3/2014. (I. 16.) VM rendelete a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről

3/2014. (I. 16.) VM rendelete a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76.  § (2)  bekezdés 17. és 20.  pontjában kapott felhatalmazás alapján – az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) kislétszámú állomány: legfeljebb száz sertésből álló állomány; b) mentesítés alá vont terület: a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a  továbbiakban: NÉBIH) által meghatározott kiterjedésű terület, amelyen a  megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának (a  továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) rendelkezései alapján mentesítés zajlik; c) nagylétszámú állomány: több mint száz sertésből álló állomány; d) önálló árutermelő hízóállomány: olyan állomány, amelyben a  sertéseket nem saját fogyasztásra történő hízlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik; e) sertés-tenyészállomány: az  a  sertésállomány, amelyben szaporítás céljából tenyészkant, tenyészkocasüldőt vagy tenyészkocát tartanak; f ) tenyészkan: hat hónaposnál idősebb, az  állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, hímivarú sertés; g) tenyészkoca: hat hónaposnál idősebb, az  állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, már legalább egyszer fialt nőivarú sertés; h) tenyészkocasüldő: hat hónaposnál idősebb, az  állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, még egyszer sem fialt, nőivarú sertés. 2. § (1) A  sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájára (a  továbbiakban: PRRS) nézve fertőzött az a sertés, a) amely a  PRRS-re gyanút keltő tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a  betegség jelenléte virológiai vizsgálattal igazolt; b) amelyből a PRRS vírusa vagy annak genomja kimutatható; c) amely a  betegségre gyanút keltő tüneteket mutat, és olyan sertés-tenyészállományban vagy önálló árutermelő hízóállományban (a  továbbiakban együtt: állomány) tartják, amelyben a  fertőzöttséget hatóságilag megállapították; d) amely szeropozitív, nem vakcinázott és a szeropozitivitást más szerológiai módszerrel is megerősítették. (2) PRRS fertőzöttségére nézve gyanús az a sertés, a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a  PRRS-re utalnak és a  laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták; b) amelyet a  megelőző hatvan napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy fertőzött sertéstől származó ondóval termékenyítettek. (3) A  PRRS bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A  betegség vagy annak gyanújának észlelése esetén az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait is alkalmazni kell. 3. § (1) Új állomány minősítését a betelepítés befejezését követő harminc napon belül a tulajdonos köteles kezdeményezni a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnál (a továbbiakban: járási állategészségügyi hivatal). (2) Az  állományok minősítésével és a  mentesség ellenőrzésével kapcsolatos költségek (vérvétel, vérvizsgálat) az állattartót terhelik. 2. Mentesség 4. § (1) PRRS-től mentes az a sertés, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek: a) az állatból a betegség vírusa vagy annak genomja nem mutatható ki; b) az állat szerológiai vizsgálata negatív eredményű; c) az állatot mentes állományban tartják. (2) PRRS-től mentes az az állomány, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek: a) az állományban a fertőzöttséget két éven belül nem állapították meg; b) az állományban a járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak; c) a minősítő, illetve a mentességet ellenőrző éves vizsgálatok során pozitív eredmény nem fordult elő; d) tenyészállományok esetében a  kocákat, tenyészkocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették; e) kislétszámú állomány esetében az adott település teljesíti a mentesség feltételeit. (3) PRRS-től mentes az  a  település, amelynek területén valamennyi nagylétszámú állomány és a  kislétszámú állományok 99%-a mentes. (4) PRRS-től mentes az  a  megye, amelynek területén valamennyi nagylétszámú állomány és a  települések 99%-a mentes. (5) PRRS-től mentes az  a  régió, amely földrajzilag jól körülhatárolt, területén valamennyi nagylétszámú állomány és a települések 99%-a mentes. A régió lehet egy megye része, illetve több megyére kiterjedő terület. 3. Fertőzött állomány 5. § (1) Fertőzött az az állomány, amelyben a fertőzöttséget hatóságilag megállapították. (2) A  fertőzött állományt fel kell számolni, illetve a  betegségtől mentesíteni kell. A  fertőzött állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani annak felszámolásáig, illetve a mentesítés befejezéséig. (3) Fertőzött állományból állatot kiszállítani csak a  járási állategészségügyi hivatal egyedi engedélyével, a  11.  § (5) bekezdése szerint lehet. 4. Az állományok PRRS-re vonatkozó minősítése 6. § (1) Az  országban található valamennyi állománynak rendelkeznie kell a  járási állategészségügyi hivatal által határozatban kiadott, a  PRRS-re vonatkozó minősítéssel. A  határozatot a  járási állategészségügyi hivatal az e rendeletben előírt vizsgálatok alapján adja ki. (2) Egy adott település PRRS-re vonatkozó mentességi határozatát az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság adja ki. (3) Egy adott megye, illetve régió PRRS-re vonatkozó mentességi határozatát a NÉBIH adja ki. (4) Nagylétszámú tenyészállományok esetében a  minősítő vizsgálatokat valamennyi tenyészkanon és tenyészkocán, valamint a  hízósertések 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembe vételével meghatározott számú egyedén egyidőben, minimum hat hónapos időközzel, kétszeri szerológiai vizsgálattal kell elvégezni. (5) Önálló árutermelő hízóállomány esetében a  minősítő vizsgálatok során a  légterenként 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyeden, egyidőben végzett szerológiai vizsgálatát kell elvégezni. (6) Kislétszámú állományok esetében az  állományban lévő valamennyi tenyészkoca és tenyészkan szerológiai vizsgálatát kell egyidőben elvégezni. 5. A mentesség ellenőrzése 7. § (1) Az állományok mentességét évente szerológiai vizsgálattal kell ellenőrizni a (2)–(7) bekezdésekben foglaltak szerint. (2) Valamennyi tenyészkant – beleértve a köztenyésztésben fedező apaállatokat is – félévente kell megvizsgálni. (3) A mesterséges termékenyítő állomások teljes sertésállományát félévente kell megvizsgálni. (4) Nagylétszámú tenyészállományban az  először fialt tenyészkocák fialás utáni szerológiai vizsgálatát évente kell elvégezni. (5) Nagylétszámú hízóállományok esetében légterenként 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedet kell évente megvizsgálni. (6) Mentes településen évente a  kislétszámú állományokban tartott valamennyi tenyészkan és a  kocák 95%-os megbízhatóság és 2%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét egyidejűleg úgy kell megvizsgálni, hogy a  településen legalább 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú állományában történjen mintavétel. (7) Mentes megyében évente a  településeken található, kislétszámú állományokban tartott sertések 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét kell vizsgálni. 8. § (1) Ha a  minősítő vagy az  ellenőrző szerológiai vizsgálat akár egy esetben is pozitív vagy kétes eredményt ad, akkor a továbbiakban e paragrafusban foglaltak szerint kell eljárni. (2) Azt az  állományt, amelyben pozitív vagy kétes eredményt adó egyedet találnak, megfigyelési zárlat alá kell helyezni, és a már meglévő mentes státuszt fel kell függeszteni. A pozitív vagy kétes egyed vérvizsgálatát tizennégy nap múlva más típusú diagnosztikai módszer alkalmazásával kell megismételni. A  fertőzöttség kizárását célzó vizsgálatok állami költségre történnek. (3) Amennyiben az  ismétlő vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a  megfigyelési zárlatot fel kell oldani és a korábbiakban mentes állomány visszakapja a mentes minősítését, az újonnan minősített állomány mentességéről pedig határozatot kell kiadni. (4) Amennyiben az ismétlő vizsgálatok közül bármelyik is kétes vagy pozitív eredményt ad, akkor az állatot fertőzöttnek kell tekinteni, le kell ölni és a Nemzeti Referencia Laboratóriumba (a továbbiakban: NRL) kell küldeni víruskimutatás céljából. (5) Amennyiben a  leölt állat laboratóriumi vizsgálata során a  betegség vírusát vagy annak genomját nem lehet kimutatni, akkor a  megfigyelési zárlatot fel kell oldani, és a  korábbiakban mentes állomány visszakapja a  mentes minősítését, az újonnan minősített állomány mentességéről pedig határozatot kell kiadni. (6) Amennyiben a leölt állat laboratóriumi vizsgálata során a betegség vírusát vagy annak genomját az NRL kimutatja, akkor azt az állományt fertőzöttnek kell tekinteni és forgalmi korlátozás alá kell vonni. (7) Kislétszámú állományban előforduló fertőzöttség esetén a  település valamennyi állományát fertőzöttségre gyanúsnak kell tekinteni és megfigyelési zárlat alá kell helyezni. 6. Eljárás fertőzöttség megállapítása esetén 9. § (1) A fertőzöttség hatósági megállapítását követően a fertőzött állományok felszámolása vagy mentesítése iránt a járási állategészségügyi hivatal intézkedik. (2) Fertőzöttségre gyanús sertést diagnosztikai vizsgálat céljából az  aktuális járványügyi helyzet alapján a  járási állategészségügyi hivatal határozatával a  fertőzöttség hatósági megállapítása nélkül is le lehet öletni állami kártalanítás mellett. (3) Fertőzött nagylétszámú tenyészállomány és önálló árutermelő hízóállomány esetében a tulajdonosnak mentesítési tervet kell készítenie, amelyet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának kell jóváhagyásra benyújtania. Az  esetleges vakcinás védekezésről – a  földrajzi és járványügyi szempontok figyelembe vételével – az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a mentesítési tervet jóváhagyó határozatában foglal állást. (4) Amennyiben a település kislétszámú állományaiban a minősítő vizsgálatok során a vizsgált állományok 5%-a vagy kevesebb bizonyul pozitívnak, akkor a pozitív egyedeket és a velük egy udvarban tartott sertéseket haladéktalanul vágásra kell értékesíteni. A fertőzött egyedek eltávolítását követően a településen újból minősítő vizsgálatokat kell végezni. Amennyiben ismételten találnak pozitív egyedeket, akkor a  járási állategészségügyi hivatal a  település sertésállományaira vonatkozóan mentesítési tervet készít, amelyet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hagy jóvá. (5) Amennyiben a település kislétszámú állományában a minősítő vizsgálatok során a vizsgált egyedeknek több, mint 5%-a bizonyult pozitívnak, akkor a  járási állategészségügyi hivatal a  település sertésállományaira vonatkozóan mentesítési tervet készít, amelyet az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hagy jóvá. Amennyiben a település körül vont 3 km-es zónán belül nagylétszámú mentes állomány található, akkor a pozitív egyedeket és a velük egy udvarban tartott sertéseket vágásra kell értékesíteni. (6) A  fertőzött sertéseket a  járási állategészségügyi hivatal határozata alapján vágásra kell bocsátani. Amennyiben a (4) és (5) bekezdésben foglaltak alapján a tenyészállatokat kell vágásra értékesíteni, a tulajdonos a tenyészérték és a vágóérték különbségének mértékében állami kártalanításra jogosult. (7) A  fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertések elhullása során keletkezett összes hulladékot a  nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben előírt módon ártalmatlanítani kell. 10. § Az állomány felszámolása után a helyi zárlat területét szigorított módon, a járási állategészségügyi hivatal utasítása szerint és hatósági állatorvos felügyelete mellett kell fertőtleníteni. A  fertőtlenítést az  állattartó saját költségen köteles elvégezni vagy elvégeztetni. 7. Az állatforgalmazás szabályai 11. § (1) Mentes nagylétszámú állományba sertést bevinni csak mentes állományból szabad, és az  állatokat hatvan napig karanténozni szükséges. A  karanténozás ideje alatt minden kanból, tenyészkocából és tenyészkocasüldőből szerológiai vizsgálat céljára vért kell venni. Tenyészkanok esetében az  ondó egyedi PCR vizsgálatát is el kell végezni. Egyéb esetben az  állományból szerológiai vizsgálat céljára 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembevételével vért kell venni. Az  állatokat az  új állományba beállítani csak az  előbbi vizsgálatok negatív eredménye esetén szabad. (2) Piacra, vásárra, valamint továbbtartási célra csak mentes településekről vagy mentes nagylétszámú állományból származó sertéseket szabad kiszállítani. E szabály alól az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság egyedi esetekben felmentést adhat, amennyiben az állatokat a mentesség feltételeinek már megfelelő állományból másik nem mentes településre kívánják szállítani és a kiszállítandó állatok tizennégy napon belül elvégzett egyedi szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott. Fertőzött településen belül mentes állományból adott település másik, nem mentes állományába a járási állategészségügyi hivatal engedélyével lehet sertést szállítani. (3) Gyűjtőállomásra egyidőben csak azonos PRRS-státuszú állományok szállíthatók be. (4) Mentes állományba szaporítóanyagot (spermát és embriót) bevinni csak engedélyezett mesterséges termékenyítő és embrió átültető állomásról szabad. (5) Fertőzött állományból sertés csak az állomány felszámolása keretében, elkülönített vágásra szállítható ki, kivéve ha a  szállítás véghízlalási céllal történik a  tulajdonos saját telepére vagy a  tenyészteleppel szerződésben álló partner telepére. Ebben az esetben az állatokat 60 napig karanténozni kell és ez időszak alatt vakcinázni szükséges. Ezeket a sertéseket a telepről kizárólag vágóhídra lehet szállítani. (6) Mentes, illetve mentesítés alá vont terület földrajzi határa mentén lévő 15 km-es sávon belülre, valamint mentes nagylétszámú állomány köré vont 15 km-es sugarú körön belülre fertőzött állományból származó sertés nem szállítható be. (7) Mentesítés alá vont területre be-, illetve onnan kiszállítani sertést csak a  NÉBIH által meghatározott feltételekkel, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyével lehet. 8. Sertés beszállítása az Európai Unió más tagállamából 12. § (1) Tenyészsertés az Európai Unió más tagállamából kizárólag mentes állományból és kizárólag tizennégy napnál nem régebbi egyedi mentes eredmény birtokában szállítható be Magyarországra. (2) Az (1)  bekezdésben foglaltak szerint Magyarországra szállított állatokat hatvan napig karanténozni szükséges és a  karanténba érkezést követő negyvennyolc órán belül, valamint a  karanténozás utolsó hét napja alatt minden egyedből vért kell venni szerológiai vizsgálat céljára. A  kanok esetében az  ondó PCR vizsgálatát is el kell végezni a karantén utolsó hetében. (3) Sertést kiszállítani csak a  karantén leteltét követően, az  állományra vonatkozó negatív szerológiai eredmény birtokában lehet. Az esetlegesen szeropozitív állatokat teljeskörű diagnosztikai vizsgálat céljából állami kártalanítás mellett le kell ölni. A  diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye esetén a  karantén lejárta után a  korlátozások feloldhatók. Amennyiben a  diagnosztikai vizsgálatok igazolják a  PRRS vírus vagy genomjának jelenlétét, akkor a  teljes, karanténban tartott állomány kizárólag vágásra értékesíthető és az  állattartó állami kártalanításra nem jogosult. (4) Továbbtartásra szánt hízósertések mentes és mentesítés alatt álló területre történő beszállítása esetében az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az  állatok hivatalosan mentes állományból származnak, akkor elegendő a  karanténozás utolsó hét napja alatt, 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembe vételével meghatározott számú egyed szerológiai vizsgálata. (5) Fertőzött területre továbbtartásra szánt hízósertés a  származási állomány PRRS-státuszára való tekintet nélkül beszállítható. A beérkezett állatokat a rendeltetési helyről tovább szállítani – kivéve közvetlen vágás céljából – csak a (4) bekezdésben foglaltak szerinti vizsgálatok negatív eredményének birtokában lehet. 13. § A mentes, illetve a mentesítés alatt álló terület földrajzi határától számított 15 km-es sávon belülre, valamint mentes nagylétszámú állomány köré vont 15 km-es sugarú körön belülre fertőzött vagy ismeretlen státuszú állományból származó sertés nem szállítható be. Egyéb területekre fertőzött vagy ismeretlen státuszú állományból kizárólag egyedileg megjelölt és igazoltan kétszer, három hetes időközzel, kereskedelmi forgalomban lévő PRRS vakcinával alapimmunizálásban részesített egyedek szállíthatók. Ezeket az  egyedeket hatvan napig karanténozni kell és a karanténozás hatodik napján az állattartó költségére ismételten vakcinázni kell. A karanténozási idő letelte után az állatok kizárólag vágóhídra szállíthatók. 9. Sertés beszállítása harmadik országokból 14. § (1) Tenyészsertés és továbbtartásra szánt hízósertés harmadik országokból kizárólag hivatalosan mentes állományból, tizennégy napnál nem régebbi egyedi mentes vizsgálati eredmény birtokában szállítható be Magyarországra. (2) Az (1)  bekezdésben foglaltak szerint Magyarországra szállított állatok esetében a  karanténba érkezést követő negyvennyolc órán belül, valamint a karanténozás utolsó hét napja alatt minden egyedből vért kell venni szerológiai vizsgálat céljára. A karantén utolsó hetében a kanoktól egyedi ondómintát is kell venni. (3) Karanténból sertést kiszállítani csak a  karantén leteltét követően, az  állományra vonatkozó negatív szerológiai eredmény birtokában lehet. Az  esetlegesen szeropozitív állatokat teljeskörű diagnosztikai vizsgálat céljából állami kártalanítás mellett le kell ölni. A  diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye esetén a  karantén lejárta után a korlátozások feloldhatók. Amennyiben a diagnosztikai vizsgálatok igazolják a PRRS vírus vagy genomjának jelenlétét, akkor a teljes, karanténban tartott állományt haladéktalanul vágásra kell bocsátani és az állattartó állami kártalanításra nem jogosult. 10. Az állományt ellátó állatorvos feladatai 15. § Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl, PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén az  állományt ellátó állatorvos köteles a  fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni. 11. A hatósági állatorvos feladatai 16. § A hatósági állatorvos a PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén köteles: a) a helyszínre kiszállni; b) a fertőzöttség gyanújának megállapítása esetén megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a fertőzöttség megállapítására irányuló mintavételről; c) a  9. és 10.  §-ban foglaltak szerint eljárni, ha a  minősítő vagy ellenőrző vizsgálatok pozitív vagy kétes eredményt adnak. 12. A járási állategészségügyi hivatal feladatai 17. § A járási állategészségügyi hivatal köteles: a) az állományok minősítését határozatban kiadni; b) PRRS gyanúja esetén: ba) a  helyszínre kiszállni és a  hatósági állatorvos által hozott intézkedéseket felülvizsgálni, illetve szükség esetén módosítani; bb) szükség esetén a fertőzöttség megállapítása érdekében diagnosztikai célú leölést elrendelni; bc) amennyiben a  laboratóriumi vizsgálatok a  PRRS vírusát vagy annak genomját mutatják ki, a fertőzöttséget hatóságilag megállapítani; c) a fertőzöttség megállapítását követően: ca) az állományt helyi zárlat alá helyezni; cb) az állomány mentesítését vagy felszámolását elrendelni és az állami kártalanításról intézkedni; cc) a hatósági állatorvos útján intézkedni annak érdekében, hogy mindazon sertéstartó helyek, amelyek a helyi zárlat alatt álló állománnyal élőállat, sertéstermék vagy ragályfogó tárgyak útján kapcsolatba kerültek, megfigyelési zárlat alá kerüljenek; cd) az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot a  megtett intézkedésekről tájékoztatni. 13. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság feladatai 18. § Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság köteles: a) a  járási állategészségügyi hivatal jelentése alapján a  helyszínre kiszállni, annak intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, valamint a NÉBIH-nek jelentést tenni; b) a  járványtani vizsgálatot irányítani annak kiderítése érdekében, hogy a  fertőzés honnan származhatott, mennyi ideje áll fenn, a  feltételezett eredeti forrásból és az  észlelt gócból hová hurcolhatták el, és a fertőzöttség megállapítását megelőző hatvan napon belül hová történt élőállat-, nyerstermék-, takarmány-, alom- és trágyaszállítás, valamint személy- és járműforgalom; c) az  illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot értesíteni, ha a  fertőzöttség más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve a fertőzöttség áthurcolásának lehetősége áll fenn; d) irányítani a fertőzöttség leküzdése érdekében megtett feladatokat, valamint a helyszínen ellenőrizni az ennek érdekében hozott intézkedések végrehajtását; e) a fertőzött állomány felszámolását követően részletes jelentést tenni a NÉBIH-nek. 14. Vizsgálati anyag küldése, a laboratóriumok feladatai 19. § (1) Az állományok minősítő vizsgálatait és a PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén vett minták, illetve a 8. § szerint vett minták vizsgálatát csak az NRL végezheti el. A fertőzöttség hatósági megállapítása és az állományok minősítése csak az NRL vizsgálati eredménye alapján történhet meg. (2) Az  állományok mentességének ellenőrzésére szolgáló minták vizsgálatát minden olyan laboratórium elvégezheti, amelyet a  NÉBIH az  állami laboratóriumok közül erre kijelölt, vagy amely nem állami laboratóriumnak a  külön jogszabályban foglaltak szerint erre engedélyt adott. Ezen laboratóriumok kötelesek részt venni az NRL által évente megszervezésre kerülő körvizsgálatokban. (3) Az NRL feladatait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága látja el. (4) A  laboratórium a vizsgálatok eredményéről köteles értesíteni a beküldő állatorvost és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot. 15. A megfigyelési és a helyi zárlat szabályai 20. § (1) A megfigyelési zárlat ideje alatt: a) az állattartó az  állattartási hely bejáratain jól látható „PRRS, megfigyelési zárlat, jogosulatlan személyek belépése tilos” feliratú táblát köteles elhelyezni; b) a sertés tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerű használata után történhet; c) sertést, annak termékét és PRRS betegség közvetítésére alkalmas eszközt az érintett gazdaságból kiszállítani vagy oda beszállítani tilos, kivéve a közvetlen vágásra történő kiszállítást; d) a lezárt területre csak hatósági állatorvos engedélyével, megfelelő védőruházat (gumicsizma, kesztyű, sapka, köpeny) viselésével lehet belépni; a személyforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni; a védőruházat a zárlat alatt álló helyről csak fertőtlenítés után vihető ki; e) a zárlat alá helyezett területen belül csak a  hatósági állatorvos engedélyével lehet az  állatokat átcsoportosítani; f ) az állattartó telepen belül az állatok tartózkodási helyéhez (istálló, ól) vezető és azok körül fekvő utak felületét a hatósági állatorvos utasítása szerint rendszeresen fertőtleníteni kell; g) az elhullott, leölt sertéseket ártalmatlanná tételükig úgy kell megőrizni, hogy azokhoz sem állatok, sem pedig illetéktelen személyek ne juthassanak hozzá; h) a zárlat alatt lévő helyen a  sertéstrágyát, az  almot és a  takarmányhulladékot össze kell gyűjteni és azt naponta a  nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint ártalmatlanítani kell. (2) A helyi zárlat alá helyezett gazdaságban az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően: a) az állattartó a telephely bejáratain jól látható, „PRRS betegség miatt helyi zárlat, jogosulatlan személyeknek tilos a bemenet!” feliratú táblát köteles elhelyezni; b) helyi zárlat alatt álló helyen termékenyíteni és fedeztetni tilos; c) helyi zárlat alatt álló helyről sertést kiszállítani csak az 5. § (3) bekezdése alapján lehet. 16. A zárlati intézkedések feloldása, a fertőzöttség megszűntté nyilvánítása 21. § (1) A megfigyelési zárlatot fel kell oldani: a) ha a fertőzöttségre gyanús állat laboratóriumi vizsgálata negatív eredményt adott; b) ha a zárlatot a 8. § (2) bekezdése alapján rendelték el és az ismételő szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott. (2) A  helyi zárlatot fel kell oldani, ha a  zárlat alatt álló helyen már nincs fogékony állat és a  telepet a  10.  § szerint fertőtlenítették. 17. Sertéstelepek újratelepítése 22. § (1) A  fertőzött állomány felszámolásával megüresedett sertéstelepet csak a  helyi zárlat feloldása után lehet újratelepíteni. A betelepítést lehetőleg egyszerre kell elvégezni. Szakaszos betelepítés esetén a beszállításra kerülő állatokat hatvan napig karanténozni kell. (2) Az  újratelepített állomány mentességének ellenőrzését az  utolsó betelepítését követően legalább harminc és legfeljebb negyven nap elteltével kell elvégezni. (3) Az újratelepített állományból – annak minősítéséig – csak a járási állategészségügyi hivatal engedélyével, közvetlen vágásra szabad sertést kiszállítani. 18. Vakcinázás 23. § (1) Mentes településeken, megyékben, régiókban, valamint a mentesítés alá vont területeken a vakcinázás tilos. (2) Mentes, illetve mentesítés alá vont régió földrajzi határa mentén lévő 15 km-es sávban a vakcinázás tilos. (3) Kislétszámú állományokban a vakcinázás tilos. (4) Az (1)–(3) bekezdésektől eltérően az országos főállatorvos másként is rendelkezhet. 19. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. (2) A  rendelet tervezetének a  műszaki szabványok és szabályok, valamint az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. (3) Az  e  rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az  olyan sertésnek, amelyet az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az  irányadó előírások a  sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítése tekintetében az  e  rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter