← Magyarország

43/2007. (HK 13.) HM SZEF intézkedése a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos személyügyi szakfeladatokról.

Röviden

Ez az intézkedés a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos személyügyi feladatokat szabályozza. Célja, hogy iránymutatást adjon a személyügyi eljárásokhoz és a foglalkoztatottak helyzetének rendezéséhez az átalakítás során.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
43/2007. (HK 13.) HM SZEF intézkedése a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos személyügyi szakfeladatokról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 110. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatokra, az Állami Egészségügyi Központ (honvéd, rendészeti és vasút egészségügyi központ) (a továbbiakban: Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek átalakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 129/2006. (HK 24.) és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 49/2007. (HK 11.) HM utasításban meghatározottakra, továbbá a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 60/2007. (HK 11.) HM HVKF parancsa szerint a Magyar Honvédség egészségügyi intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos személyügyi szakfeladatokról az alábbi intézkedést adom ki: Általános rendelkezések 1. Az intézkedés hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a rájuk vonatkozó mértékben a HM szervezetekre, az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központra, az MH Verőcei Betegotthonra, az MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézetre, az MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézetre (a továbbiakban együttesen: az átalakításban érintett egészségügyi szervezetek) terjed ki. 2. A szervezési időszak 2007. július 1-től, 2007. december 31-ig tart. A személyügyi szakfeladatok végrehajtásának időrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A személyügyi munkával kapcsolatos általános rendelkezések 3. Az átalakításban érintett szervezeteknél a személyügyi eljárások megkezdése előtt a személyügyi szerv a) mérje fel az érintett hivatásos és szerződéses állomány, közalkalmazottak további munkavállalásával kapcsolatos szándékát, az újonnan megalakuló szervezetek (szervezeti egységek) vezetői a személyi beszélgetéseket megelőzően ismerjék meg az érintett állomány ezen szándékát, b) tisztázza, hogy az utasítás, az állománytábla vagy a munkaköri jegyzék alapján milyen személyügyi intézkedést igénylő változások következtek be a szervezetnél, c) amennyiben a katonai szervezet nem kerül megszüntetésre, csupán állománytáblája, munkaköri jegyzéke módosul, a helyesbítő íveknek megfelelően személyi beszélgetést csak azokkal kell lefolytatni, akiknek a beosztását a haderőátalakítás konkrétan érinti. A megszüntetésre kerülő katonai szervezet parancsnoka, köteles a beosztások, munkakörök megszűnése miatt a személyi beszélgetéseket lefolytatni, a jogutód katonai szervezet parancsnoka jogosult az új szervezetnél beosztást, munkakört felajánlani. d) végrehajtja a szervezetnél beosztást be nem töltő, de személyügyi és pénzügyi ellátásra utaltakkal kapcsolatban meghatározott feladatokat, e) felméri az illetményelőleget, lakásépítési kölcsönt, családalapítási előleget felvettek, valamint az állami kezességvállalásban részesültek számát és a törlesztések helyzetét, f) a személyi beszélgetések végrehajtására „Beszélgetési terv”-et készít. A távollévők közül, az országon belülre vezényelteket – ha szükséges – a személyi beszélgetés lefolytatására visszarendeli, a külföldre vezényeltekkel kapcsolatban a személyüket érintő elgondoláshoz, döntéshez (a külföldi kapcsolattartásra felhatalmazott szervek útján) megkéri az írásos véleményüket, nyilatkozatukat. 4. A megszűnő szervezetek állományilletékes jogkörrel rendelkező parancsnokai, vezetői a személyügyi eljárások befejezéséig gyakorolják a megszűnéssel, felszámolással kapcsolatos hatásköröket, jogköröket. 5. A személyi beszélgetésekről a tartalmi és alaki követelményeknek megfelelő részletes jegyzőkönyv készül a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet (továbbiakban: R.) 118. §-a, a személyügyi okmányok és nyilvántartási iratok kezelésének rendjéről szóló 145/2002. (HK 1/2003.) HM HVK SZÜCSF intézkedés 6. pontjában és az 1. számú mellékletében foglaltakra. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) A készítésének helyét és idejét, b) a foglalkoztatott nevét, c) ha a személyi beszélgetést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója folytatja le, a felhatalmazó személyét, d) érdekképviseleti szerv, vagy jogi képviselő igénybe vételének lehetőségéről történő tájékoztatás, az arra adott válasz, e) a vizsgált személy számára felajánlott megoldási lehetőségeket (kinevezés, áthelyezés, más közszolgálati jogviszonyba áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés vagy nyugállományba helyezés, beosztás felajánlása esetén: a beosztás megnevezését és a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot, a besorolási kategóriát, végzettségi követelményt), f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) alapján a foglalkoztatottra vonatkozó kötelezettségeket (pl. vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség, előmenetel), és annak elfogadását vagy elutasítását, illetve a jogorvoslatra vonatkozó kioktatást, g) a döntésre vonatkozó jogorvoslatra irányuló tájékoztatást, h) minden olyan tényt, lényeges információt, amelynek jegyzőkönyvben való rögzítése a későbbi jog- vagy érdekvita során érdemben felmerülhet. 6. A személyi javaslati lapot az R. 119. § (1) bekezdésének figyelembevételével kell felterjeszteni. 7. A személyi beszélgetés során csak jogszabálynak és hatáskörnek megfelelő tartalmú ajánlat tehető. 8. Az átalakítással, szervezeti korszerűsítéssel összefüggésben a rendelkezési állományba helyezés lehetőségét csak a harmadik körös személyi beszélgetésen lehet felajánlani a tervezett konkrét beosztás megjelölésével, amelybe 1 éven belül az állomány tagja kinevezésre, áthelyezésre kerül. 9. A felmentési idő tartama – az érintett írásos kérelme esetén – 6 hónapnál rövidebb is lehet, ebben az esetben az érintett, valamint a felmentésre jogosult elöljáró külön írásos megállapodást köt. A felmentési idő lerövidítésében való írásbeli megállapodás nem érinti a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetését. 10. Azokról a tisztekről és tiszthelyettesekről, akiknek a szolgálati viszonya az első és második körös személyi beszélgetésen (2007. június 28–2007. július 13.) nem rendeződött (áthelyezésre, beosztásra vár), személyi javaslati lapot kell készíteni és azt a beszélgetési jegyzőkönyvvel együtt a harmadik körös személyi beszélgetések (2007. július 23.) előkészítése érdekében – a személyi anyaggyűjtővel együtt – folyamatosan, de legkésőbb 2007. július 19-ig kell megküldeni a HM SZEF-re. A személyi javaslati lapon pontosan meg kell jeleníteni az érintett utolsó beosztását, az ahhoz rendszeresített rendfokozatot, besorolási kategóriáját, teljesítményértékelése, minősítése pontszámát és az előmeneteli rangsorban elfoglalt helyét, legmagasabb polgári, illetve katonai iskolai végzettségét, nyelvvizsgájának szintjét. Az állomány e csoportja szolgálati viszonyának további rendezése a HM SZEF szervezésében történik. 11. Az átalakításban érintett szervezetek személyügyi szervei folyamatosan rendelkezzenek foglalkoztatotti állománykategóriánként naprakész nyilvántartással a rendszeresített és meglévő létszámokról, illetve a kiáramlás létszámadatairól. 12. A szervezési feladattal összefüggésben beosztás nélkül maradók – kérelmükre – áthelyezhetők a meglévő rendfokozatukhoz képest eggyel alacsonyabb beosztásba. Az alacsonyabb beosztásba helyezett személyek rendfokozatának megfelelő beosztásba helyezését – beleegyezésével két éven belül lehet – legkésőbb öt év elteltével azonban kezdeményezni kell. Ennek érdekében a viselt rendfokozatuknak megfelelő beosztásba helyezésük lehetőségét a személyügyi szervek folyamatosan vizsgálják. 13. Az átalakításban érintett szervezeteknél szolgálatot teljesítő, de az MH rendelkezési állományába tartozó személyek esetében is le kell folytatni a személyügyi igazgatási eljárást. Amennyiben beosztásba helyezésükre a rendelkezési állományban tarthatóságuk végső időpontjáig nem kerülhet sor, úgy vezénylésük és szolgálati viszonyuk megszüntetését kell kezdeményezni a döntésre jogosult elöljárónál. 14. Szerződéses szolgálati viszony meghosszabbításánál, illetve annak kezdeményezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a szervezet, illetve az adott beosztás szervezési feladatokban való érintettségére. 15. A polgári életből szerződéses tiszti, tiszthelyettesi állományba vételt csak speciális szakmai követelménynek való megfelelés, a szolgálati érdek elsődlegessége esetén a szakmai elöljárókkal történt előzetes egyeztetést követően lehet kezdeményezni, figyelemmel 2007. évben alkalmazott állományba vételi eljárások korlátozására kiadott HM HVKF 27/2007. (HK 5.) parancsra is. 16. A személyügyi szervek gondoskodjanak róla, hogy a keletkező személyügyi parancsok és határozatok egy példányát az MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ és a HM Infrastrukturális Ügynökség – a jogerőre emelkedést követően a lehető leghamarabb, de légkésőbb 15 napon belül – megkapja. Minden határozatban, parancsban használják az érintett személy születési idejét, anyja nevét, alkalmazotti azonosítójának, illetve az adott beosztás KGIR azonosító számát. 17. A személyi beszélgetéseket követően a személyügyi szervek vizsgálják meg az állomány átképzési igényeit és azt a 2008–2009. évi beiskolázási terv részeként terjesszék elő a HM SZEF-re. 18. A szervezési feladat alapján lefolytatott személyi beszélgetést követően a személyügyi szerv, illetve a működő Munkába Helyezést Elősegítő Bizottság (a továbbiakban: MEB): folyamatos munkakapcsolatot tartanak egymással. 19. Az átalakításban érintett szervezetek személyügyi szerve és a működő MEB tájékoztatják a személyi állományt az elhelyezkedést segítő lehetőségekről, támogatásokról, és az azokhoz jutás módjáról [a személyi állomány pihentetésével és szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet 7–8. §]. Ezek biztosítása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a területileg illetékes munkaügyi központtal. 20. A szervezési időszak végén az átalakításban érintett szervek vezetői, illetve a működő MEB összefoglaló jelentést készítenek a személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet 7. §-a és 8. §-a alapján, az átszervezésben érintett állomány részére nyújtott szolgáltatásokról, azok hatékonyságáról, és szolgálati úton előterjesztik a HM SZEF-re. A hivatásos és szerződéses állományra vonatkozó rendelkezések 21. Az állomány mozgatásának tervezésekor – az előmenetel általános szabályaira is figyelemmel – a személyügyi vezető vegye a döntés előkészítése során figyelembe a Hjt. átmeneti rendelkezéseit. Ha az állomány tagjának beosztása létszámcsökkentés, vagy szervezeti változás következtében megszűnt, akkor a) a szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint felmentéssel szüntethető meg, b) a Hjt. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint – ha más beosztásba van tervezve – rendelkezési állományba helyezése kezdeményezhető a tervezett beosztás pontos megjelölésével. 22. Rendelkezési állományba helyezés a Hjt. 48. § (1) bekezdés b)–c) és f)–g) pontokban meghatározott esetekben kezdeményezhető. 23. Beosztásba helyezéseknél, illetve az ahhoz kapcsolódó személyi javaslatok kialakításánál szigorúan be kell tartani a szolgálati viszony módosítására vonatkozó törvényi szabályozásokat, az előmenetel rendszabályait. Ha a teljesítményértékelés időpontjáig 6 hónapnál kevesebb idő van hátra és az értékelő, vagy az értékelt személye megváltozik, az értékelést el kell készíteni. 24. A beosztásba helyezési, más közszolgálati jogviszonyba való áthelyezési parancsokat a szervezési időszakon belül hatálybalépésüket megelőzően, a szolgálati viszonyt megszüntető, illetve nyugállományba helyezési parancsokat a felmentés kezdetét megelőzően kézbesíteni kell. 25. Valamennyi 86-al kezdődő MAK kódú beosztásban szolgálók esetében a szolgálati viszony módosításával kapcsolatos javaslatok véleményezését, és az ilyen beosztásokba történő kinevezési, áthelyezési javaslatokkal kapcsolatos egyetértési jogot a HM személyzeti főosztályvezető gyakorolja. 26. Az átalakításban érintett szervezeteknél beosztás nélkül maradt állomány beosztásba helyezése érdekében a HM SZEF Központi Személyzeti és Munkaügyi Osztálya – munkakapcsolatban – folyamatosan egyeztessen a más minisztériumokkal, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervekkel. 27. Az átalakításban érintett szervezetek személyügyi szervei tájékoztassák a személyi állományt az elhelyezkedést segítő pályázati lehetőségekről és támogatásokról [MH Szociálpolitikai Közalapítvány (továbbiakban: Közalapítvány) pályázata, HM mobilitási pályázata, illetve átképzési lehetőségek, családtagok elhelyezkedése stb.]. Ezek biztosítása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a területileg illetékes munkaügyi központtal. 28. A személyügyi eljárások befejezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a személyügyi anyagok és iratok tárolására és továbbításuk rendjéről szóló szabályok betartására. 29. A szolgálati viszony megszűnése esetén a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos dokumentumokat az érintett részére vissza kell adni. A Miniszterelnöki Hivatal Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrzési Iroda nyilvántartásából az érintettet töröltetni kell, az ott tárolt vagyonnyilatkozatok vagyoni részének egyidejű megkérésével. A közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések 30. Amennyiben a szervezési feladatok során csoportos létszámcsökkentésre kerül sor, úgy az erre vonatkozó szabályokat az Mt. 94/A–94/F. §-aiban foglaltak szerint a HM SZEF 75/254/2007. számú iratában foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani. 31. Az átalakításban érintett szervezetek vezetői, az Mt. 94/D. § (2) bekezdése alapján, a területileg illetékes munkaügyi központtal – a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal – kötelesek közölni a létszámcsökkentésben érintett munkavállalók személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét. Ezen felül a létszámcsökkentés tényéről az illetékes munkaügyi központot és az érintett közalkalmazottakat írásban kell tájékoztatni. 32. Az átalakításban érintett szervezetek vezetőinek a szervezeti változásban érintett személyekkel összefüggésben – a Kjt. 16. § (2) bekezdésének c) pontja alapján – a közalkalmazotti tanáccsal véleményeztetni kell a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét. Az intézkedés megtétele előtt, a szervezetnél (munkáltatónál) képviselettel rendelkező szakszervezetet is tájékoztatnia kell. 33. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a Kjt. 30. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában foglaltak megállapíthatók, (ezen szakasz alkalmazásakor, amennyiben a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség a felmentéskor a Kjt. 30. § (1) bekezdésének b) pontjára kell hivatkozni) figyelembe véve az Mt. 90. §-ában, illetve a Kjt. 31. §-ában foglaltak. A közalkalmazott részére a „felmentés” kihirdetésére, vagyis a felmentésről szóló értesítés, mint okmány kézbesítésére leghamarabb az érintettségére vonatkozó írásbeli tájékoztatást követő 30. nap elteltével kerülhet sor. Ez esetben is alkalmazni kell azonban a felmentési tilal makra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a közalkalmazott az írásbeli tájékoztató kézbesítésekor nem áll a Mt. 90. § (1) bekezdés szerinti védelem alatt, a felmentés akkor is kézbesíthető, ha a közalkalmazott az említett védelem hatálya alá kerül. 34. A felmentési idő legkorábbi kezdete 2007. július 30., legkésőbbi kezdete a szervezési időszak utolsó napja lehet. Ennek eldöntése – figyelemmel a szervezet, illetve az érintett érdekeire – vezető hatáskörébe tartozik. A felmentésről szóló értesítésben a felmentés indokának részletesnek, konkrétnak és okszerűnek kell lennie, (nem elégséges csak a törvényi szakaszt feltüntetni) a rendelkező részben a jogorvoslat lehetőségére az érintettek figyelmét fel kell hívni. 35. A más szervezet állományába átcsoportosításra kerülő szervezetek közalkalmazottainak jogviszonyát nem kell megszüntetni, esetükben a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pontját, illetve a 25/A. §-t, valamint a 25/B. §-t, illetőleg a 26. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. Ha a közalkalmazott az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 36. Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a Kjt. 27. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A felmentés közlésére csak az Mt. 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem megszűnését követően van lehetőség. 37. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén, ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt jogviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri – az Mt. 94. §-a alapján – a munkáltató köteles azt a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni. 38. Munkajogi állományban lévő személyek közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, az érintettek írásban történő kiértesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani. 39. Amennyiben a kollektív szerződés a közalkalmazottra nézve kedvezőbben tér el a Kjt.-től, abban az esetben a kollektív szerződésben foglalt eltéréseket figyelembe kell venni. 40. Amennyiben a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3. §-ában felsorolt feltételekkel rendelkezik, fel kell ajánlani számára a programban való részvétel lehetőségét. Ha a közalkalmazott írásban nyilatkozik, hogy nem kíván élni ezen lehetőségekkel abban az esetben kerülhet sor a felmentésére. A nyugellátásra vonatkozó szabályok 41. Ha a közalkalmazott rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint – a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel, részére korengedményes nyugdíjazást lehet a honvédelmi miniszternél kezdeményezni. 42. A közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazásához, a jogszabályban meghatározott feltételekkel és legalább 10 éves honvédségi jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott esetében, a költség átvállalásra vonatkozó egyedi kérelmet a honvédelmi miniszterhez kell szolgálati úton felterjeszteni. 43. Korengedményes nyugdíjazásra csak a költségek átvállalására hozott előzetes miniszteri engedéllyel kerülhet sor. 44. A korengedményes nyugdíjazás költségeinek átvállalásával kapcsolatos javaslat a HM SZEF-re azok esetében terjeszthető elő, akiknek a munkaköre szervezési intézkedés következtében szűnik (szűnt) meg, a honvédségnél ténylegesen eltöltött jogviszonya (ide nem értve a nem HM és HVK szervezetektől áthelyezettek esetében az áthelyezést megelőző jogviszonyban töltött időt) legalább 10 éve fennáll, s a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra, valamint rendelkezik a törvényben meghatározott szolgálati idővel. 45. Ennek a jogintézménynek az alkalmazására sor kerülhet a létszámcsökkentés keretében, azonban a korengedményes nyugdíjazás nem lehet felmentési jogcím (Korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kenyr.). Nem lehet ilyen tartalmú megállapodást kötni azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra, vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugellátására szerzett jogosultságot. 46. A javaslatnak tartalmaznia kell az érintett nevét, születési dátumát, munkakörét, bruttó illetményét, összes munkaviszonyát, korkedvezményes idejét, a Honvédségnél eltöltött összes idejét, a nyugdíj átvállalásának időtartamát, a nyugdíj folyósításának kezdő időpontját (ezen időpontnak legalább 2 hónappal későbbinek kell lennie a javaslat dátumánál). 47. A felterjesztéssel együtt meg kell küldeni az érintett nyugdíjazásra vonatkozó kérelmét, valamint a két példányban kitöltött, de a vezető és az érintett által alá nem írt – a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól beszerezhető – „Megállapodás” és „Adatszolgáltatás” nyomtatványokat. 48. A szolgálati úton beérkezett javaslatok honvédelmi miniszterhez történő felterjesztése a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (a továbbiakban: HM KPÜ) véleményezésével történik, figyelemmel a mindenkori költségvetési fedezetre. 49. A költségek átvállalására hozott előzetes miniszteri engedélyről, illetve a javaslat elutasításáról a HM személyzeti főosztályvezető írásban értesíti az érintettet foglalkoztató szervezet vezetőjét, egyben megküldi a HM KPÜ által aláírt „Megállapodás” és „Adatszolgáltatás” nyomtatványokat is. Miniszteri engedély nélkül korengedményes nyugdíjazásra még előzetes megállapodás sem köthető. 50. A korengedményes nyugdíjazás költségeinek átvállalására hozott miniszteri döntés esetén a katonai szervezet vezetője és az érintett megállapodhat a korengedményes nyugdíjazásban, amelynek további feltétele, hogy a jogviszony csak közös megegyezéssel szüntethető meg. A közös megegyezésről szóló megállapodás aláírásának dátuma nem lehet későbbi keltezésű, mint a korengedményes nyugdíjazás kezdőnapja. 51. Ha a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozóan valamennyi feltétel vonatkozásában a közös megegyezés alapjául szolgáló akarategyezőség nem jön létre, akkor a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, és a járandóságokat ennek megfelelően kell kifizetni. 52. A Péptv. 3. §-a és 5. §-a alapján mérjék fel az érintett közalkalmazotti állomány jogviszonyának jellemzőit. A felmérés során fordítsanak figyelmet az állomány létszámára, valamint a törvényben meghatározott feltételek meglétének ellenőrzésére, különösen a 3. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében foglaltakra. Kiemelten kezeljék a kötelező írásbeli felajánlással kapcsolatos teendőket, különösen a felajánlással kapcsolatos határidők betartását [3. § (3) bekezdése, 7. § (3) bekezdése]. Szolgálati viszony módosítása, tanulmányi költségtérítés 53. Amennyiben a szervezési intézkedés következtében az adott közalkalmazotti beosztás átminősítésre kerül katonával betölthető beosztássá, és ha az azt betöltő közalkalmazott teljes mértékben rendelkezik az új beosztás ellátásához szükséges valamennyi feltétellel, – Hjt. 41 §, rendelet 10. § – beleegyezése esetén nem kell megszüntetni a jogviszonyát, hanem áthelyezésére kell intézkedni a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) 4. pontja, illetőleg a Hjt. 63. §-a alapján. Amennyiben a közalkalmazott nem egyezik bele áthelyezésébe, vagy nem felel meg a katonai szolgálati jogviszony feltételeinek, úgy jogviszonyát a Kjt. alapján felmentéssel – fentebb már említett szabályok szerint – meg kell szüntetni. 54. Amennyiben a szervezési feladatokból következően a katonai szolgálati beosztás kerül átminősítésre közalkalmazotti beosztásra, úgy az érintett beleegyezése esetén a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja a Hjt. 63. §-a alapján áthelyezhető. Amennyiben az állomány tagja nem adja beleegyezését az áthelyezéséhez, úgy szolgálati viszonyát felmentéssel – a Hjt. 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján lehet megszüntetni. 55. Azon személyeket, akik munkáltatói finanszírozású költségtérítéses képzésben vesznek részt, és szolgálati (munka) viszonyuk a haderő-átalakítással összefüggésben, nekik fel nem róható okból szűnik meg, a költségek további térítése szempontjából két csoportra kell osztani. Azon hivatásos és szerződéses katonák esetében, akik a tanulmányi szerződések megkötéséről szóló 2/2004. (HK 2.) HM utasítás hatálya alá tartoznak, a tanulmányi szerződés az utasítás 1. számú melléklet 10. pontja, közalkalmazottak esetében a 2. számú melléklet 10. pontja alapján úgy szűnik meg, hogy a felek mentesülnek a szerződés további teljesítése alól. Azon személyeknél, akik a fenti utasítás hatálybalépése előtt kezdték meg tanulmányaikat, csak abban az esetben van mód a tanulmányok további támogatására (tandíj, vizsgadíj, utazási díj, szállásdíj, tankönyv), amennyiben rendelkeznek érvényes tanulmányi szerződéssel és az ezt előírja. Rekonverzióval összefüggő feladatok 56. Mindazok, akik a Magyar Honvédségből kilépve nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek és elhelyezkedésük akadályba ütközik, a munkaügyi szerveken keresztül jogosulttá válnak az álláskeresőknek járó támogatásokra (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény). 57. Az átalakításban érintett szervezetek személyügyi szervei [a vonatkozó jogszabály A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet 7–8. §] segítsék elő az igénybe vehető támogatási formák megismerését és az azokhoz való hozzájutást. 58. Abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem finanszírozza, vagy csak részben finanszírozza az érintett újbóli elhelyezkedéséhez szükséges képzést, a Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján igénybe veheti a Magyar Honvédség által adható képzési támogatást is. 59. Tekintettel a pályázat benyújtásának határidejére (ez kizárólag a felmentési vagy felmondási idő alatt, illetve a szerződésük lejártával távozók esetében legkésőbb az utolsó munkanapon történhet meg) fel kell hívni az érintett figyelmét arra, hogy időben keresse fel a lakó helye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét és időben tájékozódjon a támogatási formákról, valamint a konkrét átképzési lehetőségekről. 60. A szervezetet a haderő-átalakítással és az előmeneteli renddel összefüggésben elhagyók (abban az esetben is, ha szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek), valamint a szerződésük lejártával távozó szerződéses katonák a Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján képzési támogatásban részesülhetnek. Fontos kitétel a pályázat benyújtásának határideje: kizárólag a felmentési vagy felmondási idő alatt, illetve a szerződésük lejártával távozók esetében legkésőbb az utolsó munkanapon történhet meg. 61. A támogatáshoz való hozzájutás feltételeit, a támogatás mértékét és az igénybevétel módját a Közalapítvány pályázati felhívása tartalmazza. 62. A szervezési feladatokban érintett személyügyi szervek a rekonverziós szolgáltatásokról, a munkaügyi központokon keresztül igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a Közalapítványon keresztül igénybe vehető pályázati lehetőségekről az MH SZEF által kiadásra kerülő „Tájékoztató” segítségével tájékoztassák az érintett állományt. Humán szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések 63. Az átalakításban érintett szervezetek személyügyi szervei és a működő MEB-ek az át- és továbbképzési lehe tőségek hatékony koordinálása céljából az állománnyal történő személyi beszélgetések és az igényfelmérések kapcsán mérjék fel az átképzési igényeket, s arról készítsenek összesített jegyzéket. Az összesítés tartalmazza az átképzésre jelentkezők nevét, rendfokozatát, lakcímét, telefonszámát és a választott képzési formát. Az átképzést igénylők névjegyzékét a fenti szervezetek HM SZEF-re küldjék meg. 64. A szervezési időszakban az MH Humán Tanácsadó Telefonszolgálat fordítson fokozott figyelmet a munkaügyi kérdésekre, a járandóságokra és a munkaerő közvetítésekre irányuló kérdések megválaszolására. 65. A szervezeti és jogszabályi változások figyelembevételével a HM SZEF biztosítja a különböző állománykategóriák részére biztosított tájékoztatók megjelentetését a KGIR-en keresztül. 66. A személyügyi szervek eljárásuk során vegyék figyelembe a HM Esélyegyenlőségi tervében foglaltakat. Záró rendelkezések 67. Az intézkedés az aláírás napján lép hatályba, és 2008. június 30-án hatályát veszti. Palásti Ferenc dandártábornok s. k., személyzeti főosztályvezető

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.