat adatait az állomány nyilvántartásában, hogy a régi és az új azonosító jel közötti kapcsolat bármikor egyértelműen megállapítható legyen, g) a lóféle új tartási helyre érkezését a megérkezést követő tíz napon belül a NÉBIH-nek bejelenteni a lótartási hely bejelentő lapon, a központi adatbázisban való rögzítés céljából, h) a kancafedeztetési jegyzőkönyvet megőrizni és a lóféle azonosításakor bemutatni, i) gondoskodni az 504/2008/EK bizottsági rendelet 13. cikkében foglaltak betartásáról, j) tulajdonosváltás esetén tíz napon belül a  lótulajdonos nyilvántartó betétlapot az adott lóútlevél kiadásáért felelős kibocsátó szervnek megküldeni, k) a  lóútlevelet az  állat tartási helyén tartani, és a  kezelő állatorvos rendelkezésére bocsátani az  elvégzett kezelések bejegyzése érdekében. (3) A kibocsátó szerv tulajdonosváltás esetén köteles a lóútlevélbe is bejegyezni az adatváltozást. A 12. § (3) bekezdés h)  pontja szerinti adatokat a  kibocsátó szerv az  adatrögzítéssel egyidejűleg továbbítja a  központi adatbázisba. A  kibocsátó szerv az  adatbázisokba történő adatrögzítést követően köteles az  adatváltozás bejelentését szolgáló lótulajdonos nyilvántartó betétlapot a NÉBIH-nek megküldeni. 8. § (1) A  vágóhíd ellenőrzi a  lóféléket kísérő dokumentumokat, és nyilvántartást vezet a  vágóhídon levágott lófélék egyedeiről, amely tartalmazza azok életszámát, illetve életszámot még nem tartalmazó lóútlevelek esetében a lóútlevél számát és az állat levágásának időpontját. (2) A vágóhíd másolatban megküldi a kibocsátó szerv részére a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig a) az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait, b) a levágott egyedek lóútleveleit érvénytelenítésre a vágóhíd azonosító kódjának megjelölésével. (3) A vágóhíd biztosítja, hogy a  lóútlevéllel nem rendelkező lófélék egyedei rendes vágásra ne kerülhessenek. Ebben az esetben a vágóhíd az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által kiadott engedély birtokában végzi el a nem rendes vágást. (4) A vágóhíd biztosítja a transzponderrel megjelölt állatok azonosításának ellenőrzéséhez szükséges eszközöket, illetve gondoskodik az így jelölt állatok levágását követően a transzponderek dokumentált megsemmisítéséről. A vágóhíd két évig köteles megőrizni a transzponder által hordozott kódra, a lóféle életszámára, a levágás dátumára, valamint a megsemmisítés módjára vonatkozó adatokat. 9. § A lófélék egyedeinek azonosítása keretében a kezelő állatorvos a) a  kezelést megelőzően azonosítja a  lóféle egyedét és ellenőrzi a  lóféle státuszát az  504/2008/EK bizottsági rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerinti szempontok alapján, b) bejegyzi az  állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, a  lófélék kezelése szempontjából fontos anyagokat tartalmazó jegyzék összeállításáról szóló, 2006. december 13-i 1950/2006/EK bizottsági rendelet szerinti kezeléseket a lóútlevélnek az 504/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti IX. szakaszának III. részébe, c) megállapítja a  lóféle emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát az 504/2008/EK bizottsági rendelet 20. cikk (2)  bekezdésével összhangban, és azt a  lóútlevélnek az  504/2008/EK bizottsági rendelet I.  melléklete szerinti IX.  szakaszába bejegyzi, amennyiben a  lófélét a  farmakológiai hatóanyagokról és az  állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban élelmiszertermelő állatnak nem adható hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítménnyel kezeli, d) értesíti az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, illetve bejelenti a  lóútlevélbe bejegyzett tartási hely esetleges változását a központi adatbázisba, amennyiben a  lóféle állatorvosi ellátása vagy a más jogszabály által előírt kötelező vizsgálatok elvégzése során jelöletlen egyedet észlel. 10. § A lófélék egyedeinek azonosítása keretében a kancafedeztetési állomás a) minden fedeztetéskor kitölti a kancafedeztetési jegyzőkönyvet, b) ellátja az állattartót a fedeztetési jegyzőkönyv egy példányával, c) megküldi a kancafedeztetési jegyzőkönyveket a kibocsátó szerv részére. 11. § (1) A kibocsátó szerv a) elvégzi, illetve elvégezteti – az állat tulajdonosa, vagy a tulajdonos megbízásából az állattartó kérelmére és költségére – a lófélék azonosítását, b) kiadja az életszámot és nyilvántartásba veszi az egyedeket, c) a csikójelölési jegyzőkönyv egy példányát átadja az állattartónak, d) ellátja a kancafedeztetési állomást kancafedeztetési jegyzőkönyvvel. (2) A  lóútlevelet a kibocsátó szerv a kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül állítja ki, a  lótulajdonos nyilvántartó betétlappal és a lótartási hely igazoló lappal együtt. (3) Szükség esetén a kibocsátó szerv kiállítja a másodlatot, illetve a helyettesítő azonosító okmányt, valamint érvényteleníti a hozzá visszajuttatott lóútleveleket. (4) A tenyésztési programban előírt származás-ellenőrzés elvégzésére vonatkozó információt a kibocsátó szerv vezeti be a lóútlevélbe, az állat tulajdonosa, vagy annak megbízásából az állattartó kérelmére. 6. A kibocsátó szerv adatbázisa és a központi adatbázis 12. § (1) A kibocsátó szerv köteles az általa nyilvántartott lófélék egyedeiről adatbázist létrehozni és működtetni. (2) A kibocsátó szerv fogadja és rögzíti az adatbázisában a) a vágóhídról beérkezett jelentéseket, b) a vágásra került vagy elhullott lófélék lóútlevelét, c) a külföldre történő értékesítésről beérkezett jelentéseket. (3) A kibocsátó szerv az 504/2008/EK bizottsági rendelet 21. cikk (3) bekezdése alapján az adatrögzítésekkel egyidejűleg továbbítja a központi adatbázisba legalább a következő adatokat: a) életszám, b) faj, c) nem, d) szín, jegyleírás, e) születési dátum, f ) a  transzponder által hordozott kód utolsó 15 számjegye, vagy az  504/2008/EK bizottsági rendelet 2.  cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti szabványnak nem megfelelő azonosító készülékkel továbbított kód, valamint – ha van ilyen – az alternatív jelölésre vonatkozó információ (a jelölés módja, helye és az általa továbbított információk), g) az állat elhullásának bejelentett időpontja, h) az állattartó, és ha az állattartó személye eltér az állat tulajdonosától, az állat tulajdonosának neve, címe, i) a lóféle tartási helyének pontos megnevezése és címe, j) a fedeztetési jegyzőkönyv sorszáma és a jelölt lóféle származási adatai (apa törzskönyvi száma, neve, korábbi azonosítója, életszáma, anya korábbi azonosító száma, életszáma és neve), k) törzskönyvezett lóféle esetében a származás-ellenőrzés elrendelésének, illetve elvégzésének ténye, l) törzskönyvezett lóféle esetében a lóféle fajtája, m) a lóféle pontos születési dátuma, valamint tenyésztőjének neve és címe. (4) A Magyarország területére behozott lóféle esetében alkalmazni kell e rendeletnek a tartási hely és a tulajdonosváltozás bejelentésére vonatkozó előírásait, és az ilyen lófélét haladéktalanul be kell jelenteni. Az állat tulajdonosa vagy annak megbízásából az állattartó köteles a) a  Magyarország területére az  Európai Unió valamely tagállamából behozott lóféle esetében – az  adatok központi adatbázisban történő rögzítése céljából – a lóféle útlevelét, b) a  harmadik országból behozott lóféle esetében – a  központi adatbázisba való felvétel és szükség szerint a lóútlevél kiállításának érdekében – a lóféle (3) bekezdése szerinti adatait bejelenteni a NÉBIH-nek. A központi adatbázisban a 2009/156/EK tanácsi irányelv 2. cikk i) pontja szerinti ideiglenes behozatal tényét is rögzíteni kell. 13. § (1) A  központi adatbázis legalább a  12.  § (3)  bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A  központi adatbázist a  NÉBIH működteti, és ellenőrzi a kibocsátó szervek által vezetett adatbázis és a központi adatbázis adatainak egyezőségét. (2) A NÉBIH a központi adatbázis adataihoz hozzáférést biztosít a) a kibocsátó szervek vagy megbízottaik, b) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, c) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára, az adott szervezetet érintő adatok tekintetében. (3) A NÉBIH honlapján közzéteszi a) a kancafedeztetési jegyzőkönyv, a csikójelölési jegyzőkönyv, a lóútlevél-igénylő lap, a lótartási hely bejelentő lap, a lótulajdonos nyilvántartó betétlap formanyomtatványának mintáit, b) az 504/2008/EK bizottsági rendelet 22. és 23. cikkének megfelelően a lóútlevelet kibocsátó szerv nevét, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, adatbázisának hat számjegyű UELN-kompatibilis azonosító kódját, valamint a központi adatbázis nevét, címét és hatjegyű UELN-kompatibilis azonosító kódját, c) a 2. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti alternatív jelölési módokat, d) az 504/2008/EK bizottsági rendelet 23. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolattartó nevét és elérhetőségét, e) az 5. § (6) bekezdése szerinti adatokat. (4) A kibocsátó szerv a lóútlevelet a központi adatbázis adatai alapján állítja ki. A kibocsátó szerv az állattartó, illetve ha az állattartó személye eltér az állat tulajdonosától, a tulajdonos adatait a központi adatbázisban nyilvántartott adatok alapján igazolja. (5) Az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság rögzíti a  központi adatbázisban az  élelmiszerláncbiztonsággal, járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos adatokat. (6) A  kibocsátó szervek, valamint a  NÉBIH biztosítják, hogy a  kibocsátó szervek adatbázisa és a  központi adatbázis lehetővé tegye a  lófélék eredete, tartási helye, állattartója, tulajdonosa, illetve az  ezen adatokban bekövetkezett változás nyomonkövetését. 7. Hatósági ellenőrzések, szankciók 14. § (1) A NÉBIH ellenőrzi a lófélék azonosításával kapcsolatos adatok helyességét, egyezőségét a törzskönyvi adatokkal, és az adatbázisok működtetését a kibocsátó szerveknél és megbízottaiknál. (2) Az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi a  szállítás során a  lófélék egyedeinek azonosságát, lóútlevelének meglétét, indokolt esetben megtiltja vagy a  feltételek teljesítéséig felfüggeszti a szállítóeszközön történő elhelyezést, és elrendeli az egyed forgalmi korlátozás alá helyezését. (3) A NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi a kibocsátó szerv, a vágóhíd és az állattartók 504/2008/EK bizottsági rendeletben és e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek betartását. (4) Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a NÉBIH vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jelöletlen vagy lóútlevéllel nem rendelkező lófélét észlel, az  egyedet forgalmi korlátozás alá helyezi és elrendeli a lóféle megjelölését, az állattartót pedig az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény vagy az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján bírsággal sújtja. (5) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság szükség szerinti mennyiségben transzponder-leolvasó készüléket köteles készleten tartani. 8. Átmeneti és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba. (2) A 2009. július 1. után, de e rendelet hatálybalépését megelőzően született, egyedileg megjelölt lófélék akkor hozhatók forgalomba, ha a lóféle azonosítása e rendeletben foglaltakkal összhangban megtörtént. (3) A 2009. július 1. előtt született egyedeket csak akkor kell e rendelet szerint azonosítani, amennyiben azok azonosítása az  egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet [a továbbiakban: 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet] szerint nem történt meg. (4) A  kibocsátó szervek adatbázisának és annak a  központi adatbázissal történő adatkapcsolatának a  kialakításáig a lóútlevelek kiadását a NÉBIH végzi. (5) Ez  a  rendelet a  90/426/EGK és a  90/427/EGK tanácsi irányelvnek a  lófélék azonosítási módszereinek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. június 6-i 504/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (6) Hatályát veszti a) a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet, valamint b) a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet ba) 1. § (4) bekezdés e) pontja, bb) 1. § (5) bekezdésében az „– a (4) bekezdés e) pontjában leírt Lóútlevél kivételével –” szövegrész, bc) 2. §-ában az „– az 1. § (4) bekezdés e) pontjában leírt Lóútlevéllel ellátott ló kivételével –” szövegrész, bd) 2. § a) és c) pontja, be) 3. §-ában az „– az 1. § (4) bekezdés e) pontjában leírt Lóútlevéllel ellátott ló kivételével –” szövegrész, bf ) 7. § (2) bekezdése, bg) 14. § (1) bekezdésében a „ló esetében hat hónapos korban tartós megjelölés” szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök