📄 Jogszabály szövege
20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelete a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés
c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet
92. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
(a továbbiakban: Kultv.) 77. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartóra és működtetőre, valamint
a közművelődési megállapodás keretében közművelődési alapszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi
személyre,
b) a közművelődési intézményre és a közösségi színtérre, függetlenül annak szervezeti formájától.
2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkotóműhely: kézműves vagy képzőművészeti alkotótevékenység folytatásához szükséges mobil vagy
rögzített eszközökkel ellátott, természetes fénnyel is megvilágítható, szellőzéssel rendelkező helyiség;
2. feladatellátó: a közművelődési intézmény, a közművelődési intézmény vagy a közösségi színtér Kultv.
77. § (2) bekezdésében meghatározott működtetője, továbbá a közművelődési megállapodás keretében
közművelődési alapszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személy;
3. felsőfokú közművelődési szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett népművelő, közművelődési
előadó, művelődésszervező, művelődési menedzser, művelődési (és felnőttképzési) menedzser, andragógus
(művelődésszervező szakirány), kulturális mediátor, kulturális közösségszervező, ifjúsági közösségszervező,
humánfejlesztő, közösségi művelődés tanár szakképzettség, továbbá ezzel egyenértékű, az Országos
Képzési Jegyzékben meghatározott, felsőfokú végzettségi szintre épülő közművelődési szakember, kulturális
menedzser, közművelődési menedzser szakképesítés is;
4. játszóhely: előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas épület, épületrész vagy színpad;
5. kiállítótér: kulturális javak bemutatására alkalmas, megfelelő mobil vagy rögzített függesztési- és installációs
rendszerrel rendelkező helyiség;
6. középfokú közművelődési szakképzettség: szakképzésben szerzett népművelési szervező, ügyintéző, középfokú
közművelődési szakember szakképesítés;
7. közművelődési szakmai munkakör: a közművelődési alapszolgáltatásokat szervező, azok szakszerű
biztosításában közreműködő, közművelődési szakképzettséghez kötött munkakör;
8. táncterem: táncfoglalkozásokra, próbákra alkalmas olyan helyiség, amelynek padlóburkolata parketta vagy
balettszőnyeg, legalább egy oldalfala mentén rögzített vagy mobil tükörrel felszerelt, és amely rendelkezik
a megfelelő hangtechnikai eszközökkel;
9. többfunkciós helyiség: több közművelődési alapszolgáltatás biztosítására alkalmas, mobil berendezésekkel
rendelkező, természetes fénnyel is megvilágítható, szellőzéssel rendelkező helyiség.
II. FEJEZET
A KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK 3. Általános szabályok
3. § (1) A feladatellátó az általa nyújtott közművelődési alapszolgáltatás megszervezéséhez éves szolgáltatási tervet készít
a tárgyév március 1-jéig.
(2) Az éves szolgáltatási terv tartalmazza
a) a biztosított közművelődési alapszolgáltatások keretében tervezett közösségi programok, tevékenységek és
folyamatok (a továbbiakban együtt: közösségi tevékenység) megnevezését,
b) a közösségi tevékenység céljának rövid leírását,
c) az egyes közösségi tevékenységek közművelődési alapszolgáltatásokba való besorolását azzal, hogy minden
egyes közösségi tevékenység csak egy alapszolgáltatásba sorolható be,
d) a közösségi tevékenység rendszerességét vagy tervezett időpontját és a résztvevők tervezett számát,
valamint
e) a helyi lakosság közösségi tevékenységek megtervezésében, megvalósításában és értékelésében való
részvételének módjait.
(3) Az éves szolgáltatási terv a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei érdeklődésén, igényein és
szükségletein alapul, azt a feladatellátó a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei, valamint – ha az adott
településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával készíti elő.
(4) A feladatellátó a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározza, hogy az adott közművelődési
alapszolgáltatáson belül mely szakmai feladatokat milyen módon és mértékben látja el.
(5) A feladatellátó az éves szolgáltatási tervet a feladatellátás helyén, továbbá a közművelődési intézményben vagy
a közösségi színtérben, illetve a helyben szokásos módon közzéteszi legkésőbb a fenntartói jóváhagyást követő
15 napon belül.
(6) Közművelődési intézmény esetében az éves szolgáltatási terv a közművelődési intézmény éves munkatervének
részét képezi.
4. § A közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínén vagy a közművelődési intézményben és
közösségi színtérben biztosítani kell
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések
megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) az a) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,
c) polcrendszert, amely lehetővé teszi dokumentumok (könyvek, folyóiratok, szórólapok stb.) elhelyezését,
d) legalább 1 db bemutatók, előadások megtartására alkalmas prezentációs eszközt,
e) legalább 1 db audiovizuális anyagok lejátszására alkalmas eszközt,
f ) legalább 1 db számítógépet, illetve korlátozás- és térítésmentesen igénybe vehető internet kapcsolatot.
4. Művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése,
a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása
5. § A Kultv. 76. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési
szakképzettséggel vagy közösségi és civil fejlesztő szakember szakképzettséggel, képesítéssel, tanúsítvánnyal vagy
szakmai tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
5. A közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése 6. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében
az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének, az állampolgári
részvétel fejlődését elősegítő, közösségfejlesztő programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat
szervez,
b) támogatja az önkéntes tevékenységeket, az önkéntességgel kapcsolatos programokat, vagy szolgáltatásokat
szervez,
c) a gyermekek, az ifjúság, az idősek művelődését segítő, a családi életre nevelő családbarát, a generációk
közötti kapcsolatokat, együttműködést elősegítő programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat
szervez,
d) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítését és fenntartását elősegítő programokat, tevékenységeket
vagy szolgáltatásokat szervez,
e) a szegénységben vagy más hátránnyal élő csoportok társadalmi, kulturális részvételét fejlesztő, a megértést,
a befogadást, a felzárkózást, az esélyegyenlőség megvalósulását elősegítő programokat, tevékenységeket
vagy szolgáltatásokat szervez,
f ) a lelki egészség megőrzését szolgáló, a függőséget, devianciát, áldozattá válást megelőző programokat,
tevékenységeket vagy szolgáltatásokat szervez,
g) a települési önkormányzattal együttműködésben szakmai támogatást biztosít a helyi partnerségi egyeztetési,
együttműködési folyamatok kialakításához és működtetéséhez, biztosítja a közösségi tervezési folyamatok
szakmai, szervezési és technikai feltételeit, valamint
h) az a)–g) pontban foglalt tevékenységek megvalósításában szakmai és infrastrukturális támogatást nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel,
közösségi és civil fejlesztőszakember, ifjúságsegítő, mentálhigiénés, szociális munkás vagy pedagógus
szakképzettséggel, képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl
biztosítani kell:
a) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, a művelődő közösségek bemutatkozására, ünnepségek
megtartására is alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) legalább egy, legalább 2 fő befogadására, tanácsadásra is alkalmas helyiséget,
c) az a) és b) pont szerinti helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,
d) fény- és hangtechnikai eszközöket.
6. Az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása
7. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében
az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) iskolarendszeren kívüli tanfolyamokat, képzési alkalmakat szervez, támogatja azok megvalósítását,
b) iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző szakkörök, klubok, közösségek megalakulását, tevékenységét
szervezi, támogatja azok megvalósítását,
c) az életminőséget és életesélyt javító tanulási lehetőségeket szervez, támogatja azok megvalósulását,
d) népfőiskolai programokat, szabadegyetemeket szervez, támogatja azok megvalósítását,
e) ismeretterjesztő alkalmakat szervez, támogatja azok megvalósítását és ismeretszerző lehetőségeket teremt,
valamint
f ) hozzásegít az elektronikus közszolgáltatások megismeréséhez, a digitális világban történő eligazodáshoz,
az ezeket szolgáló eszközök alkalmazásához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel,
andragógus vagy pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel vagy tanulásszervezési tapasztalattal rendelkező
szakember bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl
biztosítani kell a tevékenységekhez szükséges alapvető oktatástechnikai eszközöket.
7. A hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása
8. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében
az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a helytörténettel, a népművészettel, a népi iparművészettel és a település szellemi kulturális örökségével
kapcsolatos csoportot, szakkört, klubot működtet, támogatja a művelődő közösségek ezirányú munkáját,
b) részt vesz a helyi művelődési szokások gondozásában, gazdagításában, értéktárak kialakításában,
gondozásában, a települési értékeket bemutató és népszerűsítő programokat, tevékenységeket,
szolgáltatásokat szervez, és támogatja azok megvalósítását,
c) az anyanyelvápolás érdekében programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja
a művelődő közösségek ezirányú munkáját,
d) a nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra, továbbá a külhoni nemzetrészek kulturális értékeinek
megismertetése érdekében programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja azok
megvalósítását,
e) a helyi vagy térségi nemzetiségi vagy kisebbségi közösségek bevonásával a nemzetiségi és más kisebbségi
kultúra értékeinek megismertetése érdekében programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez,
támogatja azok megvalósítását, valamint
f ) az ünnepek kultúrájának gondozása érdekében a helyi szokások figyelembevételével, a művelődő
közösségek, illetve a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítésével foglalkozó közösségek
bevonásával szervezi az állami, a nemzeti, a társadalmi és településhez kötődő ünnepek helyi alkalmait,
támogatja azok megvalósítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó
a) felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, néprajz alapszakos vagy mesterszakos bölcsész, kulturális
antropológus vagy pedagógus szakképzettséggel,
b) népi előadó- és tárgyalkotó művész, népi iparművész címmel,
c) a művészet, a népművészet vagy a közművelődés terén állami kitüntetéssel vagy elismeréssel vagy
d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése területén tapasztalattal
rendelkező személy bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl
biztosítani kell:
a) legalább egy, kézműves tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhelyt,
b) legalább egy kiállítóteret,
c) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá
ünnepségek megtartására is alkalmas, játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséget,
d) az a)–c) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,
e) az adott program megfelelő lebonyolításához szükséges fény- és hangtechnikai eszközöket, paravánokat,
posztamenseket, installációs eszközöket.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkotóműhely és kiállítótér egy helyiségben is biztosítható.
8. Az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása
9. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés e) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében
az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a képzőművészet, a zeneművészet, a táncművészet, a színház- és bábművészet, a versmondás, a film- és
médiaművészetek, az irodalom területén tevékenységet folytató amatőrművészeti csoportot, szakkört,
klubot szervez, elősegíti azok létrejöttét, támogatja azok működését, valamint
b) az a) pont szerinti közösségek tevékenységének támogatása érdekében szakmai és infrastrukturális
támogatást nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó
a) felsőfokú közművelődési szakképzettséggel vagy pedagógus szakképzettséggel rendelkező,
b) alkotó-, illetve előadó-művészeti tevékenységet folytató,
c) a művészet vagy a közművelődés terén állami kitüntetéssel, elismeréssel rendelkező vagy
d) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység területén tapasztalattal rendelkező
személy bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl
biztosítani kell:
a) legalább egy, az (1) bekezdés a) pontja szerinti művészeti tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas
alkotóműhelyt,
b) legalább egy kiállítóteret,
c) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá
ünnepségek megtartására is alkalmas többfunkciós helyiséget,
d) a foglalkozások megtartásához szükséges szakmai eszközöket,
e) az a)–c) pontban meghatározott helyiség, tér méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,
f ) az adott program megfelelő lebonyolításához szükséges fény- és hangtechnikai eszközöket, paravánokat,
posztamenseket, installációs eszközöket.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkotóműhely és kiállítótér egy helyiségben is biztosítható.
9. A tehetséggondozás és -fejlesztés feltételeinek biztosítása 10. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés f ) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében
az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a településen élő vagy tanuló hátrányos helyzetű személyek tehetségének kibontakoztatása,
kompetenciáinak fejlesztése érdekében művészeti és egyéb foglalkozásokat, szakköröket, klubokat
működtet, támogatja azok megvalósítását, valamint
b) felzárkóztatást segítő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel
vagy közösségi és civil fejlesztő szakember, ifjúságsegítő, ifjúsági közösségszervező, pedagógus szakképzettséggel,
szakképesítéssel vagy tehetséggondozási, tehetségfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával
valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl
biztosítani kell:
a) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, előadó- és alkotóművészeti előadások bemutatására is alkalmas
többfunkciós helyiséget,
b) legalább egy, legalább 4 fő befogadására, fejlesztő tevékenységekre is alkalmas helyiséget,
c) az a) és b) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket.
10. Kulturális alapú gazdaságfejlesztés 11. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés g) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében
az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a helyi szellemi, épített és természeti örökségre építő közösségi és kreatív gazdaságot fejlesztő programokat,
tevékenységeket és szolgáltatásokat szervez, támogatja azok megvalósítását,
b) az egyéni és közösségi tudást és kreativitást erőforrásként értelmező és használó helyi gazdaságot fejlesztő
programokat kezdeményez, támogatja azok megvalósítását,
c) a kulturális terület- és településfejlesztéssel, helyi vállalkozás- és termékfejlesztéssel, kreatív iparral,
a kulturális turizmussal kapcsolatos programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja azok
megvalósulását, valamint
d) hozzásegít az információs és kommunikációs technológiák, a digitalizáció kulturális alapú használatához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel,
közgazdász, okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember, kommunikációs- és médiaszakértő szakképzettséggel,
vagy a vállalkozásfejlesztés, a gazdaságfejlesztés területén szakmai tapasztalattal rendelkező szakember
bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl
biztosítani kell:
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések
megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) az a) pont szerinti helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket.
III. FEJEZET
A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEINEK SZEMÉLYI, TÁRGYI, MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
11. Közösségi színtér 12. § (1) A közösségi színtérben a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében
legalább egy, legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakembert
foglalkoztat.
(2) A közösségi színtér nyitvatartási idejét a közösségi színtérnek helyet adó épületben ki kell függeszteni. A közösségi
színtér – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét három napján, legalább napi 4 órában nyitva
tart, melyből legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét egy
napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(3) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb három hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó
az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a közösségi színtérnek helyet adó épületben közzéteszi.
12. Művelődési ház 13. § (1) A művelődési ház a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik legalább egy, legalább 100 fő befogadására, a művelődő
közösségek, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására alkalmas,
játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséggel, valamint legalább egy kiállítótérrel.
(2) A művelődési házban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében
szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembert foglalkoztat úgy, hogy legalább egy,
felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A művelődési ház nyitvatartási idejét a művelődési házban ki kell függeszteni. A művelődési ház – illeszkedve
a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét öt napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, melyből legalább
egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét három napján magába kell
foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(4) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó
az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a művelődési házban közzéteszi.
13. Művelődési központ 14. § (1) A művelődési központ a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések
megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 200 fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok
próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására, színpadi produkciók bemutatására alkalmas,
játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséggel,
c) legalább egy kiállítótérrel,
d) legalább egy, kézműves vagy más alkotóművészeti tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas
alkotóműhellyel,
e) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, táncművészeti csoportok próbáinak, mozgással, rekreációval
kapcsolatos foglalkozások megtartására alkalmas táncteremmel.
(2) A művelődési központban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében
szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembereket foglalkoztat úgy, hogy az intézmény
vezetője mellett legalább egy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes
munkaidőben foglalkoztat.
(3) A művelődési központ nyitvatartási idejét a művelődési központban ki kell függeszteni. A művelődési központ
– illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét hat napján, legalább napi 8 órában nyitva tart,
továbbá legalább a hét négy napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(4) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó
az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a művelődési központban közzéteszi.
14. Kulturális központ 15. § (1) A kulturális központ a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik
a) legalább három, egyenként legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények,
tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 275 fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok
előadásainak, színpadi produkciók bemutatására, továbbá ünnepségek megtartására alkalmas, játszóhellyel
rendelkező helyiséggel,
c) legalább két kiállítótérrel, d) legalább egy, kézműves tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhellyel,
e) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, táncművészeti csoportok próbáinak, mozgással, rekreációval
kapcsolatos foglalkozások megtartására alkalmas táncteremmel.
(2) A kulturális központban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében
szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembereket foglalkoztat úgy, hogy az intézmény
vezetője mellett felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembereket teljes munkaidőben
foglalkoztat.
(3) A kulturális központ nyitvatartási idejét a kulturális központban ki kell függeszteni. A kulturális központ – illeszkedve
a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét hat napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, továbbá legalább
a hét öt napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(4) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó
az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a kulturális központban közzéteszi.
15. Népfőiskola 16. § (1) A népfőiskola a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik
a) legalább három, egyenként legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények,
tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 100 fő befogadására alkalmas többfunkciós helyiséggel,
c) melegítőkonyhával,
d) szabadtéri mozgásos, rekreációs lehetőséget biztosító területtel.
(2) A népfőiskolában a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében szükséges
létszámban felnőttképzési vagy közművelődési szakmai munkakörben szakembert foglalkoztat úgy, hogy legalább
egy, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló
kormányrendelet szerint meghatározott felsőfokú andragógus vagy közművelődési szakképzettséggel rendelkező
szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A népfőiskola a tevékenységéhez igazítja a nyitvatartását azzal, hogy ha a Kultv. 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti
közművelődési alapszolgáltatáson kívül további közművelődési alapszolgáltatást is biztosít, annak megfelelően
állapítja meg a nyitvatartási rendjét.
(4) A népfőiskola nyitvatartási idejét a népfőiskolában ki kell függeszteni. A kifüggesztett nyitvatartási időtől való
eltérésre az adott intézményi formára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
16. Népi kézműves alkotóház 17. § (1) A népi kézműves alkotóház a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik legalább egy kiállítótérrel és legalább kettő
kézműves tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhellyel.
(2) A népi kézműves alkotóházban a feladatellátó legalább egy, felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező
szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A népi kézműves alkotóház a tevékenységéhez igazítja a nyitvatartását azzal, hogy ha a Kultv. 76. § (3) bekezdés
d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatáson kívül további közművelődési alapszolgáltatást is biztosít, annak
megfelelően állapítja meg a nyitvatartási rendjét.
(4) A népi kézműves alkotóház nyitvatartási idejét a népi kézműves alkotóházban ki kell függeszteni. A kifüggesztett
nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább
egy hónappal megelőzően a népi kézműves alkotóházban közzéteszi.
17. A közművelődési intézmények speciális formáira vonatkozó külön szabályok
18. § (1) A többfunkciós közművelődési intézmény, a gyermek- és ifjúsági ház, a szabadidőközpont, valamint az integrált
kulturális intézmény esetében e rendelet szabályait az adott közművelődési intézmény intézményi formájának,
valamint az általa megszervezett közművelődési alapszolgáltatásnak megfelelően kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az intézmény a közművelődési alapszolgáltatáson kívül az alapító okirata szerint egyéb közfeladatot is
ellát, e rendelet szabályait csak a közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egysége vonatkozásában kell
megfelelően alkalmazni.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
20. § (1) Ha a feladatellátó e rendelet hatálybalépésekor a 4. §-ban, a 6. § (3) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében,
a 8. § (3) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében, a 11. § (3) bekezdésében, a 13. §
(1) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, valamint a 17. §
(1) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt nem tudja biztosítani, akkor a hiányzó követelményeket
legkésőbb 2020. január 1-jéig kell teljesíteni.
(2) Ha a feladatellátó e rendelet hatálybalépésekor a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. §
(2) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdésében, a 16. § (2) bekezdésében, valamint a 17. § (2) bekezdésében
meghatározott valamennyi követelményt nem tudja biztosítani, akkor a hiányzó követelményeket legkésőbb
2021. január 1-jéig kell teljesíteni.
Dr. Kásler Miklós s. k.,
emberi erőforrások minisztere
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.