13/2011. (X. 20.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgá

13/2011. (X. 20.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 14. és 15. pontja, a 20. § és a 23. § tekintetében a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédségre, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, fenntartói irányítása, közvetlen irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet), a Magyar Honvédség személyi állományára, valamint a honvédelmi szervezetnél szervezett munkavégzés keretében munkát végző személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló). (2) E rendelet szerint kell bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartani a) a munkavállalót ért minden balesetet, továbbá b) a szervezett munkavégzés során észlelt baleseti veszélyt jelentő rendellenességet. (3) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában e rendelet szabályait kell alkalmazni a) a külföldi szolgálatot ellátó honvédelmi szervezeteknél történő szervezett munkavégzésre, és b) a honvédelmi szervezetnél kiképzés vagy egyéb szolgálati tevékenység ellátása céljából tartózkodó más állam katonáját ért baleset esetén. (4) A rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdése alapján az Mvt.-től eltérő szabályokat állapítja meg. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. baleseti veszélyt jelentő rendellenesség: olyan munkaszervezési hiányosság, cselekvési vagy műszaki hiba, amelynek folytán fennáll a honvédelmi baleset veszélye, de a körülmények szerencsés kimenetele, vagy az időben történő beavatkozás miatt a honvédelmi baleset nem következett be, 2. egyéni védőeszköz: az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerinti egyéni védőeszköz, 3. hadfelszerelési anyag: a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti hadfelszerelési anyag, 4. használói logisztikai szakfelelős: a honvédelmi szervezet intézményi gazdálkodás keretébe tartozó erőforrásokkal történő ellátása tervezéséért, megszervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős személy, vagy szerv, 5. honvédelmi baleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül, továbbá tényleges állományú katona esetében az a baleset is, amely a katonát a szolgálatra való felkészülés során, vagy azzal összefüggésben a szolgálatteljesítés helyén éri, 6. honvédelmi úti baleset: az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról, szállásáról a szolgálati helyére vagy munkahelyére, onnan a lakására, szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművének igénybevétele során történt, 7. katonai védőeszköz: az R. szerinti katonai védőeszköz, 8. parancsnok: a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító elöljáró, vezető, 9. rendeltetésszerű használat: a szervezett munkavégzés tárgyára (pl. technológia, munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz) vonatkozó használati, kezelési, útmutatóban vagy ismertetőben feltűntetett, a gyártó vagy az EGT-ben letelepedett meghatalmazott képviselője által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat, 10. rendszeresítésért felelős: az R. szerinti, a rendszeresítésért felelős szervezet vezetője, 11. súlyos honvédelmi baleset: az a honvédelemi baleset, amely megfelel az Mvt.-ben szabályozott súlyos munkabaleset feltételeinek, 12. szolgálatképesség csökkenés: a katonai szolgálat ellátását kizáró, vagy hátrányosan befolyásoló egészségi állapot, amelynek alapján az állományilletékes parancsnok a beteg, sérült katona részére a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet mellékletének 236.3. pontja szerinti szolgálatmentességet, egészségügyi szabadságot, gyógyüdülést, vagy egyes szolgálati kötelezettségek alóli részleges felmentést engedélyez, 13. szolgálati kötelmekkel összefüggő honvédelmi baleset: az a honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset, amely a katonai szolgálat teljesítése, vagy a szolgálati jog gyakorlása során keletkezett, valamint ha a szolgálati helyre vagy onnan a lakásra, szállásra menet közben következett be, 14. szolgálati kötelmekkel nem összefüggő honvédelmi baleset: az a honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset, a) amelyet a sérült munkavállaló szándékosan vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő, b) amelyet kizárólag a sérült munkavállaló önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozott, c) amely a lakásról, szállásról a szolgálati helyre, vagy a szolgálati helyről a lakásra, szállásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. 15. Társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során elszenvedett baleset: a sérültnek a társadalombiztosítási ellátásának igénybevétele, vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesete (sérülése), melyek közül az számít üzeminek, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. 16. vizsgálati dokumentáció: a honvédelmi baleset, továbbá a baleseti veszélyt jelentő rendellenesség állományilletékes parancsnok által történő kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentumok, egyéb adathordozók összessége. 3. § (1) A honvédelmi ágazatban foglalkoztatott munkavállalók minden balesetét, továbbá a szervezett munkavégzéssel összefüggésben észlelt baleseti veszélyt jelentő rendellenességet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálás során az okokat teljes körűen fel kell tárni. Az állományilletékes parancsnok, a rendszeresítésért felelős, az elöljáró parancsnok a hasonló balesetek és a baleseti veszélyt jelentő rendellenességek elkerülése érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket. (2) A kivizsgálás eredményét a rövid és középtávú tervezés, a kockázatok értékelése és kezelése, valamint az általános megelőzési stratégia készítése, pontosítása során fel kell használni. 2. A baleseti veszélyt jelentő rendellenesség és a baleset bejelentése 4. § (1) A munkavállaló a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben észlelt baleseti veszélyt jelentő rendellenességet, valamint az elszenvedett balesetét bejelenti a parancsnoknak. A bejelentéssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni a munkavégzés – bejelentés idején még fennálló – veszélyeztetéséről. A parancsnok a baleset bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. (2) A bejelentési kötelezettség a balesetet észlelő más munkavállalóra is kiterjed. (3) A bejelentési kötelezettséget a) baleseti veszélyt jelentő rendellenesség esetén azonnal, b) baleset esetén azonnal, de legkésőbb a baleset bekövetkezését követő 24 órán belül kell teljesíteni. 5. § (1) A parancsnok baleset esetén a tudomására jutást követően azonnal intézkedik a) a sérült személy elsősegélyben részesítésére, mentésére és – szükség szerint – orvosi ellátására, b) a bejelentés idején még fennálló veszélyeztetés megszüntetésére, c) súlyos honvédelmi baleset gyanúja esetén a baleseti helyszín biztosítására. (2) A parancsnok – az (1) bekezdés szerinti intézkedések meghozatalát követően – a baleseti naplóban foglalt adatok közlésével haladéktalanul értesíti a bejelentett balesetről a baleset helyszíne szerint illetékes állományilletékes parancsnok által kijelölt ügyeleti szolgálatot (a továbbiakban: ügyeleti szolgálat). Az ügyeleti szolgálat a bejelentett balesetet a parancsnok értesítése alapján bejegyzi a honvédelmi szervezet baleseti naplójába. A baleseti napló mintáját az 1. melléklet tartalmazza. (3) A több telephellyel rendelkező honvédelmi szervezet esetén a baleseti naplót a honvédelmi szervezet székhelyén összevontan és telephelyenként külön-külön is vezetni kell. A telephelyeken történt balesetre vonatkozó bejelentés esetén a telephelyen lévő ügyeleti szolgálat a bejelentést haladéktalanul továbbítja a honvédelmi szervezet székhelyén lévő ügyeleti szolgálat részére. (4) Az ügyeleti szolgálat a bejegyzett balesetről tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. Az ügyeleti szolgálat súlyos honvédelmi baleset gyanúja esetén a tájékoztatást haladéktalanul teljesíti. 6. § (1) A munkavállaló a szervezett munkavégzésen kívül bekövetkezett baleseti eredetű sérülését, egészségkárosodását a honvédelmi szervezet egészségügyi szolgálata részére – legkésőbb az orvosi ellátás igénybevételét követő munkanapon – bejelenti. A munkavállaló a bejelentéssel egyidejűleg bemutatja az orvosi vizsgálati lapot, és a kórházi zárójelentést. (2) A honvédelmi szervezet egészségügyi szolgálata a tudomására jutott balesetekről – havonta, a tárgyhónap utolsó munkanapján – írásos jelentést tesz az állományilletékes parancsnok részére. A jelentés tartalmazza a sérült személy nevét, katona esetén rendfokozatát, a baleset és a jelentés idejét, a sérülés magyar nyelvű megnevezését és a betegségek nemzetközi osztályozási rendszere szerinti kódját, a munkaképtelenség, szolgálatképesség csökkenés tényleges, vagy várható időtartamát. 7. § (1) Ha a munkavállaló a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentést az akadályoztatás megszűnését követő munkanapon teszi meg. (2) A parancsnok a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó munkavállalóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A fegyelmi eljárást legkorábban a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő első munkanapon lehet kezdeményezni. A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a munkavállaló köteles bizonyítani, hogy a sérülés, vagy más egészségkárosodás honvédelmi baleset következménye. 8. § (1) A lövés vagy robbanás okozta, a kettőnél több személy sérülésével járó, továbbá a súlyos honvédelmi baleset gyanúját az állományilletékes parancsnok a 2. melléklet szerinti bejelentő lapon szereplő adatok közlésével – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – az arról való tudomásszerzéssel egyidejűleg bejelenti (a továbbiakban: munkáltatói bejelentés) a munkabiztonsági hatóságnak. A munkáltatói bejelentést a 2. melléklet szerinti bejelentő lapon, írásban meg kell ismételni, ha a munkáltatói bejelentés személyesen, vagy telefonon történt. (2) Súlyos honvédelmi baleset gyanúja esetén az állományilletékes parancsnok a munkabiztonsági hatóság megérkezéséig a baleseti helyszín balesetkori állapotban történő megőrzéséről gondoskodik. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, a veszélyhelyzet, vagy a jelentős anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt, vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni. 3. A baleseti veszélyt jelentő rendellenesség kivizsgálása 9. § (1) A baleseti veszélyt jelentő rendellenességet a 4. § (1) bekezdés szerinti parancsnok vizsgálja ki. A kivizsgálást az arról való tudomásszerzés napján meg kell kezdeni és 15 napon belül be kell fejezni. Az állományilletékes parancsnok a határidőt egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. (2) A kivizsgálási eljárásba – szükség szerint – be kell vonni az állományilletékes parancsnok által vezetett honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott használói logisztikai szakfelelőst és a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyeket. (3) A technológia alkalmazása, a munkahely, a hadfelszerelési anyag, a munkaeszköz, az egyéni és a katonai védőeszköz rendeltetésszerű használata során bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenesség körülményeinek kivizsgálása esetén azok megfelelőségét soron kívül ellenőrizni kell. A megfelelőség ellenőrzését – az állományilletékes parancsnok által létrehozott – a parancsnok, a használói logisztikai szakfelelős és a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyekből álló bizottság hajtja végre. A megfelelőség ellenőrzés végrehajtása idejére az üzemeltetést, használatot szüneteltetni kell. (4) A kivizsgálási eljárásról és a kivizsgálás megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezését követően a honvédelmi szervezetnél öt évig meg kell őrizni. A (3) bekezdés szerint ellenőrzés végrehajtása esetén a jegyzőkönyv egy eredeti példányát az üzemeltetésért felelős részére meg kell küldeni. 4. A baleset kivizsgálása 10. § (1) Az állományilletékes parancsnok a tudomására jutott balesetet munkáltatói jogkörben kivizsgálja. (2) Más honvédelmi szervezethez kiküldött, kirendelt munkavállaló által a kiküldés, kirendelés helyén elszenvedett balesetet a kiküldés, kirendelés helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok vizsgálja ki. (3) Más honvédelmi szervezethez, vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (2) bekezdése szerinti más szervhez vezényelt katona által a vezénylés helyén elszenvedett balesetet a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok, munkáltató vizsgálja ki. (4) A (2) bekezdés szerinti baleset kivizsgálása során a kivizsgálásba – szükség esetén – be kell vonni a kiküldő, vagy kirendelő honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyeket is. (5) A honvédelmi szervezetnél működő munkavédelmi képviselő esetén a baleset kivizsgálásába a munkavédelmi képviselőt is be kell vonni. (6) Egy katonai objektumban elhelyezett több honvédelmi szervezet esetén az összehangolási kötelezettség keretébe tartozó tevékenység végrehajtásakor bekövetkezett baleset kivizsgálása során biztosítani kell az összehangolási tevékenységben érintett összes honvédelmi szervezet képviselőjének a részvételét. 11. § (1) Az állományilletékes parancsnok a balesetről történő tudomásszerzés napján intézkedik annak kivizsgálására. (2) Az állományilletékes parancsnok bizottságot hoz létre a technológia, a munkahely, a hadfelszerelési anyag, a munkaeszköz, az egyéni és a katonai védőeszköz rendeltetésszerű használata során bekövetkezett, 8 napot meghaladó szolgálatképesség csökkenést vagy munkaképtelenséget, továbbá a súlyos, vagy a kettőnél több személy egyidejű sérülését okozó honvédelmi baleset gyanúja esetén a baleset kivizsgálása céljából. (3) A bizottság vezetője az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt parancsnokhelyettes. A bizottság tagjának ki kell jelölni az állományilletékes parancsnok által vezetett honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott a) használói logisztikai szakfelelőst, b) munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, c) munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyt, és d) jogász végzettségű, legalább egy éves szakirányú gyakorlattal rendelkező személyt. 12. § Az állományilletékes parancsnok nem köteles azt a balesetet kivizsgálni, nyilvántartásba venni és a munkabiztonsági hatóságnak bejelenteni, amelynek bekövetkezésétől számítva 3 év eltelt. 13. § (1) Honvédelmi baleset gyanúja esetén a baleset kivizsgálása során fel kell tárni azokat a veszélyes körülményeket, tényezőket és veszélyes cselekményeket, amelyeknek szerepe lehetett a balesetet eredményező mozzanat, vagy folyamat beindulásában. A baleset helyszínét rajzon, fényképen vagy videofelvételen rögzíteni kell, továbbá meg kell hallgatni azokat a személyeket, akiknek a honvédelmi balesetről tudomása lehet. A helyszíni ellenőrzésről, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A kivizsgálás során ellenőrizni kell a) a létesítmény, technológia, munkahely, munkaeszköz, hadfelszerelési anyag, a munka tárgya, anyaga állapotát, különösen az üzembe helyezésre, időszakos felülvizsgálatra, kezelésre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény fellépését, b) az egyéni, és a katonai védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelző- és biztonsági berendezések meglétét, állapotát, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését, c) a környezeti tényezők, veszélyforrások és kóroki tényezők szerepét, jelenlétét, mértékét, hatását, d) a munkaszervezés, a munkairányítás – beleértve a munkavédelem belső ellenőrzése – rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, a baleset bekövetkezésével való összefüggés vélelme esetén ezek szerepét, e) a biztonsági és egészségvédelmi jelzések, feliratok meglétét, állapotát, a figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, f) a szervezett munkavégzés, a munkahelyi rend és tisztaság, az anyagtárolás, anyagmozgatás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, valamint a katonai szolgálat teljesítésének körülményeit, g) a balesetet szenvedett munkavállaló, a balesetet okozó személy, valamint a munkatársak baleset bekövetkezése előtti feladatait és cselekményeit, h) az érintett technológiára, hadfelszerelési anyagra, munkaeszközre, munkafolyamatra, továbbá a balesetet szenvedett munkavállaló, balesetet okozó személy és munkatársak cselekményére vonatkozó előírások érvényesülését, az előírásoktól való eltérést és annak mértékét, i) a balesetet kiváltó okot az a)–h) pontban foglalt tényezők hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával, j) a baleseti okként meghatározott tényező, a szükséges kockázatcsökkentő intézkedésnek a beosztásra, munkakörre, a technológiára, a munkahelyre, a munkaeszközre, a hadfelszerelési anyagra vonatkozó kockázatértékelésben való szerepeltetését, k) a kockázatértékelésben szereplő kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását, l) a munkavállalók j)–k) pontban írtakról való tájékoztatásának végrehajtását. (3) A kivizsgálás megállapításait a vizsgálati dokumentációban olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak, lefolyásának, következményeinek felderítésére, a tényállás tisztázására, megállapítására. 5. A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv 14. § (1) Az állományilletékes parancsnok a tudomására jutott balesetről a kivizsgálás megkezdésétől számított 30 napon belül megállapítja, hogy azt honvédelmi balesetnek, vagy honvédelmi úti balesetnek tekinti-e. E döntéséről az állományilletékes parancsnok értesíti a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót. (2) Súlyos honvédelmi baleset gyanúja esetén az állományilletékes parancsnok a kivizsgálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, erről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíti. (3) Az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti döntését a baleset honvédelmi balesetként, vagy honvédelmi úti balesetként történő elismerése esetén honvédelmi baleseti jegyzőkönyvbe foglalja. A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv mintáját és kitöltési útmutatóját a 3. melléklet tartalmazza. (4) Ha a baleset honvédelmi balesetként, vagy honvédelmi úti balesetként történő elismerésének feltételei nem állnak fenn, az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti döntését a 4. melléklet szerinti baleset elbírálásáról szóló értesítéssel hozza meg. (5) A baleset elbírálásáról szóló értesítés ellen a sérült, halálos baleset esetén a hozzátartozó annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a munkabiztonsági hatósághoz címzett, az állományilletékes parancsnoknál előterjesztett panaszt nyújthat be. A panaszjog gyakorlásának lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót a baleset elbírálásáról szóló értesítésben tájékoztatni kell. 15. § (1) Ha a honvédelmi balesetnek több sérültje van, a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvet minden sérült vonatkozásában külön-külön el kell készíteni. (2) A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv egy eredeti példányát az állományilletékes parancsnok a bejelentett baleset kivizsgálásának befejezésével egyidejűleg megküldi a) a sérültnek, a sérült halála esetén hozzátartozójának, b) a munkabiztonsági hatóságnak, c) kormánytisztviselők, közalkalmazottak és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók balesete esetén a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szervének, d) az irattárnak, e) a halálos kimenetelű, vagy az egy napot meghaladó munkaképtelenséget, szolgálatképesség csökkenést okozó honvédelmi baleset esetén ea) az elöljáró parancsnoknak, eb) az állományilletékes parancsnok által vezetett honvédelmi szervezet személyügyi szervének, ec) kirendelés, kiküldés, vezénylés esetén a kiküldő, kirendelő, vezénylő honvédelmi szervezetnek. (3) Súlyos honvédelmi baleset esetén az állományilletékes parancsnok a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvnek a munkabiztonsági hatósághoz történő megküldésével egyidejűleg másolatban csatolja a honvédelmi szervezetnél végrehajtott balesetvizsgálat dokumentációját is, így különösen: a) a meghallgatási jegyzőkönyveket, b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot, c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot, d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot, f) az időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot, g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot, h) fényképfelvételeket, videofelvételeket, i) a belső rendelkezések vonatkozó részeit. (4) Ha az állományilletékes parancsnok a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvhöz a (3) bekezdés a)–i) pontja szerinti iratokat, dokumentumokat, felvételeket nem csatolja, a munkabiztonsági hatóság határidő tűzésével felszólítja azok pótlására. (5) Ha a honvédelmi szervezet a (3) bekezdés b)–g) pontja szerinti dokumentumokkal, iratokkal vagy azok valamelyikével nem rendelkezik, a munkabiztonsági hatóság az állományilletékes parancsnoknál fegyelmi eljárást kezdeményez. (6) A sérültet, a sérült halála esetén hozzátartozóját a honvédelmi baleseti jegyzőkönyv egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy ha a honvédelmi balesettel összefüggésben kára keletkezett, a balesettel kapcsolatos kárigényét az állományilletékes parancsnoknál terjesztheti elő. A tájékoztatást az 5. melléklet szerinti, a „Tájékoztató kárigény előterjesztésének lehetőségéről” című nyomtatvány megküldésével kell teljesíteni. A kárigény előterjesztésének mintáját a 6. melléklet tartalmazza. (7) A honvédelmi baleseti jegyzőkönyvről történő másolat készítésére és annak kiadására a munkabiztonsági hatóság jogosult. 6. Hatósági felügyelet 16. § (1) A munkabiztonsági hatóság ellenőrzi a honvédelmi balesetek bejelentésével, kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtását. (2) A munkabiztonsági hatóság hivatalból indít hatósági eljárást a) a munkáltatói bejelentés, valamint b) a baleset elbírálásáról szóló értesítés elleni panasz benyújtása esetén. (3) A hatósági eljárást a munkáltatói bejelentés, vagy a baleset elbírálásáról szóló értesítés munkabiztonsági hatósághoz érkezésének napján kell megindítani. (4) A munkabiztonsági hatóság a baleset elbírálásáról szóló értesítés elleni panasz benyújtása esetén a balesetet honvédelmi balesetnek, vagy honvédelmi úti balesetnek minősíti, ha az állományilletékes parancsnok a bejelentett balesetet jogszabálysértő módon nem tekintette honvédelmi balesetnek, vagy honvédelmi úti balesetnek. (5) A munkáltatói bejelentés miatt indított hatósági eljárást a munkabiztonsági hatóság Hjt. 53. §-a alapján megbízott munkavédelmi felügyelője folytatja le. (6) Külföldi szolgálatot ellátó honvédelmi szervezetnél a munkáltatói bejelentés miatt indított hatósági eljárás során helyszínen történő eljárási cselekmények végrehajtására csak akkor kerül sor, ha a másodfokon eljáró munkabiztonsági hatóság helyszínen történő eljárást rendel el. 17. § (1) A hatósági eljárásba be kell vonni a) a baleset munkáltatói hatáskörben történő kivizsgálásáért felelős állományilletékes parancsnokot, vagy képviselőjét, b) az állományilletékes parancsnok által vezetett honvédelmi szervezetnél ba) foglalkoztatott munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, bb) szükség esetén a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyt, és bc) működő munkavédelmi képviselőt. (2) A hatósági eljárás során a baleset okainak feltárása érdekében más hatóság, szakértő, vagy intézmény is megkereshető. 7. Balesetek nyilvántartása 18. § (1) A munkavállaló által bejelentett balesetet a 7. melléklet szerinti baleseti nyilvántartásban kell rögzíteni. (2) A baleseti nyilvántartást a honvédelmi szervezet székhelyén összesítve, valamint a honvédelmi szervezet más helyőrségben települt, ott kikülönített alegységeket közvetlenül vezető, munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljárónál külön is vezetni kell. (3) A honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy a baleseti nyilvántartást és az annak alapjául szolgáló okmányokat havonta egyezteti, eltérés esetén a nyilvántartás pontosítását kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál. 19. § (1) A honvédelmi szervezet 5 évig köteles megőrizni a vizsgálati dokumentációt, a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvet, és a baleset elbírálásáról szóló értesítést. (2) A munkabiztonsági hatóság a részére megküldött honvédelmi baleseti jegyzőkönyveket 5 évig megőrzi. E határidő lejártát követően a honvédelmi baleseti jegyzőkönyveket átadja az iratok központi tárolását végző honvédelmi szervezet részére. Az átadott honvédelmi baleseti jegyzőkönyveket további 30 évig kell őrizni. 8. A honvédelmi balesetek minősítése 20. § (1) A tényleges katonai állományba tartozó személyt érintő baleset honvédelmi balesetként, vagy honvédelmi úti balesetként történő elismerése esetén a munkabiztonsági hatóság eljárása során dönt a honvédelmi baleset szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a minősítéséről is, továbbá tájékoztatja a sérültet, annak halála esetén hozzátartozóját a társadalombiztosítási ellátás érvényesítésének lehetőségéről, ezek igénybevételének feltételeiről. (2) A munkabiztonsági hatóság a döntéséről tájékoztatja a) a honvédelmi balesetet szenvedett katona állományilletékes parancsnokát, és b) a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szervét. 21. § A kormánytisztviselők, közalkalmazottak és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók bejelentett balesetét a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve indokolt határozatban üzemi balesetnek, vagy nem üzemi balesetnek minősíti. 9. Záró rendelkezések 22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. 23. § A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti járadékának részletes szabályairól szóló 8/2002. (II. 15.) HM rendelet 17. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve a rendelkezésre álló okmányok alapján hivatalból dönt:) „a) a betegség és az abból eredő haláleset szolgálati kötelmekkel összefüggő minősítéséről;” 24. § Hatályát veszti a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 18/2003. (V. 7.) HM rendelet. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter