139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelete a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről.

139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelete a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. A Kormány a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 2.  pontjában, 4.  pont a)  alpontjában, valamint 7. és 24. pontjában, a 11.  §, a  13.  § (2)  bekezdése és a  14.  § d)  pontja tekintetében a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a  közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés d) pontjában, a 12.  § (1)–(6), (8) és (9)  bekezdése, valamint a  14.  § a) és e)  pontja tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 22. pontjában, a 12. § (7) bekezdése tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontjában, a 13. § (1) bekezdése tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bf ) alpontjában, a 13. § (3) bekezdése tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés i) pontjában, a 13. § (4) bekezdése tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában, a 14.  § b)  pontja tekintetében a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259.  § (1)  bekezdés 17.  pont b) alpontjában, a 14. § c) pontja tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya a  Magyarország területén működő és a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre terjed ki. (2) E rendelet az egyházi felsőoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzésére az Nftv. 91. § (6) bekezdésében és 93. § (4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel terjed ki. 2. A felsőoktatási képesítési jegyzék 2. § (1) A felsőoktatási képesítési jegyzék képzési területenként tartalmazza azokat az alapképzési és mesterképzési szakokat, valamint felsőoktatási szakképzéseket, melyeken az 1–3. melléklet szerinti szakképzettséget lehet szerezni. A szakokon, felsőoktatási szakképzéseken szerezhető szakképzettségek a  Magyar Képesítési Keretrendszer (a  továbbiakban: MKKR) szintjeire besorolt képesítések, megfeleltetve az  Európai Képesítési Keretrendszer (a  továbbiakban: EKKR) szintjeivel. A  munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképzettség tanulási eredményeit, alapképzésben és mesterképzésben a  végzettségi szint és a  szakképzettség, felsőoktatási szakképzésben a  szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeit – a  tudás, a  képesség, az  attitűd, illetve az  autonómia és felelősség jellemzőinek az  MKKR szintleírásával összevethetően – az  alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet [a továbbiakban: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet], a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet], valamint a  tanári felkészítés közös követelményeiről és az  egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet határozza meg. (2) Az  1.  melléklet tartalmazza a  felsőoktatási szakképzések és az  e  szakképzésekben szerezhető szakképzettségek jegyzékét. (3) A 2. melléklet tartalmazza az alapképzési szakok és az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét. (4) A  3.  melléklet – a  tanárképzés kivételével – tartalmazza a  mesterképzési szakok és az  e  szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét. A tanárképzésben szerezhető szakképzettségek jegyzékét külön rendelet tartalmazza. (5) A 4. melléklet tartalmazza a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzéseinek jegyzékét. 3. Felsőoktatási szakképzés és a szakképzésen szerezhető szakképzettség, valamint alapképzési és mesterképzési szak és a szakon szerezhető szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételének közös szabályai 3. § (1) A  felsőoktatási szakképzés és szakképzettség, alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe való felvételét kezdeményező felsőoktatási intézmény az  oktatásért felelős miniszterhez (a  továbbiakban: miniszter) benyújtja a  4.  § (2)  bekezdés b)  pontjában, illetve a  6.  § (2)  bekezdés b)  pontjában foglalt dokumentumot, valamint – a  4.  § (2)  bekezdés d)  pont da)–dc)  alpontjában, illetve a  6.  § (2)  bekezdés d) pont da)–dd) alpontjában foglalt szempontokra figyelemmel elkészített – a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. A miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a létesítési eljárás megindításához szükséges jóváhagyás megadásáról. (2) Amennyiben a  miniszter az  előzetes jóváhagyását megadta, a  felsőoktatási intézmény beszerzi a  létesítési dokumentum részét képező további dokumentumokat, véleményeket, majd a  létesítési dokumentumot a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervhez (a továbbiakban: oktatási hivatal) nyújtja be. (3) Ha a  felsőoktatási szakképzés és szakképzettség, az  alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét a  miniszter kezdeményezi, akkor a  képzési és kimeneti követelményekre javaslatot kér a  Felsőoktatási Tervezési Testülettől. A  kidolgozott képzési és kimeneti követelmények megküldésével a  miniszter felhívja az  oktatási hivatalt a  létesítési dokumentum részét képező további dokumentumok, vélemények beszerzésére. (4) Az  oktatási hivatal a  beérkezéstől számított 8 napon belül ellenőrzi, hogy a  létesítési dokumentum teljes körűen tartalmazza-e a  4.  § (2)  bekezdése, illetve a  6.  § (2) szerinti tartalmakat, és hiányos benyújtás esetén a felsőoktatási intézményt határidő tűzésével a létesítési dokumentum kiegészítésére hívja fel. Hiánytalan létesítési dokumentum esetén, a  létesítési dokumentum beérkezésétől számított 8 napon belül, illetve a  kiegészítési felhívásban meghatározott határidő elteltével – a benyújtott, kiegészített létesítési dokumentum megküldésével – a miniszternél kezdeményezi az új felsőoktatási szakképzés és szakképzettség, illetve alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a  képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését. (5) A  felsőoktatási képesítési jegyzékbe új felsőoktatási szakképzés, alapképzési szak, mesterképzési szak, illetve szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények kidolgozását követően vehető fel. A szakképzés, alapképzési szak, mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek a  miniszter rendeletében történő kihirdetésére a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételt követően kerülhet sor. (6) Új felsőoktatási szakképzésnek és szakképzettségnek, valamint új alapképzési szaknak és szakképzettségnek az  1.  és  a  2.  mellékletben foglalt jegyzékbe való felvételét megelőzően a  miniszter teljes körűen felülvizsgálja az  adott képzési terület képzési szerkezetét. A  felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétel kezdeményezéséről a miniszter a létesítési dokumentumban foglaltak mérlegelése alapján hoz döntést. 4. Felsőoktatási szakképzés és a szakképzésen szerezhető szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételének kezdeményezése 4. § (1) Felsőoktatási szakképzés és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét felsőoktatási intézmény, gazdálkodó szervezet felsőoktatási intézménnyel együttműködve vagy a miniszter kezdeményezheti. (2) A létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell: a) a miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához; b) a felsőoktatási szakképzésnek a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti formában és tartalommal – az MKKR szerinti besorolási szintleírással összhangban – kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit; c) a felsőoktatási szakképzés képzési terület szerinti besorolási javaslatát; d) a felsőoktatási szakképzés létesítésének indokolását, különösen da) a  munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a  szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a  szakemberigény rövid távú előrejelzését a  várható foglalkoztatási tendenciákra, db) a  felsőoktatási szakképzés célját, a  képesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök megnevezését, a szakképzettséggel ellátható tevékenységi kört, a munkaterület leírását, dc) a  felsőoktatási képesítés tekintetében az  Országos Képesítési Jegyzékbe felvett képesítések szakmacsoporti rendszerének bemutatását, dd) a  felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiről a  felsőoktatási intézmény – Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf ) alpontja alapján hozott – szenátusi döntésének hitelesített kivonatát, ha a létesítés kezdeményezője felsőoktatási intézmény; e) a  felsőoktatási szakképzés várható foglalkoztatási területén működő szakmai szervezetek és a  munkaadók, az  ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét a  felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételéről, valamint a  képzési és kimeneti követelményekről, az  abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeiről; f ) az országos gazdasági kamara, országos ágazati, szakmai kamara véleményét; g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 5. § (1) bekezdése szerinti véleményét; h) a Felsőoktatási Tervezési Testület 5. § (2) bekezdése szerinti véleményét. 5. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a képzési és kimeneti követelmény alapján, a  szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a  tudás, a  képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek. (2) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvétele. 5. Alapképzési és mesterképzési szak és a szakon szerezhető szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételének kezdeményezése 6. § (1) Alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét felsőoktatási intézmény, felsőoktatási intézmények közösen vagy a miniszter kezdeményezheti. (2) A létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell: a) a miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához; b) az alapképzési vagy mesterképzési szak – MKKR szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit; c) a szak képzési terület szerinti besorolási javaslatát; d) az alapképzési és mesterképzési szak létesítésének indokolását, különösen da) a  szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a  szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a  szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra, db) az  esetleges nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve a  tudománypolitikai vagy kultúr- és oktatáspolitikai szempontokat, dc) a  felsőoktatási képesítés tekintetében a  nemzetközi tendenciák, a  megvalósuló gyakorlat bemutatását, a létesítést megalapozó kutatásokat, a gazdasági szervezetekkel, intézményekkel való ez irányú együttműködést, valamint a nemzetközi képzési együttműködések irányait, dd) a  szakképzettség MKKR szintbesorolására vonatkozó indokolását, figyelemmel a  különböző végzettségi szintekre, a  munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítések és szakképzettségek szerkezetére, de) a  szakmai szervezetek és a  munkaadók, valamint az  ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, df ) pedagógus szakképzettséget adó szak létesítése esetén a  szak és a  szakképzettség, valamint a  képzési és kimeneti követelmény és az  abban meghatározott, a  szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás köznevelés rendszerében való szükségességének, a  Nemzeti alaptantervvel való összhangjának bemutatását; e) alapképzési szak létesítése esetén a  Magyar Rektori Konferencia képzési terület szakszerkezetének módosítására vonatkozó álláspontját; f ) a  szakképzettség várható foglalkoztatási területén illetékes országos gazdasági kamara, országos ágazati, szakmai kamara véleményét; g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 7. § (1) bekezdése szerinti véleményét; h) a Felsőoktatási Tervezési Testület 7. § (2) bekezdése szerinti véleményét; i) az  alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről a  felsőoktatási intézmény – Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf ) alpontja alapján hozott – szenátusi döntésének hitelesített kivonatát, ha a létesítés kezdeményezője felsőoktatási intézmény. 7. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a) a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak létesítése, b) a  képzési és kimeneti követelmény alapján, a  szakon a  szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a  tudás, a  képesség, attitűd, illetve az  autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az  MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez  alapján a  szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az  oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e. (2) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a szak felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétele. 8. § (1) Felsőoktatási szakképzésen, alapképzési szakon és mesterképzési szakon új szakirány esetében a  felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétel eljárását az új felsőoktatási szakképzés, illetve az új szak létesítésére vonatkozó eljárás szerint kell lefolytatni. (2) A magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzésének létesítése esetén a 6. § (2) bekezdés d) pont da), de), df ) alpontját, e), f ) és h) pontját nem kell alkalmazni. 6. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. 10. § (1) A  legkésőbb a 2016/2017. tanévben megkezdett tanulmányokat – folyamatos képzésben – végzők a  felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a  szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelettel [a  továbbiakban: 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet], a  15/2006. (IV. 3.) OM rendelettel, illetve a  39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelettel meghatározott követelmények alapján folytathatják tanulmányaikat. (2) Azon szakiránynak az  indítását, amely e  rendelet hatálybalépésekor önálló szakként a  kérelmező felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként az  oktatási hivatal nyilvántartásában szerepelt, a  felsőoktatási intézmény kérelme alapján – a  szak képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését követően – az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi. (3) Azon szaknak az indítását, amely e rendelet hatálybalépésekor a kérelmező felsőoktatási intézmény által folytatott önálló szakirányként az  oktatási hivatal nyilvántartásában szerepelt, a  felsőoktatási intézmény kérelme alapján – a  szak képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését követően – az  oktatási hivatal nyilvántartásba veszi. (4) Azon szak, felsőoktatási szakképzés indítását, amelynek megnevezése a  289/2005. (XII. 22.) Korm.  rendeletben, a  tanárképzés rendszeréről, a  szakosodás rendjéről és a  tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X.  4.) Korm.  rendeletben [a továbbiakban: 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet], valamint a  39/2012. (XI. 21.) EMMI  rendeletben szabályozott szak, felsőoktatási szakképzés megnevezéséhez képest az  5.  melléklet szerint megváltozott, és amely e rendelet hatálybalépésekor korábbi megnevezéssel az oktatási hivatal nyilvántartásában a kérelmező felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, a felsőoktatási intézmény kérelme alapján az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi. (5) A  gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzés indítását az  oktatási hivatal a  felsőoktatási intézmény kérelmére – a szak képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését követően – nyilvántartásba veszi, ha e  rendelet hatályba lépésekor a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szak és gazdaság-matematikai elemző mesterképzési szak a  kérelmező felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként az oktatási hivatal nyilvántartásában szerepelt. (6) Az agrármérnöki osztatlan képzés indítását az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény kérelmére – a szak képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését követően – nyilvántartásba veszi, ha e  rendelet hatálybalépésekor a) a  mezőgazdasági mérnöki vagy az  állattenyésztő mérnöki vagy a  növénytermesztő mérnöki vagy a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak és b) az agrármérnöki mesterképzési szak a kérelmező felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként az oktatási hivatal nyilvántartásában szerepelt. (7) Az  építész mesterképzési szak indítását az  oktatási hivatal a  felsőoktatási intézmény kérelmére – a  szak képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését követően – nyilvántartásba veszi, ha e  rendelet hatálybalépésekor a) az építészmérnöki vagy az építőművészet alapképzési szak és b) az  ingatlanfejlesztő építészmérnöki vagy a szerkezettervező építészmérnöki vagy a  tervező építészmérnöki vagy az  urbanista építészmérnöki vagy a  forma- és vizuális környezettervező mérnöki vagy a  belsőépítész környezettervező művész mesterképzési szak a kérelmező felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként az oktatási hivatal nyilvántartásában szerepelt. (8) A  (2)–(7)  bekezdésben szabályozottak szerinti képzésindítás nyilvántartásba vételének kezdeményezésére legkésőbb 2016. szeptember 30-ig kerülhet sor. (9) Az  (5)–(6)  bekezdés szerinti osztatlan képzésben az  alapképzési szakon szerzett krediteket a  kreditbeszámítás általános szabályai szerint kell beszámítani. (10) Az  e  rendelet hatálybalépését követően kiadott, az  1–3.  mellékletben nem szereplő szakképzettséget igazoló oklevélben a) az Nftv. 15. § (2) bekezdése szerinti képzést a Magyar Képesítési Keretrendszer 5-ös, b) az Nftv. 15. § (3) bekezdése szerinti képzést a Magyar Képesítési Keretrendszer 6-os, c) az Nftv. 15. § (4) és (5) bekezdése szerinti képzést a Magyar Képesítési Keretrendszer 7-es szintjére kell besorolni. 11. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet] 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az e szakaszon alapuló eljárásban a Rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontját, d) pont da) alpontját és f )–h) pontját, valamint 6. § (2) bekezdés a) pontját, d) pont da) alpontját és f )–h) pontját nem kell alkalmazni.” 12. § (1) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az  1.  mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhető. A  3.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az  alapképzési ismeretekből az  annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az  alapképzésben a  második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket – az  annak megfelelő második tanári szakképzettséghez – 50 kredit beszámításával kell elismerni.” (2) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Szakmai tanárszakon osztott képzésben a  képzési idő 5 félév, az  összegyűjtendő kreditek száma 150 kredit. A  képzésben összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit és a  képzési idő 4 félév, ha az  előzetesen megszerzett munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 2 félév helyett lehet 1 félév.” (3) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az  5.  § (3)  bekezdése szerinti képzésben, főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában, ugyanazon a  szakterületen, egy szakon a  középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, az  összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit, két tanárszakon a  képzési idő 4 félév, az  összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben – a  képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint – a  képzési idő legfeljebb 4 félév, az  összegyűjtendő kreditek száma legfeljebb 120 kredit. Tanító szakképzettség birtokában, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 100 kredit, akkor a képzési idő 4 félév és a megszerzendő kreditek száma 120 kredit. Ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 130 kredit, akkor a képzési idő 5 félév és a megszerzendő kreditek száma 150 kredit.” (4) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján meghatározott tanárképzési mesterszakon az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelmények szerint szerezhető szakképzettség.” (5) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  felsőoktatási intézmény akkor jogosult – a  felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelettel megállapított – 1.  melléklet szerinti tanárszakok indítása nyilvántartásba vételének kezdeményezésére, ha az  adott közismereti tanárszakok, szakirányok indítását osztatlan képzésben – függetlenül annak általános iskolai vagy középiskolai irányultságára –, az  adott szakmai tanárszakok, szakirányok indítását osztott képzésben az  Oktatási Hivatal 2015. szeptember 1-jét megelőzően már nyilvántartásba vette.” (6) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  (3)  bekezdés szerinti e  rendeletben meghatározott osztott képzésben – a  felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelettel megállapított – 1.  mellékletben felsorolt tanárszaknak megfelelő tanári mesterszakon 2017 szeptemberében indulhat először új évfolyam.” (7) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az 5. § (5) bekezdése szerinti képzésben az  idegen nyelv műveltségi területhez tartozó tanárszakokra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a  portugál nyelv és kultúra tanára és az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvismeret, a  romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) tanárszakra történő felvétel feltétele romani vagy beás nyelvből legalább középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.” (8) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. (9) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet a) 5. § (3) bekezdésében a „képzésben is szerezhető” szövegrész helyébe a „képzésben szerezhető meg”, b) 6.  § (8)  bekezdésében az „– a  tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint –” szövegrész helyébe az „az 1. melléklet szerint” szöveg lép. 13. § (1) A  sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet Mellékletében a „289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti jogi és igazgatási területen” szövegrész helyébe a „felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti jogi képzési területen” szöveg lép. (2) A  363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6/A.  § (1)  bekezdésében a „felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a  szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletet” szövegrész helyébe a „felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletet” szöveg lép. (3) A  tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2/A.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a „felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a  szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében” szövegrész helyébe a „felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 3. mellékletében” szöveg lép. (4) A  közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 2.  § (7)  bekezdésében a  „felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a  szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettséggel és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről szóló jogszabályok” szöveg lép. 14. § Hatályát veszti a) a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet, b) a közigazgatási és az  ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11.  § (1) bekezdésében az „a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti” szövegrész, c) a felsőoktatási szakképzésnek a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet ca) 2. §-a, cb) 10. §-a és az azt megelőző, a „Felsőoktatási szakképzés szakjegyzékbe történő felvétele” alcím címe, cc) 11. §-át megelőző, a „Felsőoktatási szakképzés indítása felsőoktatási intézményben” alcím címe, cd) 20. § (3) és (6) bekezdése, d) a 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet da) 20/A. § (2) bekezdésében a „Rendelet 1. számú mellékletéhez kapcsolódóan” szövegrész, db) 20/A. § (3) bekezdésében a „Rendelet 2. számú mellékletéhez kapcsolódóan” szövegrész, dc) 20/A. § (4) bekezdése, e) a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet ea) 5. § (4) bekezdésében az „is” szövegrész, eb) 6. § (5) bekezdésében a „legalább” szövegrész, ec) 7. § (1) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész, ed) 9. § (1) és (2) bekezdése, ee) 12. § (4) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök