2/
- (VIII. 1.) SZTNH utasítása a kormánytisztviselők és a munkavállalók részére adható juttatásokról és elismerésekről. A közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló
- évi XXXVI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/
- (VIII. 31.) Korm. rendelet, a képernyő előtti minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 50/
- (XI. 3.) EüM rendelet, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
- évi XCVI. törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/
- (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(4)bekezdés c) pontja, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. §
(2)bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a juttatások általános rendjét az alábbiak szerint határozom meg. I. Az utasítás hatálya 1. §
(1)Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire (a továbbiakban: kormánytisztviselő), munkavállalóira – ideértve az átalakult jogviszonyban foglalkoztatottakat is – (a továbbiakban: munkavállaló; a kormánytisztviselők és a munkavállalók a továbbiakban együtt: dolgozók) terjed ki.
(2)Az utasítás hatálya kiterjed a napi 4 órát elérő vagy meghaladó részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókra, de – kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem terjed ki a napi 4 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott dolgozókra.
(3)Az utasítás hatálya a nemzetközi szerződés, megállapodás alapján külföldön munkát végző dolgozókra csak az azokban foglalt rendelkezésekkel összhangban terjed ki. A dolgozót megillető juttatásokról a Hivatal minden esetben külön dönt. II. Közös szabályok 2. §
(1)A 3–
- § szerinti juttatások közvetlenül jogszabály rendelkezése alapján (a továbbiakban: jogszabály alapján járó juttatások), a 10–
- § szerinti juttatások jogszabály felhatalmazására alapozva a Hivatal döntése alapján (a továbbiakban: adható juttatások) illetik meg a dolgozót.
(2)Ha a juttatás jogszabály alapján jár, akkor az – ha az utasítás eltérően nem rendelkezik – a próbaidő alatt is megilleti a dolgozót.
(3)Az adható juttatások – az utasítás 10. § e) és f ) pontjai szerinti juttatások kivételével – a próbaidő alatt is megilletik a dolgozót.
(4)Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a juttatások időarányosan illetik meg a dolgozót. Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben szűnik meg, a juttatások – ha jogszabály és/vagy a jelen vagy más utasítás eltérően nem rendelkezik – az utolsó munkában töltött napig illetik meg a dolgozót.
(5)Ha a juttatást időarányosan kell számítani, annak dolgozót megillető arányos értékét a tárgyév naptári napjai, valamint a juttatás alapjául szolgáló időszak naptári napjai arányában kell megállapítani, ha jogszabály más számítási módot nem határoz meg.
(6)Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik és a juttatásra egyébként jogosult, a részmunkaidőben foglalkoztatott személyt a foglalkoztatás arányának figyelembevételével illetik meg a juttatások.
(7)Ha az utasítás másként nem rendelkezik, a dolgozót a 30 napot meghaladó folyamatos keresőképtelen állomány idejére a
- naptól kezdődően az adható juttatások – a 19–
- § szerinti juttatások kivételével – nem illetik meg.
(8)A dolgozót a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére – ha a jelen utasítás vagy a 28. §
(3)bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasítás másként nem rendelkezik – az adható juttatások a távollét első napjától kezdődően nem illetik meg. III. Jogszabály alapján járó juttatások 3. §
(1)A jogszabály alapján járó juttatások a következők:
- a)a jubileumi jutalom (4. §),
- b)a cafetéria-juttatás (5. §),
- c)a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (6. §),
- d)a munkába járással kapcsolatos helyközi közlekedési költségtérítés (7. §),
- e)a helyettesítési díj (8. §), f ) a napidíj (9. §).
(2)Az
(1)bekezdés szerinti juttatások közül az a)–d) pont szerinti juttatások alanyi jogon (a továbbiakban: alanyi jogon járó juttatások), az e)–f ) pont szerinti juttatások az elnöki utasításban munkáltatói jogok gyakorlására felhatalmazott vezető döntése alapján illetik meg a dolgozót. IV. Alanyi jogon járó juttatások Jubileumi jutalom
- § A jubileumi jutalom a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel, mértékben és módon illeti meg a kormánytisztviselőket. A jubileumi jutalom kifizetésére legkésőbb az esedékességtől számított 30 napon belül kerül sor. Cafetéria-juttatás
- § A cafetéria-juttatás a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel, mértékben és módon illeti meg a dolgozókat. Az egyes naptári évekre a dolgozók által választható cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg
- §
(1)A Hivatal köteles kezdeményezni a munkája során naponta legalább 4 órán keresztül rendszeres képernyős eszközt használó dolgozó szem- és látásvizsgálatának elvégzését:
- a)a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
- b)ezt követően kétévenként,
- c)amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
(2)A Hivatal az
(1)bekezdés b) pontja szerinti esetben kétévenként biztosítja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget (a továbbiakban: éleslátást biztosító szemüveg).
(3)Ha a dolgozó az
(1)bekezdés c) pontja szerinti okból válik az éleslátást biztosító szemüvegre jogosulttá, azt a
(2)bekezdéstől eltérően, a látási panasz felmerülésekor a jelen pontban foglalt feltételek esetén biztosítja a Hivatal.
(4)Az éleslátást biztosító szemüveg használatának szükségességét az erre jogosult foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos – szemészeti szakvizsgálat eredményén alapuló – szakvéleményének kell megállapítania.
(5)Az éleslátást biztosító szemüveg elkészítése a
(4)bekezdés szerinti szakvélemény alapján kizárólag a Hivatal által kiválasztott optikai cégnél rendelhető meg.
(6)A Hivatal az éleslátást biztosító szemüveglencse és a rendeltetésszerű használathoz szükséges keret térítésének összegét naptári évenként határozza meg.
(7)A
(6)bekezdés szerinti összeg elszámolása minden esetben a Hivatal és az optikus cég között megkötött szerződés szerint, a Hivatal nevére kiállított számla alapján, átutalással történik.
(8)Ha az éleslátást biztosító szemüveget a dolgozó az
(5)bekezdés szerinti optikai cégnél, de a
(6)bekezdés szerinti térítési összeget meghaladó értékben rendeli meg, köteles az árkülönbözetet közvetlenül az optikai cégnek megfizetni.
(9)A Hivatal a gépkocsivezetők számára az utasítás jelen §
(2)és
(5)bekezdéseiben meghatározott feltételekkel 100% UV szűrővel ellátott, polaroid lencsét tartalmazó, szükség esetén dioptriás szemüveget biztosít. A
(6)bekezdés szerinti térítési összeg elszámolására a
(7)–
(8)bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkába járással kapcsolatos helyközi közlekedési költségtérítés 7. §
(1)A Hivatal helyközi közlekedési költségtérítést nyújt a dolgozó részére napi munkába járás és hétvégi hazautazás esetén. Napi munkába járás a Budapest közigazgatási határán kívüli állandó vagy ideiglenes lakóhely és a munkahely közötti napi munkába járás. Hétvégi hazautazás a heti egy alkalommal az állandó lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
(2)A költségtérítés mértéke:
- a)országos közforgalmú vasút 2. osztályon történő utazás esetén,
- b)elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon, illetve a jogszabályban nevesített más közlekedési eszközön a díj 86 százaléka.
(3)A helyközi közlekedési költségtérítést az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell igényelni. A kitöltött nyomtatványt a Humánpolitikai Önálló Osztály (a továbbiakban: HÖO) részére kell átadni és mellékelni kell a lakcímkártya másolatát, amelyből a költségtérítésre való jogosultság megállapítható. A nyomtatványt és mellékletét a HÖO – az abban foglalt adatok igazolása után – a Pénzügyi és Számviteli Osztály (a továbbiakban: PSZO) részére adja át.
(4)A helyközi közlekedés költségtérítésének elszámolásának alapja a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy. A bérletet az érvényességi idő lejárta után, a teljes árú menetjegyet a felhasználást követően – azon a dolgozó nevét feltüntetve – kell a PSZO részére átadni. A közlekedési költségtérítés elszámolása a PSZO feladata. Helyettesítési díj 8. §
(1)A kormánytisztviselő helyettesítési díjra jogosult, ha a Hivatal működésével összefüggő okból, ideiglenesen:
- a)eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, vagy
- b)tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, vagy
- c)betöltetlen munkakört lát el.
(2)A kormánytisztviselő helyettesítési díjra a helyettesítés első napjától, helyettesítési megbízás alapján jogosult. Helyettesítési megbízást a munkáltatói jogkört gyakorló vezető adhat a kormánytisztviselő részére. Egy kormánytisztviselő egyidejűleg csak egy munkakört láthat el helyettesítési megbízás alapján. A helyettesítési megbízás nyomtatványt az 1. melléklet tartalmazza.
(3)A
(2)bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő helyettesítési díjra a helyettesítés 31. napjától kezdődően jogosult, ha átmenetileg betöltetlen munkakört lát el, és a helyettesítés nem munkaköri kötelezettsége.
(4)Nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges, továbbá a helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége.
(5)A helyettesítési díj mértéke a helyettesítést ellátó kormánytisztviselő illetményének 25 százaléka. Egy munkakör több kormánytisztviselő által történő helyettesítése esetén a helyettesítési díjat a munkakörhöz tartozó feladatok ellátása arányában kell megosztani a helyettesítést végző kormánytisztviselők között.
(6)A helyettesítést ellátó kormánytisztviselő a távolléte idejére az
(5)bekezdés szerinti helyettesítési díjra nem jogosult.
(7)Ha a munkavállaló a Hivatal működésével összefüggő okból, átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg.
(8)A helyettesítésre a munkáltatói jogkör gyakorlója adhat írásbeli utasítást. A helyettesítési díj mértékét – a Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés után – a ténylegesen végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.
(9)A helyettesítést ellátó munkavállaló a távolléte idejére helyettesítési díjra nem jogosult. Napidíj 9. § A kiküldetés és a kiküldetés idejére járó napidíj részletes szabályait külön elnöki utasítás tartalmazza. V. Adható juttatások 10. § A Hivatal döntése alapján adható juttatások a következők:
- a)a nyugdíjpénztári támogatás (11. §),
- b)a jutalom (12. §),
- c)a céljuttatás (13. §),
- d)a bankszámla-hozzájárulás (14. §),
- e)a lakásépítési és lakásvásárlási támogatás (15. §), f ) az illetményelőleg (16. §),
- g)az üdülésre használható ingatlanok igénybevétele (17. §),
- h)az egészségügyi szűrővizsgálat (18. §),
- i)a szociális juttatások (albérleti díj hozzájárulás, családalapítási támogatás, gyermekszületési támogatás, temetési támogatás, szociális támogatás, 19–24. §). Nyugdíjpénztári támogatás 11. §
(1)A foglalkoztatást követő időszak szociális biztonságának elősegítése érdekében a Hivatal a vele szerződéses kapcsolatban álló önkéntes nyugdíjpénztár számlájára, az önkéntes nyugdíjpénztári tag dolgozó javára munkáltatói hozzájárulást fizet. A Hivatal a hozzájárulás mértékét naptári évenként határozza meg, az attól való eltérésről a Hivatal elnöke dönt.
(2)Az önkéntes nyugdíjpénztárral munkáltatói tagként kötött szerződés alapján a Hivatal – a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséig – havi rendszerességgel az
(1)bekezdés szerinti mértékű tagdíjfizetési kötelezettséget teljesít, és ezt az összeget munkáltatói hozzájárulásként az egyes dolgozók javára az önkéntes nyugdíjpénztárnak átutalja.
(3)A nyugdíjpénztári támogatás átutalásának feltétele, hogy a dolgozó az önkéntes nyugdíjpénztár tagja legyen. Ha a dolgozó a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor az önkéntes nyugdíjpénztárnak nem tagja, a tagsági jogviszony létesítéséhez szükséges belépési nyilatkozatot a HÖO adja át a dolgozónak, és kitöltés után a HÖO továbbítja az önkéntes nyugdíjpénztár részére. Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a dolgozó már az önkéntes nyugdíjpénztár tagja, a tagsági jogviszony fennállását igazoló, záradékolt belépési nyilatkozat eredeti példányát a HÖO részére kell bemutatni. A támogatás összegének átutalására első alkalommal az azt követő hónapban kerül sor, amikor a tagságot igazoló, az önkéntes nyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat a HÖO részére visszaérkezik, vagy a már tagsági joggal rendelkező dolgozó annak másolati példányát a HÖO részére átadta.
(4)Ha a 28. §
(3)bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasítás mást nem határoz meg, a tárgyévben a havi tagdíj alapjául szolgáló rendszeres jövedelemnek a tárgyév január 1. napján érvényes:
- a)kormánytisztviselő esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti, besorolás szerinti alapilletményt, illetménykiegészítést, illetménypótlékot,
- b)munkavállaló esetében a munkaszerződés szerinti munkabért, kell tekinteni.
(5)Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben, de nem a hónap első napján kezdődik, vagy a fizetés nélküli szabadság utáni ismételt munkába állásra nem a hónap első napjától kezdődően kerül sor, a havi tagdíj alapjául szolgáló rendszeres jövedelemnek akkor is a belépés, illetve a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés hónapja szerinti, teljes hónapra irányadó
(4)bekezdés szerinti jövedelmet kell tekinteni.
(6)A tárgyév során a havonta fizetendő tagdíj összege változatlan, kivéve, ha a
(4)–
(5)bekezdés szerint a tagdíj alapjául szolgáló havi rendszeres jövedelem vezetői munkakörre történő kinevezés és annak visszavonása, illetőleg tanácsadói cím adományozása vagy visszavonása miatt változik. Ebben az esetben a fizetendő tagdíj mértékét időarányosan a változáshoz kell igazítani.
(7)A Hivatal a pénztártag dolgozó részére a szülési szabadság, valamint a bármely jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a Hivatallal kötött szerződés alapján külföldön, nemzetközi szervezetnél, meghatározott ideig végzett munka időtartamára az önkéntes nyugdíjpénztár alapszabályában meghatározott mindenkori minimális fenntartási díjat utalja át. Jutalom
- § A dolgozó közszolgálati feladatai vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért – ha azt jogszabály nem tiltja – jutalomban – ideértve a tárgyjutalmat is – részesíthető. Céljuttatás
- §
(1)A Hivatal elnöke – ide nem értve a 8. § szerinti helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot (a továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a kormánytisztviselő részére megállapított feladattal.
(2)A célfeladat meghatározásának tartalmaznia kell a dolgozó részére meghatározott feladatot, a teljesítés határidejét, a céljuttatás mértékét, a céljuttatás kifizetésének feltételeit.
(3)A célfeladat teljesítéséért a Hivatal elnöke a hivatali költségvetés és/vagy pályázati forrás terhére céljuttatást határoz meg, ami a kormánytisztviselőt havi illetményétől függetlenül illeti meg.
(4)A kormánytisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladatot eredményesen teljesítette és ennek tényét a Hivatal elnöke igazolta. Bankszámla-hozzájárulás 14. §
(1)A Hivatal az illetményt, munkabért – a dolgozó választása szerint – vagy a megadott bankszámlára történő átutalással (a továbbiakban: átutalással) vagy a pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése (a továbbiakban: postai úton) útján fizeti ki. Az illetmény, munkabér fizetési számlára történő átutalásának vagy postai úton készpénzben történő kifizetésének a költségét a Hivatal viseli.
(2)Az illetmény, munkabér átutalással történő kifizetése esetén a dolgozók részére bankszámla-hozzájárulás adható.
(3)A bankszámla-hozzájárulás legmagasabb mértéke legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg. A fizetendő bankszámla-hozzájárulás fizetéséről és annak összegéről a Hivatal – a kifizetés idejét vagy ütemezését is meghatározva – naptári évenként dönt. Lakásépítési és lakásvásárlási támogatás 15. § A dolgozók lakáscélú támogatására vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza. Illetményelőleg 16. §
(1)Illetményelőleg, munkabérelőleg a dolgozó részére – személyes, családi vagy anyagi körülményeire tekintettel – évente legfeljebb két alkalommal adható.
(2)Az illetményelőleg legmagasabb mértéke legfeljebb az Szja. alapján adómentesen fizethető összeg. Az illetményelőleg legmagasabb összegét a Hivatal naptári évenként határozza meg.
(3)Az illetményelőleg iránti megindokolt kérelmet – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével ellátva – a gazdasági főigazgató részére kell átadni, aki a kérelem teljesítéséről dönt és engedélyezés esetén az illetményelőleg átutalására intézkedik.
(4)A Hivatal gazdasági főigazgatója – indokolt esetben – a tárgyévben ismételt illetményelőleg megadását engedélyezheti. A dolgozó akkor kérheti ismételt illetményelőleg megadását, ha a korábban igénybe vett illetményelőleget teljes egészében visszafizette.
(5)Az illetményelőleget a dolgozó illetményéből történő levonással, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A visszafizetés időtartama 6 hónap, kezdő időpontja az előleg átutalását követő – ha az előleg kifizetése nem az illetménnyel együtt, hanem hóközben történik, akkor az átutalást követő második – illetmény kifizetése. A dolgozó rövidebb idő alatti, illetőleg korábbi időponttól kezdődő visszafizetést is kérhet, illetve vállalhat.
(6)A foglalkoztatási jogviszony megszűnése esetén az illetményelőleget egy összegben kell visszafizetni. Üdülésre használható ingatlanok igénybevétele
- § A Hivatal az üdülésre használható vagyonkezelésében lévő ingatlanaiban üdülési lehetőséget biztosít a dolgozóknak. Az üdülési lehetőség igénybevételének részletes szabályait külön utasítás tartalmazza. Egészségügyi szűrővizsgálat
- §
(1)Ha az adott év költségvetése lehetővé teszi, a Hivatal kiegészítő egészségügyi szűrővizsgálatot biztosít a dolgozók részére.
(2)A szűrővizsgálat megszervezése és a végrehajtásban való közreműködés, az azokról történő tájékoztatás a HÖO feladata.
(3)A szűrővizsgálatok igénybevétele az arra jogosult dolgozók részéről önkéntes. Szociális juttatások közös szabályai 19. §
(1)Szociális juttatásként albérleti díj hozzájárulás (
- §), családalapítási támogatás (
- §), gyermekszületési támogatás (
- §), temetési támogatás (
- §) és szociális támogatás (
- §) adható.
(2)A szociális juttatások közös szabályait jelen §
(3)–
(9)bekezdései tartalmazzák.
(3)A szociális juttatások közül az albérleti díj hozzájárulás és a szociális támogatás csak a rászoruló dolgozó részére adható. A szociális juttatások szempontjából akkor minősül rászorulónak a dolgozó, ha a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben kapott bruttó jövedelmének egy hónapra eső átlaga nem haladja meg a Hivatal által a naptári évre a 29. §
(3)bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasításban a szociális juttatás értékhatáraként meghatározott összeget (a továbbiakban: jövedelemhatár), és ha a dolgozó
- a)több gyermeket nevel, vagy
- b)gyermekét egyedül neveli, vagy
- c)több eltartottról gondoskodik, vagy
- d)a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő hozzátartozóról gondoskodik, vagy
- e)anyagi vagy lakáskörülményei időlegesen vagy tartósan jelentős mértékben megromlottak.
(4)A Hivatal a dolgozók szociális helyzetének figyelemmel kísérésére, valamint a szociális juttatások odaítélésének elősegítése érdekében Szociális Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet.
(5)A Bizottság elnöke a HÖO vezetője, tagjai pedig az érintett dolgozó tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a PSZO vezetője, a HÖO erre kijelölt munkatársa, valamint a Hivatal Szakszervezetének vezetője vagy a Szakszervezet által írásban állandó vagy eseti jelleggel kijelölt személy.
(6)A Bizottság a tagok személyes részvételével szükség esetén, de évente legalább két alkalommal ülésezik, egyébként munkáját írásos (lehetőleg elektronikus) úton folytatott ügyintézés keretében végzi. A Bizottságot annak elnöke hívja össze és gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.
(7)A szociális juttatás kérelemre adható. A kérelmet a Bizottság elnökéhez kell benyújtani, az elbírálás a
(3)bekezdésben meghatározott szempontok alapján történik.
(8)Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a dolgozó jövedelméről a PSZO ad hivatalos tájékoztatást a Bizottság részére.
(9)A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a 20. §
(5)bekezdése, a 23. §
(3)és
(4)bekezdése, valamint a
- § kivételével – a Bizottság dönt. Albérleti díj hozzájárulás
- §
(1)Albérleti díj hozzájárulás annak a dolgozónak adható, akinek jövedelme a jövedelemhatárt nem haladja meg és albérletben lakik. A hozzájárulás havi mértéke a kormánytisztviselői illetményalap legfeljebb 100 százalékának megfelelő összeg, kifizetése havonta utólag történik.
(2)A kérelemhez mellékelni kell az albérleti jogviszony fennállását igazoló hatályos szerződés egy eredeti példányát.
(3)Albérleti hozzájárulás legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 12 hónapra adható. Az ezt követő időre vonatkozó albérleti díj hozzájárulásról az újonnan benyújtott kérelem alapján a Bizottság ismételten dönt.
(4)Nem adható albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak:
- a)akinek a jövedelme meghaladja a jövedelemhatárt,
- b)aki budapesti állandó lakcímmel rendelkezik.
(5)A
(4)bekezdéstől elérően, különösen indokolt esetben albérleti hozzájárulás adható annak a dolgozónak is, akinek a jövedelme meghaladja a jövedelemhatárt, vagy aki lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonjogával, használati jogával legalább részben rendelkezik. A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.
(6)Az albérleti jogviszony megszűnését a Bizottság elnökének haladéktalanul be kell jelenteni.
(7)Az albérleti jogviszony fennállását a Hivatal ellenőrizheti, a dolgozó a jogosulatlanul felvett hozzájárulás visszafizetésére egyösszegben köteles. A jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulás visszafizetése azonnal esedékes. Családalapítási támogatás 21. §
(1)Családalapítási támogatás az első házasságát kötő dolgozónak adható.
(2)A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.
(3)A kérelmet a házasságkötéstől számított legfeljebb 30 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot. Gyermekszületési támogatás 22. §
(1)Gyermekszületési támogatás annak a dolgozónak adható, akinek gyermeke született.
(2)A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg gyermekenként.
(3)A kérelmet a gyermek megszületésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot. Temetési támogatás 23. §
(1)Temetési támogatás adható annak a dolgozónak, aki házastársát, élettársát, szülőjét vagy gyermekét veszítette el.
(2)A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő összeg.
(3)Különösen indokolt esetben a temetési támogatás összege legfeljebb a kormánytisztviselői illetményalap hatszorosának megfelelő összegig felemelhető. A támogatás összegéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.
(4)Különösen indokolt esetben temetési támogatás adható annak a dolgozónak is, aki nem az
(1)bekezdésben felsorolt hozzátartozóját veszítette el. A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.
(5)A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, és eltérő családi név vagy élettársi kapcsolat esetén nyilatkozni kell az elhunyt személyhez fűződő családi kapcsolatról. Szociális támogatás 24. §
(1)A dolgozó részére a személyes, családi vagy anyagi körülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás (káresemény, tartós betegség stb.) miatt szociális támogatás adható.
(2)A kérelemben részletesen elő kell adni az alapul szolgáló tényeket, körülményeket.
(3)A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz. VI. Hivatali elismerések 25. §
(1)A Hivatal érdekében több éven át kifejtett elkötelezett, kimagasló és sikeres munka elismerése „Arany Hivatali Emlékdíj” és „Hivatali Emlékdíj” (a továbbiakban együtt: emlékérem) adományozásával történhet. Emlékérem adományozására évente egy alkalommal, az október 23-i nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. A dolgozóknak évente legfeljebb 5 emlékérem adományozható.
(2)Az emlékérem adományozásáról a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a Hivatal elnöke dönt.
(3)Az emlékéremmel elismert dolgozó jutalomban – ideértve a tárgyjutalmat is – részesíthető, ha azt jogszabály nem korlátozza, vagy nem tiltja. Az emlékéremmel adható jutalmat (tárgyjutalmat) a Hivatal naptári évenként határozza meg.
- § A Hivatal külön elismeri és a munkahelyi közösség előtt méltatja azokat a dolgozókat, akik az adott évben a ténylegesen a Hivatalban eltöltött 20, 25, 30 vagy 35 év foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek.
- §
(1)A Hivatal anyagi és/vagy erkölcsi formában is elismeri azon dolgozókat, akik a közvetlen munkaköri feladataikon kívüli tevékenységükkel, bejelentésükkel stb. segítik, hogy a Hivatal elkerülje, vagy jelentősen mérsékelje a fenyegető anyagi vagy erkölcsi kárt.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti anyagi és/vagy erkölcsi elismerésről – az Elnöki Értekezlet véleményének megismerése után – a Hivatal elnöke dönt.
- § A Hivatal elnöke különösen indokolt esetben a Hivatallal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy 25–
- § szerinti elismeréséről dönthet. VII. Záró rendelkezések
- §
(1)Ez az elnöki utasítás a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy a 11. § rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(2)Hatályát veszti a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a köztisztviselők és a munkavállalók részére adható juttatásokról szóló 11/2009. elnöki utasítása.
(3)Felhatalmazást kap a gazdasági főigazgató, hogy a juttatások egyes naptári évekre vonatkozó részletes szabályait (beleértve az egyes részkérdésekben való időszakos eltérést is), illetőleg – indokolt esetben – a jelen utasításban nem nevesített juttatást a Hivatal adott évi költségvetése és a mindenkori jogszabályok figyelembevételével külön gazdasági vezetői utasításban határozza meg, a Hivatal elnökének előzetes jóváhagyása alapján és ellenjegyzése mellett.
(4)Felhatalmazást kap a gazdasági főigazgató, hogy a 17. § szerinti tárgykörben gazdasági vezetői utasítást adjon ki. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke