11/2010. (III. 4.) KHEM rendelete a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról.

11/2010. (III. 4.) KHEM rendelete a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint 3. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben – a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – minden radioaktív anyagra, ideértve a) a sugárforrások előállítói és feldolgozói által a sugárforrások gyártásához használt alapanyagokat (a továbbiakban: alapanyagok); b) a természetben előforduló radioaktív anyagokat és a technológiai folyamatokban koncentrálódott, természetben előforduló radioaktív anyagokat, amelyeket nem szándékoznak feldolgozni a radionuklidok felhasználása céljából, amennyiben az anyag aktivitás koncentrációja nagyobb, mint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: ADR rendelet) meghatározott mentességi aktivitás koncentráció tízszerese (a továbbiakban: NORMx10); c) a radioaktív hulladékokat. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések köréről szóló 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya alá tartozó radioaktív anyagokra; b) az ADR rendeletben meghatározott mentességi aktivitás koncentráció vagy mentességi aktivitás szintje alatti radioaktív anyagokra; c) a nukleáris üzemanyagra és a kiégett nukleáris üzemanyagra; d) a szegényített uránból készült árnyékolásra, csomagolásra, ballasztra és ellensúlyra; e) radioaktív anyaggal történt szennyeződés, illetve felaktiválódás révén radioaktívvá vált anyagra, amennyiben az nem tartozik a radioaktív hulladékok vagy alapanyagok körébe. (3) A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) hatálya alá tartozó anyagokra az IRM rendelet, valamint e rendelet rendelkezéseit egyidejűleg alkalmazni kell. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) birtokos: aki radioaktív anyagot tartósan vagy átmeneti jelleggel tárol, használ vagy feldolgoz, beleértve a sugárforrás gyártóját, forgalmazóját és felhasználóját, kivéve a hosszú távú tárolására, ártalmatlanítására vagy ideiglenes tárolására hatósági engedéllyel rendelkezőket; b) gyártó: aki a sugárforrást előállítja; c) kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelyben a hőfejlődés elhanyagolható; ezen belül: ca) rövid élettartamú radioaktív hulladék: az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál kisebb, és csak korlátozott koncentrációban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyűjtőcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva), cb) hosszú élettartamú radioaktív hulladék: az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladék határértékeit, cc) kis aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelyben az egyes radionuklidok aktivitás-koncentráció értékei és mentességi aktivitás-koncentráció értékei hányadosainak összege nagyobb, mint 1, de kisebb vagy egyenlő, mint 1000, cd) közepes aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelyben az egyes radionuklidok aktivitás-koncentráció értékei és mentességi aktivitás-koncentráció értékei hányadosainak összege nagyobb, mint 1000; d) nagy aktivitású radioaktív hulladék: az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetés során figyelembe kell venni; e) nem mentes használati cikk: a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, de az ott meghatározott dóziskorlát túllépése miatt mentességet nem élvező, vagy a nem rendeltetésszerűen használt és ezáltal az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó radioaktív anyagot tartalmazó használati cikk; f) nagy aktivitású zárt sugárforrás: olyan radioaktív anyagot tartalmazó zárt sugárforrás, amelynek – a 10 napnál rövidebb felezési idejű származék nuklidok aktivitását is magában foglaló – aktivitása előállítása idején, vagy ha az nem ismert, első alkalommal való forgalomba hozatala idején a Cf-252 esetében nem kisebb, mint 0,5 GBq, egyéb nuklidok esetében nem kisebb, mint az ADR rendeletben megadott megfelelő A1 érték századrésze, és amely adott esetben a sugárforrás szerves részeként tartalmazza a radioaktív anyagot magában foglaló tokot is; g) D aktivitás: a sugárforrások veszélyességének meghatározásához használt, izotóponként eltérő értékű normalizáló tényező; h) sugárforrástartó: zárt sugárforrás tartója, amely nem szerves része a sugárforrásnak, hanem szállításra, kezelésre stb. használják; i) forgalmazó: az, aki sugárforrást – ingyenesen vagy ellenérték fejében – más rendelkezésére bocsát, ide nem értve a gyártót az általa előállított sugárforrások tekintetében. (2) E rendelet szerinti jogok és kötelezettségek a Magyar Honvédség bármely szervezeti egységének tulajdonában lévő radioaktív anyag tekintetében a Magyar Honvédséget illetik meg, illetve terhelik. (3) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmakat az Atv. 2. §-a, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 1. számú mellékletének II. fejezete, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet 2. § 1. és 4. pontja szerint kell értelmezni. II. FEJEZET A RADIOAKTÍV ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA 3. A radioaktív anyagok nyilvántartásához és ellenőrzéséhez szükséges egyedi azonosítás szabályai 3. § Nagy aktivitású zárt sugárforrás esetében a gyártó vagy a forgalmazó köteles gondoskodni a következőkről: a) a sugárforrás rendelkezzen a gyártó által a sugárforráshoz és a sugárforrástartóhoz rendelt egyedi azonosító sorszámmal (a továbbiakban: gyártási szám); b) a gyártási szám a sugárforrásra és a sugárforrástartóra legyen vésve vagy bélyegezve, amennyiben a gyártási szám vésése vagy bélyegzése nem lehetséges, vagy többször használatos szállítótartály kerül alkalmazásra sugárforrástartóként, a sugárforrástartó legalább a sugárforrás jellegéről adjon tájékoztatást; c) a sugárforrástartó és – amennyiben megvalósítható – a sugárforrás a sugárveszélyre figyelmeztető megfelelő jelzéssel legyen ellátva, amennyiben nem lehet a sugárforrást megfelelő jelzéssel ellátni, írásbeli tájékoztatást kell adni ennek indokáról; d) fénykép készüljön a sugárforrás inaktív mintájáról és a sugárforrás tipikus sugárforrástartójáról. 4. § (1) A forgalmazó, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő radioaktív anyag esetében a gyártó – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – valamennyi radioaktív anyagot magyar nyelvű műbizonylattal lát el. (2) A központi nyilvántartásban nem azonosítható talált, vagy lefoglalt radioaktív anyagok műbizonylattal való ellátásáról külön jogszabály rendelkezik. (3) A műbizonylat zárt sugárforrások esetében a következő adatokat tartalmazza: a) műbizonylat száma; b) gyártó neve és címe; c) forgalmazó neve és címe; d) radionuklid (elem és tömegszám); e) aktivitás, aktivitás dátuma; f) rendeltetés; g) a gyártó által a sugárforráshoz rendelt gyártási szám; h) termékazonosító (amennyiben ismert); i) felhasználási idő (amennyiben ismert); j) aktív hossz, aktív átmérő, teljes hossz, teljes átmérő (amennyiben ismert); k) a tok típusa (amennyiben ismert); l) különleges formájú radioaktív anyag esetében engedélyokiratának száma; m) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert); n) mennyiség, mennyiség egysége; o) műbizonylat kiállításának dátuma; p) a műbizonylat elkészítőjének cégszerű aláírása. (4) A műbizonylat nyitott sugárforrások esetében a következő adatokat tartalmazza: a) műbizonylat száma; b) gyártó neve és címe; c) forgalmazó neve és címe; d) radionuklid (elem és tömegszám); e) aktivitás, aktivitás dátuma; f) rendeltetés (amennyiben ismert); g) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert); h) mennyiség, mennyiség egysége; i) műbizonylat kiállításának dátuma; j) a műbizonylat elkészítőjének cégszerű aláírása. (5) A gyártáshoz használt alapanyagok esetében a műbizonylat a következő adatokat tartalmazza: a) a műbizonylat száma; b) gyártó neve és címe; c) radionuklid (elem és tömegszám); d) aktivitás, aktivitás dátuma; e) rendeltetés (amennyiben ismert); f) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert); g) mennyiség, mennyiség egysége; h) a gyártási dokumentum kiállításának dátuma; i) a gyártási dokumentum elkészítőjének neve és cégszerű aláírása. (6) NORM×10 esetében a műbizonylat a következő adatokat tartalmazza: a) a műbizonylat száma; b) radionuklid (elem és tömegszám); c) aktivitás koncentráció, aktivitás koncentráció dátuma; d) rendeltetés (amennyiben ismert); e) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert); f) mennyiség, mennyiség egysége; g) a dokumentum kiállításának dátuma; h) a dokumentum elkészítőjének neve és cégszerű aláírása. 5. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatósági bizonyítványt állít ki a zárt sugárforrás első forgalomba helyezésekor, a tulajdonos kérelmére, és – a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat kivéve – a zárt sugárforrás tulajdonosának megváltozása esetében a 11. § (3) bekezdés szerinti átvevő kérelmére. A kérelmet a tulajdonos az első forgalomba helyezést megelőzően legalább 22 munkanappal, az átvevő a tulajdonos-változást követő 30 napon belül köteles benyújtani. (2) A hatósági bizonyítvány a zárt sugárforrások egyedi azonosítására és a tulajdonos igazolására szolgál. A hatósági bizonyítvány – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt tartalmi elemeken kívül – a következő adatokat tartalmazza: a) hatósági azonosító; b) eredeti műbizonylat száma; c) tulajdonos neve és címe; d) radionuklid (elem és tömegszám); e) eredeti aktivitás, aktivitás dátuma; f) rendeltetés; g) gyártási szám; h) felhasználási idő (amennyiben ismert); i) fizikai, kémiai forma (amennyiben ismert); j) nagyaktivitású zárt sugárforrás esetében a sugárforrás gyártója vagy forgalmazója által a sugárforrás típusáról és a sugárforrástartó típusáról készített fénykép. (3) A hatósági bizonyítvány kiállításáig a zárt sugárforrások azonosítása az eredeti műbizonylattal történik. 4. Központi nyilvántartás 6. § (1) A radioaktív anyagokról országosan összesített számítógépes központi nyilvántartást kell vezetni. A központi nyilvántartás rendszerének kialakítása, működtetése és a helyi nyilvántartások ellenőrzése a nukleáris és radioaktív anyagokra vonatkozó hatósági jogkörében eljáró Hivatal feladata. (2) A központi nyilvántartás működésének költségeit a Hivatal éves költségvetésében tervezett módon biztosítja. (3) A radioaktív anyagok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági ellenőrzés műszaki feltételeinek megteremtésében (adatszolgáltatás fogadása, értékelése, gépi adatfeldolgozás) a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézet támogatást nyújt a Hivatal részére. (4) A központi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a radioaktív anyag tulajdonosának és birtokosának nevét és címét, a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és címét, vagy a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vezetőjének nevét és címét, valamint a radioaktív anyag feltalálási helyét; b) zárt sugárforrások esetében – ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is – tulajdonosonként és birtokosonként és radionuklidonként a radioaktív anyagok engedélyezett maximális készletét, aktuális készletét, fajtáját, aktivitását és rendeltetését (a felhasználás, és az alkalmazás engedélyezett formáját); c) nyitott sugárforrások esetében – ide nem értve a radioaktív hulladékokat – a 10. § (1) bekezdésében meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva tulajdonosonként és birtokosonként, valamint radionuklidonként a radioaktív anyagok mennyiségét, készletváltozását, felhasználását, fajtáját, eredeti aktivitását és rendeltetését; d) radioaktív hulladékok esetében – ide nem értve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat – a 10. § (1) bekezdésében meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva a radioaktív hulladékok mennyiségét, készletváltozását és fajtáját tulajdonosonként és birtokosonként, radioaktív hulladék osztályonként, valamint amennyiben ismert, radionuklidonként. 5. Helyi nyilvántartás 7. § (1) A tulajdonosoknak a tulajdonukban és a birtokosoknak a birtokukban lévő radioaktív anyagokról helyi nyilvántartást kell vezetniük. A helyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdonos vagy a birtokos birtokában lévő radioaktív anyag a) engedélyezett maximális készletét; b) aktuális készletét; c) fajtáját; d) aktivitását; e) rendeltetését; f) tárolási helyét; g) alkalmazása (felhasználása) módját. (2) Elkülönített nyilvántartást kell vezetni a) a zárt sugárforrásokról, ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is; b) a nyitott sugárforrásokról a radioaktív hulladékok kivételével, a nem mentes használati cikkekről, a NORM×10-ről és az alapanyagokról; c) a radioaktív hulladékokról, kivéve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat. (3) A helyi nyilvántartás létrehozásakor annak adattartalmáról a nyilvántartás felelőse a leltározás szabályainak megfelelően adatot szolgáltat a Hivatalnak a központi nyilvántartás által támogatott elektronikus formában. (4) A helyi nyilvántartásba haladéktalanul be kell vezetni a radioaktív anyag a) minden készletváltozását; b) minden felhasználását és alkalmazását, valamint az alkalmazás szüneteltetését; c) mentességi szint alá történő lebomlását; d) teljes felhasználását; e) hatósági felügyelet alól való felszabadítását; f) hulladékká minősítését. (5) Zárt sugárforrások esetében, a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat kivéve, a helyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) alkalmazás célját; b) alkalmazás időpontját; c) alkalmazás helyét; d) a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét, vagy a nyilvántartásra kötelezett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vezetőjének a nevét; e) a sugárvédelmi megbízott nevét is. (6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti sugárforrások esetében a helyi nyilvántartásnak az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a felhasznált radioaktív anyag mennyiségét (aktivitását és tömegét vagy térfogatát). (7) Radioaktív hulladékok esetében a helyi nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a tulajdonos vagy birtokos neve és címe; b) radioaktív hulladék osztálya; c) az osztályba sorolás alapja; d) tárolás jellege; e) hulladékforma; f) csomagolás; g) mennyiség, mennyiség egysége; h) radionuklid elemét és tömegszámát (amennyiben ismert); i) aktivitás, aktivitás dátuma (amennyiben ismert); j) aktivitás meghatározásának módja; k) hulladékká minősítés dátuma, minősítési jegyzőkönyv számát, minősítést végző neve és címe. (8) A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat a benne lévő radionuklidok felezési ideje, aktivitás-koncentrációja és mentességi aktivitás-koncentrációja alapján a rövid élettartamú, vagy hosszú élettartamú, továbbá kis aktivitású, vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék osztályokba kell sorolni. (9) A helyi nyilvántartás részét képezik az annak vezetéséhez felhasznált a) műbizonylatok, b) hatósági bizonyítványok, c) tulajdonos vagy birtokos változást igazoló okiratok, d) lezárt izotóp-nyilvántartó könyvek, amelyek a nyilvántartás alapiratainak minősülnek. (10) A nyilvántartás (9) bekezdés szerinti alapiratait az Atv. 16. § (2) bekezdése szerinti határidőig meg kell őrizni, azt követően pedig a Hivatalnak kell átadni. Ezen iratokat a Hivatal az Atv. 16. § (6) bekezdése szerint kezeli és az adatkezelési idő lejártát követően az archív adatbázisba helyezi. A Hivatal az adatok átadásáról, valamint archív adatbázisba helyezéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes sugár-egészségügyi feladatokat ellátó regionális intézetét (a továbbiakban: Sugáregészségügyi Decentrum) értesíti. (11) A tevékenység megszűnése esetében a helyi nyilvántartást – a (12) bekezdésben foglalt kivételekkel – a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti záró leltárral kell lezárni. (12) A helyi nyilvántartást a jogosultnak történő átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvvel (szerződéssel) kell lezárni, ha a tevékenység megszűnését követően a) a fel nem használt maradék radioaktív anyag további felhasználásra, vagy b) a radioaktív hulladék, vagy a végleges elhelyezésre kerülő radioaktív anyag az arra jogosultnak átadásra kerül. 8. § A nyilvántartást – a 9. § szerinti kivétellel – elektronikusan, a Hivatal által a tulajdonosok és birtokosok részére térítésmentesen biztosított nyilvántartó programmal kell vezetni. 9. § A Hivatal a tulajdonos vagy birtokos kérelmére a 8. §-ban előírttól eltérő módon vezetett helyi nyilvántartás alkalmazását engedélyezheti. Az engedélykérelemben be kell mutatni, hogy az eltérő módon vezetett nyilvántartás a 7. § (1)–(6) bekezdésében foglalt adatok kezelésére alkalmas és a 10–13. §-ban meghatározott leltározási és adatszolgáltatási kötelezettségeket teljes körűen támogatja. Az engedélykérelem részeként a helyi nyilvántartás szabályait e rendelet előírásainak megfelelően rögzítő, a tulajdonos vagy birtokos működését szabályozó belső dokumentumot is be kell nyújtani. III. FEJEZET ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ELLENŐRZÉS 10. § (1) A tulajdonos és birtokos a birtokában lévő radioaktív anyagokat leltározza a) minden naptári évben egyszer úgy, hogy a két leltárfelvétel között eltelt idő ne haladja meg a 12 hónapot; b) a Hivatal, vagy a Sugáregészségügyi Decentrum felszólítására; c) a tevékenység megszűnésekor a 7. § (11)–(12) bekezdése szerint. (2) A tulajdonos és a birtokos – a nyilvántartás felelőse útján – a leltározás eredményéről a felvételét követő 15 napon belül adatot szolgáltat a Hivatalnak, a központi nyilvántartás által támogatott elektronikus formában. 11. § (1) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sugárforrások esetében a leltározásról szóló adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell: a) zárt sugárforrás hatósági azonosítóját; b) műbizonylat számát; c) műbizonylat kiállításának dátumát; d) radionuklidot (elem és tömegszám) és eredeti aktivitását; e) eredeti aktivitásának dátumát; f) rendeltetését; g) gyártási számát; h) felhasználási idejét; i) fizikai, kémiai formáját (amennyiben ismert); j) különleges formájú radioaktív anyag engedélyokiratának számát (amennyiben ismert); k) leltárba vétel idejét; l) a tulajdonos és birtokos adott radioaktív anyagra vonatkozó engedélyének számát; m) engedély érvényességi időtartamát; n) engedély kibocsátóját. (2) A tulajdonos és a birtokos a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, általa nyilvántartott sugárforrások készletében beálló minden változásról köteles a Hivatalnak 15 napon belül adatot szolgáltatni, a központi nyilvántartás által támogatott elektronikus formában. (3) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sugárforrások tulajdonosának személyében bekövetkező változás (a továbbiakban: a sugárforrás átadása) esetében a sugárforrás átvevőjének kérelmére a Hivatal új hatósági bizonyítványt állít ki. A sugárforrás átadását okirattal kell igazolni. Az igazoló okirat másolatát az átadó köteles a Hivatal részére megküldeni. A tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén, amennyiben az átadott zárt sugárforrás már rendelkezik hatósági bizonyítvánnyal, úgy a tulajdonos változást igazoló okirathoz mellékelni kell a hatósági bizonyítványt is. A tulajdonos személyében bekövetkező változás esetében a zárt sugárforrás átvételének igazolását követően, a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrások átvételét kivéve, a Hivatal az átvevő részére az új tulajdonos adatait tartalmazó új hatósági bizonyítványt állít ki. (4) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sugárforrás átadását rögzítő okiratnak a következőket kell tartalmaznia: a) zárt sugárforrás hatósági azonosítója (amennyiben ismert); b) műbizonylatszáma; c) gyártási száma, vagy ennek hiányában a sugárforrás jelzése; d) radionuklid (elem és tömegszám); e) eredeti aktivitása, az aktivitás dátuma; f) átadás helye és dátuma; g) átadó címe és engedélyének száma; h) átadó képviselőjének neve, aláírása; i) átvevő megnevezése, címe és engedélyének száma; j) átvevő képviselőjének neve, aláírása. (5) A D aktivitás tízszerese feletti aktivitású zárt forrás tervezett exportja, és importja esetében a tulajdonos vagy a birtokos legalább 30 nappal a tervezett szállítás előtt, előzetes értesítést küld a Hivatalnak, amely értesítés a következő adatokat tartalmazza: a) gyártó vagy forgalmazó neve és elérhetősége; b) radionuklid (elem és tömegszám); c) aktivitás, aktivitás dátuma; d) rendeltetés; e) a tervezett szállítás időpontját magában foglaló időintervallum. (6) Az egyedi radionuklidra vonatkozó D aktivitásokat e rendelet melléklete tartalmazza. (7) Az értesítés nem helyettesíti a rendeletben előírt további adatszolgáltatási kötelezettségeket. 12. § A 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sugárforrások esetében a leltározás eredményéről szóló adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a radioaktív anyagok aktuális készlete mellett a leltározás periódusára vonatkozó összesített készletváltozási adatokat is radionuklidonként (és fajtánként) a következők szerint: a) átvett összes mennyiségét (eredeti aktivitás és tömeg vagy térfogat); b) átadott összes mennyiségét (eredeti aktivitás és tömeg vagy térfogat); c) felhasznált mennyiségét (eredeti aktivitás és tömeg vagy térfogat); d) aktuális készletét (aktivitás és tömeg vagy térfogat); e) rendeltetését; f) fizikai, kémiai formáját (amennyiben ismert); g) a tulajdonos és a birtokos adott radioaktív anyagra vonatkozó engedélyének számát; h) engedély érvényességi időtartamát; i) engedély kibocsátóját. 13. § A 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti radioaktív hulladékok esetében a leltározás eredményéről szóló adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a radioaktív hulladékok aktuális készlete mellett a leltározás periódusára vonatkozó összesített készletváltozási adatokat is radioaktív hulladék osztályonként a következők szerint: a) átvett összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás); b) keletkezett összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás); c) átadott összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás); d) lebomlott összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás); e) felszabadított összes mennyiségét (hulladékforma, csomagolás); f) a tulajdonos és a birtokos tevékenységi engedélyének, valamint radioaktív hulladéktárolók engedélyese esetében a tároló üzemeltetési engedélyének számát; g) engedély érvényességi időtartamát; h) engedély kibocsátóját. 14. § (1) A tulajdonos és a birtokos a változást követő 15 napon belül adatot köteles szolgáltatni a Hivatal részére nevének, címének, valamint a nyilvántartásra kötelezett személyének megváltozásáról. (2) Azon tulajdonos vagy birtokos, aki zárt sugárforrást exportált és kötelezettséget vállalt arra, hogy azt visszaveszi, ennek tényéről, továbbá a visszavétel megtörténtéről a Hivatal részére köteles az exportot és a visszavételt követő 15 napon belül adatot szolgáltatni. (3) A tulajdonos és a birtokos haladéktalanul adatot köteles szolgáltatni a Hivatal részére a radioaktív anyagok leltározásakor mutatkozó bármely hiány vagy többlet esetén. Az adatszolgáltatásról a Hivatal a Sugáregészségügyi Decentrumot értesíti. 15. § (1) A Hivatal a Sugáregészségügyi Decentrummal történt egyeztetést követően, a leltározás eredményeként mutatkozó hiány vagy többlet esetében haladéktalanul értesíti az Országos Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: ORFK), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat és az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot. Az e bekezdésben felsorolt szervek a bejelentés ügyében hozott – a Hivatal vagy a Sugáregészségügyi Decentrum hatáskörét érintő – intézkedéseikről tájékoztatják a Hivatalt, valamint a Sugáregészségügyi Decentrumot. (2) Amennyiben a Hivatal a tulajdonosnál vagy a birtokosnál végzett helyszíni ellenőrzés során az engedélyekben foglaltak vagy a radioaktív anyagok nyilvántartásával kapcsolatos előírások megsértését észleli, erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes Sugáregészségügyi Decentrumot és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát (a továbbiakban: OTH). A Hivatal Sugáregészségügyi Decentrum számára javaslatot tehet az engedély visszavonására. (3) A Sugáregészségügyi Decentrum kérésére, az inaktívvá nyilvánítást megelőzően a Hivatal a központi nyilvántartásban szereplő adatok alapján a központi nyilvántartásban szereplő bármely adatról rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatást teljesít. 16. § (1) A Sugáregészségügyi Decentrum és az OTH az engedélyek kibocsátásáról, módosításáról és visszavonásáról szóló jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatukat annak közlésével egyidejűleg a Hivatalnak megküldik. (2) Amennyiben a Sugáregészségügyi Decentrum, az OTH, az ORFK, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság e rendelet 7. és 10–13. §-ában meghatározott előírásoknak a megsértését észleli, erről haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A Hivatal a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/122/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásának tapasztalatairól 2010. december 31-ig jelentést tesz az Európai Bizottságnak. A jelentés elkészítésében a Sugáregészségügyi Decentrum és az OTH közreműködnek. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a radioaktív anyagok központi és helyi nyilvántartásának rendjéről szóló 33/2004. (VI. 28.) BM rendelet. (4) Ez a rendelet a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/122/Euratom tanácsi irányelv 2. cikk b), g), h), l), m) és n) pontjának, 4. cikkének, 5. cikk (1)–(4) bekezdésének, 6. cikk b) és d) pontjának, 7. cikk (1)–(2) bekezdésének, 13. cikk (1) bekezdésének, 14. cikkének, valamint 16. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter