2/2014. (VIII. 1.) SZTNH utasítása a kormánytisztviselők és a munkavállalók részére adható juttatásokról és elismerésekről.

2/2014. (VIII. 1.) SZTNH utasítása a kormánytisztviselők és a munkavállalók részére adható juttatásokról és elismerésekről. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény, a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet, a képernyő előtti minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 50/1999. (XI.  3.) EüM rendelet, az  Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint a  munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a juttatások általános rendjét az alábbiak szerint határozom meg. I. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az  utasítás személyi hatálya a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire (a továbbiakban: kormánytisztviselő), munkavállalóira – ideértve az átalakult jogviszonyban foglalkoztatottakat is – (a továbbiakban: munkavállaló; a kormánytisztviselők és a munkavállalók a továbbiakban együtt: dolgozók) terjed ki. (2) Az utasítás hatálya kiterjed a  napi 4 órát elérő vagy meghaladó részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókra, de – kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem terjed ki a napi 4 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott dolgozókra. (3) Az utasítás hatálya a  nemzetközi szerződés, megállapodás alapján külföldön munkát végző dolgozókra csak az  azokban foglalt rendelkezésekkel összhangban terjed ki. A  dolgozót megillető juttatásokról a  Hivatal minden esetben külön dönt. II. Közös szabályok 2. § (1) A  3–9.  § szerinti juttatások közvetlenül jogszabály rendelkezése alapján (a továbbiakban: jogszabály alapján járó juttatások), a  10–24.  § szerinti juttatások jogszabály felhatalmazására alapozva a  Hivatal döntése alapján (a továbbiakban: adható juttatások) illetik meg a dolgozót. (2) Ha a juttatás jogszabály alapján jár, akkor az – ha az utasítás eltérően nem rendelkezik – a próbaidő alatt is megilleti a dolgozót. (3) Az adható juttatások – az utasítás 10. § e) és f ) pontjai szerinti juttatások kivételével – a próbaidő alatt is megilletik a dolgozót. (4) Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a juttatások időarányosan illetik meg a dolgozót. Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben szűnik meg, a juttatások – ha jogszabály és/vagy a jelen vagy más utasítás eltérően nem rendelkezik – az utolsó munkában töltött napig illetik meg a dolgozót. (5) Ha a juttatást időarányosan kell számítani, annak dolgozót megillető arányos értékét a tárgyév naptári napjai, valamint a juttatás alapjául szolgáló időszak naptári napjai arányában kell megállapítani, ha jogszabály más számítási módot nem határoz meg. (6) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik és a  juttatásra egyébként jogosult, a  részmunkaidőben foglalkoztatott személyt a foglalkoztatás arányának figyelembevételével illetik meg a juttatások. (7) Ha az  utasítás másként nem rendelkezik, a  dolgozót a  30 napot meghaladó folyamatos keresőképtelen állomány idejére a 31. naptól kezdődően az adható juttatások – a 19–23. § szerinti juttatások kivételével – nem illetik meg. (8) A dolgozót a  bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére – ha a  jelen utasítás vagy a  28.  § (3)  bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasítás másként nem rendelkezik – az  adható juttatások a  távollét első napjától kezdődően nem illetik meg. III. Jogszabály alapján járó juttatások 3. § (1) A jogszabály alapján járó juttatások a következők: a) a jubileumi jutalom (4. §), b) a cafetéria-juttatás (5. §), c) a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (6. §), d) a munkába járással kapcsolatos helyközi közlekedési költségtérítés (7. §), e) a helyettesítési díj (8. §), f ) a napidíj (9. §). (2) Az (1) bekezdés szerinti juttatások közül az a)–d) pont szerinti juttatások alanyi jogon (a továbbiakban: alanyi jogon járó juttatások), az e)–f ) pont szerinti juttatások az elnöki utasításban munkáltatói jogok gyakorlására felhatalmazott vezető döntése alapján illetik meg a dolgozót. IV. Alanyi jogon járó juttatások Jubileumi jutalom 4. § A  jubileumi jutalom a  mindenkor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel, mértékben és módon illeti meg a kormánytisztviselőket. A jubileumi jutalom kifizetésére legkésőbb az esedékességtől számított 30 napon belül kerül sor. Cafetéria-juttatás 5. § A cafetéria-juttatás a  mindenkor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel, mértékben és módon illeti meg a  dolgozókat. Az  egyes naptári évekre a  dolgozók által választható cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg 6. § (1) A Hivatal köteles kezdeményezni a munkája során naponta legalább 4 órán keresztül rendszeres képernyős eszközt használó dolgozó szem- és látásvizsgálatának elvégzését: a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, b) ezt követően kétévenként, c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. (2) A Hivatal az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kétévenként biztosítja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget (a továbbiakban: éleslátást biztosító szemüveg). (3) Ha a  dolgozó az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti okból válik az  éleslátást biztosító szemüvegre jogosulttá, azt a (2) bekezdéstől eltérően, a látási panasz felmerülésekor a jelen pontban foglalt feltételek esetén biztosítja a Hivatal. (4) Az éleslátást biztosító szemüveg használatának szükségességét az  erre jogosult foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos – szemészeti szakvizsgálat eredményén alapuló – szakvéleményének kell megállapítania. (5) Az éleslátást biztosító szemüveg elkészítése a  (4)  bekezdés szerinti szakvélemény alapján kizárólag a  Hivatal által kiválasztott optikai cégnél rendelhető meg. (6) A Hivatal az  éleslátást biztosító szemüveglencse és a  rendeltetésszerű használathoz szükséges keret térítésének összegét naptári évenként határozza meg. (7) A (6) bekezdés szerinti összeg elszámolása minden esetben a Hivatal és az optikus cég között megkötött szerződés szerint, a Hivatal nevére kiállított számla alapján, átutalással történik. (8) Ha az éleslátást biztosító szemüveget a dolgozó az (5) bekezdés szerinti optikai cégnél, de a (6) bekezdés szerinti térítési összeget meghaladó értékben rendeli meg, köteles az árkülönbözetet közvetlenül az optikai cégnek megfizetni. (9) A Hivatal a gépkocsivezetők számára az utasítás jelen § (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott feltételekkel 100% UV szűrővel ellátott, polaroid lencsét tartalmazó, szükség esetén dioptriás szemüveget biztosít. A (6) bekezdés szerinti térítési összeg elszámolására a (7)–(8) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkába járással kapcsolatos helyközi közlekedési költségtérítés 7. § (1) A Hivatal helyközi közlekedési költségtérítést nyújt a dolgozó részére napi munkába járás és hétvégi hazautazás esetén. Napi munkába járás a Budapest közigazgatási határán kívüli állandó vagy ideiglenes lakóhely és a munkahely közötti napi munkába járás. Hétvégi hazautazás a heti egy alkalommal az állandó lakóhelyre történő oda- és visszautazás. (2) A költségtérítés mértéke: a) országos közforgalmú vasút 2. osztályon történő utazás esetén, b) elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon, illetve a jogszabályban nevesített más közlekedési eszközön a díj 86 százaléka. (3) A helyközi közlekedési költségtérítést az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell igényelni. A kitöltött nyomtatványt a Humánpolitikai Önálló Osztály (a továbbiakban: HÖO) részére kell átadni és mellékelni kell a lakcímkártya másolatát, amelyből a költségtérítésre való jogosultság megállapítható. A nyomtatványt és mellékletét a HÖO – az abban foglalt adatok igazolása után – a Pénzügyi és Számviteli Osztály (a továbbiakban: PSZO) részére adja át. (4) A helyközi közlekedés költségtérítésének elszámolásának alapja a  munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy. A  bérletet az  érvényességi idő lejárta után, a  teljes árú menetjegyet a  felhasználást követően – azon a dolgozó nevét feltüntetve – kell a PSZO részére átadni. A közlekedési költségtérítés elszámolása a PSZO feladata. Helyettesítési díj 8. § (1) A kormánytisztviselő helyettesítési díjra jogosult, ha a Hivatal működésével összefüggő okból, ideiglenesen: a) eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, vagy b) tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, vagy c) betöltetlen munkakört lát el. (2) A kormánytisztviselő helyettesítési díjra a  helyettesítés első napjától, helyettesítési megbízás alapján jogosult. Helyettesítési megbízást a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető adhat a  kormánytisztviselő részére. Egy kormánytisztviselő egyidejűleg csak egy munkakört láthat el helyettesítési megbízás alapján. A  helyettesítési megbízás nyomtatványt az 1. melléklet tartalmazza. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő helyettesítési díjra a helyettesítés 31. napjától kezdődően jogosult, ha átmenetileg betöltetlen munkakört lát el, és a helyettesítés nem munkaköri kötelezettsége. (4) Nem jár helyettesítési díj, ha a  helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges, továbbá a  helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége. (5) A helyettesítési díj mértéke a helyettesítést ellátó kormánytisztviselő illetményének 25 százaléka. Egy munkakör több kormánytisztviselő által történő helyettesítése esetén a helyettesítési díjat a munkakörhöz tartozó feladatok ellátása arányában kell megosztani a helyettesítést végző kormánytisztviselők között. (6) A helyettesítést ellátó kormánytisztviselő a távolléte idejére az (5) bekezdés szerinti helyettesítési díjra nem jogosult. (7) Ha a munkavállaló a Hivatal működésével összefüggő okból, átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg. (8) A helyettesítésre a munkáltatói jogkör gyakorlója adhat írásbeli utasítást. A helyettesítési díj mértékét – a Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés után – a ténylegesen végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. (9) A helyettesítést ellátó munkavállaló a távolléte idejére helyettesítési díjra nem jogosult. Napidíj 9. § A kiküldetés és a kiküldetés idejére járó napidíj részletes szabályait külön elnöki utasítás tartalmazza. V. Adható juttatások 10. § A Hivatal döntése alapján adható juttatások a következők: a) a nyugdíjpénztári támogatás (11. §), b) a jutalom (12. §), c) a céljuttatás (13. §), d) a bankszámla-hozzájárulás (14. §), e) a lakásépítési és lakásvásárlási támogatás (15. §), f ) az illetményelőleg (16. §), g) az üdülésre használható ingatlanok igénybevétele (17. §), h) az egészségügyi szűrővizsgálat (18. §), i) a  szociális juttatások (albérleti díj hozzájárulás, családalapítási támogatás, gyermekszületési támogatás, temetési támogatás, szociális támogatás, 19–24. §). Nyugdíjpénztári támogatás 11. § (1) A  foglalkoztatást követő időszak szociális biztonságának elősegítése érdekében a  Hivatal a  vele szerződéses kapcsolatban álló önkéntes nyugdíjpénztár számlájára, az önkéntes nyugdíjpénztári tag dolgozó javára munkáltatói hozzájárulást fizet. A Hivatal a hozzájárulás mértékét naptári évenként határozza meg, az attól való eltérésről a Hivatal elnöke dönt. (2) Az önkéntes nyugdíjpénztárral munkáltatói tagként kötött szerződés alapján a Hivatal – a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséig – havi rendszerességgel az (1) bekezdés szerinti mértékű tagdíjfizetési kötelezettséget teljesít, és ezt az összeget munkáltatói hozzájárulásként az egyes dolgozók javára az önkéntes nyugdíjpénztárnak átutalja. (3) A nyugdíjpénztári támogatás átutalásának feltétele, hogy a  dolgozó az  önkéntes nyugdíjpénztár tagja legyen. Ha a dolgozó a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor az önkéntes nyugdíjpénztárnak nem tagja, a tagsági jogviszony létesítéséhez szükséges belépési nyilatkozatot a  HÖO adja át a  dolgozónak, és kitöltés után a  HÖO továbbítja az  önkéntes nyugdíjpénztár részére. Ha a  foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a  dolgozó már az  önkéntes nyugdíjpénztár tagja, a  tagsági jogviszony fennállását igazoló, záradékolt belépési nyilatkozat eredeti példányát a HÖO részére kell bemutatni. A támogatás összegének átutalására első alkalommal az azt követő hónapban kerül sor, amikor a  tagságot igazoló, az  önkéntes nyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat a  HÖO részére visszaérkezik, vagy a már tagsági joggal rendelkező dolgozó annak másolati példányát a HÖO részére átadta. (4) Ha a 28. § (3) bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasítás mást nem határoz meg, a tárgyévben a havi tagdíj alapjául szolgáló rendszeres jövedelemnek a tárgyév január 1. napján érvényes: a) kormánytisztviselő esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti, besorolás szerinti alapilletményt, illetménykiegészítést, illetménypótlékot, b) munkavállaló esetében a munkaszerződés szerinti munkabért, kell tekinteni. (5) Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben, de nem a hónap első napján kezdődik, vagy a fizetés nélküli szabadság utáni ismételt munkába állásra nem a  hónap első napjától kezdődően kerül sor, a  havi tagdíj alapjául szolgáló rendszeres jövedelemnek akkor is a belépés, illetve a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés hónapja szerinti, teljes hónapra irányadó (4) bekezdés szerinti jövedelmet kell tekinteni. (6) A tárgyév során a havonta fizetendő tagdíj összege változatlan, kivéve, ha a (4)–(5) bekezdés szerint a tagdíj alapjául szolgáló havi rendszeres jövedelem vezetői munkakörre történő kinevezés és annak visszavonása, illetőleg tanácsadói cím adományozása vagy visszavonása miatt változik. Ebben az  esetben a  fizetendő tagdíj mértékét időarányosan a változáshoz kell igazítani. (7) A Hivatal a pénztártag dolgozó részére a szülési szabadság, valamint a bármely jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a Hivatallal kötött szerződés alapján külföldön, nemzetközi szervezetnél, meghatározott ideig végzett munka időtartamára az  önkéntes nyugdíjpénztár alapszabályában meghatározott mindenkori minimális fenntartási díjat utalja át. Jutalom 12. § A dolgozó közszolgálati feladatai vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért – ha azt jogszabály nem tiltja – jutalomban – ideértve a tárgyjutalmat is – részesíthető. Céljuttatás 13. § (1) A Hivatal elnöke – ide nem értve a 8. § szerinti helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot (a továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a kormánytisztviselő részére megállapított feladattal. (2) A célfeladat meghatározásának tartalmaznia kell a dolgozó részére meghatározott feladatot, a teljesítés határidejét, a céljuttatás mértékét, a céljuttatás kifizetésének feltételeit. (3) A célfeladat teljesítéséért a Hivatal elnöke a hivatali költségvetés és/vagy pályázati forrás terhére céljuttatást határoz meg, ami a kormánytisztviselőt havi illetményétől függetlenül illeti meg. (4) A kormánytisztviselő a  céljuttatásra akkor jogosult, ha a  célfeladatot eredményesen teljesítette és ennek tényét a Hivatal elnöke igazolta. Bankszámla-hozzájárulás 14. § (1) A Hivatal az illetményt, munkabért – a dolgozó választása szerint – vagy a megadott bankszámlára történő átutalással (a továbbiakban: átutalással) vagy a  pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése (a továbbiakban: postai úton) útján fizeti ki. Az illetmény, munkabér fizetési számlára történő átutalásának vagy postai úton készpénzben történő kifizetésének a költségét a Hivatal viseli. (2) Az illetmény, munkabér átutalással történő kifizetése esetén a dolgozók részére bankszámla-hozzájárulás adható. (3) A bankszámla-hozzájárulás legmagasabb mértéke legfeljebb a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg. A fizetendő bankszámla-hozzájárulás fizetéséről és annak összegéről a Hivatal – a kifizetés idejét vagy ütemezését is meghatározva – naptári évenként dönt. Lakásépítési és lakásvásárlási támogatás 15. § A dolgozók lakáscélú támogatására vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza. Illetményelőleg 16. § (1) Illetményelőleg, munkabérelőleg a  dolgozó részére – személyes, családi vagy anyagi körülményeire tekintettel  – évente legfeljebb két alkalommal adható. (2) Az illetményelőleg legmagasabb mértéke legfeljebb az Szja. alapján adómentesen fizethető összeg. Az illetményelőleg legmagasabb összegét a Hivatal naptári évenként határozza meg. (3) Az illetményelőleg iránti megindokolt kérelmet – a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével ellátva – a gazdasági főigazgató részére kell átadni, aki a kérelem teljesítéséről dönt és engedélyezés esetén az illetményelőleg átutalására intézkedik. (4) A Hivatal gazdasági főigazgatója – indokolt esetben – a tárgyévben ismételt illetményelőleg megadását engedélyezheti. A  dolgozó akkor kérheti ismételt illetményelőleg megadását, ha a  korábban igénybe vett illetményelőleget teljes egészében visszafizette. (5) Az illetményelőleget a  dolgozó illetményéből történő levonással, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A  visszafizetés időtartama 6 hónap, kezdő időpontja az  előleg átutalását követő – ha az  előleg kifizetése nem az illetménnyel együtt, hanem hóközben történik, akkor az átutalást követő második – illetmény kifizetése. A dolgozó rövidebb idő alatti, illetőleg korábbi időponttól kezdődő visszafizetést is kérhet, illetve vállalhat. (6) A foglalkoztatási jogviszony megszűnése esetén az illetményelőleget egy összegben kell visszafizetni. Üdülésre használható ingatlanok igénybevétele 17. § A Hivatal az üdülésre használható vagyonkezelésében lévő ingatlanaiban üdülési lehetőséget biztosít a dolgozóknak. Az üdülési lehetőség igénybevételének részletes szabályait külön utasítás tartalmazza. Egészségügyi szűrővizsgálat 18. § (1) Ha az adott év költségvetése lehetővé teszi, a Hivatal kiegészítő egészségügyi szűrővizsgálatot biztosít a dolgozók részére. (2) A szűrővizsgálat megszervezése és a  végrehajtásban való közreműködés, az  azokról történő tájékoztatás a  HÖO feladata. (3) A szűrővizsgálatok igénybevétele az arra jogosult dolgozók részéről önkéntes. Szociális juttatások közös szabályai 19. § (1) Szociális juttatásként albérleti díj hozzájárulás (20. §), családalapítási támogatás (21. §), gyermekszületési támogatás (22. §), temetési támogatás (23. §) és szociális támogatás (24. §) adható. (2) A szociális juttatások közös szabályait jelen § (3)–(9) bekezdései tartalmazzák. (3) A szociális juttatások közül az albérleti díj hozzájárulás és a szociális támogatás csak a rászoruló dolgozó részére adható. A szociális juttatások szempontjából akkor minősül rászorulónak a dolgozó, ha a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben kapott bruttó jövedelmének egy hónapra eső átlaga nem haladja meg a Hivatal által a naptári évre a 29. § (3) bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasításban a szociális juttatás értékhatáraként meghatározott összeget (a továbbiakban: jövedelemhatár), és ha a dolgozó a) több gyermeket nevel, vagy b) gyermekét egyedül neveli, vagy c) több eltartottról gondoskodik, vagy d) a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő hozzátartozóról gondoskodik, vagy e) anyagi vagy lakáskörülményei időlegesen vagy tartósan jelentős mértékben megromlottak. (4) A Hivatal a  dolgozók szociális helyzetének figyelemmel kísérésére, valamint a  szociális juttatások odaítélésének elősegítése érdekében Szociális Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. (5) A Bizottság elnöke a HÖO vezetője, tagjai pedig az érintett dolgozó tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a PSZO vezetője, a HÖO erre kijelölt munkatársa, valamint a Hivatal Szakszervezetének vezetője vagy a Szakszervezet által írásban állandó vagy eseti jelleggel kijelölt személy. (6) A Bizottság a tagok személyes részvételével szükség esetén, de évente legalább két alkalommal ülésezik, egyébként munkáját írásos (lehetőleg elektronikus) úton folytatott ügyintézés keretében végzi. A Bizottságot annak elnöke hívja össze és gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről. (7) A szociális juttatás kérelemre adható. A kérelmet a Bizottság elnökéhez kell benyújtani, az elbírálás a (3) bekezdésben meghatározott szempontok alapján történik. (8) Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a dolgozó jövedelméről a PSZO ad hivatalos tájékoztatást a Bizottság részére. (9) A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a 20. § (5) bekezdése, a 23. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 24. § kivételével – a Bizottság dönt. Albérleti díj hozzájárulás 20. § (1) Albérleti díj hozzájárulás annak a  dolgozónak adható, akinek jövedelme a  jövedelemhatárt nem haladja meg és albérletben lakik. A  hozzájárulás havi mértéke a  kormánytisztviselői illetményalap legfeljebb 100 százalékának megfelelő összeg, kifizetése havonta utólag történik. (2) A kérelemhez mellékelni kell az albérleti jogviszony fennállását igazoló hatályos szerződés egy eredeti példányát. (3) Albérleti hozzájárulás legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 12 hónapra adható. Az ezt követő időre vonatkozó albérleti díj hozzájárulásról az újonnan benyújtott kérelem alapján a Bizottság ismételten dönt. (4) Nem adható albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak: a) akinek a jövedelme meghaladja a jövedelemhatárt, b) aki budapesti állandó lakcímmel rendelkezik. (5) A (4) bekezdéstől elérően, különösen indokolt esetben albérleti hozzájárulás adható annak a dolgozónak is, akinek a  jövedelme meghaladja a  jövedelemhatárt, vagy aki lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonjogával, használati jogával legalább részben rendelkezik. A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz. (6) Az albérleti jogviszony megszűnését a Bizottság elnökének haladéktalanul be kell jelenteni. (7) Az albérleti jogviszony fennállását a Hivatal ellenőrizheti, a dolgozó a jogosulatlanul felvett hozzájárulás visszafizetésére egyösszegben köteles. A jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulás visszafizetése azonnal esedékes. Családalapítási támogatás 21. § (1) Családalapítási támogatás az első házasságát kötő dolgozónak adható. (2) A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg. (3) A kérelmet a  házasságkötéstől számított legfeljebb 30 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot. Gyermekszületési támogatás 22. § (1) Gyermekszületési támogatás annak a dolgozónak adható, akinek gyermeke született. (2) A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg gyermekenként. (3) A kérelmet a gyermek megszületésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot. Temetési támogatás 23. § (1) Temetési támogatás adható annak a dolgozónak, aki házastársát, élettársát, szülőjét vagy gyermekét veszítette el. (2) A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő összeg. (3) Különösen indokolt esetben a temetési támogatás összege legfeljebb a kormánytisztviselői illetményalap hatszorosának megfelelő összegig felemelhető. A támogatás összegéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz. (4) Különösen indokolt esetben temetési támogatás adható annak a  dolgozónak is, aki nem az  (1)  bekezdésben felsorolt hozzátartozóját veszítette el. A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz. (5) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, és eltérő családi név vagy élettársi kapcsolat esetén nyilatkozni kell az elhunyt személyhez fűződő családi kapcsolatról. Szociális támogatás 24. § (1) A dolgozó részére a személyes, családi vagy anyagi körülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás (káresemény, tartós betegség stb.) miatt szociális támogatás adható. (2) A kérelemben részletesen elő kell adni az alapul szolgáló tényeket, körülményeket. (3) A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz. VI. Hivatali elismerések 25. § (1) A Hivatal érdekében több éven át kifejtett elkötelezett, kimagasló és sikeres munka elismerése „Arany Hivatali Emlékdíj” és „Hivatali Emlékdíj” (a továbbiakban együtt: emlékérem) adományozásával történhet. Emlékérem adományozására évente egy alkalommal, az  október 23-i nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. A  dolgozóknak évente legfeljebb 5 emlékérem adományozható. (2) Az emlékérem adományozásáról a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a Hivatal elnöke dönt. (3) Az emlékéremmel elismert dolgozó jutalomban – ideértve a tárgyjutalmat is – részesíthető, ha azt jogszabály nem korlátozza, vagy nem tiltja. Az emlékéremmel adható jutalmat (tárgyjutalmat) a Hivatal naptári évenként határozza meg. 26. § A Hivatal külön elismeri és a munkahelyi közösség előtt méltatja azokat a dolgozókat, akik az adott évben a ténylegesen a Hivatalban eltöltött 20, 25, 30 vagy 35 év foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek. 27. § (1) A  Hivatal anyagi és/vagy erkölcsi formában is elismeri azon dolgozókat, akik a  közvetlen munkaköri feladataikon kívüli tevékenységükkel, bejelentésükkel stb. segítik, hogy a Hivatal elkerülje, vagy jelentősen mérsékelje a fenyegető anyagi vagy erkölcsi kárt. (2) Az (1) bekezdés szerinti anyagi és/vagy erkölcsi elismerésről – az Elnöki Értekezlet véleményének megismerése után – a Hivatal elnöke dönt. 28. § A Hivatal elnöke különösen indokolt esetben a Hivatallal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy 25–27. § szerinti elismeréséről dönthet. VII. Záró rendelkezések 29. § (1) Ez  az  elnöki utasítás a  Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy a  11.  § rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a  Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a  köztisztviselők és a  munkavállalók részére adható juttatásokról szóló 11/2009. elnöki utasítása. (3) Felhatalmazást kap a gazdasági főigazgató, hogy a  juttatások egyes naptári évekre vonatkozó részletes szabályait (beleértve az  egyes részkérdésekben való időszakos eltérést is), illetőleg – indokolt esetben – a  jelen utasításban nem nevesített juttatást a Hivatal adott évi költségvetése és a mindenkori jogszabályok figyelembevételével külön gazdasági vezetői utasításban határozza meg, a  Hivatal elnökének előzetes jóváhagyása alapján és ellenjegyzése mellett. (4) Felhatalmazást kap a gazdasági főigazgató, hogy a 17. § szerinti tárgykörben gazdasági vezetői utasítást adjon ki. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke