74/2015. (III. 30.) Korm. rendelete a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról.

74/2015. (III. 30.) Korm. rendelete a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról. A Kormány az Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.  évi III.  törvény 132.  § (1)  bekezdés n)  pontjában, a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény 162.  § (1)  bekezdés f )  pontjában, a  magyar jelnyelvről és a  magyar jelnyelv használatáról szóló 2009.  évi CXXV.  törvény 31.  § (6)  bekezdés a)  pontjában, a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXCI.  törvény 28.  § (2)  bekezdésében, valamint a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 174/A.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.  évi III.  törvény 132.  § (1)  bekezdés w) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.  törvény 162. § (1) bekezdés v)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogállása 1. § (1) A  Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a  továbbiakban: Hivatal) a  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. (2) A Hivatal a hatáskörébe tartozó feladatokat Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. 2. § (1) A  Hivatalt főigazgató vezeti. A  főigazgatót a  miniszter nevezi ki és menti fel, és gyakorolja felette az  egyéb munkáltatói jogokat. (2) A  főigazgató munkáját főigazgató-helyettes segíti. A  főigazgató-helyettest a  főigazgató javaslatára a  miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. (3) A Hivatal gazdasági igazgatóját a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, állapítja meg a díjazását, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. 2. A Hivatal feladat- és hatásköre 3. § (1) A Hivatal rehabilitációs és orvosszakértői feladatkörében a) jogszabályban meghatározott esetekben rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként jár el, b) szakvéleményt ad a  súlyos fokozatú demens megbetegedésről, valamint a  fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a  rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a  szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához, c) ellátja a  megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjával, az  akkreditált munkáltatók nyilvántartásával, és az  akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat, d) ellátja a  megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, valamint a  megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással kapcsolatos feladatokat, e) elsőfokú hatóságként eljár a  megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, valamint azok visszakövetelésével kapcsolatos közigazgatási hatósági és végrehajtási ügyekben, f ) ellátja a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások koordinációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, g) ellátja a védett foglalkoztatók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, h) vezeti a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzéket, i) vezeti a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzéket, j) működteti és fejleszti a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítását, a  komplex minősítést és egyéb orvosszakértői tevékenységet, valamint a  foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat támogató informatikai rendszert, k) a  foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai feladatokat lát el, l) ellátja a költségvetési forrásból vagy az Európai Unió pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatokkal összefüggő, a pályázatok kiírásával, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, m) ellátja az  Európai Unió pénzügyi alapjaiból, vagy más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, foglalkozási rehabilitációs, képzési és informatikai programok megvalósításának szervezési, lebonyolítási és koordinációs feladatait, n) közreműködik azon eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésében, amelyek segítik a  hatósági és szolgáltató tevékenységet, valamint hatékonysági vizsgálatokat végez, és prognózisokat, elemzéseket készít, o) orvos-szakmai módszertani feladatellátáshoz kapcsolódó képességvizsgálatokat végez, p) a  megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, és az  azt elősegítő támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozóan tájékoztatási, információnyújtási feladatokat lát el. (2) A Hivatal szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és társadalmi felzárkózási feladatkörében a) működést engedélyező szervként jár el, továbbá ellátja a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az  ehhez szükséges iratminták kiadásával kapcsolatos egyéb feladatokat, b) ellátja a szociális szolgáltatók és intézmények jelentési rendszerével kapcsolatos feladatokat, c) vezeti a  szociális szolgáltatások, a  gyermekjóléti alapellátások és a  gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást, d) vezeti a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek nyilvántartását, e) ellátja a  szociális intézményi foglalkoztatással, a  szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatásával és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat, f ) az  elsőfokú eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad a  szociális és a  gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás (a  továbbiakban: befogadás) szakkérdésében, g) ellátja a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, az utcai szociális munka, a krízisközpontok és a Biztos Kezdet Gyerekházak finanszírozásával kapcsolatos feladatokat, h) vezeti az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzéket, i) vezeti az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzéket, j) vezeti a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékét, k) részt vesz a komplex szükségletfelmérés elvégzésében, l) ellátja a  központi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi információs rendszerek fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat, m) működteti a Szociális Ágazati Portált. (3) A Hivatal képzési feladatai körében a) ellátja az  Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben, az  Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben, a  Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékben és a  Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők továbbképzésével összefüggő feladatokat, b) közreműködik a rehabilitációval foglalkozó személyek rehabilitációs szakmai humánerőforrás-fejlesztésében és szakmai képzésében. (4) A Hivatal a) a  feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közreműködik a  szakmai irányító miniszternek a  fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatellátásában, valamint a  szakmai irányító miniszter – a  fővárosi és megyei kormányhivatalokkal összefüggő, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f )–i) pontjában meghatározott, valamint а törvényességi és а szakszerűségi ellenőrzési hatásköreivel kapcsolatos – intézkedéseinek és döntéseinek előkészítésében, b) közreműködik a  feladat- és hatáskörébe tartozó jogalkalmazói és szakértői feladatellátás támogatására módszertani útmutatók kiadásában, c) javaslatot tesz a  miniszternek a  feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotására és módosítására, közreműködik előkészítésükben, és véleményezi azok tervezetét, d) tevékenységéről évente beszámol a  miniszternek, és gondoskodik a  beszámolónak a  Hivatal honlapján történő közzétételéről. 4. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a  Hivatal a  fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és az  első fokú hatósági eljárás tekintetében a  felügyeleti szerv a  rehabilitációs hatóságként, szociális hatóságként vagy szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági ügyeiben. A fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs és szociális hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az  Áht. 9.  § f ) és g)  pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az  Áht. 9.  § h)  pontjában meghatározott hatásköröket a  Hivatal gyakorolja. (2) Ha rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként, illetve e feladatköreiben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásban szakértőként jár el, a másodfokú eljárásban szakértőként a Hivatalt kell kirendelni. (3) A  Hivatal eljárásában a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezésétől eltérően a  központi államigazgatási szerv vezetőjének elsőfokú döntése ellen – a  megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzés kivételével – van helye fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a miniszter. 3. Kijelölések 5. § (1) A Kormány a) elsőfokon eljáró rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként – a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, b) másodfokon eljáró rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a Hivatalt jelöli ki. (2) A Kormány a) a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Szt.) 20/C.  §-a szerinti, a  személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető szociális hatóságként, b) a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 139.  § (2)  bekezdése szerinti, a  személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető szervként, c) a befogadás kérdésében elsőfokon az Szt. 58/A. § (2d) bekezdése szerinti szociális hatóságként, a Gyvt. 145. § (2d) bekezdése szerinti szervként, valamint a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés és adatmódosítás iránti eljárásban szakhatóságként a Hivatalt jelöli ki. (3) A  Kormány a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel, b) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, c) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével, d) a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékkel, e) a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével, f ) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel, g) a foglalkozási rehabilitációs szakértők továbbképzésével összefüggő feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki. 6. § (1) A  rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként, illetve e  feladatköreiben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi, orvosszakértői szervi és szociális feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az  Áht. 9.  § f )–i)  pontjában meghatározott, valamint a  törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a  miniszter gyakorolja a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével. 4. A rehabilitációs és orvosszakértői feladatok ellátása 7. § (1) A  rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként, valamint e  feladatköreiben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a  jogszabályokban meghatározott módon szakkérdésként vizsgálja a) megváltozott munkaképesség alapján járó hozzátartozói nyugellátás esetén az egészségi állapotot, b) baleseti járadék esetén a baleseti egészségkárosodás mértékét, c) rokkantsági járadék esetén az egészségkárosodás mértékét, d) fogyatékossági támogatás esetén a súlyos fogyatékosság fennállását és az önkiszolgálási képességet, e) magasabb összegű családi pótlék esetén az  egészségkárosodás mértékét és az  egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállását, f ) bányászok egészségkárosodási járadéka esetén az egészségkárosodás mértékét, g) bányászati dolgozók keresetkiegészítése esetén az  egészségkárosodás mértékét és a  föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságot, h) hadirokkantság esetén a hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott egészségkárosodás mértékét, i) a keresőképességet vagy keresőképtelenséget, j) a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodást, k) a baleseti táppénz idejének meghosszabbítását, l) a közúti járművezetők egészségi alkalmasságát, m) a közlekedőképességet, n) a  Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékét, o) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék esetén az egészségkárosodás mértékét, p) nemzeti gondozási díj esetén az egészségkárosodás mértékét, q) az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásai esetén az egészségkárosodás mértékét, r) a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékét, s) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságát, t) a jogszabályban meghatározott egyéb szakkérdéseket. (2) A  rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a  Hivatal ellátja a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei által a rehabilitációs hatóság részére meghatározott feladatokat. (3) A  szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó ellátás esetén a  rehabilitációs szakértői szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal –  a  külföldi társadalombiztosítási szerv külön megkeresésére és térítési díj fizetése ellenében – szakvéleményt ad a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a) az Európai Unió tagállamában, b) az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy abban az  államban, amelynek állampolgára az  Európai Közösség és tagállamai, valamint az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, c) kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosítottnak minősülő személy rehabilitálhatóságáról, valamint javaslatot tesz az orvosi rehabilitációhoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokra. (4) Ezen alcímben foglalt rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az  adott ügytípusra, eljárásra vagy vizsgálatra vonatkozóan jogszabály másként nem rendelkezik. (5) Az  (1)  bekezdésben meghatározott szakkérdés vizsgálata során a  Hivatal főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert kell használni. 8. § (1) A  rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott esetben komplex minősítést végez. A  rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a  komplex minősítést jogszabályban meghatározott esetben az érintett személy kérelmére végzi el, és hatósági bizonyítványt állít ki annak eredményéről. (2) A  rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal erre irányuló kérelem esetén a  komplex minősítés keretében szakvéleményt ad a közlekedőképességről is. (3) A rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a közlekedőképességről a vizsgálatot a) a  gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének, b) a  lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítési támogatásra való jogosultság igazolásához a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának megkeresésére végzi el azzal, hogy a  megkeresésre a  súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. 9. § (1) Ha a  vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, az  elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként, valamint e feladatköreiben Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. (2) A  Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a  fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az  egészségkárosodás mértékének meghatározásában rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként, valamint e  feladatköreiben Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. (3) A  felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban rehabilitációs szakértői szervként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. 10. § (1) A  rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként, valamint e  feladatköreiben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a  Hivatal (a  továbbiakban együtt: rehabilitációs hatóság) bizottsági állásfoglalás alapján hozza meg döntését, szakvéleményét, illetve vizsgálja az  e  rendelet vagy más jogszabály alapján a feladatkörébe tartozó szakkérdést. (2) A  szakértői bizottság tagjait és elnökét az  eljáró szerv vezetője jelöli ki. A  szakértői bizottság elnökének csak kormányzati szolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki. A  szakértői bizottság elnöke legalább az osztályvezetővel azonos illetményben és juttatásokban részesül. (3) A szakértői bizottság legalább két tagból áll. A szakértői bizottság komplex minősítés során legalább négy tagból áll. (4) A szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát. (5) A komplex minősítés során a szakértői bizottság a) legalább két tagja orvosszakértő, b) legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő, c) legalább egy tagja szociális szakértő. (6) A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben a) orvosszakértőként elsősorban a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékben, b) foglalkozási rehabilitációs szakértőként elsősorban a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben, c) szociális szakértőként elsősorban az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt lehet igénybe venni. (7) A  szakértői bizottságnak nem lehet tagja, aki részt vett vagy részt vesz a  hatósági vagy szakértői eljárásba vont személy (a továbbiakban: érintett személy) gyógykezelésében, szociális gondozásában. (8) A  közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII.  31.) Korm. rendelet a) 3. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseit nem kell alkalmazni a  fővárosi és megyei kormányhivataloknál orvosszakértői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselők munkaköri pótlékának megállapításánál, b) 3.  § (6) és (7)  bekezdésében foglalt rendelkezéseit nem kell alkalmazni a  Hivatalnál orvosszakértői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselők munkaköri pótlékának megállapításánál. 11. § (1) A megkereső hatóság a rehabilitációs hatóság rendelkezésére bocsátja a minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt, b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt, c) ha az  érintett személy foglalkoztatott, és a  megalapozott minősítéshez ez  szükséges, a  foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az  érintett személy munkaköri feladatairól, a  munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e, d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot. (2) A komplex minősítés során a rehabilitációs hatóság a) a  települési önkormányzat jegyzőjétől és a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától tájékoztatást kérhet az érintett személy szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről, b) a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától tájékoztatást kérhet az  érintett személy vonatkozásában az adott térség munkaerő-piaci helyzetéről. 12. § (1) A rehabilitációs hatóság személyes vizsgálatot végez, ha a) jogszabály azt kötelezővé teszi, b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy c) a  rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján az  ellátásra való jogosultságnak a  szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn. (2) A személyes vizsgálatot – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. (3) A  személyes vizsgálat az  érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a  minősítéshez az  érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges. (4) A  személyes vizsgálatot az  érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az  érintett személy háziorvosa szakorvosi véleménnyel alátámasztottan igazolja, hogy az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenését. (5) A  kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a  rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval. 13. § (1) A hatósági bizonyítvány kiállításának és a szakvélemény elkészítésének határideje komplex minősítés esetén hatvan nap, egyéb esetben harminc nap. (2) A rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleményben, illetve a szakkérdés vizsgálata során rögzíteni kell a) az érintett személy azonosítására szolgáló, törvény alapján kezelhető azonosító adatokat, b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó, törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat, c) a szakvélemény kiállításának, a szakkérdés vizsgálatának helyét, időpontját, d) a szakvéleményt kérő szerv megnevezését, e) a vizsgálat típusát, a vizsgált kérdéseket és az azokra adott válaszokat, f ) a vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét, g) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, valamint h) a szakvélemény időbeli hatályát. 5. A befogadási eljárás 14. § (1) A befogadási eljárás során a Hivatal a szakhatósági állásfoglalását, előzetes szakhatósági hozzájárulását a) az Szt. 58/A. § (2c) bekezdése és a Gyvt. 145. § (2c) bekezdése, b) az  adott területre szolgáltatási típusonként, a  költségvetési források és a  területi lefedettség figyelembevételével meghatározott befogadható kapacitások (a továbbiakban: kapacitás), vagy c) a miniszternek az Szt. 58/A. § (2f ) bekezdésében vagy a Gyvt. 145. § (2f ) bekezdésében biztosított jogkörében hozott döntése alapján adja ki. (2) A  miniszter minden év január 15-éig közleményben teszi közzé a  naptári évre vonatkozó kapacitást. A  miniszter a kapacitásokban év közben szükség szerint bekövetkező változást soron kívül, közleményben teszi közzé. (3) Az  adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a  Hivatal január kivételével minden hónap 5-éig közzéteszi a  honlapján. Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben a  befogadásra a  szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében a  kapacitás erejéig van lehetőség. A  működést engedélyező szerv a  kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a szakhatóságot, ha a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak. (4) A Hivatal a hozzájárulását megtagadja, ha a kérelmező nem állami fenntartó a szervezeti formája alapján, a tárgyévi költségvetésről szóló törvény szerint nem jogosult költségvetési támogatásra. (5) A Hivatal által a befogadás során kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a befogadott a) szolgáltató, intézmény, hálózat megnevezését és ellátási területét, b) ellátotti számot, illetve férőhelyszámot. 6. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba. 16. § (1) A  szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az  egészségbiztosítási szakvizsgát 2016. december 31-ig kell megszerezniük, ezt követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a  szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja. (2) A szakértői bizottság szociális szakértő tagjainak a szociális szakvizsgát 2016. december 31-ig kell megszerezniük, ezt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy a  szakértői bizottságnak szociális szakértőként nem lehet a tagja. (3) A  Hivatal, a  rehabilitációs szakigazgatási szervek, valamint jogelődjeik által kiadott szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások, hatósági bizonyítványok és határozatok – időbeli hatályuk alatt – 2015. március 31-ét követően is felhasználhatók, azokat a  felhasználáskor hatályos jogszabályokban meghatározott bizonyítási eszköznek kell tekinteni. (4) A  2015. április 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben 2015. március 31-ét követően az  a  szerv jár el, amelynek hatáskörébe a  közigazgatási hatósági ügy ellátása vagy a  fellebbezés elbírálása jogszabály rendelkezése szerint kerül. 17. § Hatályát veszti a  Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a  szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök